Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013R0883

Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete ( 2013. szeptember 11. ) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

OJ L 248, 18.9.2013, p. 1–22 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/oj

18.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 248/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 883/2013/EU, EURATOM RENDELETE

(2013. szeptember 11.)

az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak – az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéssel és különösen annak 106a. cikkével együtt értelmezett – 325. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Számvevőszék véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Unió intézményei és a tagállamok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Unió pénzügyi érdekei védelmének és a csalás, a korrupció, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelemnek. A Bizottság felelőssége e vonatkozásban szorosan kötődik a költségvetésnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 317. cikke szerinti végrehajtására vonatkozó feladatához, és az e célt szolgáló fellépés fontosságát az EUMSZ 325. cikke megerősíti.

(2)

E célkitűzés eléréséhez minden rendelkezésre álló eszközt teljes körűen igénybe kell venni, különösen az Unióra háruló vizsgálati feladatok keretében, ugyanakkor az uniós és a tagállami felelősségi körök közötti jelenlegi megosztást és egyensúlyt fenn kell tartani.

(3)

A csalás elleni küzdelemhez rendelkezésre álló eszközök megerősítése céljából az egyes intézmények belső szervezeti autonómiájának tiszteletben tartása mellett a Bizottság a saját szervezeti egységei között az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal (3) létrehozta a csalások igazgatási kivizsgálásának feladatát ellátó Európai Csalás Elleni Hivatalt (a továbbiakban: a Hivatal). A Bizottság a Hivatal számára a vizsgálati feladatainak ellátásához teljes függetlenséget biztosított. Az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozat értelmében a Hivatal a vizsgálatok lefolytatása céljából az uniós jog által ráruházott hatásköröket gyakorolja.

(4)

Az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok szabályozása céljából fogadták el. A Hivatal vizsgálati tevékenységének hatékonyabbá tétele érdekében, valamint a Hivatal tevékenységének az Unió intézményei általi értékelésére – és mindenekelőtt a 2003. áprilisi bizottsági értékelő jelentésre, továbbá az 1/2005. sz. (5) és a 2/2011. sz. (6), a Hivatal irányításáról szóló számvevőszéki különjelentésre – tekintettel felül kell vizsgálni a hatályos jogi keretet.

(5)

A Hivatal megbízatásának ki kell terjednie a Szerződések által vagy azok alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken (a továbbiakban: intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek) belüli vizsgálatok lefolytatására, a vonatkozó uniós jogi aktusok által a Bizottságra ruházott vizsgálati hatáskör gyakorlására, valamint arra, hogy a Bizottság részéről támogatásban részesítse a tagállamokat a nemzeti illetékes hatóságaik közötti szoros és rendszeres együttműködés megszervezése során. A gyakorlati működés során szerzett tapasztalataira építve a Hivatalnak hozzá kell továbbá járulnia az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és bármely más jogellenes tevékenység megelőzését és az azokkal szembeni küzdelmet szolgáló módszerek megtervezéséhez és kidolgozásához.

(6)

A Hivatalnak a Bizottság által megállapított felelősségi köre a pénzügyi érdekek védelmén túl kiterjed az uniós érdekeknek a közigazgatási vagy büntetőeljárásokat eredményező szabálytalan magatartásokkal szemben való védelmével kapcsolatos valamennyi tevékenységre.

(7)

Ez a rendelet nem érinti a Szerződések rendelkezéseiből következő szélesebb körű védelmet.

(8)

Mivel fennáll a csalással, a korrupcióval és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységgel szembeni küzdelem megerősítésének igénye, a Hivatalnak jogosultnak kell lennie belső vizsgálatok lefolytatására minden intézményben, szervben, hivatalban és ügynökségben.

(9)

A külső vizsgálatokat illetően a Hivatalt meg kell bízni az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet (7) alapján a Bizottságra ruházott hatáskörök gyakorlásával. A Hivatal számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy a tagállamokon belüli helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzése céljából a Bizottságra ruházott egyéb hatásköröket is gyakorolja, mégpedig abból a célból, hogy az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) 9. cikkében előírtak szerint szabálytalanságokat derítsen fel.

(10)

A Hivatal működésének hatékonysága nagyban függ a tagállamokkal való együttműködéstől. Célszerű, hogy a tagállamok megnevezzék azon illetékes hatóságaikat, amelyek megadják a Hivatal számára a feladatai végrehajtásához szükséges segítséget. Azoknak a tagállamoknak, amelyek még nem hoztak létre nemzeti szinten olyan szakszolgálatot, amelynek feladata az Unió pénzügyi érdekeinek védelmének és a csalás elleni küzdelemnek a koordinációja, egy szolgálatot (csalás elleni koordinációs szolgálat) kell kijelölniük a Hivatallal való hatékony együttműködés és információcsere elősegítése céljából.

(11)

A Hivatalnak a külső vizsgálatok esetén hozzáféréssel kell rendelkeznie az Unió intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei birtokában lévő valamennyi releváns információhoz.

(12)

A vizsgálatokat a Szerződésekkel és különösen az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvvel összhangban kell lefolytatni, tiszteletben tartva mind az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletet (9) (a továbbiakban: személyzeti szabályzat), mind pedig az európai parlamenti képviselők statútumát, továbbá teljes mértékben tiszteletben tartva az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat, különösen a méltányosság elvét, az érintett személyek jogát arra, hogy a velük kapcsolatos ügyekben kinyilváníthassák álláspontjukat, és azt az elvet, hogy a vizsgálat eredményeként levont következtetések kizárólag bizonyító erejű tényeken alapulhatnak. E célból az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek meg kell állapítaniuk azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek belső vizsgálatok lefolytatására vonatkoznak.

(13)

A belső vizsgálatokat csak abban az esetben lehet lefolytatni, ha a Hivatal számára biztosítják az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek valamennyi helyiségébe a belépési jogosultságot és a birtokukban levő valamennyi információhoz és dokumentumhoz a hozzáférést.

(14)

A Hivatal számára a megbízatása keretében eljuttatott információk helytállóságát a lehető leghamarabb ellenőrizni kell. A Hivatalnak e célból egy adott vizsgálat megindítása előtt hozzáférést kell biztosítani az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek adatbázisaiban tárolt minden releváns információhoz, amennyiben ez elengedhetetlenül szükséges az állítások tényszerűségének értékeléséhez.

(15)

Pontosan meg kell határozni, hogy a Hivatal miként tájékoztassa az intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket a folyamatban lévő vizsgálatokról abban az esetben, ha valamely tisztviselő, egyéb alkalmazott, egy intézmény vagy szerv tagja, hivatal- vagy ügynökségvezető, vagy a személyzet valamely tagja érintett a vizsgálat tárgyát képező ügyben, vagy ha az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából óvintézkedésekre lehet szükség.

(16)

Világos szabályokat kell megállapítani, amelyek – miközben megerősítik, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő ügyekre vonatkozó belső vizsgálatok lefolytatásában a Hivatal az elsődlegesen illetékes szerv – lehetővé teszik az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára, hogy gyors vizsgálatokat folytassanak le azokban az ügyekben, amelyek esetében a Hivatal úgy határoz, hogy nem jár el.

(17)

Annak biztosítására, hogy a Hivatal az e rendeletben ráruházott feladatok végrehajtása során független legyen, a Hivatal főigazgatójának hatáskört kell biztosítani arra, hogy a vizsgálatok lefolytatását saját hatáskörében elrendelhesse. Amennyiben a Hivatal vizsgálatot folytat, a Hivatallal való eltérő megállapodás hiányában a vonatkozó intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek nem folytathatnak egyidejűleg ugyanabban az ügyben vizsgálatot.

(18)

A vizsgálatokat az intézményektől, szervektől, hivataloktól és ügynökségektől, valamint a Felügyelő Bizottságtól teljesen független módon, a főigazgató felügyelete alatt kell végrehajtani. A főigazgatót e célból fel kell hatalmazni arra, hogy a Hivatal alkalmazottai számára iránymutatásokat fogadhasson el a vizsgálati eljárásokról. Ezeknek az iránymutatásoknak gyakorlati útmutatóként kell szolgálniuk a Hivatal alkalmazottai számára a vizsgálatok lefolytatásának menetéről, az eljárási garanciákról és az érintett személyek vagy tanúk jogairól, valamint a követendő belső tanácsadói és ellenőrzési eljárásokról, ideértve a jogszerűség ellenőrzését is. Annak érdekében, hogy a vizsgálatok még átláthatóbbak legyenek, ezen iránymutatásokat közé kell tenni a Hivatal honlapján. Ezen iránymutatások nem hoznak létre az e rendeletből eredő jogokon és kötelezettségeken felüli egyéb jogokat és kötelezettségeket, és nem módosítják azokat.

(19)

A Hivatal alkalmazottainak a vizsgálatokat a személyzeti szabályzat 21. cikkével összhangban, a vizsgálati eljárásokról szóló iránymutatások szerint, valamint a főigazgatótól a konkrét esetek kapcsán kapott egyéni utasítások alapján kell lefolytatniuk.

(20)

A személyzeti szabályzattal összhangban a Hivatal alkalmazottainak a vizsgálati feladataikat teljesen függetlenül, az összeférhetetlenséget kerülve kell végezniük. Amennyiben egy vizsgálat olyan ügyre vonatkozik, amelyben a Hivatal egy adott alkalmazottja személyesen érintett és emiatt függetlensége korlátozott vagy korlátozottnak tekinthető, az érintett alkalmazottnak erről azonnal tájékoztatnia kell a főigazgatót, különösen ha a vizsgálat tárgyát képező ügyben más minőségben jár vagy járt el.

(21)

A Hivatal külső és belső vizsgálatai részben eltérő szabályok szerint zajlanak. A Hivatal számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy amennyiben szükséges, egyetlen vizsgálatban alkalmazza a külső vizsgálatokra és a belső vizsgálatokra jellemző eljárásokat, és így ne kelljen két külön vizsgálatot indítania.

(22)

A jogbiztonság érdekében szükség van a Hivatal által lefolytatott vizsgálatokra alkalmazandó eljárási garanciák meghatározására, figyelemmel e vizsgálatok adminisztratív jellegére.

(23)

Az eljárási garanciákat és az érintett személyek és tanúk alapvető jogait hátrányos megkülönböztetés nélkül, mindenkor, a külső és belső vizsgálatok minden szakaszában tiszteletben kell tartani, különösen a folyamatban lévő vizsgálatokkal kapcsolatos tájékoztatás során. A Hivatal által lefolytatott vizsgálatokra vonatkozó információknak az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék számára – akár kétoldalú módon, akár véleménycsere keretében – történő átadásakor tiszteletben kell tartani a vizsgálatok bizalmas jellegét, az érintett személyek törvény által biztosított jogait, valamint adott esetben a bírósági eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket. A vizsgálatok során továbbított vagy megszerzett információkat az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak megfelelően kell kezelni. Az információcserére az arányosság elve és a szükséges ismeret elve az irányadó.

(24)

A vizsgált személyeket megillető, személyhez fűződő jogok védelmének megerősítése érdekében a vizsgálat végső szakaszában levont következtetésekben csak akkor nevezhető nevén az érintett személy, ha korábban lehetősége volt észrevételeket tenni az őt érintő tényekre vonatkozóan.

(25)

A főigazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy a nyilvánosságra hozott információk ne sértsék az érintett személyek törvény által biztosított jogait.

(26)

A Hivatalnak, valamint a vizsgálatban érintett intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban védelemben kell részesíteniük a véleménynyilvánítás szabadságát és az újságírói forrásokat.

(27)

A főigazgatóra kell, hogy háruljon az a feladat, hogy a vizsgálatok során gyűjtött személyi adatok védelméről és az információ bizalmas jellegének tiszteletben tartásáról gondoskodjon. Az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára a személyzeti szabályzatban előírt jogvédelemmel egyenértékű védelmet kell biztosítani.

(28)

Annak biztosítása érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok során feltárt tényeket, és meg lehessen hozni a megkívánt utólagos intézkedéseket, a jelentéseknek elfogadható bizonyíték erejével kell rendelkezniük a közigazgatási és bírósági eljárásokban. E célból e jelentéseket a tagállamokban hatályos közigazgatási jelentések szabályait előíró rendelkezések figyelembevételével kell elkészíteni.

(29)

Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy adott belső vizsgálat végleges jelentésében feltárt tények büntetőeljárás megindítását eredményezhetik, az erre vonatkozó információkat továbbítani kell az érintett tagállam nemzeti igazságügyi hatóságainak. A végleges vizsgálati jelentést kísérő ajánlásokban a főigazgatónak ki kell térnie arra, hogy a tények jellegének és pénzügyi hatásuk mértékének fényében az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által hozott belső intézkedések lehetővé tesznek-e egy hatékonyabb nyomon követést.

(30)

Amennyiben a főigazgató az érintett tagállam igazságügyi hatóságai számára a belső vizsgálatok során a Hivatal által feltárt információkat továbbít, az információk továbbítása nem befolyásolhatja azt, hogy a nemzeti igazságügyi hatóság jogi szempontból szükségesnek ítéli-e vizsgálati eljárás megindítását.

(31)

Arról, hogy a lefolytatott vizsgálatot követően, a Hivatal által készített végleges vizsgálati jelentés alapján milyen intézkedések meghozatalára van szükség, az illetékes nemzeti hatóságoknak vagy adott esetben az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek kell dönteniük.

(32)

A Hivatalnak – hatékonyabb működése érdekében – tudnia kell, hogy vizsgálatainak eredményei nyomán milyen lépésekre került sor. Ennek megfelelően a Hivatal kérésére az Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak és ügynökségeinek, valamint adott esetben a tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy a Hivataltól kapott információk alapján hoztak-e intézkedéseket, és ha igen, melyek ezek.

(33)

A Hivatal, az Eurojust, az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai közötti fokozottabb együttműködés előnyeire tekintettel lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy az előbbiekkel igazgatási megállapodásokat kössön, amely megállapodások mindenekelőtt arra irányulhatnak, hogy újabb jogi kötelezettségek megállapítása nélkül megkönnyítsék a technikai és műveleti kérdésekben való gyakorlati együttműködést és információcserét.

(34)

Annak érdekében, hogy a Hivatal, az Eurojust, és a tagállamok illetékes hatóságai még szorosabban együttműködhessenek azokban az ügyekben, amelyek bűnügyi vizsgálat tárgyát képezhetik, a Hivatalnak tájékoztatnia kell az Eurojustot, különösen a csalás, korrupció, vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más, súlyos bűncselekmény formájában megvalósuló jogellenes tevékenység gyanúja esetén. A Hivatalnak még azt megelőzően tájékoztatnia kell az érintett tagállam illetékes hatóságait, hogy az e hatóságoktól kapott információkat továbbítaná az Eurojust vagy az Europol felé, abban az esetben, ha az információk mellé egy konkrét bűnügyi nyomozati intézkedésre való felszólítást is csatoltak.

(35)

A Hivatal, az Unió releváns intézményei, szervei, hivatalai és ügynökségei, a tagállamok illetékes hatóságai, a harmadik országbeli illetékes hatóságok, és a nemzetközi szervezetek közötti eredményes együttműködés érdekében kölcsönös információcserét kell megvalósítani. Ezen információcsere során a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a bizalmas kezelésre vonatkozó elveket, valamint azokat az adatvédelmi szabályokat, amelyeket a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) ír elő. A Hivatalnak meg kell győződnie különösen arról, hogy az információkat fogadni kívánó fél rendelkezik-e a megfelelő illetékességgel, valamint arról, hogy az információ továbbítása valóban szükséges-e. Az Eurojusttal való információcserének az Eurojust megbízatásának keretében kell történnie, amely kiterjed a súlyos nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek koordinációjára.

(36)

Figyelembe véve az Unió külső segítségnyújtásra szolgáló alapjainak mértékét, a Hivatal által ebben az ágazatban lefolytatott vizsgálatok számát és a vizsgálatokat szolgáló nemzetközi együttműködést, lehetővé kell tenni a Hivatal számára, hogy feladatai teljesítése során adott esetben más illetékes szolgálatokkal koordinálva, igazgatási megállapodások útján – újabb jogi kötelezettségek megállapítása nélkül – gyakorlati segítséget kérjen harmadik országok illetékes hatóságaitól és nemzetközi szervezetektől.

(37)

A Hivatalnak a feladatai ellátásában függetlenséget kell élveznie. E függetlenség megerősítése érdekében a Hivatal vizsgálati tevékenységét egy felügyelő bizottságnak kell rendszeresen ellenőriznie; a Felügyelő Bizottság tagjai független, a Hivatal illetékességi területein magas képzettséggel rendelkező külső személyek. A Felügyelő Bizottság nem akadályozhatja a folyamatban lévő vizsgálatok lefolytatását, és feladatai közé tartozna, hogy segítse a főigazgatót feladati ellátásában.

(38)

Célszerű meghatározni a Felügyelő Bizottság tagjainak kinevezésére vonatkozó kritériumokat és eljárást, és részletesen meg kell határozni a Felügyelő Bizottság megbízatásával járó feladatokat.

(39)

Tartaléklistát kell készíteni, amely tartalmazza azokat a jelölteket, akik a Felügyelő Bizottság tagjainak helyébe léphetnek a hivatali idő fennmaradó részére abban az esetben, ha e tagok közül egy vagy több lemond tisztségéről, elhalálozik vagy egyéb okból nem tudja ellátni feladatait.

(40)

Annak érdekében, hogy a Felügyelő Bizottság hatékonyan láthassa el feladatait, a Hivatalnak biztosítania kell, hogy e bizottság titkársága függetlenül működhessen.

(41)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között évente egyszer véleménycserét kell szervezni. Ennek a véleménycserének többek között a vizsgálati gyakorlat stratégiai prioritásaira és a megbízatása teljesítése során a Hivatal által végzett munka hatékonyságára kell kiterjednie, és semmilyen módon nem befolyásolhatja a Hivatal vizsgálati tevékenységének függetlenségét. A véleménycseréket technikai szinten kell előkészíteni és amennyiben szükséges, az érintett intézmények megfelelő szolgálatai közötti előkészítő ülést kell tartani. A Hivatal munkájának hatékonyságáról folytatott véleménycserék alkalmával a részt vevő intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy megtárgyalhassák azokat a statisztikai információkat, amelyek a Hivatal vizsgálatait követően hozott, és a Hivatal által továbbított információk fényében megtett intézkedésekre vonatkoznak.

(42)

A Hivatal teljes mértékben független irányításának érdekében a főigazgatót nem megújítható hét éves időtartamra kell kinevezni.

(43)

A Hivatal főigazgatója által végzett feladatok rendkívül fontosak az Európai Parlament és a Tanács számára is. A főigazgatóvá kinevezett személynek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság részéről a lehető legnagyobb mértékű támogatást és bizalmat kell élveznie. A Bizottságnak ezért arra kell törekednie, hogy a konzultációs eljárás keretében közös megállapodást érjen el az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

(44)

A főigazgató tisztségének betöltésére irányuló pályázati felhívást legkésőbb a hivatalban lévő főigazgató megbízatásának lejárta előtt hat hónappal közé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A pályázati felhívást a Bizottságnak kell elkészítenie, az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott szoros konzultációk eredményeire építve. A pályázati felhívásban meg kell határozni a kiválasztási feltételeket, így azokat a követelményeket is, amelyeknek a jelölteknek meg kell felelniük ahhoz, hogy betölthessék a tisztséget.

(45)

A főigazgatónak rendszeres időközönként tájékoztatnia kell a Felügyelő Bizottságot egyrészt azokról az esetekről, amelyekben információt továbbított a tagállamok igazságügyi hatóságai számára, másrészt pedig a Hivatal azon eseteinek számáról, amelyekkel a Hivatal egy adott tagállam ugyanazon igazságügyi hatóságaival – a Hivatal által lefolytatott vizsgálatot követő intézkedések útján – közösen foglalkozott.

(46)

A működési gyakorlaton alapuló tapasztalat azt mutatja, hogy hasznos lenne, ha a főigazgató átruházhatná bizonyos feladatainak gyakorlását a Hivatal egy vagy több alkalmazottjára.

(47)

A főigazgatónak létre kell hoznia egy belső tanácsadói és ellenőrzési mechanizmust, ideértve a jogszerűség ellenőrzését is, különösen az eljárási garanciáknak, az érintett személyek alapvető jogainak és az érintett tagállamok nemzeti jogának a tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség kapcsán.

(48)

A Hivatal függetlenségének biztosítása érdekében a Bizottságnak a kinevezéssel megbízott hatóság hatásköreit a főigazgatóra kell ruháznia.

(49)

Ez a rendelet semmilyen módon nem csökkenti a tagállamok azon hatásköreit és felelősségét, hogy a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából megtegyék a szükséges intézkedéseket. Az a tény, hogy az e területtel kapcsolatos külső igazgatási vizsgálatok lefolytatását egy független hivatalra bízzák, teljes mértékben megfelel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem megerősítéséhez szükséges mértéket.

(50)

A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy az Európai Ügyészség létrehozása esetén felül kell-e vizsgálni ezt a rendeletet.

(51)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és különösen betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.

(52)

A 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdése értelmében egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal, aki véleményét 2011. június 1-én nyújtotta be (11).

(53)

E rendelet a szükséges módosítások jelentős számára tekintettel az 1073/1999/EK rendeletet hatályon kívül helyezi, és annak helyébe lép.

(54)

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (EAK) 106a. cikke (1) bekezdésének megfelelően, amely az EUMSZ 325. cikkének alkalmazását kiterjeszti az Európai Atomenergia-közösségre (Euratom), a Hivatal által lefolytatott vizsgálatokra az Unió tekintetében vonatkozó szabályok az Euratom tekintetében is érvényesek. Az EAK 106a. cikke (2) bekezdésének megfelelően az EUMSZ 325. cikkében foglalt, az Unióra való hivatkozások az Euratomra való hivatkozásnak is tekintendők, így az e rendeletben foglalt, az Unióra való hivatkozások – amennyiben a szövegkörnyezet megkívánja – magukban foglalják az Euratomra való hivatkozást is. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1074/1999/Euratom tanácsi rendeletet (12) ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Célkitűzések és feladatok

(1)   A csalás, a korrupció és az Európai Unió, valamint az Európai Atomenergia-közösség (amennyiben a szövegkörnyezet úgy kívánja, a továbbiakban együttesen: az Unió) pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem megerősítése érdekében az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) azokat a vizsgálati hatásköröket gyakorolja, amelyeket a Bizottságra a következők ruháznak:

a)

az Unió vonatkozó jogi aktusai; és

b)

az Unió által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött vonatkozó együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodások.

(2)   A Hivatal a Bizottság segítségével megszervezi a tagállamok számára a szoros és rendszeres együttműködést az illetékes hatóságaik között, annak érdekében, hogy összehangolják tevékenységeiket az Unió pénzügyi érdekeinek a csalással szembeni védelme céljából. A Hivatal hozzájárul a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzését és az azokkal szembeni küzdelmet szolgáló módszerek megtervezéséhez és kidolgozásához. A Hivatal előmozdítja és koordinálja az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén szerzett gyakorlati tapasztalatok és legjobb eljárási gyakorlatok tagállamokkal való és tagállamok közötti megosztását, valamint támogatja a tagállamok által önkéntes alapon hozott, csalás elleni közös intézkedéseket.

(3)   E rendelet alkalmazása nem érinti:

a)

az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet;

b)

az európai parlamenti képviselők statútumát;

c)

a személyzeti szabályzatot;

d)

a 45/2001/EK rendeletet.

(4)   A Hivatal a Szerződések által vagy azok rendelkezései alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken (a továbbiakban: intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek) belül igazgatási vizsgálatokat folytat le a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából. E célból feltárja a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos, az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai általi olyan kötelezettségmulasztásnak minősülő súlyos eseteket, amelyek, fegyelmi vagy – az esettől függően – büntetőeljárást vonhatnak maguk után, illetve a kötelezettségeknek az intézmények és szervek azon tagjai, továbbá azok a hivatal- és ügynökségvezetők, illetve az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzetének azon tagjai általi, a fentiekkel egyenértékű mulasztásának súlyos eseteit, akik nem tartoznak a személyzeti szabályzat hatálya alá (a továbbiakban együttesen: tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők vagy a személyzeti tagjai).

(5)   E rendelet alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai, továbbá az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek igazgatási megállapodásokat köthetnek a Hivatallal. E megállapodások különösen az információ továbbítására és a vizsgálatok lefolytatására vonatkoznak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „az Unió pénzügyi érdekei”: az Európai Unió költségvetésének, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek költségvetésének, valamint az ezek által irányított és ellenőrzött költségvetéseknek a hatálya alá tartozó bevételek, kiadások és eszközök;

2.   „szabálytalanság”: a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabálytalanság;

3.   „csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység”: e kifejezéseknek a vonatkozó uniós aktusokban meghatározott jelentése;

4.   „igazgatási vizsgálatok” (a továbbiakban: vizsgálatok): az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, valamint adott esetben a vizsgált tevékenységek szabálytalan jellegének megállapítása céljából a Hivatal által végzett felügyeleti, ellenőrzési és egyéb intézkedések a 3. és 4. cikkel összhangban; e vizsgálatok nem befolyásolhatják a tagállamok illetékes hatóságainak a büntetőeljárás kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét;

5.   „érintett személy”: bármely személy vagy gazdasági szereplő, aki csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elkövetésével gyanúsítható és ezért a Hivatal által folytatott vizsgálat tárgyát képezi;

6.   „gazdasági szereplő”: e kifejezésnek a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben meghatározott jelentése;

7.   „igazgatási megállapodás”: a Hivatal által kötött technikai és/vagy gyakorlati jellegű megállapodás, amely különösen az érintett felek közötti együttműködés és információcsere előmozdítására irányul, és amely nem hoz létre további jogi kötelezettséget.

3. cikk

Külső vizsgálatok

(1)   A Hivatal a 2185/96/Euratom, EK rendelettel a Bizottságra ruházott hatásköröket gyakorolja, hogy helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytasson a tagállamokban, valamint – a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban – a harmadik országokban és a nemzetközi szervezeteknél.

Vizsgálati feladatainak részeként a Hivatal az ellenőrzéseket és vizsgálatokat a tagállamokban a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdése, továbbá az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályok szerint, a harmadik országokban és a nemzetközi szervezeteknél pedig a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban folytatja le.

(2)   Az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, határozattal vagy szerződéssel összefüggő csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység fennállásának megállapítása érdekében a Hivatal a 2185/96/Euratom, EK rendeletben megállapított rendelkezések és eljárások szerint helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat le a gazdasági szereplőknél.

(3)   A helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok során a Hivatal alkalmazottai az alkalmazandó uniós jog értelmében, az érintett tagállam szabályainak és gyakorlatainak megfelelően, az e rendeletben előírt eljárási garanciákat betartva járnak el.

A Hivatal kérésére az érintett tagállam illetékes hatósága megadja a Hivatal alkalmazottainak a szükséges segítséget ahhoz, hogy feladataikat a 7. cikk (2) bekezdésében említett írásbeli meghatalmazásnak megfelelően, hatékonyan végezhessék. Amennyiben a nemzeti szabályozás értelmében az említett segítségnyújtáshoz igazságügyi hatóság általi előzetes felhatalmazásra van szükség, az ilyen felhatalmazást kérelmezni kell.

Az érintett tagállamnak a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek megfelelően gondoskodnia kell arról, hogy a Hivatal alkalmazottai a tagállam illetékes hatóságaira vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett, az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban hozzáférhessenek valamennyi olyan, a vizsgálat tárgyára vonatkozó információhoz és dokumentumhoz, amely szükségesnek bizonyul a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok hatékony és eredményes lefolytatásához.

(4)   A tagállamok e rendelet alkalmazásában kijelölnek egy szolgálatot (a továbbiakban: csalás elleni koordinációs szolgálat), amely elősegíti a Hivatallal való hatékony együttműködést és információcserét, ideértve az operatív jellegű információk cseréjét is. Adott esetben a nemzeti joggal összhangban a csalás elleni koordinációs szolgálat e rendelet alkalmazásában illetékes hatóságnak tekinthető.

(5)   Külső vizsgálat során a Hivatal a csalás, a korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához szükséges mértékben hozzáférhet a vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatos bármely olyan releváns információhoz, ideértve az adatbázisokban tárolt információkat is, amelyek az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában vannak. E célból a 4. cikk (2) és (4) bekezdése alkalmazandó.

(6)   Amennyiben a Hivatal még azt megelőzően csalásra, korrupcióra vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre utaló információ birtokába jut, hogy határozatot hoztak volna arról, hogy indítsanak-e külső vizsgálatot, a Hivatal tájékoztathatja az érintett tagállam illetékes hatóságait, és szükség esetén a Bizottság illetékes szolgálatait is.

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályok sérelme nélkül gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedésre kerüljön sor, amelyben a nemzeti joggal összhangban a Hivatal is részt vehet. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai kérésre tájékoztatják a Hivatalt a meghozott intézkedésekről, valamint az e bekezdés első albekezdésben említett tájékoztatás alapján tett megállapításaikról.

4. cikk

Belső vizsgálatok

(1)   Az 1. cikkben említett területeken a Hivatal az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belül igazgatási vizsgálatokat (a továbbiakban: belső vizsgálatok) folytat le.

A Hivatal ezeket a belső vizsgálatokat az e rendeletben és az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadott határozatokban előírt feltételeknek megfelelően folytatja le.

(2)   Feltéve, hogy az (1) bekezdésben említett rendelkezéseket betartják:

a)

a Hivatal közvetlenül és előzetes bejelentés nélkül hozzáférhet az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában levő minden releváns információhoz, ideértve az adatbázisokban tárolt információkat is, és beléphet az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek épületeinek minden helyiségébe. A Hivatal felhatalmazást kap arra, hogy megvizsgálja az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számláit. A Hivatal jogosult minden dokumentumról és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő minden adathordozó tartalmáról másolatot vagy kivonatot készíteni, és szükség esetén az ilyen dokumentumokat vagy adatokat megőrizni annak biztosítása céljából, hogy azok ne tűnhessenek el;

b)

a Hivatal írásbeli vagy – akár meghallgatás útján – szóbeli információkat kérhet a tisztviselőktől, egyéb alkalmazottaktól, az intézmények vagy szervek tagjaitól, a hivatal- vagy ügynökségvezetőktől vagy a személyzet tagjaitól.

(3)   A 2185/96/Euratom, EK rendeletben foglalt rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban a Hivatal helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet a gazdasági szereplők helyiségeiben, hogy hozzáférjen a belső vizsgálat tárgyát képező üggyel összefüggő lényeges információkhoz.

(4)   Az intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket minden olyan esetben tájékoztatják, amikor a Hivatal alkalmazottai belső vizsgálatot folytatnak helyiségeikben, illetve amikor birtokukban lévő dokumentumokat vizsgálnak vagy ilyen információt kérnek. A 10. és 11. cikk sérelme nélkül a Hivatal bármikor megküldheti a belső vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára.

(5)   Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek megfelelő eljárásokat vezetnek be és megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy minden szakaszban biztosítsák a belső vizsgálatok bizalmas jellegének megőrzését.

(6)   Olyan esetekben, amikor a belső vizsgálatok feltárják, hogy egy tisztviselő, egyéb alkalmazott, az intézmény vagy szerv tagja, hivatal- vagy ügynökségvezető vagy a személyzet egy tagja érintett személy lehet, értesíteni kell azt az intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyhez e személy tartozik.

Olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornák használatával nem biztosítható a belső vizsgálat bizalmas jellegének megőrzése, a Hivatal megfelelő alternatív csatornákat használ az információk továbbítására.

Kivételes esetekben a főigazgató indokolással ellátott határozata alapján elhalasztható az információ továbbítása, amely határozatot a vizsgálat lezárása után továbbítani kell a Felügyelő Bizottság számára.

(7)   Az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadandó, az (1) bekezdés szerinti határozatnak különösen szabályt kell tartalmaznia a tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők, vagy a személyzet tagjai azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy a Hivatallal együttműködjenek és számára információt szolgáltassanak, biztosítva mindemellett a belső vizsgálat bizalmas jellegének megőrzését.

(8)   Amennyiben a Hivatal még azt megelőzően csalásra, korrupcióra, vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre utaló információ birtokába jut, hogy határozatot hoztak volna arról, hogy indítsanak-e belső vizsgálatot, a Hivatal tájékoztathatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget. Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésre tájékoztatja a Hivatalt a meghozott intézkedésekről és a tájékoztatás alapján tett megállapításairól.

Szükség esetén a Hivatal tájékoztatja az érintett tagállam illetékes hatóságait is. Ebben az esetben a 9. cikk (4) bekezdésének második és harmadik albekezdésében foglalt eljárási követelmények alkalmazandók. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy határoznak, hogy a számukra továbbított információ alapján nemzeti jogukkal összhangban intézkedést hoznak, erről kérésre tájékoztatják a Hivatalt.

5. cikk

Vizsgálatok indítása

(1)   A főigazgató vizsgálatot indíthat, ha kellő gyanú – amely alapulhat bármely harmadik fél vagy névtelen forrás által nyújtott információn is – áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet követtek el. A főigazgató vizsgálat megindítására vonatkozó határozatának figyelembe kell vennie a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban megállapított, a vizsgálati gyakorlat prioritásait és a Hivatal éves irányítási tervét. E határozatnak figyelembe kell vennie továbbá, hogy a Hivatal forrásait hatékonyan kell felhasználni és az alkalmazott eszközöknek arányosnak kell lenniük ez elérni kívánt célokkal. A belső vizsgálatokat illetően különös figyelmet kell fordítani arra, hogy mely intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tudja a legjobban lefolytatni a vizsgálatot, és ennek során különösen a tények természetét, az ügy tényleges vagy lehetséges pénzügyi hatását, valamint azt kell szem előtt tartani, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy az ügyet bírósági útra kell terelni.

(2)   A külső vizsgálat indítására vonatkozó határozatot a főigazgató saját hatáskörében vagy egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség, illetve egy érintett tagállam kérelme alapján hozza meg.

A belső vizsgálat indítására vonatkozó határozatot a főigazgató saját hatáskörében vagy egy tagállam kérelme, illetve azon intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérelme alapján hozza meg, amelyen belül a vizsgálatot le kell folytatni.

(3)   Az alatt az idő alatt, amíg a főigazgató mérlegeli, hogy a (2) bekezdésben említett kérelem alapján megindítja-e a belső vizsgálatot, illetve az alatt az idő alatt, amíg a Hivatal belső vizsgálatot folytat, a Hivatallal való eltérő megállapodás hiányában az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek nem indíthatnak párhuzamosan vizsgálatot ugyanabban az ügyben.

(4)   A vizsgálat megindításával kapcsolatos határozatot a (2) bekezdésben említett kérelemnek a Hivatalhoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül meg kell hozni. A határozatról haladéktalanul értesítik a kérelmező tagállamot, intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget. A vizsgálat mellőzéséről szóló határozatot meg kell indokolni. Amennyiben a két hónapos határidő lejártáig a Hivatal nem hozott határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a Hivatal úgy határozott, hogy nem indít vizsgálatot az ügyben.

Amennyiben egy tisztviselő, egyéb alkalmazott, intézmény vagy szerv tagja, hivatal- vagy ügynökségvezető vagy a személyzet egy tagja a személyzeti szabályzat 22a. cikkének megfelelően eljárva csalás vagy szabálytalanság gyanújával összefüggő információt szolgáltat a Hivatalnak, a Hivatal tájékoztatja e személyt arról, hogy indít-e vizsgálatot a szóban forgó tényekkel kapcsolatban.

(5)   Amennyiben a főigazgató úgy határoz, hogy nem indít belső vizsgálatot, haladéktalanul továbbíthat minden releváns információt az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, hogy az a rá alkalmazandó szabályok alapján meghozhassa a megfelelő intézkedéseket. A Hivatal adott esetben egyezteti az intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel az információt nyújtó forrás bizalmas jellegének védelmét célzó megfelelő intézkedéseket, és szükség esetén kérheti, hogy tájékoztassák a meghozott intézkedésekről.

(6)   Amennyiben a főigazgató úgy határoz, hogy nem indít külső vizsgálatot, haladéktalanul továbbíthat minden releváns információt az érintett tagállam illetékes hatóságainak, hogy azok szükség esetén és a nemzeti szabályozás alapján meghozhassák a megfelelő intézkedéseket. Amennyiben szükséges, a Hivatal tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget is.

6. cikk

Vizsgálat indítását megelőzően biztosított hozzáférés az adatbázisokban tárolt információkhoz

(1)   A Hivatal számára egy adott vizsgálat megindítása előtt hozzáférést kell biztosítani az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek adatbázisaiban tárolt bármely releváns információhoz, amennyiben ez elengedhetetlenül szükséges az állítások tényszerűségének értékeléséhez. E hozzáférési jogot a Hivatal az állítások gyors értékeléséhez szükséges, általa megállapítandó időkorláton belül gyakorolja. E hozzáférési jog gyakorlása során a Hivatal tiszteletben tartja a szükségesség és az arányosság elvét.

(2)   Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség lojális együttműködést tanúsít és lehetővé teszi a Hivatal számára, hogy a 4. cikk (1) bekezdése szerinti határozatokban megállapítandó feltételek mellett hozzáférjen minden releváns információhoz.

7. cikk

Vizsgálati eljárás

(1)   A főigazgató a vizsgálatok lefolytatását szükség esetén írásbeli utasításokkal irányítja. A vizsgálatokat a főigazgató irányítása alatt a Hivatal általa kijelölt alkalmazottai folytatják le.

(2)   A Hivatal alkalmazottai a feladataikat a személyazonosságukat és beosztásukat feltüntető írásos meghatalmazás felmutatásával végzik. A főigazgató e meghatalmazást akként állítja ki, hogy megjelöli benne a vizsgálat tárgyát és célját, a vizsgálat lefolytatásának jogalapját, valamint az e jogalap által biztosított vizsgálati hatásköröket.

(3)   A tagállamok illetékes hatóságai a nemzeti szabályozás szerint megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai hatékonyan teljesíthessék feladatukat.

Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek gondoskodnak arról, hogy a tisztviselőik, egyéb alkalmazottaik, tagjaik, vezetőik vagy személyzetük tagjai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai hatékonyan teljesíthessék feladatukat.

(4)   Arra az esetre, ha egy vizsgálat a belső és külső vizsgálat elemeit egyaránt alkalmazza, a 3. és a 4. cikk alkalmazandó.

(5)   A vizsgálatokat az eset körülményeivel és összetettségével arányos időtartam alatt megszakítás nélkül kell lefolytatni.

(6)   Amennyiben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából igazgatási óvintézkedések meghozatalára lehet szükség, a Hivatal haladéktalanul tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a folyamatban lévő vizsgálatról. Az átadott információknak az alábbiakat kell tartalmazni:

a)

az érintett tisztviselőnek, egyéb alkalmazottnak, az intézmények vagy szervek érintett tagjának, az érintett hivatal- vagy ügynökségvezetőnek vagy a személyzet érintett tagjának a személyazonossága, valamint a szóban forgó tények összefoglalása;

b)

minden olyan információ, amely segíthet az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek annak eldöntésében, hogy indokolt-e igazgatási óvintézkedéseket hozni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében;

c)

a bizalmas jelleg megőrzése céljából javasolt bármely különleges intézkedés, különösen azokban az esetekben, amelyek olyan vizsgálati intézkedésekkel járnak, amelyek a vizsgálatokra alkalmazandó nemzeti szabályozásnak megfelelően egy nemzeti igazságügyi hatóság, illetve – külső vizsgálat esetén – egy nemzeti hatóság hatáskörébe tartoznak.

Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a Hivatallal szorosan együttműködve bármikor úgy határozhat, hogy meghozza a megfelelő óvintézkedéseket, ideértve a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is, és haladéktalanul értesíti a Hivatalt az ilyen határozatról.

(7)   Amennyiben szükséges, a Hivatal kérésére a tagállamok illetékes hatóságai a nemzeti szabályozás értelmében meghozzák a megfelelő óvintézkedéseket, különösen a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket.

(8)   Amennyiben egy vizsgálat nem zárható le a megindítását követő 12 hónapon belül, a főigazgató a 12 hónapos időtartam lejártakor és ezt követően hathavonta jelentést készít a Felügyelő Bizottság számára, amelyben ismerteti a vizsgálat elhúzódásának okait, és a helyzet orvoslása érdekében tervezett intézkedéseket.

8. cikk

A Hivatal tájékoztatásának kötelezettsége

(1)   Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek haladéktalanul továbbítanak a Hivatal felé minden olyan információt, amely esetlegesen csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységgel lehet kapcsolatos.

(2)   Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint – amennyiben azt nemzeti joguk lehetővé teszi – a tagállamok illetékes hatóságai a Hivatal kérésére vagy saját kezdeményezésükre továbbítanak a Hivatalnak minden olyan birtokukban lévő dokumentumot és információt, amely a Hivatal által végzett, folyamatban lévő vizsgálatra vonatkozik.

(3)   Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint – amennyiben azt nemzeti joguk lehetővé teszi – a tagállamok illetékes hatóságai továbbítanak a Hivatalnak minden egyéb, csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelemmel összefüggésben birtokukban lévő, lényegesnek ítélt dokumentumot vagy információt is.

9. cikk

Eljárási garanciák

(1)   Vizsgálatai során a Hivatal az érintett személy mellett és ellen szóló bizonyítékokat keres. A vizsgálatokat objektíven és pártatlanul folytatja le, tiszteletben tartva az ártatlanság vélelmét és az e cikkben meghatározott eljárási garanciákat.

(2)   A Hivatal a vizsgálat időtartama alatt bármikor meghallgathatja az érintett személyt vagy a tanúkat. A meghallgatott személyek nem kötelezhetők arra, hogy saját magukra nézve terhelő vallomást tegyenek.

A meghallgatáson való megjelenésre vonatkozó felszólítást legalább tíz munkanappal a meghallgatás időpontja előtt meg kell küldeni az érintett személy számára. Az érintett személy kifejezett egyetértésével vagy a vizsgálat sürgősségét alátámasztó megfelelő indokok alapján e határidő lerövidíthető. Ez utóbbi esetben a felszólítást legalább 24 órával a meghallgatás időpontja előtt meg kell küldeni. A felszólításnak ismertetnie kell az érintett személy jogait, különös tekintettel arra a jogra, hogy a meghallgatáson egy általa választott személlyel jelenjen meg.

A meghallgatáson való megjelenésre vonatkozó felszólítást legalább 24 órával a meghallgatás időpontja előtt meg kell küldeni a tanúk számára. A tanú kifejezett egyetértésével vagy a vizsgálat sürgősségét alátámasztó megfelelő indokok alapján e határidő lerövidíthető.

A második és harmadik albekezdésben előírt követelmények nem alkalmazandók arra az esetre, ha helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok keretében kerül sor nyilatkozatok rögzítésére.

Amennyiben egy meghallgatás alkalmával bizonyítékok merülnek fel arra vonatkozóan, hogy egy tanú érintett személy lehet, a meghallgatást be kell fejezni. Az e bekezdésben, valamint a (3) és (4) bekezdésben előírt eljárási szabályok azonnal alkalmazandók. Az érintett tanút haladéktalanul tájékoztatni kell azokról a jogokról, amelyek őt mint érintett személyt megilletik, és kérésére meg kell küldeni számára a korábban általa tett és jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatok egy példányát. A Hivatal nem használhatja fel e személy ellen az általa korábban tett nyilatkozatokat anélkül, hogy először megadná neki a lehetőséget arra, hogy észrevételeket tegyen e nyilatkozatokkal kapcsolatban.

A Hivatal a meghallgatásról jegyzőkönyvet készít, amelyet hozzáférhetővé tesz a meghallgatott személy számára, hogy az jóváhagyhassa vagy észrevételezhesse azt. A Hivatal az érintett személynek átadja a meghallgatásról készült jegyzőkönyv egy példányát.

(3)   Amint egy vizsgálat feltárja, hogy egy tisztviselő, egyéb alkalmazott, intézmény vagy szerv tagja, hivatal- vagy ügynökségvezető vagy a személyzet tagja érintett személy lehet, e tisztviselőt, egyéb alkalmazottat, az intézmény vagy szerv e tagját, e hivatal- vagy ügynökségvezetőt vagy a személyzet e tagját erről tájékoztatni kell, feltéve, hogy ez nem befolyásolja a vizsgálat vagy a nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárások lefolytatását.

(4)   A 4. cikk (6) bekezdésének és a 7. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül, a vizsgálat befejezésekor meg kell adni a lehetőséget az érintett személy számára, hogy észrevételeket tegyen a rá vonatkozó tényállással kapcsolatban, mégpedig azt megelőzően, hogy a Hivatal rögzítené az érintett személyt név szerint megnevező következtetéseit.

E célból a Hivatal az érintett személyt felszólítja arra, hogy írásban, vagy a Hivatal által kijelölt alkalmazott általi meghallgatás keretében tegye meg észrevételeit. E felszólítás tartalmazza az érintett személyre vonatkozó tényállás összefoglalását és a 45/2001/EK rendelet 11. és 12. cikke által előírt információkat, továbbá megjelöli az észrevételek benyújtásának határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a felszólítás kézhezvételétől számított tíz munkanap. Az érintett személy kifejezett egyetértésével vagy a vizsgálat sürgősségét alátámasztó megfelelő indokok alapján e határidő lerövidíthető. A végleges vizsgálati jelentés az összes ilyen észrevételt feltünteti.

Azokban a kellően indokolt esetekben, amikor szükség van a vizsgálat bizalmas jellegének megőrzésére, és/vagy azon esetekben, amelyek nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárás igénybevételével járnak, a főigazgató eltekinthet azon kötelezettség teljesítésétől, amely szerint az érintett személyt fel kell szólítani észrevételei megtételére.

A személyzeti szabályzat IX. melléklete 1. cikkének (2) bekezdésében említett esetekben, amennyiben az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség elmulasztja egy hónapon belül megválaszolni a főigazgató arra irányuló kérését, hogy eltekinthessen azon kötelezettség teljesítésétől, amely szerint az érintett személyt fel kell szólítani észrevételei megtételére, úgy kell tekinteni, hogy az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség helyt adott a főigazgató kérésének.

(5)   A meghallgatott személyeknek joguk van az Unió intézményeinek bármelyik hivatalos nyelvét használni. Az Unió tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai azonban kötelezhetők arra, hogy az Unió intézményeinek egy olyan hivatalos nyelvét használják, amelyre vonatkozóan alapos ismeretekkel rendelkeznek.

10. cikk

Bizalmas jelleg és adatvédelem

(1)   A külső vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információt a vonatkozó rendelkezések alapján védelemben kell részesíteni.

(2)   A belső vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információ szakmai titoktartás tárgyát képezi, és azt az Unió intézményeire vonatkozó szabályok értelmében védelemben kell részesíteni.

(3)   Az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek gondoskodnak a Hivatal által folytatott vizsgálatok bizalmas jellegének megőrzéséről, az érintett személyek törvény által biztosított jogainak tiszteletben tartásáról, valamint arról, hogy bírósági eljárás indítása esetén maradéktalanul figyelembe vegyék a nemzeti eljárási szabályokat.

(4)   A Hivatal a 45/2001/EK rendelet 24. cikkével összhangban adatvédelmi tisztviselőt nevezhet ki.

(5)   A főigazgató gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság semleges és pártatlan tájékoztatást kapjon, valamint arról, hogy a nyilvánosságra hozatal során tartsák tiszteletben a vizsgálatok bizalmas jellegét, és tartsák be az e cikkben és a 9. cikk (1) bekezdésében rögzített elveket.

A személyzeti szabályzat előírásainak megfelelően a Hivatal alkalmazottai tartózkodnak a feladataik ellátása során tudomásukra jutott információk jogosulatlan nyilvánosságra hozatalától, kivéve, ha az említett információt már nyilvánosságra hozták, vagy az a nyilvánosság számára hozzáférhető, és e kötelezettség őket a szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően is terheli.

11. cikk

Vizsgálati jelentés és a vizsgálatot követő intézkedések

(1)   A Hivatal által lefolytatott vizsgálat befejezését követően a Hivatal a főigazgató irányítása alatt jelentést készít. E jelentésben ismertetni kell a vizsgálat jogalapját, a követett eljárási lépéseket, a megállapított tényeket és azok előzetes jogi minősítését, a megállapított tények becsült pénzügyi következményeit, és be kell számolni a 9. cikkben előírt eljárási garanciák tiszteletben tartásáról, valamint a vizsgálat következtetéseiről.

A jelentéshez mellékelni kell a főigazgató arra vonatkozó ajánlásait, hogy szükség van-e intézkedésekre. Ezen ajánlásokban adott esetben fel kell tüntetni az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek, illetve az érintett tagállamok illetékes hatóságai által kezdeményezendő fegyelmi, közigazgatási, pénzügyi és/vagy bírósági eljárást, valamint meg kell jelölni különösen a becsült visszakövetelendő összeget, valamint a megállapított tények előzetes jogi minősítését.

(2)   Az ilyen jelentések és ajánlások elkészítése során figyelembe kell venni az érintett tagállam nemzeti jogát. Az ennek alapján elkészített jelentések a közigazgatási vagy bírósági eljárás során elfogadható bizonyítéknak minősülnek abban a tagállamban, amelyben azok felhasználása szükségesnek bizonyul, ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint az adott ország nemzeti közigazgatási vizsgálói által készített jelentések. A jelentésekre a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített közigazgatási jelentésekre alkalmazott értékelési szabályokkal azonos értékelési szabályok vonatkoznak, és az ilyen jelentésekkel egyenértékű bizonyítékként kell figyelembe venni őket.

(3)   A külső vizsgálatot követően készített jelentéseket és ajánlásokat, valamint az azokkal összefüggő összes vonatkozó dokumentumot a külső vizsgálatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően meg kell küldeni az érintett tagállamok illetékes hatóságainak, valamint szükség esetén a Bizottság illetékes szolgálatainak is.

(4)   A belső vizsgálatot követően készített jelentéseket és ajánlásokat, valamint az azokkal összefüggő összes vonatkozó dokumentumot meg kell küldeni az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek. Ezen intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a belső vizsgálat eredményének megfelelően fegyelmi vagy jogi jellegű intézkedéseket hoz, és erről a jelentést kísérő ajánlásokban megjelölt időtartamon belül, – illetve a Hivatal külön kérésére – jelentést küld a Hivatalnak.

(5)   Amennyiben a belső vizsgálatot követően készített jelentésben feltárt tények büntetőeljárást vonhatnak maguk után, ezt az információt továbbítani kell az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak.

(6)   A Hivatal kérésére az érintett tagállamok illetékes hatóságai kellő időben megküldik a Hivatalnak az azzal kapcsolatos információkat, hogy – ha volt ilyen – milyen intézkedéseket hoztak azt követően, hogy a főigazgató a (3) bekezdésnek megfelelően megküldte számukra ajánlásait, valamint azt követően, hogy a Hivatal az (5) bekezdésnek megfelelően információt továbbított az igazságügyi hatóságoknak.

(7)   A (4) bekezdés sérelme nélkül, ha a vizsgálat úgy fejeződik be, hogy nem találtak az érintett személyre nézve terhelő bizonyítékokat, akkor az e személyre vonatkozó vizsgálatot a főigazgató lezárja, és erről e személy számára 10 munkanapon belül tájékoztatást küld.

(8)   Amennyiben azt egy olyan információnyújtó személy kéri, aki a Hivatalnak vizsgálat megindítását eredményező vagy azzal összefüggő információt szolgáltatott, a Hivatal a vizsgálat lezárásáról értesítést küldhet ezen információnyújtó személy számára. A Hivatal azonban elutasíthatja az ilyen irányú kérést, ha úgy ítéli meg, hogy az értesítés sértené az érintett személy jogos érdekeit, hátrányosan befolyásolná a vizsgálat és az azt követő intézkedések hatékonyságát, vagy ellentétes lenne az információ bizalmas kezelésére vonatkozó követelményekkel.

12. cikk

A Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti információcsere

(1)   E rendelet 10. és 11. cikkének, valamint a 2185/96/Euratom, EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal a külső vizsgálatok lefolytatása során megszerzett információkat továbbíthatja az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára az ahhoz kellő időben, hogy azok nemzeti joguknak megfelelően meghozhassák a megfelelő intézkedéseket.

(2)   A 10. és a 11. cikk sérelme nélkül, a főigazgató továbbítja az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak a belső vizsgálat során a Hivatal tudomására jutott azon információkat, amelyek valamely nemzeti igazságügyi hatóság joghatósága alá tartozó tényekre vonatoznak.

A 4. cikknek megfelelően, valamint a 10. cikk sérelme nélkül, a főigazgató az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára is megküldi az e bekezdés első albekezdésében említett információt, beleértve az érintett személy személyazonosságát, a feltárt tények összefoglalását, azok előzetes jogi minősítését, valamint azt, hogy megközelítőleg milyen mértékben sérültek az Unió pénzügyi érdekei.

A 9. cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

(3)   Az érintett tagállam illetékes hatóságai, a nemzeti joguk sérelme nélkül, saját kezdeményezésükre vagy a Hivatal kérése alapján kellő időben tájékoztatják a Hivatalt az e cikk értelmében számukra továbbított információk alapján tett intézkedésekről.

(4)   A Hivatal a nemzeti jognak és a személyzeti szabályzatnak megfelelően részt vehet a nemzeti bíróságok és törvényszékek előtt folytatott bizonyítási eljárásban.

13. cikk

A Hivatal együttműködése az Eurojusttal és az Europollal

(1)   Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó megbízatásának keretein belül a Hivatal adott esetben együttműködik az Eurojusttal és az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol). Amennyiben a szóban forgó együttműködés előmozdítása érdekében szükséges, a Hivatal igazgatási megállapodásokat köt az Eurojusttal és az Europollal. Az igazgatási megállapodások az operatív, stratégiai vagy technikai információk cseréjére vonatkozhatnak, ideértve a személyes adatok és a minősített adatok cseréjét, valamint az elért eredményekről szóló jelentések kérés alapján történő cseréjét is.

A Hivatal – az Eurojust megbízatásának hatálya alá tartozó esetekben – a vonatkozó információkat továbbítja az Eurojust számára is, ha ez támogathatja és erősítheti a bűncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti koordinációt és együttműködést, illetve ha a Hivatal csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más, súlyos bűncselekmény formájában megvalósuló jogellenes tevékenység fennállásának gyanúját megalapozó információkat küldött meg a tagállamok illetékes hatóságainak.

(2)   A Hivatal kellő időben tájékoztatja az érintett tagállamok illetékes hatóságait arról, ha az általuk rendelkezésre bocsátott információt továbbította az Eurojustnak vagy az Europolnak.

14. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)   A Hivatal adott esetben igazgatási megállapodásokat köthet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel. A Hivatal adott esetben egyeztet a Bizottság illetékes szolgálataival és az Európai Külügyi Szolgálattal, különösen a szóban forgó megállapodások megkötése előtt. A megállapodások az operatív, stratégiai vagy technikai információk cseréjére vonatkozhatnak, ideértve az elért eredményekről szóló jelentések kérés alapján történő cseréjét is.

(2)   A Hivatal tájékoztatást küld az érintett tagállamok illetékes hatóságainak arról, ha az általuk rendelkezésre bocsátott információt továbbítja harmadik országok illetékes hatóságainak vagy nemzetközi szervezeteknek.

A Hivatal a 45/2001/EK rendelettel összhangban nyilvántartást vezet a személyes adatok továbbításáról, beleértve azt is, hogy az adattovábbításra milyen indokok alapján került sor.

15. cikk

Felügyelő Bizottság

(1)   A Felügyelő Bizottság a Hivatal vizsgálati feladatköre ellátásának rendszeres nyomon követésével biztosítja, hogy a Hivatal független módon és megfelelően gyakorolja az e rendeletben ráruházott jogköröket.

A Felügyelő Bizottság a főigazgató által a 7. cikk (8) bekezdésének megfelelően rendelkezésre bocsátott információk alapján nyomon követi különösen az eljárási garanciák alkalmazásával és a vizsgálatok időtartamával kapcsolatos fejleményeket.

A Felügyelő Bizottság véleményeket, illetve adott esetben ajánlásokat készít a főigazgató számára, többek között a Hivatal vizsgálati funkciójának betöltéséhez szükséges forrásokról, a Hivatal vizsgálati prioritásairól, valamint a vizsgálatok időtartamáról. A Felügyelő Bizottság saját kezdeményezésére, a főigazgató kérése alapján, illetve egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésére nyilváníthat véleményt, de ezen véleménnyilvánításával nem avatkozhat be a folyamatban lévő vizsgálati eljárásokba.

Az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek részére meg kell küldeni a harmadik albekezdés szerint kinyilvánított vélemények egy példányát.

Kellően indokolt esetben a Felügyelő Bizottság a vizsgálatokkal kapcsolatban további információkat kérhet a Hivataltól, beleértve a lezárt vizsgálatokkal kapcsolatos jelentéseket és ajánlásokat is, de ezzel nem érintheti a folyamatban lévő vizsgálati eljárásokat.

(2)   A Felügyelő Bizottság öt olyan független tagból áll, akik a Hivatal tevékenységi területeinek valamelyikén sok éves igazságügyi, nyomozói vagy ezekkel egyenértékű tapasztalattal rendelkeznek. A tagok kinevezése az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezésével történik.

A Felügyelő Bizottság tagjainak kinevezéséről szóló határozat magában foglal továbbá egy tartaléklistát, amely azokat a jelölteket tartalmazza, akik a Felügyelő Bizottság tagjainak helyébe léphetnek a hivatali idő fennmaradó részére lemondás, haláleset vagy tartós munkaképtelenség esetén.

(3)   A felügyelő bizottsági tagok hivatali ideje öt év, amely ezt követően nem hosszabbítható meg. Annak érdekében, hogy a Felügyelő Bizottság által képviselt szakértelem folytonossága biztosítva legyen, a bizottsági tagok közül egyszerre hármat, majd azt követően kettőt kell lecserélni.

(4)   A felügyelő bizottsági tagok az új tagok kinevezéséig hivatali idejük lejártával is hivatalban maradnak.

(5)   Ha a Felügyelő Bizottság egy tagja már nem felel meg a hivatal betöltéséhez szükséges feltételeknek, illetve ha az illető tagot súlyos kötelességszegés elkövetésében bűnösnek találták, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezéssel felmentheti hivatalából.

(6)   A Bizottság alkalmazandó szabályaival összhangban a Felügyelő Bizottság tagjai napidíjra jogosultak, valamint meg kell számukra téríteni a feladataik ellátása során felmerülő költségeiket.

(7)   A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során sem kormányoktól, sem pedig intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat.

(8)   A Felügyelő Bizottság kijelöli elnökét. Ezen túlmenően kidolgozza saját eljárási szabályzatát, amelyet tájékoztatás céljából az elfogadás előtt megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak. A Felügyelő Bizottság az elnök vagy a főigazgató kezdeményezésére ül össze. A Felügyelő Bizottság évente legalább tíz ülést tart. A Felügyelő Bizottság a tagjai többségi szavazata alapján hoz határozatot. Titkársági feladatainak ellátásáról a Hivatal gondoskodik, a Felügyelő Bizottsággal szoros együttműködésben.

(9)   A Felügyelő Bizottság legalább évente egyszer tevékenységi jelentést készít, amelyben kitér különösen a Hivatal függetlenségének értékelésére, az eljárási garanciák alkalmazására és a vizsgálatok időtartamára. E jelentéseket meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

A Felügyelő Bizottság megküldheti az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a Hivatal vizsgálatainak eredményeiről és az azok alapján tett intézkedésekről készített jelentéseket.

16. cikk

Véleménycsere az intézményekkel

(1)   Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság évente egy alkalommal politikai szintű véleménycserét folytat a főigazgatóval, amelynek során megvitatják, hogy a Hivatal milyen módszereket követ a csalás, a korrupció, valamint az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem terén. A Felügyelő Bizottság részt vesz a véleménycserében. A Számvevőszék, az Eurojust és/vagy az Europol képviselői – az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a főigazgató vagy a Felügyelő Bizottság kérésére – eseti meghívást kaphatnak a véleménycserére.

(2)   A véleménycsere témái között szerepelhetnek az alábbiak:

a)

a Hivatal vizsgálati gyakorlatának stratégiai prioritásai;

b)

a Felügyelő Bizottság által a 15. cikk értelmében készített vélemények és tevékenységi jelentések;

c)

a főigazgató által a 17. cikk (4) bekezdése értelmében készített jelentések, valamint adott esetben bármely olyan jelentés, amelyet az intézmények a Hivatal megbízatásával összefüggésben készítettek;

d)

a Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti kapcsolatok keretei;

e)

a Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti kapcsolatok keretei;

f)

a Hivatal és harmadik országok illetékes hatóságai, valamint nemzetközi szervezetek között, az e rendeletben említett megállapodások keretein belül kialakított kapcsolatok;

g)

a Hivatal által a megbízatása teljesítése során végzett munka hatékonysága.

(3)   A véleménycserében részt vevő valamennyi intézmény gondoskodik arról, hogy a véleménycsere ne járjon a folyamatban lévő vizsgálati eljárásokba való beavatkozással.

(4)   A véleménycserében részt vevő intézmények tevékenységük során figyelembe veszik a véleménycsere alkalmával kifejtett véleményeket. A főigazgató a 17. cikk (4) bekezdésében említett jelentésekben tájékoztatást ad a Hivatal által adott esetben végrehajtott tevékenységekről.

17. cikk

Főigazgató

(1)   A Hivatalt a főigazgató irányítja. A főigazgatót a (2) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a Bizottság nevezi ki. A főigazgató hivatali ideje hét év, amely nem meghosszabbítható.

(2)   Új főigazgató kinevezéséhez a Bizottság pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A pályázati felhívást a hivatalban lévő főigazgató megbízatásának lejárta előtt legalább hat hónappal közzé kell tenni. Azt követően, hogy a Felügyelő Bizottság kedvező véleményt nyilvánított a Bizottság által végrehajtott kiválasztási eljárásról, a Bizottság elkészíti a megfelelő végzettséggel rendelkező jelöltek listáját. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően a Bizottság kinevezi a főigazgatót.

(3)   A főigazgató a külső és belső vizsgálatok megindításával és lefolytatásával vagy az egyes vizsgálatok lefolytatását követően a jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatai vonatkozásában nem kérhet és nem fogadhat el utasítást kormányoktól, illetve intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől. Ha a főigazgató úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által hozott valamely intézkedés aláássa a függetlenségét, akkor erről azonnal értesíti a Felügyelő Bizottságot, továbbá határoz arról, hogy a Bizottság intézkedése miatt kíván-e keresetet benyújtani a Bírósághoz.

(4)   A főigazgató rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok eredményeiről, a végrehajtott intézkedésekről és a nehézséget jelentő tényezőkről, tiszteletben tartva ugyanakkor a vizsgálatok bizalmas jellegét, az érintett személyek és az informátorok törvény által biztosított jogait, valamint adott esetben a nemzeti jog bírósági eljárásokra alkalmazandó rendelkezéseit.

(5)   A főigazgató a Hivatal irányítási terve keretében minden évben meghatározza a Hivatal által követett vizsgálati gyakorlat prioritásait, valamint azokat közzétételüket megelőzően megküldi a Felügyelő Bizottságnak.

A főigazgató rendszeres időközönként tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot a Hivatal tevékenységeiről, a Hivatal vizsgálati funkciója végrehajtásáról és a vizsgálatok alapján hozott intézkedésekről.

A főigazgató rendszeres időközönként tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot:

a)

azokról az esetekről, amikor a főigazgató ajánlásait nem tartották be;

b)

azokról az esetekről, amikor a tagállamok igazságügyi hatóságainak továbbítottak információt;

c)

a vizsgálatok időtartamáról a 7. cikk (8) bekezdésének megfelelően.

(6)   A főigazgató – írásban és a feltételeket és korlátozásokat meghatározva – átruházhatja az 5. cikk, a 7. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (7) bekezdése és a 12. cikk (2) bekezdése szerinti egyes funkcióinak gyakorlását a Hivatal egy vagy több alkalmazottjára.

(7)   A főigazgató olyan belső tanácsadói és ellenőrzési eljárást hoz létre, ideértve a jogszerűség ellenőrzését is, amely többek között az eljárási garanciáknak, az érintett személyek alapvető jogainak, valamint az érintett tagállamok nemzeti jogának a tiszteletben tartásával kapcsolatos, különös tekintettel a 11. cikk (2) bekezdésére.

(8)   A főigazgató a Hivatal alkalmazottai által a vizsgálati eljárások tekintetében alkalmazandó iránymutatásokat fogad el. Ezen iránymutatásoknak összhangban kell lenniük e rendelettel, valamint ki kell térniük többek között az alábbiakra:

a)

a vizsgálatok lefolytatása;

b)

az eljárási garanciák;

c)

a belső tanácsadói és ellenőrzési eljárások részletei, ideértve a jogszerűség ellenőrzését is;

d)

az adatvédelem.

Az említett iránymutatásokat, valamint azok módosításait csak akkor lehet elfogadni, ha azokról a Felügyelő Bizottság már benyújthatta észrevételeit; az iránymutatásokat ezt követően tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, továbbá szintén tájékoztatás céljából az Unió intézményeinek hivatalos nyelvein közzé kell azokat tenni a Hivatal honlapján.

(9)   Mielőtt a Bizottság a főigazgatóval szemben fegyelmi szankciót fogadna el, konzultál a Felügyelő Bizottsággal.

A főigazgatóval szemben kezdeményezett fegyelmi szankciókról indokolással ellátott határozatot kell hozni, amelyet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Felügyelő Bizottságnak.

(10)   Bármely jogi szövegben a Hivatal „igazgatójára” történő hivatkozást a főigazgatóra történő hivatkozásként kell értelmezi.

18. cikk

Finanszírozás

A Hivatal számára elkülönített költségvetési előirányzatok teljes összegét, beleértve a Felügyelő Bizottság és annak titkársága számára elkülönített előirányzatokat is, az Európai Unió általános költségvetésének a Bizottságra vonatkozó költségvetési szakaszán belül külön költségvetési tételként kell feltüntetni, és annak részleteit az említett költségvetési szakasz egyik mellékletében kell meghatározni.

A Hivatal létszámtervét, beleértve a Felügyelő Bizottság titkárságának létszámtervét is, a Bizottság létszámtervéhez kell csatolni.

19. cikk

Értékelő jelentés

2017. október 2-ig a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. Az említett jelentéshez mellékelni kell a Felügyelő Bizottság véleményét, valamint a jelentésben állást kell foglalni arról, hogy szükséges-e módosítani ezt a rendeletet.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1073/1999/EK rendelet és az 1074/1999/Euratom rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként és a II. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

21. cikk

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2)   A 15. cikk (3) bekezdése alkalmazandó az e rendelet hatálybalépésének időpontjában hivatalban lévő felügyelő bizottsági tagok hivatali idejére. E rendelet hatálybalépését követően az Európai Parlament elnöke a Felügyelő Bizottság tagjai közül sorshúzás útján haladéktalanul kijelöl két tagot, akiknek a megbízatása – a 15. cikk (3) bekezdésének első mondatától eltérve – a hivatali idejük első 36 hónapjának leteltével megszűnik. A leköszönő tagok helyére automatikusan ki kell nevezni két új tagot ötéves hivatali időre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felügyelő bizottsága tagjainak kinevezéséről szóló, 2012. január 23-i 2012/45/EU, Euratom európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat (13) 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő lista alapján és az ott meghatározott sorrend figyelembevételével. A két új tag az a két személy lesz, akiknek a neve az említett lista első két helyén szerepel.

(3)   A 17. cikk (1) bekezdésének harmadik mondata alkalmazandó az e rendelet hatálybalépésének időpontjában hivatalban lévő főigazgató hivatali idejének időtartamára.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. szeptember 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS


(1)  HL C 254., 2011.8.30., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament 2008. november 20-i álláspontja (HL C 16. E, 2010.1.22., 201. o.) és a Tanács 2013. február 25-i álláspontja első olvasatban (HL C 89. E, 2013.3.27., 1. o.) és az Európai Parlament 2013. július 3-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  A Bizottság 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. április 28.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról (HL L 136., 1999.5.31., 20. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1073/1999/EK rendelete (1999. május 25.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(5)  HL C 202., 2005.8.18., 1. o.

(6)  HL C 124., 2011.4.27., 9. o.

(7)  HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(8)  HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(9)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(10)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(11)  HL C 279., 2011.9.23., 11. o.

(12)  HL L 136., 1999.5.31., 8. o.

(13)  HL L 26., 2012.1.28., 30. o.


I. MELLÉKLET

(A 20. CIKKBEN EMLÍTETT) HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELETEK

1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

(HL L 136., 1999.5.31., 1. o.)

1074/1999/Euratom tanácsi rendelet

(HL L 136., 1999.5.31., 8. o.)


II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1073/1999/EK rendelet és 1074/1999/Euratom rendelet

E rendelet

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés

1. cikk (2) bekezdés

1. cikk (3) bekezdés

1. cikk (3) bekezdés

1. cikk (4) bekezdés

1. cikk (5) bekezdés

2. cikk 1. pont

2. cikk 2. pont

2. cikk 3. pont

2. cikk

2. cikk 4. pont

2. cikk 5. pont

2. cikk 6. pont

2. cikk 7. pont

3. cikk első bekezdés

3. cikk (1) bekezdés első albekezdés

3. cikk második bekezdés

3. cikk (1) bekezdés második albekezdés

3. cikk (2) bekezdés

3. cikk (3) bekezdés második albekezdés

3. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdés

3. cikk (4) bekezdés

3. cikk (5) bekezdés

3. cikk (6) bekezdés

4. cikk (1) bekezdés első albekezdés

4. cikk (1) bekezdés első albekezdés

4. cikk (1) bekezdés második albekezdés

4. cikk (1) bekezdés második albekezdés

4. cikk (2) bekezdés

4. cikk (2) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés első albekezdés

4. cikk (3) bekezdés

4. cikk (3) bekezdés második albekezdés

4. cikk (4) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés első mondat

4. cikk (5) bekezdés

4. cikk (5) bekezdés első albekezdés

4. cikk (6) bekezdés első albekezdés

4. cikk (6) bekezdés második albekezdés

4. cikk (5) bekezdés második albekezdés

4. cikk (6) bekezdés harmadik albekezdés

4. cikk (6) bekezdés a) pont

4. cikk (7) bekezdés

4. cikk (6) bekezdés b) pont

4. cikk (8) bekezdés

5. cikk (1) bekezdés

5. cikk első bekezdés

5. cikk (2) bekezdés első albekezdés

5. cikk második bekezdés

5. cikk (2) bekezdés második albekezdés

5. cikk (3) bekezdés

5. cikk (4) bekezdés

5. cikk (5) bekezdés

5. cikk (6) bekezdés

6. cikk

6. cikk (1) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés

6. cikk (2) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés első mondat

6. cikk (3) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés második mondat

6. cikk (4) bekezdés

3. cikk (3) bekezdés első albekezdés

7. cikk (4) bekezdés

6. cikk (5) bekezdés

7. cikk (5) bekezdés

6. cikk (6) bekezdés

7. cikk (3) bekezdés

7. cikk (6) bekezdés

7. cikk (7) bekezdés

7. cikk (8) bekezdés

7. cikk (1) bekezdés

8. cikk (1) bekezdés

7. cikk (2) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés

7. cikk (3) bekezdés

8. cikk (3) bekezdés

9. cikk

8. cikk (1) bekezdés

10. cikk (1) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés első albekezdés

10. cikk (2) bekezdés

8. cikk (2) bekezdés második albekezdés

8. cikk (3) bekezdés

8. cikk (4) bekezdés

10. cikk (4) bekezdés

10. cikk (5) bekezdés

9. cikk (1) bekezdés

11. cikk (1) bekezdés első albekezdés

11. cikk (1) bekezdés második albekezdés

9. cikk (2) bekezdés

11. cikk (2) bekezdés

9. cikk (3) bekezdés

11. cikk (3) bekezdés

9. cikk (4) bekezdés

11. cikk (4) bekezdés

11. cikk (5) bekezdés

11. cikk (6) bekezdés

11. cikk (7) bekezdés

11. cikk (8) bekezdés

10. cikk (1) bekezdés

12. cikk (1) bekezdés

10. cikk (2) bekezdés

12. cikk (2) bekezdés első albekezdés

12. cikk (2) bekezdés második albekezdés

12. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdés

10. cikk (3) bekezdés

4. cikk (4) bekezdés második mondat

12. cikk (3) bekezdés

12. cikk (4) bekezdés

13. cikk

14. cikk

11. cikk (1) bekezdés első albekezdés

15. cikk (1) bekezdés első albekezdés

15. cikk (1) bekezdés második albekezdés

11. cikk (1) bekezdés második albekezdés

15. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés

15. cikk (1) bekezdés negyedik albekezdés

15. cikk (1) bekezdés ötödik albekezdés

11. cikk (2) bekezdés

15. cikk (2) bekezdés első albekezdés

15. cikk (2) bekezdés második albekezdés

11. cikk (3) bekezdés

15. cikk (3) bekezdés

11. cikk (4) bekezdés

15. cikk (4) bekezdés

15. cikk (5) bekezdés

15. cikk (6) bekezdés

11. cikk (5) bekezdés

15. cikk (7) bekezdés

11. cikk (6) bekezdés

15. cikk (8) bekezdés

11. cikk (7) bekezdés

17. cikk (5) bekezdés harmadik albekezdés

11. cikk (8) bekezdés

15. cikk (9) bekezdés

16. cikk

12. cikk (1) bekezdés

17. cikk (1) bekezdés

12. cikk (2) bekezdés

17. cikk (2) bekezdés

12. cikk (3) bekezdés első albekezdés

17. cikk (3) bekezdés

12. cikk (3) bekezdés második albekezdés

17. cikk (4) bekezdés

12. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdés

10. cikk (3) bekezdés

17. cikk (5) bekezdés, első albekezdés

17. cikk (5) bekezdés, második albekezdés

17. cikk (6) bekezdés

17. cikk (7) bekezdés

17. cikk (8) bekezdés

12. cikk (4) bekezdés első mondat

17. cikk (9) bekezdés első albekezdés

12. cikk (4) bekezdés második mondat

17. cikk (9) bekezdés második albekezdés

17. cikk (10) bekezdés

13. cikk

18. cikk

14. cikk

15. cikk

19. cikk

20. cikk

16. cikk

21. cikk (1) bekezdés

21. cikk (2) bekezdés

21. cikk (3) bekezdés

I. melléklet

II. melléklet


A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság megerősíti, hogy az OLAF kinyilvánította, hogy mindig az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló (7.) jegyzőkönyvnek és az európai parlamenti képviselők statútumának megfelelően fog eljárni, a statútum 2. cikkének megfelelően a képviselők szabadságának és függetlenségének teljes tiszteletben tartásával.


A Bizottság nyilatkozata

A Bizottság fenn kívánja tartani az Európai Csalás Elleni Hivatal főigazgatójának jelenlegi, a Hivatalhoz történő felvétel feltételeinek és részletes szabályainak megállapítására vonatkozó jogkörét, különösen a szerződések időtartama és megújítása tekintetében.


Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nyilatkozata

Minden alkalommal, amikor az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a felügyelőbizottságba új tagokat nevez ki, egyúttal azokat a tagokat is ki kell nevezni, akik a felügyelőbizottsági tagok következő részleges cseréjekor fognak hivatalba lépni.


Top