Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32012H1106(10)

Ajánlások a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan

OJ C 338, 6.11.2012, p. 1–6 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

6.11.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 338/1


AJÁNLÁSOK

a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan

2012/C 338/01

I —   ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Bíróság előzetes döntéshozatalra vonatkozó hatásköre

1.

Az előzetes döntéshozatalra utalás az Európai Unió jogának alapvető intézménye, amelynek célja olyan eszköz nyújtása a tagállami bíróságok számára, amely biztosítja e jog egységes értelmezését és alkalmazását az Unión belül.

2.

Az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 19. cikke (3) bekezdésének b) pontja és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikke alapján az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik az uniós jog értelmezésére és az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényességére vonatkozó előzetes döntés meghozatalára.

3.

Tény, hogy az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdése értelmében a Törvényszék az alapokmányban meghatározott egyes ügycsoportokban hatáskörrel rendelkezik az EUMSZ 267. cikk szerinti előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések eldöntésére. Mivel azonban az alapokmány nem módosult e tekintetben, jelenleg továbbra is egyedül a Bíróság rendelkezik hatáskörrel előzetes döntés meghozatalára.

4.

Bár az EUMSZ 267. cikk általános hatáskört biztosít a Bíróság számára e területen, különböző elsődleges jogi rendelkezések kivételeket írnak elő, vagy ideiglenesen korlátozzák e hatáskört. Különösen az EUMSZ 275. cikkről és az EUMSZ 276. cikkről, valamint a Lisszaboni Szerződéshez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv (EUHL C 83., 2010. május 30., 1. o.) 10. cikkéről van szó (1).

5.

Mivel az előzetes döntéshozatali eljárás a Bíróság és a tagállami bíróságok közötti együttműködésen alapul, ezen eljárás maximális hatékonyságának biztosítása érdekében célszerűnek tűnik az említett bíróságok számára az alábbi ajánlásokat tenni.

6.

E kötelező erővel nem rendelkező ajánlások célja kiegészíteni a Bíróság eljárási szabályzatának III. címét (93–118. cikk), iránymutatást adni a tagállami bíróságoknak az előzetes döntéshozatali eljárás célszerűsége tekintetében, valamint gyakorlati útmutatóval szolgálni az előzetes döntéshozatalra utalás formáját és joghatásait illetően.

A Bíróság szerepe az előzetes döntéshozatali eljárásban

7.

Amint az a fentiekből kitűnik, az előzetes döntéshozatali eljárásban a Bíróság feladata az uniós jog értelmezése vagy az érvényességéről való döntés, azonban nem feladata e jognak az alapeljárás alapját képező tényállásra történő alkalmazása. Erre a nemzeti bíróságnak van hatásköre, ennélfogva nem tartozik a Bíróság hatáskörébe az alapeljárásban felmerült ténykérdések elbírálása, és nem határozhat a nemzeti jogszabályok értelmezése, illetve alkalmazása vonatkozásában esetlegesen jelentkező véleménykülönbség tárgyában sem.

8.

A Bíróság, amikor az uniós jog értelmezéséről vagy érvényességéről dönt, arra is törekszik, hogy az alapjogvita megoldása szempontjából hasznos választ adjon; a kérdést előterjesztő bíróság feladata levonni a válaszból a konkrét következtetéseket, adott esetben eltekintve a szóban forgó nemzeti szabály alkalmazásától.

Az előzetes döntéshozatalra utalásról való döntés

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem előterjesztője

9.

Az EUMSZ 267. cikk értelmében minden olyan tagállami bíróság, amely bírósági határozattal záruló eljárásban hoz döntést, főszabály szerint előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszthet a Bíróság elé. A bíróság fogalmát a Bíróság az uniós jog önálló fogalmaként értelmezi, és ennek során olyan tényezők összességét veszi figyelembe, mint például az, hogy a kérelmet előterjesztő szerv jogszabály alapján jött-e létre, állandó jelleggel működik-e, hatásköre kötelező jellegű-e, az eljárása kontradiktórius jellegű-e, jogszabályokat alkalmaz-e, valamint független-e.

10.

Kizárólag a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik arról határozni, hogy előzetes döntéshozatal céljából a Bírósághoz fordul-e, függetlenül attól, hogy az alapeljárásban részt vevő felek ezt kezdeményezték-e.

Az értelmezés iránti előzetes döntéshozatalra utalás

11.

Az EUMSZ 267. cikk értelmében valamennyi érintett bíróság hatáskörrel rendelkezik az uniós jog bármely szabályának értelmezésére vonatkozó, előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszteni a Bíróság elé, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez szükséges.

12.

Ugyanakkor az a bíróság, amelynek határozatai ellen a belső jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, köteles ilyen kérelemmel a Bírósághoz fordulni, kivéve ha az adott kérdésben már van kialakult ítélkezési gyakorlat (és az esetleges új tényállás nem támaszt valós kétséget az ezen ítélkezési gyakorlat adott ügyben való alkalmazásának lehetőségére vonatkozóan), vagy ha a szóban forgó jogszabály helyes értelmezése egyértelmű.

13.

Ennek megfelelően a nemzeti bíróságok maguk is dönthetnek az uniós jog helyes értelmezéséről és e jognak az általuk megállapított tényállásra történő alkalmazásáról, különösen ha úgy ítélik meg, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján rendelkeznek a szükséges információkkal. Ugyanakkor az előzetes döntéshozatalra utalás különösen hasznosnak bizonyulhat akkor, ha az uniós jog egységes alkalmazása szempontjából közérdekű, új értelmezési kérdésről van szó, vagy ha a meglévő ítélkezési gyakorlat nem tűnik alkalmazhatónak egy merőben új tényállásra.

14.

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bíróság körülhatárolja az alapjogvita tárgyát és az annak keretében felmerülő kérdéseket, a nemzeti bíróságnak érdemes mindegyik feltett kérdést illetően ismertetnie, hogy a kért értelmezésre mennyiben van szüksége az ítélete meghozatalához.

Az érvényesség vizsgálata iránti előzetes döntéshozatalra utalás

15.

A tagállami bíróságok az előttük felhozott érvénytelenségi kifogást elutasíthatják, de kizárólag a Bíróság nyilváníthat az Unió intézményei, szervei vagy hivatalai által elfogadott jogi aktust érvénytelenné.

16.

Valamennyi nemzeti bíróság köteles tehát előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszteni a Bíróság elé, ha kétségei merülnek fel az ilyen jogi aktus érvényességére vonatkozóan, megjelölve azokat az okokat, amelyek miatt úgy ítéli meg, hogy e jogi aktus érvénytelen lehet.

17.

Mindazonáltal, amennyiben komoly aggály merül fel az Unió intézményei, szervei vagy hivatalai olyan jogi aktusának érvényessége tekintetében, amelyen egy belső jogi aktus alapul, a nemzeti bíróság kivételesen és ideiglenesen felfüggesztheti ez utóbbi alkalmazását, illetve egyéb erre vonatkozó ideiglenes intézkedést hozhat. Ebben az esetben köteles érvényességre vonatkozó kérdést terjeszteni a Bíróság elé, megjelölve azokat az okokat, amelyek miatt az említett jogi aktust érvénytelennek tartja.

Az előzetes döntéshozatalra utalás megfelelő időpontja

18.

Amennyiben a nemzeti bíróság úgy ítéli meg, hogy határozatának meghozatalához az uniós jog értelmezése vagy érvényessége vonatkozásában szükséges dönteni, előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjeszthet a Bíróság elé. Ugyanis leginkább ő van abban a helyzetben, hogy megítélje, az eljárás mely szakaszában célszerű ilyen kérelem előterjesztése.

19.

Ugyanakkor kívánatos, hogy az előzetes döntéshozatalra utalásra az eljárás olyan szakaszában kerüljön sor, amikor a kérelmet előterjesztő bíróság képes az ügy jogi és ténybeli hátterének meghatározására, annak érdekében, hogy a Bíróság rendelkezzen valamennyi olyan adattal, amely adott esetben annak ellenőrzéséhez szükséges, hogy az uniós jog alkalmazandó-e az alapeljárásban. A gondos igazságszolgáltatás érdekében az is kívánatosnak bizonyulhat, hogy az előzetes döntéshozatalra utalásra kontradiktórius vitát követően kerüljön sor.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem formája és tartalma

20.

Az a határozat, amellyel a tagállami bíróság egy vagy több kérdést terjeszt a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából, az üggyel kapcsolatos közbenső kérdések tekintetében a nemzeti jog által lehetővé tett bármely határozati formát öltheti. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy ez az irat lesz a Bíróság előtti eljárás alapja, valamint hogy a Bíróságnak rendelkeznie kell minden olyan adattal, amely lehetővé teszi számára, hogy a kérdést vagy kérdéseket előterjesztő bíróságnak hasznos választ adjon. Emellett az alapeljárásban részt vevő feleknek és az alapokmány 23. cikkében szereplő érdekelteknek, jelesül a tagállamoknak, kizárólag az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet küldik meg abból a célból, hogy esetlegesen írásbeli észrevételeket tegyenek.

21.

Ennélfogva az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvére való lefordításának szükségessége a kérelem egyszerű, világos és pontos, a felesleges adatoktól mentes megfogalmazását igényli.

22.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem hátterének megfelelő ismertetéséhez általában körülbelül tíz oldalnál többre nincs szükség. E kérelemnek lényegre törőnek, ugyanakkor kellően teljesnek kell lennie, valamint tartalmaznia kell valamennyi releváns adatot annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bíróság, valamint az észrevételek előterjesztésére jogosult érdekeltek megérthessék az alapeljárás ténybeli és jogi hátterét. Az eljárási szabályzat 94. cikkének megfelelően a Bírósághoz előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések szövegén kívül az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tartalmazza a következőket:

a jogvita tárgyának, valamint a kérdést előterjesztő bíróság által megállapított releváns tényeknek a rövid ismertetése, vagy legalább a kérdések alapját képező tények ismertetése;

az ügyben esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalma, és – adott esetben – a vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlat (2);

azon okok ismertetése, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, valamint az a kapcsolat, amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között felállít.

23.

Az adott ügyben releváns uniós jogi rendelkezéseket a lehető legpontosabban meg kell jelölni az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben, amelyben adott esetben össze kell foglalni az alapeljárásban részt vevő felek releváns érvelésének lényegét.

24.

A kérdést előterjesztő bíróság röviden jelezheti az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válaszra vonatkozó álláspontját, ha úgy ítéli meg, hogy azt ki tudja alakítani. Ez különösen akkor hasznos a Bíróság számára, ha gyorsított vagy sürgősségi eljárás keretében kell a kérelemről határoznia.

25.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem könyebb olvasása végett e kérelmet gépelt formában kell a Bírósághoz eljuttatni. Annak érdekében, hogy a Bíróság hivatkozni tudjon az előzetes döntéshozatalra utaló határozatra, amelyet keltezni kell és alá kell írni, célszerű annak oldalait és bekezdéseit számozással ellátni.

26.

Maguknak az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseknek az előzetes döntéshozatalra utaló határozat elkülönülő és világosan meghatározható részében kell szerepelniük, lehetőleg annak elején vagy végén. A kérdéseknek a kérelem indokolásának ismertetésére történő hivatkozás nélkül, önmagukban is érthetőnek kell lenniük, amely indokolás ugyanakkor az ügy jelentőségének megfelelő megértéséhez szükséges hátteret biztosítja.

27.

Az előzetes döntéshozatali eljárás során a Bíróság főszabály szerint átveszi az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő adatokat, beleértve a névre vonatkozó, illetve egyéb személyes adatokat. A kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát, hogy ha szükségesnek tartja, az előzetes döntéshozatal iránti kérelmében maga biztosítsa bizonyos adatok eltakarását, illetve az alapügy által érintett egy vagy több személy vagy szervezet névtelenségét.

28.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem benyújtását követően a névtelenséget a Bíróság is biztosíthatja, hivatalból, illetve az előzetes döntéshozatalra utaló bíróság vagy az alapeljárásban részt vevő egyik fél kérelmére. Mindazonáltal a névtelenségre vonatkozó kérelem hatékony teljesítése érdekében e kérelmet az eljárás lehető legkorábbi szakaszában kell előterjeszteni, de mindenesetre még az érintett ügyre vonatkozó közleménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele, illetve az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek az alapokmány 23. cikkében szereplő érdekeltekkel való közlése előtt.

Az előzetes döntéshozatalra utalás hatásai a nemzeti eljárásra

29.

Bár a nemzeti bíróság továbbra is hatáskörrel rendelkezik biztosítási intézkedések meghozatalára, különösen az érvényesség vizsgálata iránti előzetes döntéshozatalra utalás esetében (lásd a fenti 17. pontot), a vonatkozó kérelem benyújtása a nemzeti eljárásnak a Bíróság döntéshozataláig történő felfüggesztését eredményezi.

30.

A Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás megfelelő menete és annak hatékony érvényesülése érdekében az előzetes döntéshozatalra utaló bíróság feladata, hogy felhívja a Bíróság figyelmét minden olyan közbenső eljárási cselekményre, amely hatással lehet a Bíróság elé terjesztett kérelmére, így különösen arra, ha a nemzeti eljárásba új felet bocsát be.

A költségek és a költségmentesség

31.

A Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás ingyenes, és a Bíróság nem határoz az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárásban részt vevő felek költségei vonatkozásában; ez utóbbi bíróság feladata erről határozni.

32.

Ha az alapeljárásban részt vevő fél nem rendelkezik elegendő anyagi eszközökkel, és a nemzeti szabályok lehetővé teszik, az előzetes döntéshozatalra utaló bíróság költségmentességet engedélyezhet e félnek, különösen a Bíróság előtt felmerülő képviseleti költségek fedezésére. Utóbbi is engedélyezhet ilyen költségmentességet abban az esetben, ha az érintett fél nem részesül költségmentességben már nemzeti szinten, vagy abban az esetben, ha e költségmentesség nem – vagy csak részben – fedezi a Bíróság előtt felmerült költségeket.

A Bíróság és a nemzeti bíróságok közötti kapcsolattartás

33.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet és a releváns dokumentumokat (különösen adott esetben az ügy iratait, vagy azok másolati példányát) a kérelmet előterjesztő nemzeti bíróságnak közvetlenül a Bíróság részére kell elküldenie. A küldeményt ajánlott küldeményként a Bíróság Hivatalának (postacím: L-2925 Luxembourg, Rue du Fort Niedergrünewald) kell címezni.

34.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján hozott határozatnak a kérelmet előterjesztő bíróság részére való kézbesítéséig a Bíróság Hivatala kapcsolatban marad e bírósággal, és megküldi neki az eljárási iratok másolati példányait.

35.

A Bíróság határozatát megküldi az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő bíróságnak. A Bíróság kéri az előterjesztő bíróságot, hogy tájékoztassa őt e határozatnak az alapügyben való alkalmazásáról, illetve közölje vele az ügyet befejező döntését.

II —   A SÜRGŐS JELLEGŰ ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALRA UTALÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

36.

Az alapokmány 23a. cikkében, valamint az eljárási szabályzat 105–114. cikkében szereplő feltételek megvalósulása esetén az előzetes döntéshozatalra utalás bizonyos körülmények között gyorsított eljárásban vagy sürgősségi eljárásban is elbírálható.

A gyorsított eljárás és a sürgősségi eljárás alkalmazásának feltételei

37.

Ezen eljárások lefolytatásáról a Bíróság határoz. Ilyen határozatot főszabály szerint csak az előzetes döntéshozatalra utaló bíróság indokolással ellátott kérelmére lehet hozni. Kivételesen azonban a Bíróság hivatalból is határozhat úgy, hogy az előzetes döntéshozatalra utalást gyorsított eljárásban vagy sürgősségi eljárásban bírálja el, ha az ügy sajátos jellege vagy körülményei alapján ez tűnik szükségesnek.

38.

Az eljárási szabályzat 105. cikke értelmében az előzetes döntéshozatal tekintetében az eljárási szabályzat rendelkezéseitől eltérve gyorsított eljárás alkalmazható, ha az ügy jellege megköveteli, hogy elbírálására a lehető legrövidebb időn belül kerüljön sor. Mivel ezen eljárás jelentős korlátozásokkal jár az eljárás minden résztvevője – különösen pedig az írásbeli vagy szóbeli észrevételeknek a szokásos határidőknél sokkal rövidebb idő alatt történő előterjesztésére köteles valamennyi tagállam – számára, alkalmazását csak olyan különleges körülmények fennállása esetén célszerű kérelmezni, amelyek indokolják, hogy a Bíróság gyorsan határozzon a feltett kérdésekről. Önmagában az a tény, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló bíróságnak a Bírósághoz fordulást követően meghozni szükséges határozata esetlegesen sok személyt vagy számos jogviszonyt érint, nem minősül a gyorsított eljárás alkalmazásának indokolására alkalmas rendkívüli körülménynek (3).

39.

Különösen igaz ez a megállapítás az eljárási szabályzat 107. cikkében szereplő sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás tekintetében. Ezen eljárás ugyanis, amely csak az EUMSZ harmadik részének a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó V. címe szerinti területeken alkalmazható, még szigorúbb korlátozásokkal jár az érintett szereplőkre, mivel korlátozza különösen az írásbeli észrevételek előterjesztésére jogosult felek számát, illetve lehetővé teszi, hogy kivételesen sürgős esetekben teljesen mellőzzék a Bíróság előtti eljárás írásbeli szakaszát. Ennélfogva a sürgősségi eljárás alkalmazását csak olyan körülmények esetén lehet kérni, amikor feltétlenül szükséges, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló bíróság által feltett kérdések tárgyában a legrövidebb határidőn belül döntsön.

40.

Mivel ezen körülmények teljes körű felsorolására – különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozó uniós szabályok változó jellege és változatossága miatt – ehelyütt nincs mód, példaként említhető, hogy a nemzeti bíróság akkor dönthet sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás iránti kérelem benyújtása mellett, ha az EUMSZ 267. cikk negyedik bekezdésében említett, fogva tartott vagy szabadságától megfosztott személy esetében e személy jogi helyzetének megítéléséhez meghatározó jelentőségű a feltett kérdésre adandó válasz, továbbá ha a szülői felügyeletre vagy gyermekelhelyezésre vonatkozó jogvita során az uniós jog alapján eljáró bíróság hatásköre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre adandó választól függ.

A gyorsított eljárás és a sürgősségi eljárás alkalmazása iránti kérelem

41.

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bíróság rövid időn belül határozzon a gyorsított eljárás vagy a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatásának szükségességéről, a kérelemnek pontosan ismertetnie kell a sürgősség fennállását alátámasztó jogi és ténybeli körülményeket, és különösen az azzal járó veszélyeket, ha az előzetes döntéshozatalra utalást rendes eljárásban bírálják el.

42.

Az előzetes döntéshozatalra utaló bíróság lehetőség szerint lényegre törően megjelöli a feltett kérdésekre adandó válaszra vonatkozó álláspontját. Ez megkönnyíti az alapeljárásban részt vevő felek és az egyéb érdekeltek álláspontjának kialakítását, valamint a Bíróság határozathozatalát, és ezáltal hozzájárul az eljárás gyorsabb lefolytatásához.

43.

A gyorsított eljárás vagy a sürgősségi eljárás iránti kérelmet olyan egyértelmű formában kell előterjeszteni, amely lehetővé teszi a Bíróság Hivatala számára annak azonnali megállapítását, hogy az ügy különös elbírálást igényel. Ennek érdekében kérjük az előzetes döntéshozatalra utaló bíróságot, hogy kérelmében jelölje meg, hogy az adott ügy a két eljárás közül melyik alkalmazását követeli meg, valamint hivatkozzon az eljárási szabályzat vonatkozó cikkére (gyorsított eljárás esetén a 105. cikkre, sürgősségi eljárás esetén a 107. cikkre). E hivatkozást az előzetes döntéshozatalra utaló határozat egyértelműen azonosítható helyén kell feltüntetni (például az előlapon vagy külön eljárási beadványban). Adott esetben a kérelem megfelelő keretéül szolgálhat az előzetes döntéshozatalra utaló bíróság kísérőlevele.

44.

Ami magát az előzetes döntéshozatalra utaló határozatot illeti, annak lényegre törő jellege sürgős helyzetben annál is inkább fontos, mivel hozzájárul az eljárás gyors lefolytatásához.

A Bíróság, az előzetes döntéshozatalra utaló bíróság és az alapeljárásban részt vevő felek közötti kapcsolattartás

45.

Az előzetes döntéshozatalra utaló bírósággal és az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő feleivel való párbeszéd felgyorsítása és megkönnyítése érdekében kérjük a gyorsított eljárás vagy a sürgősségi eljárás alkalmazása iránti kérelmet benyújtó bíróságot, hogy jelölje meg azt az e-mail címet, esetlegesen faxszámot, amelyet a Bíróság e célból használhat, valamint a szóban forgó felek képviselőinek e-mail címét, esetlegesen faxszámát.

46.

Az előzetes döntéshozatalra utaló aláírt határozat másolati példányát a gyorsított eljárás vagy a sürgősségi eljárás alkalmazása iránti kérelemmel együtt előzetesen e-mailben (ECJ-Registry@curia.europa.eu) vagy faxon (+352 43 37 66) is meg lehet küldeni a Bíróságnak. Az utalás és a kérelem elbírálása már e másolat kézhezvételekor megkezdődhet. Ezen iratok eredeti példányát ugyanakkor a lehető legrövidebb időn belül meg kell küldeni a Bíróság Hivatalának.


(1)  A 36. jegyzőkönyv 10. cikkének (1)–(3) bekezdése értelmében a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt elfogadott, és azóta nem módosított uniós jogi aktusok tekintetében a Bíróságra ruházott hatáskörök a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésétől (2009. december 1-je) számított legfeljebb ötéves időszak alatt változatlanok maradnak. Ezen időszak alatt az ilyen aktusok esetében ezért kizárólag azon tagállamok bíróságai terjeszthetnek kérdést előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé, amelyek elfogadták a Bíróság hatáskörét; ezen államok mindegyike maga határozza meg, hogy a Bírósághoz fordulás lehetősége valamennyi bírósága vagy csak a végső fokon eljáró bíróságai számára áll nyitva.

(2)  E tekintetben a Bíróság azt kéri az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet előterjesztő bíróságtól, hogy pontosan jelölje meg az említett rendelkezések és ítélkezési gyakorlat, valamint a közzétételük hivatkozási adatait, például a hivatalos lapnak vagy a bírósági határozatok meghatározott tárának vonatkozó oldalszámát, vagy valamely internetes oldal elérhetőségét.

(3)  A Bíróság 1991. június 19-i, módosított eljárási szabályzatának 104a. cikke alapján előterjesztett, gyorsított eljárás iránti kérelmek elfogadásához vagy elutasításához vezető körülmények áttekintése céljából lásd a Bíróság elnökének végzéseit a www.curia.europa.eu internetes oldalon (e végzések megtekinthetők az „Ítélkezési gyakorlat” rovatban, ha a keresőben a „Dokumentumok” legördülő sorban kijelöljük a „Végzések” kategóriát, továbbá az abból legördülő menüben a „Gyorsított eljárás” címszót).


Top