Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32009R0074

A Tanács 74/2009/EK rendelete ( 2009. január 19. ) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról

OJ L 30, 31.1.2009, p. 100–111 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 03 Volume 068 P. 100 - 111

No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2013; hatályon kívül helyezte: 32013R1305

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/74/oj

31.1.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/100


A TANÁCS 74/2009/EK RENDELETE

(2009. január 19.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációra (2),

tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációra (3),

mivel:

(1)

A közös agrárpolitika (KAP) 2003-as reformja végrehajtásának értékelése során az éghajlatváltozást, a megújuló energiaforrásokat, a vízgazdálkodást, a biológiai sokféleséget és a tejágazat szerkezetátalakítását határozták meg olyan fontos új kihívásokként az európai mezőgazdaságban.

(2)

Ezzel összefüggésben a Bizottság 2007. november 20-án az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztette a „Felkészülés a KAP-reform »állapotfelmérésére«” című közleményt. Az említett közleményt és fő elemeinek az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága általi későbbi megvitatását, továbbá a nyilvános konzultációk során kifejtett számos észrevételt figyelembe kell venni.

(3)

A Közösség a Kiotói Jegyzőkönyv (4) részes feleként felhívást kapott, hogy hajtson végre és/vagy dolgozzon ki a nemzeti sajátosságokkal összhangban lévő további politikákat és intézkedéseket, így például támogassa a fenntartható mezőgazdasági formákat az éghajlat-változási szempontok figyelembevételével. A Kiotói Jegyzőkönyv ezenkívül arra kötelezi a részes feleket, hogy dolgozzák ki, hajtsák végre, tegyék közzé és tegyék rendszeresen naprakésszé azokat a nemzeti és adott esetben regionális programokat, amelyek az éghajlatváltozást mérséklő és az éghajlatváltozáshoz való megfelelő alkalmazkodást elősegítő intézkedéseket tartalmaznak. Ezen programok többek között a mezőgazdaságot és az erdőgazdálkodást is érintenék. Ezzel összefüggésben meg kell erősíteni a vidékfejlesztés támogatásának jelentőségét. A sürgős intézkedések szükségességét megalapozott tudományos bizonyítékok támasztják alá. A Közösség az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére alkalmazható összes lehetséges módszer megvizsgálására is felhívást kapott. Jóllehet az európai mezőgazdaság minden más ágazatnál többel járult hozzá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogásához, a jövőben a mezőgazdasági ágazatnak – az EU éghajlatváltozás elleni stratégiája részeként – fokoznia kell kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit.

(4)

A vízhiánnyal és az aszályokkal összefüggésben felmerülő súlyos problémák miatt a Tanács a vízhiányról és az aszályokról szóló 2007. október 30-i következtetéseiben megállapította, hogy a vízgazdálkodási kérdésekre – köztük a vízminőségre – a vonatkozó közös agrárpolitikai eszközök keretében még nagyobb figyelmet kell fordítani. Az európai mezőgazdaság számára a fenntartható vízgazdálkodás elengedhetetlen annak érdekében, hogy javuljon a mezőgazdaságban szükséges vízmennyiség felhasználásnak hatékonysága, és a vízminőség nagyobb védelemben részesüljön. Az éghajlat várható változásainak fényében számítani lehet arra, hogy az aszály egyre nagyobb területeket és egyre gyakrabban sújt majd.

(5)

Ezenkívül a Tanács a biológiai sokféleség csökkenésének megállításáról szóló, 2006. december 18-i következtetéseiben hangsúlyozta, hogy a biológiai sokféleség védelme továbbra is komoly kihívás, az éghajlatváltozás és a vízigény pedig csak tovább növeli ezt a kihívást, és hogy jóllehet jelentős előrehaladást sikerült elérni, a Közösség biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzésének 2010-ig történő eléréséhez további erőfeszítésekre lesz szükség. Az európai mezőgazdaságnak kulcsszerepet kell játszania a biológiai sokféleség védelmében.

(6)

Fontos, hogy az említett közösségi prioritásokhoz kapcsolódó műveletek még hangsúlyosabbá váljanak az 1698/2005/EK tanácsi rendelettel (5) összhangban jóváhagyott vidékfejlesztési programokban.

(7)

Az innováció különösen az új technológiák, termékek és eljárások kifejlesztéséhez járulhat hozzá, és ezáltal támogatni fogja az éghajlatváltozás, a megújuló energiaforrások, a vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség által támasztott nehézségek leküzdésére irányuló erőfeszítéseket. Az innovációra vonatkozó egyedi támogatást a kapcsolódó műveletek nagyobb hatékonysága érdekében e kihívásokra tekintettel kell nyújtani.

(8)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (6) szerinti tejkvótarendszer megszűnése 2015-ben a tejágazatban tevékenykedő termelők számára a változó feltételekhez való alkalmazkodás érdekében különös erőfeszítéseket tesz szükségessé, különösen a hátrányos helyzetű régiókban. Ezért helyénvaló ezt a különleges helyzetet egy olyan új kihívásnak tekinteni, amelyet a tagállamoknak a tejágazatuk zökkenőmentes átalakításának biztosításával kell kezelniük.

(9)

Tekintettel az említett prioritások jelentőségére, a tagállamoknak a vidékfejlesztési programjaikban rendelkezniük kell az új kihívásokhoz kapcsolódó műveletekről, amelyet e rendeletnek megfelelően hagynak jóvá.

(10)

Az 1698/2005/EK rendelet rendelkezik arról, hogy a 2006/144/EK tanácsi határozattal (7) elfogadott közösségi vidékfejlesztési stratégiai iránymutatások (a 2007–2013 közötti programozási időszak) felülvizsgálhatók, a közösségi prioritásokban bekövetkező jelentős változások figyelembevétele céljából. Ezért a kiegészítő támogatásban részesülő tagállamoknak a közösségi stratégiai iránymutatások felülvizsgálatát követően felül kell vizsgálniuk a nemzeti stratégiai terveiket is. E kötelezettség kizárólag azon tagállamokra alkalmazandó, amelyek 2010-től kezdődően a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (8) alapján a kötelező moduláció alkalmazásából eredő kiegészítő pénzügyi forrásokban, valamint 2011-től kezdődően az említett rendelet értelmében az egységes támogatási rendszerben a nemzeti felső határ keretében felhasználásra nem kerülő támogatásokból eredő összegekben – amelyeknek az EMVA-ba való utalásáról határoznak a tagállamok – részesülnek.

(11)

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak ésszerű idő álljon a rendelkezésére vidékfejlesztési programjaiknak a felülvizsgált közösségi stratégiai iránymutatásokkal és nemzeti stratégiai tervekkel összhangban történő módosítására, határidőt kell megállapítani az új kihívásokhoz kapcsolódó műveleteknek a vidékfejlesztési programokba való beépítésére és a felülvizsgált vidékfejlesztési programoknak a Bizottság számára való benyújtására.

(12)

Mivel a 2003-as és a 2005-ös csatlakozási okmány úgy rendelkezett, hogy az új tagállamok mezőgazdasági termelői – Bulgária és Románia kivételével – egy fokozatos bevezetést célzó mechanizmus alkalmazását követően részesülhetnek közvetlen kifizetésekben, és hogy a modulációt érintő szabályok csak 2012-től alkalmazandók ezen termelőkre, az új tagállamoknak nem kell felülvizsgálniuk a nemzeti stratégiai terveiket. Az új tagállamok számára a vidékfejlesztési programjaik felülvizsgálata és benyújtása céljából előírt határidőket ennek megfelelően módosítani kell. Mivel – ugyanezen ok miatt – a modulációt érintő szabályok 2013-ig nem alkalmazandók Bulgáriára és Romániára, a nemzeti stratégiai terveik és vidékfejlesztési programjaik felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség nem alkalmazandó ezen új tagállamokra.

(13)

Az új kötelezettségekre tekintettel indokolt a vidékfejlesztési programok tartalmára vonatkozó követelmények kiigazítása. Célszerű létrehozni a művelettípusok és azok lehetséges hatásai nem teljes körű felsorolását annak érdekében, hogy az a vidékfejlesztés jogszabályi kerete összefüggésében a tagállamok segítségére legyen az új kihívásokhoz kapcsolódó fontosabb műveletek meghatározásában.

(14)

Annak érdekében, hogy a kedvezményezettek további ösztönzést kapjanak az új prioritásokhoz kapcsolódó műveletek felvállalására, lehetővé kell tenni, hogy ezen műveletek támogatását nagyobb összegben vagy arányban állapítsák meg.

(15)

Az új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése céljából a mezőgazdaságban, valamint az élelmiszer- és az erdészeti ágazatban fennálló együttműködés megerősítése érdekében nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a projektpartnerek összetétele tekintetében.

(16)

Azon mezőgazdasági termelők számára, akik esetében a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (9) alapján számukra nyújtott közvetlen kifizetések értéke lényeges mértékben csökkent, a 2011-es költségvetési évtől kezdődően átmeneti, fokozatosan csökkenő és megkülönböztetés-mentes szerkezetátalakítási támogatást kell nyújtani. E támogatást a vidékfejlesztési programokon keresztül kell biztosítani, hogy segítsék az érintett mezőgazdasági termelőket a változó feltételekhez a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági gazdasági tevékenységeik szerkezetének átalakítása révén történő alkalmazkodásban.

(17)

Annak érdekében, hogy rugalmasabbá váljon az agrár-környezetvédelmi hatásokkal járó támogatás, a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy szüntethessék az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat és az első pillér alapján annak megfelelő támogatást tudjanak biztosítani, feltéve, hogy tiszteletben tartják a kedvezményezett gazdasági érdekeit és jogos elvárásait, valamint megőrzik az átfogó környezeti előnyöket.

(18)

Az 1782/2003/EK rendelet bevezette azt az elvet, hogy ha a mezőgazdasági termelő nem tesz eleget bizonyos köz-, állat- és növény-egészségügyi, illetve környezetvédelmi és állatjólléti előírásoknak, a közvetlen támogatás összege csökkenthető, vagy a termelő kizárható a támogatottak köréből. Az 1698/2005/EK rendelet ugyanezen elvet vezette be a vidékfejlesztés terén egyes intézkedések vonatkozásában. Ez az úgynevezett „kölcsönös megfeleltetési” rendszer a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés keretében nyújtott közösségi támogatás szerves részét képezi. A két tárgyi hatály között azonban vannak eltérések, mivel a közvetlen kifizetésekre vonatkozó kölcsönös megfeleltetési rendszer számos szabálya nem alkalmazandó a vidékfejlesztésre vonatkozó kölcsönös megfeleltetési rendszerre. A következetesség érdekében össze kell hangolni a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos vidékfejlesztési és közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályokat, különös tekintettel a földterület átruházásával kapcsolatos felelősségre, a csökkentésekre és a kizárásokra alkalmazandó minimális küszöbértékekre, az előírások kisebb jelentőségű megsértésére, a csökkentésekre és kizárásokra vonatkozóan megállapítandó részletes szabályok tekintetében figyelembe veendő különös kritériumokra, valamint az állatjóléti követelmények új tagállamokban történő alkalmazására vonatkozó új határidőkre.

(19)

A 73/2009/EK rendeletben meghatározott kötelező moduláció alkalmazásából eredő kiegészítő pénzügyi forrásokat, valamint 2011-től kezdődően az említett rendelet értelmében az egységes támogatási rendszerben a nemzeti felső határ keretében felhasználásra nem kerülő támogatásokból eredő összegeket – amelyekről a tagállamok úgy határoznak, hogy azokat az EMVA-ba utalják – a vidékfejlesztés támogatására kell fordítani. Helyénvaló annak biztosítása, hogy a fent említett pénzügyi forrásoknak megfelelő összeget az új kihívásokkal kapcsolatos műveletek támogatására fordítsák.

(20)

Tekintettel arra, hogy a pénzügyi forrásoknak megfelelő összegek felhasználása kiegészítő, egyedi és kötelező jellegű, ez nem érintheti a vidékfejlesztés támogatásának célkitűzései között megteremtett egyensúlyt.

(21)

Tekintettel az új kihívások közösségi szintű jelentőségére és arra, hogy azokra sürgősen válaszolni kell, a vonatkozó műveletek végrehajtásának elősegítése érdekében növelni kell az EMVA keretében nyújtott hozzájárulást.

(22)

A monitoringbizottság szerepét és feladatait a vidékfejlesztési programok változására tekintettel, valamint hatékonyságának növelése érdekében módosítani kell.

(23)

A jogbiztonság és az egyszerűség érdekében célszerű tisztázni és harmonizálni azokat a rendelkezéseket, amelyek kizárják a Szerződés 87., 88. és 89. cikkének az e rendelet szerint és annak megfelelően teljesített tagállami kifizetésekre történő alkalmazását.

(24)

A fiatal mezőgazdasági termelők kezdeti letelepedésének és az elindulás után gazdaságaik szerkezeti kiigazításának további elősegítése érdekében indokolt növelni a támogatás összegének felső határát.

(25)

Annak érdekében, hogy a felülvizsgált nemzeti stratégiai tervek és vidékfejlesztési programok megvalósítására vonatkozó új keret kellő időben rendelkezésre álljon – különös tekintettel a moduláció útján felszabaduló összegekre –, e rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni, a 73/2009/EK rendelettel együtt. E visszamenőleges hatályú alkalmazás nem sértheti az érintett kedvezményezettek jogbiztonságának elvét. Azon elvre figyelemmel azonban a kölcsönös megfeleltetés alkalmazására vonatkozó módosított rendelkezéseket 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

(26)

Ezért az 1698/2005/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1698/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 11. cikk (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a nemzeti stratégiai tervet végrehajtó vidékfejlesztési programok listája, az EMVA-juttatások programonkénti indikatív felosztása, ideértve az 1290/2005/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdésében előírt összegeket is, és az e rendelet 69. cikkének (5a) bekezdésében szereplő összegek önálló feltüntetése.”.

2.

A II. fejezet vége a következő cikkel egészül ki:

„12a. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A 2010-től kezdődően a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (10) 9. cikkének (4) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kötelező moduláció alkalmazásából eredő kiegészítő támogatásokban, valamint 2011-től kezdődően az említett rendelet 136. cikke értelmében keletkező összegekben részesülő valamennyi tagállamnak a közösségi stratégiai iránymutatások az e rendelet 10. cikke szerinti felülvizsgálatát követően, az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében említett eljárással összhangban felül kell vizsgálnia nemzeti stratégiai tervét.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett nemzeti stratégiai tervet legkésőbb 2009. június 30-ig meg kell küldeni a Bizottságnak.

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„16a. cikk

Az egyes prioritásokhoz kapcsolódó egyedi műveletek

(1)   2010. január 1-jétől kezdődően a tagállamoknak a vidékfejlesztési programjukban, az egyedi igényeikkel összhangban rendelkezniük kell a közösségi stratégiai iránymutatásokban foglalt és a nemzeti stratégiai tervben kifejtett alábbi prioritásoknak megfelelő művelettípusokról:

a)

éghajlatváltozás,

b)

megújuló energiaforrások,

c)

vízgazdálkodás,

d)

biológiai sokféleség,

e)

a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő intézkedések,

f)

az a), b), c) és d) pontban említett prioritásokhoz kapcsolódó innováció.

Az első albekezdésben említett prioritásokhoz kapcsolandó művelettípusok célja olyan hatások elérése, mint a II. mellékletben ismertetett lehetséges hatások. Az ilyen művelettípusok tájékoztató jellegű felsorolását és azok lehetséges hatásait az említett melléklet tartalmazza.

Az e bekezdésben említett műveletekhez kapcsolódó, felülvizsgált vidékfejlesztési programokat legkésőbb 2009. június 30-ig be kell nyújtani a Bizottságnak.

(2)   2010. január 1-jétől az (1) bekezdésben említett művelettípusok tekintetében az I. mellékletben megállapított támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető.

(3)   2010. január 1-jétől valamennyi vidékfejlesztési program tartalmazza a következőket:

a)

a művelettípusok jegyzékét és az e cikk (1) bekezdésében említett egyedi művelettípusokat érintő, a 16. cikk c) pontjában említett információk;

b)

az e cikk (1) bekezdésében említett művelettípusokra a 2010. január 1-jétől2013. december 31-ig terjedő időszakban fordított teljes közösségi hozzájárulást tartalmazó táblázat.

(4)   A 73/2009/EK rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott új tagállamok tekintetében a fenti (1) és (3) bekezdés bevezető mondatában említett kezdeti időpont 2013. január 1-je, az (1) bekezdésben említett felülvizsgált területfejlesztési programok benyújtásának határnapja 2012. június 30., továbbá a (3) bekezdés b) pontjában említett időszak 2013. január 1-jétől2013. december 31-ig tart.

(5)   Az (1), a (3) és a (4) bekezdés Bulgária és Románia esetében nem alkalmazandó.”.

4.

A 17. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   A 69. cikk (5a) bekezdése szerinti kötelező moduláció alkalmazásából eredő összegekkel egyenlő összegeket nem kell figyelembe venni az EMVA teljes hozzájárulásába, amely utóbbi alapulvételével, e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint számítják ki a tengelyenkénti minimális közösségi pénzügyi hozzájárulást.”.

5.

A 20. cikk (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

átmeneti intézkedések az alábbiak vonatkozásában:

i.

a szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében);

ii.

termelői csoportok létrehozásának támogatása (Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia esetében);

iii.

a közös piacszervezés reformjából fakadó szerkezetátalakítás alatt álló gazdaságok támogatása, beleértve a nem mezőgazdasági tevékenységek irányába történő diverzifikációt is.”.

6.

A 29. cikk (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„Az együttműködésben legalább két szereplőnek kell részt vennie, amelyek közül legalább az egyik elsődleges termelő vagy a feldolgozóiparhoz kötődik.”.

7.

Az „Az átmeneti intézkedésekre vonatkozó feltételek” című 4. alszakaszba a következő cikket kell beilleszteni:

„35a. cikk

A közös piacszervezés reformjából fakadó szerkezetátalakítás alatt álló gazdaságok

(1)   A közös piacszervezés reformjából fakadó szerkezetátalakítás alatt álló gazdaságok számára a 20. cikk d) pontjának iii. alpontjában előírt támogatást, beleértve a nem mezőgazdasági tevékenységek irányába történő diverzifikációt is, azon mezőgazdasági termelők részére nyújtják, akik esetében a közvetlen kifizetések az 1782/2003/EK rendeletnek megfelelően 2010-től kezdődően 2009-hez képest több, mint 25 %-kal csökkennek, és akik üzleti tervet nyújtanak be.

(2)   Az (1) bekezdésben említett üzleti terv tekintetében elért eredményeket tizenkét hónap elteltével kell értékelni.

(3)   A támogatást fokozatosan csökkenő átalányösszegű támogatásként kell kifizetni, kizárólag a 2011-es, 2012-es és 2013-as évben. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összeget, és semmilyen esetben sem haladhatja meg a közvetlen kifizetéseknek az 1782/2003/EK rendeletnek megfelelően a 2009-hez képest történő csökkenése 50 %-át.”.

8.

A 39. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok e kötelezettségvállalásokat megszüntethetik anélkül, hogy az érintett kedvezményezettnek vissza kellene térítenie a már felvett támogatást, feltéve, hogy:

a)

a 73/2009/EK rendelet szerinti támogatást újonnan bocsátják rendelkezésre, és annak keretében olyan szabályokat alkalmaznak, amelyek a megszüntetett agrár-környezetvédelmi intézkedésével megegyező átfogó agrár-környezetvédelmi hatásokkal járnak;

b)

az ilyen támogatás az érintett kedvezményezett számára pénzügyi szempontból nem kedvezőtlenebb;

c)

az érintett kedvezményezettet a kötelezettségvállalás időpontjában tájékoztatják e lehetőségről.”.

9.

Az „Az előírások betartása” című 4. alszakaszba a következő cikket kell beilleszteni:

„50a. cikk

Alapvető követelmények

(1)   A 36. cikk a) pontjának i–v. alpontja és a 36. cikk b) alpontjának i., iv. és v. alpontja alapján kifizetésben részesülő kedvezményezettnek az egész gazdaság vonatkozásában tiszteletben kell tartania a 73/2009/EK rendelet 5. és 6. cikkében, valamint a II. és III. mellékletében szereplő, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokat.

A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó, az első albekezdésben említett előírások betartásának kötelezettsége nem vonatkozik a gazdaságokban végzett nem mezőgazdasági jellegű tevékenységre, továbbá azon nem mezőgazdasági célú területekre sem, amelyekre e rendelet 36. cikke b) pontjának i., iv. és v. alpontja alapján nem igényeltek támogatást.

(2)   A hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság többek között elektronikus úton a kedvezményezett rendelkezésére bocsátja a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások jegyzékét.”.

10.

Az 51. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben egy adott naptári évben (a továbbiakban: az érintett naptári év) bármikor a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások nem teljesülnek, és az előírások ezen megsértése az érintett naptári évben a 36. cikk a) pontjának i–v. alpontja és a 36. cikk b) alpontjának i., iv. és v. alpontja alapján támogatási kérelmet benyújtó kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, akkor az említett mezőgazdasági termelő számára az érintett naptári évben folyósított vagy folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegét a (4) bekezdésben említett részletes szabályokkal összhangban csökkenteni kell, vagy az érintettet ki kell zárni a támogatottak köréből.

Az első albekezdésben említett csökkentés vagy kizárás akkor is alkalmazandó, ha az érintett naptári évben bármikor a 39. cikk (3) bekezdésében foglalt, a trágya- és növényvédőszer-használatra vonatkozó minimumkövetelmények nem teljesülnek, és az előírások ezen megsértése a 36. cikk a) pontjának iv. alpontja alapján kifizetési kérelmet benyújtó kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye.

Az első és a második albekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha az előírások említett megsértése olyan cselekmény vagy mulasztás eredménye, amely közvetlenül annak a személynek róható fel, akire a földterületet átruházták, vagy aki azt átruházta.

E bekezdés alkalmazásában »átruházás« bármely olyan jogügylet, amelynek révén az átruházó többé nem rendelkezhet a földterülettel.

A harmadik albekezdéstől eltérve, amennyiben az a személy, akinek a cselekmény vagy a mulasztás közvetlenül felróható, az érintett naptári évben kifizetési kérelmet nyújtott be, a csökkentés vagy kizárás az adott személynek folyósított vagy folyósítandó teljes összegre alkalmazandó.”.

11.

Az 51. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A kifizetéseknek az e cikk (1) bekezdésében említett csökkentése, illetve az azokból való kizárás a türelmi idő során nem alkalmazandó azon előírások esetében, amelyekre a 26. cikk (1) bekezdésével összhangban türelmi időt engedélyeztek.

Az (1) bekezdés ellenére és a (4) bekezdésben említett részletes szabályokban megállapított feltételekkel összhangban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést vagy kizárást, amennyiben annak összege kedvezményezettenként és naptári évenként legfeljebb 100 eurót tenne ki.

Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy a második albekezdésben meghatározott lehetőséget veszi igénybe, akkor a következő évben az illetékes hatóság megteszi az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a kedvezményezett orvosolja az előírások adott megsértésével kapcsolatos ténymegállapításokat. A ténymegállapításról és az előírások megsértését orvosoló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a kedvezményezettet.”.

12.

Az 51. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a második albekezdés c) pontjában a „2011. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. január 1-jétől” szöveg lép;

b)

a harmadik albekezdés c) pontjában a „2014. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2016. január 1-jétől” szöveg lép.

13.

Az 51. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A csökkentésekre és kizárásokra vonatkozó részletes szabályokat a 90. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni. Ennek során figyelembe kell venni az előírások megsértésének súlyát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint az alábbi kritériumokat:

a)

Gondatlanság esetén a támogatáscsökkentés mértéke nem haladhatja meg az 5 %-ot, az előírások ismételt megsértése esetén pedig a 15 %-ot.

Kellően indokolt esetben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést, amennyiben az előírások megsértése – súlyossága, mértéke, valamint fennállásának tartóssága alapján – kisebb jelentőségűnek minősül. Mindazonáltal az előírások megsértésének azon esetei, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a köz- vagy az állategészségügy szempontjából, nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek.

Kivéve, ha a kedvezményezett azonnal megtette az előírások megállapított megsértését orvosló intézkedéseket, az illetékes hatóság meghozza az annak biztosításához szükséges intézkedéseket – amelyek adott esetben igazgatási ellenőrzésre korlátozódhatnak –, hogy a kedvezményezett orvosolja az előírások megsértését. Az előírások kisebb jelentőségű megsértéséről és az előírások megsértését orvosoló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a kedvezményezettet.

b)

Az előírások szándékos megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke főszabályként nem lehet kisebb 20 %-nál, és az érintett kedvezményezett egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszerből.

c)

A támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás teljes összege egy adott naptári évre vonatkozóan nem haladhatja meg a 51. cikk (1) bekezdésében említett teljes összeget.”.

14.

A 69. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(5a)   A 73/2009/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kötelező moduláció alkalmazásából eredő összegekkel, valamint 2011-től kezdődően az említett rendelet 136. cikke értelmében keletkező összegekkel megegyező összeget a tagállamok a 2010. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban kizárólag a jelenlegi vidékfejlesztési programok keretében közösségi támogatásként, az e rendelet 16a. cikkében említett művelettípusok céljára fordíthatják.

A 73/2009/EK rendelet 2. cikkének g) pontjában meghatározott új tagállamok tekintetében az első albekezdésben említett időszak 2013. január 1-jetől2015. december 31-ig tart.

Az első két albekezdés nem alkalmazandó Bulgáriára és Romániára.

(5b)   Amennyiben a program lezárásakor az e cikk (5a) bekezdésében említett műveletekre fordított közösségi hozzájárulás tényleges összege alacsonyabb, mint az e cikk (5a) bekezdésében említett összeg, a különbséget a tagállamnak meg kell térítenie az Európai Közösségek általános költségvetése javára olyan mértékben, amennyivel a 16a. cikkben említett műveletektől eltérő műveletekre odaítélt teljes támogatási összeget túllépték.

(5c)   Az e cikk (5a) bekezdésében említett összegeket az 1290/2005/EK rendelet 25. cikkének alkalmazásában nem kell figyelembe venni.”.

15.

A 70. cikk (4) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A (3) bekezdésben megállapított felső határértékektől eltérve, az EMVA hozzájárulása az e rendelet 16a. cikkében említett művelettípusok tekintetében a konvergenciarégiók esetében 90 %-ra, a többi régió esetében 75 %-ra növelhető, a 73/2009/EK rendelet 9. cikkének (4) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kötelező moduláció alkalmazásából eredő összegek, valamint 2011-től kezdődően az említett rendelet 136. cikke értelmében keletkező összegek mértékéig.”.

16.

A 78. cikk f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)

megfontolja és jóváhagyja a vidékfejlesztési programok módosítására vonatkozó lényegi javaslatokat.”.

17.

A 88. cikk (1) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„E rendelet 89. cikkének sérelme nélkül, a Szerződés 87., 88. és 89. cikke azonban nem vonatkozik a Szerződés 36. cikkének hatálya alapján az e rendelet szerinti és annak megfelelően történő tagállami kifizetésekre.”.

18.

A melléklet címében és a következő cikkek szövegében a „melléklet” szövegrész helyébe az „I. melléklet” szöveg lép: 22. cikk (2) bekezdése, 23. cikk (6) bekezdése, 24. cikk (2) bekezdése, 26. cikk (2) bekezdése, 27. cikk (3) bekezdése, 28. cikk (2) bekezdése, 31. cikk (2) bekezdése, 32. cikk (2) bekezdése, 33. cikk, 34. cikk (3) bekezdése, 35. cikk (2) bekezdése, 37. cikk (3) bekezdése, 38. cikk (2) bekezdése, 39. cikk (4) bekezdése, 40. cikk (3) bekezdése, 43. cikk (4) bekezdése, 44. cikk (4) bekezdése, 45. cikk (3) bekezdése, 46. cikk, 47. cikk (2) bekezdése, 88. cikk (2) bekezdése, 88. cikk (4) bekezdése és 88. cikk (6) bekezdése.

19.

A melléklet a következőképpen módosul:

a)

az első sor harmadik oszlopában szereplő, a 22. cikk (2) bekezdése szerinti „Alapítási támogatás”-hoz kapcsolódó, EUR-ban megadott összeg helyébe a következő összeg lép:

„70 000”;

b)

a 35. cikk (2) bekezdése szerinti termelői csoportoknak nyújtott támogatásról szóló tizenegyedik sor után a következő sort kell beilleszteni:

„35a. cikk (3) bekezdés

A közös piacszervezés reformjából fakadó szerkezetátalakításhoz nyújtandó támogatás felső összeghatára

 

Gazdaságonként

4 500

3 000

1 500

2011-ben

2012-ben

2013-ban”;

c)

a táblázat végén található „*” megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(*)

A létrehozásra irányuló támogatás adható egyszeri, legfeljebb 40 000 EUR összegű támogatás formájában, vagy olyan kamattámogatás formájában, amelynek aktivált értéke nem haladhatja meg a 40 000 EUR összeghatárt. A két támogatási forma kombinációjának felső összeghatára 70 000 EUR.”;

d)

a „****” megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„(****)

Ezek az összegek a 16a. cikkben említett művelettípusok esetében és egyéb kivételes esetekben növelhetők a vidékfejlesztési programokban megindokolandó konkrét körülmények figyelembevételével.”.

20.

A szöveg egy új melléklettel egészül ki, amelynek szövegét e rendelet melléklete tartalmazza.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve az 1. cikk 10., 11. és 13. pontját, amelyet 2010. január 1-jétől.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2009. január 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. GANDALOVIČ


(1)  A 2008. november 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A 2008. október 23-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Nem kötelező konzultációt követően adott vélemény.

(3)  A 2008. október 8-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Nem kötelező konzultációt követően adott vélemény.

(4)  A 2002/358/EK tanácsi határozat fogadta el (HL L 130., 2002.5.15., 1. o.).

(5)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(6)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(7)  HL L 55., 2006.2.25., 20. o.

(8)  Lásd ezen Hivatalos Lap 16. oldalát.

(9)  HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

(10)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.”.


MELLÉKLET

„II. MELLÉKLET

A 16a. cikkben említett prioritásokhoz kapcsolódó művelettípusok és potenciális hatások tájékoztató jellegű felsorolása

Prioritás: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése

A műveletek típusai

Cikkek és intézkedések

Potenciális hatások

A nitrogénalapú műtrágyák hatékonyabb használata (pl. csökkentett használat, berendezések, precíziós mezőgazdaság), a trágyatárolás javítása

26. cikk: a gazdaságok korszerűsítése

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

A metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátásának csökkenése

Az energiahatékonyság javítása (pl. a hőveszteséget csökkentő építőanyagok használata)

26. cikk: a gazdaságok korszerűsítése

28. cikk: a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése

29. cikk: új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttműködés

A szén-dioxid-kibocsátás (CO2) energiamegtakarítás révén való csökkenése

Az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges események káros hatásaival szembeni megelőzési mechanizmusok (pl. a jégeső ellen védelmet nyújtó hálók használata)

26. cikk: a gazdaságok korszerűsítése

A szélsőséges időjárási események által a mezőgazdasági termelési potenciálra gyakorolt negatív hatások csökkenése

Talajgazdálkodási gyakorlatok (pl. szántási módszerek, köztes kultúrák, változatos vetésforgók)

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

A dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátásának csökkenése, a szén-dioxid megkötése,

az éghajlatváltozás talajra gyakorolt hatásaihoz való alkalmazkodás

A földhasználat módjának megváltoztatása (pl. szántóföld legelővé alakítása, tartós területpihentetés)

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

41. cikk: nem termelő beruházások

A dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátásának csökkenése, a szén-dioxid megkötése

Az állatállomány külterjesítése (pl. az állománysűrűség csökkentése) és legelőgazdálkodás

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

A metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátásának csökkenése

Erdősítés, agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

43. és 45. cikk: mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület első erdősítése

44. cikk: agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken

A dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátásának csökkenése, a szén-dioxid megkötése

Árvízmegelőzési és árvízkezelési intézkedések (pl. a tengerparti és szárazföldi árvízvédelemmel kapcsolatos projektek)

20. cikk: a természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

Az éghajlatváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárási események által a mezőgazdasági termelési potenciálra gyakorolt negatív hatások csökkenése

Képzés és mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások az éghajlatváltozással kapcsolatban

21. cikk: szakképzési és tájékoztatási tevékenységek

24. cikk: tanácsadási szolgáltatások igénybevétele

58. cikk: képzés és tájékoztatás

A mezőgazdasági termelőknek szóló képzés és tanácsadás az üvegházhatású gázok csökkentése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében

Megelőző intézkedések az erdőtüzekkel és az éghajlatváltozással kapcsolatos természeti katasztrófákkal szemben

48. cikk: az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése

Szén-dioxid (CO2) megkötése az erdőkben és a szén-dioxid-kibocsátás elkerülése; az éghajlatváltozás által az erdőkre gyakorolt negatív hatások csökkenése

Ellenállóbb erdőtípusokra való átállás

47. cikk: erdők – környezetvédelem

49. cikk: nem termelő beruházások

Az éghajlatváltozás által az erdőkre gyakorolt negatív hatások csökkenése

Prioritás: Megújuló energiaforrások

A műveletek típusai

Cikkek és intézkedések

Potenciális hatások

Biogáz előállítása szerves hulladék felhasználásával (a gazdaságban vagy helyi termelésben)

26. cikk: a gazdaságok korszerűsítése

53. cikk: nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

A fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése; a metán (CH4) kibocsátásának csökkenése.

Évelő energiaültetvények (rövid életciklusú erdei fák és pázsitfűfélék)

26. cikk: a gazdaságok korszerűsítése

A fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése, a szén-dioxid megkötése; a dinitrogén-oxid (N2O) kibocsátásának csökkenése

Mezőgazdasági/erdészeti eredetű biomassza feldolgozása megújuló forrásból származó energia termelése érdekében

26. cikk: a gazdaságok korszerűsítése

28. cikk: a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése

29. cikk: együttműködés új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése céljából a mezőgazdaságban, valamint az élelmiszer- és az erdészeti ágazatban

53. cikk: nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

54. cikk: támogatás vállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez

A fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése

A megújuló energiával kapcsolatos, biomasszát és egyéb megújuló energiaforrásokat (szél, nap, geotermális) felhasználó létesítmények/infrastruktúrák

53. cikk: nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás

54. cikk: támogatás vállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez

56. cikk: a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

30. cikk: a mezőgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra

A fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése

A megújuló energiákkal kapcsolatos tájékoztatás és ismeretterjesztés

21. cikk: szakképzési és tájékoztatási tevékenységek

58. cikk: képzés és tájékoztatás

Tudatosságnövelés és ismeretterjesztés, és ezáltal a megújuló energiákkal kapcsolatos egyéb műveletek hatékonyságának növelése

Prioritás: Vízgazdálkodás

A műveletek típusai

Cikkek és intézkedések

Potenciális hatások

Víztakarékos technológiák (pl. hatékony öntözőrendszerek)

Víztárolás (ideértve a vízzel elárasztott területeket is)

Víztakarékos termelési módszerek (pl. adaptált termesztési módszerek)

26. cikk: a gazdaságok korszerűsítése

30. cikk: infrastruktúra

28. cikk: a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

A vízhasználat hatékonyabbá tétele és a víztárolási képességek növelése

Vizes élőhelyek helyreállítása

A mezőgazdasági területek mocsárrá alakítása

41. cikk: nem termelő beruházások

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

38. cikk: Natura 2000 kifizetések

A nagy értékű víztestek megőrzése; a vízminőség védelme és javítása

A mezőgazdasági területek erdősítése/agrár-erdészeti rendszerré alakítása

43. és 45. cikk: mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület első erdősítése

A vízminőség védelme és javítása

Szennyvízkezelő létesítmények a gazdaságokban, a feldolgozóiparban és az értékesítésben

26. cikk: a gazdaságok korszerűsítése

28. cikk: a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése

A vízhasználat hatékonyabbá tétele

Természetközeli víztestek fejlesztése

Természetes partok létrehozása

Folyószabályozás

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

57. cikk: a vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

A nagy értékű víztestek megőrzése; a vízminőség védelme és javítása

Talajgazdálkodási gyakorlatok (pl. köztes kultúrák, ökológiai gazdálkodás, szántóföldek állandó legelőkké alakítása)

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

Hozzájárulás a vízben található különböző – többek között foszfort tartalmazó – vegyületek mennyiségének csökkenéséhez

A vízgazdálkodással kapcsolatos tájékoztatás és ismeretterjesztés

21. cikk: szakképzési és tájékoztatási tevékenységek

58. cikk: képzés és tájékoztatás

Tudatosságnövelés és ismeretterjesztés, és ezáltal a vízgazdálkodással kapcsolatos műveletek hatékonyságának növelése

Prioritás: Biológiai sokféleség

A műveletek típusai

Cikkek és intézkedések

Lehetséges hatások

A műtrágya és a növényvédő szerek alkalmazásának mellőzése a nagy természeti értékű mezőgazdasági területeken

Az állatállomány kezelésének külterjes formái

Integrált és ökológiai termelés

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

A fajokban gazdag növényzettípusok megőrzése, a gyepterületek védelme és fenntartása

Évelő területek, parti határsávok és biobed-ek

A Natura 2000-hez kapcsolódó gazdálkodási tervek kidolgozása

Biotópok/élőhelyek létrehozása/kezelése a Natura 2000 területeken belül vagy azokon kívül

A földhasználat módjának megváltoztatása (gyepterület külterjes kezelése, szántóföld állandó legelővé alakítása, tartós területpihentetés)

Nagy természeti értékű évelők termesztése

Gyepes gyümölcsösök létrehozása és megőrzése

38. és 46. cikk: Natura 2000 kifizetések

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

41. cikk: nem termelő beruházások

47. cikk: erdő-környezetvédelmi kifizetések

57. cikk: a vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése

Madarak és egyéb vadon élő állatok védelme, valamint a biotóp hálózat javítása; káros vegyületek határos élőhelyekre való bejutásának csökkentése; a védett fauna és flóra megőrzése

A genetikai sokféleség megőrzése

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

A genetikai sokféleség megőrzése

A biológiai sokféleséggel kapcsolatos tájékoztatás és ismeretterjesztés

21. cikk: szakképzési és tájékoztatási tevékenységek

58. cikk: képzés és tájékoztatás

Tudatosságnövelés és ismeretterjesztés, és ezáltal a biológiai sokféleséggel kapcsolatos műveletek hatékonyságának növelése

Prioritás: A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő intézkedések

A műveletek típusai

Cikkek és intézkedések

Potenciális hatások

A tejtermeléshez kapcsolódó beruházás-támogatás

26. cikk: a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése

A tejágazat versenyképességének javítása

A tejtermékek feldolgozásának és forgalmazásának javítása

28. cikk: a mezőgazdasági és erdészeti termékek értékének növelése

A tejágazat versenyképességének javítása

A tejágazathoz kapcsolódó innováció

29. cikk: együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából

A tejágazat versenyképességének javítása

Gyepterület-támogatás és külterjes élőállattartás; a tejtermeléshez kapcsolódó ökológiai termelés; állandólegelő-támogatás a hátrányos helyzetű térségekben; legeltetési támogatás

39. cikk: agrár-környezetvédelmi kifizetések

A tejágazat kedvező környezeti hatásainak fokozása

Prioritás: A 16a. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és d) pontja szerinti prioritásokhoz kapcsolódó innovatív megközelítés

Az éghajlatváltozással kapcsolatos enyhítési és alkalmazkodási intézkedésekre irányuló innovatív műveletek

29. cikk: együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése és a mezőgazdaságnak az éghajlatváltozáshoz való igazítása

A megújuló energiaforrások fejlesztésének támogatására irányuló innovatív műveletek

29. cikk: együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából

A fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése és az üvegházhatást okozó gázok csökkentése

A vízgazdálkodás javítására irányuló innovatív műveletek

29. cikk: együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából

A vízhasználat hatékonyabbá tétele és a vízminőség javítása

A biológiai sokféleség megőrzésének támogatására irányuló innovatív műveletek

29. cikk: együttműködés új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából

A biológiai sokféleség csökkenésének megállítása”


Top