(1)

A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék, valamint a sertések, a friss hús és a húsipari termékek harmadik országból történő behozatalára vonatkozó egészségügyi és állat-egészségügyi vizsgálatok problémáiról szóló, 1972. december 12-i 72/462/EGK tanácsi irányelv (8) előírta azon országok vagy országrészek listájának összeállítását, ahonnan a tagállamok engedélyezik bizonyos élő állatok, valamint bizonyos állatok friss húsának behozatalát.

(2)

Ennek megfelelően elfogadták az egyes élőállatoknak és azok friss húsának a Közösségbe történő behozatalára feljogosított harmadik országok vagy harmadik országok részei jegyzékének megállapításáról, valamint az állat- és közegészségügyi feltételek és a szükséges állatorvosi bizonyítványok meghatározásáról szóló, 1976. december 21-i 79/542/EGK tanácsi határozatot (9). E határozat megállapítja az élő állatok – kivéve a lóféléket – az Európai Unióba történő behozatalára és ezen állatok – beleértve a lóféléket is – friss húsa – kivéve a húskészítmények – behozatalára vonatkozó egészségügyi feltételeket. E határozat I. és II. melléklete megállapítja az olyan harmadik országok vagy e harmadik országok részeinek jegyzékét, amelyekből élő állat és friss hús hozható be az Unióba, továbbá megállapítja az állat-egészségügyi bizonyítványok mintáját.

(3)

Az említett határozat elfogadásának napja óta további uniós jogi aktusok számos új állat-egészségügyi és közegészségügyi szabályokat állapítottak meg, amelyek új jogszabályi keretet alkotnak e területen. A 2004/68/EK irányelv a 72/462/EGK irányelvet is hatályon kívül helyezte.

(4)

A 2004/68/EK irányelv 20. cikke megállapítja, hogy a 72/462/EGK irányelv alapján elfogadott határozatokkal – többek között a 79/542/EGK határozattal – összhangban megállapított, a behozatalra vonatkozó végrehajtási szabályok mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat fel nem váltják az új szabályozási keret alapján elfogadott intézkedések.

(5)

Az emberi fogyasztásra szánt egyes állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi feltételekről szóló egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről, valamint a 89/662/EGK és a 92/118/EGK tanácsi irányelv és a 95/408/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2004. április 21-i európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 4. cikkének (3) bekezdésével összhangban a 852/2004/EK, a 853/2004/EK, a 854/2004/EK vagy a 2002/99/EK irányelv alapján szükséges rendelkezések elfogadásáig a 72/462/EGK irányelv alapján elfogadott végrehajtási rendelkezések alkalmazását meg kell szüntetni.

(6)

A 79/542/EGK határozatot többször módosították, az új szabályozási kereten alapuló behozatali rendelkezéseket pedig már beépítették a 79/542/EGK határozatba. Az egyértelműség és az átláthatóság érdekben a 79/542/EGK határozatban megállapított intézkedéseket új jogi aktusban kell megállapítani. Ez a rendelet a 79/542/EGK határozat valamennyi rendelkezését magában foglalja. Következésképpen az e rendelet hatálybalépésével a 79/542/EGK határozat hatályát veszti, és ilyen módon – kifejezett hatályon kívül helyezésének megfelelően – a továbbiakban nem alkalmazandó.

(7)

A 92/65/EGK irányelv megállapítja az F. mellékletében felsorolt külön uniós jogi aktusokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Unión belüli kereskedelmére és az Unióba történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelményeket. Az említett irányelv alapján az élő állatok, spermák, petesejtek és embriók kizárólag olyan harmadik országból hozhatók be az Unióba, amely szerepel az irányelvben ismertetett eljárással összhangban összeállított jegyzékben. Emellett az ilyen élő állatoknak az irányelvben leírt eljárással összhangban megállapított mintának megfelelő egészségügyi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük.

(8)

Az állatok és az állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról szóló, 1996. december 17-i 96/93/EK tanácsi irányelv (11) meghatározza az állat-egészségügyi jogszabályok által megkövetelt bizonyítványok kiállításakor a félrevezető vagy csalárd tanúsítás meggátlása érdekében betartandó szabályokat. Helyénvaló biztosítani azt, hogy a harmadik országok hatósági ellenőrei vagy állatorvosai az említett irányelvben megállapítottakkal legalább egyenértékű szabályokat vagy alapelveket alkalmazzanak. Az e rendelet II. mellékletében felsorolt bizonyos harmadik országok megfelelő biztosítékokat nyújtottak az ilyen szabályok és alapelvek meglétét és végrehajtását illetően. Ezért helyénvaló az említett harmadik országokból való bizonyos élő állatok Unióba való behozatalának engedélyezése, amennyiben sajátos járványügyi helyzetük további korlátozásokat nem tesz szükségessé.

(9)

A 2002/99/EK irányelv megállapítja az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek, és az azokból nyert termékek Unióba való behozatalára vonatkozó állat-egészségügyi szabályokat. Az irányelv alapján össze kell állítani azoknak a harmadik országoknak vagy harmadik országok azon régióinak jegyzékét, ahonnan a meghatározott állati eredetű termékek behozatalát engedélyezik, valamint a behozataloknak meg kell felelniük az állat-egészségügyi bizonyítvánnyal kapcsolatos bizonyos követelményeknek.

(10)

A 2004/68/EK irányelv megállapítja az egyes élő patás állatok Unióba történő behozatalára, és az Unión történő átszállítására vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket. Az élő patás állatok Közösségbe történő behozatala és a Közösségen történő átszállítása csak olyan harmadik országokból engedélyezett, amelyek szerepelnek azon a jegyzéken vagy jegyzékeken, amelyeket az említett irányelvben megállapított eljárással összhangban állítottak össze, valamint e behozataloknak meg kell felelniük az állat-egészségügyi bizonyítvánnyal kapcsolatos bizonyos követelményeknek.

(11)

A 92/65/EGK irányelv 17. cikke (2) bekezdése utolsó albekezdése rendelkezéseinek kivételével a 92/65/EGK, 2002/99/EK és 2004/68/EK irányelv hatálya alá tartozó élő állatok és állati eredetű termékek csak abban az esetben hozhatók be a Közösségbe vagy szállíthatók az Unió területén keresztül, ha rendelkeznek állat-egészségügyi bizonyítvánnyal és megfelelnek az uniós jogszabályokban megállapított vonatkozó követelményeknek.

(12)

Ennek megfelelően a 92/65/EGK, a 2002/99/EK és a 2004/68/EK irányelv végrehajtása tekintetében helyénvaló e rendeletben megállapítani a harmadik országok és harmadik országok területének, valamint részeinek jegyzékét, továbbá a bizonyos élő állatokra és bizonyos állatok friss húsára vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványok mintáira is kiterjedő egyedi behozatali feltételeket.

(13)

Az uniós jogszabályok összhangja érdekében e rendeletnek figyelembe kell vennie az egyéb uniós jogi aktusokban és különösen az élelmiszer-higiéniára, az állati eredetű élelmiszerek higiéniai szabályaira vonatkozó szabályokat, továbbá az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó szabályokat megállapító 852/2004/EK, 853/2004/EK és 854/2004/EK rendeletben megállapított közegészségügyi előírásokat, továbbá az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről szóló, 1996. április 29-i 96/23/EK tanácsi irányelv (12) előírásait, valamint az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) előírásait.

(14)

A 882/2004/EK rendelet megállapítja a takarmányokkal és az élelmiszerekkel, az állat-egészségüggyel és az állatok kíméletével kapcsolatos területeken végzett hatósági ellenőrzések végzésére vonatkozó általános szabályokat. A rendelet 48. cikke felhatalmazza a Bizottságot azon harmadik országok listájának összeállítására, amelyekből meghatározott termékek hozhatók be az Unióba. A 854/2004/EK rendelet egyedi szabályokat ír elő az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére, és az egyedi szabályok kiterjednek az olyan harmadik országok jegyzékének összeállítására is, ahonnan az állati eredetű termékek behozatalát engedélyezik. E szabályok előírják, hogy a jegyzékek más, köz- és állat-egészségügyi célokból összeállított jegyzékekkel kombinálhatók.

(15)

Az e rendelet mellékleteiben megállapított bizonyítványmintáknak ennélfogva tartalmazniuk kell azon tanúsítványokat is, amelyek igazolják, hogy a 96/23/EK irányelvben és a 999/2001/EK, 852/2004/EK, 853/2004/EK és 854/2004/EK rendeletekben megállapított közegészségügyi előírások teljesülnek.

(16)

Az e rendelet mellékleteiben megállapított bizonyítványmintáknak tartalmazniuk kell azon tanúsítványokat is, amelyek igazolják, hogy eleget tettek az állatok levágásuk vagy leölésük során való védelméről szóló, 1993. december 22-i 93/119/EK tanácsi irányelvben (14) és az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló, 2004. december 22-i 1/2005/EK tanácsi rendeletben (15) megállapított, az állatok kíméletére vonatkozó követelményeknek.

(17)

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióba behozott élő állatok egészségét ne veszélyeztesse semmi a származási harmadik országból az Unió területére történő szállítás során, meg kell állapítani az élő állatok szállításával kapcsolatos bizonyos, a gyűjtőállomásokra is kiterjedő követelményeket.

(18)

Az állatok egészsége védelmének az Unió területén való biztosítása érdekében az élő állatokat közvetlenül a rendeltetési helyükre kell juttatni az Unió területén.

(19)

A másik harmadik országba való átszállítás céljából az Unió területére behozott friss hús elhanyagolható veszélyt jelent a közegészségügyre nézve. Az ilyen húsnak mindazonáltal valamennyi vonatkozó állat-egészségügyi követelménynek meg kell felelnie. Ennek megfelelően egyedi rendelkezéseket kell megállapítani a friss hús tranzitjára, illetve a tranzit előtti tárolására vonatkozóan.

(20)

Kalinyingrád földrajzi helyzete miatt az Oroszországba szánt és az onnan származó szállítmányok Unión keresztül történő átszállítására egyedi feltételeket kell előírni, amelyek kizárólag Lettországot, Litvániát és Lengyelországot érintik.

(21)

A párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó, vadon fogott, nem háziasított tenyésztett állatok friss húsának – kivéve a belsőségeket és a darált húst – szállítmányai esetében engedélyeztetni kell az Unióba történő behozatalt. Az ilyen behozatalból eredeztethető esetleges állat-egészségügyi kockázatok kiküszöbölése érdekében helyénvaló, ha az érintett állatokat a szállítmánynak az Unió területére való behozatalát megelőzően három hónapig a vad állatoktól elkülönítve tartják. Ezt ennek megfelelően az ilyen szállítmányok állat-egészségügyi bizonyítvány mintájának (RUF) is figyelembe kell vennie.

(22)

A házi méhek (Apis mellifera és Bombus spp.) egyes harmadik országokból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről és az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállításáról szóló, 2003. december 11-i 2003/881/EK bizottsági határozat (16) megállapítja a méhek egyes harmadik országokból történő behozatalára és az állat-egészségügyi bizonyítvány kiállítására irányadó állat-egészségügyi feltételeket. Az uniós jogszabályok egyszerűsítése érdekében az említett határozatban megállapított intézkedéseket e rendeletbe kell belefoglalni. Következésképpen a 2003/881/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(23)

Helyénvaló olyan átmeneti időszakot bevezetni, amely lehetővé teszi a tagállamok és az iparág számára, hogy meghozzák az e rendeletben megállapított követelményeknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket.

(24)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

patás állatok;

b)

a IV. melléklet 2. részében felsorolt állatok;

c)

az emberi fogyasztásra szánt friss hús, a patások és lófélék húskészítményeinek kivételével.

a)

olyan bemutatókra vagy kiállításokra szánják, ahol az élő állatok tartása vagy tenyésztése nem rendszeres;

b)

valamely cirkuszhoz tartoznak;

c)

a 92/65/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, engedélyezett szervezet, intézmény vagy központ részére szánták.

a)

„patás állat”: a 2004/68/EK irányelv 2. cikke (d) pontjában meghatározott patás állat;

b)

„friss hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.10. pontjában meghatározott friss hús;

c)

„lófélék”: a 90/426/EGK tanácsi irányelv (17) 2. cikkének b) pontjában meghatározott lófélék;

d)

„gazdaság”: mezőgazdasági üzem vagy más hatóságilag ellenőrzött mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi vállalkozás, beleértve az állatkerteket, vidámparkokat és vadvédelmi vagy vadászatra fenntartott területeket, ahol rendszeresen tartanak vagy tenyésztenek élő állatokat;

a)

azok az I. melléklet 1. részében szereplő táblázat 1., 2. és 3. oszlopában felsorolt harmadik országokból, e harmadik országok területéről vagy részéről érkeznek, amelyekre vonatkozóan az I. melléklet 1. részében szereplő táblázat 4. oszlopában megtalálható az érintett szállítmánynak megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványminta;

b)

az I. melléklet 2. részében megállapított vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően, az I. melléklet 1. részében szereplő táblázat 6. oszlopában feltüntetett egyedi feltételek figyelembevételével kiállított, az exportáló harmadik ország hatósági állatorvosa által kitöltött és aláírt, megfelelő állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri őket;

c)

megfelelnek a b) pontban említett állat-egészségügyi bizonyítványban megállapított követelményeknek, beleértve a következőket:

a)

megfelelnek az említett rész 1. fejezetében megállapított tartózkodási és karantén-követelményeknek;

b)

sor került az említett rész 2. fejezetében megállapított állat-egészségügyi vizsgálati követelményekkel összhangban elvégzett vizsgálatukra.

a)

amelyek jegyzékét a II. melléklet 1. része tartalmazza;

b)

ahol a mézelő méhek nyúlós költésrothadása, a kis kaptárbogár (Aethina tumida) és a Tropilaelaps atka (Tropilaelaps spp.) megjelenése a harmadik ország teljes területe vagy az érintett terület tekintetében kötelező bejelentés alá esik.

a)

a harmadik ország vagy terület földrajzilag és járványtanilag elszigetelt része;

b)

szerepel a IV. melléklet 1. részének 1. szakaszában lévő táblázat harmadik oszlopában.

a)

méhanyák (Apis mellifera és Bombus spp.) anyazárkái, amelyekben egy méhanyát legfeljebb 20 dolgozó kísér; vagy

b)

poszméhek (Bombus spp.) egyenként legfeljebb 200 felnőtt poszméhet tartalmazó konténerei.

a)

a IV. melléklet 2. részében megállapított vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően kiállított, az exportáló harmadik ország hatósági ellenőre által kitöltött és aláírt, megfelelő állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri;

b)

eleget tesznek az a) pontban említett állat-egészségügyi bizonyítványban megállapított állat-egészségügyi követelményeknek.

a)

nem szállíthatók együtt olyan élő állatokkal, amelyek:

b)

nem rakhatók ki, vagy – légi szállítás esetén – nem rakhatók át másik légi járműre, nem szállíthatók közúton, vasúton vagy lábon olyan harmadik országon, illetve harmadik ország területén vagy annak részén keresztül, amely nem szerepel az I. melléklet 1. része táblázatának 1., 2., és 3. oszlopában, vagy amelyekre vonatkozóan az I. melléklet 1. részében szereplő táblázat 4. oszlopában nem található meg az e szállítmányoknak megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványminta.

a)

a hizlalásra szánt szarvasmarhafélék esetében:

b)

az azonnali levágásra szánt patás állatok esetében a 11. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

a)

a kis kaptárbogár (Aethina tumida), annak petéi vagy lárvái;

b)

a Tropilaelaps (Tropilaelaps spp.) atkák jelei.

a)

a II. melléklet 1. részében lévő táblázat 1., 2. és 3. oszlopában felsorolt harmadik országokból, e harmadik országok területéről vagy részéről érkeznek, amelyekre vonatkozóan a II. melléklet 1. részében szereplő táblázat 4. oszlopában megtalálható az e szállítmányoknak megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványminta;

b)

a friss hús-szállítmányokat – a II. melléklet 2. részében megállapított vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően, az említett melléklet 1. részében szereplő táblázat 6. oszlopában feltüntetett egyedi feltételek figyelembevételével kiállított, az exportáló harmadik ország hatósági állatorvosa által kitöltött és aláírt, megfelelő állat-egészségügyi bizonyítvány kíséretében – az Unió területére beléptető állat-egészségügyi határállomáson mutatják be;

c)

megfelelnek a b) pontban említett állat-egészségügyi bizonyítványban megállapított követelményeknek, köztük a következőknek:

a)

a II. melléklet 1. részében lévő táblázat 1., 2. és 3. oszlopában felsorolt harmadik országokból, e harmadik országok területéről vagy részéről érkeznek, amelyekre vonatkozóan a II. melléklet 1. részében szereplő táblázat 4. oszlopában megtalálható az e szállítmányoknak megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványminta;

b)

eleget tesznek az a) pontban említett vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítványmintában megállapított, az érintett szállítmányra vonatkozó egyedi állat-egészségügyi követelményeknek;

c)

a III. mellékletben megállapított állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően kiállított, az exportáló harmadik ország hatósági állatorvosa által kitöltött és aláírt, megfelelő állat-egészségügyi bizonyítvány kíséri őket;

d)

a 136/2004/EK bizottsági rendelet (19) 2. cikkének (1) bekezdésében említett, az Unió területére beléptető állat-egészségügyi határállomás hatósági állatorvosa által aláírt közös állat-egészségügyi beléptetési okmány igazolja, hogy átszállításra – vagy adott esetben tárolásra – elfogadhatók.

a)

az illetékes hatóság állat-egészségügyi szervezete a szállítmányon sorozatszámmal ellátott plombát helyezett el az Unió területére beléptető állat-egészségügyi határállomáson;

b)

az Unióba történő beléptetés helye szerinti állat-egészségügyi határállomásért felelős illetékes hatóság hatósági állatorvosa a szállítmányt kísérő és a 97/78/EK irányelv 7. cikkében említett okmányok minden oldalára rábélyegezte a „KIZÁRÓLAG AZ EU-N KERESZTÜL OROSZORSZÁGBA TÖRTÉNŐ SZÁLLÍTÁSRA” feliratot;

c)

teljesülnek a 97/78/EK irányelv 11. cikkében előírt eljárási követelmények;

d)

az Unió területére beléptető állat-egészségügyi határállomás hatósági állatorvosa a közös állat-egészségügyi beléptetési okmányon aláírásával igazolta, hogy a szállítmány átszállításra elfogadható.

„I”

:

egyik tagállamból a másikba feladott, azonnali levágásra szánt állatok vagy hízlalásra szánt szarvasmarhafélék átszállítása harmadik ország területén sorszámozott plombával lezárt teherautóban.

A plomba sorszámát a levágásra vagy hízlalásra szánt élő szarvasmarhafélék esetében fel kell tüntetni a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK irányelv (26) F. mellékletében szereplő minta szerint, illetve a levágásra szánt juh- és kecskefélék juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló 91/68/EGK irányelv (27) E. mellékletében szereplő I. minta szerint kiállított egészségügyi bizonyítványban.

A plombának továbbá érintetlennek kell lennie, amikor a szállítmány megérkezik a kijelölt uniós beléptető állat-egészségügyi határállomásra, és a plomba számát regisztrálni kell az Unió integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszerében (TRACES).

Az egy vagy több harmadik országon keresztüli tranzitszállítás előtt a bizonyítványra az illetékes állat-egészségügyi hatóságnak az Unió kiléptető határállomásán rá kell bélyegeznie a következő szöveget: „KIZÁRÓLAG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÖNBÖZŐ TERÜLETEI KÖZÖTT MACEDÓNIA VOLT JUGOSZLÁV KÖZTÁRSASÁG/MONTENEGRÓ/SZERBIA TERÜLETÉN KERESZTÜLI TRANZITSZÁLLÍTÁSRA (28)  (29).”

A hízlalásra szánt szarvasmarhaféléket közvetlenül a rendeltetési hely illetékes állat-egészségügyi hatósága által kijelölt rendeltetési gazdaságba kell szállítani. Az állatokat kizárólag azonnali levágás céljára szabad elszállítani a gazdaságból.

„II”

:

olyan terület, amelyet hivatalosan tuberkulózismentes státusúként ismertek el a BOV-X bizonyítványmintának megfelelően igazolt élő állatoknak az Unióba történő kivitele céljából.

„III”

:

olyan terület, amelyet hivatalosan brucellózismentes státusúként ismertek el a BOV-X bizonyítványmintának megfelelően igazolt élő állatoknak az Unióba történő kivitele céljából.

„IVa”

:

olyan terület, amelyet hivatalosan a szarvasmarhák enzootiás leukózisától mentes státusúként ismertek el a BOV-X bizonyítványmintának megfelelően igazolt élő állatoknak az Unióba történő kivitele céljából.

„IVb”

:

olyan engedélyezett gazdaságokkal rendelkező terület, amelyeket hivatalosan a szarvasmarhák enzootiás leukózisától (EBL) mentes státusúként ismertek el a BOV-X bizonyítványmintának megfelelően igazolt élő állatoknak az Unióba történő kivitele céljából.

„V”

:

olyan terület, amelyet hivatalosan brucellózismentes státusúként ismertek el az OVI-X bizonyítványmintának megfelelően igazolt élő állatoknak az Unióba történő kivitele céljából.

„VI”

:

Földrajzi korlátok:

„VII”

:

a RUM bizonyítványminta szerint igazolt élő állatoknak az Unióba való kivitele szempontjából hivatalosan tuberkulózismentesnek elismert terület

„VIII”

:

a RUM bizonyítványminta szerint igazolt élő állatoknak az Unióba való kivitele szempontjából hivatalosan brucellózismentesnek elismert terület

„IX”

:

olyan terület, amelyet hivatalosan az Aujeszky-féle betegségtől mentes státusúként ismertek el a POR-X bizonyítványmintának megfelelően igazolt élő állatoknak az Unióba történő kivitele céljából.

„BOV-X”

:

Minta: behozatal után tenyésztésre és/vagy termelésre szánt, háziasított szarvasmarhafélékre (ideértve a Bubalus és Bison fajtát és keresztezett fajtáikat is) vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány.

„BOV-Y”

:

Minta: behozatal után azonnali vágásra szánt, háziasított szarvasmarhafélékre (ideértve a Bubalus és Bison fajtát és keresztezett fajtáikat is) vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány.

„OVI-X”

:

Minta: behozatal után tenyésztésre és/vagy termelésre szánt, háziasított juhfélére (Ovis aries) és háziasított kecskefélékre (Capra hircus) vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány;

„OVI-Y”

:

Minta: behozatal után azonnali levágásra szánt, háziasított juhfélére (Ovis aries) és háziasított kecskefélékre (Capra hircus) vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány.

„POR-X”

:

Minta: behozatal után tenyésztésre és/vagy termelésre szánt, háziasított sertésfélékre (Sus scrofa) vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány.

„POR-Y”

:

Minta: behozatal után azonnali vágásra szánt, háziasított sertésfélékre (Sus scrofa) vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány.

„RUM”

:

Minta: a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe (kivéve a szarvasmarhaféléket (ideértve a Bubalus és Bison fajtát és keresztezett fajtáikat is), a juhféléket (Ovis aries), a kecskeféléket (Capra hircus), a sertésféléket (Suidae) és a pekariféléket (Tayassuidae)), és az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) és az ormányosok (Elephantidae) családjába tartozó állatokra vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány.

„SUI”

:

Minta: nem háziasított sertésfélékre (Suidae), pekarifélékre (Tayassuidae) és tapírfélékre (Tapiridae) vonatkozó állat-egészségügyi bizonyítvány.

„CAM”

:

Minta: egyedi igazolás a Saint-Pierre és Miquelonból az I. melléklet 7. részében előírt feltételek mellett behozott állatokra.

„A”

:

a BOV-X (II.2.8.B. rovat), az OVI-X (II.2.6.D. rovat) és a RUM (II.2.6. rovat) bizonyítványminta szerint igazolt állatokon végzett, a kéknyelv-betegség és az epizootiás haemorrhagiás betegség megállapítására irányuló vizsgálatokra vonatkozó garanciák.

„B”

:

a POR-X (II.2.4.B. rovat) és a SUI (II.2.4.B. rovat) bizonyítványminta szerint igazolt állatokon végzett, a sertések hólyagos betegsége és a klasszikus sertéspestis megállapítására irányuló vizsgálatokra vonatkozó garanciák.

„C”

:

a POR-X (II.2.4.C. rovat) és a SUI (II.2.4.C. rovat) bizonyítványminta szerint igazolt állatokon végzett, a brucellózis megállapítására irányuló vizsgálatokra vonatkozó garanciák.

I.

Hatósági állatorvos felügyelete alatt állnak.

II.

Egy legalább 20 km átmérőjű olyan terület középpontjában helyezkednek el, ahol az engedélyezett állomásként való használatot megelőző utolsó legalább 30 nap során – a hivatalos megállapítás szerint – nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás okozta megbetegedés.

III.

Az engedélyezett gyűjtőállomásként való valamennyi használatukat megelőzően kitakarítják és az exportáló országban olyan hivatalosan engedélyezett fertőtlenítőszerrel fertőtlenítik le, amely hatékony a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésben.

IV.

Befogadóképességüket figyelembe véve rendelkeznek a következőkkel:

V.

Üzemeltetésük során az 5. részben megállapított valamennyi feladat ellátásához elegendő létszámú állatorvos áll rendelkezésre.

VI.

A visszakövethetőség garantálása érdekében csak egyedileg azonosított állatokat vehetnek fel. E célból állatok fogadása esetén a tulajdonosnak vagy az állomásért felelős személynek biztosítania kell, hogy az állatokat megfelelően azonosítsák és az adott faj vagy kategória esetében szükséges kísérő egészségügyi dokumentumokkal vagy bizonyítványokkal lássák el azokat.

Emellett a gyűjtőállomás tulajdonosa vagy vezetője nyilvántartásban vagy adatbázisban rögzíti és legalább három évig megőrzi a tulajdonos nevét, az állatok származását, a be- és kilépés időpontját, az állatok azonosító számát vagy a származási állomány nyilvántartási számát, rendeltetési gazdaságát, valamint a fuvarozó nyilvántartási számát és az állatokat szállító vagy azokat a gyűjtőállomásra szállító vagy onnan begyűjtő tehergépkocsi rendszámát.

VII.

A gyűjtőállomáson megforduló valamennyi állatnak meg kell felelnie az Unióba történő behozatalra a vonatkozó állatkategóriára megállapított egészségügyi feltételeknek.

VIII.

A valamely gyűjtőállomáson megforduló, az Unióba behozni kívánt állatokat a gyűjtőállomásra való beérkezést követő hat napon belül be kell rakodni és egyenesen az exportáló ország határáig kell küldeni:

IX.

Amennyiben az állatoknak az Unióba történő exportjára vonatkozó feltételek megkövetelik, hogy a berakodás előtt egy meghatározott időn belül vizsgálatot végezzenek, ennek az időszaknak magában kell foglalni a begyűjtés időszakát is, az állatoknak az engedélyezett gyűjtőállomásra történő érkezése napjától számított legfeljebb hat napig.

X.

Az exportáló harmadik országnak ki kell jelölnie azokat az állomásokat, amelyeket tenyésztésre vagy termelésre szánt állatok számára engedélyez, és azokat az engedélyezett állomásokat, amelyeket vágásra szánt állatok számára engedélyez, és értesítenie kell a Bizottságot és a tagállamok illetékes központi hatóságait az ilyen létesítmények nevéről és címéről. Ezeket az információkat rendszeresen frissíteni kell.

XI.

Az exportáló harmadik ország meghatározza az engedélyezett gyűjtőállomások hivatalos felügyeletére vonatkozó eljárást és biztosítja, hogy e felügyelet ellássák.

XII.

A jóváhagyott gyűjtőállomások a harmadik ország illetékes hatóságának rendszeres ellenőrzése alatt kell, hogy álljanak annak megállapítása érdekében, hogy az engedélyezésnek az I–XI. pontban megállapított követelményeit továbbra is betartják.

Amennyiben az ellenőrzések azt mutatják, hogy a feltételek már nem teljesülnek, a központ engedélyezését fel kell függeszteni. Csak akkor adható meg újra az engedélyezés, ha a harmadik ország illetékes hatósága meggyőződött arról, hogy az állomás az I–XI. pontban megállapított feltételeknek teljes mértékben eleget tesz.

1.

Megfelelő ELISA mikrotitráló lemezek.

2.

Antigén: sejtkivonat-koncentrátumként megadva, a lent leírtak szerint elkészítve, és –20 °C-on vagy –70 °C-on tárolva.

3.

Blokkoló puffer: foszfát-pufferes sóoldat (PBS), amely 0,3 % BTV-negatív felnőtt szarvasmarha-szérumot, 0,1 tf% Tween-20 (polioxietilén-szorbiton-monolaureát szirup formájában adva) tartalmaz PBS-ben.

4.

Monoklonális ellenanyag: 3-17-A3 (hibridóma szövettenyészet felülúszója formájában adva), amely a VP7 csoportspecifikus polipeptid ellen irányul, –20 °C-on tárolva vagy fagyasztva szárítva, használat előtt a blokkoló pufferrel 1:100 arányban hígítva.

5.

Konjugátum: nyúl anti-egér globulin (abszorbeálva és eluálva) tormaperoxidázzal konjugálva és 4 °C-on, fénytől elzárva tartva.

6.

Kromogén és szubsztrát: ortofenilén-diamin (OPD-kromogén) 0,4 mg/ml végső koncentrációban steril desztillált vízben. Hidrogén-peroxidot (30 v% - szubsztrát) adnak közvetlenül hozzá 0,05 tf%-ban a felhasználás előtt (5 μl H2O2/10 ml OPD). (Az OPD óvatosan kezelendő – gumikesztyű viselése ajánlott – feltételezhetően mutagén).

7.

1 mólos kénsav: 26,6 ml sav, 473,4 ml desztillált vízhez adva. (Figyelem! Mindig a savat kell a vízhez önteni, sosem a vizet a savhoz.)

8.

Körkörös rázógép.

9.

ELISA-lemezleolvasó (a próba eredménye vizuálisan értékelhető).

Konjugátum-kontroll (Cc)

:

Az 1A és 1B vájat BTV antigénből és konjugátumból álló vak kontroll. Ez az ELISA-leolvasó vakvizsgálatára használható.

Mab-kontroll (Cm)

:

Az 1. és 2. oszlop G és H sora monoklonális ellenanyagkontrollként szolgál és BTV antigént, monoklonális ellenanyagot és konjugátumot tartalmaz. E vájatok a maximális színreakciót jelenítik meg. Az ebből a kontrollból leolvasott optikai sűrűség átlaga adja meg a 0 %-os inhibíciós értéket.

Pozitív kontroll (C++, C+)

:

Az 1. és 2. oszlop C-D-E-F sora. E vájatok BTV antigént, BTV erősen, illetve gyengén pozitív antiszérumot, Mab-ot és konjugátumot tartalmaznak.

Negatív kontroll (C-)

:

A 2A és 2B vájat negatív kontroll, amely BTV antigént, BTV negatív antiszérumot, Mab-ot és konjugátumot tartalmaz.

Vizsgálandó szérumok

:

Az átfogó szerológiai felmérések és gyors szűrővizsgálatok esetén a szérumok egyetlen, 1:5-ös hígítás mellett is megvizsgálhatók (1. függelék). Alternatív módon megvizsgálható egy 10 szérumból álló, 1:5-ös hígítástól 1:640-es hígításig terjedő hígítási sor (2. függelék). Ezzel hozzávetőleges információ nyerhető a vizsgált szérumok ellenanyagtiteréről is.

1.

Hígítson fel PBS-ben BTV antigént az előtitrálási koncentrációra, röviden ultrahangozza az összecsapódott vírus diszpergálása céljából (ha nem áll rendelkezésre ultrahangképző berendezés, pipettázza erősen az oldatot), és tegyen abból 50 μl-t az ELISA-lemez minden vájatába. Finoman ütögesse meg a lemez oldalát, hogy szétoszlassa az antigént.

2.

Inkubálja a körkörös rázógépen 60 percig, 37 °C-on. Mossa át a lemezeket háromszor olyan módon, hogy a vájatokat felönti nem steril PBS-szel, majd azt leönti róluk, és itatóspapírra fektetve szárítsa fel.

3.

Kontroll-vájatok: Adjon 100 μl blokkoló puffert a Cc vájatokhoz. Adjon 50 μl pozitív és negatív kontrollszérumot 1:5 hígítás mellett (10 μl szérum +40 μl blokkoló puffer) a megfelelő C-, C+ és C++ vájatokba. Adjon 50 μl blokkoló puffert a Mab kontrollvájatokhoz.

Pontszerű titrálási módszer: Adjon 1:5 arányú hígítást valamennyi vizsgálandó szérumhoz blokkoló pufferral úgy, hogy a 3–12 oszlop vájatait megkétszerezi (10 μl szérum +40 μl blokkoló puffer),

vagy

Szérumtitrálási módszer: készítsen kétszeres hígítási sort valamennyi vizsgálandó szérumból (1:5–1:640) blokkoló pufferban a 3–12 egyszeres oszlop nyolc vájatában.

4.

Közvetlenül a vizsgálandó szérumok hozzáadása után hígítsa a Mab-ot blokkoló pufferben 1:100 arányban és a lemez valamennyi vájatába tegyen abból 50 μl-t, kivéve a vak kontrollt.

5.

Inkubálja a körkörös rázógépen 60 percig, 37 °C-on. Mossa át háromszor PBS-szel és itassa szárazra.

6.

Hígítson nyúl anti-egér koncentrátumot 1:5000 arányban blokkoló pufferban és a lemez valamennyi vájatába tegyen abból 50 μl-t.

7.

Inkubálja a rázógépen 60 percig, 37 °C-on. Mossa át háromszor PBS-szel és itassa szárazra.

8.

Olvassza fel az O-fenilén-diamin dihidrokloridot (OPD) és közvetlenül felhasználás előtt adjon 5 μl 30 %-os hidrogén-peroxidot minden 10 ml OPD-hez. A lemez minden vájatába tegyen abból 50 µl-t. Hagyja körülbelül 10 percig, hogy kialakuljon a színreakció, majd 1 mólos kénsavval (50 μl vájatonként) állítsa le. Színreakciónak kell kialakulnia a Mab kontrollvájatokban és azokban a vájatokban, amelyek olyan szérumot tartalmaznak, amelyekben nincs BTV ellenanyag.

9.

Vizsgálja meg a lemezeket vizuálisan vagy spektrofotometriás leolvasóval, és az eredményeket jegyezze fel.

1.

Mosson át háromszor 40–60 Roux-palacknyi összefolyó BHK-21 sejtekből álló sejttenyészetet szérummentes Eagle-féle tápközeggel, majd fertőzze meg 1-es szerotípusú kéknyelvbetegség-vírussal, szérummentes Eagle-féle tápközegben.

2.

Inkubálja 37 °C-on és vizsgálja meg naponta, hogy jelentkezik-e citopatogén hatás (CPE).

3.

Amikor valamennyi Roux-palackban a sejtréteg 90–100 %-ában teljes CPE mutatkozik, az üvegre tapadt sejtek lerázásával gyűjtse be a vírust.

4.

Centrifugálja 2 000–3 000-es percenkénti fordulatszámmal, a sejtek pelletizálása céljából.

5.

Öntse el a felülúszót, szuszpendálja újra a sejteket körülbelül 30 ml PBS-ben, amely 1 %-ban „Sarkosylt” és 2 ml fenil-metil-szulfonil-fluoridot tartalmaz (lízis-puffer). A sejtek ettől gélt alkothatnak, ez a jelenség további lízis-puffer hozzáadásával csökkenthető. (Megjegyzés: a fenil-metil-szulfonil-fluorid egészségre káros – kezelje különleges elővigyázatossággal!)

6.

Roncsolja a sejteket 60 másodpercen át ultrahangos szonda felhasználásával, 30 mikronos amplitúdón.

7.

Centrifugáljon 10 000-es percenkénti fordulatszámon, 10 percig.

8.

Tartsa a felülúszót +4 °C-on és szuszpendálja újra a megmaradt sejtpelletet 10–20 ml lízis-pufferben.

9.

Ultrahangozza és tisztítsa meg a szuszpenziót, tartsa meg a felülúszót valamennyi lépésben, összesen három alkalommal.

10.

Elegyítse a felülúszókat és centrifugálja 24 000-es percenkénti (100,000 g) fordulatszámmal 120 percig +4 °C-on 5 ml 40 %-os szacharózoldatra (v% PBS-ben) rétegezve, 30 ml-es Beckmann-centrifugacső és SW 28-as rotor felhasználásával.

11.

Öntse el a felülúszót, alaposan csepegtesse le a csöveket és szuszpendálja újra a pelletet PBS-ben ultrahangozással. Tárolja az antigént előre kimért egyenlő adagokban, –20 °C-on.

1.

Titráljon egy 1:20 hígítású BTV antigént PBS-ben a mikrotitráló lemez hosszában egy kétszeres hígítású sorozatban (50 μl vájatonként), többcsatornás pipetta felhasználásával.

2.

Inkubálja egy órán át 37 °C-on körkörös rázógépen.

3.

Mossa át a lemezeket háromszor PBS-szel.

4.

Tegyen 50 μl (1:100 hígítású) 3-17-A3 monoklonális ellenanyagot a mikrotitráló lemez minden vájatába.

5.

Inkubálja egy órán át 37 °C-on körkörös rázógépen.

6.

Mossa át a lemezeket háromszor PBS-szel.

7.

Tegyen 50 μl, tormaperoxidázhoz konjugált, az előre titrált optimális koncentrációra hígított nyúl anti-egér globulint a mikrotitráló lemez minden vájatába.

8.

Inkubálja egy órán át 37 °C-on körkörös rázógépen.

9.

Adjon hozzá szubsztrátot és kromogént az előbb leírtak szerint. Állítsa le a reakciót 10 perc múlva 1 mólos kénsav hozzáadásával (50 μl vájatonként).

Eljárás

:

8,5–9,0 pH értékű borát- vagy nátrium-barbiturát pufferben készített 1 %-os agarózt öntenek Petri-csészébe, legalább 3 mm vastag rétegben. Vizsgálati elrendezésként hét, nedvességmentes, egyenként 5,0 mm átmérőjű vájatot vágnak az agarba. Az alakzat egy központi vájatból és az a körül elrendezett hat másik vájatból áll, amelyek egy 3 cm sugarú kört alkotnak. A központi vájatot standard antigénnel töltik fel. A 2-es, 4-es és 6-os szélső vájatot ismert pozitivitású szérummal, míg az 1-es, 3-as és 5-ös vájatot vizsgálandó szérummal töltik meg. A rendszert legfeljebb 72 órán keresztül inkubálják szobahőmérsékleten, zárt nedveskamrában.

Értelmezés

:

A vizsgálandó szérum akkor pozitív, ha meghatározott precipitációs vonalat képez az antigénnel, és teljes identitási vonalat képez a kontrollszérummal. A vizsgálandó szérum negatív, ha nem képez sajátosan jellemző vonalat az antigénnel, és nem hajlítja el a kontrollszérum vonalát. A Petri-csészéket sötét háttér előtt, közvetett megvilágításban kell megvizsgálni.

Eljárás

:

8,5–9,0 pH értékű borát- vagy nátrium-barbiturát pufferben készített 1 %-os agarózt öntenek Petri-csészébe, legalább 3 mm vastag rétegben. Vizsgálati elrendezésként hét, nedvességmentes, egyenként 5,0 mm átmérőjű vájatot vágnak az agarba. Az alakzat egy központi vájatból és az a körül elrendezett hat másik vájatból áll, amelyek egy 3 cm sugarú kört alkotnak. A központi vájatot standard antigénnel töltik fel. A 2-es, 4-es és 6-os szélső vájatot ismert pozitivitású szérummal, míg az 1-es, 3-as és 5-ös vájatot vizsgálandó szérummal töltik meg. A rendszert legfeljebb 72 órán keresztül inkubálják szobahőmérsékleten, zárt nedveskamrában.

Értelmezés

:

A vizsgálandó szérum akkor pozitív, ha meghatározott precipitációs vonalat képez az antigénnel, és teljes identitási vonalat képez a kontrollszérummal. A vizsgálandó szérum negatív, ha nem képez sajátosan jellemző vonalat az antigénnel, és nem hajlítja el a kontrollszérum vonalát. A Petri-csészéket sötét háttér előtt, közvetett megvilágításban kell megvizsgálni.

Szérum

:

Valamennyi szérumot hővel inaktiválnak 56 °C-on, a felhasználás előtt 30 percig.

Eljárás

:

A konstans vírus-változó szérumhígítás módszerével mikrotitráló lemezeken végzett vírusneutralizációs próbában MDBK-t vagy más fogékony sejteket használnak. A vírus Colorado-, Oxford- vagy bármely egyéb referenciatörzseit 100 TCID50/0,025 ml koncentrációban használják; az inaktivált hígítatlan szérummintákat azonos térfogatú (0,025 ml) vírusszuszpenzióval elegyítik. A vírus/szérum elegyeket 24 órán keresztül 37 °C-on inkubálják a mikrotitráló lemezeken, mielőtt az MDBK-sejteket hozzáadják. A sejteket olyan koncentrációban használják, amely teljes egyrétegű sejttenyészetet képez 24 óra alatt.

Kontrollok

:

i. vírusinfektivitási vizsgálat ii. szérumtoxicitási ellenőrzések iii. be nem oltott sejtkultúrákkal végzett ellenőrzések, iv. referencia antiszérumok.

Értelmezés

:

A neutralizációs próba eredményeit és a próbában használt vírustitert háromtól hat napig tartó, 37 °C-on történő inkubálás után jegyzik fel. A szérumtiterek negatívnak tekintendők, ha 1:2 hígítás (hígítatlan szérum) mellett nincs neutralizáció.

Reagensek

:

A mintavétel előtt előkészítik a szállító tápközeget. Két ml térfogatú anyagot mérnek be annyi tárolóedénybe, amennyi állatból mintát vesznek. A használt tárolóedényeknek ellenállónak kell lenniük szilárd CO2-ban vagy folyékony nitrogénben való fagyasztással szemben. A mintákat egy különleges tervezésű köpetgyűjtő vagy probang alkalmazásával veszik le. A mintavételhez a probang tölcsérét keresztülvezetik a szájon, a nyelvháton és le a nyelőcső felső részébe. Meg kell kísérelni a nyelőcső felső része és a garat felhámjának a probang laterális és dorzális mozgatásával való megkaparását. Ezután kihúzzák a probang-et, lehetőleg azután, hogy az állat nyelt egyet. A tölcsérnek tele kell lennie és nyálkát, nyálat, nyelőcsőfolyadékot és sejttörmeléket kell tartalmaznia. Ügyelni kell arra, hogy minden egyes minta tartalmazzon néhány látható sejtes anyagot. El kell kerülni az olyan durva bánásmódot, amely vérzést idéz elő. Előfordulhat, hogy egyes állatokból vett minta erősen előgyomor-tartalommal szennyezett. Az ilyen mintákat el kell vetni és az állat száját ki kell mosni vízzel, vagy lehetőség szerint fiziológiás sóoldattal az ismételt mintavételt megelőzően.

A minták kezelése

:

A probangtölcsérben gyűjtött valamennyi mintát megvizsgálják minőségi szempontból, és 2 ml-t tesznek abból azonos térfogatú szállítóközegbe, fagyasztásnak ellenálló tárolóedénybe. A tárolóedényeket szorosan be kell zárni, ólomzárral lezárni, lefertőtleníteni és felcímkézni. A mintákat hűvös helyen (+4 °C-on) tartják és három-négy órán belül megvizsgálják, vagy száraz jég közé (–69 °C), illetve folyékony nitrogénbe teszik és vizsgálatukig fagyasztva tartják. Az egyes állatok között a probang-et le kell fertőtleníteni és tiszta vízben háromszor megmosni.

Az FMD-vírus vizsgálata

:

A mintákat beoltják primer szarvasmarha-pajzsmirigy sejtkultúrákba, mintánként legalább három kémcső felhasználásával. Más fogékony sejtek, például primer szarvasmarha- vagy sertésvese sejtek is használhatók, de gondolni kell arra is, hogy az FMD-vírus néhány törzse ezekre kevésbé érzékeny. A kémcsöveket ezután forgó berendezésben, 37 °C-on inkubálják és 48 órán át naponta ellenőrizik a citopatogén hatás (CPE) kialakulását. Ha az eredmény negatív, a tenyészeteket vakon új kultúrákba passzálják és újra figyelik 48 órán keresztül. A CPE-k specificitását meg kell erősíteni.

1.

pH 7,2 kémhatású, 0,08 M foszfátpuffer, amely 0,01 % bovin szérumalbumint, 0,002 % fenolvöröst és antibiotikumot tartalmaz.

2.

Szövetkultúra tápközeg (például Eagle's MEM), amely 0,04 M Hepespuffert, 0,01 % bovin szérumalbumint és antibiotikumot tartalmaz, pH 7,2.

3.

Antibiotikumot kell adni a szállítóközeghez (a végső összetételű tápközeg ml-eként) például penicillin 1 000 NE, neomicin-szulfát 100 NE, polimixin B-szulfát 50 NE, mycostatin 100 NE.

Reagensek

:

Az FMDV-törzsantigént sejtkultúrákban vagy szarvasmarhanyelven állítják elő, és –70 °C-on vagy alacsonyabb hőmérsékleten, vagy 50 %-os glicerin hozzáadása után –20 °C-on tárolják. Ez a törzsantigén. Az FMDV ilyen körülmények között stabil és a titere a hónapok folyamán keveset változik.

Eljárás

:

A vizsgálatot lapos aljú, szövetkultúra típusú mikrotitráló lemezeken végzik olyan fogékony sejtek felhasználásával, mint az IB-RS-2, a BHK-21 vagy a borjúvesesejtek. A vizsgálathoz a szérumokat 1:4 arányban hígítják szérummentes sejtkultúra tápközegben 100 NE/ml neomicin vagy más megfelelő antibiotikum hozzáadásával. A szérumokat 56 °C-on 30 percen keresztül inaktiválják, amelyekből 0,05 ml-nyi mennyiségeket használnak fel egy kétszeres sorozat elkészítésére a mikrotitráló lemezeken, 0,05 ml hígítási körök alkalmazásával. Az előtitrált vírust szintén hígítják szérummentes sejtkultúra tápközegben és 100 TCID 50 /0,05 ml koncentrációban minden vájatba tesznek abból. Miután egy órán keresztül 37 °C-on inkubálják, hogy végbemenjen a neutralizáció, FMD ellenanyagmentes szérumot tartalmazó sejtkultúra-tápközegben lévő, ml-enként 0,5 – 1,0 × 106 sejtet tartalmazó 0,05 ml-nyi mennyiségű sejtszuszpenziót tesznek valamennyi vájatba, és a lemezeket lezárják. A lemezeket 37 °C-on inkubálják. Az egyrétegű sejttenyészetek normális körülmények között 24 órán belül összefolynak. A CPE 48 órán belül általában kellőképpen előrehaladott állapotba kerül ahhoz, hogy a próba eredményét mikroszkóppal le lehessen olvasni. Ekkorra el lehet végezni a végső mikroszkopikus leolvasást vagy a lemezek fixálhatók és megfesthetők makroszkopikus leolvasás céljából, például 10 %-os formolsóval vagy 0,05 %-os metilénkékkel.

Kontrollok

:

A valamennyi vizsgálat esetében elvégzett ellenőrzések közé tartozik az ismert titerű homológ antiszérum, sejtellenőrzés, szérumtoxicitási ellenőrzés, táptalaj-ellenőrzés és vírustitrálás, amelyből kiszámítható a vizsgálandó vírus tényleges mennyisége.

Értelmezés

:

Értékelés: A nyilvánvaló CPE-hatást mutató vájatok fertőzöttnek tekinthetők és a neutralizációs titert a szérum/vírus elegyben lévő szérum végleges hígításának reciprok értékeként fejezik ki a Spearman-Karber módszer (Karber, G., 1931, Archiv für Experimentelle Pathologie und Pharmakologie, 162, 480) szerint becsült 50 %-os végpontnál. A próbát akkor tekintik érvényesnek, ha a vájatonként használt vírus tényleges mennyisége 101,5 és 102,5 TCID 50 között van és a referenciaszérum titere a korábbi titrálások leggyakoribb értéke alapján becsült titer kétszeresén belülre esik. Ha a kontrollok e határértékeken kívülre esnek, a vizsgálatot meg kell ismételni. Az 1:11 vagy kisebb végponti titert negatívnak tekintik.

Reagensek

:

A ragadós száj- és körömfájás vírusa (FMDV) hét típusának 146S antigénje elleni nyúl antiszérum, előre meghatározott optimális koncentrációban használva, karbonát/bikarbonát pufferben, pH 9,6. Az antigént BHK-21 sejtekből álló egyrétegű sejttenyészeten szaporított kiválasztott vírustörzsből készítik. A tisztítatlan felülúszót az eljárás szerint használják fel és előtitrálják – de szérum nélkül -, hogy azután olyan hígítást kapjanak, amely azonos mennyiségű PBST (0,05 % Tween-20-at és fenolvörös indikátort tartalmazó foszfátpufferes sóoldat) hozzáadása után 1.2 és 1.5 közötti optikai sűrűségi leolvasási értéket ad. A vírus inaktiválva is használható. A PBST-t hígítószerként használják. A tengerimalac antiszérumokat úgy állítják elő, hogy a tengerimalacokba befecskendezik az egyes szerotípusok 146S antigénjét. Az előre meghatározott optimális koncentrációt PBST-ben állítják elő, amely 10 % normál szarvasmarhaszérumot és 5 % normál nyúlszérumot tartalmaz. Tormaperoxidázhoz konjugált nyúl anti-tengerimalac immunglobulint használnak előre meghatározott optimális koncentrációban 10 % normál szarvasmarhaszérumot és 5 % normál nyúlszérumot tartalmazó PBST-ben. A vizsgálandó szérumokat PBST-ben hígítják.

1.

Az ELISA lemezeket 50 μl nyúl antivírusos szérummal lefedik egy éjszakára, nedveskamrában, szobahőmérsékleten.

2.

Valamennyi vizsgálandó szérumból egyenként ötven mikrolitert tartalmazó, kettőzött, kétszeres, 1:4 hígításnál kezdődő hígítási sort készítenek U-fenekű soküreges lemezeken (karrier-lemezek). Ötven mikroliter állandó dózisú antigént tesznek valamennyi vájatba, és az elegyet egy éjszakán át 4 °C-on tartják. Az antigén hozzáadása a kiinduló szérumhígítást 1:8-ra csökkenti.

3.

Az ELISA lemezeket ötször átmossák PBST-vel.

4.

Ötven mikroliter szérum/antigén keveréket visznek át a karrier-lemezekről a nyúlszérummal bevont ELISA lemezekre és 37 °C-on, egy órán át inkubálják körkörös rázógépen.

5.

Az átmosás után 50 μl, a 4. pontban használt antigénnel szembeni tengerimalac-antiszérumot tesznek minden vájatba. A lemezeket 37 °C-on, egy órán át inkubálják körkörös rázógépen.

6.

A lemezeket átmossák és 50 μl, tormaperoxidázhoz konjugált nyúl anti-tengerimalac immunglobulint tesznek minden vájatba. A lemezeket 37 °C-on, egy órán át inkubálják körkörös rázógépen.

7.

A lemezeket átmossák és 50 μl ortofenilén-diamint tesznek minden vájatba, amely 0,05 % (30 v%-os) H2O2-t tartalmaz.

8.

A reakciót 15 perc után leállítják 1,25 M H2SO4 segítségével.

Kontrollok

:

Minden felhasznált antigén esetén 40 vájat nem szérumot tartalmaz, hanem PBST-ben hígított antigént. Homológ bovin referencia antiszérum kettőzött kétszeres hígítási sora. Negatív bovin szérum kettőzött kétszeres hígítási sora.

Értelmezés

:

Az ellenanyagtitereket a vizsgálandó szérum azon végső hígításában fejezik ki, amely a vizsgálandó szérumtól mentes vírus kontrollvájatokban regisztrált átlagos OD érték 50 %-át adja ki. Az 1:40 feletti titereket pozitívnak tekintik.

Hivatkozások

:

Hamblin C, Barnett ITR és Hedger RS (1986): „Új enzim-kapcsolt immunoassay (ELISA) a ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni ellenanyagok kimutatására. I. Az ELISA kifejlesztése és módszere.” Journal of Immunological Methods, 93, 115–121.11.

Szérum

:

Valamennyi szérumot hővel inaktiválnak 56 °C-on, a felhasználás előtt 30 percig.

Eljárás

:

A konstans vírus-változó szérumhígítás módszerével mikrotitráló lemezeken végzett vírusneutralizációs próbában Vero- vagy más fogékony sejtrendszereket használnak. Az Aujeszky-féle betegség vírusát 100 TCID 50/0,025 ml koncentrációban használják; az inaktivált hígítatlan szérummintákat azonos térfogatú (0,025 ml) vírusszuszpenzióval elegyítik. A vírus/szérum elegyeket két órán keresztül 37 °C-on inkubálják a mikrotitráló lemezeken, mielőtt a megfelelő sejteket hozzáadják. A sejteket olyan koncentrációban használják, amely teljes egyrétegű sejttenyészetet képez 24 óra alatt.

Kontrollok

:

i. vírusinfektivitási vizsgálat ii. szérumtoxicitási ellenőrzések iii. be nem oltott sejtkultúrákkal végzett ellenőrzések, iv. referencia antiszérumok.

Értelmezés

:

A neutralizációs próba eredményeit és a próbában használt vírustitert háromtól hét napig tartó, 37 °C-on történő inkubálás után jegyzik fel. Az 1:2-nél kisebb szérumtitereket (hígítatlan szérum) negatívnak tekintik.

Szérum

:

Valamennyi szérumot hővel inaktiválnak 56 °C-on, a felhasználás előtt 30 percig.

Eljárás

:

A konstans vírus-változó szérumhígítás módszerével mikrotitráló lemezeken végzett vírusneutralizációs próbában A72 (kutyadaganat) sejteket vagy más fogékony sejtrendszereket használnak. A TGE-vírust 100 TCID 50/0,025 ml koncentrációban használják; az inaktivált hígítatlan szérummintákat azonos térfogatú (0,025 ml) vírusszuszpenzióval elegyítik. A vírus/szérum elegyeket 30-60 percen keresztül 37 °C-on inkubálják a mikrotitráló lemezeken, mielőtt a megfelelő sejteket hozzáadják. A sejteket olyan koncentrációban használják, amely teljes egyrétegű sejttenyészetet képez 24 óra alatt. Minden sejt 0,1 ml sejtszuszpenziót kap.

Kontrollok

:

i. vírusinfektivitási vizsgálat ii. szérumtoxicitási ellenőrzések iii. be nem oltott sejtkultúrákkal végzett ellenőrzések, iv. referencia antiszérumok.

Értelmezés

:

A neutralizációs próba eredményeit és a próbában használt vírustitert háromtól öt napig tartó, 37 °C-on történő inkubálás után jegyzik fel. Az 1:2-nél kisebb szérumtitereket (végső hígítás) negatívnak tekintik. Ha a hígítatlan vérszérumminták toxikusak a szövetkultúrákra, a vérszérumok 1:2 arányban felhígíthatók a próbában való felhasználásuk előtt. Ez megegyezik a vérszérum 1:4 arányban történő végső hígításával. Ebben az esetben az 1:4-nél kisebb vérszérumtitereket (végső hígítás) negatívnak tekintik.

a)

A karanténállomásra különálló szállítmányok is beléphetnek. A karanténállomásra való belépéskor azonban az azonos fajhoz tartozó állatok mindegyikét egyetlen csoportnak kell tekinteni, és azokra így kell hivatkozni. A karanténidőszak az egész csoport tekintetében akkor kezdődik meg, amikor az utolsó állat a létesítmény területére lép.

b)

A karanténállomás területén minden egyedi állatcsoportot elkülönítve kell tartani, más állatokkal való közvetlen vagy közvetett érintkezés nélkül, beleértve az esetlegesen más szállítmányokból jelen lévő állatokat is.

Minden szállítmányt az engedélyezett karanténállomáson, az átvivő rovaroktól védve kell tartani.

c)

Amennyiben a karanténidőszak alatt egy állatcsoport elkülönítését nem tartják fenn, és azok más állatokkal érintkeznek, a karantént semmisnek kell tekinteni, és a csoportnak egy új, a karanténállomásra történő belépéskor eredetileg előírt időszakkal megegyező karanténidőszakot kell megkezdenie.

d)

A karanténállomáson áthaladó, az Unióba történő kivitelre szánt állatokat be kell rakodni és közvetlenül az Unióba kell küldeni:

a)

hatósági állatorvos felügyelete alatt állnak;

b)

egy olyan legalább 20 km átmérőjű terület középpontjában kell elhelyezkedniük, ahol a hivatalos megállapítás szerinti karanténállomásként való használatát megelőző utolsó legalább 30 nap során nem fordult elő ragadós száj- és körömfájás okozta megbetegedés.

c)

azokat a karanténállomásként való használatot megelőzően kitisztították és egy Saint-Pierre és Miquelon területén a 2. fejezetben említett betegségek elterjedésének megfékezésére hivatalosan engedélyezett fertőtlenítőszerrel fertőtlenítették;

d)

befogadóképességük figyelembevételével a következőket működteti:

e)

üzemelés idején valamennyi feladat elvégzéséhez elegendő létszámú állatorvossal rendelkezik.

f)

csak a nyomon követhetőség biztosítása érdekében egyedileg azonosított állatokat vehetnek fel annak. E célból az állatok belépésekor a karanténállomás tulajdonosának vagy a karanténállomásért felelős személynek biztosítania kell, hogy az állatokat megfelelően azonosítsák és az adott faj vagy kategória esetében szükséges kísérő egészségügyi bizonyítványokkal lássák el azokat. Emellett a gyűjtőállomás tulajdonosa vagy vezetője nyilvántartásban vagy adatbázisban rögzíti és legalább három évig megőrzi a tulajdonos nevét, a szállítmányban lévő állatok származását, a szállítmányban lévő állatok be- és kilépésének időpontját, a szálítmányban lévő állatok azonosító számát, valamint rendeltetési helyüket;

g)

az illetékes hatóság meghatározza a karanténállomás hatósági felügyeletére vonatkozó eljárást, és biztosítja az ilyen felügyelet elvégzését; az ilyen felügyelet rendszeres vizsgálatokat tartalmaz annak érdekében, hogy az engedélyezéshez szükséges követelmények folyamatos betartásáról megbizonyosodjanak. Mulasztás és az engedély felfüggesztése esetén az újbóli engedélyezés csak akkor lehetséges, ha az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy a karanténlétesítmény teljes mértékben megfelel az a)–g) pontban megállapított feltételeknek.

a)

Alkalmazandó vizsgálat: összehasonlító intradermális tuberkulinpróba a 64/432/EGK irányelv B. mellékletének 2.1.2. pontjában leírt bovin és madár tuberkulin előállítási szabványainak megfelelő bovin tisztított proteinszármazék (PPD) és madár PPD használatával.

A vizsgálatot a váll mögötti területen (hónalji rész) kell elvégezni a 64/432/EGK irányelv B. mellékletének 2.2.4. pontjában leírt technika szerint.

b)

Időzítés: az állatokat a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül és az első vizsgálat után 42 nappal kell megvizsgálni.

c)

A vizsgálatok kiértékelése:

a reakciót:

d)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően:

Ha egy állat a bovin PPD intradermális reakciótesztre pozitív eredményt mutat, az állatot kizárják a csoportból, és a többi állatot az első pozitív eredményű vizsgálat után legalább 42 nappal újra meg kell vizsgálni: ezt a vizsgálatot a b) pontban leírt első vizsgálatnak kell tekinteni.

Ha a csoport több állata is pozitív eredményt mutat, az Unióba történő kivitelt az egész csoport tekintetében elutasítják.

Ha ugyanazon csoport egy vagy több állata esetében nem egyértelmű a reakció, az első vizsgálat elvégzése után legalább 42 nap elteltével az egész csoportot újravizsgálják, ami a b) pontban leírt első vizsgálatnak tekintendő.

a)

Alkalmazandó vizsgálat:

b)

Időzítés: az állatokat a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül és az első vizsgálat után 42 nappal kell megvizsgálni.

c)

A vizsgálatok kiértékelése:

A vizsgálatra adott pozitív reakciót a 64/432/EGK irányelv C. melléklete határozza meg.

d)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően:

A pozitív eredményt mutató állatokat kizárják a csoportból, és a többi állatot az első pozitív eredményű vizsgálat után legalább 42 nappal kezdődően újra meg kell vizsgálni: ezt a vizsgálatot a b) pontban leírt első vizsgálatnak kell tekinteni.

Csak két egymást követő, a b) pont szerint elvégzett vizsgálaton negatívnak bizonyuló állat engedélyezhető az Unióba való behozatalra.

a)

Alkalmazandó vizsgálat: a(z) 206/2010/EU rendelet I. mellékletének 6. részében leírt agargél immundiffúziós (AGID) próba.

Pozitív reakció esetén az állatokat a két betegség elkülönítése céljából a(z) 206/2010/EU rendelet I. mellékletének 6. részében leírt összehasonlító ELISA-próbával kell vizsgálni.

b)

Időzítés:

Az állatoknak két vizsgálaton kell negatív eredményt mutatni: az elsőt a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül, a másodikat az első vizsgálat után legalább 21 nappal kell elvégezni.

c)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően:

a)

Alkalmazandó vizsgálat: Diagnosztikai tesztek (probang-teszt és szerológia) a(z) 206/2010/EU rendelet I. mellékletének 6. részében leírt eljárások szerinti ELISA- és vírusneutralizációs (VN) technikát alkalmazva.

b)

Időzítés: az állatoknak két vizsgálaton kell negatív eredményt mutatni: az elsőt a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül, a másodikat az első vizsgálat után legalább 42 nappal kell végrehajtani.

c)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően: ha az állatok bármelyike az FMD-vírusra pozitívnak bizonyul, a karanténállomáson jelen lévő állatok egyike sem tekinthető alkalmasnak az Unióba való belépésre.

Megjegyzés: Az FMD-vírus szerkezeti vagy nem szerkezeti fehérjéi antitesteinek kimutatása korábbi FMD-fertőzés eredményének tekintendő, a vakcinázási státusztól függetlenül.

a)

Alkalmazandó vizsgálat: A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi állatokra vonatkozó diagnosztikai vizsgálatairól és oltóanyagairól szóló kézikönyvében leírt összehasonlító ELISA-próba a nemzetközi kereskedelemben előírt választható vizsgálat. A szérumneutralizációs próba vagy az OIE-kézikönyv vonatkozó szakaszaiban leírt eljárásokkal összhangban más elismert vizsgálatok szintén alkalmazhatók.

b)

Időzítés: az állatokat kétszer kell megvizsgálni: először a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül, másodszor az első vizsgálat után legalább 42 nappal.

c)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően: ha az állatok valamelyike a keleti marhavész vírusára pozitívnak bizonyul, a karanténállomáson jelen lévő állatok egyike sem tekinthető alkalmasnak az Unióba való belépésre.

a)

Alkalmazandó vizsgálat: ELISA-próba, vírusneutralizációs próba vagy az OIE-kézikönyv vonatkozó szakaszaiban leírt eljárásokkal összhangban más elismert vizsgálat.

b)

Időzítés: az állatokat kétszer kell megvizsgálni: először a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül, másodszor az első vizsgálat után legalább 42 nappal.

c)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően: ha az állatok bármelyike a hólyagos szájgyulladás vírusára pozitívnak bizonyul, a karanténállomáson jelen lévő állatok egyike sem tekinthető alkalmasnak az Unióba való belépésre.

a)

Alkalmazandó vizsgálat: ELISA-próba, vírusneutralizációs próba vagy az OIE-kézikönyv vonatkozó szakaszaiban leírt eljárásokkal összhangban más elismert vizsgálat.

b)

Időzítés: az állatokat kétszer kell megvizsgálni: először a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül, másodszor az első vizsgálat után legalább 42 nappal.

c)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően: Ha az állatok bármelyike a Rift-völgyi láz kórokozójának való kitettség bizonyítékát mutatja, a karanténállomáson jelen lévő állatok egyike sem tekinthető alkalmasnak az Unióba való belépésre.

a)

Alkalmazandó vizsgálat: ELISA-próbával végzett szerológia, vírusneutralizációs próba vagy az OIE-kézikönyv vonatkozó szakaszaiban leírt eljárásokkal összhangban más elismert vizsgálat.

b)

Időzítés: az állatokat kétszer kell megvizsgálni: először a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül, másodszor az első vizsgálat után legalább 42 nappal.

c)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően: Ha az állatok valamelyike a bőrcsomósodásnak való kitettség bizonyítékát mutatja, a karanténállomáson jelen lévő állatok egyike sem tekinthető alkalmasnak az Unióba való belépésre.

a)

Alkalmazandó vizsgálat: ELISA-próba, vírusneutralizációs próba, immunofluoreszcens teszt vagy más elismert vizsgálat.

b)

Időzítés: az állatokat kétszer kell megvizsgálni: először a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül, másodszor az első vizsgálat után legalább 42 nappal.

c)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően: Ha az állatok valamelyike a krími-kongói haemorrhagiás láz kórokozójának való kitettség bizonyítékát mutatja, a karanténállomáson jelen lévő állatok egyike sem tekinthető alkalmasnak az Unióba való belépésre.

a)

Alkalmazandó vizsgálat: A parazita kórokozó az OIE-kézikönyv vonatkozó szakaszaiban leírt eljárásokkal összhangban a koncentrált vérmintákban azonosítható.

b)

Időzítés: az állatokat kétszer kell megvizsgálni: először a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül, másodszor az első vizsgálat után legalább 42 nappal.

c)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően: Ha a T. evansit a szállítmány valamelyik állatában kimutatják, akkor azt az állatot az Unióba való behozatalra alkalmatlannak minősülőnek kell tekinteni. A csoport fennmaradó részét ezután a T. evansi ellen hatékony megfelelő készítmény alkalmazásával belsőleg és külsőleg parazitaellenes kezelésnek kell alávetni.

a)

Alkalmazandó vizsgálat: A vírusos DNS kimutatása az OIE-kézikönyv vonatkozó szakaszaiban leírt eljárásokkal összhangban történő immunofluoreszcenciás teszt vagy immunocytokémiai azonosítás alapján.

b)

Időzítés: az állatokat kétszer kell megvizsgálni: először a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül, másodszor az első vizsgálat után legalább 42 nappal.

c)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően: Ha az állatok valamelyike a szarvasmarhák roncsoló orrhurutjának való kitettség bizonyítékát mutatja, a karanténállomáson jelen lévő állatok egyike sem tekinthető alkalmasnak az Unióba való belépésre.

a)

Alkalmazandó vizsgálat: AGID vagy blokkoló ELISA-próba az OIE-kézikönyvben leírt eljárásokkal összhangban.

b)

Időzítés: az állatokat kétszer kell megvizsgálni: először a karanténállomásra történő megérkezésüket követő két napon belül, másodszor az első vizsgálat után legalább 42 nappal.

c)

Eljárási lehetőségek a vizsgálatot követően: Az a) pontban ismertetett tesztre pozitív eredményt mutató állatokat kizárják a karanténlétesítményben lévő állatok csoportjából, és a többi állatot az első pozitív eredményű vizsgálat után legalább 21 nappal kezdődően újra meg kell vizsgálni: ezt a vizsgálatot a b) pontban leírt első vizsgálatnak kell tekinteni.

Csak két egymást követő, a b) pont szerint elvégzett vizsgálaton negatívnak bizonyuló állatot kell az Unióba való behozatalra alkalmasnak tekinteni.

„BOV”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta háziasított szarvasmarhafélék (például a Bison és a Bubalus fajok, valamint keresztezett fajtáik) friss húsához, ideértve a darált húst is.

„OVI”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a háziasított juhfélék (Ovis aries) és háziasított kecskefélék (Capra hircus) friss húsához, ideértve a darált húst is.

„POR”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a háziasított sertésfélék (Sus scrofa) friss húsához, ideértve a darált húst is.

„EQU”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a háziasított egypatások (Equus caballus, Equus asinus és keresztezett fajtáik) friss húsához, kivéve a darált húst.

„RUF”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe (kivéve a szarvasmarhaféléket (ideértve a Bison és Bubalus fajt és keresztezett fajtáikat is), a juhféléket (Ovis aries), a kecskeféléket (Capra hircus), a sertésféléket (Suidae) és a pekariféléket (Tayassuidae)) és az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) és az ormányosok (Elephantidae) családjába tartozó tenyésztett, nem háziasított állatok friss húsához (kivéve a belsőségeket és a darált húst).

„RUW”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe (kivéve a szarvasmarhaféléket (ideértve a Bison és Bubalus fajt és keresztezett fajtáikat is), a juhféléket (Ovis aries), a kecskeféléket (Capra hircus), a sertésféléket (Suidae) és a pekariféléket (Tayassuidae)) és az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) és az ormányosok (Elephantidae) családjába tartozó vadon élő, nem háziasított állatok friss húsához (kivéve a belsőségeket és a darált húst).

„SUF”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a sertésfélék (Suidae), a pekarifélék (Tayassuidae) vagy tapírfélék (Tapiridae) családjába tartozó tenyésztett nem háziasított állatok friss húsához (kivéve a belsőségeket és a darált húst).

„SUW”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a sertésfélék (Suidae), a pekarifélék (Tayassuidae) vagy tapírfélék (Tapiridae) családjába tartozó nem háziasított vadon élő állatok friss húsához (kivéve a belsőségeket és a darált húst).

„EQW”

:

Állat-egészségügyi bizonyítványminta a zebrafélék (Hippotigris) alnemzetségébe tartozó vadon élő egypatás állatok friss húsához (kivéve a belsőségeket és a darált húst).

„A”

:

a BOV (II.2.6. pont), OVI (II.2.6. pont), RUF (II.2.7. pont) és RUW (II.2.4. pont) állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően igazolt belsőségek nélküli friss hús érlelésére, pH-jának mérésére és csontozására vonatkozó garanciák

„C”

:

a klasszikus sertéspestisnek azokon a hasított állati testeken elvégzett laboratóriumi vizsgálatára vonatkozó garanciák, amelyekből a SUW (II.2.3. B. pont) bizonyítványmintának megfelelően igazolt friss húst kinyerték.

„D”

:

azon állatok tartási helyéül szolgáló gazdaság(ok)ban feletetett konyhai hulladékra vonatkozó garanciák, amelyekből a POR (II.2.3. d) pont) állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően igazolt friss húst kinyerték.

„E”

:

azon állatokon elvégzett tuberkulinpróbára vonatkozó garanciák, amelyekből a BOV (II.2.4. d) pont) állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően igazolt friss húst kinyerték.

„F”

:

a BOV (II.2.6. pont), OVI (II.2.6. pont), RUF (II.2.6. pont) és RUW (II.2.7. pont) állat-egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően igazolt belsőségek nélküli friss hús érlelésére és csontozására vonatkozó garanciák.

„G”

:

1. a vágási melléktermék, belsőség és a gerincoszlop eltávolítására és 2. a RUF (II.1.7. pont) és RUW (II.1.8. pont) bizonyítványmintában említett idült sorvadásos betegséggel kapcsolatban a szarvasfélék vizsgálatára és eredetére vonatkozó garanciák.

„H”

:

Brazília esetében előírt kiegészítő garanciák az állatok érintkezésére, a vakcinázási programokra és a felügyeletre vonatkozóan. Mivel azonban a brazíliai Santa Catarina államban nem vakcináznak ragadós száj- és körömfájás ellen, az említett államból származó és ott levágott állatok húsára nem alkalmazandó a vakcinázási programra való hivatkozás.

a)

Az állat-egészségügyi bizonyítványokat az exportáló harmadik ország állítja ki az I., II., és IV. melléklet 2. részében, valamint a III. mellékletben megállapított minták alapján, az érintett élő állatra/friss húsra vonatkozó minta kialakításának megfelelően.

A bizonyítványoknak tartalmazniuk kell a mintában szereplő számozott sorrendnek megfelelően a harmadik országok számára előírt igazolásokat és az esettől függően azokat a kiegészítő garanciákat, amelyeket az érintett exportáló harmadik országtól vagy annak részétől megkövetelnek.

Amennyiben a rendeltetési tagállam az érintett élő állatok/friss hús tekintetében a bizonyítványra vonatkozó kiegészítő követelményeket ír elő, az e követelmények teljesítését tanúsító igazolásokat szintén beépítik az állat-egészségügyi bizonyítvány eredeti mintájába.

b)

Ha a bizonyítványminta szerint egyes nyilatkozatelemek esetében a nem kívánt rész törlendő, a nem kívánt nyilatkozatelemeket a bizonyítványt kiállító tisztviselő áthúzza, kézjegyével látja el és lebélyegzi, illetve az ilyen nyilatkozatok teljes egészükben törölhetők a bizonyítványból

c)

Különálló és egyedi bizonyítványt kell biztosítani azokhoz az élő állatokhoz/friss húsokhoz, amelyeket az I., II, vagy IV. melléklet 1. részének 2. és 3. oszlopában szereplő valamely területről, illetve ugyanazon exportáló ország területeiről exportálnak, és amelyeket ugyanarra a rendeltetési helyre küldenek és ugyanabban a vasúti kocsiban, teherautóban, repülőgépben vagy hajóban szállítanak.

d)

Valamennyi bizonyítvány eredeti példánya egyetlen lapból áll, vagy – amennyiben hosszabb szöveg szükséges – olyan formában állítják ki azt, hogy valamennyi előírt lap egy integrált és oszthatatlan egész részét képezze.

e)

Az állat-egészségügyi bizonyítványt legalább a rendeltetési tagállamnak és annak a tagállamnak az egyik hivatalos nyelvén kell kiállítani, amelynek állat-egészségügyi határállomásán a szállítmány Unióba való beléptetését elvégzik. Az említett tagállamok mindazonáltal engedélyezhetik a bizonyítvány egy másik tagállam hivatalos nyelvén való kiállítását, szükség esetén hivatalos fordítással kísérve.

f)

Amennyiben a szállítmány tételeinek azonosítása (az állat-egészségügyi bizonyítványminta I.28. pontjában szereplő jegyzék) céljából további lapokat csatolnak a bizonyítványhoz, ezeket a lapokat a bizonyítvány eredetije részének kell tekinteni azáltal, hogy a bizonyítványt kiállító tisztviselő minden egyes oldalt aláírásával és pecsétjével lát el.

g)

Ha a bizonyítvány – beleértve az f) pontban említett kiegészítő jegyzékeket – több mint egy oldalból áll, valamennyi oldalt megszámozzák – (összesített oldalszám) hányadik (oldalszáma) – a lap alján és feltüntetik a bizonyítványnak az illetékes hatóság által a lap tetején megjelölt hivatkozási számát.

h)

A bizonyítvány eredeti példányát a hatósági állatorvos tölti ki vagy írja alá, illetve az egyéb kijelölt hatósági tisztviselő, amennyiben az állat-egészségügyi bizonyítványminta azt írja elő. Élő állatok esetében a bizonyítványt az Unióba behozni kívánt szállítmány berakodása előtti 24 órán belül kell kitölteni és aláírni. Az exportáló harmadik ország illetékes hatósága biztosítja, hogy a bizonyítványokra vonatkozó, a 96/93/EK irányelvben (40) megállapítottakkal egyenértékű előírásokat betartják.

Az aláírás színének a nyomtatvány betűinek színétől eltérőnek kell lennie. E követelmény vonatkozik a bélyegzőkre is, kivéve a dombornyomású bélyegzőket vagy vízjeleket.

i)

A bizonyítványoknak az I.2. rovatban és a II.a. rovatban említett hivatkozási számát az illetékes hatóság adja ki.