EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52010DC0361

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági es Szociális Bizottságnak es a Régiók Bizottságának - A kultúrák közötti párbeszéd 2008-as európai évének értékelése

/* COM/2010/0361 végleges */

52010DC0361

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági es Szociális Bizottságnak es a Régiók Bizottságának - A kultúrák közötti párbeszéd 2008-as európai évének értékelése /* COM/2010/0361 végleges */


[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.7.6.

COM(2010)361 végleges

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A kultúrák közötti párbeszéd 2008-as európai évének értékelése

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A kultúrák közötti párbeszéd 2008-as európai évének értékelése

BEVEZETÉS

2008-at az Európai Parlament és a Tanács 1983/2006/EK határozata[1] a kultúrák közötti párbeszéd európai évének (a továbbiakban: az európai év) nyilvánította.

A jelentés az európai évnek az ECOTEC Research and Consulting Limited által végzett külső értékeléséből származó következtetéseket és ajánlásokat, valamint a Bizottság ezen eredményekre adott válaszát ismerteti. Az értékelés a következő oldalon olvasható:

http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/evalreports/index_en.htm#cultureHeader

CÉLKITŰZÉSEK ÉS AZ EURÓPAI ÉV KÖLTSÉGVETÉSE

Az európai év az EU bővítése, az egységes piacon belüli munkaerő-mobilitás, a régi és új migrációs hullámok, valamint a globalizáció eredményeképpen Európa egyre fokozódó kulturális sokszínűségére adott válasz volt. Az európai év azt az elvet kívánta népszerűsíteni, amely szerint Európa kulturális sokszínűsége jelentős előnyt képvisel, valamint a nemzeti határokon átnyúlóan és a közösségeken belül egyaránt ösztönözni kívánta a különböző kulturális tapasztalatokból való tanulás lehetőségeit.

Az értékelők az európai év célkitűzéseinek három csoportját különböztették meg:

Általános célok

- A kultúrák közötti párbeszéd bemutatása; miről szól, mely részei eredményesek és miért

- Sokak nézeteire és hozzáállására gyakorolt hatás elérése

- A döntéshozókra gyakorolt hatás elérése

- A kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos, folytatólagos tevékenységek elindítása

- A civil társadalommal folytatott strukturáltabb párbeszéd ösztönzése

- Az interkulturális kompetenciák biztosításának elősegítése az Európában élők számára

Egyedi célok

- A kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos tudatosság növelése a polgárok, különösen a fiatalok körében

- A kultúrák közötti párbeszédet támogató uniós programok ismertségének fokozása

- A legjobb gyakorlatok és az innováció meghatározása és terjesztése

- A figyelem felhívása olyan módszerekre, amelyekkel az oktatás és a média hozzájárulhat a kultúrák közötti kölcsönös megértés kialakításához

Működési célok

- A kultúrák közötti párbeszéd népszerűsítése európai szintű rendezvények keretén belül

- Az európai év célkitűzéseinek népszerűsítése nemzeti és regionális szinten

- Az európai év célkitűzéseivel és a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos kulcsfontosságú üzenetek terjesztése

- Értékelés és jelentés készítése az európai év előkészületeiről, eredményességéről és hatásáról

E célkitűzések elérése érdekében 10 millió EUR összegű költségvetést irányoztak elő a következő intézkedésekre:

- Tagállamonként egy nemzeti projekt nemzeti és/vagy regionális szintű tevékenységeket célzó társfinanszírozásban részesült. A projekteket jellemzően az egyes tagállamoknak az európai évért felelős nemzeti koordinációs szervezete hajtotta végre. A tagállamok méretarányos támogatásban részesültek, amelynek összege 26 000 EUR (Málta) és 252 000 EUR (Németország) között változott.

- A vezető európai projekteket nyilvános ajánlatkérést követően választották ki. A 300 ajánlat közül hét – legkevesebb öt, de akár huszonkét országból érkező partnereket tömörítő – projekt részesült a transznacionális tájékoztató tevékenységeket támogató társfinanszírozásban. A támogatás átlagos összege 340 000 EUR volt.

- Egy külső kommunikációs vállalkozóval együttműködésben közösségi szintű információs kampányt bonyolítottak le, amelynek egy honlap és egy eseménysorozat is részét képezte. A kampány keretén belül az egyes nemzeti koordinációs szervezetek számára is rendelkezésre álltak olyan források, amelyeknek köszönhetően igénybe vehették a kommunikációs vállalkozó nemzeti irodájának szolgáltatásait.

- Az európai év nyitó és záró rendezvényét az EU szlovén és francia elnöksége szervezte, társfinanszírozás keretében nyújtott támogatással.

Továbbá azok a szervezetek, amelyek tevékenységeiket az európai évvel kívánták „fémjelezni”, díjmentesen felhasználhatták az európai év emblémáját és tájékoztató anyagait.

Az alábbi táblázat összegzi a határozat által előirányzott költségvetést és a ténylegesen lekötött összegeket.

Tevékenység típusa | Költségvetési előirányzat a határozatban (EUR) | Lekötött költségvetési összeg (EUR) | A teljes költségvetéshez viszonyított %-os arány |

Nemzeti projektek | 3.000.000 | 2.993.830 | 30 |

Vezető európai projektek | 2,400,000 | 2.363.248 | 24 |

Az EU elnökségeinek nyitó és záró rendezvényei | 600.000 | 600.000 | 6 |

Közösségi szintű információs kampány, felmérések és tanulmányok (ebből a nemzeti tájékoztató kampányokra fordított támogatás) | 4.000.000 | 3.922.639 (1.254.033) | 40 (12) |

Az európai év teljes költségvetése | 10.000.000 | 9.879.717 | 100 |

A fenti intézkedések lebonyolításában a Bizottságon túl elsősorban a valamennyi tagállamban kinevezett nemzeti koordinációs szervezet (a legtöbb esetben a Kulturális Minisztérium), a vezető európai projektek koordinátorai és partnereik, a tájékoztató kampányban közreműködő külső vállalkozó, valamint a civil társadalom számos érdekeltje vett részt.

ÉRTÉKELÉS

Módszerek

Az értékelés 2008. áprilisi kezdettel 15 hónapon keresztül zajlott. A dokumentumok felülvizsgálatán túl az értékelők ötven interjút készítettek a Bizottság alkalmazottaival, a külső kommunikációs vállalkozóval, a vezető projektek koordinátoraival, a nemzeti koordinációs szervezetekkel és a civil társadalom érdekeltjeivel, valamint négy országban végeztek esettanulmányt. Felmérés keretében megkérdezték továbbá az európai év közvetlen résztvevőit, az európai év emblémáját felhasználókat és a honlapon „az európai év partnereiként” regisztráló 1000 szervezetet és személyt is.

Az értékelők a következő öt kritériumot vizsgálták, amelyek e jelentés felépítésének is alapjául szolgálnak: relevancia, külső koherencia, hatékonyság, eredményesség, fenntarthatóság.

Az értékelők következtetései

Az európai év értékelése több szempontból is rendkívül kedvező eredménnyel járt. Az európai év az érdekeltek igényei és az európai kulturális sokszínűséggel kapcsolatban meghatározott kihívások szempontjából releváns volt. A forrásokkal hatékonyan gazdálkodtak, ami részben a „kettős megközelítés”-nek köszönhető, amely az erőteljes európai szintű tájékoztató kampányt decentralizált kezdeményezésekkel és tagállamonként egy nemzeti projektet tartalmazó, kisszámú vezető projekttel egyesítette. Az európai év a kritikus tömegű rendezvények révén növelte a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos általános tudatosság szintjét, sikeresen mozgósította az érdekelteket, és tekintélyes mennyiségű kapcsolódó tevékenységet eredményezett, amelyek közvetlen finanszírozás nélkül szerveződtek.

Több kétség merült fel a tekintetben, hogy az európai év hatására milyen mértékben változott a nagyközönség hozzáállása ebben az igen összetett kérdéskörben. Az európai évvel kapcsolatban a kulturális ágazatban és bizonyos mértékben az oktatásban is rendkívül erős érdekelti közreműködés valósult meg, ám a célul kitűzött ambiciózus ágazatközi mobilizáció nem teljesült. Az átfogóbb strukturális (például közigazgatási) változások hiánya kétségeket vet fel a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos fenntartható nyomon követési intézkedések megalapozottságát illetően.

Ezeket a szempontokat az alábbiakban részletesen is ismertetjük.

Relevancia a problémák és az érdekelti igények szempontjából

Az európai év célkitűzései a meghatározott problémák és az érdekeltek igényei szempontjából relevánsak voltak. Az igények és a célkitűzések közötti ilyen pontos egyezés elsősorban annak volt köszönhető, hogy a civil társadalmat, különösen a Szivárvány Platformot (jelenleg az Interkulturális Európáért Platform[2]) fokozottan bevonták az európai év előkészítésébe. Az érdekeltek könnyedén kapcsolatot tudtak teremteni az európai év és a konkrét nemzeti problémák között, és nyíltan elismerték, milyen szerepet játszhat a kultúrák közötti párbeszéd e problémák megoldásában.

A határozatban szereplő célkitűzések általános megfogalmazása kellő rugalmasságot biztosított az egyes tagállamok számára ahhoz, hogy végrehajtási intézkedéseiket saját helyzetüknek megfelelően alakítsák, miközben továbbra is tiszteletben tartották az általános keret határait és az átfogó célkitűzés egységes értelmezését. Egyes érdekelt felek úgy érezték, hogy ha a célzott tevékenységeket központilag pontosabban meghatározták volna, az segítséget nyújtott volna az európai év végrehajtását célzó előkészületeik megszervezéséhez.

Koherencia a meglévő programokkal és politikákkal

Az európai év – elsősorban nemzetközi és európai szinten – koherensnek bizonyult a meglévő programokkal és politikákkal. Az interkulturalizmus elképzelése számos európai és nemzetközi szakpolitikai területen érvényesül, még akkor is, ha nem minden esetben fogalmazódik meg a párbeszéd iránti konkrét igényként. A kultúrák közötti párbeszédnek a haladás előmozdításában játszott fontos szerepe széles körben elismert, és azt az ENSZ, az Európa Tanács és az EBESZ politikái is tükrözik. Egyedi szinergiák jöttek létre az Európai Bizottság és az Európa Tanács általi közös fellépés során, ideértve az „interkulturális városok”[3] projektet is.

Az operatív programok szintjén a kultúrák közötti párbeszéd jelentős ismertségre tett szert, még ha a kifejezés értelmezése bizonyos mértékben eltérő is. A projektek támogatása többek között a Cselekvő Ifjúság, az Európa a Polgárokért, a Kultúra és az egész életen át tartó tanulás programokon keresztül valósul meg.

Nehezebbnek bizonyult az európai év és a nemzeti politikák közötti koherencia szintjének értékelése, mivel igen kevés ország (vagy egy sem) rendelkezik a kultúrák közötti párbeszédre vonatkozó, önmagukban is konkrét, jól meghatározható politikákkal. Egyes országokban megállapítást nyert az európai év menetrendje és a nemzeti politikák egymást kiegészítő jellege, míg más tagállamokban például a megkülönböztetés tilalmával vagy a kultúrával kapcsolatos politikák legalábbis nem minősültek azzal ellentétesnek.

A források hatékony felhasználása

Az európai év költségvetését hatékonyan használták fel.

A „vezető” transznacionális európai projektek és a nemzeti projektek megkülönböztetésének köszönhetően az európai év a bizonyos fokú decentralizáció előnyeit (tagállamonként egy európai társfinanszírozásban részesülő nemzeti projekt) a hét vezető projekt keretében folyó uniós szintű projekttevékenységgel egyesítette. Ez jól tükrözte, hogy az egyes országok között és azokon belül is szükség van a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos fellépésre.

A költségvetés viszonylag nagy részét (csaknem 40 %-át) túlnyomórészt központosított tájékoztató tevékenységekre fordították, amelyek központi elemét az európai év honlapja képezte. A külső vállalkozó a Bizottsággal együttműködve bonyolította le a közösségi szinten összehangolt, ugyanakkor az egységes grafikai megjelenés, a közös tájékoztató anyagok és a honlapon az egyes nemzeti kampányoknak szentelt szakaszok révén a tagállamokban megvalósított kampányt. Az országok nemzeti információterjesztési terveik támogatása érdekében igénybe vehették a vállalkozó médiapartnerekből álló hálózatának szolgáltatásait.

Egyes érdekelt felek nagyobb összegű decentralizált költségvetés felett kívántak volna rendelkezni, az esetek többségében azonban a jelentések szerint nagyszerű együttműködés valósult meg a nemzeti koordinációs szervezet és a helyi média-alvállalkozó között.

Az értékelők megállapítják, hogy a teljes körűen decentralizált megközelítés azzal a veszéllyel járt volna, hogy az európai év tájékoztató kampánya kevésbé bizonyul hatásosnak, valamint hogy az európai szintű kampányt és vezető projekteket a bizonyos fokú decentralizációval egyesítő „kettős megközelítés” volt a legmegfelelőbb megoldás.

A tagállamoknak az európai társfinanszírozásban részesülő nemzeti projekteken túl saját forrásból igény szerint további kiegészítő tevékenységeket kellett támogatniuk. A rendelkezésre bocsátott támogatás mértéke jelentős eltéréseket mutatott; míg néhány tagállam több millió euró összegű nemzeti költségvetést különített el a projektek és tájékoztató tevékenységek számára, addig mások nem nyújtottak támogatást, ám ennek ellenére együttműködést tudtak kialakítani a partnerszervezetekkel.

Eredményesség

Az európai év költségvetéséből és a kiegészítő tagállami forrásokból támogatott tevékenységek megfeleltek az európai év célkitűzéseinek. A vezető európai projektek révén számos országban valósult meg partnerségi együttműködés. A résztvevők összefogásának legfőbb eszköze a kreativitás volt, így a projekteredmények között jellemzően cd-k, dvd-k és új médiaterek használata található. Nemzeti szinten ennél sokrétűbb projekttevékenység folyt. A kulturális sokféleség terén meglehetősen kevés korábbi tapasztalattal rendelkező országok tevékenységei a különböző kultúrákkal kapcsolatos tudatosság növelését és azok népszerűsítését célozták. A régebbi bevándorlási tapasztalatokkal és/vagy a projektek végrehajtására irányuló komolyabb civil társadalmi vagy kormányzati kapacitással rendelkező tagállamok gyakran a párbeszéd konkrét lehetőségeinek megteremtésére és a meglévő hálózatok kihasználására törekedtek.

Az európai év eredményességének felmérésére tett kísérlet során döntő tényező a nemzeti környezet szerepe. A kulturális és demográfiai háttér, az intézményi struktúrák, valamint a közigazgatási és civil társadalombeli kapacitás nagyfokú különbözőségei miatt az egyes tagállamok kiindulópontja igencsak eltérő volt. Az értékelők kiemelik, milyen „nagy utat tett meg” az európai év során néhány olyan tagállam, ahol a nemzeti helyzetből következően a kultúrák közötti párbeszéd viszonylag új elképzelésnek számított, ezért kevesebb meglévő struktúra segítette a végrehajtást.

Az európai év során számos olyan tevékenységre is sor került, amelyet nem közvetlenül az erre szánt költségvetésből finanszíroztak. A nemzeti koordinációs szervezetek által biztosított becslések alapján 8–10 000 különböző tevékenységre került sor, amelyeknek hozzávetőleg a felét a nemzeti koordinációs szervezetek szervezték állami támogatással, míg ezeknek a másik fele kívül esett a hatáskörükön.

A rendezvények nagy száma fokozott médiaérdeklődést váltott ki, valamint megkönnyítette a médiával való együttműködést. Több mint 11 500 sajtóhír számolt be az európai évről. A tagállamokban a médiával létrejött együttműködés a nemzeti televízióktól és napilapoktól (jellemzően a kisebb tagállamokban) egészen a témával kapcsolatos kiadványokig és programokig terjedt. Az embléma használata az európai évvel kapcsolatos kezdeményezések során szintén növelte a láthatóságot; az emblémát becslések szerint mintegy 2700 alkalommal tüntették fel. Az európai év honlapjára, amely valamennyi tagállamnak külön részt szentel, 800 000 látogató volt kíváncsi, és több mint 5 millió oldalmegtekintés történt.

Az értékelők az európai év következő főbb hatásait állapították meg:

- Növelte az általános tudatosság szintjét. Az európai év rendkívül sikeresen növelte a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos tudatosságot, elsősorban művészi és kulturális tevékenységek révén. A tevékenységek meglehetősen széles közönség és különösen a fiatalok körében bemutatták, hogyan segítheti elő a kultúrák közötti párbeszéd az erős gazdaságot és a közösségek összetartását. Az európai év rendezvényeinek közvetlen résztvevőitől érkezett visszajelzések kedvezők voltak, és kiemelték az ilyen tevékenységekben való részvétel „üdítő” hatását. A válaszadók közel 70 %-a úgy nyilatkozott, hogy részvételük eredményeképpen a politikák és stratégiák kidolgozása során másképpen veszik majd figyelembe a kultúrák közötti párbeszéd kérdését. Jóval nehezebbnek bizonyult annak felmérése, milyen hatást gyakorolt az európai év a tágabb közönség kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos hozzáállására .

- Fokozta az érdekeltek közreműködésének és elkötelezettségének mértékét, valamint ösztönözte a civil társadalom különböző ágazatai és a közigazgatás közötti kapcsolatok kialakítását. Ez azokban a tagállamokban járt a legnagyobb sikerrel, amelyek elsősorban a meglévő hálózatokkal vagy egy adott ágazattal, legtöbbször az oktatással való együttműködésre, illetve az ezekre épülő további tevékenységekre törekedtek. Túlsúlyban voltak a művészeti és kulturális szervezetek, a második helyet pedig az oktatási ágazat foglalta el. Más olyan területek, ahol a kultúrák közötti párbeszéd kiemelt témakör lehetne, nevezetesen a sport, valamint a vallások és meggyőződések, kevésbé működtek közre, legalábbis a legtöbb országban. A teljes körűen ágazatközi európai év eredeti célkitűzésének megvalósítása nehéznek bizonyult.

- A kultúrák közötti párbeszédet kifejezetten figyelembe vevő intézkedéseket létrehozó vagy ezeket végrehajtó politikák és megközelítések. A vonatkozó példák elsősorban az iskolai oktatás területén találhatók, és a következőket foglalják magukban: változások a nyelvtanítás terén; az iskolai tanterv reformja az interkulturális készségek beillesztése érdekében; tanárképzési kezdeményezések; valamint párbeszéd a szélesebb iskolai közösséggel, elsősorban a szülőkkel. A további hatások közé tartozik az oktatás, az ifjúsági ügyek és a sport területén megvalósított integráltabb stratégia, illetve számos tagállamban az európai év során művészek és kulturális szakemberek által útjukra indított, a kultúrák közötti párbeszéd támogatását célzó eszközök további finanszírozása.

- Az európai évre való felkészülés során valamennyi tagállam nemzeti stratégiát dolgozott ki[4], amelyben ismertették a nemzeti helyzetet és prioritásokat, valamint a fiatalok és más célcsoportok elérése érdekében meghatározták a civil társadalom és a kommunikációs ágazat bevonására irányuló intézkedéseket. Számos országban most készült először hasonló stratégia, amely rendkívül hasznos feladatnak bizonyult azokban a tagállamokban, ahol a kultúrák közötti párbeszéd kevésbé előkelő helyet foglalt el a politikai menetrendben.

- Struktúrák. A strukturális változások a jelek szerint nem igazán elterjedtek, néhány érdekes példa azonban akad; ilyenek a kultúrák közötti párbeszéddel foglalkozó új közigazgatási egységek vagy szervezetek; az ágazatközi együttműködés ösztönzését célzó miniszterközi bizottságok, valamint a legfőbb érdekeltek, többek között a civil társadalom részvételével létrehozott munkacsoportok. Számos országban mérhető haladást értek el a civil társadalommal folytatott strukturáltabb párbeszéd elindítása terén, ez azonban nem minden tagállamra igaz.

Fenntarthatóság

A nemzeti helyzetek eltéréseiből fakadóan vegyes kép rajzolódik ki a tekintetben, hogy az európai év kedvező hatásai a jövőben is fennmaradnak-e. Egyes tagállamokban az európai év öröksége politikákat és struktúrákat is magában foglal, jellemzően azokban, ahol már az európai évet megelőzően is létezett a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos keretrendszer vagy cselekvési terv. Máshol az európai év eredményei legtöbbször az egyénekre gyakorolt közvetlen hatásként jelentkeztek, ezért várhatóan rövid életűek lesznek. A tevékenységek folytatásával kapcsolatos legbiztatóbb kilátások az iskolai oktatás területén figyelhetők meg; számos országban határozottan tervbe vették az új tanárképzési kezdeményezéseket, a tantervreformot és a tudatosság növelését.

Európai szinten az európai év egyik nyilvánvaló hatása az volt, hogy számos szakpolitikai területen egyértelművé tette a kultúrák közötti párbeszéd relevanciáját, valamint fokozta annak megértését, hogy az olyan területeken, mint az interkulturális kompetenciák, a bevándorlók gyermekeinek oktatása és a városi szintű integrált politikai kezdeményezések, koherenciára és kiegészítő jellegre van szükség. A kultúra területén kívül többek között az oktatással, a foglalkoztatással, az igazságszolgáltatással és a biztonsággal, a külső kapcsolatokkal és a regionális fejlesztéssel kapcsolatos politikákban hangsúlyozták a kultúrák közötti párbeszéd szükségességét és előnyeit. Az ezen erőfeszítések nyomán létrejött hivatalos és nem hivatalos döntéshozói hálózatok feltehetően tartósnak bizonyulnak majd, aminek köszönhetően nagyobb a kultúrák közötti párbeszédre irányuló folyamatos európai szintű támogatás valószínűsége.

Az egyik egyértelmű üzenet az, hogy amennyiben meg kívánjuk őrizni az európai év során helyi, nemzeti vagy európai szinten elért eredményeket, nélkülözhetetlen a nyomon követés. Az e tekintetben tett két főbb ajánlás célja annak biztosítása, hogy az európai év anyagait és tapasztalatait továbbra is felhasználják és terjesszék, valamint hogy a pénzügyi támogatás és/vagy az érdeklődő tagállamok fóruma révén megvalósuljon az uniós szintű nyomon követés.

FŐBB AJÁNLÁSOK – A BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEI

Az értékelők a Bizottsághoz tizenegy, a tagállamokhoz pedig hat ajánlást intéztek. Ezeket 2010 második felében a tagállamokkal a várhatóan 2011-től működésbe lépő következő kulturális munkaterv meghatározásáról folytatott megbeszélések követik majd. A munkaterv végrehajtásának egyik eszköze a nyílt koordinációs módszer (szakértői csoportok), a tapasztalatok összevetése és az európai és/vagy nemzeti szintű fellépésre irányuló politikai javaslatok kidolgozása révén megvalósuló tagállamok közötti együttműködés. A következő munkatervvel kapcsolatos megbeszéléseken lehetőség nyílik annak meghatározására, hogy az alábbi ajánlások közül melyek teljesíthetők egy ilyen típusú együttműködés keretében.

Támogatni kell a civil társadalommal folytatott párbeszédet

Folyamatos támogatást kell biztosítani a civil társadalommal folytatott strukturált párbeszédhez, például különböző platformok révén.

A Kultúra program „A kulturális menetrendet támogató politikai struktúrák” elnevezésű 2. területének keretén belül támogatja az ilyen strukturált párbeszédet. Ebben az összefüggésben az Interkulturális Európáért Platform jelenleg működési költségeihez való hozzájárulásban részesül. A tagjelölt és lehetséges tagjelölt országokban az ilyen típusú párbeszédet az előcsatlakozási támogatási eszköz („civil társadalmi eszköz”) támogatja.

Az európai év termékeit és eredményeit fel kell használni

Lépéseket kell tenni az európai év teljesítménye és eredményei folyamatos és szisztematikus terjesztésének és hasznosításának biztosítása érdekében, például a kultúrák közötti párbeszéd európai évének honlapján található releváns funkciók további működésének támogatása, valamint a „Kultúrák az utcámban” című fotópályázat sikerének kiaknázása révén, például úgy, hogy meghatározzák a képek számos uniós és nemzeti tevékenységgel kapcsolatos felhasználásának megfelelő lehetőségeit.

Az európai év honlapja továbbra is elérhető lesz. Jelenleg is folyamatban van bizonyos funkciók áthelyezése az Európai Bizottság kulturális és oktatási weboldalaira. Az európai év honlapjának „források” részében összegyűjtött termékek (tanítási anyagok, dvd-k, kézikönyvek stb.) szintén átkerülnek majd a Bizottság oktatási és kulturális oldalaira. A „Kultúrák az utcámban” fényképek már eddig is számos bizottsági kiadványban szerepeltek, és továbbra is elérhetők lesznek majd, hogy a tagállamok és a kulturális ágazatok is felhasználhassák azokat a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos témakörökhöz.

Fel kell mérni a kultúrák közötti párbeszéd iskolai hatásait

Mérlegelni kell további kutatások elrendelését különös tekintettel a kultúrák közötti párbeszéd iskolai hatásaira, tekintettel arra, hogy ez a szempont az európai év során fokozottan érvényesült, valamint hogy számos országban várhatóan hosszú távú hatással bír majd.

A kultúrák közötti párbeszéd iskolai hatásait az egész életen át tartó tanulás programja és a kutatási és fejlesztési keretprogram különböző alprogramjain belül tovább vizsgálják majd.

Ösztönözni kell az oktatás területén folyó munkát

Különösképpen mérlegelni kell olyan intézkedések meghozatalát, amelyek fenntartják az európai év során az oktatás területén kialakult lendületet, például a kultúrák közötti párbeszéd pedagógiájával kapcsolatos tudásátadás, a tantervfejlesztés és a tanárképzés ösztönzése és elősegítése révén.

A tagállamok közötti együttműködés az Oktatás és képzés 2020 stratégiai keretrendszerben meghatározott tematikus prioritásokkal, különösen az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákra vonatkozó 2006. évi ajánlás végrehajtásával kapcsolatos munka keretében folytatódik. A folyamat középpontjában a párokban történő tanulás során megvalósuló tudásátadás áll. Az interkulturális kompetenciákról szóló 2008. évi tanácsi következtetések nyomon követése a tagállami együttműködés fontos eleme lesz.

Át kell adni a tudást

Mérlegelni kell, milyen módon ösztönözhető és fokozható az európai év során megszerzett tudás tagállamok közötti átadása, például a kormányok, a civil társadalom és más érdekeltek képviselőit tömörítő, uniós szintű munkacsoportok révén.

Az oktatás és kultúra területén működő szakértői csoportok a „nyílt koordinációs módszer” alkalmazásával továbbra is együttműködnek majd a párokban történő tanulás és adott esetben a politikai ajánlások megfogalmazása terén. A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogyan segíthetné elő a valamennyi érintett érdekelt fél közötti párbeszédet, például tematikus szemináriumok rendezésével.

Nyomon kell követni a haladást, és arról jelentésben kell beszámolni

Létre kell hozni egy nyomon követési és jelentéstételi keretrendszert, amely lehetővé teszi a kultúrák közötti párbeszéd területén a tagállamokban elért eredmények összehasonlítását, például az oktatás és a bevándorlók integrációjának területén már meglévő nyomon követési és jelentéstételi folyamatok alkalmazásával.

Az oktatásban a Bizottság az oktatási, ifjúságügyi és kulturális miniszteri összetételben ülésező Tanács 2009. november 26-i felhívásával összhangban szándéka szerint tovább fejleszti majd a migráns és nem migráns hátterű tanulók előmenetelében mutatkozó különbségek nyomon követését.

Erősíteni kell a közösségi programokat

A közösségi programokban mérlegelni kell a kultúrák közötti párbeszéd területének az éves ajánlatkérések folyamatán keresztül történő erősítését a tematikus projektek és közöttük is különösen azok hatékonyabb támogatása érdekében, amelyek hangsúlyozzák egy részről az oktatás, a kultúra és az ifjúságügy, más részről pedig a közszolgáltatások és/vagy az aktív polgárság közötti ágazatközi együttműködést.

Az ágazatközi együttműködés közösségi programokon keresztül történő célzott támogatásának lehetőségeit 2010 során részletesebben megvizsgálják majd a programok következő generációjával kapcsolatos nyilvános konzultáció során.

A politikai ágazatok között együttműködést kell megvalósítani

Együtt kell működni az Európai Bizottság egyéb illetékes szerveivel (az Oktatási és Kulturális Főigazgatóságon belül és kívül egyaránt), többek között az ifjúságügy, az egész életen át tartó tanulás és az oktatás területén annak biztosítása érdekében, hogy a kultúrák közötti párbeszédet nyíltabban és szisztematikusabban lehessen átültetni a gyakorlatba az uniós programokon belül; ennek részeként az európai év tervezése és végrehajtása során szerzett ismereteket a Bizottság más szerveinek is rendelkezésére kell bocsátani.

A közösségi programok új generációjával kapcsolatos 2010. évi konzultáció és a bizottsági javaslatok ezt követő kidolgozása során megvizsgálják majd, milyen lehetőség kínálkozik arra, hogy a kultúrák közötti párbeszéd prioritását, például annak következetesebb meghatározása révén gyakorlatibbá tegyék.

Együtt kell működni a nemzetközi szervezetekkel

A jelenlegi hatékony stratégiai partnerség továbbfejlesztése révén folytatni kell a közös munkát a legfontosabb nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal és az UEFA-val.

Folytatódik az együttműködés a legfontosabb nemzetközi szervezetekkel, elsősorban az Európa Tanáccsal, többek között az „interkulturális városok” projekt és az európai szomszédságpolitika által érintett országokkal való együttműködés összefüggésében.

A kevésbé látható területeket be kell vonni

Mérlegelni kell a haladás eredményesebbé tételének lehetőségeit néhány olyan területen – sport, hátrányos helyzetű közösségek és közszolgáltatások –, amelyek az európai év során nem váltak kellően láthatóvá, többek között azon megfelelő kormányzati és civil társadalmi partnerek meghatározása révén, akikkel az együttműködés megvalósítható.

A Bizottság meg fogja vizsgálni, hogyan vonhatná be szorosabban az alulreprezentált ágazatokat a jövőbeni kezdeményezésekbe, ideértve a közösségi programok új generációjának keretén belül megvalósuló ágazatok közötti tudásátadást is.

Le kell vonni tanulságot az elkövetkező európai évekre vonatkozóan

Az elkövetkező európai évek szempontjából mérlegelni kell a következőket:

- Hogyan illeszthető be a folyamatba az európai évek hároméves ciklusa (előkészítés – végrehajtás – nyomon követés) a maximális felkészültség és lendület biztosítása érdekében.

- Hogyan tehetők mérhetőbbé az elkövetkező európai évekre vonatkozó célkitűzések.

Az európai év előkészületeivel és végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat más illetékes bizottsági szolgálatokkal, nevezetesen a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem 2010-es európai évét koordináló Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatósággal, valamint az önkéntesség 2011-es európai évét koordináló Kommunikációs Főigazgatósággal is megosztották.

Az értékelők ezenfelül hat ajánlást intéztek a tagállamokhoz, figyelembe véve, hogy a legtöbb érintett politikával kapcsolatos felelősség nemzeti, bizonyos esetekben pedig regionális vagy helyi szinten érvényesül. Az ajánlások értelmében az egyes tagállamoknak:

- a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos, bizonyított kutatási és statisztikai adatokkal alátámasztott nemzeti cselekvési tervet kell kidolgozniuk;

- iránymutatásokat kell kidolgozniuk a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos stratégiák olyan területeken történő létrehozásának elősegítése érdekében, mint amilyen a sport, a közszolgáltatások és az aktív polgári szerepvállalás;

- több különböző területen fokozottabban figyelembe kell venniük a kultúrák közötti párbeszédet, ideértve a közszolgáltatások tervezését és nyújtását is, a közösségi egység és a társadalmi integráció előmozdítása érdekében;

- elsősorban a nem kormányzati szervezetek hiányával jellemezhető ágazatokban növelniük kell a kultúrák közötti párbeszéd kezelésére alkalmas civil társadalmi szervezetek kapacitását, különösen az ágazat vizsgálata, hálózatok kiépítése és képzés biztosítása révén;

- közre kell működniük azon uniós szintű fórumokon és munkacsoportokban, amelyek tudást osztanak meg, irányítják a politikák kidolgozását, valamint a nemzeti és uniós szintű döntéshozatalban növelik a kultúrák közötti párbeszéd ismertségét;

- mérlegelniük kell egy, a kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos haladás nyomon követésére és felülvizsgálatára szolgáló nemzeti rendszer felállítását a megfelelő mutatókkal együtt.

A BIZOTTSÁG KÖVETKEZTETÉSEI

A Bizottság egyetért az értékelők által az európai évről készített általános értékeléssel. Az európai év sikeresen növelte a kultúrák közötti párbeszéd problémáival kapcsolatos tudatosságot elsősorban a döntéshozók körében, illetve mozgósította az érdekelteket, mindenekelőtt a művészeti és a kulturális ágazatban. A kultúrák közötti párbeszéd iránti hozzáállásra gyakorolt hatása, tekintettel a mélyreható társadalmi változások létrejöttéhez szükséges jóval hosszabb időkeretre és a hozzáállást befolyásoló tényezők összetett jellegére, nehezebben mérhetőnek bizonyult.

Az európai év nyomon követése az Európai Bizottság, az EU egyéb intézményei, a tagállamok és a civil társadalom részéről közös erőfeszítést kíván. A Bizottság kiemelt jelentőséget tulajdonít a negyedik fejezetben felsorolt értékelői ajánlásoknak, és nyomon követési intézkedései során a következőkre fog törekedni:

- Az együttműködés ösztönzése és a tudás átadása a tagállamok, valamint a kultúrák közötti párbeszéd szempontjából releváns különböző politikai ágazatok szakértői között. Az ilyen együttműködés, valamint az európai év eredményeinek és termékeinek felhasználása továbbra is elsősorban a nyílt koordinációs módszer keretében fog megvalósulni. Az ismereteket az európai év során alulreprezentált ágazatokkal is meg fogjuk osztani. Az olyan projektek, mint az Európa Tanáccsal közös kezdeményezés, az „interkulturális városok”, illetve a roma tanulmányok szakértőinek javasolt hálózata jó lehetőséget biztosítanak az ilyen jellegű tudásátadás és együttműködés előmozdítására.

- A kultúrák közötti párbeszéddel kapcsolatos projektek és kezdeményezések részére nyújtott támogatás. Az EU programok következő generációjának előkészítése alkalmat teremt majd a kultúrák közötti párbeszéd támogatási módjairól, többek között a politikai ágazatok közötti együttműködés támogatásának módjairól folytatott átfogó konzultációra. A Bizottság továbbá azt is igyekszik majd biztosítani, hogy az egyes programokban a kultúrák közötti párbeszéd egyértelműen gyakorlati jellegű prioritásként jelenjen meg.

- Az oktatás területén folyó munka ösztönzése, ahol például az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákkal és a tanárképzéssel kapcsolatos kezdeményezések szoros kapcsolatban állnak a kultúrák közötti párbeszéddel.

A javasolt ajánlásoknak elő kell segíteniük, hogy a kultúrák közötti párbeszéd továbbra is kiemelt helyen szerepeljen az EU politikai menetrendjében. A kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd népszerűsítése az európai kulturális menetrend egyik stratégiai célja, ezért az EU intézményei, a tagállamok és a civil társadalom által ennek elérése érdekében tett közös erőfeszítések a jövőben is folytatódni fognak. Az európai év nyomán kialakult, egységes ágazatközi megközelítés szükségességével kapcsolatos tudatosság és megértés magasabb szintje szilárd alapot teremt, amelyre e célkitűzés elérését célzó további együttműködés építhető.

[1] HL L 412/44., 2006.12.30.

[2] http://www.intercultural-europe.org/

[3] http://www.coe.int/t/dg4/cultureheritage/culture/Cities/Default_en.asp

[4] http://ec.europa.eu/culture/archive/dialogue/strategies_en.html

Top