Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017R1084

A Bizottság (EU) 2017/1084 rendelete (2017. június 14.) a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg. )

C/2017/4213

OJ L 156, 20.6.2017, p. 1–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1084/oj

20.6.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 156/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1084 RENDELETE

(2017. június 14.)

a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 1. cikke (1) bekezdése a) pontjának xiv. alpontjára és 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjára,

az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 651/2014/EU bizottsági rendelet (2) bizonyos támogatási kategóriákat a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánít, és e kategóriák mentesülnek az odaítélésük előtt a Bizottságnak történő bejelentésre vonatkozó kötelezettség alól. A 651/2014/EU rendelet hivatkozott arra, hogy a Bizottságnak szándékában áll az említett rendelet hatályát felülvizsgálni azzal a céllal, hogy egyéb támogatási kategóriákat – különös tekintettel a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákhoz nyújtott támogatás területére – is belefoglaljon a rendeletbe, miután az egyedi esetek fényében elegendő tapasztalat gyűlt össze.

(2)

A Bizottság által összegyűjtött tapasztalatok fényében és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok egyszerűbbé és egyértelműbbé tétele, valamint az egyszerű állami támogatási intézkedések bejelentésével kapcsolatos adminisztratív teher csökkentése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bizottság a potenciálisan legjelentősebb piactorzító hatást gyakorló ügyekre összpontosíthasson, a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatásokat a 651/2014/EU rendelet hatálya alá kell vonni.

(3)

A legfeljebb hárommillió fő átlagos éves utasforgalmat bonyolító regionális repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás – az egyes repülőterek sajátos jellemzői függvényében – javíthatja bizonyos régiók megközelíthetőségét és helyi fejlődését. Az ilyen beruházási támogatás tehát támogatja az Európa 2020 stratégiában meghatározott prioritásokat, amelyek hozzájárulnak a további gazdasági növekedéshez és a közös uniós érdekű célkitűzésekhez. A repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatás (3) alkalmazása során szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy a regionális repülőtereknek nyújtott beruházási támogatás – bizonyos feltételek teljesülése esetén – nem okoz indokolatlan kereskedelem- és versenytorzulást. Ezért a 651/2014/EU rendeletben foglalt csoportmentesség hatályát ki kell terjeszteni a regionális repülőtereknek nyújtott beruházási támogatásra, amennyiben az eleget tesz eme feltételeknek. Nem lenne helyénvaló a támogatás összege alapján megállapítani a bejelentési küszöbértéket, mivel a támogatási intézkedések versenypolitikai hatása elsősorban a repülőtér méretétől, nem pedig a támogatás összegétől függ.

(4)

A beruházási támogatás bejelentési kötelezettség alóli mentesítése feltételeinek az olyan versenytorzulás korlátozására kell irányulniuk, amely gátolná az egyenlő feltételek melletti versenyzést a belső piacon, elsősorban a támogatási összegek arányosságának biztosításával. Az arányosság érdekében a beruházási támogatásnak két feltételnek kell eleget tennie. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a repülőtér nagyságától függő maximális megengedhető támogatási intenzitást. Továbbá a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A nagyon kicsi, évi 200 000 főnél alacsonyabb utasforgalmat bonyolító repülőterek esetében a beruházási támogatásnak az említett feltételek közül csak egyet kell teljesítenie. Az összeegyeztethetőségi feltételeknek biztosítaniuk kell az infrastruktúrához való nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférést. A mentesség nem alkalmazandó meglévő, menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtér közelében elhelyezkedő repülőtérnek nyújtott beruházási támogatásra, mert az ilyen repülőtereknek biztosított támogatás esetében nagyobb a versenytorzulás kockázata. Ezért az ilyen támogatásokat be kell jelenteni a Bizottságnak, kivéve, ha azokat nagyon kicsi, évi 200 000 főnél alacsonyabb utasforgalmat bonyolító repülőtereknek nyújtják, amelyek esetében nem valószínű a jelentős versenytorzulás lehetősége.

(5)

A nagyon kicsi, évi 200 000 főnél alacsonyabb utasforgalmat bonyolító repülőtereknek nyújtott működési támogatás – bizonyos feltételek teljesülése esetén – nem okoz indokolatlan kereskedelem- és versenytorzulást. Az összeegyeztethetőségi feltételeknek biztosítaniuk kell különösen, hogy a támogatási összeg nem haladja meg a működési veszteséget és az észszerű nyereséget, és hogy biztosított az infrastruktúrához való nyílt és megkülönböztetésmentes hozzáférés. Ezen túlmenően a támogatás nyújtását nem lehet olyan feltételhez kötni, hogy a repülőtér üzemeltetőjének megállapodást kell kötnie egy vagy több légitársasággal a repülőtéri díjakról, a marketing jellegű kifizetésekről vagy a légitársaság adott repülőtéren végzett tevékenységének egyéb pénzügyi vonatkozásairól. Egy állami forrásokkal rendelkező repülőtér és egy légitársaság közötti megállapodás bizonyos körülmények között az érintett légitársaságnak nyújtott állami támogatásnak minősülhet (4), és az ilyen támogatásnak továbbra is teljes mértékben a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alá kell tartoznia.

(6)

A tengeri kikötők stratégiai fontossággal bírnak az Európa 2020 stratégiában és az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című bizottsági fehér könyvben (5) meghatározott célkitűzéseknek – például a belső piac zökkenőmentes működésének, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésének – elérése tekintetében. Amint „A kikötők mint a növekedés motorjai” című közlemény (6) is hangsúlyozza, hatékony köz- és magánfinanszírozás szükséges a valamennyi uniós tengeri régióban található kikötők hatékony működtetéséhez. Beruházásokra van szükség különösen ahhoz, hogy a kikötők megközelítését biztosító infrastruktúrákat, valamint a kikötői infrastruktúrákat hozzá lehessen igazítani a flották méretének és összetettségének növekedéséhez, az alternatív üzemanyagok használatára irányuló infrastruktúrához, valamint a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos követelmények szigorúbbá válásához. A jó minőségű kikötői infrastruktúra hiánya zsúfoltságot és többletköltségeket eredményez a közlekedési vállalkozók, a fuvarozók és a fogyasztók számára egyaránt.

(7)

A belvízi kikötők fejlesztése és a multimodális közlekedésbe való integrálása az uniós közlekedéspolitika fontos célkitűzése. Az uniós jogszabályok kifejezetten a közlekedés intermodalitásának megerősítésére és a környezetbarátabb közlekedési módokra, például a vasúti és a tengeri, illetve belvízi közlekedés felé való elmozdulásra törekednek.

(8)

A kikötőknek nyújtott támogatások bejelentési kötelezettség alóli mentesítése feltételeinek az olyan versenytorzulás korlátozására kell irányulniuk, amely gátolná az egyenlő feltételek melletti versenyzést a belső piacon, elsősorban a támogatási összegek arányosságának biztosításával. Az arányosság érdekében a támogatásnak két feltételnek kell eleget tennie. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg maximális megengedhető támogatási intenzitást, amely a tengeri kikötők esetében a beruházási projekt nagyságától függ. Továbbá a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét, a rendkívül alacsony támogatási összegek kivételével, amelyek tekintetében az adminisztratív teher csökkentése érdekében helyénvaló az egyszerűsített megközelítés. Az összeegyeztethetőségi feltételeknek biztosítaniuk kell továbbá, hogy a támogatott kikötői infrastruktúra megépítésének, korszerűsítésének, működtetésének vagy bérbeadásának koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyképes, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltétel nélküli módon végezzék, adott esetben a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó uniós szabályok sérelme nélkül. Biztosítani kell továbbá az infrastruktúrához való egyenlő és megkülönböztetésmentes hozzáférést.

(9)

Az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott törzshálózati folyosókra vonatkozó munkatervekben szereplő beruházások az Unió számára kiemelt stratégiai érdeket képviselő közös érdekű projektek. Az e hálózatok részét képező tengeri kikötők jelentik az Unióba behozott és onnan kivitt áruk be- és kilépési pontjait. Az e hálózatok részét képező belvízi kikötők kulcsfontosságú tényezők a hálózat multimodalitásának lehetővé tétele szempontjából. Az ilyen kikötők teljesítményének növelését célzó beruházások esetében ezért magasabb bejelentési küszöböt indokolt alkalmazni.

(10)

A 651/2014/EU rendelet és a 702/2014/EU bizottsági rendelet (8) alkalmazása során szerzett tapasztalatok fényében szintén indokolt eme rendeletek bizonyos rendelkezéseinek kiigazítása.

(11)

A legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok esetében a gyakorlatban gondot okozott, hogy eltérő szabályokat kellett alkalmazni a kiegészítő szállítási költségekért, illetve az egyéb kiegészítő költségekért nyújtott kompenzáció kapcsán, és ez a megközelítés nem is megfelelő a Szerződés 349. cikkében említett strukturális hátrányok – úgy mint távoli fekvés, szigetjelleg, kis méret, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyok és néhány terméktől való gazdasági függés – kezelésére, amelyek állandó megléte és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket. Ennélfogva ezeket a rendelkezéseket olyan módszerrel kell helyettesíteni, amely az összes kiegészítő költségre alkalmazandó. A legkülső régiókban biztosított regionális beruházási és működési támogatási intézkedéseket – amelyeknek többek között a halászati ágazatban tevékenykedő vállalkozások a kedvezményezettjei – az Uniónak az azon nemzetközi megállapodások értelmében ráháruló kötelezettségekkel összhangban kell végrehajtani, amelyeknek a részes fele. Következésképpen az ilyen regionális beruházási és működési támogatási intézkedéseknek nem lehetnek kedvezményezettjei olyan hajók, amelyek jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytatnak, illetve túlhalászásban vagy a hajók halászati kapacitásának növelésében közreműködnek.

(12)

A kultúra és a kulturális örökség megőrzéséhez, valamint a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatások versenyre gyakorolt negatív hatásának korlátozott jellegére tekintettel növelni kell az említett területeken nyújtott támogatások bejelentési küszöbértékét.

(13)

Azon műveletek tekintetében, amelyeket legalább részben olyan uniós alapból finanszíroznak, amely lehetővé teszi az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek igénybevételét, a 651/2014/EU és a 702/2014/EU rendelet szerint elszámolható költségek kiszámításának megkönnyítése érdekében szükséges az elszámolható költségekre vonatkozó rendelkezések kiigazítása.

(14)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 22. cikkének (2) bekezdésében említett, a Horizont 2020 keretprogram kkv-támogató eszköze révén a projektek megkaphatják a Bizottság „kiválósági pecsét” minőségi védjegyét. Tekintettel arra, hogy az ilyen projektek esetében a támogatási összeg projektenként legfeljebb 2,5 millió EUR-ra korlátozódik és hogy azok kizárólag kkv-kre irányulnak, a szóban forgó projektek a 651/2014/EU rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően mentesülhetnek a bejelentési kötelezettség alól.

(15)

A 651/2014/EU és a 702/2014/EU rendeleteket ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 651/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

A k) és l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k)

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás;

l)

helyi infrastruktúrára irányuló támogatás;”.

ii.

A szöveg a következő m) és n) ponttal egészül ki:

„m)

regionális repülőterekre irányuló támogatás;

n)

kikötőkre irányuló támogatás.”

b)

A (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott támogatás, kivéve a képzési támogatást, a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatást, a kutatás-fejlesztés területén nyújtott támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást, a legkülső régiókban biztosított regionális beruházási támogatást és a regionális működési támogatási programokat;

b)

az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban biztosított regionális beruházási támogatást, a regionális működési támogatási programokat, a kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatást, a kockázatfinanszírozási támogatást, a kutatás-fejlesztési támogatást, a kkv-knak nyújtott innovációs támogatást, a környezetvédelmi támogatást, a képzési támogatást, valamint a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatást;

c)

a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott támogatás, a következő esetekben:

i.

amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

ii.

amennyiben a támogatás feltétele, hogy azt teljesen vagy részben továbbítsák az elsődleges termelőknek;

d)

a 2010/787/EU (*2) tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás;

e)

a regionális támogatás 13. cikkben említett kategóriái.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.)."

(*2)  A Tanács 2010/787/EU határozata (2010. december 10.) a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról (HL L 336., 2010.12.21., 24. o.).”"

c)

A (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

olyan támogatási programok, amelyek nem zárják ki kifejezetten egyedi támogatás olyan vállalkozás javára történő kifizetését, amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely, ugyanazon tagállam által nyújtott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével;”.

ii.

A c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak nyújtott támogatás, kivéve az olyan természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programokat, induló vállalkozásoknak biztosított támogatási programokat, valamint regionális működési támogatási programokat, amely programok az egyéb vállalkozásokkal szemben nem biztosítanak kedvezőbb elbánást a nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára.”

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

A 39. pont helyébe a következő szöveg lép:

„39.   »működési eredmény«: a beruházás gazdasági élettartama alatti diszkontált bevételek és diszkontált működési költségek közötti különbség, amennyiben ez a különbség pozitív. A működési költségek közé tartoznak az olyan költségek, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek, de nem tartoznak bele az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha azokat beruházási támogatásból fedezték. A bevételek és működési költségek megfelelő leszámítolási kamatláb használatával történő diszkontálása lehetővé teszi az észszerű nyereség elérését;”.

b)

A 42. pont helyébe a következő szöveg lép:

„42.   »regionális működési támogatás«: valamely vállalkozás folyó kiadásainak csökkentésére irányuló támogatás. Kiterjed az olyan költségkategóriákra, mint a személyi jellegű ráfordítások, az anyagköltségek, a szerződéses szolgáltatások, a távközlés, az energia és a karbantartás költségei, a bérleti díjak, az adminisztrációs költségek, de nem tartoznak ebbe a kategóriába az értékcsökkenési és a finanszírozási költségek, ha a beruházási támogatás nyújtásakor ezek elszámolható költségnek minősültek;”.

c)

A 48. pont helyébe a következő szöveg lép:

„48.   »ritkán lakott területek«: a négyzetkilométerenként kevesebb mint 8 lakossal rendelkező NUTS 2 régiók vagy a négyzetkilométerenként kevesebb mint 12,5 lakossal rendelkező NUTS 3 régiók, vagy a Bizottságnak egy regionális támogatási térképről szóló, a támogatásnyújtás időpontjában hatályos egyedi döntése által ekként elismert területek;”.

d)

A szöveg a következő 48a. ponttal egészül ki:

„48a.   »rendkívül ritkán lakott területek«: a négyzetkilométerenként kevesebb mint 8 lakossal rendelkező NUTS 2 régiók vagy a Bizottságnak regionális támogatási térképről szóló, a támogatásnyújtás időpontjában hatályos egyedi döntése által ekként elismert területek;”.

e)

Az 55. pont helyébe a következő szöveg lép:

„55.   »működési támogatásra jogosult területek«: a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régió vagy ritkán lakott terület, illetve rendkívül ritkán lakott terület.”

f)

A szöveg a következő 61a. ponttal egészül ki:

„61a.   »áttelepítés«: egy azonos vagy hasonló tevékenységnek vagy annak egy részének áthelyezése az EGT-megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT-megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény). Áthelyezés akkor valósul meg, ha az eredeti és a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, valamint a kedvezményezett valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;”.

g)

A 143. pontot követően a szöveg a következő címekkel és 144–165. ponttal egészül ki:

„A regionális repülőterekre irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

144.   »repülőtéri infrastruktúra«: a repülőtéri szolgáltatások nyújtása érdekében a repülőtér által a légitársaságok és a különböző szolgáltatók rendelkezésére bocsátott infrastruktúra és felszerelés, beleértve a kifutópályákat, a terminálokat, a forgalmi előtereket, a gurulópályákat, a központosított földi kiszolgáló infrastruktúrát és bármely más berendezést, amely közvetlen támogatást nyújt a repülőtéri szolgáltatásokhoz, kivéve azt az infrastruktúrát és felszerelést, amely elsődlegesen a nem repüléstechnikai tevékenységek céljára szükségesek;

145.   »légitársaság«: az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) alapján valamely tagállam vagy az európai közös légtér tagja által kiadott érvényes működési engedéllyel rendelkező légitársaság;

146.   »repülőtér«: a légitársaságok számára nyújtott repülőtéri szolgáltatásokat felölelő gazdasági tevékenységet végző jogalany vagy jogalanyok csoportja;

147.   »repülőtéri szolgáltatások«: a repülőtér vagy leányvállalatai által a légitársaságoknak nyújtott szolgáltatások: a repülőgép kezelése a leszállás és a felszállás között, az utasok és a rakomány kezelése, ami lehetővé teszi, hogy a légitársaságok légi szállítási szolgáltatásokat nyújtsanak; a repülőtéri szolgáltatások magukba foglalják a földi kiszolgálás és a központosított földi kiszolgálási infrastruktúra biztosítását is;

148.   »átlagos éves utasforgalom«: a támogatás nyújtását megelőző két pénzügyi év folyamán érkező és távozó utasforgalom alapján kerül meghatározásra;

149.   »központosított földi kiszolgálási infrastruktúra«: rendszerint a repülőtér-üzembentartó által üzemeltetett és díjfizetés ellenében a repülőtéren földi kiszolgálást végző különböző szolgáltatók rendelkezésére bocsátott infrastruktúra, kivéve a földi kiszolgálást végző szolgáltatók tulajdonában lévő vagy azok által üzemeltetett berendezéseket;

150.   »nagysebességű vasút«: 200 km/h-nál magasabb sebességet elérni képes vonat;

151.   »földi kiszolgálás«: a repülőtereken a repülőtér-használóknak nyújtott, a 96/67/EK tanácsi irányelv (*4) mellékletében meghatározott szolgáltatások;

152.   »nem repüléstechnikai tevékenységek«: a légitársaságoknak vagy a repülőtér egyéb használóinak nyújtott kereskedelmi szolgáltatások, így például az utasoknak, szállítmányozóknak vagy egyéb szolgáltatóknak nyújtott kiegészítő szolgáltatások, irodák és boltok bérlete, gépjárműparkolók és szállodák;

153.   »regionális repülőtér«: olyan repülőtér, amelynek átlagos éves utasforgalma legfeljebb 3 millió fő;

A kikötőkre irányuló támogatással kapcsolatos fogalommeghatározások

154.   »kikötő«: olyan vízi és szárazföldi részből álló terület, amely infrastruktúrája és berendezései révén lehetővé teszi vízi járművek fogadását, azok ki- és berakodását, az áruk tárolását, fogadását és feladását, illetve az utasok, a legénység és egyéb személyek fel- és leszállását, beleértve minden egyéb olyan infrastruktúrát is, amelyre a kikötőben a közlekedési vállalkozóknak szükségük van;

155.   »tengeri kikötő«: elsősorban tengeren közlekedő vízi járművek fogadására szolgáló kikötő;

156.   »belvízi kikötő«: belvízi járművek fogadására kialakított nem tengeri kikötő;

157.   »kikötői infrastruktúra«: azon infrastruktúra és létesítmények – például a hajók kikötésére szolgáló horgonyzóhelyek, rakodópartok, kikötőgátak és pontonrámpák árapályos területeken, belső medencék, feltöltött és hasznosított területek, alternatív üzemanyagokra irányuló infrastruktúra, valamint a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok összegyűjtését szolgáló infrastruktúra –, amelyek szállítmányozással kapcsolatos kikötői szolgáltatásokat nyújtanak;

158.   »kikötői felépítmény«: a szállítmányozással kapcsolatos kikötői szolgáltatások céljára szolgáló, a kikötőben található felszíni műtárgyak (például tárolás céljára), rögzített berendezések (például raktárak vagy terminálépületek), valamint mozgatható berendezések (például emelődaruk);

159.   »hozzáférési infrastruktúra«: a kikötőhasználók számára a szárazföldről, tengerről vagy folyóról a kikötőhöz való hozzáférést vagy a kikötőn belüli közlekedést biztosító, bármely típusú infrastruktúra, például közutak, vasúti pályák, csatornák és zsilipek;

160.   »kotrás«: az üledék eltávolítása a kikötőkhöz vezető vízi útvonal fenekéről vagy a kikötő területén belül;

161.   »alternatív üzemanyagok infrastruktúrája«: olyan rögzített, mozgatható vagy offshore kikötői infrastruktúra, amely lehetővé teszi a kikötő számára a közlekedés energiaellátásában a fosszilis tüzelőanyagokat legalább részben helyettesítő, így a közlekedés széntelenítését elősegítő és a közlekedési ágazat környezeti teljesítményét javító üzemanyagokat – például a villamos energiát, hidrogént, a 2009/28/EK irányelv 2. cikkének i. pontjában meghatározott bioüzemanyagokat, szintetikus és paraffinos üzemanyagokat, földgázt, ideértve a biometánt, gáznemű (sűrített földgáz – CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz – LNG) formában, valamint a cseppfolyósított propán-bután gázt (LPG) – használó hajók energiaellátását;

162.   »hajó«: egy vagy több felszíni vízkiszorító hajótesttel rendelkező, önjáró vagy nem önjáró úszószerkezet;

163.   »tengeri hajó«: olyan hajó, amely nem kizárólag vagy elsősorban belvizeken, illetve védett vizeken vagy azok közvetlen közelében hajózik;

164.   »belvízi hajó«: olyan hajó, amely kizárólag vagy elsősorban belvizeken, illetve védett vizeken vagy azok közvetlen közelében történő hajózásra szolgál;

165.   »a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok összegyűjtését szolgáló infrastruktúra«: olyan rögzített, úszó vagy mozgatható kikötői létesítmény, amely alkalmas a 2000/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (*5) meghatározottak szerinti, hajókon keletkező hulladék és rakománymaradványok fogadására.

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.)."

(*4)  A Tanács 96/67/EK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi kiszolgálási piacára való bejutásról (HL L 272., 1996.10.25., 36. o.)."

(*5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/59/EK irányelve (2000. november 27.) a hajókon keletkező hulladék és a rakománymaradványok fogadására alkalmas kikötői létesítményekről (HL L 332., 2000.12.28., 81. o.).”"

3.

A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

A z) pont helyébe a következő szöveg lép:

„z)

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító beruházási támogatás esetében: projektenként 150 millió EUR; a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító működési támogatás esetében: vállalkozásonként évente 75 millió EUR;”.

b)

A bb) pont helyébe a következő szöveg lép:

„bb)

sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében: projektenként 30 millió EUR vagy 100 millió EUR-t meghaladó összköltség; sportlétesítményekre nyújtott működési támogatás esetében: létesítményenként évente 2 millió EUR;”.

c)

A szöveg a következő dd), ee) és ff) ponttal egészül ki:

„dd)

regionális repülőterekre irányuló támogatás esetében: az 56a. cikkben előírt támogatási intenzitás és támogatási összeg;

ee)

tengeri kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 130 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*6) 47. cikkében említett törzshálózati folyosóra vonatkozó munkatervben szereplő tengeri kikötőre irányuló projektenként 150 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a »projekt« az egy naptári éven belül végrehajtott valamennyi kotrási tevékenység összessége;

ff)

belvízi kikötőkre irányuló támogatás esetében: projektenként 40 millió EUR (vagy az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkében említett törzshálózati folyosóra vonatkozó munkatervben szereplő belvízi kikötőre irányuló projektenként 50 millió EUR) elszámolható költség; a kotrás tekintetében a »projekt« az egy naptári éven belül végrehajtott valamennyi kotrási tevékenység összessége.

(*6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).”"

4.

Az 5. cikk (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

„k)

tárgyi eszközök piaci ár alatti értékesítése vagy bérbeadása formájában nyújtott támogatás, amennyiben az értéket az ügylet előtt független szakértői értékelés állapította meg, vagy ha azt nyilvánosan hozzáférhető, rendszeresen frissített és általánosan elfogadott referenciaérték alapján határozták meg.”

5.

A 6. cikk (5) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

Az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

regionális működési támogatás és regionális városfejlesztési támogatás, amennyiben teljesülnek a 15. és 16. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;”.

b)

A d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, valamint a hátrányos helyzetű munkavállalóknak való segítségnyújtás többletköltségeinek ellentételezéséhez nyújtott támogatás, amennyiben teljesülnek a 34. és 35. cikkben meghatározott, vonatkozó feltételek;”.

6.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés a következő mondattal egészül ki:

„Az elszámolható költségek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*7) említett egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel összhangban is kiszámíthatók, feltéve, ha a műveletet legalább részben egy olyan uniós alapból finanszírozzák, amely lehetővé teszi ezen egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek igénybevételét, és ha a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható.

(*7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).”"

b)

A (3) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A jövőben fizetendő támogatást – ide értve a több részletben fizetendő támogatást is – a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni.”

c)

A (4) bekezdést el kell hagyni.

7.

A 8. cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7)   Az (1)–(6) bekezdéstől eltérve annak meghatározásához, hogy a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatásnak a 15. cikk (4) bekezdése szerinti felső határát betartották-e, kizárólag az olyan, legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatás vehető figyelembe, amelyet e rendelet rendelkezéseinek megfelelően hajtottak végre.”

8.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Ellenőrzés

(1)   Annak érdekében, hogy a Bizottság ellenőrizhesse a bejelentés alól e rendelettel mentesített támogatásokat, a tagállamok, illetve az európai területi együttműködés projektjeinek nyújtott támogatások tekintetében az a tagállam, amelyben az érintett irányító hatóság működik, részletes nyilvántartást vezetnek azokról az információkról és igazoló dokumentumokról, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy az e rendeletben rögzített valamennyi feltétel teljesül-e. A nyilvántartást az ad hoc támogatás, illetve a támogatási program keretében nyújtott legutolsó támogatás nyújtásának napjától számított 10 évig kell megőrizni.

(2)   Az olyan programok esetében, amikor – például a kedvezményezettek adóbevallása alapján – adókedvezmény formájában automatikus támogatást nyújtanak, és amennyiben nem ellenőrzik előzetesen azt, hogy minden egyes kedvezményezett megfelel-e valamennyi összeegyeztethetőségi feltételnek, a tagállamok rendszeresen, minden pénzügyi évben egyszer, legalább utólag és szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy teljesül-e minden összeegyeztethetőségi feltétel, és levonják a megfelelő tanulságokat. A tagállamok legalább az ellenőrzések dátumától számított tíz évig megőrzik az azokhoz kapcsolódó részletes feljegyzéseket.

(3)   A Bizottság valamennyi tagállamtól kérheti, hogy nyújtson be minden olyan információt – ide értve az (1) és (2) bekezdésben említett információkat – és igazoló dokumentumot, amelyet a Bizottság szükségesnek tart e rendelet alkalmazásának ellenőrzéséhez. Az érintett tagállam a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon vagy adott esetben a kérelemben meghatározott ennél hosszabb időtartamon belül a Bizottság rendelkezésére bocsátja a kért információkat és igazoló dokumentumokat.”

9.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

A regionális támogatás alkalmazási köre

E szakasz nem alkalmazandó a következőkre:

a)

az acélipari, a szénipari, a hajógyártási és a szintetikusszál-ipari ágazatban folytatott tevékenységek javára nyújtott támogatás;

b)

a szállítási ágazatnak – a kapcsolódó infrastruktúrával együtt – nyújtott támogatás, továbbá az energiatermelési, -elosztási és -infrastruktúra-ágazatnak nyújtott támogatás, kivéve a legkülső régiókban biztosított regionális beruházási támogatást és a regionális működési támogatási programokat;

c)

meghatározott, korlátozott számú gazdasági ágazatra irányuló programok formájában nyújtott regionális támogatás; nem minősülnek azonban meghatározott gazdasági ágazatokra irányuló programoknak a turisztikai tevékenységekre, a széles sávú infrastruktúrára és a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására irányuló programok;

d)

olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek elsődleges tevékenységei az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2.) K. nemzetgazdasági ágába (Pénzügyi, biztosítási tevékenység) tartoznak, vagy olyan vállalkozások számára nyújtott regionális működési támogatás, amelyek csoporton belüli tevékenységeket folytatnak, és amelyek fő tevékenysége az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (NACE Rev. 2.) 70.10 szakágazatába (Üzletvezetés) vagy 70.22 szakágazatába (Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás) tartozik.”

10.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (6) bekezdés második albekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Létesítmény eszközeinek a 2. cikk 49. vagy 51. pontja szerinti megvásárlása esetében csak azon eszközök költségét lehet figyelembe venni, amelyeket a vevőtől független harmadik féltől vásárolnak.”

b)

A (7) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A nagyvállalatoknak a termelési folyamat alapvető megváltoztatásához nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségeknek meg kell haladniuk a korszerűsítendő tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három pénzügyi évben realizált értékcsökkenését.”

c)

A szöveg a következő (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:

„(16)   A kedvezményezett megerősíti, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem telepítette át azt a létesítményt, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy ilyet legalább két évig nem is hajt végre azt követően, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejeződött.

(17)   A halászati és akvakultúra-ágazatban nem nyújtható támogatás egyrészt olyan vállalkozásnak, amely az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*8) 10. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontja vagy 10. cikkének (3) bekezdése szerinti jogsértést vagy jogsértéseket követett el, másrészt pedig az említett rendelet 11. cikke szerinti műveletekhez.

(*8)  Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149, 2014.5.20., 1. o.).”"

11.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Regionális működési támogatás

(1)   A legkülső régiókban, a ritkán lakott területeken és a rendkívül ritkán lakott területeken biztosított regionális működési támogatási programok a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethetők a belső piaccal, és mentesülnek a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A ritkán lakott területeken a regionális működési támogatási programok a működési támogatásra jogosult területeken előállított áruk kiegészítő szállítási költségeit, valamint az e területeken tovább feldolgozott áruk kiegészítő szállítási költségeit ellentételezik a következő feltételek mellett:

a)

a támogatás előzetesen objektíven számszerűsíthető egy fix összeg vagy tonna/kilométer arány vagy egyéb releváns egység alapján;

b)

a kiegészítő szállítási költségeket a kedvezményezettek számára a legalacsonyabb költséget eredményező szállítási mód figyelembevételével, az áru által az érintett tagállam határain belül megtett út alapján számítják ki.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az e bekezdésben meghatározott kiegészítő szállítási költségek 100 %-át.

(3)   A rendkívül ritkán lakott területeken a regionális működési támogatási programok az alábbi feltételek szerint előzik meg vagy csökkentik az elnéptelenedést:

a)

a kedvezményezett az érintett területen végzi gazdasági tevékenységét;

b)

az egy kedvezményezettnek valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladhatja meg a kedvezményezettnél az érintett területen felmerülő éves munkaerőköltségek 20 %-át.

(4)   A legkülső régiókban a működési támogatási programok a Szerződés 349. cikkében említett egy vagy több állandó hátrány közvetlen következményeként az ilyen régiókban felmerülő kiegészítő működési költségeket ellentételezik, amennyiben a kedvezményezett valamely legkülső régióban folytatja gazdasági tevékenységét, feltéve, hogy az egy kedvezményezettnek az e rendelet szerint végrehajtott valamennyi működési támogatási program keretében fizetendő támogatás éves összege nem haladja meg a következő százalékok egyikét sem:

a)

a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban évente előállított bruttó hozzáadott érték 35 %-a;

b)

a kedvezményezettnél az érintett legkülső régióban felmerülő éves munkaerőköltségek 40 %-a;

c)

a kedvezményezett által az érintett legkülső régióban elért éves forgalom 30 %-a.”

12.

A 21. cikk (16) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

A bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

„A támogatható vállalkozások számára kezességvállalást vagy kölcsönt nyújtó, illetve a támogatható vállalkozásokba adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetést eszközlő, kockázatfinanszírozási célú intézkedésre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:”.

b)

A b) pont helyébe az alábbi szöveg lép:

„b)

kölcsön és adósságként strukturált kvázisajáttőke-befektetés esetében a (9) bekezdés alkalmazásában a maximális befektetési összeg nagyságának megállapítása során az eszköz névértékét kell figyelembe venni;”.

13.

A 22. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Támogathatónak minősül a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett olyan kisvállalkozás, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

a)

nem egy másik vállalkozás tevékenységét vette át;

b)

még nem osztott nyereséget;

c)

nem összefonódás útján jött létre.

Azon támogatható vállalkozások esetében, amelyeket nem kell bejegyezni, az ötéves támogathatósági időszak kezdetének az az időpont tekinthető, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik.

Az első albekezdés c) pontjától eltérve az e cikk szerint támogathatónak minősülő vállalkozások közötti összefonódás útján létrejött vállalkozások az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésének időpontjától számított legfeljebb öt évig támogathatónak minősülnek.”

14.

A 25. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A kutatási és fejlesztési projektekre – köztük a Horizont 2020 keretprogram kkv-támogató eszköze révén a Bizottság „kiválósági pecsét” minőségi védjegyében részesült projektekre – irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.”

15.

A 31. cikk (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig;”.

16.

Az 52. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az elszámolható költségek (2) bekezdés szerinti megállapításának alternatívájaként a projekthez kapcsolódó támogatás maximális összege a (4) bekezdésben előírt versenyeztetéses kiválasztási eljárás alapján is meghatározható.”

17.

Az 53. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény;”.

b)

A (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   A 2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (6) és az (7) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.”

c)

A (9) bekezdés első mondata helyébe az alábbi szöveg lép:

„A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységek esetében a maximális támogatási összeg nem haladhatja meg sem az elszámolható költségek és a projekt diszkontált bevételei közötti különbséget, sem az elszámolható költségek 70 %-át.”

18.

Az 54. cikk (4) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A területhez kötött ráfordítási kötelezettségek hatálya alá tartozó maximális kiadás – a két eset egyikében sem – semmiképpen sem haladhatja meg a teljes gyártási költségvetés 80 %-át.

A tagállamok a projektek támogathatóságának feltételeként meghatározhatják a területükön folytatandó filmkészítési tevékenység minimális szintjét, ez a szint azonban nem haladhatja meg a teljes produkciós költségvetés 50 %-át.”

19.

Az 55. cikk (12) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(12)   A 2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (10) és az (11) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.”

20.

A rendelet az 56. cikk után a következő 14. és 15. szakasszal egészül ki:

„14. SZAKASZ

Regionális repülőterekre irányuló támogatás

56a. cikk

Regionális repülőterekre irányuló támogatás

(1)   A repülőterekre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikk (3)–(14) bekezdésében és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   A repülőterekre irányuló működési támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikk (3), (4), (10) és (15)–(18) cikkében és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(3)   A repülőtérnek valamennyi potenciális felhasználó előtt nyitva kell állnia. Fizikailag korlátozott kapacitás esetén az allokálásra releváns, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerül sor.

(4)   Nem nyújtható támogatás meglévő repülőtér áttelepítéséhez, illetve új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, beleértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is.

(5)   Az érintett beruházás nem haladhatja meg az észszerű forgalmi előrejelzések alapján a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.

(6)   Nem nyújtható beruházási támogatás meglévő, az 1008/2008/EK rendelet 2. cikkének 16. pontja értelmében vett menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő, illetve onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vonaton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek.

(7)   Az (5) és (6) bekezdés nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 000 főt, amennyiben a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 000 fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben. Az ilyen repülőtereknek nyújtott beruházási támogatásnak vagy a (11) bekezdésnek vagy a (13) és (14) bekezdéseknek kell megfelelnie.

(8)   A (6) bekezdés nem alkalmazandó, ha a beruházási támogatást meglévő, az 1008/2008/EK rendelet 2. cikkének (16) bekezdése értelmében vett menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőterektől 100 kilométeren belül elhelyezkedő repülőtérnek nyújtják, feltéve, hogy az érintett többi meglévő repülőtér mindegyike és a támogatásban részesülő repülőtér közötti teljes utazási idő szükségképpen tengeri úton legalább 90 perc, vagy ahhoz légi közlekedést kell igénybe venni.

(9)   Nem nyújtható beruházási támogatás olyan repülőtérnek, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a hárommillió főt. A beruházási támogatás a tényleges odaítélését követő két pénzügyi évben valószínűsíthetően nem okozhatja a repülőtér átlagos éves utasforgalmának hárommillió fő fölé emelkedését.

(10)   Nem nyújtható támogatás azoknak a repülőtereknek, amelyeknek az átlagos éves teherforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 tonnát. A támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben valószínűsíthetően nem okozhatja a repülőtér átlagos éves teherforgalmának 200 000 tonna fölé emelkedését.

(11)   A beruházási támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(12)   Az elszámolható költségek a repülőtéri infrastruktúrába eszközölt befektetésekhez kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is.

(13)   A beruházási támogatás összege nem haladhatja meg:

a)

az elszámolható költségek 50 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben egymillió és hárommillió fő között alakult;

b)

az elszámolható költségek 75 %-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az egymillió főt.

(14)   Távoli területeken elhelyezkedő repülőterek esetében a (13) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető.

(15)   Nem nyújtható működési támogatás olyan repülőtérnek, amelynek átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 000 főt.

(16)   A működési támogatás összege nem haladhatja meg az adott időszak során keletkezett működési veszteséget és észszerű nyereséget fedező összeget. A támogatás kifizetése történhet vagy előzetesen rögzített időszakos részletfizetés formájában, amely esetében a részletek összege a támogatásnyújtás időtartama alatt nem növelhető, vagy pedig a bekövetkezett működési veszteség alapján utólagosan megállapított összegek folyósítása útján.

(17)   Nem nyújtható működési támogatás olyan naptári évre vonatkozóan, amely során a repülőtér átlagos éves utasforgalma meghaladja a 200 000 főt.

(18)   A működési támogatás nyújtását nem lehet olyan feltételhez kötni, hogy a kedvezményezettnek megállapodást kell kötnie bizonyos légitársaságokkal a repülőtéri díjakról, a marketing jellegű kifizetésekről vagy a légitársaságok adott repülőtéren végzett tevékenységének egyéb pénzügyi vonatkozásairól.

15. SZAKASZ

Kikötőkre irányuló támogatás

56b. cikk

Tengeri kikötőkre irányuló támogatás

(1)   A tengeri kikötőkre irányuló támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a következőkhöz kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is:

a)

kikötői infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházás;

b)

hozzáférési infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházás;

c)

kotrás.

(3)   Nem elszámolható költségek a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, többek között a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez kapcsolódó költségek.

(4)   A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás vagy kotrás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(5)   A (2) bekezdés a) pontjában említett beruházások esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg beruházásonként:

a)

az elszámolható költségek 100 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége nem haladja meg a 20 millió EUR-t;

b)

az elszámolható költségek 80 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja a 20 millió EUR-t, de nem haladja meg az 50 millió EUR-t;

c)

az elszámolható költségek 60 %-át, ha a projekt teljes elszámolható költsége meghaladja az 50 millió EUR-t, de nem haladja meg a 4. cikk (1) bekezdésének ee) pontjában megállapított összeget.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott elszámolható költségek 100 %-át, a 4. cikk (1) bekezdésének ee) pontjában megállapított összegig.

(6)   Az (5) bekezdés első albekezdésének b) és c) pontjában meghatározott támogatási intenzitás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében 10 százalékponttal, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő támogatott területeken található beruházások esetében pedig 5 százalékponttal növelhető.

(7)   A támogatott kikötői infrastruktúra megépítésének, korszerűsítésének, működtetésének vagy bérbeadásának koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyképes, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltétel nélküli módon kell végezni.

(8)   A támogatott kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(9)   Az 5 millió EUR-t meg nem haladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (4), (5) és a (6) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.

56c. cikk

Belvízi kikötőkre irányuló támogatás

(1)   A belvízi kikötőkre irányuló beruházási támogatás a Szerződés 107. cikkének (3) bekezdése szerint összeegyeztethető a belső piaccal, és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség alól, feltéve, hogy teljesülnek az e cikkben és az I. fejezetben rögzített feltételek.

(2)   Az elszámolható költségek a következőkhöz kapcsolódó költségek, beleértve a tervezési költségeket is:

a)

kikötői infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások;

b)

hozzáférési infrastruktúrák létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházások;

c)

kotrás.

(3)   Nem elszámolható költségek a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, többek között a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez kapcsolódó költségek.

(4)   A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás vagy kotrás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(5)   A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100 %-át, a 4. cikk (1) bekezdésének ff) pontjában megállapított összegig.

(6)   A támogatott kikötői infrastruktúra megépítésének, korszerűsítésének, működtetésének vagy bérbeadásának koncesszióba adását vagy egyéb módon harmadik félre bízását versenyképes, átlátható, megkülönböztetésmentes és feltétel nélküli módon kell végezni.

(7)   A támogatott kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(8)   A 2 millió EUR-t nem meghaladó támogatások esetében a maximális támogatási összeg – a (4) és az (5) bekezdésben említett módszer alkalmazásának alternatívájaként – az elszámolható költségek 80 %-ában is megállapítható.”

21.

Az 58. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   E rendelet a vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően odaítélt egyedi támogatásokra is alkalmazandó, amennyiben a támogatás – a 9. cikk kivételével – megfelel az e rendeletben előírt összes feltételnek.”

b)

A szöveg a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a)   A 2014. július 1-je és 2017. július 9. között e rendeletnek a támogatásnyújtás időpontjában alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban odaítélt bármely egyedi támogatás összeegyeztethető a belső piaccal és mentesül a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól. A 2014. július 1-je előtt e rendeletnek akár 2017. július 10. előtt, akár azt követően alkalmazandó rendelkezéseivel összhangban – kivéve annak 9. cikkét – odaítélt bármely egyedi támogatás összeegyeztethető a belső piaccal és mentesül a Szerződés 108.cikkének (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség alól.”

c)

A szöveg a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)   E rendelet módosítása esetén a támogatási program hatálybalépésének időpontjában alkalmazandó rendelettel mentesített valamennyi támogatási program további hat hónapos átállási időszakra mentességben részesül.”

22.

A II. melléklet II. részének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

23.

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)

A (2) lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o.).”

b)

A (3) lábjegyzet első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A bruttó támogatási egyenérték vagy az e rendelet 16., 21., 22. vagy a 39. cikke szerinti intézkedések tekintetében a beruházás összege.”

2. cikk

A 702/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az elszámolható költségek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*9) említett egyszerűsített költségelszámolási lehetőségekkel is kiszámíthatók, feltéve, ha a műveletet legalább részben az EMVA-ból finanszírozzák, és ha a költségkategória a vonatkozó mentességi rendelkezés értelmében elszámolható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. június 14-én.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja


(1)  HL L 248., 2015.9.24., 1. o.

(2)  A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

(3)  HL C 99., 2014.4.4., 3. o.

(4)  Lásd különösen a repülőtereknek és a légitársaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló iránymutatás 3.5. szakaszát.

(5)  COM(2011) 144.

(6)  COM(2013) 295.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(8)  A Bizottság 702/2014/EU rendelete (2014. június 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 193., 2014.7.1., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).


MELLÉKLET

„II. RÉSZ

A 11. cikknek megfelelően a bizottsági számítógépes alkalmazásban megjelenítendő adatok

Kérjük, adja meg, hogy a csoportmentességi rendelet melyik rendelkezése alapján valósul meg a támogatási intézkedés.

Elsődleges célkitűzés – általános célkitűzések (felsorolás)

Célkitűzések (felsorolás)

Maximális támogatási intenzitás %-ban vagy Maximális támogatási összeg nemzeti pénznemben (teljes összeg)

Kkv-bónuszok %-ban

Regionális támogatás – beruházási támogatás (1) (14. cikk)

Program

… %

… %

Ad hoc támogatás

… %

… %

Regionális támogatás – működési támogatás (15. cikk)

Áruszállítási költségek a támogatásra jogosult területeken (15. cikk (2) bekezdés a) pont)

… %

… %

Kiegészítő költségek a legkülső régiókban (15. cikk (2) bekezdés b) pont)

… %

… %

Regionális városfejlesztési támogatás (16. cikk)

…. nemzeti pénznem

… %

Kkv-knak nyújtott támogatás (17–18–19–20. cikk)

Kkv-knak nyújtott beruházási támogatás (17. cikk)

… %

… %

A kkv-k részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (18. cikk)

… %

… %

A kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatás (19. cikk)

… %

… %

Az európai területi együttműködési projektekben részt vevő kkv-knál felmerült együttműködési költségekhez nyújtott támogatás (20. cikk)

… %

… %

Kkv-knak nyújtott támogatás – A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését elősegítő támogatás (21–22. cikk)

Kockázatfinanszírozási támogatás (21. cikk)

… nemzeti pénznem

… %

Induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás (22. cikk)

… nemzeti pénznem

… %

Kkv-knak nyújtott támogatás – Kkv-kra szakosodott alternatív kereskedési platformoknak nyújtott támogatás (23. cikk)

… %; amennyiben a támogatási intézkedés induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás formáját ölti: … nemzeti pénznem

… %

Kkv-knak nyújtott támogatás – Felkutatási költségekhez nyújtott támogatás (24. cikk)

… %

… %

Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás (25–30. cikk)

Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás (25. cikk)

Alapkutatás (25. cikk (2) bekezdés a) pont)

… %

… %

Alkalmazott kutatás (25. cikk (2) bekezdés b) pont)

… %

… %

Kísérleti fejlesztés (25. cikk (2) bekezdés c) pont)

… %

… %

Megvalósíthatósági tanulmány (25. cikk (2) bekezdés d) pont)

… %

… %

Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (26. cikk)

… %

… %

Innovációs klaszterre nyújtott támogatás (27. cikk)

… %

… %

Kkv-knak nyújtott innovációs támogatás (28. cikk)

… %

… %

Eljárási és szervezési innováció támogatása (29. cikk)

… %

… %

A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás (30. cikk)

… %

… %

Képzési támogatás (31. cikk)

… %

… %

Hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű munkavállalókra irányuló támogatás (32–35. cikk)

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (32. cikk)

… %

… %

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás (33. cikk)

… %

… %

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás (34. cikk)

… %

… %

Hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás (35. cikk)

… %

… %

Környezetvédelmi támogatás (36–49. cikk)

A vállalkozások számára az uniós környezetvédelmi szabványok túlteljesítését, illetve uniós szabványok hiányában a környezetvédelem szintjének emelését lehetővé tevő beruházási támogatás (36. cikk)

… %

… %

A jövőbeni uniós szabványokhoz idő előtt történő alkalmazkodáshoz nyújtott beruházási támogatás (37. cikk)

… %

… %

Energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás (38. cikk)

… %

… %

Épület-energiahatékonysági projektekre irányuló beruházási támogatás (39. cikk)

… nemzeti pénznem

… %

Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházási támogatás (40. cikk)

… %

… %

Megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás (41. cikk)

… %

… %

Megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás (42. cikk)

… %

… %

Kisméretű létesítmények megújulóenergia-termelésének ösztönzésére irányuló működési támogatás (43. cikk)

… %

… %

A 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtott támogatás (44. cikk)

… %

… %

Szennyezett terület szennyeződésmentesítéséhez nyújtott beruházási támogatás (45. cikk)

… %

… %

Energiahatékony távfűtéshez és távhűtéshez nyújtott beruházási támogatás (46. cikk)

… %

… %

Hulladék-újrafeldolgozásra és -újrahasználatra irányuló beruházási támogatás (47. cikk)

… %

… %

Energetikai infrastruktúrára irányuló beruházási támogatás (48. cikk)

… %

… %

Környezetvédelmi tanulmányokra nyújtott támogatás (49. cikk)

… %

… %

A természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok (50. cikk)

Maximális támogatási intenzitás

… %

… %

A természeti katasztrófa típusa

földrengés

lavina

földcsuszamlás

árvíz

tornádó

hurrikán

vulkánkitörés

erdőtűz

A természeti katasztrófa bekövetkezésének dátuma

éééé. hh. nn. – éééé. hh. nn.

Távoli területek lakosainak közlekedésére irányuló szociális támogatás (51. cikk)

… %

… %

Széles sávú infrastruktúrára irányuló támogatás (52. cikk)

… nemzeti pénznem

… %

A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (53. cikk)

… %

… %

Audiovizuális alkotásokra vonatkozó támogatási programok (54. cikk)

 

 

… %

… %

Sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás (55. cikk)

… %

… %

Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás (56. cikk)

… %

… %

Regionális repülőterekre irányuló támogatás (56a. cikk)

… %

… %

Tengeri kikötőkre irányuló támogatás (56b. cikk)

… %

… %

Belvízi kikötőkre irányuló támogatás (56c. cikk)

… %

… %


(1)  A támogatási program(ok) keretében odaítélt támogatást kiegészítő ad hoc regionális támogatás esetében adja meg mind a program, mind az ad hoc támogatás támogatási intenzitását.”


Top