A Bizottság által képviselt Unió az Európai Beruházási Alap (EBA) létrehozása óta az EBA részvényese. Jelenleg a részvények 29,7 %-át birtokolja. A részvények többsége (58,9 %) az Európai Beruházási Bank tulajdonában van. A fennmaradó rész (11,4 %) más pénzügyi intézmények tulajdonában van.

Tekintettel a Covid19-válság várható hatására, valamint annak érdekében, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret részét képező várható InvestEU program végrehajtása révén hozzájáruljon az Unió és az EBA válságra való reagálásához, az EBA igazgatótanácsa [úgy határozott, hogy] tőkeemelést javasol a közgyűlésnek, amelyben az Uniót az EBA részvényeseként képviselő Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy szavazzon a tőkeemelésről.

Az InvestEU program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat [2020/0108 (COD), InvestEU rendelet] 32. cikke kimondja az Unió részvételét a tőkeemelésben, és eredetileg implicit jogalapként szolgált volna a Bizottság számára ahhoz, hogy az EBA közgyűlésében a tőkeemelés mellett szavazzon. Az InvestEU rendelet hatálybalépését övező bizonytalanság miatt azonban a Bizottságot előzetesen, külön határozatban kell felhatalmazni arra, hogy a közgyűlésben a tőkeemelés mellett szavazzon annak érdekében, hogy a tőkeemelést érintő jegyzési időszak időben megkezdődhessen.

Így az EBA Unión kívüli részvényesei közvetlenül a jegyzési időszak kezdete után képesek lesznek a szükséges tőketámogatást nyújtani, noha a jegyzési időszak hosszabb ideig tart, lehetővé téve valamennyi részvényes számára, hogy saját szabályaiknak és eljárásaiknak megfelelően dönthessenek a részvételükről. Az Unió a részvételét szabályozó, a társjogalkotók által elfogadandó jogalap (az InvestEU rendelet) hatálybalépését követően és azzal összhangban vehet részt a tőkeemelésben, illetve jegyezhet részvényeket. Az EBA alapokmányának 5. cikke (3) bekezdésével összhangban minden tagnak jogában áll az emelésből a tag által jegyzett részvények és a jegyzett EBA-részvények teljes száma között a tőkeemelés előtt fennálló aránynak megfelelő hányadot jegyezni.

A tőkeemelés lehetővé teszi az EBA számára, hogy az InvestEU rendeletben megnevezett kulcsfontosságú partnerként végrehajtsa a várható InvestEU programot, ezáltal hozzájáruljon az Unió versenyképességének, társadalmi-gazdasági konvergenciájának és kohéziójának javításához, és ezzel egyidejűleg támogassa a Covid19-világjárvány által előidézett gazdasági válságból való kilábalást, különösen az innovatív kkv-k támogatása révén. Az EBA így hozzájárulhat az innovációhoz és a digitalizációhoz, az erőforrásoknak a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzésekkel összhangban történő hatékony felhasználásához, az Unió gazdasági növekedésének fenntarthatóságához és inkluzivitásához, valamint – többek között az uniós tőkepiacok széttöredezettségét csökkentő és az uniós vállalkozások finanszírozási forrásait diverzifikáló megoldások révén – az uniós tőkepiacok rezilienciájához és integrációjához. Emellett a tőkeemelés lehetővé teszi az EBA szerepének továbbfejlesztését a nemzeti és regionális programok irányításában, hozzájárulva ezáltal a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének javítására, a regionális fejlesztés előmozdítására és a tőkepiaci unió célkitűzéseinek támogatására irányuló uniós szakpolitikai célkitűzésekhez.

A 94/375/EK tanácsi határozat 3. cikke külön rendelkezést tartalmaz a tőkeemelésekre vonatkozóan, amelynek értelmében az EBA esetleges tőkeemelésével és a tőkeemelésben való részvételével kapcsolatos uniós álláspontot a Tanács határozza meg egyhangúlag, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően. Azonban ez a rendelkezés nem nyújt jogalapot az EBA tőkeemeléséről történő szavazásról és az Uniónak az EBA tőkeemelésében való részvételéről szóló új határozathoz, tekintettel a Bíróság ún. „másodlagos jogalapokkal” kapcsolatos ítélkezési gyakorlatának 1 alakulására. A javaslatnak ehelyett az elsődleges jogon kell alapulnia.

Tekintettel az EBA alapokmányban és irányító testületeinek alapokmány szerinti határozataiban megállapított céljaira és tevékenységeire, valamint a tőkeemelés elsődleges céljára, nevezetesen a kkv-k, az innováció és a munkahelyteremtés támogatására és az egyéb – például az éghajlatváltozással, a Covid19-válság kezelésével és az uniós gazdaság digitalizálásával kapcsolatos – sürgető szükségletek kielégítésére, amely különösen a várható InvestEU program végrehajtásával és ezáltal az uniós ipart támogató fellépésekkel valósítható meg, az EUMSZ 173. cikkének (3) bekezdése a megfelelő jogalap a Bizottságnak a tőkeemelés melletti szavazás tekintetében történő javasolt felhatalmazásához.

Az Európai Uniónak az Európai Beruházási Alap tőkeemelésében való részvételéről szóló, 2014. május 15-i 562/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 156., 2014.5.24., 1. o.) szintén az EUMSZ 173. cikkének (3) bekezdésén alapult.

Az EBA részvényeseként a Bizottság által képviselt Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy szavazzon az EBA tőkeemeléséről szóló határozatokról.

Az EBA részvényesei által jegyzett további engedélyezett tőke biztosítja az EBA számára az uniós célkitűzésekhez való hozzájáruláshoz szükséges tőkét.

A javaslatnak nincsenek költségvetési vonzatai, mivel az EBA tőkeemeléséről történő közgyűlési szavazás nem kötelezi az Uniót részvények jegyzésére. Költségvetési vonzatai csak az InvestEU rendeletnek lesznek, amely jogalapot biztosít az Unió tőkeemelésben való részvételére.