52011DC0311

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

Az európai szabványok stratégiai jövőképe: az európai gazdaság fenntartható növekedésének elősegítése és gyorsítása 2020-ig

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI SZABVÁNYOK STRATÉGIAI JÖVőKÉPE

Európai szabványok

A szabványok olyan önkéntes dokumentumok, amelyek jelenlegi vagy jövőbeni termékek, gyártási folyamatok, szolgáltatások vagy módszerek által betartandó műszaki vagy minőségi előírásokat határoznak meg. A szabványok az ipar, a hatóságok és más érdekelt felek közötti, a nyitottság, az átláthatóság és a konszenzus elvén alapuló önkéntes együttműködés keretében jönnek létre.

A szabványok költségcsökkentő hatásaik miatt, valamint a keresleti és kínálati oldal közötti információs aszimmetria csökkentésével serkentik a kereskedelmet , különösen a határokon keresztüli ügyletek esetében. Számos gazdasági tanulmány egyértelmű makrogazdasági szintű kapcsolatot mutatott ki a gazdaság szabványosítása, a termelékenység növekedése, valamint a kereskedelem növekedése és az általános gazdasági növekedés között. A szabványosítás gazdasági haszna lényeges különbségeket mutat az egyes EU-országok között. A vizsgálatok szerint a szabványok hatása az éves GDP-növekedésre 0,3-től 1 százalékpontig is terjedhet. A becslések szerint Németország esetében ez a hatás a bruttó nemzeti termék 1%-a, Franciaország esetében 0,8%, míg az Egyesült Királyság esetében mindössze 0,3%.

Az ipar, az állami hatóságok és az EU más érdekelt felei közötti önkéntes együttműködés egyik egyedülálló eredménye az európai szabványügyi testületek (ESO-k)[1] által elfogadott és az EU egészében alkalmazandó európai szabványok növekvő száma. Az ESO-k a magánjog alá tartozó független szervezetek. Az ipar számára az európai szabványok egy adott területen kialakult legjobb gyakorlatokat foglalják össze, mivel azok valamennyi szereplő együttes tapasztalatát beépítik. Az európai szabványok nagy többségét továbbra is az ipar kezdeményezi , és ez is azt jelzi, hogy ezeket az eszközöket főként a válllatok igénylik és főként magánkezdeményezésre jönnek létre.

Az európai szabványosítás igen sikeres volt , és ez volt az egyik ösztönző tényezője a belső árupiac létrehozásának. Az európai szabványok felváltják a nemzeti, gyakran egymásnak ellentmondó szabványokat, amelyek például adott esetben technikai akadályt jelenthetnek a nemzeti piacokon. Számos európai szabványt az ESO-k dolgoznak ki a Bizottság kérésére. Az ESO-k által a Bizottság kérésére elfogadott szabványok nagy része úgynevezett „harmonizált szabvány”, amely azt biztosítja, hogy a termékek teljesítsék a harmonizált uniós jogszabályokban meghatározott alapvető követelményeket. Az európai harmonizált szabványoknak való megfelelés garantálja a kapcsolódó uniós harmonizációs jogszabályokban található vonatkozó követelményeknek, köztük a biztonsági előírásoknak való megfelelést. A harmonizált szabványok alkalmazása azonban még mindig önkéntes alapú, és a gyártó bármely más olyan műszaki megoldást is alkalmazhat, amely igazolja, hogy a terméke megfelel az alapvető követelményeknek. Az európai harmonizált szabványok aránya a szabványokon belül az elmúlt két évtizedben 3,55%-ról 2009-ig 20%-ra emelkedett.

Az európai szabványok és a szabványosítás az Európai Unió hatékony politikai eszközeinek minősülnek . Bár a szabványok és a szabványosítás a legszélesebb körben az európai gazdaság számára járnak előnyökkel, azokat politikai eszközként is használják, többek között a hálózatok és rendszerek interoperabilitása, az egységes piac megfelelő működése, a magas szintű fogyasztó- és környezetvédelem, valamint a fokozottabb innováció és társadalmi integráció biztosítása érdekében.

A fogyasztók biztonsága számos európai szabványnak igen fontos eleme . Az európai szabványok kidolgozásának és elfogadásának során általában elsősorban a fogyasztó biztonságát tartják szem előtt. Amennyiben viszont egy biztonsági problémát akkor fedeznek fel, amikor a terméket már piaci forgalomba hozták (például piacfelügyeleti vizsgálat eredményeként), a problémát figyelembe kell venni egy új szabvány előkészítése vagy egy meglévő szabvány felülvizsgálata során. Ennek következtében a szabványosítás, termékbiztonság és piacfelügyelet közötti szoros kapcsolat alakult ki, amelyet a piacfelügyeletre vonatkozó jogszabályi keretek jövőbeni felülvizsgálata tovább fog erősíteni.

Az európai és más szabványok nélkülözhetetlenek a digitális társadalomban a hálózatok és rendszerek interoperabilitásának – különösen az IKT területén – biztosítása érdekében. A digitális alapú társadalomban az IKT-megoldásokat éppúgy alkalmazzák bármely gazdasági ágazatban, mint a mindennapi életünkben. Az IKT-megoldásoknak, alkalmazásoknak és szolgáltatásoknak tudniuk kell egymással kommunikálni és interoperábilisaknak kell lenniük, az interoperabilitáshoz pedig szabványokra van szükség.

… a gyorsan változó globális környezetben

A világ megváltozott. A szabványok korábban csak a termékszabványokra korlátozódtak, de manapság már egyre inkább széles témakört lefedő folyamat- és gyártási szabványokká kezdenek válni. Az európai szabványosítás a jövőben központi szerepet fog játszani számos területen, szélesebb körben, mint napjainkban : az európai versenyképesség támogatásától kezdve a fogyasztóvédelmen, az idősek és a fogyatékkal élők aladálymentesítésének fejlesztésén át egészen az éghajlatváltozás és az erőforrás-hatékonysági kihívások kezeléséig. Átfogó, teljes körű, hatékony és műszakilag naprakész európai szabványosítási rendszerre van szükség ahhoz, hogy valamennyi területen gyorsan lehessen reagálni a felmerülő igényekre. Ez a rendszer a meglévő rendszer erősségeire fog épülni, ugyanakkor a jövőben felmerülő kihívások kezelése érdekében rugalmasnak és reagálóképesnek is kell lennie.

Különösen fontos, hogy azokon a területeken, ahol Európa vezető innovációs szerepet játszik új piacképes áruk, szolgáltatások és technológiák kidolgozásában – például az elektromos járművek, biztonság, energiahatékonyság és intelligens hálózatok terén –, az európai szabványokat minél hamarabb kidolgozzák, hogy azokat később nemzetközi szabványként lehessen alkalmazni. Ezáltal maximalizálható az első lépésből származó előny, és az európai ipar versenyképessége is javítható. Az ilyen helyzetekben, noha az ESO-k szerepe alapvető fontosságú, a szabvány elfogadásában mutatkozó bármilyen késedelemre a Bizottság azonnali jogalkotási intézkedéssel reagál.

Az Európai Tanács 2011. február 4-i ülésén megerősítette, hogy a szabványosítás az innovatív javakba és szolgáltatásokba történő magánberuházás serkentéséhez alapvető keretfeltétel és a szabványosítási folyamatot fel kell gyorsítani, valamint egyszerűsíteni és modernizálni kell. Az európai gazdaság számára létfontosságú, hogy az európai szabványosítás tovább igazodjon a gyorsan változó globális feltételekhez és gazdasági környezethez. Az innovációs ciklusok gyors rövidülése, a technológiai konvergencia, erős globális verseny és az új világpiaci szereplők megjelenése aggodalmakat vethet fel azzal kapcsolatban, hogy az európai szabványosítási rendszer fenntartható-e, és teljesíti-e ezeket a kihívásokat. A globalizáció korában a szabványosítási folyamat szakpolitikai szerepe nem korlátozódhat az európai jogszabályok támogatására. Manapság a szabványosítás számos területen egyre inkább globális szinten folyik, sok esetben –például az IKT területén – dinamikus és lendületes fórumokon és konzorciumokban. Ebben a környezetben egyrészt a szabványosítás stratégiai módon történő alkalmazása, másrészt az európai szabványosítás jelentik a stratégiai eszközöket az EU versenyképességének megőrzéséhez, valamint a tudásmegosztás, az interoperabilitás, az újszerű ötletek megvalósíthatóságának ellenőrzése és az innováció előmozdításához. Az európai szabványok azonban csak kiegészítik az európai jogszabályokat, de nem váltják fel azokat és nem akadályozzák meg az európai jogalkotókat az Unió főbb problémáinak jogszabályi úton történő kezeléséhez.

Az európai szabványosítás új területekre és új témakörökre fog kiterjedni. A gyorsan változó és globalizálódó világgazdaságban a szabványok a nemzetközi kereskedelem egyre értékesebb eszközei lesznek. Az európai szabványok végrehajtásának sikere azonban a szabványok legitimitásától és elfogadási folyamatuk hatékonyságától fog függeni . Ha azt szeretnénk, hogy az európai szabványok szerepe globális szinten is erősödjön, akkor sürgősen javítani kell a folyamat inkluzivitásán és gyorsaságán.

A szabványosítás az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés Európa 2020 stratégiájának is fontos része lesz , mint azt számos kiemelt kezdeményezésben is lefektették. Az innovatív Unió[2] kezdeményezés is arra utal, hogy az innováció serkentéséhez dinamikus és gyorsan reagáló európai szabványügyi rendszerre van szükség. Az iparpolitika[3] kiemelt kezdeményezés annak fontosságát hangsúlyozza, hogy az európai szabványügynek gyorsan kell tudnia reagálni a változó világ kihívásaira ahhoz, hogy az európai versenyképességet támogassa a globális piacon, és hogy mind az ipar, mind az állami hatóságok szükségleteinek meg tudjon felelni. Az európai digitális menetrend[4] az IKT-szabványok fontosságát emeli ki az eszközök, alkalmazások, adattárak, szolgáltatások és hálózatok interoperabilitása tekintetében. Az erőforrás-hatékony Európa[5] kiemelt kezdeményezés a szabványoknak az öko-innováció ösztönzésével kapcsolatos fontos szerepét hangsúlyozza. A szabványosítás az olyan szakpolitikai intézkedésekben is szerepel, mint az „egységes piaci intézkedéscsomag”[6], a kereskedelemről, növekedésről és globális ügyekről szóló közlemény[7] és a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó fogyatékosságügyi stratégia[8]. Az európai szabványosítás az európai „egységes piaci intézkedéscsomag” felülvizsgálatának[9] is részét képezi. A szomszédos országokban folyó változásokra adott válaszról szóló közlemény[10] is kitér arra, hogy az uniós szabványokat a partnerországoknak is át kell venniük a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokról (DCFTA) folytatott tárgyalások keretében.

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégiát támogató európai szabványosítási rendszernek az alábbi stratégiai célkitűzéseket kell teljesítenie:

1. A szabványoknak gyorsan rendelkezésre kell állniuk, különösen, de nem kizárólag a szolgáltatások és alkalmazások közötti interoperabilitás biztosítására az információs és kommunikációs technológiák területén , hogy Európa teljes körűen élvezhesse az IKT-ból fakadó előnyöket. Az ESO-k vagy globális IKT-fórumok és -konzorciumok által kidolgozott, leginkább releváns IKT-szabványoknak – feltéve, hogy teljesítik a vonatkozó minőségi kritériumokat – sokkal nagyobb szerepet kell játszaniuk a közpolitikai célok és társadalmi szükségletek teljesítésében. Lehetővé kell tenni, hogy ezeket a szabványokat a közbeszerzésben vagy a politikai döntéshozatal és jogalkotás terén is fel lehessen használni.

2. Az Európai Unióban a szabványosítás továbbra is jelentős mértékben hozzájárul majd a gazdasághoz. Az európai szabványok erőteljes stratégiai eszközök a vállalkozások számára versenyképességük növeléséhez. Mivel az európai szabványokat a vállalkozások legfőképpen az innovatív termékek piaci elterjedése elősegítésének és az előállítási költségek csökkentésének eszközeként használják, a szabványoknak lépést kell tartaniuk az egyre rövidebb termékfejlesztési ciklusokkal.

3. Az európai szabványügyi testületek által kidolgozott európai szabványoknak a számos európai politikát és jogszabályt támogató eszközök iránti egyre növekvő igénynek is meg kell felelniük. Az európai szabványosítási törekvések jelentős hatást gyakorolnak és fognak gyakorolni a termékek és szolgáltatások egységes piacának megerősítése és az Európai Unión belüli kereskedelmi akadályok létrejöttének megakadályozása terén. A szabványok szakpolitikai eszközként való felhasználását az ipar, az uniós hatóságok, az ESO-k és nemzeti szabványügyi testületek (NSB-k), valamint más szabványügyi szervezetek szakértői közötti, nagy múltra visszatekintő, önkéntes és szoros partnerség teszi lehetővé. Az ESO-k felelősek az európai szabványok kidolgozásáért és elfogadásáért a tagjaikkal folytatott konzultációk alapján[11].

4. Az európai szabványok az európai társadalom egyre több csoportjára fognak hatást gyakorolni , köztük a különböző típusú vállalkozásokra és az egyes polgárokra is. A szabvány a kidolgozásában résztvevők által elért konszenzus eredményének tekinthető. A résztvevők megfelelően széles köre alapvetően fontos ahhoz, hogy mind a vállalkozások, mind a fogyasztók elfogadják a szabványt. Az európai szabványosítási rendszernek, amennyire csak lehetséges, inkluzívvá kell válnia , és valamennyi félnek el kell köteleznie magát a nyilvánosság, átláthatóság és tudományos megbízhatóság alapértékei mellett. A szabványosítási struktúrák és az irányítás folyamatos fejlesztése eredményes és szorosabb együttműködést igényel a partnerek, különösen az európai szabványügyi testületek és a nemzeti szabványügyi testületek, valamint az állami hatóságok és jogalkotók között.

5. A szabványok fontos szerepet játszanak az európai vállalkozások világpiaci versenyképességének alátámasztásában , lehetővé téve számukra külföldi piacok elérését és üzleti kapcsolatok létrehozását világszerte.

Ez a stratégia jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket egyaránt tartalmaz. A jogalkotási intézkedések a közleményhez tartozó, a szabványosításról szóló, hatásvizsgálattal kísért[12] rendelettervezetben találhatók, amely naprakésszé teszi és egységes szerkezetbe foglalja a meglévő európai jogszabályokat. A nem jogalkotási intézkedések magukban foglalják a Bizottság által meghozandó intézkedéseket és az európai szabványosítási rendszer más szereplőinek címzett ajánlásokat is.

Az intézkedések mindegyike az európai szabványosítási rendszer 2008–2010 között elvégzett mélyreható felülvizsgálatának eredményeire támaszkodik, beleértve az EXPRESS-jelentést[13], két nyilvános konzultációt, az IKT-szabványosítás az Európai Unióban történő modernizálásáról szóló fehér könyvet[14] és számos részletes tanulmányt. Mindezt az Európai Parlamentnek az európai szabványosításról szóló, 2010. októberi jelentése[15] egészíti ki, amely a meglévő rendszer erősségeinek és főbb értékeinek továbbvitelét hangsúlyozza a hiányosságok kiküszöbölésének, valamint az európai, nemzeti és nemzetközi vetületek közötti megfelelő egyensúly kialakításának szem előtt tartásával.

Az európai szabványosításnak az európai gazdaságra és az európai vállalatok versenyképességére gyakorolt fontos hatása hosszabb távon szükségessé teszi annak rendszeresebb kiértékelését, hogy az európai szabványosítási rendszer képes-e megfelelően alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez és hozzájárulni Európa belső és külső stratégiai célkitűzéseihez, különösen az iparpolitika, innováció és műszaki fejlődés területén. Az első értékelést legkésőbb 2013-ban meg fogják kezdeni.

AZ EURÓPAI SZABVÁNYOSÍTÁS ÁLTAL AZ IPARPOLITIKÁNAK ÉS INNOVÁCIÓNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁS

Az egyre növekvő globális verseny, az elöregedő európai népesség és a költségvetési megszorítások korszakában az európai versenyképesség azon múlik, hogy mennyire vagyunk képesek a termékek, szolgáltatások és folyamatok terén serkenteni az innovációt. Az innováció ezért az Európa 2020 stratégia és az iparpolitika[16] és innovatív Unió[17] kiemelt bizottsági kezdeményezéseinek középpontjában áll.

A szabványok hatalmas előnyöket nyújtanak az európai iparnak . A szabványok a méretgazdaságosság, a műszaki előírásokról való előzetes tájékozódás lehetősége, az ügyleti költségek csökkentése és a szabványosított alkatrészekhez való hozzáférés révén költségcsökkentéshez vagy költségmegtakarításhoz vezetnek. A Világbank szerint[18] a szabványok egyik legfontosabb gazdasági hozadéka a termelés és az innováció hatékonyságának növelése. A nagyméretű, homogén gyártási sorozatok révén lehetővé teszik a beszállítók számára az egységköltség csökkentését. Ezenkívül a gyártók további készségeket és tapasztalatokat szereznek azáltal, hogy kevesebb termékvariációra kell koncentrálniuk. További előnyt jelent a nagyobb hatékonyság, alacsonyabb kereskedelmi költségek, egyszerűsített szerződéses megállapodások (mivel a termék jellemzői és funkciói a szabványok következtében egyértelműen meg vannak határozva) és jobb minőség által eredményezett fokozott versenyképességből eredő jobb piaci hozzáférés is. A szabványok a fogyasztók nagyobb biztonsága, a bizalom javulása, a felelősségi kockázat csökkentése és a beszállítók nagyobb választéka miatt, a korábban már említett előnyök révén jobb kapcsolat kialakítását teszik lehetővé a beszállítókkal és ügyfelekkel is. A minimális szintet előíró biztonsági szabványok a legjobb példák arra, hogy a szabványokkal sikerülhet megoldani az elégtelen tájékoztatásból eredő problémákat. Az európai szabványok hatalmas értéket képviselnek a közlekedés, gépipar, elektrotechnikai termékek és más gyártóágazatok, valamint a távközlés terén működő vállalatok versenyképessége számára.

A megfelelően megtervezett és jól időzített európai szabványok számos módon támogathatják az innovációt . A meglévő szabványok kodifikálják és terjesztik a különböző ágazatok csúcstechnológiáját. Innovatív termékek bevezetését is elősegíthetik úgy, hogy interoperabilitást biztosítanak régi és új termékek, szolgáltatások és folyamatok között, például a környezetbarát tervezés, az intelligens hálózatok, az épületek energiahatékonysága, a nanotechnológia, a biztonság és az e-mobilitás terén. Egyes esetekben az innováció könnyebben talál piaci elfogadottságra, ha megfelel a meglévő biztonsági, minőségi és teljesítményi szabványoknak. Az interoperabilitási szabványok olyan technológiai platformokat támogathatnak, amelyek maguk is további innovációs alapul szolgálhatnak, különösen a szolgáltatások terén (például az LTE-mobilszolgáltatásokat mobilkereskedelmi platformként, vagy e-kormányzati alkalmazások nyilvános számításifelhő-platformjaként lehetne felhasználni).

Végezetül a szabványok segíthetnek a kutatási eredmények és a piacképes termékek vagy szolgáltatások közötti szakadék áthidalásában . A szabványok kodifikálhatják az államilag finanszírozott kutatások eredményét, ezáltal további innovációs alapként téve elérhetővé azokat. Ez a tudás- és technológiatranszfer igen hatékony mechanizmusa. Sajnos azonban a szabványosításban az innováció számára rejlő lehetőségeket még nem aknázták ki teljesen. Jobban meg kell értenünk, hogy milyen csatornákon keresztül lép kölcsönhatásba a szabványosítás és az innováció.

Kulcsfontosságú a tudományos tevékenységek hozzájárulása a szabványosítási folyamathoz. A szabványokhoz vezető módszerek, folyamatok és anyagok meghatározása során részben vagy egészében a rendelkezésre álló tudományos ismereteket alkalmazzák. A szabványosítási célú kutatás számos ígéretes ipari alkalmazás előfeltétele, mivel ez biztosítja az ipari együttműködés egyenlő feltételeit és a stabil szabályozási környezetet a piac jövőbeni fejlődéséhez.

Szisztematikus európai és nemzeti szintű megközelítést kell elfogadni a kutatásra, innovációra és szabványosításra vonatkozóan a kutatási eredmények kiaknázásának elősegítése érdekében és azért, hogy a legjobb ötletek eljussanak a piacra és széles körben elterjedjenek.

Amennyiben tudományos összetevőkkel rendelkező szabványokat szeretnének európai uniós politikába foglalni, eljárásokat fognak meghatározni annak érdekében, hogy ezek a normák részrehajlástós mentesek, hatékonyak, kiegyensúlyozott tudományos bizonyítékokon alapulók legyenek és figyelembe vegyék a termékek és szolgáltatások életciklusa alatt bekövetkező hatásokat. Az uniós finanszírozású kutatási projektekből és más forrásokból származó, a szabványosításra vonatkozó eredményeken túl az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja saját szakterületébe tartozó tudományos visszajelzéseket ad annak érdekében, hogy a szabványok figyelembe vegyék a gazdasági termelékenységet és a társadalmi igényeket, mint pl. a környezeti fenntarthatóság, a biztonság és a védelem. A kutatás, innováció és szabványosítás közötti potenciális szinergiák tudatosítását is fokozni kell a szabványokkal kapcsolatos jobb oktatás és képzés révén. Ezenkívül a szabványok egyedi technológiákat is tartalmazhatnak, különösen az innovatív területeken. Ezért az ESO-k szellemi tulajdonjogra vonatkozó szabályzatainak a technológia tulajdonosai és a technológia felhasználói közötti megfelelő érdekegyensúlyra kell törekedniük a versenyt korlátozó hatások elkerülése érdekében.

Az európai szabványok fontos lépést jelentenek a kutatási eredmények piacra juttatásában és a technológiák gyakorlati alkalmazhatóságának ellenőrzésében. A szabványok azonban csak akkor tudják ellátni ezt a szerepet, ha lépést tartanak a technológiai fejlődéssel és az egyre rövidülő termékfejlesztési ciklusokkal . Korábban a szabványosítási munka megkezdése előtti felkészülés és ezt követően az európai szabványok kidolgozásához szükséges 3–5 éves időszak azt jelentette, hogy a szabványok lemaradtak a gyorsan fejlődő technológia mögött, és elfogadásuk időpontjában már elavultnak számítottak. Ez még nagyobb problémát okoz, ha a szabványokat stratégiai eszközként szeretnénk alkalmazni az innováció serkentésére és az innovatív termékek interoperabilitásának előmozdítására. Ennek következtében bizonyos ágazatok vonakodtak bekapcsolódni a szabványosítási munkába, vagy nem élvezhetik a szabványok pozitív hatásait, például az interoperabilitást.

A helyzet javítása érdekében két kulcsfontosságú tényezőt kell figyelembe venni: először a szabványosítás hatékony előzetes ütemezését és tervezését, másodszor pedig a szabványok kidolgozásának sebességét. Az előrejelzésre és előzetes ütemezésre vonatkozó tanulmányok elősegíthetik a szabványok kidolgozása iránti igény előrejelzését, a fejlődő technológiák, valamint a jövőbeni termékekhez és folyamatokhoz kapcsolódó kutatási igények összekapcsolását a politikai döntéshozatallal. Ezeken a területeken számos fejlesztésre van lehetőség a szabványosítási rendszer alapvető értékeinek, például az inkluzivitás, a konszenzus és a szabványok önkéntes jellegének sérelme nélkül.

A szabványosításhoz kapcsolódó tevékenységek tervezésének javítása érdekében az Európai Bizottság éves szabványosítási munkaprogramot fog elfogadni a közleményt kísérő rendelettervezettel összhangban. Ez a munkaprogram meghatározza az európai szabványosítás, az ezzel kapcsolatos megbízások[19] és az egyéb szükséges tevékenységek stratégiai prioritásait. Az innovatív Unió kiemelt kezdeményezésben meghatározott mechanizmusok, például az innovációs partnerségek felhasználásával és az innováció területén bekövetkező fejleményeknek az Európai Bizottság általi nyomon követésével prioritási sorrendbe rendezik az innovatív területeket. A javasolt rendelet ezenkívül egyszerűsíteni fogja az uniós jogszabályok alkalmazása céljából elfogadott harmonizált szabványokkal szembeni kifogásolási eljárást. Az európai szabványosítás bizottsági finanszírozását az éves munkaprogramban meghatározott prioritások szerint fogják célirányosítani.

A legtöbb érdekelt fél szerint az európai szabványosítási folyamatokat indokolt lenne felgyorsítani, egyszerűsíteni és korszerűsíteni. Ezért az ESO-k számára nyújtott uniós pénzügyi támogatást az ESO-k teljesítménye folyamatos javításának elősegítésére fogják felhasználni. A Bizottság szabványosítási kéréseiben határidőket fog megszabni, és a finanszírozást ahhoz kötik, hogy az ESO-k teljesítik-e a kapcsolódó – többek között a szabványok kidolgozásának időtartamára, az érdekeltek megfelelő képviseletére, valamint az elkészített szabványok minőségére, jelentőségére és időszerűségére vonatkozó – kritériumokat. A Bizottság célul tűzte ki, hogy a kérésére készített európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok átlagos kidolgozási ideje 2020-ig 50%-kal csökkenjen[20].

A pénzügyi támogatás elsősorban attól fog függeni, hogy az ESO-k mennyire javítják az európai szabványügyi rendszer hatékonyságát és a központi titkárságok teljesítik-e a meghatározott célkitűzéseket. Az eddig hozott intézkedések közé tartozik egy közös CEN–CENELEC irányítási központ létrehozása közös főigazgató vezetésével. Az ESO-knak azonban belső folyamataikat is korszerűsíteniük kell, pl. más szabványkidolgozó szervezetek bevált gyakorlatainak átvételével, valamint az egymással és más szervezetekkel folytatott együttműködés fejlesztésével. Az ESO-knak tájékoztató tevékenységet is kell végezniük a meglévő vitarendezési mechanizmusokra vonatkozóan, és gondoskodniuk kell arról, hogy ezek a mechanizmusok megfelelő időtartamon belül konszenzusos megoldáshoz vezessenek.

A megbízásra történő szabványosítási tevékenységek finanszírozása továbbra is a fő ösztönzője marad azon szabványok kidolgozásának, melyek elsődleges feladata az EU közpolitikai és jogalkotási céljainak támogatása . A Bizottság továbbra is támogatni fogja a harmonizált szabványok lefordítását az Unió hivatalos nyelveire.

Intézkedések

6. A közleményt kísérő rendeletjavaslat szerint a Bizottság éves munkaprogramot állít össze, amely meghatározza az európai szabványosítás prioritásait és a szükséges felhatalmazásokat, a vonatkozó határidőkkel egyetemben. A Bizottság a munkaprogramot az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultáció után készíti el.

7. A Bizottság azt igényli, hogy az innovatív termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványokat rövid idő alatt dolgozzák ki és fogadják el , többek között a környezetbarát tervezés, az intelligens hálózatok, az épületek energiahatékonysága, a nanotechnológia, a biztonság és az e-mobilitás terén.

8. A Bizottság az ESO-k finanszírozását teljesítménybeli kritériumok és meghatározott célkitűzések teljesítésétől teszi függővé, amelyekben többek között előírják, hogy az ESO-knak optimalizálniuk kell a szabványok kidolgozásának időtartamát és korszerűsíteniük kell munkamódszereiket. Az ESO-knak a Bizottság kérésére készített európai szabványok vagy szabvány jellegű dokumentumok átlagos kidolgozási idejét 2020-ig 50%-kal kell csökkenteniük A rendelet ezen túlmenően egyszerűsíti és lerövidíti a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokra vonatkozó eljárást is.

9. Amennyiben tudományos összetevőkkel rendelkező szabványokat szeretnének európai uniós politikába foglalni, a Bizottság minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az európai szabványosítási folyamat pártatlan, hatékony és kiegyensúlyozott tudományos bizonyítékokon alapuljon . Az uniós finanszírozású kutatási projektekből és más forrásokból származó, a szabványosításra vonatkozó eredményeken túl az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja saját szakterületébe tartozó tudományos visszajelzéseket ad annak érdekében, hogy a szabványok figyelembe vegyék a gazdasági versenyképességet és a társadalmi igényeket, a biztonsági és védelmi kérdéseket, valamint az életciklus során előidézett környezeti hatást.

10. Az ESO-k, a tagállamok és más szabványügyi szervezetektől a Bizottság elvárja, hogy javítsák a szabványokra, valamint azok kutatási projektekkel való esetleges kapcsolatára vonatkozó tájékoztatást és képzést . A közvélemény figyelmét képzések, tájékoztató tevékenységek és célzott műhelyfoglalkozások segítségével kell felhívni a szabványosításra.

A SZABVÁNYOK ALKALMAZÁSA A FőBB TÁRSADALMI KIHÍVÁSOK KEZELÉSÉRE

A kiemelt fontosságú politikai és gazdasági területeken a szabványokat stratégiai eszközként lehet alkalmazni az innovatív megoldások, köztük az IKT elterjedésének felgyorsítására. A huszonegyedik században Európa számos stratégiai kihívás előtt áll, különösen olyan területeken, ahol a szabványok nagyban hozzájárulhatnak az EU politikájának támogatásához, például a fogyasztóvédelem, az akadálymentesítés, az éghajlatváltozás, az erőforrás-hatékonyság, a biztonság, a polgári védelem, a személyes adatok és a magánszféra védelme[21], területén, valamint az IKT alkalmazása terén az egységes digitális piacon belüli interoperabilitás elősegítésére. .

A szabványok fontos szerepet játszanak a fogyasztóvédelem támogatásában, különösen az általános termékbiztonságról szóló irányelv[22] (GPSD-irányelv) követelményeinek való vélelmezett megfelelést biztosító szabványok biztonsági előírásainak meghatározásával. A Bizottság ezért javaslatot dolgoz ki, amelyben az európai szabványokra irányuló megbízások gyorsabb elfogadását és az ilyen szabványok az irányelvben játszott szerepének megerősítését tervezi.

A szabványosítás már jelenleg is kulcsfontosságú eszköz a fogyatékkal élők és az idősek számára nyújtott akadálymentesítés javításában. Az európai polgárok közel egytizede él valamilyen fogyatékkal, és az európai népesség elöregedésével ez az arány csak nőni fog. A hozzáférhetőségi vonatkozásokat figyelembe vevő, a mindenki számára történő tervezési megközelítés („design for all”) elvét[23] követő szabványok jelentősen hozzájárulhatnak a fogyatékkal élők előtt álló akadályok megszüntetéséhez és ahhoz, hogy lehetővé tegyék számukra a társadalmi életben történő teljes részvételt. A „design for all” alapelv hozzájárul ahhoz, hogy mindenki egyenlően tudjon hozzáférni többek között a munkaerőpiachoz, az épített környezethez, a közlekedéshez, az orvosi létesítményekhez, az információhoz és a kommunikációs eszközökhöz, az oktatáshoz, a szabadidőhöz és a kultúrához. A mindenki számára tervezés elvével összhangban kidolgozott szabványok az innovációt is támogatják és hozzájárulnak a fogyatékkal élőket és időseket célzó hozzáférhető termékek és szolgáltatások valóban egységes európai piacának létrehozásához. Az európai szabványosítási folyamatnak a szociális szolgáltatásokra történő alkalmazása az egyik módja lehet a szociális innováció számos intézményre történő kiterjesztésének is,, és a szolgáltatók számára konkrét ösztönzést jelenthet a helyes irányba történő elmozdulás felé. Következésképpen a hozzáférhetőségi követelményeket minden vonatkozó szabványosítási tevékenység során figyelembe kell venni, többek között a fogyatékkal élőket, hozzáférhetőségi szakértőket és más vonatkozó szakembereket képviselő szervezetek fokozottabb bevonásával. A fogyatékkal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény 2011. január 22-én lépett hatályba az EU-ban; az egyezményt eddig 17 tagállam ratifikálta, a többi tagállamban ez még folyamatban van. Az egyezmény felkéri a részes államokat, hogy a szabványok kidolgozása során mozdítsák elő az univerzális tervezést, valamint dolgozzanak ki, léptessenek hatályba és a megvalósítás szempontjából kísérjék figyelemmel a nyilvános, vagy a nyilvánosság számára biztosított létesítmények és szolgáltatások akadálymentesítésére vonatkozó minimális szabványokat. Az európai szabványosítási munka hozzájárulhat az egyezmény európai végrehajtásához.

Az európai szabványosítás alátámaszthatja az éghajlatváltozással és a környezetbarát növekedéssel kapcsolatos jogszabályokat és politikát, valamint előmozdíthatja a kis szén-dioxid-kibocsátású és erőforrásait hatékonyan hasznosító gazdaságra való áttérést. A szabványok a hulladékstátusz megszűnésének kritériumaira, tartósságra és újrahasznosíthatóságra vonatkozó követelmények integrálásával elősegítik az erőforrás-hatékonyságot. A mérési szabványok különösen fontosak lesznek a kibocsátások és környezeti hatások értékelése során, valamint a termékek és gyártási eljárások környezeti teljesítményének javítását is lehetővé fogják tenni. Erre vonatkozóan bátorítjuk az uniós szinten kidolgozott életciklus-elemzési eszközök[24] használatát, hiszen ezek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy új piacok épüljenek ki a környezetbarátabb termékekre és szolgáltatásokra, valamint megkönnyítsék a piaci hozzáférést az új szereplők számára. A jövőben más területeken kidolgozott szabványok esetében is figyelembe kell majd venni a környezetvédelmi tényezőket, a környezetvédelmi követelmények érvényre juttatásának folyamata során[25]. A Bizottság elismeri, hogy az ESO-k a szabványok kidolgozóit már ma is jobban segítik az alapvető környezeti hatások meghatározásában és megértésében, valamint annak megállapításában, hogy azokat egy-egy szabvány kidolgozása során figyelembe lehet-e venni. Mindazonáltal továbbra is széttagoltak a nemzeti szabványügyi testületek azon törekvései, hogy eredményesen foglalkozzanak a környezeti problémákkal. A környezetvédelmi követelmények érvényre juttatása ezért mind az európai, mind a nemzeti szabványügyi testületek számára kiemelt fontosságú terület kell hogy maradjon. Különösen a nemzeti szabványügyi testületeknek kell fokozniuk a környezetvédelmi nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) bevonását a szabványok kidolgozási folyamatába.

A szabványosítás felgyorsítása kulcsfontosságú a biztonsági termékek egész Európára kiterjedő piacának létrehozásához és már eddig is a Bizottság kiemelt tevékenységei közé tartozott[26]. A biztonsági ágazatban a gyorsaság alapvető fontosságú, hogy megfelelően lehessen reagálni az új és kialakulóban levő fenyegetésekre, ezért teljes mértékben ki kell használni a gyorsított szabványosítási eljárás lehetőségét. Ezen túlmenően az egyes biztonságvédelmi alkalmazásokra, például a repülőtéri szkennerekre vagy bankjegynyomdai berendezésekre vonatkozó szabványokat kizárólag a megfelelő biztonsági tanúsítványokkal és engedéllyel rendelkező személyek számára lehet elérhetővé tenni.

Intézkedések

11. A Bizottság felül fogja vizsgálni az általános termékbiztonságról szóló irányelvet , amelynek során különösen az európai szabványok szerepének megerősítését és azok elfogadási eljárásának lerövidítését tervezi.

12. A Bizottság ki fogja terjeszteni a szabványosítás stratégiai eszközként történő használatát a környezetvédelmi és hozzáférhetőségi jogszabályok és politikák támogatása, valamint a polgári védelem és biztonság terén.

13. A tagállamoknak biztosítaniuk kell az érdekelt felek, a környezetvédelmi NGO-k, valamint a fogyatékkal élők és az idősek képviselőinek eredményes bevonását a nemzeti szintű szabványosítási folyamatokba.

14. Az európai és nemzeti szabványügyi testületeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a szabványok teljes mértékben figyelembe vegyék a fogyasztói, környezetvédelmi és hozzáférhetőségi tényezőket, továbbá megfelelően bevonják a megfelelő érdekelt feleket is.

INKLUZÍV SZABVÁNYKIDOLGOZÁSI FOLYAMAT

Az önkéntes szabványok erőssége a kidolgozásuk során elért konszenzus erősségétől függ. Az erős konszenzus alapvető fontosságú ahhoz, hogy egy szabványt az ipar elfogadjon és alkalmazzon. A szabvány más érdekeltek általi elfogadása azokon a területeken fontos, ahol a szabványok közpolitikai és jogalkotási célokat támogatnak. Jelenleg azonban nem minden érdekelt rendelkezik megfelelő képviselettel a szabványosítási folyamatban. Míg a kkv-k jelentik az európai gazdaság gerincét, az európai szabványosítás különböző műszaki testületeiben a nagyobb cégek jobb képviselettel rendelkeznek. Ennek oka, hogy a kkv-knek kevesebb alkalmazottjuk van és ritkán engedhetik meg maguknak, hogy egy-egy munkatársuk jelentős időt fordítson a szabványok kidolgozásában történő részvételre. A költségek – időráfordítás, utazási kiadások és tagsági díjak – arányaikban túl magasnak bizonyulnak.

Ezenkívül a szabványosítás új területekre is kiterjed. Hagyományosan a szabványokat a műszaki koordináció céljára alakították ki. Manapság a szabványokat a szervezeteken belüli szélesebb körben történő alkalmazás céljából is kidolgoznak, például az irányítási rendszerekkel, szolgáltatásokkal, illetve környezetvédelmi és szociális kérdésekkel kapcsolatos iránymutatás céljából. Ezenkívül, bár a szabványokat a magánszféra szereplői dolgozzák ki, a hagyományosabb szabványok jelentős hatást gyakorolnak a szélesebb értelemben vett társadalomra, befolyásolva a polgárok biztonságát és jólétét, a hálózatok hatékonyságát, a környezet és más közpolitikai területeket.

Ezért a kkv-kat és az említett szélesebb csoportokat (pl. fogyasztók, szakszervezetek, környezetvédelmi NGO-k, a fogyatékkal élőket segítő szervezetek) képviselő társadalmi szereplőket szorosan be kell vonni a szabványosítási folyamatba. Az ESO-k számára e célkitűzés teljesítéséhez rendelkezésre álló egyik lehetőség, hogy inspirációt merítsenek a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos iránymutatásokat tartalmazó, az „alternatív gyártásfolyamat” néven is ismert ISO szabvány[27] kidolgozására szolgáló modellből. Ez a modell különösen az igen érzékeny jellegű vagy nagy közérdeklődésre számot tartó munkafeladatok szempontjából jelentős.

Az ETSI tagsági modell már jelenleg is nyitva áll a kkv-k közvetlen részvétele előtt. A CEN és CENELEC esetében a kkv-k és az érdekelt társadalmi csoportok részvétele az európai szabványok kidolgozásában a nemzeti szabványügyi testületeken keresztül zajlik. Ez a „ hatáskörök nemzeti átruházásának elvéből ” ered, amelynek értelmében a nemzeti érdekelteket a nemzeti szabványügyi testületek képviselik a CEN és CENELEC munkájában. Az elv egyik előnye, hogy a munka jelentős része nemzeti szinten zajlik, így a részvétel – különösen az utazás – költségei alacsonyabbak, és figyelembe vehetők a nemzeti sajátosságok, mint pl. a nyelv. Mivel a CEN és CENELEC keretein belüli szabványosítási rendszer továbbra is ezen az alapelven fog nyugodni, a nemzeti szabványügyi testületeknek erőteljes platformot kell biztosítaniuk a konszenzusépítéshez. Míg egyes nemzeti szabványügyi testületek megfelelően előrehaladtak ezen a területen, másoknak kezdeményezőbben kellene fellépniük azon érdekeltek bevonása érdekében, amelyek korábban nem vettek részt a szabványosítási folyamatban. Egyes esetekben a szabványok ára is korlátozza a kkv-k és társadalom érintett csoportjainak hozzáférését. Az erre vonatkozóan alkalmazott bevált gyakorlat – mint például speciális díjszabás vagy csökkentett áru szabványcsomagok – leküzdheti ezeket az akadályokat, a rendszer pénzügyi életképességének fenntartása, sőt javítása mellett.

Tevékenységeikben a CEN, CENELEC és az ETSI a Kereskedelmi Világszervezet által a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodás[28] keretében kidolgozott szabványosítási alapelveket [29] követik . A WTO kritériumainak alapján az európai és nemzeti szabványügyi testületek önkéntes alapon mérhető paraméterekkel rendelkező rendszert dolgoznak ki annak bizonyítására, hogy a nemzeti szabványügyi testületek teljesítik ezeket a kritériumokat és folyamatos fejlődést biztosítanak az európai szabványügyi rendszeren belül.

Egy ilyen rendszer képezi az alapját a nemzeti szabványügyi testületek jövőbeni szakértői értékelésének , amelyek más elemeket is tartalmaznak, mint pl. költségstruktúra, átláthatóság és hatékonyság. A nemzeti szabványügyi testületek közötti fokozott együttműködés – beleértve a bevált gyakorlatok cseréjét és az ikerintézményi projekteket – is segíti majd a nemzeti szabványügyi testületek teljesítményének javítását.

További jelentős lehetőségek mutatkoznak a kkv-k és az érdekelt társadalmi csoportok részvételének növelésére az európai szabványosítási bizottságokban,, bár az ehhez szükséges idő- és költségráfordítások akadályt jelentenek. Míg az európai szabványügyi testületek megkezdték a munkát a kkv-k szabványosításban történő részvételének és a szabványosításból eredő előnyeik kihasználásának javítása érdekében, további intézkedésekre van szükség. A Bizottság ezért továbbra is pénzügyi támogatást nyújt a kkv-k és a civiltársadalmi szereplők számára az európai szabványosítási bizottságokban való részvételhez [30]. Folytatni fogja továbbá a kkv-kat és társadalmi érdekeltek csoportjait képviselő európai szervezetek támogatását titkárságaik tevékenységének finanszírozásával. Ezen túlmenően indokolt, hogy a CEC és CENELEC teljes mértékben végrehajtsa a „Kkv-k hozzáférése az európai szabványosításhoz” című jelentés[31] ajánlásait. Ezen szervezeteknek módosítaniuk kell belső szabályaikat annak érdekében, hogy megerősítsék kkv-kat és a társadalmi érdekeltek csoportjait képviselő európai szervezetek helyzetét.

Intézkedések

15. A Bizottság felkéri az ESO-kat, hogy értékeljék az alternatív és inkluzívabb munkafolyamatok (az „alternatív gyártásfolyamat”) bevezetését, különösen az igen érzékeny jellegű vagy nagy közérdeklődésre számot tartó munkafeladatok esetében.

16. A Bizottság fel fogja kérni az európai és nemzeti szabványügyi testületeket, hogy önkéntes alapú rendszert dolgozzanak ki annak bizonyítására, hogy a nemzeti szabványügyi testületek teljesítik a WTO által a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásban foglalt elveken alapuló tagsági kritériumokat, valamint hogy az ESO-k rendszeresen figyelemmel kísérik ezek teljesítését. A Bizottság felkéri továbbá az ESO-kat arra, hogy a nyomon követés eredményeiről évente jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak.

17. A Bizottság az európai és nemzeti szabványügyi testületeket egy szakértői értékelési rendszer kidolgozására is felkéri, amely aktívan figyelemmel kíséri többek között a szabványosítási folyamatban történő széles körű részvételt.

18. A kkv-kat képviselő nemzeti szervezetek és az érdekelt társadalmi csoportok nemzeti képviseleteinek részvételét a tagállamoknak támogatniuk kellene, adott esetben pénzügyi támogatással is.

19. A nemzeti szabványügyi testületeket a Bizottság arra ösztönzi, hogy a szabványokat speciális díjszabással vagy csökkentett áru csomagokban tegyék elérhetővé a kkv-k és az érdekelt társadalmi csoportok számára.

20. A kkv-kat és a társadalmi érdekeltek csoportjait képviselő európai szervezetek helyzetét meg kell erősíteni, többek között a Bizottság által nyújtott folyamatos pénzügyi támogatással.

A SZABVÁNYOSÍTÁS ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK EGYSÉGES EURÓPAI PIACA

Az egységes piaci intézkedéscsomag felé elnevezésű kiemelt kezdeményezés[32] is hangsúlyozza, hogy a virágzó és teljes mértékben működőképes egységes európai piac kulcsfontosságú az Európa 2020 stratégia megvalósításához. Az egységes piac alappillérét az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása alkotja. Ezek közül az áruk szabad mozgásának területén az európai szabványosítási rendszer már fontos hozzájárulást tett a jogalkotás „új megközelítése” révén, amely a kereskedelem előtt álló műszaki akadályok kialakulását hivatott megelőzni.

Bár széles körben alkalmaznak európai szabványokat a közlekedés és logisztika, a postai szolgáltatások, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások terén, az önkéntes európai szabványok eddig kevésbé jelentős szerepet játszottak a szolgáltatások egységes piaca megteremtésének támogatásában és az európai gazdaság e kulcsfontosságú ágazata versenyképességének javításában. A szolgáltatások mára az EU gazdaságának húzóágazatává váltak, az uniós GDP kétharmadát teszik ki és az elmúlt években a munkahelyteremtés forrását jelentik. A szolgáltatások belső piacában azonban még kiaknázatlan potenciál rejlik, hiszen számos jogi és adminisztratív akadály maradt fenn az egységes piacon. Ezzel összefüggésben a szabványok a szolgáltatások minőségének és interoperabilitásának javításával lehetőséget biztosítanak egy európaibb és virágzó szolgáltatási ágazat és ezáltal egy innovatívabb és versenyképesebb gazdaság megteremtésére.

A szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványok kidolgozása területén a haladás azonban lassú volt , és az elmúlt években a szolgáltatási szabványok terén inkább nemzeti, mintsem európai szinten zajlott gyors növekedés (2005–2009 között 453 új nemzeti szabvány született és mindössze 24 európai). A nemzeti szabványok elburjánzásával fennáll a kockázat, hogy azok akadályozhatják a szolgáltatások Unión belüli kereskedelmét, mert a vállalkozásoknak az egységes piacon belül folyamatosan növekvő számú különböző nemzeti szabványokhoz kell igazodniuk.

Az „Egységes piaci intézkedéscsomag: a növekedés és bizalom serkentésének tizenkét eszköze” című közleményében ezért a Bizottság az EU intézményei által 2012 végéig elfogadandó tizenkét kiemelt intézkedés közé foglalta az európai szabványügyi rendszernek a szolgáltatásokra történő kiterjesztését . Az európai szabványosításról szóló rendeletjavaslat hatálya ezért kiterjed az önkéntes szolgáltatási szabványokra annak érdekében, hogy csökkentse a különböző, egymásnak ellentmondó nemzeti szabványok előfordulásának valószínűségét, és egyúttal lehetővé tegye, hogy a Bizottság kellő előkészítés után megbízásokat tudjon kiadni európai szolgáltatási szabványok kidolgozására. A szabványügyi rendszer reformjáról szóló nyilvános konzultációra adott visszajelzések széles körű támogatásról biztosították a javaslatot. A rendeletjavaslat azonban nem fogja kiterjeszteni a termékekre vonatkozó előírástervezetek bejelentési kötelezettségét a szolgáltatásokra, mivel ezek nem tartoznak a jogszabály tárgyába. A javaslat nem befolyásolja az a rendszert, amelynek keretében a termékekre és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó műszakiszabály-tervezeteket be kell jelenteni a Bizottságnak és a többi tagállamnak. E rendszernek a szolgáltatások területére történő kiterjesztését később, a 98/34/EK irányelv felülvizsgálatának keretében vehetik fontolóra.

A szolgáltatásokra vonatkozó európai szabványoknak figyelembe kell venniük a közérdeket, konszenzuson kell alapulniuk és piacvezéreltnek kell lenniük , a szabvány által közvetlenül vagy közvetve érintett gazdasági szereplők és érdekeltek szükségleteinek szem előtt tartásával. Ezért a Bizottság konzultációt tervez a szolgáltatási ágazat érdekeltjeivel annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeni szabványok valóban alkalmazhatóak legyenek a piaci környezetben. Az egységes piaci intézkedéscsomagról szóló bizottsági közleményben[33] javasolt, az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport is használható fórumként a szolgáltatások szabványosításához kapcsolódó már említett és egyéb kérdések megvitatásához. Meg kell jegyezni, hogy a szolgáltatási ágazatban jelen levő vállalkozások túlnyomó része kisvállalkozás. Ezért a szabványosítási folyamatban alapvető fontosságú a kkv-k és az érdekelt társadalmi csoportok részvétele.

Intézkedések

21. A szolgáltatásokra vonatkozó szabványok a közleményt kísérő, a szabványosításról szóló új rendelet hatálya alá fognak tartozni.

22. A Bizottság, amennyiben piaci igény mutatkozik rá, az érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a szolgáltatási ágazatra vonatkozó, piacvezérelt, konszenzuson alapuló és a közérdeket figyelembe vevő önkéntes szabványok kidolgozását fogja kérni.

23. A Bizottság az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportot hoz létre, amely az ipari ágazatokban felmerülő szabványosítási kérdéseket is meg fogja vizsgálni.

SZABVÁNYOSÍTÁS, INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) ÉS INTEROPERABILITÁS

Az IKT 660 milliárd € éves piaci forgalommal az európai GDP 5%-át állítja elő. A gazdasági jelentőség azonban eltörpül azon hatás mellett, amit az IKT gyakorol az összes többi üzleti ágazat termelékenységének növekedésére. Ezenfelül az IKT közvetlenül befolyásolja az egyes emberek életét, hiszen az EU-ban több mint 250 millióan használják napi rendszerességgel az internetet és csaknem minden európai polgár rendelkezik mobiltelefonnal. Ez több szempontból is alapvetően megváltoztatta az üzleti életet és a társadalmat, és e változások tovább fognak gyorsulni: a hatékony internetes környezetben elérhető vonzó tartalmak és szolgáltatások serkentik a nagyobb sebesség és kapacitás iránti keresletet, amely új üzleti lehetőségeket teremt és további, még innovatívabb szolgáltatások kifejlesztését serkenti.

A szabványoknak alkalmasnak kell lenniük az eszközök, alkalmazások, adattárházak, szolgáltatások és hálózatok közötti interoperabilitás biztosítására , hogy Európa teljes körűen élvezhesse az IKT-ból fakadó előnyöket. A szabványok használatát többek között közbeszerzéssel és a vonatkozó uniós politikák és jogszabályok útján elő kell mozdítani.

Az IKT-környezethez hasonlóan az IKT-szabványosítási környezet is alapvető átalakuláson ment keresztül. A hagyományos szabványügyi szervezeteken kívül aktívabbá váltak a specializált és többnyire globális IKT-fórumok és konzorciumok , és közülük többen vezető IKT-szabványosítási szervezetté váltak. Ezek a vezető szervezetek is általában a WTO által a nemzetközi szabványosítási szervezetek számára előírt rendelkezésekkel többé-kevésbé összhangban álló szabályokat, folyamatokat és eljárásokat alkalmaznak. Bár az ESO-k már jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy szorosabb együttműködést folytassanak a fórumokkal és konzorciumokkal, az utóbbiak által kidolgozott szabványokat nem integrálták az európai szabványokba.

Az interoperabilitásnak legalább egy kielégítő szintjét kell elérni, és gondoskodni kell arról, hogy a közbeszerzési döntéshozók egymással kölcsönösen együttműködni tudó IKT-szolgáltatásokat és -alkalmazásokat tudjanak beszerezni. Ennek megvalósításához figyelembe kell venni a mai technológiákat, ahol az olyan területeken, mint az Internet és a World Wide Web, a szabványosítási környezetet nem az európai szabványügyi testületek, hanem a korábban említett fórumok és konzorciumok uralják. Ezt figyelembe véve a Bizottság fehér könyv[34] formájában nyilvános konzultációra bocsátotta az európai IKT-szabványosítás korszerűsítésére vonatkozó részletes javaslatait. A fehér könyvre adott pozitív reakciók fényében a Bizottság továbblép e javaslatok megvalósításában.

Az európai digitális menetrendben[35] felvázoltak szerint a rendelet egy olyan rendszert hoz létre, amely lehetővé teszi a vezető globális IKT-fórumok és -konzorciumok által kidolgozott IKT-szabványok közbeszerzésben történő felhasználását a gyártóhoz kötöttség megelőzése és az egymással kölcsönösen együttműködni tudó IKT-szolgáltatásokat, -alkalmazások és -termékek kínálatában kialakuló verseny elősegítése érdekében . Az IKT-politikai és stratégiai kezdeményezésekben, valamint az informatikai architektúrára vonatkozó és interoperabilitási keretekben meghatározott bizonyos esetekben globálisan elfogadott szabványosított interfészek alkalmazását írhatják elő a közbeszerzési eljárás során, feltéve, hogy érvényesül a nyitottság, a tisztességes verseny, az objektivitás és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve és a közbeszerzési irányelvet alkalmazzák.

A kiválasztott IKT-szabványok ki fogják egészíteni az európai szabványokat , és a minőségi kritériumokat is teljesíteniük kell . A szabványok kidolgozási folyamatával és magukkal a szabványokkal egyaránt foglalkozó kritériumok olyan területekre terjednek ki, mint a nyitottság, átláthatóság és semlegesség, valamint az európai szabványügyi testületek által a szellemi tulajdonjog védelmére alkalmazott minimális követelményekkel megegyező követelményeket támasztanak.

A Bizottság egyre több, az ESO-k helyett más szabványosítási szervezetek által kidolgozott IKT-szabványt fog felhasználni európai szakpolitikai célokra, feltéve, hogy ezek a szabványok megfelelnek az említett minőségi kritériumoknak, különösen ha tovább kell javítani az eszközök, alkalmazások, adattárházak, szolgáltatások és hálózatok közötti interoperabilitást. A számítási felhők folyamatosan fejlődő területén például számos, széttagolt szabványosítási erőfeszítés és szabvány létezik. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezek a szabványok hasznosan támogassák a felhasználók választási lehetőségeinek növelését az interoperabilitás és az adatok hordozhatósága révén, amely az európai politikai célkitűzések között is szerepel.

Ahhoz hogy Európa számára időben rendelkezésre álljanak a szükséges IKT-szabványok, állandó párbeszédre van szükség az állami hatóságok és az érdekeltek között, és ugyanígy létfontosságú a szabványosítási szervezetek, köztük a fórumok és konzorciumok közötti párbeszéd is. A Bizottság az érdekeltek bevonásával tovább vizsgálja annak módozatait, hogy a szellemi tulajdonjogok számára hogyan lehet az IKT-szabványosítás során még nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot biztosítani. Ezzel párhuzamosan a Bizottság támogatja és segíti az ESO-kat a fórumokkal és konzorciumokkal folytatott együttműködés további megerősítésében, különösen abból a célból, hogy például gyorsított eljárások útján a fórumok és konzorciumok által meghatározott műszaki előírásokat bevonja az európai szabványosítási rendszerbe.

Intézkedések

24. A közleményt kísérő rendeletjavaslat lehetővé teszi a bizonyos IKT-szabványokra való hivatkozást közbeszerzési dokumentumokban, feltéve, hogy e szabványok széles körű piaci elfogadottságot élveznek, megfelelnek a WTO nemzetközi szabványosítási eljárásokra vonatkozó elvein alapuló kritériumoknak, és olyan területekre vonatkoznak, ahol az ESO-k nem végeznek aktív tevékenységet, vagy ahol az ESO-k által kiadott szabványok nem terjedtek el a piacon, vagy ahol e szabványok elavulttá váltak.

25. A Bizottság egyre több olyan IKT-szabványt fog felhasználni európai szakpolitikai célokra , amelyek megfelelnek az említett minőségi kritériumoknak, különösen ha tovább kell javítani az eszközök, alkalmazások, adattárházak, szolgáltatások és hálózatok közötti interoperabilitást.

26. 2011 során a Bizottság létrehoz és irányítani fog egy több érdekelt fél részvételével működő platformot , amely tanácsokat ad a Bizottságnak az IKT területén folyó szabványosítási politika végrehajtásához kapcsolódó témakörökben, beleértve az IKT-szabványosítás munkaprogramját, a jogszabályokat és politikákat támogató prioritások meghatározását, valamint a globális IKT-fórumok és konzorciumok által kidolgozott műszaki előírások meghatározását is.

27. A tagállamoknak az IKT-val kapcsolatos közbeszerzésben fokozniuk kell a szabványok, köztük egyes IKT-szabványok használatát az interoperabilitás és innováció előmozdítása, valamint a gyártóhoz kötöttség elkerülése érdekében.

28. Az ESO-knak folyamatos javítaniuk kell a más szabványügyi szervezetek által kidolgozott IKT-szabványoknak az európai szabványosítási rendszerbe történő bevonására szolgáló folyamataikat, például gyorsított eljárások alkalmazása által.

SZABVÁNYOK AZ EU VERSENYKÉPESSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA A GLOBÁLIS PIACON

Európa az európai nemzeti szabványügyi testületek révén, amelyek mindannyian az ISO és IEC tagjai, már eddig is vezető szerepet játszott a nemzetközi szabványosításban. A szabványok fontos szerepet játszanak az európai vállalkozások világpiaci versenyképességének támogatásában , lehetővé téve számukra külföldi piacok elérését és üzleti kapcsolatok létrehozását világszerte[36].

Az európai szabványosítási rendszer ezért elismeri a nemzetközi szabványok elsőbbségét az európai szabványügyi szervezetek és a nemzetközi szabványügyi testületek közötti együttműködési kereteket meghatározó bécsi és drezdai megállapodások értelmében. A nemzetközi szabványok hozzájárulnak a különböző országok műszaki előírásai közötti eltérésekből adódó kereskedelmi akadályok lebontásához és a szabályozási konvergencia előmozdításának erőteljes eszközei. Az európai szabványoknak ezért lehetőség szerint az ISO, IEC és ITU nemzetközileg elfogadott szabványain kell alapulniuk. Ezért meg kell vizsgálni a nemzetközi szabványok felé irányuló konvergencia javításának további lehetőségeit. Az európai szabványokra akkor van szükség, ha nem állnak rendelkezésre nemzetközi szabványok, vagy ha azok nem szolgálják megfelelően a jogszerű szabályozási és politikai célkitűzéseket. Amennyiben az európai szabványok eltérnek a meglévő nemzetközi szabványoktól, vázlatosan össze kell foglalni az eltérés okait.

Míg az EU és az EFTA elkötelezték magukat az európai szabványosítás értékeivel összeegyeztethető összes nemzetközi szabvány végrehajtása és az ezekkel ellentmondó európai szabványok visszavonása mellett, más országok vagy regionális szervezetek nem tettek a nemzetközi szabványok használatára vonatkozó hasonlóan átfogó kötelezettségvállalást. Az Uniónak ezért folytatnia kell a nemzetközi szabványok használatának előmozdítását , valamint meg kell őriznie kezdeményezőképességét a protekcionista intézkedések megelőzése érdekében, és ugyanezt a hozzáállást kell partnereitől is elvárnia.

Európa a piacképes áruk, szolgáltatások és technológiák új típusait kifejlesztő innovátor, például az elektromos járművek, a biztonság, az energiahatékonyság és az intelligens hálózatok terén. Azáltal, hogy európai vagy nemzetközi szabványokat dolgoz ki ezeken a területeken, Európa maximalizálhatja az első lépés megtételéből származó előnyöket és az európai ipar versenyképességét is javíthatja. Az Unióban található szabványügyi testületeknek ezért az európai versenyelőny maximalizálása érdekében folytatniuk kell a nemzetközi szabványokra irányuló javaslatok benyújtását azokon a területeken, ahol Európa globális vezető szerepet játszik. A nemzetközi szabványosítás az olyan társadalmi kihívások, mint az éghajlatváltozás, az adadálymentesítés és az öregedő népesség életkörülményei kezelésében is fontos szerepet játszik. A hatékony intézkedésekhez jobb együttműködésre van szükség az ESO-k és nemzetközi társszervezeteik részéről a szabványkidolgozás előkészítési fázisa során.

Az európai szabványosítás a szomszédos országok és a világ más régiói számára is követendő mintát jelenthet. Az európai szabványosítási rendszer elismertségét nagyobb és jobban koordinált láthatósággal és technikai segítségnyújtási kezdeményezésekkel kell előmozdítani, például a fejlődő és legkevésbé fejlett országoknak a nemzetközi szabványosítási munkákba történő jobb bevonásával vagy szabványosítási és belső piacszabályozási szakértők harmadik országok piacára való kiküldésével.

Mivel az EU kereskedelmi politikája különös figyelmet szentel az Egyesült Államoknak, Kínának, Oroszországnak, Japánnak, Indiának és Brazíliának , ezért az ezekkel az országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok szempontjából fontos, hogy megerősítsük a szabványosítás terén folytatott együttműködésünket. Ezzel összefüggésben a Bizottság különösen üdvözli a Transzatlanti Gazdasági Tanács (TEC) és a magas szintű szabályozási együttműködési fórum (HLRCF) eredményeit abban, hogy az energiahatékonyság, elektromos járművek, hozzáférhetőség és intelligens hálózatok terén történő szabványosítás során már a folyamat korai szakaszában jobb együttműködés jött létre az EU és az USA között. A Bizottság és Kína közötti együttműködés is ígéretes eredményeket hozott, ezért hasonló kezdeményezéseket kellene létrehozni más partnerekkel, köztük Indiával.

Az európai szomszédságpolitika keretében az uniós szabályozási modellt kell előmozdítani és a partnereket a közös szabályozási környezet vonzerejének kiaknázására ösztönözni. Számos partnerünk fogadott már el széles körű megközelítést az uniós szabványok irányába történő konvergencia tekintetében, és az EU-val kötendő mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokról (DCFTA) folytatott tárgyalások keretében kötelezettséget fognak vállalni az európai szabványok átvételére.

Az önkéntes alapú nemzetközi szabványoknak a szabályozásban való szélesebb körű felhasználása erőteljes eszköz a különböző országok és kereskedelmi blokkok közötti szabályozási konvergencia előmozdítására , ezáltal is biztosítva a globális piacok, köztük a pénzügyi piacok megfelelő működését. A kereskedelmi tárgyalások és szabályozási párbeszédek során az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak ezért folytatniuk kell a szabályozási konvergencia előmozdítását és ki kell használniuk a szabványosítási összetevővel rendelkező, meglévő ágazati kezdeményezéseket. Az EU-nak nemzetközi partnereivel is együtt kell működnie az önkéntes nemzetközi szabványok szabályozási célú felhasználásának előmozdítása, valamint a kapcsolódó folyamatok nyitottságának, átláthatóságának, minőségének, illetve hatékonyságának javítása érdekében.

Az ESO-k már együttműködnek nemzetközi társszervezeteikkel és tevékenységüket is összehangolják velük. Ezenkívül további megállapodásokat kell kötniük a harmadik országok és régiók elismert szabványügyi testületeivel.

Intézkedések

29. A Bizottság továbbra is elő fogja mozdítani a nemzetközi szabványokhoz történő hatékonyabb közelítést, az önkéntes szabványok szabályozási célú alkalmazását és a szabályozási konvergenciával kapcsolatos meglévő ágazati kezdeményezések felhasználását a szabályozási párbeszéd és kereskedelmi tárgyalások során. A Bizottság támogatni és erősíteni fogja a jelenlegi szabályozási párbeszédeket, különösen azokat, amelyek kifejezetten kitérnek a szabványosításra, és megvizsgálja új partnerekkel megkezdendő további párbeszédek lehetőségét.

30. A Bizottság technikai segítséget nyújt más országoknak és régióknak annak érdekében, hogy elősegítse azok részvételét a nemzetközi szabványosítási munkában.

31. Az EU számára stratégiai kereskedelmi lehetőségekkel rendelkező országok európai szabványosítási szakértőinek támogatásával a Bizottság megerősíti az ezen országok szabványügyi testületeivel folytatott együttműködést.

32. A Bizottság arra számít, hogy az ESO-k és nemzeti szabványügyi testületek több nemzetközi szabványokra vonatkozó javaslatot fognak benyújtani azokra a területekre vonatkozóan, amelyekben Európa globális vezető szerepet játszik . A Bizottság felkéri továbbá az ESO-kat, hogy aktívan kísérjék figyelemmel a nemzetközi szabványosítás terén nyújtott európai teljesítményt, és erről évente jelentést nyújtsanak be a Bizottság számára.

33. Az ESO-knak közösen kell fellépniük nemzetközi ügyekben és tovább kell erősíteniük a nemzetközi társszervezeteikkel folytatott meglévő együttműködést. A jobb együttműködésnek ki kell terjednie a szabványok kidolgozásának innovatív területeire és fokozni kell a szabványok közös elkészítésére vonatkozó mechanizmusok előmozdítását.

AZ ELőREHALADÁS NYOMON KÖVETÉSE ÉS A 2020 UTÁNI IDőSZAKRA SZÓLÓ STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA

A Bizottság haladéktalanul megkezdi intézkedéseinek végrehajtását, de egyes intézkedésekhez a közleményt kísérő rendeletnek is hatályba kell lépnie, lehetőleg 2013. január 1-jén.

Legkésőbb 2013-ig független felülvizsgálat indul annak felmérésére és elemzésére, hogy a közlemény stratégiai célkitűzéseit megvalósították-e. A fő célkitűzés annak vizsgálata, hogy az európai szabványügyi rendszer hosszú távon megfelelően képes-e alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez és hozzájárulni Európai stratégiai belső és külső célkitűzéseihez, különösen az iparpolitika, innováció és műszaki fejlődés területén. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy az európai szabványügyi rendszer megfelel-e a piaci igényeknek, beleértve az inkluzivitást és reprezentatív jelleget. Ezzel kapcsolatban a vizsgálat kitér majd arra is, hogy indokolt lenne-e szavazati jogot adni a kkv-kat és a társadalmi szereplők csoportjait az ESO-kban képviselő európai szervezeteknek. Ezenkívül meg kell vizsgálni, hogy az európai szabványügyi rendszer hogyan tudná az európai szabványokat az egységes piacon túlmenően, a globális gazdasági színtéren támogatni. A Bizottság biztosítani fogja a 2013 utáni többéves pénzügyi kerettel és a költségvetési rendelet rendelkezéseivel való teljes összeegyeztethetőséget is. A független felülvizsgálat hasznos alapokat biztosít majd a szabványosítással kapcsolatos 2020 utáni stratégia prioritásainak meghatározásához. Ezek a prioritások erős alapokat nyújtanak majd az európai szabványügyi politikához, biztosítva, hogy a szabványosítás továbbá is fontos szerepet játsszon Európa jövőjének támogatásában.

Intézkedés

34. Legkésőbb 2013-ban független felülvizsgálat indul a stratégiai célkitűzésekhez viszonyított haladás értékelése és az európai szabványügyi rendszer jelenlegi irányítása által nyújtott teljesítmény elemzése céljából. Ez magában foglalja a szabványosítás felgyorsítására, inkluzívabbá és hatékonyabbá tételére szolgáló intézkedéseket, az EU stratégiai pozíciójának fenntartására törekedve fő kereskedelmi partnereivel szemben. A Bizottság biztosítani fogja a 2013 utáni többéves pénzügyi kerettel és a költségvetési rendelet rendelkezéseivel való teljes összeegyeztethetőséget is.

[1] Az ESO-k bemutatása: CEN (Európai Szabványügyi Bizottság), CENELEC (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) és ETSI (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet).

[2] COM(2010) 546.

[3] COM(2010) 614.

[4] COM(2010) 245.

[5] COM(2011) 21.

[6] COM(2011) 206.

[7] COM(2010) 612.

[8] COM(2010) 636.

[9] COM(2011) 78.

[10] COM(2011) 303.

[11] A CEN és CENELEC tagsága az NSB-kből áll, míg az ETSI úgynevezett „vegyes” modellt alkalmaz, amelyben az ágazati képviselők közvetlenül vesznek részt a szabványok kidolgozásában és a nemzeti bizottságok az európai szabványokkal kapcsolatos megállapodás végső szakaszában kerülnek bevonásra.

[12] A hatásvizsgálat az uniós finanszírozásban részesülő szabványosítási tevékenységeket is értékeli az uniós politikák és jogszabályok követelményeinek fényében, az európai szabványosítás finanszírozásáról szóló, 2006. október 24-i 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

[13] Az európai szabványosítási rendszer felülvizsgálatával foglalkozó szakértői csoport (EXPRESS) „Standardisation for a competitive and innovative Europe: a vision for 2020” (Szabványosítás a versenyképes és innovatív Európa érdekében: jövőkép 2020-ra) című, az Európai Bizottság számára 2010-ben benyújtott jelentése. http://ec.europa.eu/enterprise/policies/european-standards/files/express/exp_384_express_report_final_distrib_en.pdf

[14] COM(2009) 324, 2009.7.3.

[15] A7-0276/2010

[16] COM(2010) 614.

[17] COM(2010) 546.

[18] Quality Systems and Standards for a Competitive Edge [Minőségügyi rendeszerek és szabványok a versenyképességi előnyökért] (drafted by J. Luis Guasch, Jean-Louis Racine, Isabel Sánchez and Makhtar Diop), The International Bank for Reconstruction and Development/The World Bank, 2007.

[19] A megbízások az ESO-k számára adott, a szabványok tervezéséhez vagy kidolgozásához kapcsolódó munka elvégzésére vonatkozó felkéréseket jelentik.

[20] Ez az átlagosan 36 hónapos elkészítési idő 18 hónapra csökkentését jelenti 2020-ig.

[21] A személyes adatok Európai Unión belüli védelmének átfogó megközelítése, COM(2010) 609.

[22] Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról.

[23] M 473. sz. „Design for All” megbízás.

[24] International Life Cycle Database Handbook [Nemzetközi életciklus-adatbázis kézikönyv] (http://lct.jrc.ec.europa.eu/); A termékek és vállalatok „ökológiai lábnyomával” kapcsolatos, folyamatban levő munka (http://ec.europa.eu/environment/eussd/corporate_footprint.htm, http://ec.europa.eu/environment/eussd/product_footprint.htm)

[25] Lásd a számos termékcsoport esetében már kiadott környezetbarát tervezési megbízásokat, pl. M/439, M/450, M/451, M/469, M/470.

[26] COM(2009) 691.

[27] ISO 26000.

[28] A Kereskedelmi Világszervezet a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodása: 3c. melléklet, A szabványok elkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó helyes gyakorlat kódexe: http://www.wto.org/english/docs_e/legal_e/17-tbt_e.htm. .

[29] Az elvek a következők: az átláthatóság, nyitottság, pártatlanság, konszenzus, hatékonyság, helytállóság és koherencia.

[30] Például a kis- és középvállalkozások szabványosítási eszköztárán (SMEST 1 & 2) keresztül.

[31] de Vries, Blind, Mangelsdorf, Verheul, van der Zwann, „SME access to European standardization” [Kkv-k hozzáférése az európai szabványosításhoz], Rotterdam, 2009.

[32] COM(2010) 608.

[33] COM(2010) 608.

[34] Az IKT-szabványosítás modernizálása az Európai Unióban : az előttünk álló út. COM(2009) 324., 2009.7.3.

[35] COM(2010) 245.

[36] Kereskedelem, növekedés és globális ügyek – A kereskedelempolitika mint az Európa 2020 stratégia kulcseleme- COM(2010) 612.