Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010R0453

A Bizottság 453/2010/EU rendelete ( 2010. május 20.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 133, 31.5.2010, p. 1–43 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 13 Volume 017 P. 203 - 245

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/453/oj

31.5.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/1


A BIZOTTSÁG 453/2010/EU RENDELETE

(2010. május 20.)

a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 131. cikkére,

mivel:

(1)

A biztonsági adatlapok az anyagokra és a keverékekre vonatkozó információk közlésének kedvezően fogadott és hatékony módszerét képezik a Közösségben, és szerves részévé váltak az 1907/2006/EK rendelet szerinti rendszernek.

(2)

A nemzetközi kereskedelem megkönnyítése, ugyanakkor az emberi egészség és a környezet védelme érdekében az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) keretében több mint tíz év alatt gondosan kidolgozták az osztályozás és címkézés harmonizált kritériumait, valamint a biztonsági adatlapokra vonatkozó szabályokat, amelynek eredményeként létrejött a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere (Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals, a továbbiakban: GHS).

(3)

Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) a GHS osztályozási kritériumainak és címkézési szabályainak figyelembevételével harmonizálja a Közösségen belül az anyagok, keverékek és egyes meghatározott cikkek osztályozására és címkézésére vonatkozó rendelkezéseket és kritériumokat.

(4)

A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelvet (3) és a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4) már több alkalommal módosították. A 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvet fel fogják váltani egy átmeneti időszak során, mely szerint az anyagokat 2010. december 1-jétől, a keverékeket pedig 2015. június 1-jétől az 1272/2008/EK rendelet szerint kell osztályozni, címkézni és csomagolni, ugyanakkor az anyagokat 2010. december 1-jétől2015. június 1-jéig mind a 67/548/EGK irányelv, mind pedig az 1272/2008/EK rendelet szerint kell osztályozni. Az 1272/2008/EK rendelet mindkét irányelvet 2015. június 1-jétől fogja teljes egészében hatályon kívül helyezni.

(5)

Ennélfogva az osztályozás kritériumaihoz és az 1272/2008/EK rendeletben megállapított vonatkozó rendelkezésekhez való igazítása érdekében az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletének módosítása szükséges.

(6)

Az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletében a biztonsági adatlapokra vonatkozóan megállapított követelményeket a GHS biztonsági adatlapokra vonatkozó szabályainak figyelembevételével kell kiigazítani, hogy az osztályozás, a címkézés és a biztonsági adatlapok hármas mechanizmusa az összetevő részeinek kölcsönhatása révén betölthesse szerepét.

(7)

Az ilyen módon módosított biztonsági adatlap továbbra is fontos elemét alkotja majd a veszély közlésének, és mechanizmust biztosít az alkalmazandó közösségi jogszabályokkal összhangban az osztályozási kritériumoknak megfelelő anyagokra és keverékekre, valamint az említett kritériumoknak nem megfelelő bizonyos anyagokra és keverékekre vonatkozó megfelelő információknak – figyelembe véve a vonatkozó kémiai biztonsági jelentésből származó megfelelő információkat is – a közvetlen továbbfelhasználó számára az ellátási láncon keresztül való eljuttatásához.

(8)

Az osztályozás és címkézés biztonsági adatlapra való felvételének 1272/2008/EK rendelet szerinti – e rendelet által módosított – követelményeinek az anyagokra és keverékekre való alkalmazásának az anyagokra és keverékekre vonatkozó osztályozási és címkézési rendelkezéseknek az 1272/2008/EK rendelet szerinti fokozatos alkalmazását kell követnie. Ennélfogva – és mivel a keverékek esetében az osztályozás és veszély közlése az anyagok osztályozásának és az anyagokkal kapcsolatos veszély közlésének függvénye – az osztályozás és címkézés biztonsági adatlapra való felvételének 1272/2008/EK rendelet szerinti, keverékekre vonatkozó követelményét kizárólag az osztályozás és címkézés biztonsági adatlapra való felvételének 1272/2008/EK rendelet szerinti, anyagokra vonatkozó követelményét követően kell alkalmazni.

(9)

A keverékek olyan szállítóinak, amelyek az 1272/2008/EK rendelettel összhangban az osztályozás és a címkézés 2015. június 1-je előtti, önkéntes alapon való alkalmazásának lehetőségét választják, a vonatkozó biztonsági adatlapon az 1994/45/EK irányelv szerinti osztályozással együtt kell biztosítaniuk az 1272/2008/EK rendelettel összhangban lévő osztályozást.

(10)

2015. június 1-je előtt az anyagokra vonatkozó, az 1272/2008/EK rendelettel összhangban osztályozási és címkézési információt nyújtó biztonsági adatlapok esetében megkövetelhető a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozási információk közlése is, hogy a keverékek olyan szállítói is pontosan osztályozhassák és címkézhessék a keverékeket, akik mind az osztályozás, mind pedig a címkézés esetében eltekintenek az 1272/2008/EK rendelettel összhangban való alkalmazás lehetőségétől.

(11)

Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

2010. december 1-jei hatállyal:

a)

a II. melléklet helyébe e rendelet I. melléklete lép;

b)

a VI. melléklet 3.7. szakaszában a „(lásd a biztonsági adatlap 16. pontját)” szövegrész helyébe a „(lásd a biztonsági adatlap 1. szakaszát)” szöveg lép;

2.

2015. június 1-jei hatállyal az 1907/2006/EK rendelet II. mellékletének helyébe e rendelet II. melléklete lép.

2. cikk

(1)   2010. december 1-jéig az anyagoknak az 1272/2008/EK rendelet 61. cikkének (2) bekezdését alkalmazó szállítói alkalmazhatják az 1907/2006/EK rendeletnek az e rendelet 1. cikkének 1. pontjával módosított II. mellékletét.

(2)   A keverékek szállítói 2010. december 1-jéig alkalmazhatják az 1907/2006/EK rendeletnek az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésével módosított II. mellékletét.

(3)   2015. június 1-jéig a keverékeknek az 1272/2008/EK rendelet 61. cikkének (2) bekezdését alkalmazó szállítói alkalmazhatják az 1907/2006/EK rendeletnek az e rendelet 1. cikkének 2. pontjával módosított II. mellékletét.

(4)   2015. június 1-jéig a keverékek (3) bekezdést alkalmazó szállítói a vonatkozó biztonsági adatlap 3.2. alpontjában, az ott szereplő anyagok vonatkozásában feltüntetik – az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozás és figyelmeztető mondatok mellett – a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozást, a veszély jelzését, a szimbólumjeleket és az R-mondatokat.

(5)   2015. június 1-jéig a keverékek (3) bekezdést alkalmazó szállítói a vonatkozó biztonsági adatlap 2.1. alpontjában – az 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályozás és figyelmeztető mondatok mellett – feltüntetik a keveréknek az 1999/45/EK irányelv szerinti osztályozását.

2015. június 1-jéig az 1272/2008/EK rendelettel összhangban való osztályozás kritériumainak megfelelő keverékek szállítói a (3) bekezdés alkalmazásakor a vonatkozó biztonsági adatlap 3.2. alpontjában tüntetik fel a 67/548/EGK irányelv értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagokat, ha azok az e rendelet II. mellékletének 3.2.1. pontjában említett anyagok mellett az említett melléklet 3.2.1. a) pontjában ismertetett értékek legkisebbikével azonos, illetve azt meghaladó koncentrációban vannak jelen.

2015. június 1-jéig az 1272/2008/EK rendelettel összhangban való osztályozás kritériumainak nem megfelelő keverékek szállítói a (3) bekezdés alkalmazásakor a vonatkozó biztonsági adatlap 3.2. alpontjában tüntetik fel a 67/548/EGK irányelv értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagokat, ha azok az anyagok az e rendelet II. mellékletének 3.2.2. pontjában említett anyagok mellett a nem gáznemű keverékek esetében legalább 1 tömegszázalék egyedi koncentrációban, a gáznemű keverékek esetében pedig legalább 0,2 térfogatszázalék egyedi koncentrációban fordulnak elő.

(6)   Az 1907/2006/EK rendelet 31. cikke (9) bekezdésének sérelme nélkül azon anyagok esetében, amelyeket 2010. december 1-je előtt hoznak forgalomba, és amelyekre az 1272/2008/EK rendelet 61. cikkének (4) bekezdése szerint nem vonatkozik újracímkézési és újracsomagolási kötelezettség, a biztonsági adatlapot 2012. december 1-jéig nem szükséges az e rendelet I. melléletének megfelelő biztonsági adatlappal felváltani.

Az 1907/2006/EK rendelet 31. cikke (9) bekezdésének sérelme nélkül azon keverékek esetében, amelyeket 2015. június 1-je előtt hoznak forgalomba, és amelyekre az 1272/2008/EK rendelet 61. cikkének (4) bekezdése szerint nem vonatkozik újracímkézési és újracsomagolási kötelezettség, a biztonsági adatlapot 2017. június 1-jéig nem szükséges az e rendelet II. melléletének megfelelő biztonsági adatlappal felváltani.

(7)   Az 1907/2006/EK rendelet 31. cikke (9) bekezdésének sérelme nélkül a 2010. december 1-je előtt bármely címzetthez legalább egyszer eljuttatott keverékek biztonsági adatlapja továbbra is használható, és 2012. november 30-ig nem kell megfelelnie az e rendelet I. mellékletében szereplő követelményeknek.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. május 20-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(2)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(3)  HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(4)  HL L 200., 1999.7.30., 1. o.


I. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

A.   RÉSZ

0.1.   Bevezetés

0.1.1.

E melléklet azokat a követelményeket állapítja meg, amelyeknek a szállítónak meg kell felelnie az olyan biztonsági adatlap elkészítésekor, amely a 31. cikkel összhangban van előírva az anyag vagy a keverék esetében.

0.1.2.

A biztonsági adatlapon szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, ahol erre a jelentésre szükség van. Ha kémiai biztonsági jelentés készült, a vonatkozó expozíciós forgatókönyve(ke)t a biztonsági adatlap mellékletében kell elhelyezni.

0.2.   A biztonsági adatlap készítésével kapcsolatos általános követelmények

0.2.1.

A biztonsági adatlap lehetővé teszi a felhasználók számára az emberi egészség és a munkahelyi biztonság védelmére, valamint a környezet védelmére irányuló szükséges intézkedések megtételét. A biztonsági adatlap összeállítójának figyelembe kell vennie azt, hogy a biztonsági adatlapnak a valamely anyag vagy keverék veszélyeiről kell tájékoztatnia közönségét, valamint tájékoztatást kell adnia az anyag vagy a keverék biztonságos tárolására, kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozóan.

0.2.2.

A biztonsági adatlapon szereplő információnak meg kell felelnie a 98/24/EK tanácsi irányelvben megállapított követelményeknek is. A biztonsági adatlapnak különösen lehetővé kell tennie a munkaadó számára, hogy meghatározza, van-e veszélyes vegyi anyag a munkahelyen, és értékelje a munkavállalóknak ezen anyagok használatából eredő egészségi és biztonsági kockázatait.

0.2.3.

A biztonsági adatlapon az információkat egyértelműen és tömören kell leírni. A biztonsági adatlapot illetékes személy készíti el, aki figyelembe veszi – amennyiben ismert – a felhasználó közeg sajátos igényeit és ismereteit. Az anyagok és keverékek szállítói biztosítják, hogy az illetékes személyek megkapják a megfelelő képzést, beleértve a továbbképzést is.

0.2.4.

A biztonsági adatlap nyelvezetének egyszerűnek, érthetőnek és pontosnak kell lennie, kerülnie kell a zsargon, a rövidítések és a betűszók használatát. Nem használható az olyan kifejezés, mint a »veszélyes lehet«, »az egészségre gyakorolt hatása nincs«, »a felhasználási körülmények többsége esetében biztonságos« vagy »ártalmatlan« vagy más mondat, amely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés.

0.2.5.

A biztonsági adatlap elkészítésének napját az első oldalon kell feltüntetni. Ha a biztonsági adatlapot felülvizsgálták, és a címzettnek az új, felülvizsgált változatot biztosítják, a címzett figyelmét a biztonsági adatlap 16. szakaszában kell felhívni a változásokra, amennyiben a változásokat máshol nem jelezték. Az utóbbi esetben a biztonsági adatlap elkészítésének napját »Felülvizsgálat: (dátum)« jelöléssel kell a verziószámmal, a felülvizsgálat számával, a hatályon kívül helyezés dátumával, illetve a felváltott változat valamely más módon történő megjelölésével együtt feltüntetni az első oldalon.

0.3.   A biztonsági adatlap formátuma

0.3.1.

A biztonsági adatlap terjedelme nem meghatározott. A biztonsági adatlap terjedelmének arányosnak kell lennie az anyag vagy a keverék veszélyességével és a rendelkezésre álló információval.

0.3.2.

A biztonsági adatlap és összes melléklete valamennyi oldalának számozottnak kell lennie, és mindegyiket el kell látni a biztonsági adatlap terjedelmének jelzésével (például »1/3 oldal«) vagy az esetleges következő oldalra való jelöléssel (például »Folytatás a következő oldalon« vagy »A biztonsági adatlap vége«).

0.4.   A biztonsági adatlap tartalma

Az ebben a mellékletben előírt információt – adott esetben és ha rendelkezésre áll – a B. részben megállapított megfelelő alpontokban kell feltüntetni a biztonsági adatlapon. A biztonsági adatlap üresen hagyott alpontokat nem tartalmazhat.

0.5.   Az információkkal kapcsolatos további követelmények

tekintettel az anyagok és keverékek tulajdonságainak széles skálájára, bizonyos esetekben szükséges lehet a vonatkozó és rendelkezésre álló kiegészítő információknak a megfelelő alpontokban való feltüntetése.

0.6.   Mértékegységek

A 80/181/EGK tanácsi irányelvben (1) megállapított mértékegységeket kell használni.

0.7.   Különleges esetek

Biztonsági adatlapra az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.3. bekezdésében felsorolt különleges esetekben is szükség van, amelyekre vonatkozóan címkézési eltérések vannak érvényben.

1.    1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

Ez a szakasz azt ismerteti, hogyan kell az anyagot vagy a keveréket azonosítani, valamint hogy miként kell feltüntetni a biztonsági adatlapon az azonosított vonatkozó felhasználást, az anyag vagy a keverék szállítójának nevét, valamint – a veszélyhelyzet esetén igénybe vehető elérhetőségével együtt – az anyag vagy a keverék szállítójának elérhetőségi adatait.

1.1.   Termékazonosító

Anyagok esetében a termékazonosítót az 1272/2008/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésével összhangban, és – az érintett tagállam (tagállamok) eltérő rendelkezésének (rendelkezéseinek) hiányában – az anyag forgalomba hozatala szerinti tagállam (tagállamok) hivatalos nyelvén (nyelvein), ahogy a címkén szerepel, kell feltüntetni.

A regisztrálandó anyagok esetében a termékazonosítónak meg kell egyeznie a regisztrálás során feltüntetett névvel, és az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdése szerint kapott regisztrációs számot is fel kell tüntetni.

A továbbfelhasználóknak az e rendelet 39. cikkében megállapított kötelezettségeinek sérelme nélkül a regisztrációs számnak a közös benyújtás egyedi regisztrálójára utaló része elhagyható a szállító által, aki forgalmazó vagy továbbfelhasználó, amennyiben:

a)

az említett szállító vállalja annak felelősségét, hogy a végrehajtással kapcsolatos célok érdekében, kérésre közli a teljes regisztrációs számot, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – a b) pontnak megfelelően továbbítja a kérést szállítójához; valamint

b)

az említett szállító a végrehajtásért felelős tagállami hatóság (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) közvetlen kérésére vagy a címzettje által továbbított kérésre, a kérést követő hét napon belül a teljes regisztrációs számot közli a végrehajtó hatósággal, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – az említett szállító a kérést követő hét napon belül továbbítja a kérést szállítójához, és erről egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó hatóságot.

Keverék esetében a kereskedelmi nevet vagy a megnevezést az 1999/45/EK irányelv 10. cikkének 2.1. bekezdésével összhangban kell közölni.

Egynél több anyagra vagy keverékre akkor adható ki egyetlen biztonsági adatlap, ha a rajta szereplő információ minden anyag vagy keverék tekintetében eleget tesz az e mellékletben előírt követelményeknek.

Az azonosítás egyéb eszközei

Közölni lehet az olyan egyéb neveket vagy szinonimákat is, amelyek az anyag vagy keverék címkézésére vagy közismert megnevezésére szolgálnak, például a helyettesítő elnevezéseket, számokat, vállalati termékkódokat, illetve egyedi azonosítókat.

1.2.   Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása

Legalább az anyag vagy a keverék címzettje (címzettjei) számára lényeges azonosított felhasználásokat fel kell tüntetni. Ennek egy rövid ismertetőnek kell lennie arról, hogy az anyag vagy a keverék mire való, például »égésgátló anyag«, »antioxidáns«.

Adott esetben fel kell tüntetni a szállító által ellenjavallt felhasználásokat, illetve ezek indokát is. Ennek nem kell kimerítő jegyzéknek lennie.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap ezen alpontjában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben megadott azonosított felhasználásokkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított, a kémiai biztonsági jelentésben szereplő expozíciós forgatókönyvekkel.

1.3.   A biztonsági adatlap szállítójának adatai

A szállítót azonosítani kell, függetlenül attól, hogy gyártó, importőr, egyedüli képviselő, továbbfelhasználó vagy forgalmazó. A szállító teljes címét és telefonszámát meg kell adni, a biztonsági adatlapért felelős illetékes személy e-mail címével együtt.

Továbbá, ha ez a személy nem az anyag vagy a keverék forgalomba hozatala szerinti tagállamban telepedett le, és az adott tagállam tekintetében felelős személyt nevezett meg, meg kell adni az adott tagállamban felelős személy teljes címét és telefonszámát.

A regisztrálók esetében az információnak meg kell egyeznie a regisztrálásban a gyártóra vagy az importőrre vonatkozóan megadott azonosítási információval.

Amennyiben egyedüli képviselő lett kinevezte, meg kell adni a nem közösségi gyártó vagy készítő adatait is.

1.4.   Sürgősségi telefonszám

Közölni kell a sürgősségi tájékoztató szolgálatokra vonatkozó információkat is. Amennyiben a tagállamban, ahol az anyag vagy keverék forgalomba kerül, van hivatalos tanácsadó szerv (ez lehet az 1272/2008/EK rendelet 45. cikkében és az 1999/45/EK rendelet 17. cikkében említett, az egészségre vonatkozó információ fogadásáért felelős szerv), akkor meg kell adni annak telefonszámát, és az elegendő lehet. Amennyiben az ilyen szolgálatok valamilyen ok miatt – például ügyfélfogadási idő – csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, vagy amennyiben a közölt információk bizonyos típusai vonatkozásában korlátozás áll fenn, azt egyértelműen közölni kell.

2.    2. SZAKASZ: Veszélyesség szerinti besorolás

A biztonsági adatlap e szakaszának az anyag vagy a keverék veszélyeit, valamint az ezekhez a veszélyekhez kapcsolódó megfelelő figyelmeztetéseket kell ismertetnie.

2.1.   Az anyag vagy keverék osztályozása

Az anyag esetében az 1272/2008/EK rendeletben foglalt osztályozási szabályok alkalmazásából eredő osztályozást kell megadni. Amennyiben a szállító az 1272/2008/EK rendelet 40. cikkével összhangban bejelentette az osztályozási és címkézési jegyzékbe történő felvételhez szükséges, anyagra vonatkozó információkat, akkor a biztonsági adatlapon megadott osztályozásnak meg kell egyeznie a bejelentésben szereplő osztályozással.

Fel kell tüntetni az anyagnak a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozását is.

Keverék esetében az 1999/45/EK irányelvben foglalt osztályozási szabályok alkalmazásából eredő osztályozást kell megadni. Amennyiben a keverék nem felel meg az osztályozás 1999/45/EK irányelv szerinti kritériumainak, azt egyértelműen kell feltüntetni. A keverékben lévő anyagokra vonatkozó információ közlése a 3.2. alpont szerint történik.

Amennyiben a figyelmeztető mondatokat és az R-mondatokat is tartalmazó osztályozást nem írják ki teljesen, akkor hivatkozni kell a 16. szakaszra, ahol az egyes figyelmeztető mondatokkal és az R-mondatokkal együtt az egyes osztályozások teljes szövegét fel kell tüntetni.

A legfontosabb kedvezőtlen fiziko-kémiai, az emberi egészséget és a környezetet érintő hatásokat a biztonsági adatlap 9–12. szakaszának megfelelően kell felsorolni, olyan módon, amely lehetővé teszi, hogy nem szakértők is azonosíthassák az anyag vagy keverék veszélyeit.

2.2.   Címkézési elemek

Anyag esetében – az osztályozás alapján – közölni kell legalább azokat az elemeket, amelyeket a címkén az 1272/2008/EK rendelettel összhangban tüntettek fel: veszélyt jelző piktogram(ok), figyelmeztetés(ek), figyelmeztető mondat(ok) és óvintézkedésre vonatkozó mondat(ok). Az 1272/2008/EK rendeletben meghatározott színes piktogram helyettesíthető a veszélyt jelző piktogram egészének fekete-fehér grafikai ábrázolásával vagy csak magának a szimbólumnak a grafikai ábrázolásával is.

Keverék esetében – az osztályozás alapján – legalább a megfelelő szimbólumot (szimbólumokat), a veszélyjele(ke)t, R-mondato(ka)t és a címkén az 1999/45/EK irányelvvel összhangban feltüntetett biztonsági útmutatást kell közölni. A szimbólum a szimbólum fekete-fehér grafikai ábrázolásaként is közölhető.

Az anyagok esetében az alkalmazandó címkeelemeket az 1272/2008/EK rendelet 25. cikkével és 32. cikkének (6) bekezdésével, keverékek esetében pedig az 1999/45/EK irányelv V. mellékletének A. és B. szakaszával összhangban kell közölni.

2.3.   Egyéb veszélyek

Közölni kell az arra vonatkozó információt is, hogy az anyag vagy a keverék a XIII. melléklettel összhangban megfelel-e a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagokra vonatkozó kritériumoknak.

Közölni kell az olyan egyéb veszélyekre – például a levegőt mérgező szennyező anyagoknak a keményítés vagy a feldolgozás során való keletkezésére, a porzásra, a porrobbanás veszélyére, a keresztszenzibilizációra, a fojtó hatásra, a fagyasztó hatásra, az erős szag- vagy ízhatásra, vagy a például a talajban élő organizmusokat érintő veszélyekhez hasonló környezeti hatásokra és a fotokémiai ózon keletkezését elősegítő képességre – vonatkozó információkat, amelyek alapján nem végeznek osztályba sorolást, de amelyek az anyag vagy a keverék általános veszélyességéhez hozzájárulhatnak.

3.    3. SZAKASZ: Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok

A biztonsági adatlap e szakaszának ismertetnie kell az anyag vagy keverék összetevőjének (összetevőinek) kémiai azonosítóját az alább meghatározott szennyezőkre és stabilizáló adalékokra is kiterjedően. Fel kell továbbá tüntetni a felületi kémia területén rendelkezésre álló, megfelelő biztonsági információkat is.

3.1.   Anyagok

Az anyag fő összetevőjének kémiai azonosítóját legalább a termékazonosító, vagy az 1.1. alpontban megadott egyéb azonosító eszközök egyikének közlésével kell megadni.

A szennyező anyag, stabilizáló adalék vagy a fő összetevőtől eltérő egyéb egyedi összetevő – amelyet magában is osztályoznak és amely hozzájárul az anyag osztályozásához – kémiai azonosítóját a következőképpen kell közölni:

a)

az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti termékazonosító;

b)

amennyiben a termékazonosító nem áll rendelkezésre, az egyéb nevek (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés) egyike vagy az azonosító szám.

Az anyagok szállítói úgy határozhatnak, hogy emellett valamennyi összetevőt felsorolják, a nem osztályozottakkal együtt.

Az alpont a több összetevőjű anyagokra vonatkozó információ közlésére is használható.

3.2.   Keverékek

A termékazonosítót, illetve – amennyiben rendelkezésre áll – a koncentrációt vagy a koncentrációtartományokat és az osztályozást legalább a 3.2.1. vagy a 3.2.2. pontban említett valamennyi anyag esetében közölni kell. A keverékek szállítói emellett a keverékben lévő valamennyi anyag felsorolását is választhatják, az osztályozás kritériumainak nem megfelelő anyagokra kiterjedően. Az információnak lehetővé kell tennie a címzett számára, hogy könnyen megállapítsa a keverékben lévő anyagok veszélyeit. Magának a keveréknek a veszélyeit a 2. szakaszban kell megadni.

A keverékben lévő anyagok koncentrációit a következők valamelyikével kell megadni:

a)

a pontosan meghatározott tömeg- vagy térfogatszázalék szerint csökkenő sorrendben, ha ez technikailag lehetséges;

b)

tömeg- vagy térfogatszázalék-tartomány szerint csökkenő sorrendben, ha ez technikailag lehetséges.

Százaléktartomány alkalmazása esetén az egészségi vagy környezeti veszélyek esetében az egyes összetevők legnagyobb koncentrációinak hatását kell ismertetni.

Amennyiben a keverék egészének hatására vonatkozó információ is rendelkezésre áll, akkor azt a 2. szakaszban kell közölni.

Amennyiben az 1999/45/EK irányelv 15. cikke vagy az 1272/2008/EK rendelet 24. cikke alapján megengedett az alternatív kémiai név használata, az a név is használható.

3.2.1.

Az osztályozás kritériumainak az 1999/45/EK irányelvvel összhangban megfelelő keverék esetében a következő anyagokat kell a keverékbeli koncentrációjuk vagy koncentrációtartományukkal együtt feltüntetni:

a)

a 67/548/EGK irányelv értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok és az 1272/2008/EK rendelet értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok, amennyiben az említett rendelet osztályozási kritériumainak megfelelő információt a keverék szállítójának rendelkezésére bocsátották, ha az említett anyagok legalább a következők koncentrációk valamelyike szerint vannak jelen:

i.

az 1999/45/EK irányelv 3. cikkének (3) bekezdésében található táblázatban meghatározott vonatkozó koncentrációk;

ii.

az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében előírt egyedi koncentrációs határérték;

iii.

amennyiben M-tényezőt állapítottak meg az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő, a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával kiigazított általános küszöbérték;

iv.

az 1999/45/EK irányelv II. mellékletének B. részében megadott koncentrációs határértékek;

v.

az 1999/45/EK irányelv III. mellékletének B. részében megadott koncentrációs határértékek;

vi.

az 1999/45/EK irányelv V. mellékletében megadott koncentrációs határértékek;

vii.

az 1272/2008/EK rendelet alapján létrehozott osztályozási és címkézési jegyzék számára biztosított egyedi koncentrációs határértékek;

viii.

amennyiben M-tényezőt biztosítottak az 1272/2008/EK rendelet alapján létrehozott osztályozási és címkézési jegyzék számára, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő, a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával kiigazított általános küszöbérték;

b)

azok az anyagok, melyekre az a) pont alatt nem szereplő közösségi munkahelyi expozíciós határértékek vonatkoznak;

c)

a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok, vagy amelyet az a) pontban említett veszélyektől eltérő okokból vettek fel az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe, amennyiben egyetlen anyag koncentrációja 0,1 % vagy nagyobb.

3.2.2.

Az osztályozás kritériumainak az 1999/45/EK irányelv szerint nem megfelelő keverék esetében a legalább a következő koncentrációkkal megegyező, vagy annál nagyobb egyedi koncentrációban jelen lévő anyagokat kell koncentrációjukkal vagy koncentrációtartományukkal együtt feltüntetni:

a)

a nem gáznemű keverékek esetében 1 tömegszázalék, a gáznemű keverékek esetében pedig 0,2 térfogatszázalék

i.

a 67/548/EGK irányelv értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok és az 1272/2008/EK rendelet értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok esetében, amennyiben az említett rendelet osztályozási kritériumainak megfelelő információt a keverék szállítójának rendelkezésére bocsátották; vagy

ii.

az olyan anyagok esetében, amelyekre közösségi munkahelyi expozíciós határérték vonatkozik;

b)

0,1 tömegszázalék a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok és a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív, vagy az a) pontban említett veszélyektől eltérő okokból az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe foglalt anyagok esetében.

3.2.3.

A 3.2. alpontban feltüntetett anyagok esetében fel kell tüntetni az anyagnak a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozását, a veszély jelzésével, a szimbólumjellel (szimbólumjelekkel) és az R-mondatokkal együtt. Az anyagnak az 1272/2008/EK rendelettel összhangban való osztályozását – az említett rendelet VI. mellékletének 1.1. táblázatában előírt veszélyességi osztállyal (osztályokkal) és kategóriakóddal (kategóriakódokkal) együtt –, valamint a fizikai, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt veszélyeiknek megfelelően hozzájuk rendelt figyelmeztető mondatokat szintén közölni kell, amennyiben azt az említett rendelet osztályozási kritériumainak megfelelő információt a keverék szállítójának is rendelkezésére bocsátották. A figyelmeztető mondatokat és az R-mondatokat nem szükséges teljesen kiírni ebben a szakaszban, elegendő a kódjuk feltüntetése. Abban az esetben, ha nincsenek teljesen kiírva, hivatkozni kell a 16. szakaszra, ahol teljes terjedelemben kell felsorolni az egyes vonatkozó figyelmeztető mondatokat és R-mondatokat. Ha az anyag nem felel meg az osztályozási kritériumoknak, akkor meg kell adni az anyag 3.2. alpontban való feltüntetésének okát, mint például »nem osztályozott vPvB-anyag« vagy »közösségi munkahelyi expozíciós határértékkel rendelkező anyag«.

3.2.4.

A 3.2. alpontban feltüntetett anyagok esetében a nevet – és amennyiben rendelkezésre áll – az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdése alapján hozzárendelt regisztrációs számot is fel kell tüntetni.

Az e rendelet 39. cikkében a továbbfelhasználókra vonatkozóan előírt kötelezettségek sérelme nélkül a regisztrációs számnak a közös benyújtás egyedi regisztrálójára utaló része elhagyható a keverék szállítója által, amennyiben:

a)

az említett szállító vállalja annak felelősségét, hogy a végrehajtással kapcsolatos célok érdekében, kérésre közli a teljes regisztrációs számot, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – a b) pontnak megfelelően továbbítja a kérést szállítójához; valamint

b)

az említett szállító a végrehajtásért felelős tagállami hatóság (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) közvetlen kérésére vagy a címzettje által továbbított kérésre, a kérést követő hét napon belül a teljes regisztrációs számot közli a végrehajtó hatósággal, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – az említett szállító a kérést követő hét napon belül továbbítja a kérést szállítójához, és erről egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó hatóságot.

Az EK-számot – ha van – az 1272/2008/EK rendelettel összhangban kell megadni. A CAS-számot (ha van) és az IUPAC-nevet (ha van) szintén meg lehet adni.

Az ebben az alpontban az 1999/45/EK irányelv 15. cikkével vagy az 1272/2008/EK rendelet 24. cikkével összhangban alternatív névvel megadott anyagok esetében nincs szükség a regisztrációs számra, az EK-számra és más pontos kémiai azonosítókra.

4.    4. SZAKASZ: Elsősegélynyújtási intézkedések

A biztonsági adatlap e szakasza az elsősegélynyújtást olyan módon ismerteti, hogy az elsősegélynyújtás feladatait a képzetlen elsősegélynyújtó bonyolult eszközök és a gyógyszerek széles választékának rendelkezésre állása nélkül is meg tudja érteni és el tudja látni. Amennyiben orvosi ellátás szükséges, az utasításnak ezt is közölnie kell, az orvosi ellátás sürgősségével együtt.

4.1.   Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése

4.1.1.

Az elsősegélynyújtásra vonatkozó utasításokat a megfelelő expozíciós utak szerint kell közölni. Az egyes utakra – például a belégzésre, a bőrrel és szemmel való érintkezésre és a lenyelésre – vonatkozó eljárásokat csoportosítva kell jelölni.

4.1.2.

Javaslatot kell tenni a következőkre vonatkozóan:

a)

szükséges-e az azonnali orvosi ellátás, és várhatók-e késleltetett hatások az expozíciót követően;

b)

javasolt-e az expozíciónak kitett személynek az adott területről a friss levegőre való vitele;

c)

javasolt-e az érintett személy ruházatának és lábbelijének eltávolítása és kezelése; és

d)

javasolt-e az egyéni védőfelszerelés az elsősegélynyújtók számára.

4.2.   A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások

Rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatást kell adni az expozíció legfontosabb – akut és késleltetett – tüneteiről és hatásairól.

4.3.   A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése

Adott esetben tájékoztatást kell nyújtani a késleltetett hatásokkal, az ellenanyagokra vonatkozó specifikus adatokkal (amennyiben ismertek) és az ellenjavallatokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokra és orvosi megfigyelésre vonatkozóan.

Egyes anyagok vagy keverékek esetében fontos lehet annak hangsúlyozása, hogy a munkahelyen olyan speciális eszközöket kell tartani, amelyekkel azonnal célirányos kezelés végezhető.

5.    5. SZAKASZ: Tűzvédelmi intézkedések

A biztonsági adatlap e szakasza az anyag vagy a keverék által okozott, vagy a közelében keletkezett tűz oltására vonatkozó követelményeket írja le.

5.1.   Oltóanyag

A megfelelő oltóanyag:

Tájékoztatást kell adni a megfelelő oltóanyagra vonatkozóan.

Az alkalmatlan oltóanyag:

Jelezni kell, ha valamely oltóanyag alkalmatlan az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos valamely adott helyzetben.

5.2.   Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek

Tájékoztatást kell adni az olyan veszélyekre – például az anyag vagy a keverék égésekor képződő veszélyes égéstermékekre – vonatkozóan, amelyek az anyagból vagy a keverékből származhatnak, például a következőképpen: »égésekor szén-monoxidot tartalmazó mérges gázok keletkezhetnek«; vagy »égésekor kén- vagy nitrogén-oxidok keletkeznek«.

5.3.   Tűzoltóknak szóló javaslat

Javaslatot kell tenni a tűzoltás során alkalmazandó valamennyi védintézkedésre, például: »a tartályt vízpermettel kell hűteni«, valamint a tűzoltók különleges védőfelszerelésére, például a bakancsra, a védőruhára, a kesztyűre, a szem és arcvédelemre, valamint a légzőkészülékre vonatkozóan.

6.    6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál

A biztonsági adatlap e szakasza az emberre, a vagyontárgyakra és a környezetre való káros hatások megelőzésére vagy minimalizálására szolgáló, a szennyeződésekkel, szivárgásokkal vagy kibocsátásokkal szembeni megfelelő válaszlépésekre tesz javaslatot. Meg kell különböztetnie a nagyobb és a kisebb szennyeződésekkel szembeni válaszlépéseket az olyan esetekre vonatkozóan, ahol a szennyeződés mértéke jelentős mértékben befolyásolja a veszélyt. Ha a tárolás és a helyreállítás eljárásai azt jelzik, hogy eltérő gyakorlat szükséges, akkor ezt fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

6.1.   Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások

6.1.1.   Nem sürgősségi ellátó személyzet esetében

Javaslatot kell tenni a véletlen szennyeződésekkel és az anyag vagy a keverék kibocsátásával kapcsolatban, például:

a)

a bőr, a szem és a személyes ruházat esetleges szennyeződésének megelőzésére szolgáló, megfelelő védőeszközök (például a biztonsági adatlap 8. szakaszában említett egyéni védőeszközök) használata;

b)

a gyújtóforrások eltávolítása, megfelelő szellőzés biztosítása, a por elleni védelem; és

c)

vészhelyzeti eljárások, például a veszélyes terület kiürítésének vagy a szakértői konzultációnak a szükségessége.

6.1.2.   A sürgősségi ellátók esetében:

Javaslatot kell tenni az egyéni védőruhának alkalmas megfelelő szövetre vonatkozóan (például »megfelelő: butilén«; »nem megfelelő: PVC«).

6.2.   Környezetvédelmi óvintézkedések

Javaslatot kell tenni a véletlenül keletkező szennyeződések és az anyag vagy a keverék kibocsátásával kapcsolatban végrehajtandó esetleges környezetvédelmi óvintézkedésekre vonatkozóan, mint például: a csatornáktól, a felszíni és talajvíztől való távoltartás.

6.3.   A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai

6.3.1.

Megfelelő javaslatot kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell elhatárolni a szennyeződést. A megfelelő elhatárolási technikák a következők valamelyikét tartalmazhatják:

a)

töltés kialakítása, a csatornák lefedése;

b)

a lefedésre irányuló eljárások.

6.3.2.

Megfelelő javaslatot kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell elvégezni a szennyezésmentesítést. A megfelelő szennyezésmentesítési technikák a következők valamelyikét tartalmazhatják:

a)

semlegesítési eljárások;

b)

mentesítési eljárások;

c)

adszorbens anyagok;

d)

tisztítási eljárások;

e)

vákuumos eljárások;

f)

az elhatároláshoz és a szennyezésmentesítéshez szükséges berendezések (például a szikramentes eszközök és berendezések használata adott esetben).

6.3.3.

Közölni kell a szennyeződésekhez és a kibocsátásokhoz kapcsolódó minden egyéb információt, a nem megfelelő elhatárolási vagy szennyezésmentesítési módszerekre vonatkozó javaslatokkal együtt, például a következő figyelmeztetés alkalmazásával: »nem szabad használni«.

6.4.   Hivatkozás más szakaszokra

Adott esetben hivatkozni kell a 8. és a 13. szakaszra.

7.    7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás

A biztonsági adatlap e szakasza a biztonságos kezelés gyakorlatára vonatkozóan tesz javaslatot. Hangsúlyoznia kell az 1.2. alpontban említett azonosított felhasználásnak és az anyag vagy a keverék egyedi tulajdonságainak megfelelő óvintézkedéseket.

A biztonsági adatlap e szakaszában található információknak az emberi egészségre, a biztonságra és a környezet védelmére kell vonatkozniuk. Segítenie kell a munkaadót abban, hogy a 98/24/EK irányelv 5. cikkével és a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkével összhangban megfelelő munkavégzési eljárásokat és szervezeti intézkedéseket dolgozhasson ki.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben az azonosított felhasználásokkal kapcsolatban megadott információkkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított kémiai biztonsági jelentésben szereplő, a kockázat ellenőrzését mutató expozíciós forgatókönyvekkel.

Az ebben a szakaszban közölt információn túl a 8. szakaszban is található vonatkozó tájékoztatás.

7.1.   A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések

7.1.1.

Olyan ajánlásokat kell meghatározni, amelyek:

a)

lehetővé teszik az anyag vagy keverék biztonságos kezelését, például a területi elhatárolásra, valamint a tűz, az aeroszol és a por keletkezésének megakadályozására vonatkozóan;

b)

megelőzik a nem összeférhető anyagok vagy keverékek kezelését; és

c)

csökkentik az anyag vagy a keverék környezetbe való kibocsátását, például a szennyeződések elkerülésével vagy a csatornáktól való távoltartással.

7.1.2.

Javaslatokat kell tenni az általános foglalkozási higiéniára vonatkozóan, például:

a)

a munkaterületen való étkezés, italfogyasztás és dohányzás megtiltása;

b)

a használatot követő kézmosás; és

c)

a szennyezett ruházat és védőeszköz eltávolítása az étkezésre szolgáló területekre való belépés előtt.

7.2.   A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt

Az adott javaslatnak összhangban kell lennie a biztonsági adatlap 9. szakaszában ismertetett fizikai és kémiai tulajdonságokkal. Adott esetben javaslatot kell tenni az egyedi tárolási követelményekre vonatkozóan, például:

a)

A következőkkel kapcsolatos kockázatok kezelésének módja:

i.

robbanásveszélyes légkör;

ii.

maró hatás kialakulását előidéző feltételek;

iii.

tűzveszélyesség;

iv.

nem összeférhető anyagok vagy keverékek;

v.

párolgást előidéző feltételek; és

vi.

potenciális gyújtóforrások (ideértve a villamos berendezéseket is).

b)

A következők hatásai kezelésének módja:

i.

időjárási körülmények;

ii.

környezeti nyomás;

iii.

hőmérséklet;

iv.

napfény;

v.

páratartalom; és

vi.

rezgés.

c)

Hogyan tartható fenn az anyag vagy a keverék integritása a következők alkalmazásával:

i.

stabilizátorok; és

ii.

antioxidánsok.

d)

A következőkre kiterjedő további javaslatok:

i.

a szellőzéssel kapcsolatos követelmények;

ii.

a tárolóhelyiségek vagy tartályok egyedi kialakítása (beleértve a válaszfalakat és a szellőzést);

iii.

a tárolási körülmények melletti mennyiségi korlát (adott esetben); és

iv.

csomagolási kompatibilitás.

7.3.   Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)

A meghatározott végfelhasználás(ok)ra szánt anyagok és keverékek esetében az ajánlásoknak az 1.2. alpontban említett azonosított felhasználás(ok)ra kell vonatkozniuk, és részletesnek és használhatónak kell lenniük. Ha expozíciós forgatókönyvet is mellékelnek, közölhető a rá való hivatkozás, és a 7.1. és a 7.2. alpontban előírt információt is közölni kell. Ha a szállítói lánc valamely szereplője a keverék tekintetében kémiai biztonsági értékelést készített, elegendő, ha a biztonsági adatlap és az expozíciós forgatókönyv a keverékre vonatkozó kémiai biztonsági jelentéssel, nem pedig a keverékben lévő egyes anyagokra vonatkozó kémiai biztonsági jelentéssel egyezik meg. Amennyiben rendelkezésre áll ipar- vagy ágazatspecifikus útmutató, arra – részletes hivatkozással (többek között a forrás és a kibocsátás időpontjának megjelölésével) – szintén utalni lehet.

8.    8. SZAKASZ: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem

A biztonsági adatlap e szakasza az alkalmazandó foglalkozási expozíciós határértéket és a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket ismerteti.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben az azonosított felhasználásokkal kapcsolatban megadott információkkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított kémiai biztonsági jelentésben szereplő, a kockázat ellenőrzését mutató expozíciós forgatókönyvekkel.

8.1.   Ellenőrzési paraméterek

8.1.1.

Ha lehetséges, az anyag vagy a keverékben lévő összes anyag esetében fel kell sorolni a jelenleg a biztonsági adatlapot kibocsátó tagállamban alkalmazandó következő nemzeti határértékeket és valamennyi határérték jogalapját. A foglalkozási expozíciós határértékek felsorolásakor a 3. szakaszban meghatározott kémiai azonosítót kell alkalmazni:

8.1.1.1.

a 98/24/EK irányelvvel összhangban a közösségi foglalkoztatási expozíciós határértékeknek megfelelő nemzeti foglalkoztatási expozíciós határértékek, köztük a 95/320/EK bizottsági határozat (2) 2. cikkének (1) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.2.

a 2004/37/EK irányelvvel összhangban a közösségi határértékeknek megfelelő nemzeti foglalkoztatási expozíciós határértékek, köztük a 95/320/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.3.

bármilyen további nemzeti foglalkoztatási expozíciós határérték;

8.1.1.4.

a 98/24/EK irányelvvel összhangban a közösségi biológiai határértékeknek megfelelő nemzeti biológiai határértékek, köztük a 95/320/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.5.

bármilyen további nemzeti biológiai határérték.

8.1.2.

Legalább a legrelevánsabb anyagok esetében tájékoztatást kell adni a jelenleg ajánlott monitoringeljárásokról.

8.1.3.

Amennyiben az anyag vagy a keverék rendeltetésszerű használatakor a levegőt mérgező szennyező anyag keletkezik, az erre vonatkozó alkalmazandó foglalkozási expozíciós határértékeket és/vagy biológiai határértékeket is fel kell sorolni.

8.1.4.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén, illetve amennyiben az I. melléklet 1.4. szakaszában említett DNEL-érték vagy az I. melléklet 3.3. szakaszában említett PNEC-érték rendelkezésre áll, az anyagra vonatkozóan releváns DNEL-értékeket vagy PNEC-értékeket is meg kell adni a biztonsági adatlaphoz mellékelt kémiai biztonsági jelentés expozíciós forgatókönyveiben.

8.1.5.

Amennyiben a meghatározott felhasználások tekintetében a kockázatkezelési intézkedésekről való döntéshez ellenőrző sávos megközelítést használnak, elegendő a kockázat hatékony kezelését lehetővé tevő adatot kell közölni. Az adott ellenőrző sávos megközelítéssel kapcsolatos ajánlást kontextusában és korlátjaival együtt kell közölni.

8.2.   Az expozíció ellenőrzése

Az ebben az alpontban előírt információt csak akkor nem kell közölni, ha az említett információt tartalmazó expozíciós forgatókönyvet is mellékeltek a biztonsági adatlaphoz.

Ha a felhasználó elhagyta a 3. szakasz szerinti vizsgálatot, akkor fel kell tüntetnie a felhasználás azon egyedi feltételeit, amelyekre az elhagyás alátámasztásául hivatkozott.

Ha az anyagot telephelyen elkülönített vagy szállított elkülönített intermedierként regisztrálták, a szállítónak fel kell tüntetnie azt az információt, hogy a biztonsági adatlap megfelel-e a 17. vagy a 18. cikk szerinti nyilvántartásba vételt indokoló speciális feltételeknek.

8.2.1.   Megfelelő műszaki ellenőrzés

A megfelelő expozíció-ellenőrzési intézkedéseknek kapcsolódniuk kell az anyagnak vagy a keveréknek az 1.2. alpontban említett azonosított felhasználásához (felhasználásaihoz). Ennek az információnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a munkáltató számára az anyag vagy a keverék jelenlétéből fakadó, a munkavállalók biztonságát vagy egészségét érintő kockázatnak a 98/24/EK irányelv 4–6. cikke, illetve – adott esetben – a 2004/37/EK irányelv 3–5. cikke szerinti értékelését.

Ez az információ a 7. szakaszban már megadott információkat egészíti ki.

8.2.2.   Egyéni óvintézkedések, például egyéni védőeszközök

8.2.2.1.

Az egyéni védőeszközök használatáról szóló információnak illeszkednie kell a helyes foglalkozási higiénia gyakorlatához, és kapcsolódnia kell az egyéb ellenőrző intézkedésekhez – például a műszaki ellenőrzéshez, a szellőzéshez és a szigeteléshez – is. Adott esetben az egyéni tűz-/vegyvédelmi védőeszközökkel kapcsolatos javaslat tekintetében hivatkozni kell az 5. szakaszra.

8.2.2.2.

Tekintetbe véve a 89/686/EGK tanácsi irányelvet (3) és hivatkozva a megfelelő CEN-szabványokra, részletes előírásokat kell közölni arra vonatkozóan, hogy mely eszköz biztosít megfelelő és alkalmas védelmet a következőkre kiterjedően:

a)

Szem-/arcvédelem

A szükséges szem/arcvédő felszerelés típusát – mint például biztonsági üveg, védő szemüveg, arcvédő pajzs – az anyag vagy a keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége alapján kell meghatározni.

b)

Bőrvédelem

i.

Kézvédelem

Az anyag vagy a keverék kezelése során viselendő kesztyűk típusát az anyag vagy keverék veszélyessége, az érintkezés lehetősége, valamint a bőrexpozíció mértéke és időtartama alapján pontosan meg kell határozni, a következőkre kiterjedően:

az anyag típusa és vastagsága,

a kesztyű anyagának jellemző vagy legrövidebb áteresztési ideje.

Amennyiben szükséges, jelezni kell a kéz további védelmére vonatkozó intézkedéseket.

ii.

Egyéb

Amennyiben a kézen kívül más testrész védelmére is szükség van, akkor az előírt védőfelszerelés típusát és minőségét is meg kell határozni – mint például hosszú szárú kesztyű, csizma és teljes védőöltözet – az anyaghoz vagy a keverékhez társuló veszélyesség és az érintkezés lehetőségének alapján.

Amennyiben szükséges, jelezni kell az esetleges további bőrvédelmi és különleges higiéniai intézkedéseket.

c)

Légutak védelme

Gázok, gőzök, köd vagy por esetében a használandó védőfelszerelés típusát – például légtisztító légzőkészülék – a veszély és az esetleges expozíció alapján, a megfelelő tisztítóelem (patron vagy palack), a megfelelő részecskeszűrő és a megfelelő maszkok, illetve zárt rendszerű légzőkészülék meghatározásával kell megállapítani.

d)

Hőveszély

A hőveszélyt jelentő anyagok esetében viselendő védőeszközök meghatározásakor különösen figyelembe kell venni az egyéni védőfelszerelés kialakítását.

8.2.3.   Környezeti expozíció-ellenőrzések

Meg kell határozni azokat az információkat, amelyekre a munkaadónak szüksége van annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni a közösségi környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségvállalásainak.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap mellékletében szereplő expozíciós forgatókönyvekben összefoglalást kell adni azon kockázatkezelési intézkedésekről, amelyek az anyag által a környezetre gyakorolt expozíció megfelelő mérséklését és ellenőrzését biztosítják.

9.    9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok

A biztonsági adatlap e szakasza az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos empirikus adatokat ismerteti (adott esetben). Az ebben a szakaszban feltüntetett információnak meg kell egyeznie a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információval, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.

9.1.   Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információ

A következő tulajdonságokat kell egyértelműen feltüntetni – adott esetben – az alkalmazott vizsgálati módszerekre való hivatkozással, meghatározva a megfelelő mértékegységeket és/vagy a referenciafeltételeket. Amennyiben az a számérték értelmezéséhez szükséges, akkor közölni kell a meghatározás módszertanát (például a lobbanáspont nyílttéri/zárttéri módszerrel való meghatározását) is:

a)

Külső jellemzők

Meg kell határozni az anyagot vagy keveréket szállításkor jellemző halmazállapotot (szilárd [itt meg kell adni a szemcseméretre és a fajlagos felületre vonatkozó, megfelelő biztonsági információkat is, amennyiben ilyen információk rendelkezésre állnak, és a biztonsági adatlapon máshol nem szerepelnek], folyékony, gáz) és színt.

b)

Szag:

Amennyiben a szag érezhető, meg kell adni annak rövid leírását is.

c)

Szagküszöbérték.

d)

pH-érték:

Meg kell jelölni az anyag vagy keverék szállításkori, vagy vízben való oldatára vonatkozó pH-értékét; az utóbbi esetben meg kell adni a koncentrációt.

e)

Olvadáspont/fagyáspont.

f)

Kezdeti forráspont és forrásponttartomány.

g)

Lobbanáspont.

h)

Párolgási sebesség.

i)

Tűzveszélyesség (szilárd, gázhalmazállapot).

j)

Felső/alsó gyulladási határ vagy robbanási tartományok.

k)

Gőznyomás.

l)

Gőzsűrűség.

m)

Relatív sűrűség.

n)

Oldékonyság (oldékonyságok).

o)

Megoszlási hányados: n-oktanol/víz.

p)

Öngyulladási hőmérséklet.

q)

Bomlási hőmérséklet.

r)

Viszkozitás.

s)

Robbanásveszélyes tulajdonságok.

t)

Oxidáló tulajdonságok.

Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazandó, vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor meg kell adni az indokot.

A megfelelő ellenőrzési intézkedések meghozatalának lehetővé tételéhez meg kell adni az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos valamennyi lényeges információt. Az ebben a szakaszban szereplő információnak meg kell egyeznie a regisztráció során benyújtott információval, amennyiben a regisztrációra szükség van.

Keverék esetében az adatlap tételeinek egyértelműen kell jelölniük, hogy az adatok a keverék mely anyagára vonatkoznak, kivéve, ha a keverék egészére érvényesek.

9.2.   Egyéb információk

Szükség szerint az egyéb fizikai vagy kémiai paramétereket – például a keveredési képességet, a zsíroldhatóságot (az oldószer olajat meg kell adni), a vezetőképességet vagy a gázcsoportot – is fel kell tüntetni. Meg kell adni továbbá a redoxpotenciálra, a gyökképzési képességre és a fotokatalitikus tulajdonságokra vonatkozóan rendelkezésre álló, megfelelő információkat is.

10.    10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség

A biztonsági adatlap e szakasza az anyag vagy a keverék stabilitását, valamint a bizonyos körülmények között történő használat és a környezetbe kerülés esetén előforduló veszélyes reakciók lehetőségét ismerteti, ideértve – adott esetben – az alkalmazott vizsgálati módszerre való hivatkozást. Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazható, vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor meg kell adni az indokot.

10.1.   Reakciókészség

10.1.1.

Ismertetni kell az anyag vagy keverék reakciókészségből fakadó veszélyeit. Külön vizsgálati adatokat kell közölni az anyagra vagy (adott esetben) a keverék egészére vonatkozóan. Mindazonáltal az információ alapjául az anyag vagy a keverék osztályára vagy családjára vonatkozó általános adatok is szolgálhatnak, amennyiben az ilyen adatok megfelelőképpen kifejezik az anyag vagy a keverék várható veszélyességét.

10.1.2.

Amennyiben keverékekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor a keverékben lévő anyagokra vonatkozó adatokat kell közölni. Az összeférhetetlenség meghatározásakor azokat az anyagokat, tárolóeszközöket és szennyeződéseket kell figyelembe venni, amelyekkel az anyag vagy a keverék a szállítás, tárolás vagy felhasználás során érintkezhet.

10.2.   Kémiai stabilitás

Fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy a keverék a rendes környezeti és a tárolás és a kezelés során várható hőmérsékleti és nyomáskörülmények között stabil vagy instabil. Az anyag vagy a keverék kémiai stabilitásának fenntartásához felhasznált – vagy adott esetben felhasználható – valamennyi stabilizátort fel kell tüntetni. Fel kell tüntetni az anyag vagy a keverék fizikai megjelenése esetleges változásának biztonsági jelentőségét.

10.3.   A veszélyes reakciók lehetősége

Adott esetben fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy keverék túlzott nyomás vagy hő kibocsátása mellett, illetve egyéb veszélyes körülményeket teremtve reakcióba lép-e vagy polimerizálódik-e. Ismertetni kell azokat a körülményeket is, amelyek között a veszélyes reakciók bekövetkezhetnek.

10.4.   Kerülendő körülmények

Fel kell sorolni az olyan körülményeket – például a hőmérsékletet, nyomást, fényt, ütést, statikus kisülést, rezgést vagy más fizikai behatást –, amelyek veszélyes helyzet kialakulását eredményezik, és adott esetben közölni kell az ilyen veszélyekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében hozott intézkedések rövid leírását is.

10.5.   Nem összeférhető anyagok

Fel kell sorolni az olyan anyagok vagy keverékek családjait, illetve olyan bizonyos anyagokat – például a vizet, levegőt, savakat, bázisokat, oxidáló anyagokat –, amelyekkel az anyag vagy a keverék veszélyes helyzetet (például robbanást, mérgező vagy gyúlékony anyagok kibocsátását vagy túlzott hő felszabadulását) előidézve reakcióba léphet, és adott esetben közölni kell az ilyen veszélyekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében hozott intézkedések rövid leírását is.

10.6.   Veszélyes bomlástermékek

Fel kell sorolni azokat az ismert, veszélyes bomlástermékeket, amelyek keletkezésére felhasználás, tárolás, öntés és melegítés eredményeként ésszerűen számítani lehet. A veszélyes égéstermékeket a biztonsági adatlap 5. szakaszában kell feltüntetni.

11.    11. SZAKASZ: Toxikológiai adatok

A biztonsági adatlap e szakasza elsősorban az egészségügyi szakemberek, foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági szakemberek, valamint toxikológusok általi felhasználásra szolgál. A különböző toxikológiai (egészségügyi) hatások és az e hatások meghatározása során felhasznált, rendelkezésre álló adatok tömör, de teljes és átfogó leírását kell adni, amely – adott esetben – magában foglalja a toxikokinetikára, az anyagcserére és az eloszlásra vonatkozó megfelelő információt. Az ebben a szakaszban feltüntetett információnak meg kell egyeznie a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információval, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.

11.1.   A toxikológiai hatásokra vonatkozó információ

11.1.1.   Anyagok

11.1.1.1.

A következő kapcsolódó veszélyességi osztályok tekintetében kell információt közölni:

a)

akut toxicitás;

b)

bőrkorrózió/bőrirritáció;

c)

súlyos szemkárosodás/szemirritáció;

d)

légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció;

e)

csírasejt-mutagenitás;

f)

rákkeltő hatás;

g)

reprodukciós toxicitás;

h)

egyetlen expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT);

i)

ismétlődő expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT);

j)

aspirációs veszély.

11.1.1.2.

A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni a VII–XI. melléklet alkalmazása nyomán keletkező információ rövid összefoglalását, adott esetben az alkalmazott vizsgálati módszerre való hivatkozással együtt. A regisztrálandó anyagok esetében az információnak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló adatoknak az e rendelet I. mellékletének 1.3.1. pontjával összhangban az 1272/2008/EK rendeletben a CMR 1A. és 1B. kategóriákra megadott kritériumokkal való összehasonlításának eredményeit is.

11.1.2.   Keverékek

11.1.2.1.

A következő hatások tekintetében kell információt nyújtani:

a)

akut toxicitás;

b)

irritáció;

c)

maró hatás;

d)

szenzibilizáció;

e)

ismételt dózisú toxicitás;

f)

rákkeltő hatás;

g)

mutagenitás;

h)

reprodukciót károsító tulajdonság.

11.1.2.2.

A rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító egészségi hatások esetében meg kell adni az adott egészséget károsító hatásnak az 1999/45/EK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott hagyományos módszer alapján történő osztályozását, valamint a 3. szakaszban felsorolt anyagokra vonatkozó releváns információkat.

11.1.2.3.

Más egészségre káros hatások esetében, ha a keverék egészét nem tesztelték egy adott egészségi hatás vonatkozásában, adott esetben a 3. szakaszban felsorolt anyagokhoz kapcsolódó egészségi hatásokra vonatkozó információt kell megadni.

11.1.3.   Információt kell közölni mindegyik veszélyességi osztályra, felosztásra vagy hatásra vonatkozóan. Amennyiben azt állapítják meg, hogy az anyag vagy a keverék valamely adott veszélyességi osztály, felosztás vagy hatás tekintetében nincs osztályozva, a biztonsági adatlapnak egyértelműen kell jeleznie, hogy ez az adatok hiánya, az adatok megszerzésének műszaki kivitelezhetetlensége, a nem meggyőző adatoknak, vagy a meggyőző, de az osztályozáshoz nem elegendő adatoknak tudható be; az utóbbi esetben a biztonsági adatlapon a következőt kell feltüntetni: »a rendelkezésre álló adatok alapján az osztályozás kritériumai nem teljesülnek«.

11.1.4.   Az ebbe az alpontba foglalt adatok a forgalomba hozott anyagra vagy a keverékre vonatkoznak. Amennyiben rendelkezésre állnak, akkor a keverékben lévő veszélyes anyagok vonatkozó toxikológiai tulajdonságait (pl. LD50, becsült akut toxicitási érték vagy LC50) is fel kell tüntetni.

11.1.5.   Amennyiben jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre az anyagra vagy a keverékre vonatkozóan, akkor szükséges lehet a felhasznált kritikai vizsgálatok eredményeinek – például expozíciós út szerinti – összefoglalása.

11.1.6.   Amennyiben egy adott veszélyességi osztályra vonatkozóan nem teljesülnek a besorolási kritériumok, az e következtetést alátámasztó információkat meg kell adni.

11.1.7.   A valószínű expozíciós útra vonatkozó információ

Információt kell adni a valószínű expozíciós utakra, valamint az anyagnak vagy a keveréknek az egyes lehetséges expozíciós utakon keresztül – azaz a szervezetbe jutáson (lenyelésen), belélegzésen és bőr-/szemexpozíción át – gyakorolt hatásaira vonatkozóan. Amennyiben az egészségre gyakorolt hatás nem ismert, azt fel kell tüntetni.

11.1.8.   A fizikai, kémiai és toxikológiai jellegzetességekkel kapcsolatos tünetek

Ismertetni kell az anyagnak vagy a keveréknek és a keverék összetevőinek vagy ismert melléktermékeinek való expozícióhoz kapcsolódó, lehetséges káros egészségügyi hatásokat és tüneteket. Az expozíciót követő, az anyag vagy keverék fizikai, kémiai és toxikológiai jellemzőihez kapcsolódó tünetekre vonatkozóan fel kell tüntetni a rendelkezésre álló információt. A tüneteket az alacsony szintű expozíciónál jelentkező első tünetektől kezdve a súlyos expozíció következményéig terjedően kell ismertetni, például a következőképpen: »fejfájás és émelygés jelentkezhet, amelyet ájulás vagy eszméletvesztés követhet; a nagyobb dózis a kóma és a halál beálltához vezethet«.

11.1.9.   A rövid és hosszú távú expozícióból származó késleltetett és azonnali hatások, valamint krónikus hatások

Tájékoztatást kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy a rövid vagy hosszú távú expozíciót követően késleltetett vagy azonnali hatások fellépése várható. Közölni kell az anyagnak vagy a keveréknek való humán expozícióhoz kapcsolódó akut vagy krónikus egészségügyi hatásokra vonatkozó információt is. Ha az emberre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az állatokra vonatkozó adatok összefoglalását kell közölni, az érintett fajok egyértelmű meghatározásával együtt. Jelezni kell, hogy a toxikológiai adatok az emberre vagy az állatokra vonatkozó adatokon alapulnak-e.

11.1.10.   A kölcsönhatásokból eredő hatások

Bele kell foglalni a kölcsönhatásokra vonatkozó információt is, amennyiben az lényeges és hozzáférhető.

11.1.11.   Az egyedi adatok hiánya

Előfordulhat, hogy nem minden esetben lehetséges az anyag vagy keverék veszélyeire vonatkozó információ megszerzése. Amennyiben valamely adott anyagra vagy keverékre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre az adatok, adott esetben a hasonló anyagokra vagy keverékekre vonatkozó adatok is felhasználhatók, feltéve, ha a szóban forgó hasonló anyagot vagy keveréket meghatározzák. Amennyiben nem kerül sor az egyedi adatok felhasználására, illetve amennyiben nem állnak rendelkezésre az adatok, akkor azt egyértelműen kell közölni.

11.1.12.   A keverék és az anyag kapcsolatára vonatkozó információ

11.1.12.1.

A keverékben lévő anyagok kölcsönhatásba léphetnek egymással a szervezetben, ami különböző szintű felszívódást, anyagcserét és kiválasztást eredményezhet. Ennek eredményeként a mérgező hatás módosulhat, és a keverék teljes toxicitása eltérhet a benne lévő anyagokétól. Ezt a tényt figyelembe kell venni a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő toxikológiai információk megadásakor.

11.1.12.2.

A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító hatású keverékek osztályozását az őket alkotó anyagokról rendelkezésre álló információ alapján kell kiszámítani. Más egészségre káros hatásoknál azt is figyelembe szükséges venni, hogy az egyes anyagok koncentrációja elegendő-e ahhoz, hogy hozzájáruljon a keverék egészségügyi hatásainak összességéhez. A mérgező hatásra vonatkozó információt mindegyik anyag esetében közölni kell, a következő esetek kivételével:

a)

amennyiben az információ ismétlődik, akkor csak egyszer kell felsorolni a keverék egészére nézve, például ha két anyag mindegyike hányást és hasmenést okoz;

b)

ha valószínűtlen, hogy ezek a hatások a meglévő koncentrációk esetében jelentkeznek, például ha valamely nem irritatív oldatban az enyhén irritatív anyag bizonyos koncentrációnál kisebb töménységben, hígítva fordul elő;

c)

amennyiben a keverékben lévő anyagok közötti kölcsönhatásra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, nem feltételezéseket kell tenni, hanem az egyes anyagok egészségügyi hatásait kell külön-külön felsorolni.

11.1.13.   Egyéb információk

A káros egészségügyi hatásokra vonatkozó egyéb fontos információt akkor is fel kell tüntetni, ha azt az osztályozási kritériumok nem követelik meg.

12.    12. SZAKASZ: Ökológiai információk

A biztonsági adatlap e szakasza a környezetbe kibocsátott anyag vagy keverék környezeti hatásának értékelése érdekében szolgáltatott információt ismerteti. A biztonsági adatlap 12.1–12.6. alpontjában az adatok rövid összefoglalását kell közölni, adott esetben a vonatkozó vizsgálati adatokra kiterjedően, a fajok, a közeg, a mértékegységek, a vizsgálat időtartamának és a vizsgálat feltételeinek egyértelmű feltüntetésével együtt. Ez az információ a szennyeződések kezelése, a hulladékkezelési gyakorlatok, a kibocsátás-ellenőrzés, a véletlenszerű kibocsátás intézkedései és a szállítás során lehet hasznos. Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazandó, vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor fel kell tüntetni az indokot.

A bioakkumulációra, a perzisztenciára és a lebonthatóságra vonatkozó információkat – rendelkezésükre állásuk és megfelelőségük esetén – a keverékben lévő mindegyik adott anyagra vonatkozóan közölni kell. Szintén közölni kell az anyagok és a keverékek bomlásából származó veszélyes átalakulási termékekre vonatkozó információt.

Az ebben a szakaszban feltüntetett információnak meg kell egyeznie a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információval, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.

12.1.   Toxicitás

Rendelkezésre állása esetén közölni kell a vízi és/vagy szárazföldi élőlényeken végzett vizsgálatokból származó adatok felhasználásával előállított információt. Itt kell megadni azokat a vonatkozó rendelkezésre álló adatokat, amelyek a halak, rákfélék, algák és egyéb vízi növények akut és krónikus vízi toxicitására vonatkoznak. Ezen túlmenően, amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a talajban élő mikro- és makroorganizmusokra, és a többi, környezeti szempontból fontos organizmusra – mint például madarak, méhek és növények – vonatkozó toxikológiai adatokat is. Amennyiben az anyag vagy a keverék gátló hatással van a mikroorganizmusok működésére, meg kell említeni a szennyvíztisztító telepekre gyakorolt lehetséges hatást is.

A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni az e rendelet VII–XI. mellékleteinek alkalmazása nyomán keletkező információk összefoglalását.

12.2.   Perzisztencia és lebonthatóság

A perzisztencia és a lebonthatóság az anyag vagy a keverékben lévő megfelelő anyagok azon képessége, hogy a környezetben lebomlik biodegradáción vagy olyan más folyamatokon keresztül, mint például az oxidáció vagy a hidrolízis. Rendelkezésre állásuk esetén közölni kell a perzisztencia és a lebonthatóság értékeléséhez szükséges vonatkozó vizsgálati eredményeket. Amennyiben a lebomlási felezési időket megadták, akkor fel kell tüntetni, hogy ezek a felezési idők a mineralizációra vagy az elsődleges lebomlásra vonatkoznak-e. Szintén meg kell említeni az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak a szennyvízkezelő berendezésben való lebomló képességét.

Ezt az információt adott esetben, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

12.3.   Bioakkumulációs képesség

A bioakkumulációs képesség az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak azon képessége, hogy valamely területen található élőlények összességében felhalmozódik, és végül áthalad az élelmiszerláncon. A bioakkumulációs képesség értékelése szempontjából lényeges vizsgálati eredményeket fel kell tüntetni. Ennek tartalmaznia kell az oktanol-víz megoszlási együtthatóra (Kow) és a biokoncentrációs tényezőre (BCF) történő hivatkozást, amennyiben rendelkezésre áll.

Ezt az információt adott esetben, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

12.4.   A talajban való mobilitás

A talajban való mobilitás az anyagnak vagy a keverékben lévő összetevőknek azon képessége, hogy amennyiben a környezetbe kerül, a természet erőinek hatására a talajvízbe vagy a kibocsátásuk helyétől messzire jut. Amennyiben rendelkezésre áll, közölni kell a talajban való mobilitás potenciálját. A mobilitásra vonatkozó információ a vonatkozó mobilitási adatokból, például az adszorpciós vizsgálatokból vagy az átmosódási vizsgálatokból, a környezetben való ismert vagy tervezett eloszlásból, vagy a felületi feszültségből határozható meg. Például a Koc-értékek az oktanol/víz megoszlási együtthatókból (Kow) jelezhetők előre. Az átmosódás és a mobilitás modellek alapján jelezhető előre.

Ezt az információt adott esetben, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

Amennyiben kísérleti adatok is rendelkezésre állnak, akkor ezek általában elsőbbséget élveznek a modellekkel és az előrejelzésekkel szemben.

12.5.   A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén meg kell adni a kémiai biztonsági jelentésben meghatározott PBT- és vPvB-értékelés eredményeit.

12.6.   Egyéb káros hatások

Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a környezetre gyakorolt más káros hatásokra – például a környezeti sorsukra (az expozícióra), a fotokémiai ózontermelő potenciálra, az ózonlebontó potenciálra, az endokrin rendszert károsító potenciálra és/vagy a globális felmelegedési potenciálra – vonatkozó információkat.

13.    13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok

A biztonsági adatlap e szakasza az anyag vagy a keverék és/vagy ezek tárolóeszköze megfelelő hulladékkezeléséhez szükséges információkat írja le, hogy segítséget nyújtson a biztonságos és környezetvédelmi szempontból előnyben részesített, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti követelményeknek megfelelő, az adatlap kibocsátása szerinti tagállami hulladékkezelési lehetőségek meghatározásában. A hulladékkezelési tevékenységet folytató személyek biztonságával kapcsolatos információnak ki kell egészítenie a 8. szakaszban közölt információt.

Amennyiben szükséges kémiai biztonsági jelentés készítése, és a hulladékfázis vizsgálatára is sor került, a hulladékkelezési intézkedésekre vonatkozó információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben megadott, azonosított felhasználásokkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított, a kémiai biztonsági jelentésben szereplő expozíciós forgatókönyvekkel.

13.1.   Hulladékkezelési módszerek

a)

A hulladékkezelő tartályokat és módszereket a mind az anyag vagy a keverék, mind pedig a szennyezett csomagolás hulladékkezelésének megfelelő módszereire (például az elégetésre, az újrafeldolgozásra, a hulladéklerakásra) kiterjedően kell meghatározni;

b)

meg kell határozni azokat a fizikai/kémiai tulajdonságokat, amelyek befolyásolhatják a hulladékkezelés lehetőségeit;

c)

a szennyvízként történő ártalmatlanítást akadályozni kell;

d)

adott esetben meg kell határozni a javasolt lehetséges hulladékkezelési módszerekkel kapcsolatos esetleges különleges óvintézkedéseket.

Hivatkozni kell a hulladékkal kapcsolatos esetleges vonatkozó közösségi rendelkezésekre. Ezek hiányában a vonatkozó hatályos nemzeti vagy regionális rendelkezésekre kell hivatkozni.

14.    14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk

A biztonsági adatlap e szakasza az 1. szakaszban említett anyagok vagy keverékek közúti, vasúti, tengeri, belföldi vízi úton vagy légi úton történő szállítására/szállítmányaira vonatkozóan tartalmaz alapvető osztályozási információkat. Amennyiben nem áll rendelkezésre, illetve nincsen vonatkozó információ, azt jelezni kell.

Adott esetben a biztonsági adatlapnak az egyes ENSZ-mintaszabályzatokra vonatkozóan tájékoztatást kell adnia a szállíthatósági besorolásokról: a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) által végrehajtott három szabályzat – a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR) (6), a veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat (RID) (7) és a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodás (ADN) (8) –, valamint a veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi szabályzata (IMDG) (9) (a tengeri szállítás esetében) és a veszélyes áruk repülőgépen történő, biztonságos szállításához kiadott műszaki utasítások (ICAO) (10) (a légi szállítás esetében).

14.1.   UN-szám

Közölni kell az ENSZ-mintaszabályzatok szerinti UN-számot (azaz az anyag, keverék vagy árucikk négyjegyű azonosító számát, amely előtt az »UN«betűk állnak).

14.2.   Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés

Közölni kell az ENSZ-mintaszabályzatokból vett ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezést, hacsak már az 1.1. alpontban termékazonosítóként nem szerepel.

14.3.   Szállítási veszélyességi osztály(ok)

Fel kell tüntetni a szállítási veszélyességi osztályt (és a mellékes kockázatokat), amelynek az anyaghoz vagy a keverékhez való hozzárendelése annak az elsődleges veszélynek megfelelően történik, amelyet az anyag vagy a keverék az ENSZ-mintaszabályzatok szerint képvisel.

14.4.   Csomagolási csoport

Adott esetben fel kell tüntetni az ENSZ-mintaszabályzatok szerinti csomagolási csoportot. A csomagolási csoport számának az adott anyagokhoz való hozzárendelése a veszélyességük mértékének megfelelően történik.

14.5.   Környezeti veszélyek

Fel kell tüntetni, hogy az ENSZ-mintaszabályzatok kritériumai szerint az anyag vagy a keverék veszélyes-e a környezetre nézve (az IMDG szabályzat, az ADR, az RID és az ADN szerint) és/vagy tengeri szennyező anyagnak minősül-e a veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi szabályzata (IMDG) szerint. Amennyiben a tartályhajóban történő belvízi szállítás engedélyezett, illetve erre irányuló szándék áll fenn, akkor kizárólag az ADN-nek megfelelően kell jelezni, hogy az anyag vagy a keverék veszélyes-e a környezetre nézve.

14.6.   A felhasználót érintő különleges óvintézkedések

Tájékoztatni kell valamennyi különleges óvintézkedésről, amelyet a felhasználónak be kell tartania vagy ismernie kell a telephelyén vagy azon kívül történő szállítás vagy továbbítás során.

14.7.   A MARPOL 73/78 II. melléklete és az IBC kódex szerinti ömlesztett szállítás

Ez az alpont csak akkor alkalmazandó, ha a szállítmányt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) következő jogi eszközei szerint kívánják ömlesztve szállítani: a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény II. melléklete, amelyet a hozzá kapcsolódó 1978. évi jegyzőkönyv (MARPOL 73/78) (11) módosított, és a veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésére és felszerelésére vonatkozó nemzetközi szabályzat (az ömlesztett vegyi anyagokra vonatkozó nemzetközi szabályzat) (IBC szabályzat) (12).

A terméknevet (amennyiben eltér az 1.1. alpontban megadottól) a szállítási dokumentáció által megkövetelt módon és a termékneveknek az IBC szabályzat 17. vagy 18. fejezetében megadott jegyzékében, illetve az IMO Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának (MEPC).2/Circular számú körlevelében (13) alkalmazott névvel összhangban kell feltüntetni. Fel kell tüntetni az előírt hajótípust és a szennyezési kategóriát is.

15.    15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk

A biztonsági adatlap e szakasza az anyagra vagy a keverékre vonatkozó olyan egyéb szabályozással kapcsolatos információkat ismertet, amelyek a biztonsági adatlapban máshol még nem szerepelnek (például hogy az anyag vagy a keverék a következők hatálya alá tartozik-e: az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14), a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) vagy a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2008. június 17-i 689/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16)).

15.1.   Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok

Fel kell tüntetni a vonatkozó közösségi biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi rendelkezésekre vonatkozó információt, (például a Seveso-kategóriát, a 96/82/EK tanácsi irányelv (17) I. mellékletében megnevezett anyagokat) vagy az anyag vagy a keverék jogszabályi státusára vonatkozó (a keverékben lévő anyagokra is kiterjedő) nemzeti információt, ideértve az arra vonatkozó javaslatot is, hogy e rendelkezések eredményeként mit kell tennie a címzettnek. Adott esetben meg kell említeni az ezeket a rendelkezéseket végrehajtó illetékes tagállam nemzeti jogszabályait és az esetleges vonatkozó egyéb nemzeti intézkedéseket is.

Ha a biztonsági adatlapon meghatározott anyagra vagy keverékre az emberi egészség vagy a környezet védelme tekintetében különleges, közösségi szintű rendelkezések vonatkoznak (pl. a VII. cím szerint kiadott engedélyek vagy a VIII. címben felsorolt korlátozások), ezeket a rendelkezéseket meg kell említeni.

15.2.   Kémiai biztonsági értékelés

Jelölni kell, ha az anyag vagy a keverék vonatkozásában a szállító kémiai biztonsági értékelést folytatott.

16.    16. SZAKASZ: Egyéb információk

A biztonsági adatlap e része a biztonsági adatlap elkészítése szempontjából lényeges információkat ismerteti. Az 1–15. szakaszban nem szereplő, további információkat tartalmazza, ideértve a biztonsági adatlap felülvizsgálatára vonatkozó információkat, köztük:

a)

a felülvizsgált biztonsági adatlap esetében annak egyértelmű jelzése – hacsak az ilyen jelzést a biztonsági adatlap másutt nem tartalmazza –, hogy hol módosult a biztonsági adatlap előző változata, adott esetben a változások ismertetésével. Az anyag vagy a keverék szállítója a változásokat követő dokumentumot vezet, és kérésre rendelkezésre bocsátja azt;

b)

a biztonsági adatlapban alkalmazott rövidítések és betűszók magyarázata vagy feloldása;

c)

a legfontosabb szakirodalmi hivatkozások és adatforrások;

d)

keverékek esetében annak feltüntetése, hogy az osztályozáshoz az 1272/2008/EK rendelet 9. cikkében említett információértékelési módszerek közül melyiket alkalmazták;

e)

a vonatkozó R-mondatok, figyelmeztető mondatok, biztonságos használatra utaló mondatok és/vagy az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok. A 2–15. szakaszban nem teljesen kiírt közlések teljes szövegét ki kell írni;

f)

olyan javasolt képzések, amelyek az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítását szolgálják.

Amennyiben – a 31. cikk (10) bekezdésének megfelelően – a keverék szállítója úgy dönt, hogy az említett keverék 2015. június 1-jétől szükséges osztályozását azelőtt azonosítja és közli, mielőtt azt a csomagoláson osztályozás megjelölésére és címkézésre alkalmazná, az említett osztályozást ebben a szakaszban tüntetheti fel.

B.   RÉSZ

A biztonsági adatlap a 31. cikk (6) bekezdésével összhangban a következő 16 pontot foglalja magában, és felsorolja az alpontokat is, kivéve a 3. szakaszt, amelyből csupán a 3.1. vagy a 3.2. alszakaszt kell felvenni szükség szerint:

1. SZAKASZ:   Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

1.1.

Termékazonosító

1.2.

Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása

1.3.

A biztonsági adatlap szállítójának adatai

1.4.

Sürgősségi telefonszám

2. SZAKASZ:   A veszély meghatározása

2.1.

Az anyag vagy keverék osztályozása

2.2.

Címkézési elemek

2.3.

Egyéb veszélyek

3. SZAKASZ:   Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok

3.1.

Anyagok

3.2.

Keverékek

4. SZAKASZ:   Elsősegélynyújtás

4.1.

Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése

4.2.

A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások

4.3.

A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése

5. SZAKASZ:   Tűzvédelmi intézkedések

5.1.

Oltóanyag

5.2.

Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek

5.3.

Tűzoltóknak szóló javaslat

6. SZAKASZ:   Intézkedések véletlenszerű expozíciónál

6.1.

Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások

6.2.

Környezetvédelmi óvintézkedések

6.3.

A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai

6.4.

Hivatkozás más szakaszokra

7. SZAKASZ:   Kezelés és tárolás

7.1.

A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések

7.2.

A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt

7.3.

Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)

8. SZAKASZ:   Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem

8.1.

Ellenőrzési paraméterek

8.2.

Az expozíció ellenőrzése

9. SZAKASZ:   Fizikai és kémiai tulajdonságok

9.1.

Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információ

9.2.

Egyéb információk

10. SZAKASZ:   Stabilitás és reakciókészség

10.1.

Reakciókészség

10.2.

Kémiai stabilitás

10.3.

A veszélyes reakciók lehetősége

10.4.

Kerülendő körülmények

10.5.

Nem összeférhető anyagok

10.6.

Veszélyes bomlástermékek

11. SZAKASZ:   Toxikológiai adatok

11.1.

A toxikológiai hatásokra vonatkozó információ

12. SZAKASZ:   Ökológiai információk

12.1.

Toxicitás

12.2.

Perzisztencia és lebonthatóság

12.3.

Bioakkumulációs képesség

12.4.

A talajban való mobilitás

12.5.

A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei

12.6.

Egyéb káros hatások

13. SZAKASZ:   Ártalmatlanítási szempontok

13.1.

Hulladékkezelési módszerek

14. SZAKASZ:   Szállításra vonatkozó információk

14.1.

UN-szám

14.2.

Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés

14.3.

Szállítási veszélyességi osztály(ok)

14.4.

Csomagolási csoport

14.5.

Környezeti veszélyek

14.6.

A felhasználót érintő különleges óvintézkedések

14.7.

A MARPOL 73/78 II. melléklete és az IBC kódex szerinti ömlesztett szállítás

15. SZAKASZ:   Szabályozással kapcsolatos információk

15.1.

Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok

15.2.

Kémiai biztonsági értékelés

16. SZAKASZ:   Egyéb információk”


(1)  HL L 39., 1980.2.15., 40. o.

(2)  HL L 188., 1995.8.9., 14. o.

(3)  HL L 399., 1989.12.30., 18. o.

(4)  HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(5)  HL L 260., 2008.9.30., 1. o.

(6)  Az Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Gazdasági Bizottság, a 2009. január 1-jétől alkalmazandó változat, ISBN-978-92-1-139131-2.

(7)  A nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény B. függelékének 1. melléklete (A nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződés egységes szabályai), a 2009. január 1-jétől hatályos változat.

(8)  A 2007. január 1-jei hatállyal felülvizsgált változat.

(9)  Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, 2006. évi kiadás, ISBN 978-92-8001-4214-3.

(10)  IATA, 2007–2008. évi kiadás.

(11)  MARPOL 73/78 – konszolidált kiadás, 2006, London, IMO 2007, ISBN 978-92-801-4216-7.

(12)  IBC szabályzat, 2007. évi kiadás, London, IMO 2007, ISBN 978-92-801-4226-6.

(13)  MEPC.2/Circular számú körlevél, Provisional categorization of liquid substances (A folyékony anyagok ideiglenes kategorizálása), 14. változat, 2009. január 1-jétől hatályos.

(14)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o.

(15)  HL L 229., 2004.4.30., 5. o.

(16)  HL L 204., 2008.7.31., 1. o.

(17)  HL L 10., 1997.1.14., 13. o.


II. MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A BIZTONSÁGI ADATLAPOK ELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

A.   RÉSZ

0.1.   Bevezetés

0.1.1.

E melléklet azokat a követelményeket állapítja meg, amelyeknek a szállítónak meg kell felelnie az olyan biztonsági adatlap elkészítésekor, amely a 31. cikkel összhangban van előírva az anyag vagy a keverék esetében.

0.1.2.

A biztonsági adatlapon szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információkkal, ahol erre a jelentésre szükség van. Ha kémiai biztonsági jelentés készült, a vonatkozó expozíciós forgatókönyve(ke)t a biztonsági adatlap mellékletében kell elhelyezni.

0.2.   A biztonsági adatlap készítésével kapcsolatos általános követelmények

0.2.1.

A biztonsági adatlap lehetővé teszi a felhasználók számára az emberi egészség és a munkahelyi biztonság védelmére, valamint a környezet védelmére irányuló szükséges intézkedések megtételét. A biztonsági adatlap összeállítójának figyelembe kell vennie azt, hogy a biztonsági adatlapnak a valamely anyag vagy keverék veszélyeiről kell tájékoztatnia közönségét, valamint tájékoztatást kell adnia az anyag vagy a keverék biztonságos tárolására, kezelésére és ártalmatlanítására vonatkozóan.

0.2.2.

A biztonsági adatlapon szereplő információnak meg kell felelnie a 98/24/EK tanácsi irányelvben megállapított követelményeknek is. A biztonsági adatlapnak különösen lehetővé kell tennie a munkaadó számára, hogy meghatározza, van-e veszélyes vegyi anyag a munkahelyen, és értékelje a munkavállalóknak ezen anyagok használatából eredő egészségi és biztonsági kockázatait.

0.2.3.

A biztonsági adatlapon az információkat egyértelműen és tömören kell leírni. A biztonsági adatlapot illetékes személy készíti el, aki figyelembe veszi – amennyiben ismert – a felhasználó közeg sajátos igényeit és ismereteit. Az anyagok és keverékek szállítói biztosítják, hogy az illetékes személyek megkapják a megfelelő képzést, beleértve a továbbképzést is.

0.2.4.

A biztonsági adatlap nyelvezetének egyszerűnek, érthetőnek és pontosnak kell lennie, kerülnie kell a zsargon, a rövidítések és a betűszók használatát. Nem használható az olyan kifejezés, mint a »veszélyes lehet«, »az egészségre gyakorolt hatása nincs«, »a felhasználási körülmények többsége esetében biztonságos« vagy »ártalmatlan« vagy más mondat, amely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés.

0.2.5.

A biztonsági adatlap elkészítésének napját az első oldalon kell feltüntetni. Ha a biztonsági adatlapot felülvizsgálták, és a címzettnek az új, felülvizsgált változatot biztosítják, a címzett figyelmét a biztonsági adatlap 16. szakaszában kell felhívni a változásokra, amennyiben a változásokat máshol nem jelezték. Az utóbbi esetben a biztonsági adatlap elkészítésének napját »Felülvizsgálat: (dátum)« jelöléssel kell a verziószámmal, a felülvizsgálat számával, a hatályon kívül helyezés dátumával, illetve a felváltott változat valamely más módon történő megjelölésével együtt feltüntetni az első oldalon.

0.3.   A biztonsági adatlap formátuma

0.3.1.

A biztonsági adatlap terjedelme nem meghatározott. A biztonsági adatlap terjedelmének arányosnak kell lennie az anyag vagy a keverék veszélyességével és a rendelkezésre álló információval.

0.3.2.

A biztonsági adatlap és összes melléklete valamennyi oldalának számozottnak kell lennie, és mindegyiket el kell látni a biztonsági adatlap terjedelmének jelzésével (például »1/3 oldal«) vagy az esetleges következő oldalra való jelöléssel (például »Folytatás a következő oldalon« vagy »A biztonsági adatlap vége«).

0.4.   A biztonsági adatlap tartalma

Az ebben a mellékletben előírt információt – adott esetben és ha rendelkezésre áll – a B. részben megállapított megfelelő alpontokban kell feltüntetni a biztonsági adatlapon. A biztonsági adatlap üresen hagyott alpontokat nem tartalmazhat.

0.5.   Az információkkal kapcsolatos további követelmények

Tekintettel az anyagok és keverékek tulajdonságainak széles skálájára, bizonyos esetekben szükséges lehet a vonatkozó és rendelkezésre álló kiegészítő információknak a megfelelő alpontokban való feltüntetése.

0.6.   Mértékegységek

A 80/181/EGK tanácsi irányelvben (1) megállapított mértékegységeket kell használni.

0.7.   Különleges esetek

Biztonsági adatlapra az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.3. bekezdésében felsorolt különleges esetekben is szükség van, amelyekre vonatkozóan címkézési eltérések vannak érvényben.

1.    1. SZAKASZ: Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

Ez a szakasz azt ismerteti, hogyan kell az anyagot vagy a keveréket azonosítani, valamint hogy miként kell feltüntetni a biztonsági adatlapon az azonosított vonatkozó felhasználást, az anyag vagy a keverék szállítójának a nevét, valamint – a veszélyhelyzet esetén igénybe vehető elérhetőségével együtt – az anyag vagy a keverék szállítójának elérhetőségi adatait.

1.1.   Termékazonosító

A termékazonosítót anyag esetében az 1272/2008/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésével összhangban, keverék esetében pedig az 1272/2008/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban és – az érintett tagállam (tagállamok) eltérő rendelkezésének (rendelkezéseinek) hiányában – az anyag vagy keverék forgalomba hozatala szerinti tagállam (tagállamok) hivatalos nyelvén (nyelvein), ahogy a címkén szerepel, kell feltüntetni.

A regisztrálandó anyagok esetében a termékazonosítónak meg kell egyeznie a regisztrálás során feltüntetett névvel, és az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdése szerint kapott regisztrációs számot is fel kell tüntetni.

A továbbfelhasználóknak az e rendelet 39. cikkében megállapított kötelezettségeinek sérelme nélkül a regisztrációs számnak a közös benyújtás egyedi regisztrálójára utaló része elhagyható a szállító által, aki forgalmazó vagy továbbfelhasználó, amennyiben:

a)

az említett szállító vállalja annak felelősségét, hogy végrehajtási célok érdekében, kérésre közli a teljes regisztrációs számot, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – a b) pontnak megfelelően továbbítja a kérést szállítójához; valamint

b)

az említett szállító a végrehajtásért felelős tagállami hatóság (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) közvetlen kérésére vagy a címzettje által továbbított kérésre, a kérést követő hét napon belül a teljes regisztrációs számot közli a végrehajtó hatósággal, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – az említett szállító a kérést követő hét napon belül továbbítja a kérést szállítójához, és erről egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó hatóságot.

Egynél több anyagra vagy keverékre akkor adható ki egyetlen biztonsági adatlap, ha a rajta szereplő információ minden anyag vagy keverék tekintetében eleget tesz az e mellékletben előírt követelményeknek.

Az azonosítás egyéb eszközei

Közölni lehet az olyan egyéb neveket vagy szinonimákat is, amelyek az anyag vagy keverék címkézésére vagy közismert megnevezésére szolgálnak, például a helyettesítő elnevezéseket, számokat, vállalati termékkódokat, illetve egyedi azonosítókat.

1.2.   Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása

Legalább az anyag vagy a keverék címzettje (címzettjei) számára lényeges azonosított felhasználásokat fel kell tüntetni. Ennek egy rövid ismertetőnek kell lennie arról, hogy az anyag vagy a keverék mire való, például »égésgátló anyag«, »antioxidáns«.

Adott esetben fel kell tüntetni a szállító által ellenjavallt felhasználásokat, illetve ezek indokát is. Ennek nem kell kimerítő jegyzéknek lennie.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap ezen alpontjában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben megadott azonosított felhasználásokkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított, a kémiai biztonsági jelentésben szereplő expozíciós forgatókönyvekkel.

1.3.   A biztonsági adatlap szállítójának adatai

A szállítót azonosítani kell, függetlenül attól, hogy gyártó, importőr, egyedüli képviselő, továbbfelhasználó vagy forgalmazó. A szállító teljes címét és telefonszámát meg kell adni, a biztonsági adatlapért felelős illetékes személy e-mail címével együtt.

Továbbá, ha ez a személy nem az anyag vagy a keverék forgalomba hozatala szerinti tagállamban telepedett le, és az adott tagállam tekintetében felelős személyt nevezett meg, meg kell adni az adott tagállamban felelős személy teljes címét és telefonszámát.

A regisztrálók esetében az információnak meg kell egyeznie a regisztrálásban a gyártóra vagy az importőrre vonatkozóan megadott azonosítási információval.

Amennyiben egyedüli képviselő lett kinevezte, meg kell adni a nem közösségi gyártó vagy készítő adatait is.

1.4.   Sürgősségi telefonszám

Közölni kell a sürgősségi tájékoztató szolgálatokra vonatkozó információkat is. Amennyiben a tagállamban, ahol az anyag vagy keverék forgalomba kerül, van hivatalos tanácsadó szerv (ez lehet az 1272/2008/EK rendelet 45. cikkében említett, az egészségre vonatkozó információ fogadásáért felelős szerv), akkor meg kell adni annak telefonszámát, és az elegendő lehet. Amennyiben az ilyen szolgálatok valamilyen ok miatt – például ügyfélfogadási idő – csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, vagy amennyiben a közölt információk bizonyos típusai vonatkozásában korlátozás áll fenn, azt egyértelműen közölni kell.

2.    2. SZAKASZ: Veszélyesség szerinti besorolás

A biztonsági adatlap e szakaszának az anyag vagy a keverék veszélyeit, valamint az ezekhez a veszélyekhez kapcsolódó megfelelő figyelmeztetéseket kell ismertetnie.

2.1.   Az anyag vagy keverék osztályozása

Az anyagnak vagy a keveréknek az 1272/2008/EK rendeletben foglalt osztályozási szabályok alkalmazásából eredő osztályozását kell megadni. Amennyiben a szállító az 1272/2008/EK rendelet 40. cikkével összhangban bejelentette az osztályozási és címkézési jegyzékbe történő felvételhez szükséges anyagra vonatkozó információkat, akkor a biztonsági adatlapon megadott osztályozásnak meg kell egyeznie a bejelentésben szereplő osztályozással.

Amennyiben a keverék nem felel meg az osztályozás 1272/2008/EK irányelv szerinti kritériumainak, azt egyértelműen kell feltüntetni.

A keverékben lévő anyagokra vonatkozó információ közlése a 3.2. alpont szerint történik.

Amennyiben a figyelmeztető mondatokat is tartalmazó osztályozást nem írják ki teljesen, akkor hivatkozni kell a 16. szakaszra, ahol az egyes figyelmeztető mondatokkal együtt az egyes osztályozások teljes szövegét fel kell tüntetni.

A legfontosabb kedvezőtlen fiziko-kémiai, az emberi egészséget és a környezetet érintő hatásokat a biztonsági adatlap 9–12. szakaszának megfelelően kell felsorolni, olyan módon, amely lehetővé teszi, hogy nem szakértők is azonosíthassák az anyag vagy keverék veszélyeit.

2.2.   Címkézési elemek

Az osztályozás alapján a címkén közölni kell legalább az 1272/2008/EK rendelettel összhangban megjelenő következő címkeelemeket: veszélyt jelző piktogram(ok), figyelmeztetés(ek), figyelmeztető mondat(ok) és óvintézkedésre vonatkozó mondat(ok). Az 1272/2008/EK rendeletben meghatározott színes piktogram helyettesíthető a veszélyt jelző piktogram egészének fekete-fehér grafikai ábrázolásával vagy csak magának a szimbólumnak a grafikai ábrázolásával is.

Az 1272/2008/EK rendelet 25. cikke és 32. cikkének (6) bekezdése szerinti alkalmazandó címkeelemeket kell közölni.

2.3.   Egyéb veszélyek

Közölni kell az arra vonatkozó információit is, hogy az anyag vagy a keverék a XIII. melléklettel összhangban megfelel-e a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagokra vonatkozó kritériumoknak.

Közölni kell az olyan egyéb veszélyekre – például a levegőt mérgező szennyező anyagoknak a keményítés vagy a feldolgozás során való keletkezésére, a porzásra, a porrobbanás veszélyére, a kereszt-szenzibilizációra, a fojtó hatásra, a fagyasztó hatásra, az erős szag- vagy ízhatásra, vagy a például a talajban élő organizmusokat érintő veszélyekhez hasonló környezeti hatásokra és a fotokémiai ózon keletkezését elősegítő képességre – vonatkozó információkat, amelyek alapján nem végeznek osztályba sorolást, de amelyek az anyag vagy a keverék általános veszélyességéhez hozzájárulhatnak.

3.    3. SZAKASZ: Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok

A biztonsági adatlap e szakaszának ismertetnie kell az anyag vagy keverék összetevőjének (összetevőinek) kémiai azonosítóját az alább meghatározott szennyezőkre és stabilizáló adalékokra is kiterjedően. Fel kell továbbá tüntetni a felületi kémia területén rendelkezésre álló, megfelelő biztonsági információkat is.

3.1.   Anyagok

Az anyag fő összetevőjének kémiai azonosítóját legalább a termékazonosító, vagy az 1.1. alpontban megadott egyéb azonosító eszközök egyikének közlésével kell megadni.

A szennyező anyag, stabilizáló adalék vagy a fő összetevőtől eltérő egyéb egyedi összetevő – amelyet magában is osztályoznak és amely hozzájárul az anyag osztályozásához – kémiai azonosítóját a következőképpen kell közölni:

a)

az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti termékazonosító;

b)

amennyiben a termékazonosító nem áll rendelkezésre, az egyéb nevek (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés) egyike vagy az azonosító szám.

Az anyagok szállítói úgy határozhatnak, hogy emellett valamennyi összetevőt felsorolják, a nem osztályozottakkal együtt.

Az alpont a több összetevőjű anyagokra vonatkozó információ közlésére is használható.

3.2.   Keverékek

A termékazonosítót, a koncentrációt vagy a koncentrációtartományokat és az osztályozást legalább a 3.2.1. vagy a 3.2.2. pontban említett valamennyi anyag esetében közölni kell. A keverékek szállítói emellett a keverékben lévő valamennyi anyag felsorolását is választhatják, az osztályozás kritériumainak nem megfelelő anyagokra kiterjedően. Az információnak lehetővé kell tennie a címzett számára, hogy könnyen megállapítsa a keverékben lévő anyagok veszélyeit. Magának a keveréknek a veszélyeit a 2. szakaszban kell megadni.

A keverékben lévő anyagok koncentrációit a következők valamelyikével kell megadni:

a)

tömeg- vagy térfogatszázalék szerint csökkenő sorrendben, ha ez technikailag lehetséges;

b)

tömeg- vagy térfogatszázalék-tartomány szerint csökkenő sorrendben, ha ez technikailag lehetséges.

Százaléktartomány alkalmazása esetén az egészségi vagy környezeti veszélyek esetében az egyes összetevők legnagyobb koncentrációinak hatását kell ismertetni.

Amennyiben a keverék egészének hatására vonatkozó információ is rendelkezésre áll, akkor a 2. szakaszban kell közölni.

Amennyiben az 1999/45/EK irányelv 15. cikke vagy az 1272/2008/EK rendelet 24. cikke alapján megengedett az alternatív kémiai név használata, az a név is használható.

3.2.1.

Az osztályozás kritériumainak az 1272/2008/EK rendelettel összhangban megfelelő keverék esetében a következő anyagokat kell a keverékbeli koncentrációjuk vagy koncentrációtartományukkal együtt feltüntetni:

a)

az 1272/2008/EK rendelet értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok, amennyiben legalább a következő koncentrációk valamelyik legkisebb értéke szerint vannak jelen:

ia.

az 1272/2008/EK rendelet 1.1. táblázatában megállapított általános küszöbérték;

ib.

az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3–5. részében megadott általános koncentrációs határértékek és 10 %-os vagy annál magasabb aspirációs veszély (1272/2008/EK rendelet, I. melléklet, 3.10. szakasz).

Azoknak a veszélyességi osztályoknak, veszélyességi kategóriáknak és koncentráció-határértékeknek (köztük az 1272/2008/EK rendelet 1.1 táblázatában szereplő általános küszöbértékeknek és a rendelet I. mellékletének 3–5. szakaszában található általános koncentrációs határoknak) a felsorolása, amelyeknél a 3.2. alszakaszban egy anyagot egy keverékben jelen lévő anyagként kell felsorolni.

1.1.

Veszélyességi osztály és kategória

Koncentrációs határérték %

Akut toxicitás, 1., 2. és 3. kategória

≥ 0,1

Akut toxicitás, 4. kategória

≥ 1

Bőrmarás/bőrirritáció, 1A., 1B., 1C. és 2. kategória

≥ 1

Szemkárosodás szemirritáció, 1. és 2. kategória

≥ 1

Légzőszervi/bőrszenzibilizáció

≥ 0,1

Csírasejt-mutagenitás, 1A. és 1B. kategória

≥ 0,1

Csírasejt-mutagenitás, 2. kategória

≥ 1

Rákkeltő hatás, 1A., 1B. és 2. kategória

≥ 0,1

Reprodukciós toxicitás, 1A., 1B., 2. kategória és a szoptatásra gyakorolt, valamint a szoptatáson keresztül kifejtett hatás

≥ 0,1

Célszervi toxicitás (STOT), egyetlen expozíció, 1. és 2. kategória

≥ 1

Célszervi toxicitás (STOT), ismételt expozíció, 1. és 2. kategória

≥ 1

Aspirációs veszély

≥ 10

A vízi környezetre veszélyes – akut, 1. kategória

≥ 0,1

A vízi környezetre veszélyes – krónikus, 1. kategória

≥ 0,1

A vízi környezetre veszélyes – krónikus, 2., 3. és 4. kategória

≥ 1

Az ózonrétegre veszélyes

≥ 0,1

ii.

az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében előírt egyedi koncentrációs határérték;

iii.

amennyiben M-tényezőt állapítottak meg az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő, a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával kiigazított általános küszöbérték;

vii.

az 1272/2008/EK rendelet alapján létrehozott osztályozási és címkézési jegyzék számára biztosított egyedi koncentrációs határértékek;

viia.

az 1272/2008/EK rendelet II. mellékletében megállapított koncentrációs határértékek;

viii.

amennyiben M-tényezőt biztosítottak az 1272/2008/EK rendelet alapján létrehozott osztályozási és címkézési jegyzék számára, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő, a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával kiigazított általános küszöbérték;

b)

azok az anyagok, melyekre az a) pont alatt nem szereplő közösségi munkahelyi expozíciós határértékek vonatkoznak;

c)

a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagok, vagy amelyet az a) pontban említett veszélyektől eltérő okokból vettek fel az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe, amennyiben egyetlen anyag koncentrációja 0,1 % vagy nagyobb.

3.2.2.

Az osztályozás kritériumainak az 1272/2008/EK rendelet szerint nem megfelelő keverék esetében a legalább a következő koncentrációkkal megegyező, vagy annál nagyobb egyedi koncentrációban jelen lévő anyagokat kell koncentrációjukkal vagy koncentrációtartományukkal együtt feltüntetni:

a)

a nem gáznemű keverékek esetében 1 tömegszázalék, a gáznemű keverékek esetében pedig 0,2 térfogatszázalék

i.

az 1272/2008/EK rendelet értelmében egészségi vagy környezeti veszélyt jelentő anyagok; vagy

ii.

az olyan anyagok esetében, amelyekre közösségi munkahelyi expozíciós határérték vonatkozik;

b)

0,1 tömegszázalék a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagok és a XIII. mellékletben megállapított kritériumokkal összhangban nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív, vagy az a) pontban említett veszélyektől eltérő okokból az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe foglalt anyagok esetében.

3.2.3.

A 3.2. alpontban feltüntetett anyagok esetében az anyagnak az 1272/2008/EK rendelettel összhangban való osztályozását – az említett rendelet VI. mellékletének 1.1. táblázatában előírt veszélyességi osztállyal (osztályokkal) és kategóriakóddal (kategóriakódokkal) együtt, valamint a fizikai, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt veszélyeiknek megfelelően hozzájuk rendelt figyelmeztető mondatokat közölni kell. A figyelmeztető mondatokat nem szükséges teljesen kiírni ebben a szakaszban, elegendő a kódjuk feltüntetése. Abban az esetben, ha nincsenek teljesen kiírva, hivatkozni kell a 16. szakaszra, ahol teljes terjedelemben kell felsorolni az egyes vonatkozó figyelmeztető mondatokat. Ha az anyag nem felel meg az osztályozási kritériumoknak, akkor meg kell adni az anyag 3.2. alpontban való feltüntetésének okát, mint például »nem osztályozott vPvB-anyag« vagy »közösségi munkahelyi expozíciós határértékkel rendelkező anyag«.

3.2.4.

A 3.2. alpontban feltüntetett anyagok esetében a nevet – és amennyiben rendelkezésre áll – az e rendelet 20. cikkének (3) bekezdése alapján hozzárendelt regisztrációs számot is fel kell tüntetni.

A továbbfelhasználóknak az e rendelet 39. cikkében megállapított kötelezettségeinek sérelme nélkül a regisztrációs számnak a közös benyújtás egyedi regisztrálójára utaló részét a keverék szállítója elhagyhatja, amennyiben:

a)

az említett szállító vállalja annak felelősségét, hogy végrehajtási célok érdekében, kérésre közli a teljes regisztrációs számot, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – a b) pontnak megfelelően továbbítja a kérést szállítójához; valamint

b)

az említett szállító a végrehajtásért felelős tagállami hatóság (a továbbiakban: végrehajtó hatóság) közvetlen kérésére vagy a címzettje által továbbított kérésre, a kérést követő hét napon belül a teljes regisztrációs számot közli a végrehajtó hatósággal, vagy – amennyiben a teljes regisztrációs szám nem áll rendelkezésére – az említett szállító a kérést követő hét napon belül továbbítja a kérést szállítójához, és erről egyidejűleg tájékoztatja a végrehajtó hatóságot.

Az EK-számot – ha van – az 1272/2008/EK rendelettel összhangban kell megadni. A CAS-számot (ha van) és az IUPAC-nevet (ha van) szintén meg lehet adni.

Az ebben az alpontban az 1999/45/EK irányelv 15. cikkével vagy az 1272/2008/EK rendelet 24. cikkével összhangban alternatív névvel megadott anyagok esetében nincs szükség a regisztrációs számra, az EK-számra és más pontos kémiai azonosítókra.

4.    4. SZAKASZ: Elsősegélynyújtási intézkedések

A biztonsági adatlap e szakasza az elsősegélynyújtást olyan módon ismerteti, hogy az elsősegélynyújtás feladatait a képzetlen elsősegélynyújtó bonyolult eszközök és a gyógyszerek széles választékának rendelkezésre állása nélkül is meg tudja érteni és el tudja látni. Amennyiben orvosi ellátás szükséges, az utasításnak ezt is közölnie kell, az orvosi ellátás sürgősségével együtt.

4.1.   Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése

4.1.1.

Az elsősegélynyújtásra vonatkozó utasításokat a megfelelő expozíciós utak szerint kell közölni. Az egyes utakra – például a belégzésre, a bőrrel és szemmel való érintkezésre és a lenyelésre – vonatkozó eljárásokat csoportosítva kell jelölni.

4.1.2.

Javaslatot kell tenni a következőkre vonatkozóan:

a)

szükséges-e az azonnali orvosi ellátás, és várhatók-e késleltetett hatások az expozíciót követően;

b)

javasolt-e az expozíciónak kitett személynek az adott területről a friss levegőre való vitele;

c)

javasolt-e az érintett személy ruházatának és lábbelijének eltávolítása és kezelése; és

d)

javasolt-e az egyéni védőfelszerelés az elsősegélynyújtók számára.

4.2.   A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások

Rövid, összefoglaló jellegű tájékoztatást kell adni az expozíció legfontosabb – akut és késleltetett – tüneteiről és hatásairól.

4.3.   A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése

Adott esetben tájékoztatást kell nyújtani a késleltetett hatásokkal, az ellenanyagokra vonatkozó specifikus adatokkal (amennyiben ismertek) és az ellenjavallatokkal kapcsolatos klinikai vizsgálatokra és orvosi megfigyelésre vonatkozóan.

Egyes anyagok vagy keverékek esetében fontos lehet annak hangsúlyozása, hogy a munkahelyen olyan speciális eszközöket kell tartani, amelyekkel azonnal célirányos kezelés végezhető.

5.    5. SZAKASZ: Tűzvédelmi intézkedések

A biztonsági adatlap e szakasza az anyag vagy a keverék által okozott, vagy a közelében keletkezett tűz oltására vonatkozó követelményeket írja le.

5.1.   Oltóanyag

A megfelelő oltóanyag:

Tájékoztatást kell adni a megfelelő oltóanyagra vonatkozóan.

Az alkalmatlan oltóanyag:

Jelezni kell, ha valamely oltóanyag alkalmatlan az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos valamely adott helyzetben.

5.2.   Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek

Tájékoztatást kell adni az olyan veszélyekre – például az anyag vagy a keverék égésekor képződő veszélyes égéstermékekre – vonatkozóan, amelyek az anyagból vagy a keverékből származhatnak, például a következőképpen: »égésekor szén-monoxidot tartalmazó mérges gázok keletkezhetnek«; vagy »égésekor kén- vagy nitrogén-oxidok keletkeznek«.

5.3.   Tűzoltóknak szóló javaslat

Javaslatot kell tenni a tűzoltás során alkalmazandó valamennyi védintézkedésre, például: »a tartályt vízpermettel kell hűteni«, valamint a tűzoltók különleges védőfelszerelésére, például a bakancsra, a védőruhára, a kesztyűre, a szem és arcvédelemre, valamint a légzőkészülékre vonatkozóan.

6.    6. SZAKASZ: Intézkedések véletlenszerű expozíciónál

A biztonsági adatlap e szakasza az emberre, a vagyontárgyakra és a környezetre való káros hatások megelőzésére vagy minimalizálására szolgáló, a szennyeződésekkel, szivárgásokkal vagy kibocsátásokkal szembeni megfelelő válaszlépésekre tesz javaslatot. Meg kell különböztetnie a nagyobb és a kisebb szennyeződésekkel szembeni válaszlépéseket az olyan esetekre vonatkozóan, ahol a szennyeződés mértéke jelentős mértékben befolyásolja a veszélyt. Ha a tárolás és a helyreállítás eljárásai azt jelzik, hogy eltérő gyakorlat szükséges, akkor ezt fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon.

6.1.   Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások

6.1.1.   Nem sürgősségi ellátó személyzet esetében

Javaslatot kell tenni a véletlen szennyeződésekkel és az anyag vagy a keverék kibocsátásával kapcsolatban, például:

a)

a bőr, a szem és a személyes ruházat esetleges szennyeződésének megelőzésére szolgáló, megfelelő védőeszközök (például a biztonsági adatlap 8. szakaszában említett egyéni védőeszközök) használata;

b)

a gyújtóforrások eltávolítása, megfelelő szellőzés biztosítása, a por elleni védelem; és

c)

vészhelyzeti eljárások, például a veszélyes terület kiürítésének vagy a szakértői konzultációnak a szükségessége.

6.1.2.   A sürgősségi ellátók esetében:

Javaslatot kell tenni az egyéni védőruhának alkalmas megfelelő szövetre vonatkozóan (például »megfelelő: butilén«; »nem megfelelő: PVC«).

6.2.   Környezetvédelmi óvintézkedések

Javaslatot kell tenni a véletlenül keletkező szennyeződések és az anyag vagy a keverék kibocsátásával kapcsolatban végrehajtandó esetleges környezetvédelmi óvintézkedésekre vonatkozóan, mint például: a csatornáktól, a felszíni és talajvíztől való távoltartás.

6.3.   A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai

6.3.1.

Megfelelő javaslatot kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell elhatárolni a szennyeződést. A megfelelő elhatárolási technikák a következők valamelyikét tartalmazhatják:

a)

töltés kialakítása, a csatornák lefedése;

b)

a lefedésre irányuló eljárások.

6.3.2.

Megfelelő javaslatot kell adni arra vonatkozóan, hogy miként kell elvégezni a szennyezésmentesítést. A megfelelő szennyezésmentesítési technikák a következők valamelyikét tartalmazhatják:

a)

semlegesítési eljárások;

b)

mentesítési eljárások;

c)

adszorbens anyagok;

d)

tisztítási eljárások;

e)

vákuumos eljárások;

f)

az elhatároláshoz és a szennyezésmentesítéshez szükséges berendezések (például a szikramentes eszközök és berendezések használata adott esetben).

6.3.3.

Közölni kell a szennyeződésekhez és a kibocsátásokhoz kapcsolódó minden egyéb információt, a nem megfelelő elhatárolási vagy szennyezésmentesítési módszerekre vonatkozó javaslatokkal együtt, például a következő figyelmeztetés alkalmazásával: »nem szabad használni«.

6.4.   Hivatkozás más szakaszokra

Adott esetben hivatkozni kell a 8. és a 13. szakaszra.

7.    7. SZAKASZ: Kezelés és tárolás

A biztonsági adatlap e szakasza a biztonságos kezelés gyakorlatára vonatkozóan tesz javaslatot. Hangsúlyoznia kell az 1.2. alpontban említett azonosított felhasználásnak és az anyag vagy a keverék egyedi tulajdonságainak megfelelő óvintézkedéseket.

A biztonsági adatlap e szakaszában található információknak az emberi egészségre, a biztonságra és a környezet védelmére kell vonatkozniuk. Segítenie kell a munkaadót abban, hogy a 98/24/EK irányelv 5. cikkével és a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkével összhangban megfelelő munkavégzési eljárásokat és szervezeti intézkedéseket dolgozhasson ki.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben az azonosított felhasználásokkal kapcsolatban megadott információkkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított kémiai biztonsági jelentésben szereplő, a kockázat ellenőrzését mutató expozíciós forgatókönyvekkel.

Az ebben a szakaszban közölt információn túl a 8. szakaszban is található vonatkozó tájékoztatás.

7.1.   A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések

7.1.1.

Olyan ajánlásokat kell meghatározni, amelyek:

a)

lehetővé teszik az anyag vagy keverék biztonságos kezelését, például a területi elhatárolásra, valamint a tűz, az aeroszol és a por keletkezésének megakadályozására vonatkozóan;

b)

megelőzik a nem összeférhető anyagok vagy keverékek kezelését; és

c)

csökkentik az anyag vagy a keverék környezetbe való kibocsátását, például a szennyeződések elkerülésével vagy a csatornáktól való távoltartással.

7.1.2.

Javaslatokat kell tenni az általános foglalkozási higiéniára vonatkozóan, például:

a)

a munkaterületen való étkezés, italfogyasztás és dohányzás megtiltása;

b)

a használatot követő kézmosás; és

c)

a szennyezett ruházat és védőeszköz eltávolítása az étkezésre szolgáló területekre való belépés előtt.

7.2.   A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt

Az adott javaslatnak összhangban kell lennie a biztonsági adatlap 9. szakaszában ismertetett fizikai és kémiai tulajdonságokkal. Adott esetben javaslatot kell tenni az egyedi tárolási követelményekre vonatkozóan, például:

a)

A következőkkel kapcsolatos kockázatok kezelésének módja:

i.

robbanásveszélyes légkör;

ii.

maró hatás kialakulását előidéző feltételek;

iii.

tűzveszélyesség;

iv.

nem összeférhető anyagok vagy keverékek;

v.

párolgást előidéző feltételek; és

vi.

potenciális gyújtóforrások (ideértve a villamos berendezéseket is).

b)

A következők hatásai kezelésének módja:

i.

időjárási körülmények;

ii.

környezeti nyomás;

iii.

hőmérséklet;

iv.

napfény;

v.

páratartalom; és

vi.

rezgés.

c)

Hogyan tartható fenn az anyag vagy a keverék integritása a következők alkalmazásával:

i.

stabilizátorok; és

ii.

antioxidánsok.

d)

A következőkre kiterjedő további javaslatok:

i.

a szellőzéssel kapcsolatos követelmények;

ii.

a tárolóhelyiségek vagy tartályok egyedi kialakítása (beleértve a válaszfalakat és a szellőzést);

iii.

a tárolási körülmények melletti mennyiségi korlát (adott esetben); és

iv.

csomagolási kompatibilitás.

7.3.   Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)

A meghatározott végfelhasználás(ok)ra szánt anyagok és keverékek esetében az ajánlásoknak az 1.2. alpontban említett azonosított felhasználás(ok)ra kell vonatkozniuk, és részletesnek és használhatónak kell lenniük. Ha expozíciós forgatókönyvet is mellékelnek, közölhető a rá való hivatkozás, és a 7.1. és a 7.2. alpontban előírt információt is közölni kell. Ha a szállítói lánc valamely szereplője a keverék tekintetében kémiai biztonsági értékelést készített, elegendő, ha a biztonsági adatlap és az expozíciós forgatókönyv a keverékre vonatkozó kémiai biztonsági jelentéssel, nem pedig a keverékben lévő egyes anyagokra vonatkozó kémiai biztonsági jelentéssel egyezik meg. Amennyiben rendelkezésre áll az ipar- vagy ágazatspecifikus útmutató, arra – részletes hivatkozással (többek között a forrás és a kibocsátás időpontjának megjelölésével) – szintén utalni lehet.

8.    8. SZAKASZ: Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem

A biztonsági adatlap e szakasza az alkalmazandó foglalkozási expozíciós határértéket és a szükséges kockázatkezelési intézkedéseket ismerteti.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben az azonosított felhasználásokkal kapcsolatban megadott információkkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított, a kémiai biztonsági jelentésben szereplő, a kockázat ellenőrzését mutató expozíciós forgatókönyvekkel.

8.1.   Ellenőrzési paraméterek

8.1.1.

Ha lehetséges, az anyag vagy a 3.2. alpontban említett keverékben lévő összes anyag esetében fel kell sorolni a jelenleg a biztonsági adatlapot kibocsátó tagállamban alkalmazandó, következő nemzeti határértékeket és valamennyinek a jogalapját. A foglalkozási expozíciós határértékek felsorolásakor a 3. szakaszban meghatározott kémiai azonosítót kell alkalmazni:

8.1.1.1.

a 98/24/EK irányelvvel összhangban a közösségi foglalkoztatási expozíciós határértékeknek megfelelő nemzeti foglalkoztatási expozíciós határértékek, köztük a 95/320/EK bizottsági határozat (2) 2. cikkének (1) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.2.

a 2004/37/EK irányelvvel összhangban a közösségi határértékeknek megfelelő nemzeti foglalkoztatási expozíciós határértékek, köztük a 95/320/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.3.

bármilyen további nemzeti foglalkoztatási expozíciós határérték;

8.1.1.4.

a 98/24/EK irányelvvel összhangban a közösségi biológiai határértékeknek megfelelő nemzeti biológiai határértékek, köztük a 95/320/EK határozat 2. cikkének (1) bekezdésében említett jelölések;

8.1.1.5.

bármilyen további nemzeti biológiai határérték.

8.1.2.

Legalább a legrelevánsabb anyagok esetében tájékoztatást kell adni a jelenleg ajánlott monitoringeljárásokról.

8.1.3.

Amennyiben az anyag vagy a keverék rendeltetésszerű használatakor a levegőt mérgező szennyező anyag keletkezik, az erre vonatkozó alkalmazandó foglalkozási expozíciós határértékeket és/vagy biológiai határértékeket is fel kell sorolni.

8.1.4.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén, illetve amennyiben az I. melléklet 1.4. szakaszában említett DNEL-érték vagy az I. melléklet 3.3. szakaszában említett PNEC-érték rendelkezésre áll, az anyagra vonatkozóan releváns DNEL-értékeket vagy PNEC-értékeket is meg kell adni a biztonsági adatlaphoz mellékelt kémiai biztonsági jelentés expozíciós forgatókönyveiben.

8.1.5.

Amennyiben a meghatározott felhasználások tekintetében a kockázatkezelési intézkedésekről való döntéshez ellenőrző sávos megközelítés használnak, elegendő a kockázat hatékony kezelését lehetővé tevő adatot kell közölni. Az adott ellenőrző sávos megközelítéssel kapcsolatos ajánlást kontextusában és korlátjaival együtt kell közölni.

8.2.   Az expozíció ellenőrzése

Az ebben az alpontban előírt információt csak akkor nem kell közölni, ha az említett információt tartalmazó expozíciós forgatókönyvet is mellékeltek a biztonsági adatlaphoz.

Ha a felhasználó elhagyta a 3. szakasz szerinti vizsgálatot, akkor fel kell tüntetnie a felhasználás azon egyedi feltételeit, amelyekre az elhagyás alátámasztásául hivatkozott.

Ha az anyagot telephelyen elkülönített vagy szállított elkülönített intermedierként regisztrálták, a szállítónak fel kell tüntetnie azt az információt, hogy a biztonsági adatlap megfelel-e a 17. vagy a 18. cikk szerinti nyilvántartásba vételt indokoló speciális feltételeknek.

8.2.1.   Megfelelő műszaki ellenőrzés

A megfelelő expozíció-ellenőrzési intézkedéseknek kapcsolódniuk kell az anyagnak vagy a keveréknek az 1.2. alpontban említett azonosított felhasználásához (felhasználásaihoz). Ennek az információnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a munkáltató számára az anyag vagy a keverék jelenlétéből fakadó, a munkavállalók biztonságát vagy egészségét érintő kockázatnak a 98/24/EK irányelv 4–6. cikke, illetve – adott esetben – a 2004/37/EK irányelv 3–5. cikke szerinti értékelését.

Ez az információ a 7. szakaszban már megadott információkat egészíti ki.

8.2.2.   Egyéni óvintézkedések, például egyéni védőeszközök

8.2.2.1.

Az egyéni védőeszközök használatáról szóló információnak illeszkednie kell a helyes foglalkozási higiénia gyakorlatához és kapcsolódnia kell az egyéb ellenőrző intézkedésekhez – például a műszaki ellenőrzéshez, a szellőzéshez és a szigeteléshez – is. Adott esetben az egyéni tűz-/vegyvédelmi védőeszközökkel kapcsolatos javaslat tekintetében hivatkozni kell az 5. szakaszra.

8.2.2.2.

Tekintetbe véve a 89/686/EGK tanácsi irányelvet (3) és hivatkozva a megfelelő CEN-szabványokra, részletes előírásokat kell közölni arra vonatkozóan, hogy mely eszköz biztosít megfelelő és alkalmas védelmet a következőkre kiterjedően:

a)

Szem-/arcvédelem

A szükséges szem-/arcvédő felszerelés típusát – mint például biztonsági üveg, védő szemüveg, arcvédő pajzs – az anyag vagy a keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége alapján kell meghatározni.

b)

Bőrvédelem

i.

Kézvédelem

Az anyag vagy a keverék kezelése során viselendő kesztyűk típusát az anyag vagy keverék veszélyessége és az érintkezés lehetősége, valamint a bőrexpozíció mértéke és időtartama alapján pontosan meg kell határozni, a következőkre kiterjedően:

az anyag típusa és vastagsága,

a kesztyű anyagának jellemző vagy legrövidebb áteresztési ideje.

Amennyiben szükséges, jelezni kell a kéz további védelmére vonatkozó intézkedéseket.

ii.

Egyéb

Amennyiben a kézen kívül más testrész védelmére is szükség van, akkor az előírt védőfelszerelés típusát és minőségét is meg kell határozni – mint például hosszú szárú kesztyű, csizma és teljes védőöltözet – az anyaghoz vagy a keverékhez társuló veszélyesség és az érintkezés lehetőségének alapján.

Amennyiben szükséges, jelezni kell az esetleges további bőrvédelmi és különleges higiéniai intézkedéseket.

c)

Légutak védelme

Gázok, gőzök, köd vagy por esetében a használandó védőfelszerelés típusát – például légtisztító légzőkészülék – a veszély és az esetleges expozíció alapján, a megfelelő tisztító elem (patron vagy palack), a megfelelő részecskeszűrő és a megfelelő maszkok, illetve zárt rendszerű légzőkészülék meghatározásával kell megállapítani.

d)

Hőveszély

A hőveszélyt jelentő anyagok esetében viselendő védőeszközök meghatározásakor különösen figyelembe kell venni az egyéni védőfelszerelés kialakítását.

8.2.3.   Környezeti expozíció-ellenőrzések

Meg kell határozni azokat az információkat, amelyekre a munkaadónak szüksége van annak érdekében, hogy eleget tudjon tenni a közösségi környezetvédelmi jogszabályok alapján fennálló kötelezettségvállalásainak.

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén a biztonsági adatlap mellékletében szereplő expozíciós forgatókönyvekben összefoglalást kell adni azon kockázatkezelési intézkedésekről, amelyek az anyag által a környezetre gyakorolt expozíció megfelelő mérséklését és ellenőrzését biztosítják.

9.    9. SZAKASZ: Fizikai és kémiai tulajdonságok

A biztonsági adatlap e szakasza az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos empirikus adatokat ismerteti (adott esetben). Az 1272/2008/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó. Az ebben a szakaszban feltüntetett információnak meg kell egyeznie a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információval, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.

9.1.   Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információ

A következő tulajdonságokat kell egyértelműen feltüntetni – adott esetben – az alkalmazott vizsgálati módszerekre való hivatkozással, meghatározva a megfelelő mértékegységeket és/vagy a referenciafeltételeket. Amennyiben az a számérték értelmezéséhez szükséges, akkor közölni kell a meghatározás módszertanát (például a lobbanáspont nyílttéri/zárttéri módszerrel való meghatározását) is:

a)

Külső jellemzők:

Meg kell határozni az anyagot vagy keveréket szállításkor jellemző halmazállapotot (szilárd [itt meg kell adni a szemcseméretre és a fajlagos felületre vonatkozó, megfelelő biztonsági információkat is, amennyiben ilyen információk rendelkezésre állnak, és a biztonsági adatlapon máshol nem szerepelnek], folyékony, gáz) és színt.

b)

Szag:

Amennyiben a szag érezhető, meg kell adni annak rövid leírását is.

c)

Szagküszöbérték.

d)

pH-érték:

Meg kell jelölni az anyag vagy keverék szállításkori, vagy vízben való oldatára vonatkozó pH-értékét; az utóbbi esetben meg kell adni a koncentrációt.

e)

Olvadáspont/fagyáspont.

f)

Kezdeti forráspont és forrásponttartomány.

g)

Lobbanáspont.

h)

Párolgási sebesség.

i)

Tűzveszélyesség (szilárd, gázhalmazállapot).

j)

Felső/alsó gyulladási határ vagy robbanási tartományok.

k)

Gőznyomás.

l)

Gőzsűrűség.

m)

Relatív sűrűség.

n)

Oldékonyság (Oldékonyságok).

o)

Megoszlási hányados: n-oktanol/víz.

p)

Öngyulladási hőmérséklet.

q)

Bomlási hőmérséklet.

r)

Viszkozitás.

s)

Robbanásveszélyes tulajdonságok.

t)

Oxidáló tulajdonságok.

Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazandó, vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor meg kell adni az indokot.

A megfelelő ellenőrzési intézkedések meghozatalának lehetővé tételéhez meg kell adni az anyaggal vagy a keverékkel kapcsolatos valamennyi lényeges információt. Az ebben a szakaszban szereplő információnak meg kell egyeznie a regisztráció során benyújtott információval, amennyiben a regisztrációra szükség van.

Keverék esetében az adatlap tételeinek egyértelműen kell jelölniük, hogy az adatok a keverék mely anyagára vonatkoznak, kivéve, ha a keverék egészére érvényesek.

9.2.   Egyéb információk

Szükség szerint az egyéb fizikai vagy kémiai paramétereket – például a keveredési képességet, a zsíroldhatóságot (az oldószer olajat meg kell adni), a vezetőképességet vagy a gázcsoportot – is fel kell tüntetni. Meg kell adni továbbá a redoxpotenciálra, a gyökképzési képességre és a fotokatalitikus tulajdonságokra vonatkozóan rendelkezésre álló, megfelelő információkat is.

10.    10. SZAKASZ: Stabilitás és reakciókészség

A biztonsági adatlap e szakasza az anyag vagy a keverék stabilitását, valamint a bizonyos körülmények között történő használat és a környezetbe kerülés esetén előforduló veszélyes reakciók lehetőségét ismerteti, ideértve – adott esetben – az alkalmazott vizsgálati módszerre való hivatkozást. Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazható, vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor meg kell adni az indokot.

10.1.   Reakciókészség

10.1.1.

Ismertetni kell az anyag vagy keverék reakciókészségből fakadó veszélyeit. Külön vizsgálati adatokat kell közölni az anyagra vagy (adott esetben) a keverék egészére vonatkozóan. Mindazonáltal az információ alapjául az anyag vagy a keverék osztályára vagy családjára vonatkozó általános adatok is szolgálhatnak, amennyiben az ilyen adatok megfelelőképpen kifejezik az anyag vagy a keverék várható veszélyességét.

10.1.2.

Amennyiben keverékekre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, akkor a keverékben lévő anyagokra vonatkozó adatokat kell közölni. Az összeférhetetlenség meghatározásakor azokat az anyagokat, tárolóeszközöket és szennyeződéseket kell figyelembe venni, amelyekkel az anyag vagy a keverék a szállítás, tárolás vagy felhasználás során érintkezhet.

10.2.   Kémiai stabilitás

Fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy a keverék a rendes környezeti és a tárolás és a kezelés során várható hőmérsékleti és nyomáskörülmények között stabil vagy instabil. Az anyag vagy a keverék kémiai stabilitásának fenntartásához felhasznált – vagy adott esetben felhasználható – valamennyi stabilizátort fel kell tüntetni. Fel kell tüntetni az anyag vagy a keverék fizikai megjelenése esetleges változásának biztonsági jelentőségét.

10.3.   A veszélyes reakciók lehetősége

Adott esetben fel kell tüntetni, hogy az anyag vagy keverék túlzott nyomás vagy hő kibocsátása mellett, illetve egyéb veszélyes körülményeket teremtve reakcióba lép-e vagy polimerizálódik-e. Ismertetni kell azokat a körülményeket is, amelyek között a veszélyes reakciók bekövetkezhetnek.

10.4.   Kerülendő körülmények

Fel kell sorolni az olyan körülményeket – például a hőmérsékletet, nyomást, fényt, ütést, statikus kisülést, rezgést vagy más fizikai behatást –, amelyek veszélyes helyzet kialakulását eredményezik, és adott esetben közölni kell az ilyen veszélyekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében hozott intézkedések rövid leírását is.

10.5.   Nem összeférhető anyagok

Fel kell sorolni az olyan anyagok vagy keverékek családjait, illetve olyan bizonyos anyagokat – például a vizet, levegőt, savakat, bázisokat, oxidáló anyagokat –, amelyekkel az anyag vagy a keverék veszélyes helyzetet (például robbanást, mérgező vagy gyúlékony anyagok kibocsátását vagy túlzott hő felszabadulását) előidézve reakcióba léphet, és adott esetben közölni kell az ilyen veszélyekhez kapcsolódó kockázatok kezelése érdekében hozott intézkedések rövid leírását is.

10.6.   Veszélyes bomlástermékek

Fel kell sorolni azokat az ismert, veszélyes bomlástermékeket, amelyek keletkezésére felhasználás, tárolás, öntés és melegítés eredményeként ésszerűen számítani lehet. A veszélyes égéstermékeket a biztonsági adatlap 5. szakaszában kell feltüntetni.

11.    11. SZAKASZ: Toxikológiai adatok

A biztonsági adatlap e szakasza elsősorban az egészségügyi szakemberek, foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági szakemberek, valamint toxikológusok általi felhasználásra szolgál. A különböző toxikológiai (egészségügyi) hatások és az e hatások meghatározása során felhasznált, rendelkezésre álló adatok tömör, de teljes és átfogó leírását kell adni, amely – adott esetben – magában foglalja a toxikokinetikára, az anyagcserére és az eloszlásra vonatkozó megfelelő információt. Az ebben a szakaszban feltüntetett információnak meg kell egyeznie a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információval, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.

11.1.   A toxikológiai hatásokra vonatkozó információ

Azok a lényeges veszélyességi osztályok, amelyekre vonatkozóan információt kell közölni, a következők:

a)

akut toxicitás;

b)

bőrkorrózió/bőrirritáció;

c)

súlyos szemkárosodás/szemirritáció;

d)

légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció;

e)

csírasejt-mutagenitás;

f)

rákkeltő hatás;

g)

reprodukciós toxicitás;

h)

egyetlen expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT);

i)

ismétlődő expozíció utáni célszervi toxicitás (STOT);

j)

aspirációs veszély.

A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni a VII–XI. melléklet alkalmazása nyomán keletkező információ rövid összefoglalását, adott esetben az alkalmazott vizsgálati módszerre való hivatkozással együtt. A regisztrálandó anyagok esetében az információnak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló adatoknak az e rendelet I. mellékletének 1.3.1. pontjával összhangban az 1272/2008/EK rendeletben a CMR 1A. és 1B. kategóriákra megadott kritériumokkal való összehasonlításának eredményeit is.

11.1.1.   Információt kell közölni mindegyik veszélyességi osztályra vagy felosztásra vonatkozóan. Amennyiben azt állapítják meg, hogy az anyag vagy a keverék valamely adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében nincs osztályozva, a biztonsági adatlapnak egyértelműen kell jeleznie, hogy ez az adatok hiánya, az adatok megszerzésének műszaki kivitelezhetetlensége, a nem meggyőző adatoknak, vagy a meggyőző, de az osztályozáshoz nem elegendő adatoknak tudható be; az utóbbi esetben a biztonsági adatlapon a következőt kell feltüntetni: »a rendelkezésre álló adatok alapján az osztályozás kritériumai nem teljesülnek«.

11.1.2.   Az ebbe az alpontba foglalt adatok a forgalomba hozott anyagra vagy a keverékre vonatkoznak. Keverék esetében az adatoknak a keverék egészének toxikológiai tulajdonságait kell ismertetniük, kivéve, ha az 1272/2008/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó. Amennyiben rendelkezésre állnak, akkor a keverékben lévő veszélyes anyagok vonatkozó toxikológiai tulajdonságait (pl. LD50, becsült akut toxicitási érték vagy LC50) is fel kell tüntetni.

11.1.3.   Amennyiben jelentős mennyiségű adat áll rendelkezésre az anyagra vagy a keverékre vonatkozóan, akkor szükséges lehet a felhasznált kritikai vizsgálatok eredményeinek – például expozíciós út szerinti – összefoglalása.

11.1.4.   Amennyiben egy adott veszélyességi osztályra vonatkozóan nem teljesülnek a besorolási kritériumok, az e következtetést alátámasztó információkat meg kell adni.

11.1.5.   A valószínű expozíciós útra vonatkozó információ

Információt kell adni a valószínű expozíciós utakra, valamint az anyagnak vagy a keveréknek az egyes lehetséges expozíciós utakon keresztül – azaz a szervezetbe jutáson (lenyelésen), belélegzésen és bőr-/szemexpozíción át – gyakorolt hatásaira vonatkozóan. Amennyiben az egészségre gyakorolt hatás nem ismert, azt fel kell tüntetni.

11.1.6.   A fizikai, kémiai és toxikológiai jellegzetességekkel kapcsolatos tünetek

Ismertetni kell az anyagnak vagy a keveréknek, és a keverék összetevőinek vagy ismert melléktermékeinek való expozícióhoz kapcsolódó, lehetséges káros egészségügyi hatásokat és tüneteket. Az expozíciót követő, az anyag vagy keverék fizikai, kémiai és toxikológiai jellemzőihez kapcsolódó tünetekre vonatkozóan fel kell tüntetni a rendelkezésre álló információt. A tüneteket az alacsony szintű expozíciónál jelentkező első tünetektől kezdve a súlyos expozíció következményéig terjedően kell ismertetni, például a következőképpen: »fejfájás és émelygés jelentkezhet, amelyet ájulás vagy eszméletvesztés követhet; a nagyobb dózis a kóma és a halál beálltához vezethet«.

11.1.7.   A rövid és hosszú távú expozícióból származó késleltetett és azonnali hatások, valamint krónikus hatások

Tájékoztatást kell nyújtani arra vonatkozóan, hogy a rövid vagy hosszú távú expozíciót követően késleltetett vagy azonnali hatások fellépése várható. Közölni kell az anyagnak vagy a keveréknek való humán expozícióhoz kapcsolódó akut vagy krónikus egészségügyi hatásokra vonatkozó információt is. Ha az emberre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, az állatokra vonatkozó adatok összefoglalását kell közölni, az érintett fajok egyértelmű meghatározásával együtt. Jelezni kell, hogy a toxikológiai adatok az emberre vagy az állatokra vonatkozó adatokon alapulnak-e.

11.1.8.   A kölcsönhatásokból eredő hatások

Bele kell foglalni a kölcsönhatásokra vonatkozó információt is, amennyiben az lényeges és hozzáférhető.

11.1.9.   Az egyedi adatok hiánya

Előfordulhat, hogy nem minden esetben lehetséges az anyag vagy keverék veszélyeire vonatkozó információ megszerzése. Amennyiben valamely adott anyagra vagy keverékre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre az adatok, adott esetben a hasonló anyagokra vagy keverékekre vonatkozó adatok is felhasználhatók, feltéve, ha a szóban forgó hasonló anyagot vagy keveréket meghatározzák. Amennyiben nem kerül sor az egyedi adatok felhasználására, illetve amennyiben nem állnak rendelkezésre az adatok, akkor azt egyértelműen kell közölni.

11.1.10.   Keverékek

Egy adott egészségügyi hatás esetében – ha nem kerül sor a keverék egésze egészségügyi hatásainak vizsgálatára – közölni kell a 3. szakaszban felsorolt adott anyagokra vonatkozó információt.

11.1.11.   A keverék és az anyagkapcsolatára vonatkozó információ

11.1.11.1.

A keverékben lévő anyagok kölcsönhatásba léphetnek egymással a szervezetben, ami különböző szintű felszívódást, anyagcserét és kiválasztást eredményezhet. Ennek eredményeként a mérgező hatás módosulhat, és a keverék teljes toxicitása eltérhet a benne lévő anyagokétól. Ezt a tényt figyelembe kell venni a biztonsági adatlap e szakaszában szereplő toxikológiai információk megadásakor.

11.1.11.2.

Azt is figyelembe szükséges venni, hogy az egyes anyagok koncentrációja elegendő-e ahhoz, hogy hozzájáruljon a keverék egészségügyi hatásainak összességéhez. A mérgező hatásra vonatkozó információt mindegyik anyag esetében közölni kell, a következő esetek kivételével:

a)

amennyiben az információ ismétlődik, akkor csak egyszer kell felsorolni a keverék egészére nézve, például ha két anyag mindegyike hányást és hasmenést okoz;

b)

ha valószínűtlen, hogy ezek a hatások a meglévő koncentrációk esetében jelentkeznek, például ha valamely nem irritatív oldatban az enyhén irritatív anyag bizonyos koncentrációnál kisebb töménységben, hígítva fordul elő;

c)

amennyiben a keverékben lévő anyagok közötti kölcsönhatásra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, nem feltételezéseket kell tenni, hanem az egyes anyagok egészségügyi hatásait kell külön-külön felsorolni.

11.1.12.   Egyéb információk

A káros egészségügyi hatásokra vonatkozó egyéb fontos információt akkor is fel kell tüntetni, ha azt az osztályozási kritériumok nem követelik meg.

12.    12. SZAKASZ: Ökológiai információk

A biztonsági adatlap e szakasza a környezetbe kibocsátott anyag vagy keverék környezeti hatásának értékelése érdekében szolgáltatott információt ismerteti. A biztonsági adatlap 12.1–12.6. alpontjában az adatok rövid összefoglalását kell közölni, adott esetben a vonatkozó vizsgálati adatokra kiterjedően, a fajok, a közeg, a mértékegységek, a vizsgálat időtartamának és a vizsgálat feltételeinek egyértelmű feltüntetésével együtt. Ez az információ a szennyeződések kezelése, a hulladékkezelési gyakorlatok, a kibocsátás-ellenőrzés, a véletlenszerű kibocsátás intézkedései és a szállítás során lehet hasznos. Amennyiben azt állapítják meg, hogy valamely adott tulajdonság nem alkalmazandó, vagy ha egy adott tulajdonságra vonatkozóan nem áll rendelkezésre információ, akkor fel kell tüntetni az indokot.

A bioakkumulációra, a perzisztenciára és a lebonthatóságra vonatkozó információkat – rendelkezésükre állásuk és megfelelőségük esetén – a keverékben lévő mindegyik adott anyagra vonatkozóan közölni kell. Szintén közölni kell az anyagok és a keverékek bomlásából származó veszélyes átalakulási termékekre vonatkozó információt.

Az ebben a szakaszban feltüntetett információnak meg kell egyeznie a regisztrációban és/vagy (ha az szükséges) a kémiai biztonsági jelentésben szereplő információval, valamint az anyag vagy a keverék osztályozásával.

12.1.   Toxicitás

Rendelkezésre állása esetén közölni kell a vízi és/vagy szárazföldi élőlényeken végzett vizsgálatokból származó adatok felhasználásával előállított információt. Itt kell megadni azokat a vonatkozó rendelkezésre álló adatokat, amelyek a halak, rákfélék, algák és egyéb vízi növények akut és krónikus vízi toxicitására vonatkoznak. Ezen túlmenően, amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a talajban élő mikro- és makroorganizmusokra, és a többi, környezeti szempontból fontos organizmusra – mint például madarak, méhek és növények – vonatkozó toxikológiai adatokat is. Amennyiben az anyag vagy a keverék gátló hatással van a mikroorganizmusok működésére, meg kell említeni a szennyvíztisztító telepekre gyakorolt lehetséges hatást is.

A regisztrálandó anyagok esetében meg kell adni az e rendelet VII–XI. mellékleteinek alkalmazása nyomán keletkező információk összefoglalását.

12.2.   Perzisztencia és lebonthatóság

A perzisztencia és a lebonthatóság az anyag vagy a keverékben lévő megfelelő anyagok azon képessége, hogy a környezetben lebomlik biodegradáción vagy olyan más folyamatokon keresztül, mint például az oxidáció vagy a hidrolízis. Rendelkezésre állásuk esetén közölni kell a perzisztencia és a lebonthatóság értékeléséhez szükséges vonatkozó vizsgálati eredményeket. Amennyiben a lebomlási felezési időket megadták, akkor fel kell tüntetni, hogy ezek a felezési idők a mineralizációra vagy az elsődleges lebomlásra vonatkoznak-e. Szintén meg kell említeni az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak a szennyvízkezelő berendezésben való lebomló képességét.

Ezt az információt adott esetben, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

12.3.   Bioakkumulációs képesség

A bioakkumulációs képesség az anyagnak vagy a keverékben lévő bizonyos anyagoknak azon képessége, hogy valamely területen található élőlények összességében felhalmozódik, és végül áthalad az élelmiszerláncon. A bioakkumulációs képesség értékelése szempontjából lényeges vizsgálati eredményeket fel kell tüntetni. Ennek tartalmaznia kell az oktanol-víz megoszlási együtthatóra (Kow) és a biokoncentrációs tényezőre (BCF) történő hivatkozást, amennyiben rendelkezésre áll.

Ezt az információt adott esetben, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

12.4.   A talajban való mobilitás

A talajban való mobilitás az anyagnak vagy a keverékben lévő összetevőknek azon képessége, hogy amennyiben a környezetbe kerül, a természet erőinek hatására a talajvízbe vagy a kibocsátásuk helyétől messzire jut. Amennyiben rendelkezésre áll, közölni kell a talajban való mobilitás potenciálját. A mobilitásra vonatkozó információ a vonatkozó mobilitási adatokból, például az adszorpciós vizsgálatokból vagy az átmosódási vizsgálatokból, a környezetben való ismert vagy tervezett eloszlásból, vagy a felületi feszültségből határozható meg. Például a Koc-értékek az oktanol/víz megoszlási együtthatókból (Kow) jelezhetők előre. Az átmosódás és a mobilitás modellek alapján jelezhető előre.

Ezt az információt adott esetben, és ha rendelkezésre áll, a keverékben lévő mindegyik olyan egyedi anyagára nézve meg kell adni, amelyet a biztonsági adatlap 3. szakaszában fel kell sorolni.

Amennyiben kísérleti adatok is rendelkezésre állnak, akkor ezek általában elsőbbséget élveznek a modellekkel és az előrejelzésekkel szemben.

12.5.   A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei

Kémiai biztonsági jelentés szükségessége esetén meg kell adni a kémiai biztonsági jelentésben meghatározott PBT- és vPvB-értékelés eredményeit.

12.6.   Egyéb káros hatások

Amennyiben rendelkezésre állnak, meg kell adni a környezetre gyakorolt más káros hatásokra – például a környezeti sorsukra (az expozícióra), a fotokémiai ózontermelő potenciálra, az ózonlebontó potenciálra, az endokrin rendszert károsító potenciálra és/vagy a globális felmelegedési potenciálra – vonatkozó információkat.

13.    13. SZAKASZ: Ártalmatlanítási szempontok

A biztonsági adatlap e szakasza az anyag vagy a keverék és/vagy ezek tárolóeszköze megfelelő hulladékkezeléséhez szükséges információkat írja le, hogy segítséget nyújtson a biztonságos és környezetvédelmi szempontból előnyben részesített, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerinti követelményeknek megfelelő, az adatlap kibocsátása szerinti tagállami hulladékkezelési lehetőségek meghatározásában. A hulladékkezelési tevékenységet folytató személyek biztonságával kapcsolatos információnak ki kell egészítenie a 8. szakaszban közölt információt.

Amennyiben szükséges kémiai biztonsági jelentés készítése, és a hulladékfázis vizsgálatára is sor került, a hulladékkelezési intézkedésekre vonatkozó információknak meg kell egyezniük a kémiai biztonsági jelentésben megadott azonosított felhasználásokkal és a biztonsági adatlap mellékletében megállapított, a kémiai biztonsági jelentésben szereplő expozíciós forgatókönyvekkel.

13.1.   Hulladékkezelési módszerek

a)

A hulladékkezelő tartályokat és módszereket a mind az anyag vagy a keverék, mind pedig a szennyezett csomagolás hulladékkezelésének megfelelő módszereire (például az elégetésre, az újrafeldolgozásra, a hulladéklerakásra) kiterjedően kell meghatározni;

b)

meg kell határozni azokat a fizikai/kémiai tulajdonságokat, amelyek befolyásolhatják a hulladékkezelés lehetőségeit;

c)

a szennyvízként való ártalmatlanítást akadályozni kell;

d)

adott esetben meg kell határozni a javasolt lehetséges hulladékkezelési módszerekkel kapcsolatos esetleges különleges óvintézkedéseket.

Hivatkozni kell a hulladékkal kapcsolatos esetleges vonatkozó közösségi rendelkezésekre. Ezek hiányában a vonatkozó hatályos nemzeti vagy regionális rendelkezésekre kell hivatkozni.

14.    14. SZAKASZ: Szállításra vonatkozó információk

A biztonsági adatlap e szakasza az 1. szakaszban említett anyagok vagy keverékek közúti, vasúti, tengeri, belföldi vízi úton vagy légi úton történő szállítására/szállítmányaira vonatkozóan tartalmaz alapvető osztályozási információkat. Amennyiben nem áll rendelkezésre, illetve nincsen vonatkozó információ, azt jelezni kell.

Adott esetben a biztonsági adatlapnak az egyes ENSZ-mintaszabályzatokra vonatkozóan tájékoztatást kell adnia a szállíthatósági besorolásokról: a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) által végrehajtott három szabályzat – a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR) (6), a veszélyes áruk nemzetközi vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat (RID) (7) és a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodás (ADN) (8) –, valamint a veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi szabályzata (IMDG) (9) (a tengeri szállítás esetében) és a veszélyes áruk repülőgépen történő, biztonságos szállításához kiadott műszaki utasítások (ICAO) (10) (a légi szállítás esetében).

14.1.   UN-szám

Közölni kell az ENSZ-mintaszabályzatok szerinti UN-számot (azaz az anyag, keverék vagy árucikk négyjegyű azonosító számát, amely előtt az »UN« betűk állnak).

14.2.   Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés

Közölni kell az ENSZ-mintaszabályzatokból vett ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezést, hacsak már az 1.1. alpontban termékazonosítóként nem szerepel.

14.3.   Szállítási veszélyességi osztály(ok)

Fel kell tüntetni a szállítási veszélyességi osztályt (és a mellékes kockázatokat), amelynek az anyaghoz vagy a keverékhez való hozzárendelése annak az elsődleges veszélynek megfelelően történik, amelyet az anyag vagy a keverék az ENSZ-mintaszabályzatok szerint képvisel.

14.4.   Csomagolási csoport

Adott esetben fel kell tüntetni az ENSZ-mintaszabályzatok szerinti csomagolási csoportot. A csomagolási csoport számának az adott anyagokhoz való hozzárendelése a veszélyességük mértékének megfelelően történik.

14.5.   Környezeti veszélyek

Fel kell tüntetni, hogy az ENSZ-mintaszabályzatok kritériumai szerint az anyag vagy a keverék veszélyes-e a környezetre nézve (az IMDG szabályzat, az ADR, az RID és az ADN szerint) és/vagy tengeri szennyező anyagnak minősül-e a veszélyes áruk tengeri szállításának nemzetközi szabályzata (IMDG) szerint. Amennyiben a tartályhajóban történő belvízi szállítás engedélyezett, illetve erre irányuló szándék áll fenn, akkor kizárólag az ADN-nek megfelelően kell jelezni, hogy az anyag vagy a keverék veszélyes-e a környezetre nézve.

14.6.   A felhasználót érintő különleges óvintézkedések

Tájékoztatni kell valamennyi különleges óvintézkedésről, amelyet a felhasználónak be kell tartania vagy ismernie kell a telephelyén vagy azon kívül történő szállítás vagy továbbítás során.

14.7.   A MARPOL 73/78 II. melléklete és az IBC kódex szerinti ömlesztett szállítás

Ez az alpont csak akkor alkalmazandó, ha a szállítmányt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) következő jogi eszközei szerint kívánják ömlesztve szállítani: a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény II. melléklete, amelyet a hozzá kapcsolódó 1978. évi jegyzőkönyv (MARPOL 73/78) (11) módosított és a veszélyes vegyi anyagokat ömlesztve szállító hajók építésére és felszerelésére vonatkozó nemzetközi szabályzat (az ömlesztett vegyi anyagokra vonatkozó nemzetközi szabályzat) (IBC szabályzat) (12).

A terméknevet (amennyiben eltér az 1.1. alpontban megadottól) a szállítási dokumentáció által megkövetelt módon és a termékneveknek az IBC szabályzat 17. vagy 18. fejezetében megadott jegyzékében, illetve az IMO Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságának (MEPC).2/Circular számú körlevelében (13) alkalmazott névvel összhangban kell feltüntetni. Fel kell tüntetni az előírt hajótípust és a szennyezési kategóriát is.

15.    15. SZAKASZ: Szabályozással kapcsolatos információk

A biztonsági adatlap e szakasza az anyagra vagy a keverékre vonatkozó olyan egyéb szabályozással kapcsolatos információkat ismertet, amelyek a biztonsági adatlapban máshol még nem szerepelnek (például hogy az anyag vagy a keverék a következők hatálya alá tartozik-e: az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14), a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) vagy a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló, 2008. június 17-i 689/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16)).

15.1.   Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok

Fel kell tüntetni a vonatkozó közösségi biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi rendelkezésekre vonatkozó információt, (például a Seveso-kategóriát, a 96/82/EK tanácsi irányelv (17) I. mellékletében megnevezett anyagokat) vagy az anyag vagy a keverék jogszabályi státusára vonatkozó (a keverékben lévő anyagokra is kiterjedő) nemzeti információt, ideértve az arra vonatkozó javaslatot is, hogy e rendelkezések eredményeként mit kell tennie a címzettnek. Adott esetben meg kell említeni az ezeket a rendelkezéseket végrehajtó illetékes tagállam nemzeti jogszabályait és az esetleges vonatkozó egyéb nemzeti intézkedéseket is.

Ha a biztonsági adatlapon meghatározott anyagra vagy keverékre az emberi egészség vagy a környezet védelme tekintetében különleges, közösségi szintű rendelkezések vonatkoznak (pl. a VII. cím szerint kiadott engedélyek vagy a VIII. címben felsorolt korlátozások), ezeket a rendelkezéseket meg kell említeni.

15.2.   Kémiai biztonsági értékelés

Jelölni kell, ha az anyag vagy a keverék vonatkozásában a szállító kémiai biztonsági értékelést folytatott.

16.    16. SZAKASZ: Egyéb információk

A biztonsági adatlap e része a biztonsági adatlap elkészítése szempontjából lényeges információkat ismerteti. Az 1–15. szakaszban nem szereplő további információkat tartalmazza, ideértve a biztonsági adatlap felülvizsgálatára vonatkozó információkat, például a következőt:

a)

a felülvizsgált biztonsági adatlap esetében annak egyértelmű jelzése – hacsak az ilyen jelzést a biztonsági adatlap másutt nem tartalmazza –, hogy hol módosult a biztonsági adatlap előző változata, adott esetben a változások ismertetésével. Az anyag vagy a keverék szállítója a változásokat követő dokumentumot vezet, és kérésre rendelkezésre bocsátja azt;

b)

a biztonsági adatlapban alkalmazott rövidítések és betűszók magyarázata vagy feloldása;

c)

a legfontosabb szakirodalmi hivatkozások és adatforrások;

d)

keverékek esetében annak feltüntetése, hogy az osztályozáshoz az 1272/2008/EK rendelet 9. cikkében említett információértékelési módszerek közül melyiket alkalmazták;

e)

a vonatkozó figyelmeztető mondatok és/vagy az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok. A 2–15. szakaszban nem teljesen kiírt közlések teljes szövegét ki kell írni;

f)

olyan javasolt képzések, amelyek az emberi egészség és a környezet védelmének biztosítását szolgálják.

B.   RÉSZ

A biztonsági adatlap a 31. cikk (6) bekezdésével összhangban a következő 16 pontot foglalja magában, és felsorolja az alpontokat is, kivéve a 3. szakaszt, amelyből csupán a 3.1. vagy a 3.2. alszakaszt kell felvenni szükség szerint:

1. SZAKASZ:   Az anyag/keverék és a vállalat/vállalkozás azonosítása

1.1.

Termékazonosító

1.2.

Az anyag vagy keverék megfelelő azonosított felhasználása, illetve ellenjavallt felhasználása

1.3.

A biztonsági adatlap szállítójának adatai

1.4.

Sürgősségi telefonszám

2. SZAKASZ:   A veszély meghatározása

2.1.

Az anyag vagy keverék osztályozása

2.2.

Címkézési elemek

2.3.

Egyéb veszélyek

3. SZAKASZ:   Összetétel vagy az összetevőkre vonatkozó adatok

3.1.

Anyagok

3.2.

Keverékek

4. SZAKASZ:   Elsősegélynyújtás

4.1.

Az elsősegély-nyújtási intézkedések ismertetése

4.2.

A legfontosabb – akut és késleltetett – tünetek és hatások

4.3.

A szükséges azonnali orvosi ellátás és különleges ellátás jelzése

5. SZAKASZ:   Tűzvédelmi intézkedések

5.1.

Oltóanyag

5.2.

Az anyagból vagy a keverékből származó különleges veszélyek

5.3.

Tűzoltóknak szóló javaslat

6. SZAKASZ:   Intézkedések véletlenszerű expozíciónál

6.1.

Személyi óvintézkedések, egyéni védőeszközök és vészhelyzeti eljárások

6.2.

Környezetvédelmi óvintézkedések

6.3.

A területi elhatárolás és a szennyezésmentesítés módszerei és anyagai

6.4.

Hivatkozás más szakaszokra

7. SZAKASZ:   Kezelés és tárolás

7.1.

A biztonságos kezelésre irányuló óvintézkedések

7.2.

A biztonságos tárolás feltételei, az esetleges összeférhetetlenséggel együtt

7.3.

Meghatározott végfelhasználás (végfelhasználások)

8. SZAKASZ:   Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem

8.1.

Ellenőrzési paraméterek

8.2.

Az expozíció ellenőrzése

9. SZAKASZ:   Fizikai és kémiai tulajdonságok

9.1.

Az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokra vonatkozó információ

9.2.

Egyéb információk

10. SZAKASZ:   Stabilitás és reakciókészség

10.1.

Reakciókészség

10.2.

Kémiai stabilitás

10.3.

A veszélyes reakciók lehetősége

10.4.

Kerülendő körülmények

10.5.

Nem összeférhető anyagok

10.6.

Veszélyes bomlástermékek

11. SZAKASZ:   Toxikológiai adatok

11.1.

A toxikológiai hatásokra vonatkozó információ

12. SZAKASZ:   Ökológiai információk

12.1.

Toxicitás

12.2.

Perzisztencia és lebonthatóság

12.3.

Bioakkumulációs képesség

12.4.

A talajban való mobilitás

12.5.

A PBT- és a vPvB-értékelés eredményei

12.6.

Egyéb káros hatások

13. SZAKASZ:   Ártalmatlanítási szempontok

13.1.

Hulladékkezelési módszerek

14. SZAKASZ:   Szállításra vonatkozó információk

14.1.

UN-szám

14.2.

Az ENSZ szerinti megfelelő szállítási megnevezés

14.3.

Szállítási veszélyességi osztály(ok)

14.4.

Csomagolási csoport

14.5.

Környezeti veszélyek

14.6.

A felhasználót érintő különleges óvintézkedések

14.7.

A MARPOL 73/78 II. melléklete és az IBC kódex szerinti ömlesztett szállítás

15. SZAKASZ:   Szabályozással kapcsolatos információk

15.1.

Az adott anyaggal vagy keverékkel kapcsolatos biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírások/jogszabályok

15.2.

Kémiai biztonsági értékelés

16. SZAKASZ:   Egyéb információk”


(1)  HL L 39., 1980.2.15., 40. o.

(2)  HL L 188., 1995.8.9., 14. o.

(3)  HL L 399., 1989.12.30., 18. o.

(4)  HL L 312., 2008.11.22., 3. o.

(5)  HL L 260., 2008.9.30., 1. o.

(6)  Az Egyesült Nemzetek Szervezete, Európai Gazdasági Bizottság, a 2009. január 1-jétől alkalmazandó változat, ISBN-978-92-1-139131-2.

(7)  A nemzetközi vasúti fuvarozási egyezmény B. függelékének 1. melléklete (A nemzetközi vasúti árufuvarozási szerződés egységes szabályai), a 2009. január 1-jétől hatályos változat.

(8)  A 2007. január 1-jei hatállyal felülvizsgált változat.

(9)  Nemzetközi Tengerészeti Szervezet, 2006. évi kiadás, ISBN 978-92-8001-4214-3.

(10)  IATA, 2007–2008. évi kiadás.

(11)  MARPOL 73/78 – konszolidált kiadás, 2006, London, IMO 2007, ISBN 978-92-801-4216-7.

(12)  IBC szabályzat, 2007. évi kiadás, London, IMO 2007, ISBN 978-92-801-4226-6.

(13)  MEPC.2/Circular körlevél, Provisional categorization of liquid substances (A folyékony anyagok ideiglenes kategorizálása), 14. változat, 2009. január 1-jétől hatályos.

(14)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o.

(15)  HL L 158., 2004.4.30., 7. o.

(16)  HL L 204., 2008.7.31., 1. o.

(17)  HL L 10., 1997.1.14., 13. o.


Top