EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32006R1198

A Tanács 1198/2006/EK rendelete ( 2006. július 27. ) az Európai Halászati Alapról

OJ L 223, 15.8.2006, p. 1–44 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Bulgarian: Chapter 04 Volume 009 P. 224 - 267
Special edition in Romanian: Chapter 04 Volume 009 P. 224 - 267
Special edition in Croatian: Chapter 04 Volume 005 P. 96 - 139

No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2013; hatályon kívül helyezte: 32014R0508 . Latest consolidated version: 01/07/2013

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1198/oj

15.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 223/1


A TANÁCS 1198/2006/EK RENDELETE

(2006. július 27.)

az Európai Halászati Alapról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (3),

mivel:

(1)

A közösségi halászflotta fejlesztését különösen azon határozatok alapján kell szabályozni, amelyeket a Tanácsnak és a Bizottságnak a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet (4) II. fejezetének értelmében meg kell hoznia.

(2)

A közös halászati politika céljainak biztosítaniuk kell az élő vízi erőforrások és az akvakultúra fenntartható kiaknázását a fenntartható fejlődés szellemében, egyaránt számításba véve a környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat.

(3)

A közös halászati politika kiterjed az élő vízi erőforrások és az akvakultúra védelmére, kezelésére és kiaknázására, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására és kereskedelmi forgalomba hozatalára, amennyiben e tevékenységeket a tagállamok területein, közösségi vizeken, közösségi halászhajókon vagy a tagállamok állampolgárai végzik.

(4)

A Szerződés 33. cikkének (2) bekezdése szerint figyelembe kell venni a tevékenységnek az ágazat társadalmi szerkezetéből és a különböző, halászattal foglalkozó régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét.

(5)

A közös halászati politika fenntartható fejlődési komponense 1993 óta a strukturális alapokra vonatkozó szabályok részét képezi. Végrehajtását a fenntartható fejlődéssel összefüggésben, az Európai Halászati Alap (a továbbiakban: az Alap) révén kell gyakorolni.

(6)

Mivel a tervezett intézkedés céljait, nevezetesen a közös halászati politika további fejlesztését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a halászati ágazat fejlesztését akadályozó strukturális problémák és a kibővített Unió tagállamai számára rendelkezésre álló pénzügyi források korlátai miatt, és ezért a megfelelő prioritásokra összpontosuló többoldalú finanszírozás biztosításával azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(7)

A közös halászati politikának és ebből adódóan az Alapnak magában kell foglalnia a Közösség fenntartható fejlődésre vonatkozó, a 2000. március 23–24-i lisszaboni és a 2001. június 15–16-i göteborgi Európai Tanács által meghatározott prioritásokat.

(8)

A programozásnak biztosítania kell a koordinációt az Alap és a fenntartható fejlődést elősegítő többi alap, valamint a strukturális alapok és az egyéb közösségi alapok között.

(9)

Az Alap tevékenységének és az általa finanszírozással támogatott tevékenységeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a többi közösségi politikával és összhangban kell lenniük az összes közösségi jogszabállyal.

(10)

A közösségi fellépésnek ki kell egészítenie a tagállami fellépéseket, vagy törekednie kell az azokhoz való hozzájárulásra, továbbá abból a célból, hogy jelentős hozzáadott értéket biztosítson, erősíteni kell a partnerségi kapcsolatokat. E partnerségi kapcsolatok – a tagállamok nemzeti szabályozásának és gyakorlatának teljes figyelembevételével – a regionális, helyi és egyéb hatóságokra, valamint az egyéb megfelelő szervekre, beleértve azokat is, amelyek a környezetvédelemért és a férfiak és nők közötti egyenjogúság előmozdításáért felelősek, továbbá a gazdasági és szociális partnerekre és egyéb illetékes szervekre. Az érintett partnereket be kell vonni a segítségnyújtás előkészítésébe, végrehajtásába, felügyeletébe és kiértékelésébe.

(11)

A Szerződés 274. cikke értelmében a tagállamoknak együtt kell működniük a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel való összhangot. E célból ez a rendelet meghatározza azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy gyakorolja felelősségét az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtása terén.

(12)

Ahhoz, hogy az Alap tevékenysége hatékony és átlátható legyen, pontosan meg kell határozni a tagállamok és a Közösség hatásköreit. Ezeket a hatásköröket a programozás, a felügyelet, az értékelés és az ellenőrzés egyes fázisaira vonatkozóan is meg kell állapítani. A Bizottságra ruházott hatáskörök sérelme nélkül, a végrehajtási és felügyeleti segítségnyújtás elsősorban a tagállamok feladata.

(13)

A Szerződés 2. és 3. cikke garantálja az egyenlőtlenségek kiküszöbölését, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítását.

(14)

A Bizottság objektív és átlátható módszer alkalmazásával kidolgozza a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok indikatív bontását, jelentős súlyt helyezve a konvergencia-célkitűzés hatálya alá tartozó régiókra.

(15)

Az Alapból rendelkezésre álló előirányzatokat a programozás céljára átalányalapon indexálják.

(16)

A közösségi források kiegyenlítő hatásának a magánszférától származó pénzügyi források lehető legnagyobb mértékű igénybevétele előnyben részesítésével történő erősítése, valamint a projektek nyereségességének fokozottabb figyelembevétele érdekében az Alap keretében rendelkezésre álló támogatási formák skáláját bővíteni kell, és a támogatás mértékét differenciáltan kell megállapítani, hogy fokozottan érvényesüljenek a közösségi érdekek, ösztönzésben részesüljön a pénzügyi források széles körének felhasználása, és a megfelelő támogatási formák igénybevételének elősegítése révén korlátok között lehessen tartani az Alap hozzájárulását.

(17)

Annak érdekében, hogy a halászat és akvakultúra fenntartható fejlesztésére vonatkozó közösségi prioritással összhangban erősítsék a közös halászati politika stratégiai tartalmát, a tagállamoknak a Bizottsággal folytatott párbeszédet követően nemzeti stratégiai tervet kell készíteniük a közös halászati politika valamennyi releváns vonatkozásáról.

(18)

Az egyszerűsítés és decentralizálás igénye miatt a programozás és a pénzügyi irányítás feladatát csak az operatív programok és a prioritási tengelyek szintjén kell teljesíteni; a programkiegészítések és a közösségi támogatási keretrendszerek működtetését be kell szüntetni.

(19)

A programozási rendszert egyszerűbbé kell tenni. E célból az Alap tevékenységeit tagállamonként egyetlen operatív program formájában kell megvalósítani, az adott tagállam nemzeti struktúrájával összhangban. A programozási műveletnek a 2007. január 1-től2013. december 31-ig tartó időszakra kell kiterjednie.

(20)

A többéves helyreállítási tervek és gazdálkodási tervek Tanács általi elfogadása abszolút elsőbbséget élvez, és ezeket az Alap támogatásával megvalósuló, halászati erőkifejtések kiigazítását célzó terveknek kell kísérniük.

(21)

A Közösség és egy harmadik ország közötti halászati megállapodás meg nem újítása vagy valamely nemzetközi megállapodás vagy egyéb megállapodás keretében rendelkezésre álló halászati lehetőségek jelentős csökkentése szintén többéves halászatierőforrás-gazdálkodási tervek létrehozását teszi szükségessé a flotta új helyzethez való hozzáigazítása érdekében.

(22)

Rendelkezéseket kell hozni a halászati erőkifejtéseknek a tagállamok vagy a Bizottság által a 2371/2002/EK rendelet 7. és 8. cikkével összhangban elfogadott esetleges sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatban szükségessé váló kiigazítására vonatkozóan is.

(23)

Rendelkezéseket kell hozni továbbá a halászati erőkifejtéseknek 2371/2002/EK rendelet 11–16. cikkében előírt kötelezettségek részeként elfogadott nemzeti leállítási rendszerekkel kapcsolatban szükségessé váló kiigazítására vonatkozóan.

(24)

A közösségi flottát a rendelkezésre álló és hozzáférhető erőforrásokhoz való alkalmazkodása érdekében ki kell igazítani.

(25)

Rendelkezéseket kell hozni a fedélzeti beruházások támogatására is, különösen a halászflották szerkezetátalakítására vonatkozó igények kezelése céljából, a hajótulajdonosoknak a motorok új, azonos vagy kisebb teljesítményű motorokra való cseréjéhez nyújtott támogatás révén.

(26)

Konkrét rendelkezéseket kell hozni továbbá a kisipari jellegű partmenti halászat egyedi sajátosságainak kezelésére.

(27)

Társadalmi-gazdasági kísérő intézkedések szükségesek a halászflották szerkezetátalakításának végrehajtásához.

(28)

Részletes szabályokat kell előírni a halászok és halászhajó-tulajdonosok számára a tevékenység ideiglenes szüneteltetése esetén nyújtandó juttatások és pénzügyi kompenzáció vonatkozásában.

(29)

Létfontosságú a halászati ágazat számára, hogy a környezeti hatást megfelelően tekintetbe véve fenntartható egyensúlyt lehessen kialakítani a vízi erőforrások és azok kiaknázása között. Ezért megfelelő intézkedéseket kell hozni nemcsak a tápláléklánc védelmére, hanem az akvakultúra és a feldolgozóipar szempontjából is.

(30)

Részletes szabályokat kell előírni az akvakultúra, a belvízi halászat, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása számára nyújtott támogatásokra vonatkozóan, ugyanakkor pedig biztosítani kell, hogy ezek az ágazatok megtartsák gazdasági életképességüket; ebből a célból korlátozott számú támogatási célkitűzést kell meghatározni, és az akvakultúrának, valamint a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozására és forgalmazására szánt strukturális támogatást a mikro-, kis- és középvállalkozásokra kell összpontosítani, elsőbbséget biztosítva a mikro- és kis vállalkozások számára.

(31)

Az Alapnak a magánvállalkozások által végzett intézkedéseknél szélesebb körű közös érdekeket célzó intézkedéseket is támogatnia kell.

(32)

Kísérő intézkedéseket kell biztosítani a közös halászati politika számára, és a halászati területek fenntartható fejlesztését célzó helyi fejlesztési stratégiák végrehajtása révén csökkenteni kell különösen annak társadalmi-gazdasági hatásait.

(33)

Tekintettel a különböző helyzetek és térségek Közösségben tapasztalható sokféleségére, a halászati területek fejlesztésére irányuló politikának egy olyan átfogó megközelítés részét kell képeznie, amely megfelelő területi stratégián alapul, továbbá e politikának alkalmazkodnia kell a helyi körülményekhez, a lehető legnagyobb mértékben decentralizáltnak kell lennie, előnyben kell részesítenie a helyszíni szereplők részvételét, alulról felfelé építkező megközelítésen kell alapulnia, lehetővé kell tennie a kis volumenű műveletek végrehajtását, és biztosítania kell a magánszektor szereplőinek jelentős részvételét.

(34)

A technikai segítségnyújtás révén az Alapnak támogatást kell biztosítania az értékelések, a tanulmányok és a tapasztalatcsere számára az operatív program megvalósítása érdekében, valamint abból a célból, hogy ösztönözze az innovatív megközelítést, valamint az egyszerű és átlátható megvalósítás gyakorlatát.

(35)

Az Alap műveleteinek a tagállamok általi, megosztott irányítással történő megvalósítása megfelelő garanciákat biztosít a megvalósítás részletei és minősége, a műveletek eredményei és értékelésük, valamint a hatékony és eredményes pénzügyi irányítás és annak ellenőrzése vonatkozásában.

(36)

Az Alap műveleteinek hatékonysága és hatása a minőségileg jobb és még alaposabb kiértékeléstől is függ. Meg kell határozni a tagállamok és a Bizottság hatásköreit ebben a vonatkozásban, valamint létre kell hozni az értékelés megbízhatóságát biztosító rendelkezéseket.

(37)

A jól működő partnerség és a közösségi támogatás megfelelő előmozdítása érdekében a lehető legszélesebb tájékoztatást és nyilvánosságot kell biztosítani. A támogatás irányításáért felelős hatóságok felelősek ennek a vonatkozásnak az érvényesítéséért, valamint a Bizottságnak a hozott intézkedésekről való folyamatos tájékoztatásáért.

(38)

Helyénvaló műveletenként felső határokat megállapítani a közpénzből való hozzájárulás tekintetében.

(39)

Helyénvaló továbbá prioritási tengelyenként felső határokat megállapítani az Alapból való hozzájárulás tekintetében az összes közkiadáshoz viszonyítva.

(40)

A hatékony és szabályszerű végrehajtás garantálása céljából a tagállamok kötelezettségeit elő kell írni az irányítási és ellenőrzési rendszerek, a költségek tanúsítása, valamint a szabálytalanságok és a közösségi jogszabályok megsértésének megelőzése, észlelése és kiigazítása vonatkozásában. Különösen az irányítás és ellenőrzés tekintetében részletes szabályokat kell megállapítani, amelyek a tagállamok részéről biztosítékot jelentenek arra, hogy a rendszereket létrehozták és azok megfelelően működnek.

(41)

A tagállamok megfelelő intézkedéseket fogadnak el az irányítási és ellenőrzési rendszer megfelelő működésének garantálása érdekében. E célból egy irányító hatóságot, egy igazoló hatóságot és egy ellenőrző hatóságot kell kijelölni minden egyes támogatási csomag számára, és meg kell határozni azok hatásköreit. E hatásköröknek elsősorban a hatékony és eredményes pénzügyi megvalósítást, az értékelés megszervezését, a költségek igazolását, az ellenőrzést, valamint a közösségi jogszabályoknak való megfelelést kell magában foglalnia. Rendelkezni kell a Bizottság és az érintett nemzeti hatóságok közötti, a támogatás monitoringjára irányuló rendszeres értekezletek megtartásáról.

(42)

Ki kell kötni, hogy a monitoringbizottság olyan szerv, amelyet a tagállam jelöl ki az operatív program végrehajtásának minőségének biztosítása érdekében.

(43)

A mutatók és a végrehajtásról szóló éves beszámolók a monitoring lényeges kellékei, és ezeket pontosabban meg kell határozni annak érdekében, hogy megbízhatóan tükrözzék az eredményeket és az operatív program végrehajtásának minőségét.

(44)

A Bizottság pénzügyi ellenőrzési hatáskörének sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést meg kell erősíteni.

(45)

A kötelezettségvállalásokra és kifizetésekre vonatkozó szabályokat és eljárásokat egyszerűsíteni kell oly módon, hogy biztosítsák a rendszeres pénzáramlást. Az Alapból származó hozzájárulás 7 %-ának előfinanszírozása ezért segít az operatív program végrehajtásának meggyorsításában.

(46)

Amennyiben súlyos hiányosságot észlelnek az irányítási és ellenőrző rendszerekben, az átutalások felfüggesztésén túl olyan intézkedéseket is kell alkalmazni, amelyek lehetővé teszik a kijelölt tisztviselő számára az átutalások felhatalmazással történő megszakítását az említett rendszerek elégtelen működésének bebizonyosodása esetén, illetve a Bizottság számára, hogy javasolja az átutalások csökkentését, ha az érintett tagállam korrekciós intézkedéscsomag által nem hajtotta végre a fennmaradó intézkedéseket.

(47)

A közösségi források hatékony kezelésének biztosítása céljából javítani kell a kiadások előrejelzését és teljesítését. Ebből a célból a tagállamoknak rendszeresen el kell küldeniük a Bizottság számára a közösségi források felhasználására vonatkozó előrejelzéseiket, és a pénzügyi végrehajtás bármilyen késedelme az előlegek visszafizetését és a kötelezettségvállalások automatikus visszavonását eredményezi.

(48)

Egyszerűsíteni kell a lezárási eljárást, azaz fel kell ajánlani a lehetőséget azon tagállamok számára, amelyek ezt kívánják, hogy – az általuk választott ütemezési tervvel összhangban – részlegesen lezárhassanak egy operatív programot tekintettel a végrehajtott műveletekre; ehhez biztosítani kell a megfelelő keretet.

(49)

A Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (5) 2. cikke értelmében az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket az említett határozat 4. cikkében meghatározott irányítóbizottsági eljárással kell elfogadni. Egyes esetekben azonban, valamint az egyértelműség biztosítása érdekében az említett határozat 3. cikkében meghatározott tanácsadó bizottsági eljárás a megfelelő.

(50)

Részletes átmeneti rendelkezéseket kell hozni, amelyek lehetővé teszik az új programozás közvetlenül e rendelet hatálybalépését követő elkészítését, és biztosítják, hogy a tagállamok támogatását ne szakítsa meg az operatív program e rendeletnek megfelelő elfogadása miatti ideiglenes állapot,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

A TÁMOGATÁS CÉLJAI ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

I. FEJEZET

Hatály és fogalommeghatározások

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet Európai Halászati Alapot (a továbbiakban: az Alap) hoz létre, és meghatározza a halászati ágazat, a halászati területek és a belvízi halászat fenntartható fejlesztésére irányuló közösségi támogatás kereteit.

2. cikk

Földrajzi hatály

(1)   E rendelet intézkedései a Közösség egész területére érvényesek.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a IV. cím IV. fejezete alapján nyújtott, a halászati területek fenntartható fejlődésével kapcsolatos támogatás esetén a tagállamoknak a 43. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt feltételek alapján ki kell választaniuk a támogatásra jogosult területeket.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„halászati ágazat”: az a gazdasági ágazat, amely magában foglalja a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos összes tevékenységet;

b)

„halász”: bármely személy, aki egy működő halászhajó fedélzetén a tagállam által elismerten hivatásszerű halászatot folytat;

c)

„halászhajó”: a 2371/2002/EK rendelet 3. cikkének c) pontja szerinti bármely hajó;

d)

„akvakultúra”: a vízi organizmusok olyan művelése vagy tenyésztése, amelyben a kérdéses organizmusok gyarapodását a környezet organikus teljesítményét meghaladó mértékben gyarapító technológiákat használnak; a vízi organizmus természetes vagy jogi személy tulajdonában marad a művelés vagy tenyésztés egész időszaka alatt, beleértve a gyűjtést is;

e)

„halászati terület”: olyan terület, amely tó- vagy tengerparttal vagy kisebb tóval vagy folyótorkolattal rendelkezik, és jelentős mértékű foglalkoztatást biztosít a halászati ágazatban;

f)

„mikro-, kis- és középvállalkozás”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (6) szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás;

g)

„operatív program”: a tagállam által készített és a Bizottság által jóváhagyott egységes dokumentum, amely olyan, egymással összhangban lévő prioritások összességét tartalmazza, amelyeket az Alapból nyújtott támogatás segítségével kell elérni;

h)

„programozás”: olyan, több szakaszra bontott szervezési, döntéshozatali és finanszírozási folyamat, amely a Közösség és a tagállamok több éven keresztül tartó együttes fellépését szándékozik megvalósítani az Alap kiemelt céljainak elérése érdekében;

i)

„prioritási tengely”: az operatív program egyik prioritása, amely olyan intézkedések csoportját foglalja magában, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, és konkrét, mérhető célokkal rendelkeznek;

j)

„intézkedés”: olyan műveletek együttese, amelyek célja a prioritási tengely megvalósítása;

k)

„művelet”: a monitoringbizottság által meghatározott kritériumoknak megfelelően kiválasztott projekt, amelyet egy vagy több kedvezményezett hajt végre oly módon, hogy megvalósíthatóvá váljanak a kapcsolódó prioritási tengely céljai;

l)

„kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki végső soron az állami támogatást kapja;

m)

„közkiadás”: a műveletek finanszírozásához nyújtott bármely, az állam, a regionális és helyi hatóságok, az Európai Közösségek költségvetéséből származó, közpénzből való hozzájárulás és bármely hasonló kiadás. A műveletek finanszírozásához nyújtott bármely olyan hozzájárulás, amely egy vagy több regionális vagy helyi hatóság közjogi intézményei vagy társulásai, vagy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) összhangban eljáró közjogi intézmények költségvetéséből származik, közpénzből való hozzájárulásnak tekintendő;

n)

„konvergencia-célkitűzés”: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (a továbbiakban: ERFA), az Európai Szociális Alapra (a továbbiakban: ESZA) és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendeletnek (8) megfelelően a legkevésbé fejlett tagállamokkal és régiókkal kapcsolatos intézkedések célja;

o)

„nem konvergencia-célkitűzés”: az n) pontban meghatározott konvergencia-célkitűzés alapján támogatásra nem jogosult tagállamokra és régiókra vonatkozó célkitűzés;

p)

„közreműködő szervezet”: bármely szervezet, illetve a közszférához vagy a magánszférához tartozó szolgálat, amely egy irányító vagy igazoló hatóság hatáskörében jár el, vagy ilyen hatóság nevében teljesít feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában;

q)

„szabálytalanság”: a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági szereplő cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Közösségek általános költségvetését az általános költségvetésre rótt indokolatlan kiadás formájában sérti vagy sértheti.

II. FEJEZET

Célok és feladatok

4. cikk

Célok

Az Alap által biztosított támogatás az alábbi célokat szolgálja:

a)

a közös halászati politika támogatása az élő vízi erőforrások kiaknázásának biztosítása céljából, valamint az akvakultúra támogatása a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból való biztosításához;

b)

a fenntartható egyensúly ösztönzése az élő vízi erőforrások és a Közösség flottájának halászati kapacitása között;

c)

a belvízi halászat fenntartható fejlesztésének elősegítése;

d)

a működési struktúrák versenyképességének erősítése, és a gazdaságilag életképes vállalkozások fejlesztése a halászati ágazatban;

e)

a környezet és a természeti erőforrások halászati szektorhoz kapcsolódó védelmének és fejlesztésének elősegítése;

f)

a fenntartható fejlődés és az életminőség javításának ösztönzése olyan területeken, ahol a halászati ágazatba tartozó tevékenységeket folytatnak;

g)

a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítása a halászati ágazat és a halászati területek fejlesztése során.

5. cikk

Feladatok

Az Alap támogatást nyújt a halászati ágazat számára. Az e rendelet szerint végrehajtott intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott általános célkitűzések, valamint a közös halászati politika részeként meghatározott célkitűzések eléréséhez. Szükség esetén hozzá kell járulniuk az egyéb közösségi eszközökhöz és politikákhoz, és ki kell azokat egészíteniük.

III. FEJEZET

A támogatás alapelvei

6. cikk

Kiegészítő jelleg, összhang és megfelelés

(1)   Az Alap olyan támogatást nyújt, amely nemzeti, regionális és helyi intézkedéseket egészít ki, amelyekbe a közösségi prioritások szervesen beépülnek.

(2)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az Alap által biztosított támogatás összhangban álljon a Közösség politikáival, prioritásaival és tevékenységeivel, valamint kiegészítse a Közösség egyéb pénzügyi eszközeit. Ennek az összhangnak és kiegészítő jellegnek különösen az operatív programban kell megmutatkoznia.

(3)   Az Alap által finanszírozott műveleteknek meg kell felelniük a Szerződés és az annak értelmében elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek.

(4)   A Bizottság és a tagállamok hatáskörüknek megfelelően biztosítják az Alapból, valamint az 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (9) létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA), a Kohéziós Alapból és az egyéb közösségi pénzügyi eszközökből nyújtott támogatások összehangolását.

(5)   Az Alap által finanszírozott műveletek nem növelik a halászati erőkifejtést.

7. cikk

Állami támogatás

(1)   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamoknak által a halászati ágazatban működő vállalkozások számára nyújtott támogatásra a Szerződés 87., 88. és 89. cikkét kell alkalmazni.

(2)   A Szerződés 87., 88. és 89. cikkét nem kell alkalmazni a tagállamoktól az Alap által társfinanszírozott és az operatív program részeként szereplő műveletekhez nyújtott pénzügyi hozzájárulására.

(3)   A – (2) bekezdésben meghatározott – pénzügyi hozzájárulás vonatkozásában e rendelet rendelkezésein túlmenő, közpénzből való finanszírozást megállapító nemzeti rendelkezéseket az (1) bekezdés alapján együttesen kell kezelni.

8. cikk

Partnerség

(1)   Az Alap céljait a Bizottság és az adott tagállam közötti szoros együttműködés (a továbbiakban: partnerség) keretében kell megvalósítani. A tagállam szervezi az érvényes nemzeti szabályok és gyakorlat szerint a partnerséget azokkal a hatóságokkal és szervezetekkel, amelyeket kijelöl, mégpedig:

a)

az illetékes regionális, helyi és egyéb hatóságokkal;

b)

a gazdasági és szociális partnerekkel;

c)

bármely egyéb megfelelő szervezettel.

(2)   A tagállam biztosítja az összes megfelelő szervezet széles körű és hatásos bevonását a nemzeti szabályoknak és gyakorlatnak megfelelően, figyelembe véve a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség, valamint a fenntartható fejlődés előmozdításának szükségességét, a környezet védelmének és javításának integrálása révén.

(3)   A partnerséget az egyes partnerkategóriákra vonatkozó intézményi, jogi és pénzügyi hatáskörökkel teljes összhangban kell megvalósítani.

(4)   A partnerség kiterjed az operatív program előkészítésére, végrehajtására, monitoringjára és értékelésére. A tagállamok valamennyi megfelelő partnert bevonják a különböző programozási fázisokba, az egyes fázisokra rendelkezésre álló időkorláton belül.

(5)   Valamennyi tagállam az általa legmegfelelőbbnek ítélt részletes szabályokkal összhangban konzultációt szervez a nemzeti stratégiai tervről.

9. cikk

Arányosság

(1)   Az operatív program végrehajtása a tagállam hatáskörébe tartozik. Ezt a hatáskört az egyes tagállamok intézményi előírásainak és e rendeletnek megfelelően kell gyakorolni a megfelelő területi szinten.

(2)   A Bizottság és a tagállamok által alkalmazott eszközök az operatív programhoz elkülönített közkiadások teljes összege szerint különbözők lehetnek. A különbség különösen az értékeléshez, ellenőrzéshez használt eszközökben, a Bizottságnak a 63. cikkben meghatározott monitoringbizottságban való részvételében, valamint az operatív programokról adott éves jelentésekben mutatkozik meg.

10. cikk

Megosztott irányítás

(1)   Az Alap számára elkülönített közösségi költségvetést a tagállamok és a Bizottság közötti megosztott irányítás keretében kell végrehajtani, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (10) 53. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően, a 46. cikk (1) bekezdésében említett technikai segítségnyújtás kivételével, amelyet a Bizottság közvetlen irányítás keretében hajt végre.

A megbízható pénzügyi gazdálkodás elvét az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 48. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell alkalmazni.

(2)   A Bizottság a következőképpen gyakorolja az Európai Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó hatásköreit:

a)

A Bizottság a 70. és a 73. cikkel összhangban ellenőrzi a tagállamokban az irányítási és ellenőrzési rendszerek meglétét és megfelelő működését.

b)

A Bizottság a 88. és 89. cikkel összhangban megszakítja vagy felfüggeszti a kifizetés egészét vagy egy részét, ha a nemzeti irányítási és ellenőrzési rendszerek nem megfelelők, és bármilyen más előírt pénzügyi korrekciót alkalmaz a 98. és a 99. cikkben meghatározott eljárásokkal összhangban.

c)

A Bizottság ellenőrzi az előfinanszírozás visszatérítését, és a 81. cikk (2) bekezdésének, a 90. és a 94. cikknek megfelelően automatikusan visszavonja a költségvetési kötelezettségvállalásokat.

(3)   Az 1605/2002/EK, Euratom rendelet második része II. címének rendelkezései alkalmazandók az Alapból nyújtott támogatásra.

11. cikk

Férfiak és nők közötti egyenlőség

A tagállamok és a Bizottság biztosítják a férfiak és nők közötti egyenlőségnek, valamint a nemek közötti egyenlőség elve integrálásának az elősegítését az Alap különböző végrehajtási szakaszai során, beleértve a tervezési, végrehajtási, monitoring és értékelési szakaszt.

A tagállamok biztosítják az olyan műveletek elősegítését, amelyek erősítik a nők szerepét a halászati ágazatban.

IV. FEJEZET

Pénzügyi keret

12. cikk

Források és koncentráció

(1)   A kötelezettségvállalásokra az Alapból rendelkezésre álló források összege a 2007 és 2013 közötti időszakban 3 849 millió EUR 2004-es árakon, az I. mellékletben feltüntetett éves bontás szerint.

(2)   A fenti bekezdésben említett források 0,8 %-át a Bizottság technikai segítségnyújtásához kell rendelni, a 46. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3)   Programozásuk és azt követően az Európai Unió általános költségvetésébe történő beépítésük céljából az (1) bekezdésben említett összegeket évi 2 %-os mértékben kell indexálni.

(4)   Az (1) bekezdés szerinti – a (2) bekezdés szerint nem elosztott – költségvetési források lebontásának jelentős koncentrációt kell elérnie a konvergencia-célkitűzés által érintett régiókban.

13. cikk

Az átutalások maximális szintje

(1)   Az azon célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében, amelyek a kohéziós támogatás legkevésbé fejlett régiókra és tagállamokra való összpontosításával, valamint az egy főre jutó átlagos támogatottság mértékében a felső határ megszabása miatt mutatkozó eltérések csökkentésével kapcsolatosak, a (2) bekezdésben említett alapokból e rendelet alapján az egyes tagállamok részére nyújtható maximális támogatás a következő:

GDP-jük 3,7893 %-a azon tagállamok esetében, amelyek tekintetében az egy főre jutó GNI (PPS) átlaga a 2001–2003 időszakban nem éri el az EU-25 átlagának 40 %-át

GDP-jük 3,7135 %-át azon tagállamok esetében, amelyek tekintetében az egy főre jutó GNI átlaga a 2001–2003 időszakban az EU-25 átlagának 40 %-ával egyenlő vagy annál magasabb, és 50 %-ánál alacsonyabb

GDP-jük 3,6188 %-át azon tagállamok esetében, amelyek tekintetében az egy főre jutó GNI (PPS) átlaga a 2001–2003 időszakban az EU-25 átlagának 50 %-ával egyenlő vagy annál magasabb, és 55 %-ánál alacsonyabb,

GDP-jük 3,5240 %-át azon tagállamok esetében, amelyek tekintetében az egy főre jutó GNI (PPS) átlaga a 2001–2003 időszakban az EU-25 átlagának 55 %-ával egyenlő vagy annál magasabb, és 60 %-ánál alacsonyabb,

GDP-jük 3,4293 %-át azon tagállamok esetében, amelyek tekintetében az egy főre jutó GNI (PPS) átlaga a 2001–2003 időszakban az EU-25 átlagának 60 %-ával egyenlő vagy annál magasabb, és 65 %-ánál alacsonyabb,

GDP-jük 3,3346 %-át azon tagállamok esetében, amelyek tekintetében az egy főre jutó GNI (PPS) átlaga a 2001–2003 időszakban az EU-25 átlagának 65 %-ával egyenlő vagy annál magasabb, és 70 %-ánál alacsonyabb,

GDP-jük 3,2398 %-át azon tagállamok esetében, amelyek tekintetében az egy főre jutó GNI (PPS) átlaga a 2001–2003 időszakban az EU-25 átlagának 70 %-ával egyenlő vagy annál magasabb, és 75 %-ánál alacsonyabb,

ezt követően az átutalások maximális, a GDP százalékában kifejezett szintje 0,09 százalékponttal csökken a 2001–2003 időszakra vonatkozó, egy főre jutó GNI (PPS) EU-25-höz viszonyított átlagának minden 5 százalékpontnyi növekedésével.

(2)   Az (1) bekezdésben említett felső határok minden tagállam esetében tartalmazzák az EHA által e rendelet értelmében megállapított összes allokációt, és bármely tagállamban, valamint az 1083/2006/EK rendelet szerint az ERFA-ból, az ESZA-ból és a Kohéziós Alapból származó összes éves allokációt, beleértve az ERFA hozzájárulását az európai szomszédsági és partnerségi eszköz és az előcsatlakozási eszköz határ menti alkotóelemének a finanszírozásához, továbbá az EVFMA-nak abból a részéből származó összes éves allokációt, amely az EMOGA Orientációs részéből származik.

(3)   A Bizottság által a GDP-re vonatkozóan végzett számítások a 2005 áprilisában közzétett statisztikákon alapulnak. A GDP 2007–2013 időszakra vonatkozó, a Bizottság által 2005 áprilisában előrevetített egyedi nemzeti növekedési rátáját az egyes tagállamok esetében külön-külön alkalmazzák majd.

14. cikk

Pénzügyi elosztás

A Bizottság elkészíti a 2007 és 2013 közötti programozási időszakra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok tagállamonkénti éves indikatív bontását, miközben különválasztja a konvergencia-célkitűzéshez hozzájáruló részt, a következő objektív kritériumok figyelembevételével:

a)

a halászati ágazat nagysága a tagállamban;

b)

a halászati erőkifejtés kiigazításának szükséges mértéke;

és

c)

a foglalkoztatási szint a halászati ágazatban,

figyelemmel a különleges helyzetekre és szükségletekre, valamint a korábbi előirányzatokra.

II. CÍM

SRATÉGIAI MEGKÖZELÍTÉS

I. FEJEZET

Nemzeti stratégiai terv

15. cikk

Nemzeti stratégiai terv

(1)   Valamennyi tagállam a partnerekkel folytatott megfelelő konzultációt követően nemzeti stratégiai tervet fogad el a halászati ágazatra vonatkozóan, és azt legkésőbb az operatív program benyújtásával egy időben benyújtja a Bizottságnak.

A nemzeti stratégiai tervről a tagállam és a Bizottság párbeszédet folytat.

(2)   A nemzeti stratégiai terv tartalmazza a közös halászati politikának a tagállam szempontjából releváns valamennyi vonatkozásának összefoglaló leírását, és kitűzi prioritásait, céljait, a szükséges állami pénzügyi források becsült összegét és a végrehajtás határidőit, különös tekintettel a következőkre irányuló stratégiákra:

a)

a közösségi halászati flotta kezelése és kiigazítása, és különösen a halászati erőkifejtés és kapacitás kiigazítása, tekintettel a halászati erőforrások alakulására, a környezetbarát halászati módszerek elősegítése, valamint a halászati tevékenységek fenntartható fejlesztése;

b)

az akvakultúra-ágazat fenntartható fejlesztése;

c)

a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásának és értékesítésének fenntartható fejlesztése;

d)

a belvízi halászat fenntartható fejlesztése;

e)

a halászati területek fenntartható fejlesztése, beleértve az elsőbbséget élvező területek meghatározásának kritériumait;

f)

a halászati ágazat versenyképessége, beleértve az ágazat struktúrájának, szervezésének és a munkakörülményeknek a javítását;

g)

az emberi erőforrás megőrzése a halászati ágazatban, különösen a szakmai készségek fejlesztése, a tartós foglalkoztatás biztosítása, valamint a nők helyzetének és szerepének javítása révén;

h)

a halászati szektorhoz kapcsolódó vízi környezet védelme és megerősítése.

(3)   A nemzeti stratégiai terv tartalmazza továbbá a tagállam szempontjából releváns megfelelő további információkat a prioritásokról, a célokról, a szükséges állami pénzügyi források becsült összegéről és a határidőkről, különös tekintettel a következőkre irányuló stratégiákra:

a)

a halászati tevékenységek, valamint a közös halászati politikára vonatkozó adatok és információk gyűjtésének felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó követelményeknek való megfelelés;

b)

a halászati termékekkel való ellátás és a közösségi vizeken kívüli halászati tevékenységek fejlesztése.

II. FEJEZET

Stratégiai nyomon követés

16. cikk

Stratégiai vita

(1)   A Bizottságnak a tagállamok által benyújtott írásbeli információk alapján 2011. december 31-ig vitát kell lefolytatnia a tagállamokkal a nemzeti stratégiai tervek tartalmáról és a végrehajtásuk terén elért eredményekről, a legjobb gyakorlat tagállamok közötti cseréjének ösztönzése céljából.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett vita kimeneteléről tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot, valamint a Régiók Bizottságát.

III. CÍM

PROGRAMOZÁS

I. FEJEZET

Az Alappal kapcsolatos általános rendelkezések

17. cikk

Az operatív program előkészítése és jóváhagyása

(1)   Valamennyi tagállam operatív programot hoz létre az Alap által társfinanszírozott politikák és prioritások végrehajtására. Az operatív programnak összhangban kell lennie a nemzeti stratégiai tervvel.

(2)   Az Alap tevékenységei tagállamonként egy egységes operatív program formájában valósulnak meg, a tagállam nemzeti intézményi szerkezetével összhangban.

(3)   A halászati ágazat regionális, helyi, gazdasági és társadalmi partnereivel és valamennyi egyéb érintett szervezettel folytatott érdemi konzultációt követően a tagállam – nemzeti intézményi szerkezetével és a 8. cikkben meghatározott partnerséggel összhangban – létrehozza operatív programját.

(4)   A tagállam a mihamarabbi elfogadást lehetővé tevő időpontban az operatív programra vonatkozó javaslatot nyújt be a Bizottságnak, amely tartalmazza a 20. cikkben említett valamennyi elemet.

(5)   A Bizottság értékeli a javasolt operatív programot annak meghatározása céljából, hogy az hozzájárul-e a 4. cikkben meghatározott célokhoz, a 19. cikkben meghatározott irányadó elvekhez, valamint a nemzeti stratégiai terv megfelelő részéhez, figyelembe véve a 48. cikkben említett előzetes értékelést.

Ha a Bizottság a javasolt operatív program kézhezvételét követő két hónapon belül úgy ítéli meg, hogy az operatív program nincs összhangban a 4. cikkben meghatározott célokkal, a 19. cikkben meghatározott irányadó elvekkel vagy a nemzeti stratégiai terv megfelelő részével, felkérheti a tagállamot, hogy bocsásson a rendelkezésére valamennyi szükséges további információt, és szükség esetén ennek megfelelően igazítsa ki javasolt programját.

(6)   Ezt követően a tagállam benyújtja operatív programját a Bizottságnak, amely a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a benyújtást követő négy hónapon belül határozatot hoz annak jóváhagyásáról.

18. cikk

Időtartam és felülvizsgálat

(1)   Az operatív program a 2007. január 1-je és 2013. december 31-e közötti időszakra vonatkozik.

(2)   Az operatív programot újra meg lehet vizsgálni, ha a végrehajtásában komoly nehézség merült fel, vagy ha jelentős stratégiai változások történtek, illetve a hatékony és eredményes irányítás miatt, és szükség esetén a tagállam vagy a Bizottság kezdeményezésére, az érintett tagállam egyetértésével, továbbá a 63. cikkben meghatározott monitoringbizottság jóváhagyását követően a hátralevő időszakra vonatkozóan felül lehet vizsgálni.

A felülvizsgálat során figyelembe kell venni különösen a 49., 67. és 69. cikkben meghatározott éves jelentéseket, éves vizsgálatokat és időközi értékelést, valamint a közös halászati politika jelentős változásait.

(3)   A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérelem tagállam általi benyújtását követő két hónapon belül határozatot hoz az operatív program felülvizsgálatára irányuló kérelemről, feltéve, hogy a felülvizsgált operatív program tartalma összhangban van a 20. cikkel. A 101. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően részletes szabályokat kell meghatározni.

19. cikk

Az operatív programra vonatkozó irányadó elvek

A tagállamok a 17. cikkben meghatározott operatív program előkészítése és végrehajtása során figyelembe veszik az alábbi irányadó elveket:

a)

a közös halászati politika és a nemzeti stratégiai terv elveivel való összhang, különösen a halászati kapacitás és a halászati lehetőségek közötti szilárd és tartós egyensúly elérése érdekében;

b)

a gazdasági tevékenységek, munkahelyek és emberi erőforrások harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésének, valamint a környezet védelmének és javításának erősítése;

c)

a rendelkezésre álló pénzügyi források megfelelő elosztása a prioritási tengelyek között, és különösen – adott esetben – a IV. cím I. fejezete (1. prioritási tengely: intézkedések a közösségi halászati flotta kiigazítására) szerinti műveletek megfelelő szintű finanszírozása;

d)

a lisszaboni stratégiához hozzájáruló műveletek előmozdítása;

Bátorítani kell azokat a műveleteket, amelyek célja a foglalkoztatás fenntartható szintjének elősegítése a halászati ágazatban, különösen a munkahelyek minőségének javítása, a fiatalok számára a szakma gyakorlása megkezdésének megkönnyítése és az innováció javítása révén az egész ágazatban;

e)

a göteborgi stratégia előmozdítására, különösen a halászati szektor környezeti dimenziójának erősítésére irányuló műveletek előmozdítása.

Ösztönözni kell azokat a műveleteket, amelyek célja a halászati ágazatban folytatott tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése, valamint a környezetbarát termelési módok előmozdítása;

f)

az emberi erőforrás helyzetének javítása a halászati ágazatban a szakmai készségek naprakésszé tételére és diverzifikálására, az egész életen át tartó tanulás előmozdítására és a munkakörülmények és -biztonság javítására irányuló műveletek révén;

g)

a magas hozzáadott értékkel bíró műveletek támogatása olyan innovatív kapacitások fejlesztése révén, amelyek magas minőségi színvonalat biztosítanak, és megfelelnek a fogyasztók halászati és akvakultúra-termékekre vonatkozó igényeinek;

Ösztönözni kell azokat a műveleteket, amelyek elősegítik a környezetbarát termelési módok átláthatóságát a fogyasztók számára;

h)

a halászati és akvakultúra-termékek közösségi piaca jobb ellátásának és fenntartható fejlődésének elősegítése;

i)

a nemek közti egyensúly előmozdítása a halászati ágazatban az operatív program végrehajtásának különböző szakaszai során, olyan műveletek révén, amelyek célja elsősorban az, hogy csökkenjen a munkaerőpiacon a nemek szerinti szegregáció;

j)

a halászati területek integrált fenntartható fejlődésének előmozdítása a benne rejlő lehetőségek fejlesztésével és az életminőség javításával;

k)

adott esetben az intézményi és adminisztratív kapacitás javítása, a közös halászati politika megfelelő irányításának és az operatív program hatékony végrehajtásának céljából.

20. cikk

Az operatív program tartalma

(1)   Az operatív programnak a következőket kell tartalmaznia:

a)

a támogatásra jogosult szakpolitikai területek helyzetének összegzése, azok erősségei és gyengeségei tekintetében;

b)

a nemzeti stratégiai terv megfelelő részére és a 19. cikkben meghatározott irányadó elvekre tekintettel választott prioritási tengelyek leírása és indoklása, valamint a 48. cikkben említett előzetes értékelés alapján várható hatás;

c)

az egyes prioritási tengelyek konkrét céljai. A célokat számszerűsíteni kell, amennyiben azok korlátozott számú indikátor alkalmazásával számszerűsíthetők, figyelembe véve az arányosság elvét. Az indikátoroknak lehetővé kell tenniük az alaphelyzet és az egyes prioritási tengelyekre meghatározott célok eredményessége tekintetében elért előrelépések mérését;

d)

a prioritási tengelyek végrehajtására szolgáló legfontosabb tervezett intézkedések összefoglaló leírása;

e)

arra vonatkozó információ, hogy adott esetben hogyan egészíti ki az EMVA, a strukturális alapok és a Kohéziós Alap keretében hozott intézkedéseket;

f)

pénzügyi terv, amely két táblázatot tartalmaz: ezek külön-külön magukban foglalják szükség szerint a konvergencia-célkitűzés és a nem konvergencia-célkitűzés számára elkülönített előirányzatokat:

i.

egy táblázat, amely évenkénti bontásban bemutatja az Alapból származó hozzájárulásra előirányzott teljes pénzügyi támogatás összegét;

ii.

egy táblázat, amely a teljes programozási időszakra és minden egyes prioritási tengelyre meghatározza a közösségi hozzájárulásra előirányzott pénzügyi támogatás összegét, valamint a közpénzből való nemzeti hozzájárulást, az Alap hozzájárulási arányát minden egyes prioritási tengelyhez, és a technikai segítségnyújtásra elkülönített összeget;

g)

az operatív program végrehajtási rendelkezései, az alábbiakat is beleértve:

i.

az 58. cikkben meghatározott hatóságoknak a tagállam általi kijelölése;

ii.

a monitoring- és ellenőrző rendszerek leírása, valamint a monitoringbizottság összetétele, a 63. cikkben meghatározottak szerint;

iii.

a Bizottság által teljesített kifizetések fogadására illetékes szervezetre, valamint a kedvezményezettek számára történő kifizetések teljesítéséért felelős egy vagy több szervezetre vonatkozó információ;

iv.

az átláthatóság biztosítása céljából a pénzmozgások mobilizálásával és forgalmával kapcsolatos eljárások meghatározása;

v.

az operatív programnak az 51. cikkben említett nyilvánosságra hozatalát és az azzal kapcsolatos tájékoztatás biztosítását célzó elemek;

vi.

a kifizetés, a monitoring és az értékelés vonatkozásában e rendeletben megállapított követelmények teljesítéséhez szükséges elektronikus adatcserére vonatkozóan a Bizottság és az érintett tagállam által közösen elfogadott eljárások leírása;

h)

a 8. cikk alkalmazásával kapcsolatos információ.

(2)   A IV. címben meghatározott minden egyes prioritási tengelyt illetően a tagállamoknak operatív programjukban meg kell határozniuk azok alkalmazásának feltételeit és eljárásait. A programnak különösképpen világosan be kell mutatnia valamennyi tervezett prioritási tengely célját.

IV. CÍM

PRIORITÁSI TENGELYEK

I. FEJEZET

1. prioritási tengely: intézkedések a közösségi halászflotta kiigazítására

21. cikk

Hatály

A közösségi halászflotta kiigazítását célzó, az Alapból nyújtott támogatás az alábbiakra vonatkozik:

a)

állami támogatás a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló tervek által érintett halászhajó-tulajdonosok és halászok számára, amennyiben ezek az alábbiak részét képezik:

i.

helyreállítási tervek a 2371/2002/EK rendelet 5. cikke szerint;

ii.

szükségintézkedések a 2371/2002/EK rendelet 7. és 8. cikke szerint;

iii.

a Közösség és harmadik országok közötti halászati megállapodások meg nem újítása, vagy a halászati lehetőségeknek nemzetközi szerződések vagy egyéb szerződések miatti jelentős visszaesése;

iv.

gazdálkodási tervek a 2371/2002/EK rendelet 6. cikke szerint;

v.

a 2371/2002/EK rendelet 9. cikkének és 10. cikkében említett intézkedések;

vi.

nemzeti leállítási programok a 2371/2002/EK rendeletnek a közösségi halászflotta kapacitásának módosítására vonatkozó 11–16. cikkében előírt kötelezettségek részeként;

b)

állami támogatás a 24. cikk (1) bekezdésének vii. pontjában említett ideiglenes szüneteltetés esetére;

c)

halászhajók fedélzeti beruházásai és szelektivitás a 25. cikkel összhangban;

d)

a kisüzemi part menti halászat számára nyújtott állami támogatás a 26. cikkel összhangban.

e)

a flottagazdálkodás miatti társadalmi-gazdasági kompenzáció a 27. cikkel összhangban

f)

a fizetőképesség helyreállítására és a szerkezetátalakításra vonatkozó tervek keretében nyújtott állami támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások fizetőképességének helyreállításához és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokkal (11) összhangban.

22. cikk

A halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló tervek tartalma

(1)   Minden tagállam nemzeti stratégiai tervében kidolgozza a halászati erőkifejtés kiigazítására vonatkozó politikáját annak érdekében, hogy teljesítse a 2371/2002/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott követelményeket. Ennek prioritásként kell kezelnie a 21. cikk a) pontjának i. alpontjában említett műveletek finanszírozását.

(2)   A halászati erőkifejtések kiigazítására irányuló tervek tartalmazhatják e fejezet valamennyi megfelelő intézkedését.

(3)   A 21. cikk a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában említett esetekben a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló terveket a tagállamok a Tanács vagy a Bizottság határozatának dátumát követő hat hónapon belül fogadják el.

A 21. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett esetekben a tagállamok a halászhajókra és az érintett halászokra vonatkozó, halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló terveket a Bizottságtól kapott értesítést követő hat hónapon belül fogadják el.

(4)   A tagállamok a 67. cikk rendelkezésében említett éves végrehajtási jelentésükben évente tájékoztatást adnak a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló terveik végrehajtásában elért eredményekről. Az eredményeket az operatív programokban meghatározott megfelelő indikátorok használatával mérik

23. cikk

Állami támogatás végleges beszüntetés esetén

(1)   Az Alap hozzájárul a halászhajók halászati tevékenysége végleges beszüntetésének finanszírozásához, amennyiben ez a 21. cikk a) pontjában hivatkozott halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló terv részét képezi. A halászhajók halászati tevékenységének végleges beszüntetése csak a következő módon valósítható meg:

a)

a halászhajó leselejtezése;

b)

tagállami lobogó alatt hajózó, és a Közösségben bejegyzésre került hajó halászati tevékenységtől eltérő célra való alkalmazása;

c)

a hajó mesterséges zátonyok létrehozására való alkalmazása. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen műveleteket környezetvédelmi hatásvizsgálat előzze meg és azok járuljanak hozzá a 38. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett célkitűzésekhez.

A hajók tulajdonosainak a végleges beszüntetésért fizetett állami támogatás a halászhajó halászati kapacitására, és adott esetben, az ehhez kapcsolódó halászati engedélyre érvényes.

(2)   A halászhajók halászati tevékenysége végleges beszüntetésének programozására nemzeti leállítási programok formájában kerül sor, amelyek nem léphetik túl a hatálybalépésük időpontjától számított két évet.

(3)   A halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló tervek végrehajtásának megkönnyítése céljából a tagállamok nyilvános ajánlattételi vagy javaslattételi felhívásokat tehetnek közzé.

A tagállamok maguk határozhatják meg az állami támogatás szintjét is – figyelembe véve a legjobb költség-hatékonyság arányt – objektív kritériumok alapján, például:

a)

a halászhajó nemzeti piacon regisztrált ára vagy biztosítási értéke;

b)

a halászhajó forgalma;

c)

a halászhajó kora vagy tonnatartalma vagy motorjának GT vagy kW értékben kifejezett teljesítménye.

24. cikk

Állami támogatás ideiglenes szüneteltetés esetén

(1)   Az Alap a 2007 és 2013 közötti időszak folyamán legfeljebb az alábbiakban meghatározott időtartamig járulhat hozzá a halászati tevékenység szüneteltetése esetén a halászoknak és halászhajó-tulajdonosoknak nyújtandó támogatási intézkedések finanszírozásához:

i.

12 hónap, amely újabb legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható, a 21. cikk a) pontjának i. pontjában említett, a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló tervek vonatkozásában;

ii.

három hónap a tagállamoknak a 2371/2002/EK tanácsi rendelet 8. cikkében említett szükséghelyzeti intézkedései esetében, a 21. cikk a) pontjának ii. pontjában említett a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló tervek vonatkozásában;

iii.

hat hónap a Bizottságnak a 2371/2002/EK tanácsi rendelet 7. cikkében említett szükséghelyzeti intézkedései esetében, a 21. cikk a) pontjának ii. pontjában említett a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló tervek vonatkozásában;

iv.

hat hónap, amely legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, a 21. cikk a) pontjának iii. pontjában említett a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló tervek vonatkozásában;

v.

nyolc hónap a 21. cikk a) pontjának iv. pontjában említett a halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló tervek vonatkozásában és a közösségi védelmi intézkedések keretén belül nemzeti szinten elfogadott gazdálkodási tervek vonatkozásában, amennyiben az ilyen tervek biztosítják a halászati erőkifejtés fokozatos csökkentését;

vi.

három hónap a 21. cikk f) pontjában említett, a fizetőképesség helyreállítására és a szerkezetátalakításra vonatkozó tervek vonatkozásában a motorcsere időtartama alatt;

vii.

hat hónap természeti katasztrófa, halászati területeknek a tagállamok által közegészségügyi okok miatt elrendelt lezárása vagy egyéb olyan rendkívüli esemény esetén, amely nem erőforrás-védelmi intézkedések eredménye.

(2)   Az (1) bekezdés i–vi. pontjában említett intézkedésekhez az Alapból történő pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg tagállamonként a 2007 és 2013 közötti teljes időszakra vonatkozóan az alábbi két küszöbérték közül a magasabbat: 1 millió EUR vagy az érintett tagállamban az ágazat részére megítélt közösségi pénzügyi támogatás 6 %-a.

Ezek a küszöbértékek azonban a 101. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban meghaladhatók.

(3)   A halászat ismétlődő szezonális felfüggesztése az e rendelet szerint támogatott járulékok vagy kifizetések szempontjából nem vehető figyelembe.

25. cikk

Halászhajók fedélzeti beruházásai és szelektivitás

(1)   Az Alap kizárólag az e cikkben foglalt feltételek szerint és a 2371/2002/EK rendelet III. fejezetének rendelkezéseivel összhangban járulhat hozzá a felszerelés és az ötéves vagy annál régebbi halászhajók korszerűsítésének finanszírozásához.

(2)   E beruházások magukban foglalhatják a fedélzeti biztonság, a munkafeltételek, a higiénia, a termékminőség, az energiahatékonyság és a szelektivitás javítását, feltéve ha ez nem növeli a hajó halfogási képességét.

Halászhajók építésére és halraktárak növelésére nem nyújtható támogatás.

(3)   Az Alap hozzájárulhat hajónként egy motorcseréhez:

a)

a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott hajók esetében, ha az új motor teljesítménye megegyezik a régi motor teljesítményével, vagy kisebb annál;

b)

az a) pontban említett hajóktól eltérő, legfeljebb 24 méter teljes hosszal rendelkező hajók esetében, ha az új motor teljesítménye legalább 20 %-kal kisebb a régi motor teljesítményénél;

c)

a 24 métert meghaladó teljes hosszal rendelkező vonóhálós hajók esetében, ha az új motor teljesítménye legalább 20 %-kal kisebb a régi motor teljesítményénél, a hajó a 21. cikk f) pontjában említett, a fizetőképesség helyreállítására és a szerkezetátalakításra vonatkozó terv tárgyát képezi, és üzemanyag-takarékos halászati módszerre tér át.

(4)   A (3) bekezdés b) és c) pontjában említett motorteljesítmény-csökkentést a (3) bekezdés b) és c) pontjában említett egyes hajókategóriák tekintetében több hajóra vonatkoztatva is el lehet végezni.

(5)   A (4) bekezdésben meghatározott műveletek végrehajtási feltételeinek megszabására a 101. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban nyílik lehetőség.

(6)   Az Alap az alábbi felszerelési és korszerűsítési munkálatok finanszírozásához járulhat hozzá, amelyek:

a)

lehetővé teszik, hogy fedélzeten tartsák az olyan fogásokat, amelyek kirakodása már nem engedélyezett;

b)

új technikai intézkedések előkészítésére vagy kipróbálására irányuló projektek részei, a Tanács vagy a Bizottság által meghatározandó korlátozott időtartamra;

c)

csökkentik a halászatnak a nem kereskedelmi fajokra gyakorolt hatását;

d)

csökkentik a halászatnak az ökoszisztémákra és a tengerfenékre gyakorolt hatását;

e)

védik a fogást és a halászfelszerelést a vadon élő ragadozókkal szemben, többek között a halászfelszerelés alkatrészei anyagának megváltoztatása révén, feltéve, hogy nem járnak a halászati erőkifejtés növelésével, vagy a halászfelszerelés szelektivitásának romlásával, valamint hogy valamennyi megfelelő intézkedésre sor került annak érdekében, hogy elkerüljék a ragadozók fizikai sérülését.

(7)   Az Alap hozzájárulhat halászfelszerelések szelektivitására irányuló beruházások finanszírozásához, beleértve a halászfelszerelés legfeljebb kétszeri cseréjét a 2007–2013-as időszak során, feltéve, hogy:

a)

a kérdéses halászhajót érinti a 21. cikk a) pontja i. alpontjában említett halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló terv, a hajó megváltoztatja halászati módszerét és elhagyja az érintett halászterületet, hogy olyan más halászterületre menjen, ahol a források állapota lehetővé teszi a halászatot;

vagy

b)

az új halászfelszerelés szelektívebb és megfelel olyan elismert környezetvédelmi kritériumoknak és gyakorlatoknak, amelyek túlmutatnak a közösségi jog aktuálisan fennálló jogszabályi kötelezettségein.

(8)   Az Alap hozzájárulhat a halászfelszerelés első cseréjének finanszírozásához

a)

a közösségi jog szerinti, szelektivitásra vonatkozó új műszaki követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából. Támogatást addig lehet nyújtani, amíg ezek a követelmények kötelezővé nem válnak, vagy kivételes esetben az érintett közösségi jogszabály által meghatározható rövid idővel ezen időpont utánig;

b)

a halászat nem kereskedelmi fajokra gyakorolt hatásának csökkentése céljából.

26. cikk

Kisüzemi part menti halászat

(1)   E cikk alkalmazásában „kisüzemi part menti halászat”: a 12 méter teljes hosszat el nem érő hajóról végzett, és a közösségi halászhajó-nyilvántartásról szóló, 1998. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet (12) I. mellékletének 3. táblázatában nem említett vontatott felszereléssel történő halászat.

(2)   Amennyiben az Alap az e rendelet 25. cikke szerinti intézkedésekhez nyújt finanszírozást kisüzemi part menti halászat számára, a II. melléklet táblázatának 2. csoportjában bemutatott magánfinanszírozási arány 20 százalékponttal csökken.

(3)   Az Alap a kisüzemi part menti halászat számára hozzájárulhat a 27. cikkben meghatározott társadalmi-gazdasági intézkedések finanszírozásához.

(4)   Az Alap hozzájárulhat a kisüzemi part menti halászattal foglalkozó halászok és halászhajók támogatásainak kifizetéséhez az alábbiak céljából:

a)

halászati övezetekhez való hozzáférési feltételek irányításának és ellenőrzésének javítása;

b)

a halászati termékek termelési, feldolgozási és értékesítési lánca szervezésének ösztönzése;

c)

a halászati erőkifejtés csökkentésére irányuló önkéntes lépések bátorítása az erőforrások megőrzése céljából;

d)

az olyan technológiai újítások alkalmazásának bátorítása, amelyek nem növelik a halászati erőkifejtést (szelektívebb halászati technikák, amelyek túlmutatnak a közösségi jogban meglévő jogszabályi kötelezettségeken, vagy a halászfelszerelések és a fogás ragadozóktól való védelmét szolgáló újítások);

e)

a szakmai készségek és a biztonsági képzés javítása.

27. cikk

A közösségi halászati flottagazdálkodás miatti társadalmi-gazdasági kompenzáció

(1)   Az Alap hozzájárulhat a halászatban folyó fejlesztések által érintett halászok számára a tagállamok által javasolt társadalmi-gazdasági intézkedések finanszírozásához, amelyek az alábbiakat foglalhatják magukban:

a)

a tevékenységek diverzifikálása, a halászok többirányú foglalkoztatásának ösztönzése céljából;

b)

a szakmai készségek korszerűsítése, különösen a fiatal halászok esetében;

c)

a tengeri halászaton kívüli munkalehetőségek megtartására irányuló rendszerek;

d)

a halászati ágazat korai elhagyása, beleértve a korai nyugdíjazást is;

e)

meg nem újítható kompenzáció azon halászoknak, akik egy hajó fedélzetén legalább tizenkét hónapig halászként dolgoztak, feltéve, hogy a halászhajó, amelyen a kedvezményezettek dolgoztak, a 23. cikk szerinti végleges beszüntetés tárgyát képezte. Ezt a kompenzációt időarányosan kell visszatéríteni, amennyiben a kedvezményezettek a támogatás kifizetését követő egy éven belül ismételten halászként kezdenek dolgozni.

(2)   Az Alap egyéni juttatásokban részesítheti azokat a 40 évesnél fiatalabb halászokat, akik bizonyítani tudják, hogy legalább öt évig halászként dolgoztak, vagy ezzel egyenértékű szakmai képzésben részesültek, és akik első ízben szerzik meg részben vagy egészben egy olyan halászhajó tulajdonjogát, amelyet tengeri halászatra szereltek fel, teljes hossza nem haladja meg a 24 métert, és 5 és 30 év közötti.

(3)   A juttatás nem haladhatja meg a tulajdonszerzés költségének 15 %-át, és összege nem lehet több, mint 50 000 EUR.

(4)   Az (1) bekezdés e) pontjában és a (2) bekezdésben felsorolt feltételek a 101. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban módosíthatók.

II. FEJEZET

2. prioritási tengely: akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és forgalmazása

28. cikk

Akvakultúra-termékek előállítására vonatkozó intervenció alkalmazási köre

(1)   Akvakultúra-termékek előállítását célzó támogatást a következőkre lehet nyújtani:

a)

az akvakultúrába történő termelő beruházásokra vonatkozó intézkedések;

b)

a vízi környezet védelmével kapcsolatos intézkedések;

c)

közegészségügyi intézkedések;

d)

állat-egészségügyi intézkedések.

(2)   Üzleti tulajdon átruházása nem jogosult közösségi támogatásra.

(3)   Az (1) bekezdésben említett támogatás hozzájárulhat az egész életen át tartó tanuláshoz.

(4)   A 29., 31. és 32. cikkben meghatározott azon műveletek tekintetében, amelyeket abból a célból végeznek, hogy garantálják a környezettel, az emberek vagy állatok egészségével, a higiéniával vagy az állatok kíméletével kapcsolatos közösségi jog szerinti szabványoknak való megfelelést, támogatás addig az időpontig nyújtható, amely időpontban a szabványok a vállalkozások számára kötelezővé válnak.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy létezzenek megfelelő mechanizmusok a nem kívánatos hatások, különösen a túltermelési kapacitás előidézésének veszélye, vagy a halászati erőforrások megőrzésére irányuló politikára gyakorolt hátrányos hatások elkerülésére.

(6)   Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (13) II. mellékletében meghatározott műveletekhez csak abban az esetben nyújtható támogatás, ha az említett irányelv IV. mellékletében előírt információkat rendelkezésre bocsátották.

29. cikk

Az akvakultúrába történő termelő beruházásokra vonatkozó intézkedések

(1)   Az Alap támogathatja azokat a beruházásokat, amelyek a termelőeszközök építését, bővítését, felszerelését és korszerűsítését szolgálják, különösen a higiéniával, az emberek vagy állatok egészségével és a termékminőséggel kapcsolatos feltételek javítása, a környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentése vagy a környezetre gyakorolt pozitív hatás fokozása céljából. A beruházások az alábbiak közül egy vagy több célkitűzés megvalósításához járulnak hozzá:

a)

diverzifikáció új fajok irányában és jó piaci lehetőségekkel rendelkező fajok termelése irányában;

b)

olyan akvakultúra-módszerek bevezetése, amelyek jelentősen csökkentik a környezetre gyakorolt negatív hatást vagy fokozzák az arra gyakorolt pozitív hatást, összehasonlítva az akvakultúra ágazat általános gyakorlatával;

c)

olyan hagyományos akvakultúra-tevékenységek támogatása, amelyek fontosak mind a gazdasági és társadalmi szerkezet, mind a környezet megóvása számára;

d)

támogatás a halgazdaságnak a vadon élő ragadozóktól való védelmét szolgáló eszközök beszerzésére;

e)

az akvakultúra-ágazatban dolgozók munka- és biztonsági körülményeinek javítása.

(2)   A beruházási támogatást az alábbiakra kell korlátozni:

a)

a mikro-, kis- és középvállalkozások számára;

valamint

b)

a 3. cikk f) pontja szerinti meghatározás alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió eurónál kevesebb bevétellel rendelkező vállalkozások számára.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérően a legkülső régiókban és a külső görög szigeteken valamennyi vállalkozás számára nyújtható támogatás.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a mikro- és kisvállalkozások elsőbbséget élvezzenek.

30. cikk

A vízi környezet védelmével kapcsolatos intézkedések

(1)   Az Alap hozzájárulhat a környezet védelmét és javítását, valamint a természet megőrzését segítő akvakultúra termelési módszerek alkalmazásáért nyújtott kompenzációhoz.

(2)   E támogatás célja az alábbiak ösztönzése:

a)

olyan akvakultúra-formák, amelyek magukban foglalják a környezet, a természetes erőforrások, a genetikai sokféleség védelmét és javítását, valamint a táj és az akvakultúra-területek hagyományos tulajdonságainak kezelését;

b)

a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (14) létrehozott közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben való részvétel;

c)

organikus akvakultúra a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) értelmében;

d)

a NATURA 2000 területeknek a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvvel (16) összhangban történő kijelöléséből eredő konkrét környezetvédelmi korlátozásokkal összeegyeztethető fenntartható akvakultúra.

(3)   Abból a célból, hogy kompenzációt nyerjenek e cikk alapján, a kompenzáció kedvezményezettjeinek legalább ötéves időtartamra el kell kötelezniük magukat azok mellett a vízi környezeti követelmények mellett, amelyek túlmennek az általánosan bevált akvakultúra-gyakorlat egyszerű alkalmazásán. Az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett támogatás tekintetében az ilyen elkötelezettségek környezeti előnyeit előzetes hatásvizsgálattal kell bemutatni, amelyet a tagállam által kijelölt illetékes szervezetek végeznek.

(4)   A tagállamoknak a kompenzációt az alábbiak közül egy vagy több kritérium alapján kell kiszámítaniuk:

a)

az elszenvedett jövedelemkiesés;

b)

az a többletköltség, amely a vízi környezetvédelmi módszerek alkalmazásának eredményeként merülhet fel;

c)

pénzügyi támogatás szükségessége a projekt végrehajtásához;

d)

a NATURA 2000 területeken belül vagy azok közelében elhelyezkedő egységek konkrét hátrányai vagy beruházási költségei.

(5)   Egyszeri kompenzációt kell kiutalni:

a)

a (2) bekezdés a) pontja értelmében, a vízi környezeti kötelezettségvállalások hatálya alá tartozó vállalkozás területének hektáronként megállapított legmagasabb összege alapján;

b)

a (2) bekezdés c) pontja értelmében, a vállalkozásnak a biogazdálkodásra való átállása idején legfeljebb kétéves időtartamra;

c)

a (2) bekezdés d) pontja értelmében, a Natura 2000 terület létrehozására vonatkozó határozat időpontját követő legfeljebb kétéves időtartamra, és kizárólag azon akvakultúra-egységek esetében, amelyek e határozat előtt már léteztek.

31. cikk

Közegészségügyi intézkedések

Az Alap kompenzációt nyújthat a puhatestű-tenyésztők számára a tenyésztett puhatestűek betakarításának ideiglenes felfüggesztéséért. A kompenzációt ott lehet nyújtani, ahol a toxintermelő planktonok elszaporodása vagy biotoxinokat tartalmazó planktonok jelenléte következtében a puhatestűek szennyeződése – közegészségügyi okokból – a betakarítás felfüggesztését vonja maga után:

több mint négy egymást követő hónapig,

vagy

ahol a betakarítás felfüggesztésének eredményeként elszenvedett veszteség az érintett vállalkozás éves forgalmának több, mint 35 %-a, a vállalkozás előző háromévi átlagos forgalmának alapján számítva.

A leghosszabb időtartam, amelyért kompenzáció fizethető, 12 hónap a teljes 2007–2013-as időszak alatt.

32. cikk

Állat-egészségügyi intézkedések

Az Alap hozzájárulhat az akvakultúrában előforduló betegségek ellenőrzésének és felszámolásának finanszírozásához az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozat (17) feltételei szerint.

33. cikk

Belvízi halászat

(1)   E cikk alkalmazásában „belvízi halászat”: a kizárólag belvizeken működő hajókkal vagy a jéghalászatra használt egyéb eszközökkel, kereskedelmi célból végzett halászat.

(2)   A belvízi halászatra vonatkozó támogatás magában foglalhatja azokat a beruházásokat, amelyek a belvízi halászati létesítmények építését, bővítését, felszerelését és korszerűsítését szolgálják, a biztonság, a munkakörülmények, a higiénia és a termékminőség, az emberek vagy állatok egészségének javítása, vagy a környezetre gyakorolt negatív hatás csökkentése vagy a környezetre gyakorolt előnyös hatás fokozása céljából.

Fedélzeti beruházások a 25. cikkben meghatározott vonatkozó rendelkezésekkel összhangban támogathatók.

(3)   Az Alap támogathatja a belvízi halászatban működő hajók halászaton kívüli tevékenységekre való alkalmazását. Az illetékes nemzeti hatóságok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az Alapból e bekezdés alapján támogatásban részesülő hajók ne folytatassanak a későbbiekben halászati tevékenységet.

(4)   Amennyiben valamely közösségi jogi aktus előírja bizonyos halfaj belvízi állományának helyreállítását, az Alap a kizárólag belvizeken működő halászok és hajótulajdonosok számára támogatást nyújthat a halászati tevékenységük ideiglenes szüneteltetésére vonatkozó intézkedésekhez. A támogatást az érintett hajóknak a teljes programozási időszak alatt összesen legfeljebb tizenkét hónapos időtartamra kell korlátozni.

(5)   Üzleti tevékenység tulajdonjogának átadása nem jogosult közösségi támogatásra.

(6)   A (3) és a (4) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül a halászati tevékenységek végleges beszüntetése vagy ideiglenes szüneteltetése, valamint a belvízi halászatban működő hajók építése nem jogosult támogatásra.

(7)   A beruházások nem jogosultak támogatásra abban az esetben, ha feltételezhetően veszélyeztetik a halászati flotta mérete és a kitermelhető halászati erőforrás közötti egyensúlyt.

(8)   Az irányító hatóság megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az Alapból az e cikk alapján pénzügyi támogatásban részesülő hajók kizárólag belvizeken folytathassák működésüket.

34. cikk

Beruházások a feldolgozás és értékesítés területén

(1)   Az Alap támogatást nyújthat a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozása és értékesítése területén történő beruházásokhoz.

(2)   Üzleti tevékenység tulajdonjogának átadása nem jogosult közösségi támogatásra.

(3)   Az Alap támogathatja az egész életen át tartó tanulást is.

(4)   Nem jogosultak támogatásra az emberi fogyasztáson kívüli célokra való felhasználásra és feldolgozásra szánt halászati és akvakultúra-termékeket érintő beruházások, kivéve a kizárólag a halászati és akvakultúra-termékek hulladékainak kezelésére, feldolgozására és értékesítésére irányuló beruházásokat.

(5)   Amennyiben a műveleteket abból a célból végzik, hogy garantálják a környezettel, az emberek vagy állatok egészségével, a higiéniával vagy az állatok kíméletével kapcsolatos közösségi jog szerinti szabványoknak való megfelelést, támogatás addig az időpontig nyújtható, amely időpontban a szabványok a vállalkozások számára kötelezővé válnak.

35. cikk

Támogatásra jogosult intézkedések a feldolgozás és az értékesítés területén

(1)   Az Alap támogatást nyújthat vállalkozások építéséhez, bővítéséhez, felszereléséhez és korszerűsítéséhez, miközben különösen az alábbiak közüli egy vagy több célkitűzés megvalósítására összpontosít:

a)

a munkafeltételek javítása;

b)

a közegészségügyi és higiéniai feltételek vagy a termékminőség javítása és felügyelete;

c)

kiváló minőségű termékek előállítása új piacok számára;

d)

a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentése;

e)

a kevésbé használt fajok, a melléktermékek és hulladékok hasznosításának javítása;

f)

új termékek előállítása vagy értékesítése, új technológiák alkalmazása, vagy innovatív termelési módszerek kifejlesztése;

g)

a főleg helyi kirakodásból és akvakultúrából származó termékek értékesítése.

(2)   A beruházások alapvető célja fenntartható foglalkoztatás előmozdítása a halászati ágazatban.

(3)   A beruházási támogatást az alábbiakra kell korlátozni:

a)

a mikro-, kis- és középvállalkozások számára;

valamint

b)

a 3. cikk f) pontja alatti meghatározás alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió eurónál kevesebb bevétellel rendelkező vállalkozások számára.

(4)   A (3) bekezdéstől eltérően a legkülső régiókban és a külső görög szigeteken valamennyi vállalkozás számára nyújtható támogatás.

(5)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a mikro- és kisvállalkozások elsőbbséget élvezzenek.

(6)   Közösségi támogatás nem nyújtható a kiskereskedelemmel kapcsolatos beruházásokhoz.

III. FEJEZET

3. prioritási tengely: közös érdekeket célzó intézkedések

36. cikk

Az intervenció alkalmazási köre

(1)   Az Alap olyan, magánvállalkozások által végzett intézkedéseknél szélesebb körű közös érdekeket célzó intézkedéseket támogathat, amelyek hozzájárulnak a közös halászati politika célkitűzéseinek teljesítéséhez.

(2)   Ezek az intézkedések az alábbiakat érinthetik:

a)

kollektív akciók;

b)

a vízben élő növény- és állatfajok védelme és fejlesztése;

c)

halászkikötők, kirakodóhelyek és menedékek;

d)

új piacok kialakítása és promóciós kampányok szervezése;

e)

kísérleti projektek;

f)

a halászhajók átalakítása más célra való alkalmazásra.

37. cikk

Kollektív akciók

Az Alap olyan közös érdekű intézkedéseket támogathat, amelyeket maguknak a megvalósítóknak vagy a termelők nevében fellépő szervezeteknek vagy egyéb, a tagállam által elismert szervezeteknek az aktív támogatásával hajtanak végre, és amelyek célja különösen:

a)

fenntartható hozzájárulás az erőforrásokkal való jobb gazdálkodáshoz vagy az erőforrások védelméhez;

b)

szelektív halászati módszerek vagy felszerelés támogatása, és a járulékos halfogás csökkentésének előmozdítása;

c)

az elvesztett halászfelszerelések kiemelése a tengerfenékről a fantomhalászat elleni küzdelem érdekében;

d)

a munkakörülmények és a biztonság javítása;

e)

hozzájárulás a halászati és akvakultúra-termékek piacainak átláthatóságához, beleértve a visszakövethetőséget is;

f)

a minőség és az élelmiszerbiztonság javítása;

g)

az akvakultúra-tenyésztőtelepek fejlesztése, szerkezetátalakítása vagy javítása;

h)

termelő, feldolgozó vagy értékesítő berendezéseket és infrastruktúrát érintő beruházások, beleértve a hulladékkezelést is;

i)

a szakmai készségek korszerűsítése vagy új képzési módszerek és eszközök kifejlesztése;

j)

a partnerség ösztönzése tudósok és a halászati ágazat szereplői között;

k)

hálózatosodás, valamint a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje a nők és férfiak közötti egyenlőséget szorgalmazó szervezetek és egyéb érdekeltek között;

l)

hozzájárulás az e rendelet 26. cikke (4) bekezdésében a kisüzemi part menti halászatra vonatkozóan előírt célkitűzésekhez;

m)

halászati övezetekhez való hozzáférési feltételek irányításának és ellenőrzésének javítása, különösen a nemzeti illetékes hatóságok által elfogadott helyi irányítási tervek kidolgozása révén;

n)

a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendeletben (18) elismert termelői szervezetek létrehozása, azok átalakítása és a minőség javítására irányuló terveik végrehajtása;

o)

a halászati ágazatban a harmadik országokkal való partnerségek előmozdításával kapcsolatos megvalósíthatósági tanulmányok folytatása.

Az n) pont szerinti támogatás az elismerés időpontját vagy a termelői szervezet átalakítására vonatkozó döntés időpontját követően legfeljebb három évig nyújtható, és ez alatt a három év alatt fokozatosan csökken.

38. cikk

A vízben élő állat- és növényvilág védelmét és fejlesztését célzó intézkedések

(1)   Az Alap hozzájárulhat olyan közös érdekeket célzó intézkedésekhez, amelyek célja a vízben élő állat- és növényvilág védelme és fejlesztése, a vízi környezet javításával egyidejűleg.

(2)   Ezek az intézkedések az alábbiakra vonatkoznak:

a)

olyan statikus vagy mozgó létesítmények építése vagy telepítése, amelyek a vízben élő állat- és növényvilág védelmét és fejlesztését szolgálják;

vagy

b)

a belvizek felújítása, beleértve a vándorló fajok ívási helyeit és vándorlási útvonalait;

vagy

c)

amennyiben közvetlenül érinti a halászati tevékenységeket, a környezet védelme és javítása a Natura 2000 keretén belül, kivéve a működési költségeket.

A közvetlen újratelepítés nem jogosult támogatásra, kivéve abban az esetben, ha az valamely közösségi jogi aktusban kifejezetten védelmi intézkedésként szerepel.

(3)   A tevékenységeket közjogi szervezetek vagy részben állami szervezetek, elismert kereskedelmi szervezetek vagy egyéb, a tagállam által e célra kinevezett szervezetek hajtják végre.

39. cikk

Halászkikötők, kirakodóhelyek és menedékek

(1)   Az Alap támogathatja a már létező állami vagy magán halászkikötők olyan beruházásait, amelyek a kikötőt használó halászok és akvakultúra-termelők érdekét szolgálják, és amelyek célja a kínált szolgáltatások javítása.

Az Alap a kirakodóhelyek átépítésére és az illetékes nemzeti hatóságok által kijelölt meglévő kirakodóhelyeken a part menti halászok által kirakodott halra vonatkozó feltételek javítására irányuló beruházásokat is támogathat.

(2)   A beruházások különösen az alábbiakra vonatkoznak:

a)

azoknak a körülményeknek a javítása, amelyek között a halászati és akvakultúra-termékeket kirakodják, feldolgozzák, raktározzák a kikötőkben és amelyek között árverezik azokat;

b)

az üzemanyag, jég, víz és elektromos áram szolgáltatása;

c)

halászhajók karbantartására és javítására szolgáló berendezések;

d)

a be- és kirakodás közbeni biztonság javítását szolgáló rakpartok építése, korszerűsítése vagy bővítése;

e)

a halászati tevékenységek számítógépes irányítása;

f)

a biztonság és a munkakörülmények javítása;

g)

a hulladék tárolása és ártalmatlanítása;

h)

a visszaengedett halállomány csökkentésére irányuló intézkedések.

(3)   A halászok biztonságának javítása érdekében az Alap a kisméretű halászmenedékek építésére és korszerűsítésére irányuló, biztonsággal kapcsolatos beruházásokat is támogathatja.

40. cikk

Új piacok kialakítása és promóciós kampányok szervezése

(1)   Az Alap támogathatja az olyan közérdekű intézkedéseket, amelyek célja a minőség- és értéknövelési politika végrehajtása, valamint a halászati és akvakultúra-termékek új piacainak kialakítása vagy promóciós kampányok szervezése.

(2)   A tevékenységek nem irányulhatnak kereskedelmi márkákra, illetve nem utalhatnak konkrét országra vagy földrajzi területre, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet (19) feltételei szerint elismert termékek kivételével.

(3)   A műveletek többek között a következőkre vonatkoznak:

a)

a halászati és akvakultúra-termékek regionális, nemzeti vagy transznacionális kampányainak végrehajtása;

b)

a piac ellátása olyan többlettel vagy nem megfelelő mértékben hasznosított fajokkal, amelyeket általában visszaengednek, vagy amelyek kereskedelmi szempontból nem tartanak számot érdeklődésre;

c)

a halászati és akvakultúra-termékekkel kapcsolatos minőségpolitika végrehajtása;

d)

olyan termékek ösztönzése, amelyeket a környezetre alacsony hatást gyakorló módszerekkel nyertek;

e)

az 510/2006/EK rendelet értelmében elismert termékek ösztönzése;

f)

minőségtanúsítás, beleértve a környezetbarát termelési módszerek alkalmazásával fogott vagy tenyésztett termékek részére címke létrehozását és e termékek minőségtanúsítását is;

g)

a halászati és akvakultúra-termékek és a halászati ágazat imázsának javítását célzó kampányok;

h)

piaci felmérések végzése.

41. cikk

Kísérleti projektek

(1)   Az Alap támogathat olyan kísérleti projekteket, beleértve a szelektívebb halászati technológiák kísérleti alkalmazását, amelyek célja új technológiai ismeretek szerzése és terjesztése, és amelyeket gazdasági szereplő, elismert szakmai szövetség vagy bármilyen egyéb, a tagállam által ebből a célból kijelölt, hozzáértő szervezet hajt végre, partnerségben egy tudományos vagy szakmai testülettel.

(2)   Az előző bekezdésben meghatározott kísérleti projektek:

a)

a termelő ágazatban uralkodó valós körülményekhez közeli körülmények között vizsgálhatják meg egy innovatív technológia technikai vagy gazdasági életképességét abból a célból, hogy technikai vagy gazdasági ismereteket szerezzenek vagy terjesszenek a vizsgált technológiáról;

b)

lehetővé tehetik gazdálkodási tervek és halászati erőkifejtés elosztási tervek vizsgálatait, beleértve szükség esetén a halászati tilalmi területek létrehozását annak érdekében, hogy értékeljék a biológiai és pénzügyi következményeket és a kísérleti újratelepítéseket;

c)

kidolgozhatnak és vizsgálhatnak a felszerelés szelektivitásának javítására, illetve a járulékos halfogás, a visszaengedett halállomány, vagy a környezetre – különösen a tengerfenékre – gyakorolt hatás csökkentésére irányuló módszereket;

d)

vizsgálhatják a halászati gazdálkodási technikák alternatív típusait.

Egy kísérleti projekt mindig magában foglalja a megfelelő tudományos nyomon követést annak érdekében, hogy jelentős eredményeket tudjon hozni.

(3)   Az (1) bekezdés szerint finanszírozott projektek eredményeiről technikai jelentéseket kell készíteni, amelyeket nyilvánosságra kell hozni.

42. cikk

Halászhajók átalakítása más célra való alkalmazásra

Az Alap támogatást nyújthat halászhajók más célra való alkalmazásra történő átalakításához, hogy azok – valamely tagállam lobogója alatt és közösségi bejegyzéssel – a halászati ágazatban oktatási vagy kutatási célra vagy egyéb, halászaton kívüli tevékenységekre szolgáljanak. Ezeket a műveleteket kizárólag közjogi vagy részben állami szervezetek végezhetik.

IV. FEJEZET

4. prioritási tengely: a halászati területek fenntartható fejlesztése

43. cikk

A támogatások alkalmazási köre

(1)   Az Alap az egyéb közösségi eszközöket kiegészítve segítséget nyújthat a közös halászati politika célkitűzéseinek végrehajtását támogató általános stratégia részeként támogatásra jogosult halászati területek életminőségének fenntartható fejlesztéséhez és javításához, különösen figyelembe véve annak társadalmi-gazdasági hatásait.

(2)   A halászati területek fenntartható fejlesztésére irányuló intézkedések az alábbiakra törekednek:

a)

e területek gazdasági és társadalmi prosperitásának fenntartása, valamint hozzáadott érték létrehozása a halászati és az akvakultúra-termékek terén;

b)

munkahelyek fenntartása és létrehozása a halászati területeken a diverzifikáció vagy a halászati ágazatban végbemenő változások eredményeként fellépő társadalmi-gazdasági nehézségekkel szembenéző területek gazdasági és társadalmi szerkezetátalakításának támogatása útján;

c)

a part menti környezet minőségének javítása;

d)

a halászati területek közötti nemzeti és transznacionális együttműködés előmozdítása.

(3)   A támogatásra kiválasztott halászati területek korlátozott területűek, és általában kisebbek, mint a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) értelmében vett NUTS 3 szintű statisztikai célú területi egység. A területnek kielégítő mértékben összefüggőnek kell lennie földrajzi, gazdasági és társadalmi szempontból.

(4)   A támogatásnak elsősorban az alábbi jellemzőkkel bíró területeket kell megcéloznia:

a)

alacsony népsűrűség;

vagy

b)

hanyatló halászat;

vagy

c)

kis halászközösségek.

(5)   A tagállam tájékoztatja a Bizottságot az ezen prioritási tengely értelmében finanszírozásra kiválasztott területekről, és rögzíti ezt az információt a 67. cikkben említett következő éves jelentésben.

44. cikk

Támogatásra jogosult intézkedések

(1)   A halászati területek fenntartható fejlődése vonatkozásában az alábbiak jogosultak támogatásra:

a)

a halászati területek versenyképességének erősítése;

b)

gazdasági tevékenységek szerkezetátalakítása és átállítása, különösen az ökoturizmus ösztönzésével, feltéve, hogy ezek a tevékenységek nem eredményezik a halászati erőkifejtés növekedését;

c)

a tevékenységek diverzifikálása a halászok többirányú foglalkoztatásának ösztönzése útján, a halászati ágazaton kívüli új munkahelyek létrehozása révén;

d)

hozzáadott érték létrehozása a halászati termékek terén;

e)

a kis halászközösségek érdekeit szolgáló, a kisüzemi halászattal és turizmussal kapcsolatos infrastruktúra és szolgáltatások támogatása;

f)

a halászati területek környezetének védelme vonzerejének fenntartása érdekében, a tengerparti, halászattal foglalkozó apró falvak és községek újraélesztése és fejlesztése, valamint a természeti és építészeti örökség védelme és hangsúlyozása;

g)

a természeti vagy ipari katasztrófák által károsított halászati ágazat termelési potenciáljának helyreállítása;

h)

a halászati területek csoportjai közötti régióközi és transznacionális együttműködés előmozdítása, alapvetően a hálózatosodás és a legjobb gyakorlat terjesztése révén;

i)

szakmai készségek megszerzése, és a helyi fejlesztési stratégia előkészítésének és megvalósításának megkönnyítése;

j)

hozzájárulás a csoportok működési költségeihez.

(2)   Az Alap az érintett prioritási tengely legfeljebb 15 %-a erejéig olyan intézkedéseket is finanszírozhat, amelyek például ösztönzik és javítják a szakmai készségeket, a munkavállalók alkalmazkodóképességét és elhelyezkedési lehetőségeit, különösen a nők javára, feltételezve, hogy ezek az intézkedések a fenntartható fejlesztési stratégia szerves részét képezik, és közvetlenül kapcsolódnak az (1) bekezdésben leírt intézkedésekhez.

(3)   Az (1) bekezdés szerint nyújtott támogatás magában foglalhat az I., II. és III. fejezetben előirányzott intézkedéseket, a 23. és 24. cikkben meghatározott intézkedések kivételével. Az ezen intézkedésekkel összhangban álló műveletekhez nyújtott támogatás esetén az I., II. és III. fejezetben, valamint a II. mellékletben megállapított vonatkozó feltételeket és műveletenkénti hozzájárulási arányt kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdésben említett támogatás kedvezményezettjeinek vagy a halászati ágazatban foglalkoztatott munkavállalóknak, vagy az ágazathoz kapcsolódó munkahellyel rendelkező személyeknek kell lenniük.

(5)   A csoportok működési költségei általában nem haladhatják meg a halászati terület számára biztosított összköltségvetés 10 %-át. Ettől eltérve, a tagállamok dönthetnek ezen küszöbérték eseti alapon történő túllépéséről, különösen ha a csoportok nem hozhatók létre meglévő, tapasztalattal rendelkező szervezetek alapján.

(6)   Amennyiben egy e cikk szerinti intézkedés más közösségi támogatási eszköz alapján is támogatásra jogosult, a tagállamnak operatív programja kidolgozása során egyértelművé kell tennie, hogy ezt az Alap vagy más közösségi támogatási eszköz támogatja-e.

45. cikk

Részvétel a halászati területek fenntartható fejlesztésében

(1)   A halászati területek fenntartható fejlődését segítő intézkedéseket a köz- és magánszféra érintett, helyi társadalmi-gazdasági ágazataiból származó partnereit képviselő csoport (a továbbiakban: csoport) hajtja végre egy adott területen, és – az arányosság elvével összhangban – a támogatás lebonyolításához és a műveletek sikeres befejezésének biztosításához szükséges megfelelő igazgatási és pénzügyi kapacitással. A csoportnak minden lehetséges esetben létező, tapasztalatokkal rendelkező szervezeteken kell alapulnia.

(2)   A csoport alulról felfelé történő megközelítésen alapuló, integrált helyi fejlesztési stratégát javasol és hajt végre, az irányító hatósággal egyetértésben.

(3)   Az egy csoport által lefedett területnek összefüggőnek kell lennie, és elegendő kritikus tömeggel kell rendelkeznie az emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások vonatkozásában egy életképes helyi fejlesztési stratégia támogatásához.

(4)   A helyi fejlesztési stratégia szerinti műveleteket a csoport választja ki, és azoknak összhangban kell lenniük a 44. cikkben meghatározott intézkedésekkel. A műveletek többségét a magánszektor vezeti.

(5)   Intézményi struktúrájuk sajátos jellegétől függően a tagállamok vagy a régiók az információ terjesztése és különösen a bevált gyakorlat cseréje céljából ösztönözhetik a hálózatosodást.

V. FEJEZET

5. prioritási tengely: Technikai segítségnyújtás

46. cikk

Technikai segítségnyújtás

(1)   A Bizottság kezdeményezésére és/vagy nevében, éves allokációjának legfeljebb 0,8 %-áig, az Alapból finanszírozhatók az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, monitoring-, igazgatási és technikai támogatási, értékelő, valamint ellenőrzési intézkedések.

Ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 53. cikke (2) bekezdésével és az említett rendelet bármely egyéb rendelkezéseivel, valamint azon végrehajtási szabályaival összhangban történik, amelyek az Európai Unió általános költségvetése végrehajtásának ilyen formájára vonatkoznak.

Az említett intézkedések az alábbiakat foglalják magukban:

a)

értékelések, szakértői jelentések, statisztikák és tanulmányok, az Alap működésével kapcsolatos általános jellegűeket is beleértve;

b)

a partnereket, az Alap támogatásából részesülő kedvezményezetteket és a nyilvánosságot célzó intézkedések, beleértve a tájékoztató intézkedéseket is;

c)

a Közösségen belüli információterjesztésre, hálózatosodásra, figyelemfelhívásra, az együttműködés ösztönzésére és tapasztalatcserére irányuló intézkedések;

d)

az irányítást, monitoringot, ellenőrzést és értékelést szolgáló számítógépes rendszerek üzembe helyezése, üzemeltetése és összekapcsolása;

e)

az értékelési módszerek javítása és az e téren alkalmazott gyakorlatokra vonatkozó információcsere;

f)

a halászati területek fenntartható fejlesztésének szereplőivel transznacionális és közösségi hálózatok létrehozása, a tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlat bátorítása, a transzregionális és transznacionális együttműködés ösztönzése és megvalósítása, valamint az információk terjesztése céljából.

(2)   A tagállam kezdeményezésére az Alap az operatív programok teljes összegének 5 %-a erejéig finanszírozhat az operatív programok alá tartozó olyan tevékenységeket, amelyek az operatív programok támogatásának előkészítésével, irányításával, monitoringjával, értékelésével, nyilvánosságával és ellenőrzésével, valamint a hálózatosodással kapcsolatosak. Kivételes esetben és kellően indokolt körülmények között ez a küszöbérték túlléphető.

(3)   A tagállam kezdeményezésére az Alap az operatív programok keretében finanszírozhat olyan intézkedéseket, amelyek azoknak a tagállamoknak az igazgatási képességeit javítják, amelyek valamennyi régiója támogatásra jogosult a konvergencia-célkitűzés értelmében.

(4)   Az (1) bekezdésben előírt technikai segítségnyújtás típusait a 101. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban kell elfogadni.

V. CÍM

A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS HATÉKONYSÁGA ÉS NYILVÁNOSSÁGA

I. FEJEZET

Az operatív programok értékelése

47. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az operatív programot a 48., 49. és 50. cikk rendelkezéseinek értelmében előzetes, időközi és utólagos értékelésnek kell alávetni.

Az értékelések célja az, hogy javítsák az Alapból nyújtott támogatás minőségét és hatékonyságát, valamint az operatív program végrehajtását. Értékelik továbbá ezek hatását a 19. cikkben meghatározott irányadó elvek, a nemzeti stratégiai tervek megfelelő része és a tagállamokat érintő konkrét problémák vonatkozásában, miközben figyelembe veszik a fenntartható fejlődés igényeit a halászati ágazatban, valamint a környezeti hatást.

(2)   Az Alapból nyújtott támogatás hatékonyságát az alábbi kritériumok alapján kell értékelni:

a)

az Alap általános hatása az e rendelet 4. cikkében meghatározott célkitűzésekre;

b)

az operatív programba belefoglalt prioritási tengelyek hatása.

(3)   Az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott értékelési tevékenységeket a tagállam vagy a Bizottság felelőssége mellett végzik, ahogy az célszerű, összhangban az arányosság elvével, valamint a Bizottság és a tagállam közötti partnerség alapján.

(4)   A tagállamok biztosítják az értékelések elvégzéséhez szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat, megszervezik a szükséges adatok előállítását és összegyűjtését, valamint felhasználják a monitoringrendszerből származó különböző típusú információkat.

(5)   Az alkalmazandó értékelési módszereket és szabványokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

(6)   Az értékelést az 58. cikkben említett hatóságoktól független értékelőknek kell elvégezniük. Az eredményeket az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) rendelkezéseivel összhangban nyilvánosságra kell hozni, hacsak az értékelésért felelős hatóság ezt kifejezetten nem ellenzi.

(7)   Az értékeléseket az operatív program technikai segítségnyújtási költségvetéséből finanszírozzák, amennyiben azokat a tagállam felelőssége mellett végzik, és a Bizottság technikai segítségnyújtási költségvetéséből, amennyiben azokat annak hatáskörében végzik.

48. cikk

Előzetes értékelés

(1)   Az előzetes értékelés célja az összhang biztosítása a 19. cikkben meghatározott irányadó elvek, a nemzeti stratégiai terv megfelelő része és az operatív program között, valamint a költségvetési források operatív program szerinti felosztásának optimalizálása, és a programozás minőségének javítása.

(2)   A tagállamok az előzetes értékelést az operatív programok szintjén végzik az arányosság elvével összhangban, és a 47. cikk (5) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó értékelési módszereknek és szabványoknak megfelelően.

(3)   A tagállamok legkésőbb az operatív program benyújtásakor ismertetik az előzetes értékelést.

49. cikk

Időközi értékelés

(1)   Az időközi értékelés célja az operatív program egészének vagy részének hatékonyságvizsgálata azzal a szándékkal, hogy a támogatás és a végrehajtás minőségének javítása céljából kiigazításokra kerülhessen sor.

(2)   Az operatív program időközi értékelését az arányosság elvével összhangban végzik olyan naptári ütemezés alapján, amely lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék az észrevételeket a 16. cikkben említett stratégiai vita előkészítése céljából.

(3)   Az időközi értékeléseket a tagállamok felelőssége mellett szervezik az irányító hatóságok kezdeményezésére, konzultálva a Bizottsággal, összhangban a 47. cikk (5) bekezdése szerinti eljárással összhangban meghatározandó értékelési módszerekkel és szabványokkal. Ezeket továbbítják az operatív program monitoringbizottsága és a Bizottság számára.

50. cikk

Utólagos értékelés

(1)   Az utólagos értékelés az erőforrások hasznosításának fokát, az operatív program hatékonyságát és eredményességét, valamint annak hatását vizsgálja a 4. cikkben említett általános célkitűzések és a 19. cikkben meghatározott irányadó elvek vonatkozásában. Azonosítja azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak az operatív program végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához, megvizsgálva azt a fenntarthatóság és a legjobb gyakorlat szempontjából is.

(2)   Az utólagos értékelést a Bizottság kezdeményezésére és felelőssége mellett végzik, konzultálva a tagállammal és az irányító hatósággal, amely összegyűjti az annak végrehajtásához szükséges információkat.

(3)   Az utólagos értékelést legkésőbb 2015. december 31-ig kell befejezni.

II. FEJEZET

Tájékoztatás és nyilvánosság

51. cikk

Tájékoztatás és nyilvánosság

(1)   A tagállamok tájékoztatást nyújtanak az operatív programról és a műveletekről, valamint a közösségi hozzájárulásról, és nyilvánosságra hozzák azokat. A tájékoztatás címzettje a közvélemény. Ennek célja a Közösség szerepének kiemelése és annak biztosítása, hogy az Alapból származó támogatás átlátható legyen.

(2)   Az operatív programot irányító hatóság felelős ennek a következőképpen történő nyilvánosságra hozataláért:

a)

a program által nyújtott lehetőségekről, valamint a finanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól és módszereiről tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a halászati ágazatban érdekelt szervezeteket, a szakmai szövetségeket, a gazdasági és társadalmi partnereket, a nemek közötti egyenlőség előmozdításában érintett szerveket és az érintett nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is;

b)

tájékoztatja a kedvezményezetteket a közösségi hozzájárulás összegéről;

c)

tájékoztatja a közvéleményt arról, hogy a Közösség milyen szerepet játszik az operatív programban és annak eredményeiben.

(3)   A tagállamok a 67. cikkben említett éves és záró jelentések keretében minden évben értesítik a Bizottságot az e cikk céljainak érdekében vállalt kezdeményezéseikről.

VI. CÍM

AZ ALAP PÉNZÜGYI HOZZÁJÁRULÁSA

I. FEJEZET

Az Alap hozzájárulása

52. cikk

Az állami támogatás intenzitása

Az állami támogatás maximális intenzitását az e rendelet II. mellékletében található táblázat tartalmazza.

53. cikk

Az Alap hozzájárulása

(1)   Az Alap hozzájárulásának legmagasabb arányát és legmagasabb összegét az operatív programot elfogadó bizottsági határozat minden egyes prioritási tengely vonatkozásában a konvergencia- és a nem konvergencia-célkitűzés tekintetében külön rögzíti.

(2)   Az Alap hozzájárulásának kiszámítása a teljes közkiadáshoz viszonyítva történik.

(3)   Az Alap hozzájárulását prioritási tengelyenként határozzák meg. Az Alap hozzájárulásának felső határai a következők:

a)

az Alap által társfinanszírozott közkiadások 75 %-a a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra jogosult régiókban, a (7), (8) és (9) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel;

b)

a társfinanszírozott közkiadások 50 %-a a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra nem jogosult egyéb régiókban, a (7), (8) és (9) bekezdésre is figyelemmel.

Ettől eltérve a tagállamok az intézkedések szintjén régiónként egységes mértéket alkalmazhatnak az operatív programban.

(4)   Az Alap minimális hozzájárulása prioritási tengelyenként a közkiadások 20 %-a.

(5)   Az Alapból egy művelethez nyújtott támogatás minimális összege a művelet támogatására kiutalt közkiadások 5 %-a.

(6)   Az Alapból egy művelethez nyújtott támogatások teljes összege nem lépheti túl a művelet támogatására allokált közkiadások 95 %-át.

(7)   Amennyiben az Alapból finanszírozott műveletek a 24. vagy a 27. cikk hatálya alá tartoznak, amennyiben ezek a 21. cikk a) pontjának i. alpontjában hivatkozott halászati erőkifejtés kiigazítására irányuló terv részét képezik, vagy a 26. cikk (3) vagy (4) bekezdésének hatálya alá tartoznak, az Alap hozzájárulásának felső határa az 1. prioritási tengely esetében a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra jogosult régiókban legfeljebb 10 százalékponttal, a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra nem jogosult régiókban pedig legfeljebb 15 százalékponttal nő.

Ez a növekedés arányos az első albekezdésben szereplő műveletekre vonatkozó teljes kiadásnak az 1. prioritási tengely teljes kiadására vonatkozó arányával.

(8)   Amennyiben az Alap által finanszírozott műveletek a 23. cikk hatálya alá tartoznak, az 1. prioritási tengely esetében a hozzájárulás felső határát a konvergencia-célkitűzés alapján támogatásra jogosult régiókban legfeljebb 10 százalékponttal a konvergencia-célkitűzés alapján támogatásra nem jogosult régiókban pedig legfeljebb 25 százalékponttal kell növelni.

Ez a növekedés arányos az első albekezdésben szereplő műveletekre vonatkozó teljes kiadásnak az 1. prioritási tengely teljes kiadására vonatkozó arányával.

(9)   Amennyiben az Alap a távoli elhelyezkedésük miatt hátrányos helyzetben lévő távoli görög szigeteken, valamint a legkülső régiókban finanszíroz műveleteket, az Alap hozzájárulásának felső értéke valamennyi prioritási tengely esetében a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra jogosult régiókban legfeljebb 10 %-kal, a konvergencia-célkitűzés szerint támogatásra nem jogosult régiókban pedig 35 %-kal nő.

Valamennyi prioritási tengely esetében ez a növekedés arányos az első albekezdésben szereplő műveletekre vonatkozó teljes kiadásnak a prioritási tengely teljes kiadására vonatkozó arányával.

(10)   A Bizottság kezdeményezésére vagy nevében végrehajtott technikai segítségnyújtási intézkedéseket 100 %-ban az Alap finanszírozza.

54. cikk

A halmozás tilalma

Az Alap által társfinanszírozott kiadás más közösségi pénzügyi eszközből nem kaphat támogatást.

55. cikk

A kiadások támogathatósága

(1)   A kiadások az Alapból abban az esetben jogosultak támogatásra, ha az operatív program Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja vagy 2007. január 1-je – a két időpont közül a korábbit kell figyelembe venni –, valamint 2015. december 31. között a kedvezményezettek ténylegesen kifizették azokat. A társfinanszírozott műveletek a támogatásra jogosultság kezdőnapját megelőzően nem fejeződhetnek be.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a természetbeni hozzájárulások, az értékcsökkenés és az általános költségek a kedvezményezett által a műveletek végrehajtása során kifizetett költségnek tekinthetők az alábbi feltételekkel:

a)

a költségek elszámolhatóságára vonatkozó, a (4) bekezdés szerint megállapított szabályok előírják az ilyen költségek elszámolhatóságát;

b)

a költség összegét számlákkal megegyező bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal igazolják;

c)

természetbeni hozzájárulások esetén az alapokból származó társfinanszírozás nem haladja meg a teljes elszámolható költségnek az említett hozzájárulások nélküli értékét.

(3)   A kiadások csak akkor jogosultak az Alapból származó hozzájárulásra, ha azok az irányító hatóság által – a monitoringbizottság előre rögzített kritériumainak megfelelően – kiválasztott műveletekből származnak.

A valamely operatív programnak a 18. cikkben említett felülvizsgálatakor felmerülő új kiadás az operatív program felülvizsgálatára vonatkozó kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtásának napjától jogosult támogatásra.

(4)   A kiadások támogathatóságára vonatkozó szabályokat nemzeti szinten kell megállapítani az e rendeletben előírt kivételekre is figyelemmel. Ezek a szabályok az operatív program keretében bejelentett kiadások egészére vonatkoznak.

(5)   Az alábbi kiadások nem jogosultak támogatásra:

a)

hozzáadottérték-adó a vissza nem téríthető hozzáadottérték-adó kivételével, amennyiben azt ténylegesen és végérvényesen a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról – közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (22) 4. cikke (5) bekezdésének első albekezdésében említett nem adóköteles személytől eltérő kedvezményezettek viselik;

b)

hitelkamat, a (8) bekezdés sérelme nélkül;

c)

az érintett műveletre vonatkozó teljes elszámolható költség több mint 10 %-át kitevő földvásárlás;

d)

lakhatás.

(6)   E cikk (1), (3) és (4) bekezdése a 46. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseit nem érinti.

(7)   A kedvezményezett számára kiadással nem járó műveletek tekintetében az Alapból származó hozzájárulásra jogosult kiadás a kedvezményezettnek nyújtott állami támogatás.

(8)   Az (5) bekezdés b) pontjától eltérve, az Alapból származó hozzájárulás a vissza nem térítendő közvetlen támogatástól eltérő formában is nyújtható. A részletes szabályokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

56. cikk

A műveletek tartóssága

(1)   A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy művelet csak akkor tarthatja meg az Alapból származó hozzájárulást, ha a műveletet illetően az illetékes nemzeti hatóságok vagy az irányító hatóság finanszírozási határozatát követő öt éven belül nem történik olyan jelentős módosulás, amely

a)

a művelet jellegét vagy végrehajtásának feltételeit érinti, vagy egy cégnek vagy közjogi szervezetnek jogtalan előnyt biztosít;

b)

valamely infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változásból vagy egy termelőtevékenység megszűnéséből vagy áthelyezéséből ered.

(2)   Az irányító hatóság a 67. cikkben említett éves végrehajtási jelentésben tájékoztatja a Bizottságot az (1) bekezdésben említett módosulások bármelyikéről.

(3)   A jogosulatlanul kifizetett összegeket a VIII. cím II. és III. fejezetének megfelelően vissza kell fizettetni.

(4)   A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy az olyan vállalkozások, amelyek valamely termelőtevékenység tagállamon belüli vagy másik tagállamba irányuló átvitelét követően a (3) bekezdésnek megfelelően visszafizetési eljárás tárgyát képezik vagy képezték, ne részesüljenek az Alapból származó hozzájárulásból.

VII. CÍM

IRÁNYÍTÁS, MONITORING ÉS ELLENŐRZÉS

I. FEJEZET

Irányítási és ellenőrzési rendszerek

57. cikk

Az irányítási és az ellenőrzési rendszerek általános alapelvei

(1)   Az operatív programok tagállamok által felállított irányítási és ellenőrzési rendszerei az alábbiakról rendelkeznek:

a)

az irányításban és az ellenőrzésben érintett szervezetek feladatainak meghatározása, valamint a feladatok megosztása az egyes szervezeteken belül;

b)

a feladatoknak ezen szervezetek közötti és e szervezeteken belüli elkülönítése elvének tiszteletben tartása;

c)

az operatív program keretében bejelentett kiadások helytállóságát és szabályszerűségét szavatoló eljárások;

d)

megbízható számviteli, monitoring- és pénzügyi jelentéstételi rendszerek számítógépes formában;

e)

jelentési és monitoringrendszer olyan esetben, amikor a felelős szervezet egy másik szervezetet bíz meg a feladatok elvégzésével;

f)

a rendszerek működésének ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések;

g)

megfelelő ellenőrzési nyomvonalat biztosító rendszerek és eljárások;

h)

a szabálytalanságok esetére és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizettetésére vonatkozó jelentéstételi és monitoringeljárások.

(2)   Az e) és f) pontban megállapított intézkedések arányosak az érintett operatív programra allokált közkiadások teljes összegével.

58. cikk

A hatóságok kijelölése

(1)   Az operatív program számára a tagállam kijelöli a következőket:

a)

irányító hatóság, amely az operatív programot irányítja;

b)

igazoló hatóság, amely a Bizottság részére történő megküldést megelőzően igazolja a költségnyilatkozatokat és a kifizetés iránti kérelmeket;

c)

az operatív program ellenőrző hatósága, amely működésében független a tagállam által kijelölt irányító és igazoló hatóságtól, valamint amely az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményes működésének ellenőrzéséért felel.

(2)   A tagállam kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet arra, hogy az irányító vagy az igazoló hatóság egyes feladatait vagy valamennyi feladatát a megfelelő hatóság felelőssége mellett elvégezze.

(3)   A tagállam megállapítja az (1) bekezdésben említett hatóságokkal való kapcsolatának, valamint azok Bizottsággal való kapcsolatának a szabályait.

(4)   Az 57. cikk (1) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel az (1) bekezdésben említett egyes hatóságok vagy valamennyi hatóság egyazon szervezetben összevonható.

59. cikk

Az irányító hatóság feladatai

Az irányító hatóság felelős az operatív programnak a megbízható pénzügyi gazdálkodás elvével összhangban történő irányításáért és végrehajtásáért, és különösen a következőkért:

a)

annak biztosítása, hogy a finanszírozásra kiválasztott műveletek összhangban álljanak az operatív programra alkalmazandó feltételekkel, valamint az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak végrehajtásuk teljes időtartama alatt megfeleljenek;

b)

a társfinanszírozott termékek és szolgáltatások teljesítésének vizsgálata, valamint annak vizsgálata, hogy a kedvezményezettek által bejelentett kiadások valóban felmerültek, és a közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelnek; az egyedi műveletek helyszíni ellenőrzése a Bizottság által a 101. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadandó részletes szabályokkal összhangban mintavételi alapon is elvégezhető;

c)

annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon az operatív program minden egyes műveletének számviteli nyilvántartását számítógépes formában nyilvántartó és tároló rendszer, valamint hogy a pénzügyi irányításhoz, monitoringhoz, vizsgálathoz, ellenőrzéshez és értékeléshez szükséges végrehajtási adatok gyűjtése megtörténjen;

d)

annak biztosítása, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásába bevont egyéb szervezetek – a nemzeti számviteli szabályok sérelme nélkül – vagy külön számviteli rendszert, vagy a művelettel kapcsolatos valamennyi ügylet számára megfelelő számviteli kódot alkalmazzanak;

e)

annak biztosítása, hogy az operatív programoknak a 48. és 49. cikkben említett értékelései a 47. cikkel összhangban történjenek;

f)

eljárások kidolgozása annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt valamennyi, kiadási és ellenőrzési dokumentumot a 87. cikkben előírt követelményeknek megfelelően megőrizzék;

g)

annak biztosítása, hogy az igazoló és az ellenőrző hatóság a kiadásokkal kapcsolatban igazolás és ellenőrzés céljából folytatott eljárásokról és ellenőrzésekről valamennyi szükséges információt megkapja;

h)

a monitoringbizottság munkájának segítése és az ahhoz szükséges dokumentumok biztosítása annak érdekében, hogy az az operatív program végrehajtásának minőségét – figyelemmel annak konkrét céljaira – felügyelhesse;

i)

az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítése, valamint – a monitoringbizottság általi jóváhagyásukat követően – a Bizottsághoz történő benyújtása;

j)

az 51. cikkben megállapított, tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelmények betartásának biztosítása.

60. cikk

Az igazoló hatóság feladatai

Az operatív program igazoló hatósága különösen az alábbiakért felel:

a)

az igazolt kiadási kimutatások és kifizetés iránti kérelmek elkészítése és azok benyújtása a Bizottsághoz;

b)

annak igazolása, hogy:

i.

a költségnyilatkozat pontos, megbízható számviteli rendszerekből származik, és ellenőrizhető bizonylatokon alapul;

ii.

a bejelentett kiadások megfelelnek az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak, és a programra alkalmazandó kritériumokkal összhangban finanszírozás céljából kiválasztott, valamint az alkalmazandó közösségi és nemzeti szabályoknak megfelelő műveletek tekintetében merültek fel;

c)

meggyőződés arról, hogy a költségnyilatkozatokban szereplő kiadásokkal kapcsolatban folytatott eljárásokról és ellenőrzésekről kapott információ megfelelő alapot nyújt az igazoláshoz;

d)

igazolás céljából az ellenőrző hatóság által vagy annak felelőssége mellett elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményének figyelembevétele;

e)

a Bizottsághoz benyújtott kiadásokra vonatkozó számviteli nyilvántartások számítógépes formában történő tárolása;

f)

a visszafizetendő, valamint a művelethez történő hozzájárulás egészének vagy egy részének visszavonásából eredő összegek nyilvántartása. Az operatív program lezárását megelőzően visszafizetett összegeket, amelyeket a 97. cikknek megfelelően végzett pénzügyi korrekciókat követően az Európai Unió általános költségvetésébe kell visszafizetni, a következő költségnyilatkozatból kell levonni.

61. cikk

Az ellenőrző hatóság feladatai

(1)   Az operatív program ellenőrző hatósága különösen a következőkért felelős:

a)

annak biztosítása, hogy az operatív program irányítási és ellenőrzési rendszere eredményes működésének vizsgálata céljából ellenőrzéseket végezzen;

b)

annak biztosítása, hogy a műveleteknek a igazolt költségek ellenőrzése céljából történő ellenőrzését megfelelő minta alapján végezzék el;

c)

az a) és b) pontban említett ellenőrzéseket végrehajtó szervezetekre, a használni kívánt módszerre, a műveletek ellenőrzését szolgáló mintavételi módszerre és az ellenőrzések indikatív tervezésére kiterjedő ellenőrzési stratégia benyújtása a Bizottsághoz az operatív program jóváhagyásától számított kilenc hónapon belül, a főbb szervezetek ellenőrzésének és az ellenőrzéseknek a programozási időszak során történő egyenletes megoszlásának biztosítása érdekében;

d)

annak biztosítása, hogy az irányító hatóság és az igazoló hatóság az elvégzett ellenőrzésekre vonatkozó valamennyi szükséges információt megkapja;

e)

2008 és 2015 között minden év december 31-ig

i.

éves ellenőrzési jelentés benyújtása a Bizottsághoz, amely megállapítja az adott év június 30-án végződő, megelőző 12 hónapos időtartam során az operatív program ellenőrzési stratégiájával összhangban végzett ellenőrzések eredményeit, és beszámol a program irányítási és ellenőrzési rendszerében feltárt esetleges hiányosságokról. Az első jelentést, amely a 2007. január 1-jétől2008. június 30-ig tartó időszakra vonatkozik, 2008. december 31-ig kell benyújtani. A 2015. július 1-jét követően végzendő ellenőrzésekre vonatkozó információkat az f) pontban említett, zárónyilatkozatot alátámasztó záró ellenőrzési jelentés tartalmazza;

ii.

az ellenőrző hatóság felelőssége mellett végzett ellenőrzések alapján vélemény kiadása arra vonatkozóan, hogy az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményesen működik ahhoz, hogy megfelelő biztosítékul szolgáljon arra, hogy a Bizottsághoz benyújtott költségnyilatkozatok helytállók, következésképpen megfelelő biztosítékot nyújt arra, hogy az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályosak;

iii.

amennyiben ez a 85. cikk szerint alkalmazandó, az érintett kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét értékelő, részleges zárónyilatkozat benyújtása;

f)

zárónyilatkozat benyújtása a Bizottsághoz legkésőbb 2017. március 31-ig, amely értékeli a végső egyenleg átutalási igénylés érvényességét, valamint a záró költségnyilatkozat alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét, és amelyet záró ellenőrzési jelentésnek kell alátámasztania.

(2)   Az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az ellenőrzési tevékenység során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott, ellenőrzésre vonatkozó standardokat.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett ellenőrzéseket az ellenőrző hatóságtól eltérő szervezet végzi, az ellenőrző hatóság biztosítja, hogy e szervezetek a szükséges funkcionális függetlenséggel rendelkezzenek.

(4)   A Bizottság a kézhezvételt követő legfeljebb három hónapon belül megteszi észrevételeit az (1) bekezdés c) pontja értelmében benyújtott ellenőrzési stratégiára vonatkozóan. Amennyiben a Bizottság ezen időszakon belül nem tesz észrevételt, a stratégiát elfogadottnak kell tekinteni.

II. FEJEZET

Monitoring

62. cikk

A monitoring alapelvei

(1)   A monitoring az operatív program megfelelő végrehajtásának vizsgálatából áll.

(2)   A monitoringot elsődlegesen a monitoringbizottság és az irányító hatóság végzi.

(3)   A Bizottság a monitoringban a monitoringbizottságban való tevékenységén és az operatív program éves felülvizsgálatán keresztül vesz részt, amely különösen az éves végrehajtási és ellenőrzési jelentés elemzését tartalmazza.

(4)   A Bizottság és a tagállamok közötti, e célból folytatott adatcsere a 102. cikkben említett végrehajtási szabályoknak megfelelően elektronikus formában történik.

63. cikk

A monitoringbizottság

A tagállam az irányító hatósággal egyetértésben hozza létre a monitoringbizottságot az operatív program számára, partnerekkel a 8. cikk szerinti konzultációt követően. A monitoringbizottság felállítására az operatív program jóváhagyásárról szóló határozatról a tagállamnak küldött értesítést követő három hónapon belül kerül sor.

A monitoringbizottság az érintett tagállam intézményi, jogi és pénzügyi keretein belül elkészíti eljárási szabályzatát, és az irányító hatósággal egyetértésben elfogadja azt annak érdekében, hogy feladatait e rendeletnek megfelelően lássa el.

64. cikk

Összetétel

(1)   A monitoringbizottság elnöki tisztségét a tagállam vagy az irányító hatóság egy képviselője tölti be.

A monitoringbizottság összetételét a tagállam – a 8. cikk (1) bekezdésének értelmében –, valamint az irányító hatóság határozza meg.

(2)   Saját kezdeményezésére a Bizottság képviselője részt vehet a monitoringbizottság munkájában tanácsadói minőségben.

65. cikk

Feladatok

A monitoringbizottság meggyőződik az operatív programok végrehajtásának hatékonyságáról és minőségéről a következő rendelkezések szerint:

a)

az operatív program jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumait, és jóváhagyja ezen kritériumoknak a programozási igények szerinti bármely felülvizsgálatát;

b)

az irányító hatóság által benyújtott dokumentumok alapján rendszeres időközönként felülvizsgálja az operatív program konkrét céljainak megvalósítása felé tett előrelépést;

c)

megvizsgálja a végrehajtás eredményeit, különösen az egyes prioritási tengelyek mentén kitűzött célok elérését, valamint a 49. cikkben említett időközi értékeléseket;

d)

megvizsgálja és jóváhagyja a végrehajtásra vonatkozó, a 67. cikkben említett éves és zárójelentéseket, mielőtt azokat a Bizottság számára elküldenék;

e)

tájékoztatást kap az éves ellenőrzési jelentésről és a Bizottság esetleges vonatkozó megjegyzéseiről, amelyeket az említett jelentés vizsgálata alapján tett;

f)

a tagállam kezdeményezésére a monitoringbizottságot tájékoztatni lehet a 16. cikk (1) bekezdésében említett, a Bizottságnak írásban benyújtott információkról;

g)

az irányító hatóságnak javasolhatja az operatív program bármely olyan felülvizsgálatát vagy vizsgálatát, amely elősegíthetné az Alap 4. cikkben meghatározott célkitűzéseinek elérését, illetve a program irányításának javítását, a pénzügyi irányítást is beleértve;

h)

megvizsgálja és jóváhagyja az Alapból származó hozzájárulásról szóló bizottsági határozat tartalmának módosítását célzó javaslatokat.

66. cikk

A monitoringra vonatkozó rendelkezések

(1)   Az irányító hatóság és a monitoringbizottság szavatolja az operatív program végrehajtásának minőségét.

(2)   Az irányító hatóság és a monitoringbizottság az ellenőrzést a pénzügyi indikátorok és az operatív programban meghatározott – a 20. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett – indikátorok alapján végzi.

(3)   Amennyiben a támogatás jellege lehetővé teszi, a statisztikai adatokat nemek szerinti bontásban és a kedvezményezett vállalkozásainak mérete szerinti bontásban kell feltüntetni.

(4)   A Bizottság és a tagállamok közötti, e célból folytatott adatcsere a 102. cikkben említett végrehajtási szabályoknak megfelelően elektronikus formában történik.

67. cikk

Az éves és a záró végrehajtási jelentések

(1)   Minden év június 30-ig – és első alkalommal 2008-ban – az irányító hatóság az operatív program végrehajtásáról éves jelentést, 2017. március 31-ig pedig zárójelentést küld a Bizottságnak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentések, annak érdekében, hogy világos áttekintést adjanak az operatív program végrehajtásáról, a következő információkat tartalmazzák:

a)

az operatív program és a prioritások megvalósítása terén elért, azok egyedi, ellenőrizhető céljaihoz viszonyított előrehaladás, a 20. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, a prioritási tengelyre vonatkozó indikátorok felhasználása révén számszerűsített formában mindenhol és mindenkor, ahol és amikor ez lehetséges;

b)

a támogatás végrehajtására közvetlen hatással lévő általános helyzet változása, különösen a jelentős társadalmi-gazdasági fejlődést, a nemzeti, regionális vagy ágazati politikák változásait, és ahol szükséges, azoknak az Alapból és az egyéb pénzügyi eszközökből származó támogatások közötti összhangot befolyásoló következményei;

c)

az operatív program pénzügyi lebonyolítása, minden egyes prioritási tengelyre, a konvergencia-célkitűzés és a nem konvergencia-célkitűzés vonatkozásában elkülönítetten részletezve a következőket:

i.

a kedvezményezettek által kifizetett kiadások, ideértve az irányító hatóságnak eljuttatott kifizetési kérelmekben feltüntetett kiadásokat, valamint a megfelelő közpénzből való hozzájárulást is;

ii.

a Bizottságtól kapott összes kifizetés és a 66. cikk (2) bekezdésében hivatkozott pénzügyi indikátorok számszerűsítése;

és

iii.

a kedvezményezetteknek folyósított kifizetésekért felelős szervezet által kifizetett kiadások;

d)

az irányító hatóság és a monitoringbizottság által a végrehajtás minőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében tett lépések, különösen:

i.

ellenőrzési és értékelési intézkedések, beleértve az adatgyűjtésre vonatkozó szabályokat is;

ii.

összefoglaló az operatív program végrehajtása során felmerült jelentősebb problémákról és a hozott intézkedésekről, beleértve a 69. cikk (2) bekezdése értelmében tett észrevételekre adott választ is;

iii.

a technikai segítségnyújtás felhasználása;

e)

az operatív program nyilvánosságának biztosítására hozott intézkedések;

f)

az operatív program végrehajtási szakasza során az irányító hatóság vagy más hatóság részére a 96. cikk (2) bekezdésében említett megszüntetést követően kiutalt támogatás felhasználása;

g)

olyan esetek, amelyek során kiderült, hogy az 56. cikkben említett lényeges módosításról van szó;

h)

tájékoztatás az operatív program végrehajtása során felmerült és a közösségi jognak való megfeleléssel összefüggő jelentősebb problémákról, valamint az azok kezelésére hozott intézkedésekről;

A Bizottsághoz eljuttatott információk terjedelme az érintett operatív program közkiadásának teljes összegével arányos. Adott esetben ezek az információk összefoglaló formájában is átadhatók.

A b), d), e), f) és g) pontban említett információkat – amenyiben a korábbi jelentéshez képest nem volt számottevő módosítás – nem kell a jelentésbe foglalni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett jelentések akkor tekinthetők elfogadhatónak, ha azok a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi információt tartalmazzák. A Bizottság tizenöt munkanapon belül értesíti a tagállamot e jelentés elfogadhatóságáról.

(4)   A Bizottság az irányító hatóság által benyújtott, a végrehajtásról szóló éves jelentés tartalmáról a benyújtást követő két hónapon belül határoz. Az operatív program zárójelentésére vonatkozó határidő öt hónap. Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem ad választ, a jelentést elfogadottnak kell tekinteni.

68. cikk

A Bizottság éves beszámolója

(1)   Minden év december 31-ig, és első alkalommal 2008-ban, a Bizottság beszámolót küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának e rendelet végrehajtásának előző évi előrehaladásáról.

(2)   Ez a jelentés összegezi az operatív programok végrehajtásával kapcsolatos legfontosabb fejleményeket, tendenciákat és kihívásokat.

(3)   A Bizottság éves jelentése tartalmazza továbbá:

a)

az Alap tevékenységeinek összefoglalóját tagállamonként, beleértve az előirányzatokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat és kifizetéseket, valamint a technikai segítségnyújtásnak a Bizottság és a tagállamok általi felhasználását;

b)

az Alapnak a strukturális alapokkal és az EMVA-val való koordinálásának értékelését;

c)

amint rendelkezésre állnak, a 49. cikkben előírt értékelések megállapításait;

d)

amikor a negyedik éves jelentést benyújtották, és ismét, amikor a programozás záróévére vonatkozó jelentést benyújtották, a tagállamok által felállított irányítási és ellenőrzési rendszerekre vonatkozó, a Bizottság nevében végrehajtott ellenőrzések összegzését, és a tagállamok által végzett, az Alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó ellenőrzések eredményét, valamint adott esetben, a pénzügyi korrekciókat.

(4)   A jelentés a tagállamok éves jelentésére és bármely más rendelkezésre álló információra vonatkozó bizottsági vizsgálaton és értékelésen alapul. E jelentésnek különösen 2012-ben a 16. cikk (1) bekezdésében említett stratégiai vita és bármely más rendelkezésre álló információ eredményére is kell alapulnia. A jelentés felsorolja a tagállamok és a Bizottság által foganatosított vagy foganatosítandó intézkedéseket, ezáltal lehetővé téve a jelentésben szereplő ténymegállapításokat követő megfelelő intézkedéseket.

69. cikk

A programok éves vizsgálata

(1)   A 67. cikkben említett éves végrehajtási jelentés benyújtásakor és a Bizottság véleményének figyelembevételével a Bizottság és az irányító hatóság a végrehajtás javítása érdekében minden évben megvizsgálja az operatív program végrehajtásában történt előrelépést, az előző évben elért főbb eredményeket, a pénzügyi lebonyolítást és más tényezőket.

Vizsgálható továbbá – adott esetben az ellenőrző hatóság részvételével – az irányítási és ellenőrzési rendszer bármely olyan vonatkozása, amely a 61. cikk (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában említett éves ellenőrzési jelentésben felmerült.

(2)   Az (1) bekezdésben említett vizsgálatot követően – és adott esetben az ellenőrző hatóság részvételével – a Bizottság észrevételeket tehet a tagállam és az irányító hatóság számára, amelyek ezekről tájékoztatják a monitoringbizottságot. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot az ezen észrevételekre válaszul hozott intézkedésekről.

(3)   Amikor a 2000 és 2006 közötti programozási időszakra adott támogatásokra vonatkozó utólagos értékelések rendelkezésre állnak, az átfogó eredmény a következő éves vizsgálat keretében megvizsgálandó.

III. FEJEZET

A tagállamok és a Bizottság hatásköre

1. szakasz

A tagállamok hatásköre

70. cikk

Irányítás és ellenőrzés

(1)   Az operatív programok irányításának és ellenőrzésének biztosításáért különösen az alábbi intézkedések útján, a tagállamok felelősek:

a)

annak biztosítása, hogy az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszerét az 57–61. cikknek megfelelően hozzák létre, valamint azok eredményesen működnek;

b)

a szabálytalanságok megelőzése, feltárása és korrigálása, valamint a jogosulatlanul kifizetett összegek – adott esetben a késedelmi kamatokkal együtt történő – visszafizettetése. Erről a tagállamok értesítik a Bizottságot, amelyet folyamatosan tájékoztatnak az államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról.

(2)   Ha a kedvezményezett számára jogosulatlanul kifizetett összeget nem lehet visszafizettetni, a tagállam felelős az elveszett összegeknek az Európai Közösségek általános költségvetésébe történő visszafizetéséért, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy a felmerült veszteséget nem a tagállam által elkövetett hiba vagy gondatlanság okozta.

71. cikk

Az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállítása

(1)   A tagállamok az első időközi átutalási kérelem benyújtása előtt vagy az operatív program jóváhagyását követő legkésőbb tizenkét hónapon belül benyújtják a Bizottságnak a rendszerek leírását, amely különösen az alábbiak felépítését és eljárásait tartalmazza:

a)

az irányító és igazoló hatóságok, valamint a közreműködő szervezetek;

b)

az ellenőrző hatóság és egyéb, annak hatáskörében ellenőrzéseket végző szervezetek.

(2)   Ezt a leírást egy, a rendszerek felállításáról szóló értékelés eredményeit, valamint az 57–61. cikknek való megfelelésről szóló véleményt ismertető jelentés kíséri. Amennyiben a vélemény fenntartásokat tartalmaz, a jelentés megjelöli a hiányosságok súlyosságát. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a meghozandó korrekciós intézkedésekről és azok végrehajtásának ütemezéséről, valamint ezt követően megerősíti, hogy az intézkedéseket foganatosították és a megfelelő fenntartásokat visszavonták.

Az első albekezdésben említett jelentést elfogadottnak kell tekinteni és az első időközi átutalást teljesíteni kell az alábbi körülmények fennállta esetén:

a)

a jelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül, amennyiben az első albekezdésben említett vélemény nem tartalmaz fenntartást, valamint a Bizottság észrevételének hiányában;

b)

amennyiben a vélemény fenntartást tartalmaz, annak a Bizottság számára történő megerősítésekor, hogy a rendszerek kulcsfontosságú elemeire vonatkozó korrekciós intézkedéseket végrehajtották, és az érintett fenntartásokat visszavonták, valamint ha a megerősítés napjától számított három hónapon belül a Bizottság nem tesz észrevételt.

Amennyiben a fenntartások egyetlen prioritási tengelyre vonatkoznak, az első időközi átutalást az operatív program egyéb, a fenntartás által nem érintett prioritási tengelyei tekintetében kell teljesíteni.

(3)   A (2) bekezdésben említett jelentést és véleményt az ellenőrző hatóság, vagy az irányító hatóságtól és az igazoló hatóságtól funkcionálisan független közjogi vagy magánjogi szervezet állítja ki, amely feladatát a nemzetközileg elfogadott, ellenőrzésre vonatkozó standardoknak megfelelően végzi.

2. szakasz

A bizottság feladatai

72. cikk

A Bizottság hatásköre

(1)   A Bizottság a 71. cikkben meghatározott eljárással összhangban meggyőződik arról, hogy a tagállamok az 57–61. cikknek megfelelő irányítási és ellenőrzési rendszereket felállították, valamint arról, hogy – az éves ellenőrzési jelentések, az ellenőrző hatóság éves véleménye és saját ellenőrzései alapján – az operatív programok végrehajtási időszaka során a rendszerek eredményesen működnek.

(2)   A tagállamok által végzett ellenőrzések sérelme nélkül a Bizottság tisztviselői vagy a Bizottság meghatalmazott képviselői helyszíni ellenőrzések során – a sürgős esetek kivételével – legalább tíz munkanappal előre történő előzetes értesítést követően megvizsgálhatják az irányítási és ellenőrzési rendszerek eredményes működését, amely ellenőrzések magukban foglalhatják az operatív programban szereplő műveletek ellenőrzését is. Ezeken az ellenőrzéseken a tagállam tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek.

A Bizottság helyszíni ellenőrzések végzésére kellően feljogosított tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői hozzáférnek az Alap által finanszírozott kiadásokkal kapcsolatos könyvekhez és valamennyi egyéb dokumentumhoz, ideértve az elektronikus adathordozón összeállított vagy kapott és rögzített dokumentumokat és metaadatokat is.

A fent említett ellenőrzési hatáskör nem érinti azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek egyes intézkedéseket a nemzeti jogszabályokban külön meghatározott személyek számára tartanak fenn. A Bizottság meghatalmazott képviselői nem vesznek részt többek között olyan házkutatásokban vagy személyek hivatalos kihallgatásában, amelyek az érintett tagállam nemzeti jogszabályainak keretében zajlanak. Az így szerzett információkhoz azonban hozzáférnek.

(3)   A Bizottság felkérheti a tagállamot, hogy a rendszerek eredményes működésének, vagy egy, illetve több ügylet helytállóságának ellenőrzése céljából helyszíni ellenőrzést végezzen. Ezeken az ellenőrzéseken a Bizottság tisztviselői vagy meghatalmazott képviselői is részt vehetnek.

73. cikk

A tagállamok ellenőrző hatóságaival folyatott együttműködés

(1)   A Bizottság és az operatív program ellenőrző hatóságai ellenőrzési terveik és módszereik összehangolása érdekében együttműködnek, és az erőforrások lehető legjobb kihasználása, valamint a munka indokolatlan megismétlésének elkerülése érdekében haladéktalanul kicserélik az irányítási és ellenőrzési rendszereken végzett ellenőrzéseik eredményeit.

A Bizottság és az ellenőrző hatóság rendszeresen, eltérő megegyezésük hiányában évente legalább egy alkalommal találkozik abból a célból, hogy együttesen megvizsgálják a 61. cikk értelmében benyújtott éves ellenőrzési jelentést és véleményt, valamint véleményt cseréljenek az operatív programok irányításának és ellenőrzésének javításával kapcsolatos kérdésekről.

(2)   Saját ellenőrzési stratégiájának meghatározásakor a Bizottság megjelöli azokat az operatív programokat, amelyek esetében a rendszer megfelelőségéről a 71. cikk (2) bekezdése szerint kiadott vélemény nem tartalmaz fenntartásokat, vagy amelyekkel kapcsolatosan a fenntartásokat a korrekciós intézkedések meghozatalát követően visszavonták, amennyiben az ellenőrző hatóság ellenőrzési stratégiája kielégítő, valamint amennyiben a Bizottság és a tagállamok ellenőrzéseinek eredményei az irányítási és ellenőrzési rendszer eredményesen működésére megfelelő biztosítékul szolgálnak.

(3)   E programok esetében a Bizottság úgy dönthet, hogy a rendszerek eredményes működésének megítélése tekintetében elsődlegesen a 61. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett véleményre támaszkodik, és hogy saját helyszíni ellenőrzéseket kizárólag abban az esetben végez, ha bizonyíték van arra, hogy a rendszer olyan hiányosságokat mutat, amelyek érintik a Bizottság számára arra az évre igazolt költségeket, amelyre vonatkozóan a 61. cikk (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja szerinti olyan véleményt adtak, amely nem tartalmaz hiányosságokra vonatkozó fenntartásokat.

A Bizottság, amennyiben így dönt, ennek megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot. Ha hiányosságokra utaló bizonyíték van, a Bizottság megkövetelheti, hogy a tagállam a 72. cikk (3) bekezdésével összhangban végezzen ellenőrzést, vagy a 72. cikk (2) bekezdése alapján saját maga végezheti el az ellenőrzést.

VIII. CÍM

PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁS

I. FEJEZET

Pénzügyi irányítás

1. szakasz

Költségvetési kötelezettségvállalások

74. cikk

Költségvetési kötelezettségvállalások

Az operatív programokban a közösségi költségvetési kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: költségvetési kötelezettségvállalások) a 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakban minden konvergencia-célkitűzés és nem konvergencia-célkitűzés tekintetében éves alapon kell végrehajtani. Az első költségvetési kötelezettségvállalás az operatív program jóváhagyására vonatkozó bizottsági határozat elfogadása előtt történik. Az ezt követő kötelezettségvállalásokat általában minden év április 30-ig a Bizottság a 17. cikkben említett, az Alapból származó hozzájárulás odaítélésére vonatkozó határozata alapján teszi meg.

2. szakasz

Kifizetések

75. cikk

A kifizetések általános szabályai

(1)   A Bizottság az Alapból történő hozzájárulás kifizetését a költségvetési kötelezettségvállalásokkal összhangban teljesíti. Valamennyi kifizetést a legkorábban megnyílt kötelezettségvállalásra vonatkozóan teljesítik.

(2)   A kifizetés történhet előleg, időközi átutalás vagy a végső egyenleg átutalása formájában. A kifizetés a tagállam által kijelölt szervezet részére történik.

(3)   A tagállamok minden évben legkésőbb április 30-ig megküldik a Bizottság számára a folyó pénzügyi évre, valamint a következő pénzügyi évre vonatkozó, előrelátható átutalási kérelmeikkel kapcsolatos ideiglenes előrejelzéseket.

(4)   A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos, a Bizottság és a tagállamok által kijelölt hatóságok és szervezetek közötti információcsere elektronikus úton történik, a Bizottság által a 102. cikkben említett végrehajtási szabályoknak megfelelően. Vis maior esetén, különös tekintettel a közös számítógépes rendszer hibás működésére vagy a tartós kapcsolat hiányára, a tagállam papíralapú adathordozón is továbbíthatja költségnyilatkozatát és átutalási kérelmét.

76. cikk

Az időközi átutalások kiszámításának szabályai

(1)   Az időközi átutalások kiszámítására az igazoló hatóság által igazolt költségnyilatkozatban bejelentett közpénzből való hozzájárulás igénybevételével kerül sor az adott prioritási tengely, valamint a konvergencia-célkitűzés és a nem konvergencia-célkitűzés vonatkozásában, a közösségi társfinanszírozási ráta az adott prioritási tengely és adott célkitűzés szerinti pénzügyi terv alapján kerül megállapításra.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállam kifejezett és megfelelően megalapozott kérésére, az időközi átutalás összege a kedvezményezetteknek adott prioritási tengely és adott célkitűzés tekintetében kifizetett vagy kifizetendő közösségi támogatás. Ezt az összeget a tagállamnak meg kell határoznia a költségnyilatkozatban.

77. cikk

Az egyenleg átutalása kiszámításának szabályai

Az egyenleg átutalása a következő két összeg közül az alacsonyabbra korlátozódik:

a)

az igazoló hatóság által igazolt költségnyilatkozatban bejelentett közpénzből való hozzájárulás alkalmazásával az adott prioritási tengely, a konvergencia-célkitűzés és a nem konvergencia-célkitűzés vonatkozásában kiszámított összeg, a közösségi társfinanszírozási ráta a jelenlegi pénzügyi terv alapján az adott prioritási tengely és adott célkitűzés szerint kerül megállapításra;

b)

a kedvezményezetteknek az adott prioritási tengely és adott célkitűzés tekintetében kifizetett vagy kifizetendő közösségi támogatás összege. Az utóbbi összeget a tagállamnak az igazoló hatóság által igazolt legutóbbi költségnyilatkozatban meg kell határoznia minden egyes prioritási tengely és célkitűzés tekintetében.

78. cikk

Költségnyilatkozat

(1)   Valamennyi költségnyilatkozat minden egyes prioritási tengely és minden egyes célkitűzés tekintetében tartalmazza a kedvezményezettek által a műveletek végrehajtásakor kifizetett elszámolható költségek teljes összegét, valamint az ehhez kapcsolódó, a közpénzből való hozzájárulásra vonatkozó feltételeknek megfelelően a kedvezményezetteknek kifizetett vagy kifizetendő közpénzből való hozzájárulást. A kedvezményezettek által kifizetett kiadásokat igazolt számlákkal vagy azonos bizonyító erejű számviteli bizonylatokkal kell igazolni. A kedvezményezett által fedezett kiadásokat nem tartalmazó műveletek tekintetében az igazoló hatóság által igazolt és a Bizottságnak benyújtott kiadás a kedvezményezettnek nyújtott állami támogatás.

(2)   A 76. cikk (2) bekezdése és a 77. cikk b) pontja tekintetében a költségnyilatkozat a kedvezményezettnek kifizetett vagy kifizetendő közösségi támogatás teljes összegét is kiemelten tartalmazza.

79. cikk

Az előfinanszírozás és az időközi átutalások felhalmozódása

(1)   Az előfinanszírozás és a teljesített időközi átutalások halmozott összege nem lépheti túl az Alap operatív programhoz való hozzájárulásának 95 %-át.

(2)   E felső határérték elérését követően az igazoló hatóság – legkésőbb az n+1. év február végéig – továbbra is továbbítja a Bizottságnak az n. év december 31-én igazolt költségnyilatkozatokat, valamint az év során az Alap számára visszatérített összegeket.

80. cikk

A kedvezményezettek számára történt kifizetések teljessége

A tagállamok meggyőződnek arról, hogy a kifizetések teljesítéséért felelős szervezetek biztosítják, hogy a kedvezményezettek a közpénzből való hozzájárulás teljes összegét a lehető leghamarabb és teljes egészében megkapják. Nem alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező hatású egyéb díj, amely csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.

3. szakasz

Előfinanszírozás

81. cikk

Kifizetés

(1)   Valamennyi operatív program részére az Alapból történő hozzájárulás jóváhagyásáról szóló bizottsági határozatot követően a Bizottság a 2007–2013 időszakra egyszeri előfinanszírozási összeget fizet a tagállam által kijelölt szervezetnek. Ez az előleg az Alapnak az adott operatív programhoz való hozzájárulása 7 %-át teszi ki. Ezt két pénzügyi évre is el lehet osztani az alap rendelkezésére álló pénzügyi forrásokkal összhangban.

(2)   A tagállam által kijelölt szervezet az előfinanszírozásként kifizetett teljes összeget visszatéríti a Bizottság részére, amenynyiben az előfinanszírozás első részletének a Bizottság általi kifizetésétől számított huszonnégy hónapon belül nem érkezik átutalási kérelem az operatív program keretében.

(3)   Az előfinanszírozásból keletkező bármilyen kamatot – amelyet a tagállam számára közpénzből való nemzeti hozzájárulási forrásnak kell tekinteni – az operatív program számára kell elkönyvelni, és az operatív program végső lezárásakor be kell jelenteni a Bizottságnak.

(4)   Az operatív program lezárásakor az előfinanszírozásként kifizetett összeget e rendelet 86. cikkével összhangban teljesen ki kell vezetni a Bizottság számláiból.

4. szakasz

Időközi átutalások

82. cikk

Időközi átutalások

Az operatív program esetében időközi átutalásokra kerül sor. Az első időközi átutalást a 71. cikk (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell teljesíteni.

83. cikk

A átutalási kérelmek elfogadhatósága

(1)   A Bizottság általi minden egyes időközi átutalás az alábbi feltételek teljesítésétől függ:

a)

a Bizottság részére, a 78. cikkel összhangban, előzetesen átutalási kérelmet és költségnyilatkozatot küldtek;

b)

a Bizottság által kifizetett összeg nem haladja meg a jelenlegi pénzügyi tervben meghatározott, az Alapból a minden egyes prioritási tengely és célkitűzés tekintetében az egész időszak alatt kifizetett támogatás maximális összegét;

c)

az irányító hatóság a 67. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban megküldte a Bizottság számára a legutóbbi esedékes éves végrehajtási jelentést;

d)

a Bizottság nem nyilvánított a Szerződés 226. cikke értelmében vett jogsértéssel kapcsolatban indokolással ellátott véleményt azon művelet(ek) tekintetében, amely(ek)hez a kérdéses átutalási kérelemben igazolt költség kapcsolódik.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett egy vagy több feltétel nem teljesül, a Bizottság egy hónapos határidőn belül tájékoztatja a tagállamot és az igazoló hatóságot annak érdekében, hogy azok megtehessék a helyzet orvoslásához szükséges lépéseket.

84. cikk

Kifizetési eljárás

(1)   Az igazoló hatóság biztosítja, hogy valamennyi operatív program esetében az időközi átutalás iránti kérelmeket összegyűjtve, és amennyiben lehetséges, évente három alkalommal elküldik a Bizottság számára. A Bizottság abban az esetben teljesíti az adott évben a kifizetést, ha a átutalási kérelmet legkésőbb október 31-ig benyújtották.

(2)   A rendelkezésre álló pénzeszközökre is figyelemmel, és amennyiben nem került sor a kifizetéseknek a 88. és 89. cikk szerinti megszakítására, illetőleg felfüggesztésére, a Bizottság az időközi kifizetést legkésőbb a 83. cikkben említett fenti feltételeknek megfelelő átutalási kérelem nyilvántartásba vételének napjától számított két hónapon belül teljesíti.

5. szakasz

Az egyenleg átutalása és a program lezárása

85. cikk

Részleges lezárás

(1)   Az operatív program részlegesen lezárható a tagállam által meghatározandó időszakokban.

A részleges lezárás olyan műveletekre vonatkozik, amelyek az előző év december 31-ig befejeződtek. E rendelet alkalmazásában egy művelet akkor tekintendő befejezettnek, ha a körébe tartozó tevékenységeket ténylegesen elvégezték, és a kedvezményezettek valamennyi kiadását, valamint a vonatkozó közpénzből való hozzájárulást kifizették.

(2)   A részleges lezárás feltétele, hogy a tagállam az adott év december 31-ig megküldje a Bizottságnak az alábbiakat:

a)

az (1) bekezdésben említett műveletekre vonatkozó költségnyilatkozatot;

b)

a részleges zárónyilatkozatot, a 61. cikk (1) bekezdése e) pontjának iii. alpontjával összhangban.

(3)   A 96. és 97. cikkel összhangban végzett, részlegesen lezárt műveletre vonatkozó valamennyi pénzügyi korrekció nettó pénzügyi korrekció.

86. cikk

Az egyenleg átutalásának feltételei

(1)   A Bizottság abban az esetben teljesíti az egyenleg átutalását, ha

a)

a tagállam 2017. március 31-ig elküldte a következő dokumentumokat tartalmazó, átutalási kérelmeket:

i.

az egyenleg átutalási igénylés és a 78. cikk szerinti költségnyilatkozat;

ii.

az operatív programról szóló záró végrehajtási jelentés, a 67. cikkben meghatározott információkat is beleértve;

iii.

zárónyilatkozat a 61. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban;

b)

a Bizottság nem nyilvánított a Szerződés 226. cikke értelmében vett jogsértéssel kapcsolatban indokolással ellátott véleményt azon művelet(ek) tekintetében, amely(ek)hez a kérdéses átutalási kérelemben igazolt költség kapcsolódik.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett bármelyik dokumentumot nem küldik el a Bizottság számára, az a 90. cikknek megfelelően az egyenleg átutalása tekintetében a kötelezettségvállalás automatikus visszavonását eredményezi.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett zárónyilatkozat átvételétől számított 5 hónapon belül tájékoztatja a tagállamot a nyilatkozat tartalmával kapcsolatos véleményéről. Ha a Bizottság öt hónapos határidőn belül nem tesz észrevételeket, a zárónyilatkozatot elfogadottnak kell tekinteni.

(4)   A rendelkezésre álló pénzeszközökre is figyelemmel a Bizottság teljesíti az egyenleg átutalását a következő időpontok közül az későbbit követő negyvenöt napon belül:

a)

az az időpont, amelyben a 67. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadja a zárójelentést;

b)

az az időpont, amelyben elfogadja az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontjában említett, zárónyilatkozatot.

(5)   A (6) bekezdés sérelme nélkül az egyenleg átutalására vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás a kifizetéstől számított tizenkét hónap elteltével automatikusan visszavonásra kerül.

A Bizottság két hónapos határidőn belül tájékoztatja a tagállamokat az operatív program lezárásának időpontjáról.

(6)   A Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által végzett ellenőrzések eredményeitől függetlenül a Bizottság által az operatív programra vonatkozó egyenleg átutalása a kifizetés napjától számított kilenc hónapon belül, illetve – amennyiben a tagállamnak negatív egyenleget kell visszatérítenie – a terhelési értesítés kibocsátásának napjától számított kilenc hónapon belül módosítható. Az egyenleg átutalásának módosítása nem változtatja meg az operatív program lezárásának (5) bekezdéssel összhangban meghatározott időpontját.

87. cikk

A dokumentumok rendelkezésre állása

(1)   Az irányító hatóság biztosítja, hogy az érintett operatív program kiadásaira és ellenőrzéseire vonatkozó valamennyi igazoló dokumentum a Bizottság és az Európai Számvevőszék rendelkezésére álljon az alábbi ideig:

a)

az operatív program lezárását követő három éven keresztül;

b)

a (2) bekezdésben említett műveletek kiadásaira és ellenőrzéseire vonatkozó dokumentumok esetében a részleges lezárás évét követő három éven keresztül.

Ezek az időtartamok bírósági eljárás esetén vagy a Bizottság megfelelően indokolt kérelmére megszakadnak.

(2)   Az irányító hatóság a Bizottság kérelmére rendelkezésre bocsát egy jegyzéket az olyan befejezett műveletekről, amelyeket a 85. cikk értelmében részlegesen lezártak.

(3)   A dokumentumokat vagy eredeti példányban, vagy az eredetinek megfelelő, hitelesített példányban, általánosan elfogadott adathordozón kell megőrizni.

6. szakasz

A kifizetések megszakítása és felfüggesztése

88. cikk

A kifizetési határidő megszakítása

(1)   A kifizetési határidőt az 1605/2002/EK, Euratom rendelet értelmében a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselő legfeljebb hat hónapra megszakíthatja az alábbi esetekben:

a)

a nemzeti vagy közösségi ellenőrző szervezet jelentésében az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének súlyos hiányosságaira utaló bizonyítékok találhatók;

vagy

b)

a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselőnek további vizsgálatokat kell elvégeznie, miután olyan információ jutott a tudomására, amely szerint valamely igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadás nem korrigált, súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik.

(2)   A tagállamot és az igazoló hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a kifizetés megszakításának okairól. Amint a tagállam megtette a szükséges lépéseket, a megszakítás időtartama véget ér.

89. cikk

A kifizetések felfüggesztése

(1)   A prioritási tengelyek vagy az operatív program szintjén a Bizottság részben vagy egészben felfüggesztheti az időközi átutalásokat, amennyiben:

a)

az operatív program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság tapasztalható, amely érinti a kifizetések igazolására vonatkozó eljárás megbízhatóságát, és amelyre nézve nem hoztak korrekciós intézkedéseket;

vagy

b)

egy igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadás olyan súlyos szabálytalansághoz kapcsolódik, amelyet nem korrigáltak;

vagy

c)

valamely tagállam súlyosan megsérti a 70. cikk értelmében fennálló kötelezettségeit.

(2)   A Bizottság akkor határozhat az időközi átutalások részben vagy egészben történő felfüggesztéséről, miután lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy az két hónapon belül megtegye észrevételeit.

(3)   A Bizottság akkor szünteti meg részben vagy egészben az időközi átutalások felfüggesztését, amikor a tagállam meghozta a felfüggesztés megszüntetését lehetővé tevő, szükséges intézkedéseket. Amennyiben a tagállam nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság olyan határozatot hozhat, hogy a 97. cikkel összhangban részben vagy egészben megszünteti az operatív programhoz nyújtott közösségi hozzájárulást.

7. szakasz

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása

90. cikk

Alapelvek

(1)   A Bizottság – az operatív programra vonatkozó közösségi költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig – automatikusan visszavonja az operatív programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely részét, amelyet nem használtak fel az előfinanszírozás vagy az időközi átutalások teljesítésére, vagy amelyre vonatkozóan nem küldtek a 83. cikknek megfelelően átutalási kérelmet.

(2)   A kötelezettségvállalások 2015. december 31-én még mindig nyitott részét automatikusan vissza kell vonni, ha a Bizottság 2017. március 31-ig nem kap arra vonatkozóan elfogadható, átutalási kérelmet.

(3)   Amennyiben ez a rendelet 2007. január 1. után lép hatályba, azon időszak, amelyet követően a költségvetési kötelezettségvállalás az (1) bekezdésben említettek szerint először automatikusan visszavonható, az első kötelezettségvállalás tekintetében meghosszabbodik a 2007. január 1. és az első költségvetési kötelezettségvállalás időpontja közötti hónapok számával.

91. cikk

Kivételek a kötelezettségvállalások megszűnésének időkorlátai vonatkozásában

Amennyiben az operatív program jóváhagyásáról szóló határozatot követően egy segítségnyújtási vagy támogatási konstrukció engedélyezéséhez a Bizottság határozata szükséges, a kötelezettségvállalások megszűnéséhez vezető időtartam a későbbi határozat napján kezdődik meg. A szóban forgó összegeket a tagállam által benyújtott ütemterv alapján kell megállapítani.

92. cikk

Határidők megszakadása bírósági eljárás vagy közigazgatási jogorvoslati eljárás miatt

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása által esetlegesen érintett összeget csökkenteni kell azokkal az összegekkel, amelyeket az igazoló hatóság bírósági eljárás vagy halasztó hatályú közigazgatási jogorvoslati eljárás által felfüggesztett tevékenység miatt nem tudott bejelenteni a Bizottságnak, azzal a feltétellel, hogy a tagállam a 90. cikkben meghatározottak szerint a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig megküldi a Bizottságnak az indokolását.

A kötelezettségvállalásnak a 2015. december 31-én még nyitott része tekintetében a 90. cikk (2) bekezdésében említett határidőt az érintett műveletekkel kapcsolatos összegekre vonatkozóan ugyanilyen feltételekkel kell megszakítani.

A fent említett csökkentés egyszer kérhető abban az esetben, ha a felfüggesztés legfeljebb egy évig tartott, vagy többször kérhető a művelet végrehajtását felfüggesztő bírósági vagy államigazgatási határozat és a végleges bírósági vagy államigazgatási határozat között eltelt minden egyes évre.

93. cikk

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása alóli kivételek

A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:

a)

a költségvetési kötelezettségvállalásnak az a része, amelyre vonatkozóan átutalási kérelmet nyújtottak be, a Bizottság azonban ennek visszatérítését a 90. cikkben meghatározottak szerint, valamint a 88. és 89. cikkel összhangban a költségvetési kötelezettségvállalást követő második vagy harmadik év december 31-én megszakította vagy felfüggesztette. Amikor a megszakítást vagy a felfüggesztést eredményező probléma megoldódott, az automatikus visszavonás szabályát a költségvetési kötelezettségvállalás érintett részére kell alkalmazni;

b)

a költségvetési kötelezettségvállalásnak azon része, amelyre vonatkozóan átutalási kérelmet nyújtottak be, de amelynek visszatérítése, különösen a költségvetési források hiánya miatt, korlátozott;

c)

a költségvetési kötelezettségvállalásnak azon része, amelyre vonatkozóan az operatív program végrehajtását súlyosan érintő vis maior miatt nem lehetett elfogadható átutalási kérelmet benyújtani. A vis maiorra hivatkozó nemzeti hatóságoknak bizonyítaniuk kell a vis maior által az operatív program végrehajtására részben vagy egészben gyakorolt közvetlen hatásokat.

94. cikk

Eljárás

(1)   A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamot és az érintett hatóságokat a 90. cikkben meghatározott automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás alkalmazásának eshetőségéről.

(2)   A Bizottság tájékoztatja a tagállamot és az érintett hatóságokat a birtokában lévő információkból adódó automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás összegéről.

(3)   A tagállamnak az említett tájékoztatás kézhezvételétől számítva két hónap áll rendelkezésére ahhoz, hogy elfogadja az összeget vagy észrevételeket tegyen. A Bizottság a 90. cikkben megállapított határidőtől számított kilenc hónapon belül végrehajtja az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonást.

(4)   Az Alapnak az operatív programhoz való hozzájárulását az érintett évre vonatkozóan csökkenteni kell az automatikusan visszavont kötelezettségvállalás összegével. A tagállam a kötelezettségvállalás visszavonásától számított két hónapon belül felülvizsgált pénzügyi tervet készít, amelyben a csökkentett támogatási összeget az operatív program egy vagy több prioritási tengelyére vetíti. Ennek elmulasztása esetén a Bizottság arányosan csökkenti az egyes prioritási tengelyekhez allokált összegeket.

8. szakasz

Az euro használata

95. cikk

Az euro használata

(1)   A tagállam által benyújtott operatív programban megállapított összegeket, az igazolt költségnyilatkozatokat, az átutalási kérelmeket, valamint az éves és záró végrehajtási jelentésben említett kiadásokat euróban kell megadni.

(2)   Az operatív programokról szóló bizottsági határozatokban szereplő összegeket, valamint a bizottsági kötelezettségvállalások és kifizetések összegét euróban kell kifejezni és kifizetni.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek az átutalási kérelem időpontjában még nem vezették be az eurót fizetőeszközként, a nemzeti pénznemben felmerült kiadások összegét átszámítják euróra.

Az említett összeget a Bizottság azon hónapban érvényes elszámolási árfolyamán kell átszámítani euróra, amelyikben az érintett operatív program igazoló hatósága a kiadást elkönyvelte. Ezt az árfolyamot a Bizottság minden hónapban elektronikus úton közzéteszi.

(4)   Amikor egy tagállam bevezeti az eurót, az előző bekezdésben megállapított átszámítási eljárást továbbra is alkalmazni kell valamennyi olyan kiadásra, amelyet az igazoló hatóság a nemzeti pénznem és az euro közötti rögzített átváltási árfolyam hatálybalépését megelőzően könyvelt el.

II. FEJEZET

Pénzügyi korrekciók

1. szakasz

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

96. cikk

A tagállamok által végrehajtott pénzügyi korrekciók

(1)   Elsődlegesen a tagállam feladata a szabálytalanságok kivizsgálása, a műveletek vagy az operatív program végrehajtása, illetve ellenőrzése feltételeinek jellegét érintő minden jelentősebb változás megállapítása nyomán történő fellépés, valamint a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése.

(2)   A tagállamok elvégzik a műveletek vagy az operatív program esetében feltárt egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalanságokkal kapcsolatban szükséges pénzügyi korrekciókat. A tagállam által elvégzett korrekciók az állami hozzájárulásnak az operatív programból részben vagy egészben történő törlését jelentik. A tagállamnak figyelembe kell vennie a szabálytalanságok természetét és súlyosságát, valamint az Alapot ért pénzügyi veszteséget.

A (3) bekezdés sérelme nélkül az ilyen módon felszabaduló közösségi alapokat a tagállam 2015. december 31-éig újra felhasználhatja az operatív programra.

(3)   A (2) bekezdéssel összhangban megszüntetett hozzájárulás nem használható fel újra a korrekció tárgyát képező művelet vagy műveletek számára, sem pedig – amennyiben a pénzügyi korrekció a rendszerből adódó szabálytalanság miatt szükséges – az olyan műveletek esetében, amelyek részben vagy egészben abba a prioritási tengelybe tartoznak, ahol a rendszerből adódó hiba előfordult.

(4)   Rendszerből adódó szabálytalanság esetében a tagállam kiterjeszti vizsgálatait valamennyi valószínűleg érintett műveletre.

2. szakasz

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók

97. cikk

A korrekció feltételei

(1)   A Bizottság valamely operatív programhoz nyújtott közösségi hozzájárulás részben vagy egészben történő megszüntetésével pénzügyi korrekciót hajthat végre, amennyiben a szükséges vizsgálatokat követően az alábbiakat állapítja meg:

a)

a program irányítási és ellenőrzési rendszerében olyan súlyos hiányosság van, amely kockáztatja a program számára már korábban kifizetett közösségi hozzájárulást;

b)

valamely igazolt költségnyilatkozatban szereplő kiadás szabálytalan, és ezt a tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem korrigálta;

c)

valamely tagállam az e bekezdés szerinti korrekciós eljárás megindítását megelőzően nem teljesítette a 96. cikkben foglalt kötelezettségeit.

(2)   A Bizottság pénzügyi korrekcióit az azonosított szabálytalanságok egyedi esetei alapján határozza meg, figyelembe véve a szabálytalanság rendszerből adódó természetét az átalány- vagy extrapolált korrekció alkalmazásának eldöntése érdekében.

(3)   A Bizottság a korrekció összegének meghatározásakor figyelembe veszi a szabálytalanság természetét és súlyosságát, valamint az operatív programban feltárt hiányosságok nagyságát és pénzügyi hatásait.

(4)   Amennyiben a Bizottság az álláspontját nem a saját szolgálatainak ellenőrei által megállapított tények alapján alakítja ki, a pénzügyi következményekre vonatkozó saját következtetéseit az érintett tagállam által a 96. cikk (2) bekezdése alapján meghozott intézkedéseknek, a 70. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott információknak és a tagállam válaszainak megvizsgálása alapján vonja le.

98. cikk

Eljárás

(1)   A Bizottság a pénzügyi korrekcióról szóló határozat meghozatalát megelőzően azzal kezdi az eljárást, hogy tájékoztatja a tagállamot előzetes következtetéseiről, és felkéri a tagállamot, hogy két hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

Amennyiben a Bizottság extrapoláció alapján vagy átalány formájában végrehajtott pénzügyi korrekciót javasol, a tagállamnak lehetőséget kell kapnia – az érintett dokumentumok átvizsgálása révén – annak bizonyítására, hogy a szabálytalanság tényleges mértéke kisebb volt a Bizottság értékelésénél. A Bizottsággal egyetértésben a tagállam e vizsgálatot a dokumentumok megfelelően arányos részére vagy mintájára korlátozhatja. A kellően indokolt esetek kivételével az ilyen vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az első albekezdésben említett két hónapos időtartamot követő további két hónapot.

(2)   A Bizottság figyelembe veszi a tagállam által az (1) bekezdésben említett határidőn belül benyújtott valamennyi bizonyítékot.

(3)   Ha a tagállam nem fogadja el a Bizottság előzetes következtetéseit, a Bizottság meghallgatásra hívja a tagállamot, amely során a két fél a partnerségen alakuló együttműködés keretében erőfeszítéseket tesz arra, hogy megegyezzen az észrevételek és az azokból levont következtetések tekintetében.

(4)   Megegyezés esetén a tagállam a 96. cikk (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően újra felhasználhatja az érintett közösségi alapokat.

(5)   Megegyezés hiányában a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül határoz a pénzügyi korrekcióról, figyelembe véve az eljárás folyamán benyújtott valamennyi információt és észrevételt. Amennyiben nem kerül sor meghallgatásra, a hat hónapos időszak a Bizottság által küldött meghívás időpontjától számított két hónap elteltével kezdődik.

99. cikk

A tagállamok kötelezettségei

A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekció nem érinti a tagállamoknak a 96. cikk (2) bekezdése szerinti visszafizettetésre vonatkozó kötelezettségét, valamint az állami támogatás visszafizettetésére vonatkozóan a Szerződés 87. cikke és az EK-Szerződés 88. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, szóló 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (23) 14. cikke értelmében fennálló kötelezettségét sem.

III. FEJEZET

Visszafizetés

100. cikk

Visszafizetés

(1)   Az Európai Unió általános költségvetésébe történő visszafizetéseket az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikkével összhangban kiállított visszafizetési felszólításon feltüntetett esedékesség időpontja előtt kell teljesíteni. Az esedékesség időpontja a felszólítás kibocsátását követő második hónap utolsó napja.

(2)   Késedelmes visszafizetés esetén az esedékesség időpontjától a tényleges visszafizetés napjáig terjedő időszakra vonatkozóan késedelmi kamatot kell fizetni. Ez a kamat az Európai Központi Bank által a fő refinanszírozási műveletei tekintetében az esedékesség hónapjának első munkanapján alkalmazott kamatlábnál másfél százalékponttal magasabb.

IX. CÍM

A BIZOTTSÁG

101. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottságot az Európai Halászati Alap Bizottsága segíti (a továbbiakban: a bizottság).

(2)   Az e cikkre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított határidő három hónap.

(4)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

102. cikk

Végrehajtási szabályok

E rendelet végrehajtási szabályait a 101. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

X. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

103. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet nem érinti a 4028/86/EGK (24), a 3699/93/EGK (25), a 2468/98/EK (26), valamint a 2792/1999/EGK (27) tanácsi rendelet, vagy bármely, az ilyen segítségnyújtásra 2006. december 31-én érvényes, és ezen segítségnyújtásra ezt követően is, érvényességük megszűntéig alkalmazandó jogszabály alapján jóváhagyott segítségnyújtás folytatását vagy módosítását, beleértve a teljes vagy részleges törlést is.

(2)   A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet (28) 31. cikkének (2) bekezdésétől, 32. cikkének (4) bekezdésétől és 37. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a Bizottság által 2000. január 1-je és 2006. december 31-e között jóváhagyott, a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközről szóló, 1999. június 21-i 1263/1999/EK tanácsi rendelettel (29) létrehozott Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) által társfinanszírozott támogatásra lekötött olyan összegeket, amelyek esetében a ténylegesen kifizetett költségekről szóló igazolt nyilatkozatot, a 366/2001/EK bizottsági rendelet (30) 1. cikkének (1) bekezdésében említett, az elért eredményekről szóló jelentést is tartalmazó záró végrehajtási jelentést és az 1260/1999/EK tanácsi rendelet 38. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett nyilatkozatot nem küldték el a Bizottság számára a HOPE-ból való hozzájárulást engedélyező határozatban megállapított, az elszámolhatóság végső határidejétől számított 15 hónapon belül, a Bizottság az említett határidőt követő 6 hónapon belül automatikusan visszavonja, aminek következtében a jogosulatlanul átutalt összegeket vissza kell fizetni.

(3)   Amennyiben átmeneti intézkedések válnak szükségessé az érvényben lévő rendszerről az e rendeletben megállapítottra való áttérés megkönnyítése érdekében, az ilyen intézkedéseket a 101. cikk (3) bekezdésben említett eljárással összhangban kell elfogadni.

Az ilyen intézkedéseket különösen a Bizottság által a 2000–2006-os időszakra jóváhagyott, már meglévő közösségi támogatásoknak az e rendeletben előírt támogatási Alapba való integrálása érdekében kell elfogadni.

104. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 103. cikk (1) bekezdésében megállapított rendelkezések sérelme nélkül az 1263/1999/EK és a 2792/1999/EK rendelet 2007. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti.

(2)   A hatályukat vesztett rendeletekre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

105. cikk

Felülvizsgálati záradék

A Tanács a Szerződés 37. cikkével összhangban legkésőbb 2013. december 31-ig felülvizsgálja ezt a rendeletet.

106. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2006. július 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

E. TUOMIOJA


(1)  2005. július 6-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 267., 2005.10.27., 50. o. Nem kötelező konzultációt követően kiadott vélemény.

(3)  HL C 164., 2005.7.5., 31. o. Nem kötelező konzultációt követően kiadott vélemény.

(4)  HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

(5)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(6)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(7)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(8)  HL L 210., 2006.7.31., 25. o.

(9)  A Tanács 2005. június 21-i 1290/2005/EK rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról (HL L 209., 2005.8.11., 1. o.).

(10)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(11)  HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(12)  HL L 5., 2004.1.9., 25. o.

(13)  HL L 175., 1985.7.5., 40. o. A legutóbb a 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 156., 2003.6.25., 17. o.) módosított irányelv.

(14)  HL L 114., 2001.4.24., 1. o. A legutóbb a 196/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 32., 2006.2.4., 4. o.) módosított rendelet.

(15)  HL L 198., 1991.7.22., 1. o. A legutóbb a 78/2006/EK bizottsági rendelettel (HL L 137., 2006.5.25., 9. o.) módosított rendelet.

(16)  HL L 206., 1992.7.22., 7. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(17)  HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb a 2006/53/EK határozattal (HL L 29., 2006.2.2., 37. o.) módosított határozat.

(18)  HL L 17., 2000.1.21., 22. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

(19)  HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(20)  HL L 154., 2003.6.21., 1. o. Az 1888/2005/EK rendelettel (HL L 309., 2005.11.25., 1. o.) módosított rendelet.

(21)  HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

(22)  HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2006/18/EK irányelvvel (HL L 51., 2006.2.22., 12. o.) módosított irányelv.

(23)  HL L 83., 1999.3.27., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított rendelet. Megjegyzés: A 659/1999/EK rendelet címe az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikkei újraszámozásának figyelembevétele érdekében kiigazításra került, az Amszterdami Szerződés 12. cikkének megfelelően; eredetileg a Szerződés 93. cikke.

(24)  A Tanács 1986. december 18-i 4028/86/EGK rendelete a halászati és akvakultúra-ágazat szerkezetének javítására és kiigazítására szánt közösségi intézkedésekről (HL L 376., 1986.12.31., 7. o.). A 2080/93/EGK rendelettel (HL L 193., 1993.7.31., 1. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

(25)  A Tanács 1993. december 21-i 3699/93/EGK rendelete a halászati és akvakultúra-ágazatnak nyújtott, valamint ezek termékeinek feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó feltételek és rendelkezések megállapításáról (HL L 346., 1993.12.31., 1. o.). A 2468/98/EK rendelettel (HL L 312., 1998.11.20., 19. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

(26)  A Tanács 1998. november 3-i 2468/98/EK rendelete a halászati és akvakultúra-ágazatnak nyújtott, valamint ezek termékeinek feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó feltételek és rendelkezések megállapításáról. A 2792/1999/EK rendelettel (HL L 337., 1999.12.30., 10. o.) hatályon kívül helyezett rendelet.

(27)  A Tanács 1999. december 17-i 2792/1999/EK rendelete a halászati ágazatnak nyújtott közösségi strukturális támogatásra vonatkozó részletes szabályok és rendelkezések megállapításáról. A legutóbb a 485/2005/EK rendelettel (HL L 81., 2005.3.30., 1. o.) módosított rendelet.

(28)  HL L 161., 1999.6.26., 1. o. A legutóbb a 173/2005/EK rendelettel (HL L 29., 2005.2.2., 3. o.) módosított rendelet.

(29)  HL L 161., 1999.6.26., 54. o.

(30)  A Bizottság 2001. február 22-i 366/2001/EK rendelete a 2792/1999/EK tanácsi rendeletben meghatározott intézkedések végrehajtásának részletes szabályairól (HL L 55., 2001.2.24., 3. o.).


I. MELLÉKLET

A 12. cikkben említettek szerint, az Európai Halászati Alap kötelezettségvállalási előirányzatainak éves lebontása 2004-es árakon a következő:

(euróban)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

538 501 708

544 387 564

551 260 557

551 264 533

552 866 449

554 350 809

556 368 380


II. MELLÉKLET

Támogatásintenzitás

a)

A IV. címben említett valamennyi intézkedés tekintetében az egy műveletre nyújtott, közpénzből való hozzájárulás (A), valamint adott esetben a magánkedvezményezettek által nyújtott hozzájárulás (B) határértékeit az alábbi táblázat határozza meg, az összes támogatható költség, (A) + (B) összegének százalékában kifejezve.

Az alábbi táblázat alkalmazásában a műveletek az alábbiak szerint tartoznak ebbe a csoportba:

 

1. csoport

2. csoport

3. csoport

4. csoport

A konvergencia-célkitűzés alá tartozó régiók és a távoli görög szigetek

A ≤ 100 %

B ≥ 0 %

A ≤ 40 %

B ≥ 60 % (1)  (2)

A ≤ 80 %

B ≥ 20 %

A ≤ 60 %

B ≥ 40 % (3)

A konvergencia-célkitűzés alá nem tartozó régiók

A ≤ 100 %

B ≥ 0 %

A ≤ 40 %

B ≥ 60 % (1)  (2)

A ≤ 60 %

B ≥ 40 %

A ≤ 40 %

B ≥ 60 % (3)

Legkülső régiók

A ≤ 100 %

B ≥ 0 %

A ≤ 50 %

B ≥ 50 % (1)  (2)

A ≤ 80 %

B ≥ 20 %

A ≤ 75 %

B ≥ 25 %

1. csoport

Az alábbi cikkekben előírt műveletek: 23. cikk (állami támogatás végleges beszüntetés esetén), 24. cikk (állami támogatás ideiglenes szüneteltetésre), 26. cikk (3) bekezdés (társadalmi-gazdasági kompenzáció kisüzemi part menti halászok számára), 26. cikk (4) bekezdés (támogatások a kisüzemi part menti halászattal foglalkozó halászok és halászhajók számára), 27. cikk (a flottagazdálkodás miatti társadalmi-gazdasági kompenzáció), 30. cikk (a vízi környezet védelmével kapcsolatos intézkedések); 31. cikk (közegészségügyi intézkedések), 32. cikk (állat-egészségügyi intézkedések), 33. cikk (2) bekezdés első albekezdése (belvízi halászati létesítményekkel kapcsolatos beruházások), 33. cikk (3) bekezdés (a belvízi halászatban működő hajók más célra való alkalmazása), 37. cikk (kollektív akciók); 38. cikk (a vízben élő állat- és növényvilág védelmét és fejlesztését célzó intézkedések), 39. cikk (halászkikötők), 40. cikk (új piacok ösztönzése és fejlesztése); 41. cikk (kísérleti projektek), 42. cikk (halászhajók átalakítása más célra való alkalmazásra). 44. cikk (a halászati területek fenntartható fejlődésére irányuló, támogatásra jogosult intézkedések) és 46. cikk (technikai segítségnyújtás).

2. csoport

Az alábbi cikkekben előírt műveletek: 25. cikk (1), (2), (6), (7) és (8) bekezdés (halászhajók fedélzeti beruházásai), 26. cikk (2) bekezdés (a kisüzemi part menti halászhajók fedélzeti beruházásai a 25. cikk értelmében), 33. cikk (2) bekezdés második mondat (a belvízi halászatban működő hajók fedélzeti beruházásai) és 44. cikk (a halászati területek fenntartható fejlődésére irányuló, támogatásra jogosult intézkedések).

A (*) és (**) alkalmazásában, amennyiben az Alap a 25. cikk (3) bekezdésében említett műveletekhez nyújt támogatást a kisüzemi part menti halászhajók javára, a 2. csoport (B) értékei a következők:

a konvergencia-célkitűzés alá tartozó régiók, a külső görög szigetek, és a konvergencia-célkitűzés alá nem tartozó régiók esetében 60 vagy annál több százalékpont (B ≥ 60 %),

valamint

a legkülső régiók esetében több mint 50 százalékpont (B ≥ 50 %)

3. csoport

Az alábbi cikkekben előírt műveletek: 37. cikk (kollektív akciók), 38. cikk (a vízben élő állat- és növényvilág védelmét és fejlesztését célzó intézkedések), 39. cikk (halászkikötők), 41. cikk (kísérleti projektek), 44. cikk (a halászati területek fenntartható fejlődésére irányuló, támogatásra jogosult intézkedések).

4. csoport

Az alábbi cikkekben előírt műveletek: 29. cikk (az akvakultúrába történő termelő beruházásokra vonatkozó intézkedések); 33. cikk (2) bekezdésének első albekezdése (belvízi halászati létesítményekkel kapcsolatos beruházások); 35. cikk (támogatásra jogosult intézkedések a feldolgozás és az értékesítés területén); 40. cikk (új piacok ösztönzése és fejlesztése) és 44. cikk (a halászati területek fenntartható fejlődésére irányuló, támogatható intézkedések).

b)

Az irányító bizottság:

i.

a 37. cikkel (kollektív akciók), a 38. cikkel (a vízben élő állat- és növényvilág védelmét és fejlesztését célzó intézkedések), a 39. cikkel (halászkikötők) és a 41. cikkel (kísérleti projektek) kapcsolatos műveletek vonatkozásában meghatározza, hogy azok az 1. vagy a 3. csoportba tartoznak-e;

ii.

a 40. cikkel (új piacok kialakítása és promóciós kampányok szervezése) és a 33. cikk (2) bekezdésének első mondatával (belvízi halászati létesítményekkel kapcsolatos beruházások) kapcsolatos műveletek vonatkozásában meghatározza, hogy azok az 1. vagy a 4. csoportba tartoznak-e;

iii.

valamint a 44. cikkel (a halászati területek fenntartható fejlődésére irányuló, támogatható intézkedések) kapcsolatos műveletek vonatkozásában meghatározza, hogy azok az 1., a 2., a 3., vagy a 4. csoportba tartoznak-e.

Az irányító hatóság a fenti i., ii. és iii. alpont szerintieket az alábbi megfontolások alapján határozza meg:

kollektív érdekek, szemben az egyéni érdekekkel,

kollektív kedvezményezett, szemben az egyéni kedvezményezettel (termelői szervezetek, a kereskedelmet képviselő szervezetek),

a műveletek eredményeihez való nyilvános hozzáférés, szemben a magántulajdonnal és magánellenőrzéssel,

kollektív szervezetek, kutatóintézetek pénzügyi részvétele.


(1)  A 25. cikk (3) bekezdésében említett műveletek esetében a 2. csoport (B) értékei 20 százalékponttal emelkednek. Az (A) értékek ennek megfelelően csökkennek.

(2)  A 26. cikk (2) bekezdésében említett műveletek esetében (a kisüzemi part menti halászhajók fedélzeti beruházásai a 25. cikk értelmében) a 2. csoport (B) értékei 20 százalékponttal csökkenthetők. Az (A) értékek ennek megfelelően nőnek.

(3)  Azokban az esetekben, amikor a 29. és 35. cikkben említett műveleteket a 3. cikk f) pontja alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió eurónál kisebb forgalmat bonyolító vállalkozások hajtják végre, a (B) érték 30 százalékponttal nő a konvergencia-célkitűzés alá tartozó régiókban, kivéve a külső görög szigeteket, valamint 20 százalékponttal a konvergencia-célkitűzés alá nem tartozó régiókban. Az (A) értékek ennek megfelelően csökkennek.


Top