EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32022R2065

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (EGT-vonatkozású szöveg)

PE/30/2022/REV/1

HL L 277., 2022.10.27, p. 1–102 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 27/10/2022

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj

2022.10.27.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 277/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2065 RENDELETE

(2022. október 19.)

a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az információs társadalom szolgáltatásai és különösen a közvetítő szolgáltatások az uniós gazdaság, illetve az uniós polgárok mindennapjainak fontos részévé váltak. Húsz évvel a meglévő, az ilyen szolgáltatásokra vonatkozóan a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) lefektetett jogi keret elfogadását követően az új és innovatív üzleti modellek és szolgáltatások, például az online közösségi hálózatok és a fogyasztók számára a kereskedőkkel távollévők között kötött szerződések létrehozását lehetővé tevő online platformok lehetővé tették az üzleti felhasználók és fogyasztók számára, hogy új módokon osszanak meg információkat, férjenek hozzá információkhoz és vegyenek részt ügyletekben. Az uniós polgárok többsége jelenleg napi szinten használja ezeket a szolgáltatásokat. Az ilyen szolgáltatások digitális átalakulása és fokozott használata azonban új kockázatokat és kihívásokat is eredményezett a vonatkozó szolgáltatások egyes igénybe vevői, a vállalatok és a társadalom egésze számára.

(2)

A tagállamok egyre nagyobb mértékben vezetnek be vagy terveznek bevezetni az e rendelet által szabályozott kérdésekről szóló nemzeti jogszabályokat, különösen a közvetítő szolgáltatókra vonatkozó, azzal kapcsolatos kellő gondossági követelmények előírásával, hogy miként kell kezelniük a jogellenes tartalmat, az online dezinformációt és más társadalmi kockázatokat. Ezek az eltérő nemzeti jogszabályok kedvezőtlenül érintik a belső piacot, amely – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 26. cikke értelmében – egy olyan, belső határok nélküli térséget alkot, amelyben biztosított az áruk és szolgáltatások szabad mozgása, valamint a letelepedés szabadsága, figyelembe véve az ilyen szolgáltatások nyújtásához általában használt internet eredendően határokon átnyúló jellegét. A közvetítő szolgáltatások belső piacon történő nyújtására vonatkozó feltételeket harmonizálni kell, hogy a vállalkozások hozzáférhessenek új piacokhoz és lehetőségekhez a belső piacban rejlő előnyök kiaknázása érdekben, nagyobb választékot biztosítva a fogyasztóknak és a szolgáltatások egyéb igénybe vevőinek. E rendelet alkalmazásában az üzleti felhasználó, a fogyasztó vagy az egyéb felhasználó egyaránt a szolgáltatások igénybe vevőjének tekintendő.

(3)

A közvetítő szolgáltatók felelősségteljes és kellően gondos magatartása elengedhetetlen a biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezethez, illetve ahhoz, hogy az uniós polgárok és más személyek gyakorolhassák az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: Charta) biztosított alapvető jogokat, különösen a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a vállalkozás szabadságát, a megkülönböztetésmentességhez való jogot és a fogyasztóvédelem magas szintjének elérését.

(4)

Ezért a belső piac működésének védelme és javítása érdekében célzott, egységes, hatékony, arányos és kötelező szabályokat kell hozni uniós szinten. Ez a rendelet biztosítja annak feltételeit, hogy az innovatív digitális szolgáltatások megjelenjenek a belső piacon és bővüljenek. A közvetítő szolgáltatókra vonatkozó követelmények tekintetében a nemzeti szabályozási intézkedések uniós szintű közelítése elengedhetetlen a belső piac töredezettségének elkerüléséhez és felszámolásához, illetve a jogbiztonság biztosításához, csökkentve ezáltal a fejlesztők bizonytalanságát, és előmozdítva az interoperabilitást. A technológiasemleges követelmények alkalmazása nem akadályozza, hanem elősegíti az innovációt.

(5)

Ez a rendelet az információs társadalom egyes olyan szolgáltatásait nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó, amelyek az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) fogalommeghatározásának megfelelően általában térítés ellenében, távolról, elektronikus úton és a szolgáltatást igénybe vevő egyéni kérelmére nyújtott szolgáltatások. Konkrétabban ez a rendelet a közvetítő szolgáltatókra, vagyis különösen az egyszerű továbbításként, a gyorsítótárazásként vagy tárhelyszolgáltatásként ismert szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra alkalmazandó, mivel az ilyen szolgáltatások használatának – főként jogszerű és társadalmilag hasznos célokból való – exponenciális növekedése hatására a jogellenes vagy egyéb módon káros információk és tevékenységek közvetítésében és terjesztésében is nőtt a szerepük.

(6)

A gyakorlatban egyes közvetítő szolgáltatók olyan szolgáltatások tekintetében közvetítenek, amelyek nyújtására nem feltétlenül elektronikus úton kerül sor, például távoli információtechnológiai szolgáltatások, közlekedési, vendéglátási vagy kézbesítési szolgáltatások tekintetében. Ez a rendelet csak a közvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó, és nem érinti a közvetítő szolgáltatásokon keresztül közvetített termékekről vagy szolgáltatásokról szóló uniós vagy nemzeti jogszabályokban megfogalmazott követelményeket, beleértve azokban a helyzetekben, amikor a közvetítő szolgáltatás egy másik, nem közvetítő szolgáltatás szerves részét képezi az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának megfelelően.

(7)

Az ebben a rendeletben meghatározott szabályok hatékonyságának biztosítása, illetve a belső piaci egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében ezek a szabályok a közvetítő szolgáltatókra azok letelepedési helyétől vagy földrajzi helyétől függetlenül alkalmazandók, amennyiben szolgáltatásokat kínálnak az Unióban, ahogy azt az Unióval fennálló érdemi kapcsolat alátámasztja.

(8)

Ilyen, az Unióval fennálló érdemi kapcsolatnak tekintendő, ha a szolgáltató letelepedési hellyel rendelkezik az Unióban, illetve ilyen letelepedési hely hiányában egy vagy több tagállamban a lakosságszámhoz viszonyítva jelentős számú igénybe vevője van a szolgáltatásainak, vagy ha a tevékenysége egy vagy több tagállam felé irányul. Az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenység valamennyi releváns körülmény alapján állapítható meg, beleértve az olyan tényezőket is, mint a használt nyelv vagy az általában használt pénznem az adott tagállamban, vagy a termékek vagy szolgáltatások megrendelésének lehetősége vagy egy releváns felső szintű domén használata. A valamely tagállam felé irányuló tevékenység fennállása levezethető abból is, ha rendelkezésre áll egy alkalmazás a szolgáltatónak az adott tagállamra szabott alkalmazás-áruházában, ha helyi hirdetéseket vagy a tagállamban használt valamely nyelven hirdetéseket közölnek, vagy ügyfélkapcsolatok kezeléséből, például az adott tagállamban általánosan használt valamely nyelven történő ügyfélszolgálat biztosításából. Az Unióval fennálló kapcsolat akkor is feltételezendő, ha a szolgáltató tevékenysége egy vagy több tagállam felé irányul az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 17. cikke (1) bekezdése c) pontjának értelmében. Ezzel szemben egy honlap Unióból való puszta technikai elérhetősége önmagában ezen az alapon nem minősül az Unióval fennálló érdemi kapcsolatnak.

(9)

Ez a rendelet teljes mértékben harmonizálja a belső piacon a közvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó szabályokat azzal a céllal, hogy biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezetet biztosítson, kezelve a jogellenes tartalmak online terjesztését és azokat a társadalmi kockázatokat, amelyeket a dezinformáció vagy más tartalmak terjesztése okozhat, és ahol a Chartában rögzített alapvető jogok hatékony védelemben részesülnek és elősegítik az innovációt. Ennek megfelelően a tagállamok nem fogadhatnak el és nem tarthatnak fenn további nemzeti követelményeket az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozóan, kivéve ha e rendelet kifejezetten előírja, mivel ez érintené az e rendelet célkitűzéseinek megfelelően a közvetítő szolgáltatókra alkalmazandó, teljes mértékben harmonizált szabályok közvetlen és egységes alkalmazását. Ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy más, a közvetítő szolgáltatókra alkalmazandó nemzeti jogszabályokat alkalmazzanak az uniós joggal, többek között a 2000/31/EK irányelvvel és különösen annak 3. cikkével összhangban, amennyiben a nemzeti jog rendelkezései az e rendelet által követettektől eltérő jogos közérdekű célokat szolgálnak.

(10)

Ez a rendelet nem érinti az uniós jog egyéb olyan jogi aktusait, amelyek általánosságban szabályozzák az információs társadalom szolgáltatásainak nyújtását, a közvetítő szolgáltatások belső piacon történő nyújtásának egyéb vonatkozásait, vagy az e rendeletben meghatározott harmonizált szabályok meghatározását és kiegészítését, például a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (7), többek között az említett irányelvben a videomegosztó platformok tekintetében meghatározott egyedi rendelkezéseket, valamint az (EU) 2019/1148 (8), az (EU) 2019/1150 (9), az (EU) 2021/784 (10) és az (EU) 2021/1232 (11) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (12), továbbá az uniós jog büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendeletben és a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelvben megállapított rendelkezéseit.

Hasonlóképpen, az egyértelműség kedvéért ez a rendelet nem érinti a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós jogot, különösen az (EU) 2017/2394 (13) és az (EU) 2019/1020 (14) európai parlamenti és tanácsi rendeletet, a 2001/95/EK (15), a 2005/29/EK (16), a 2011/83/EU (17) és a 2013/11/EU (18) európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a 93/13/EGK tanácsi irányelvet (19), továbbá a személyes adatok védelméről szóló uniós jogot, különösen az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (20).

Ez a rendelet nem érinti továbbá a nemzetközi magánjogra vonatkozó uniós szabályokat, különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokat – így az 1215/2012/EU rendelet –, továbbá a szerződéses és szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokat. A magánszemélyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmét kizárólag az erről a témáról szóló uniós jog szabályai szabályozzák, mindenekelőtt az (EU) 2016/679 rendelet és a 2002/58/EK irányelv. Ez a rendelet nem érinti továbbá sem a munkafeltételekre vonatkozó uniós jogi szabályokat, sem a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jogi szabályokat. Ugyanakkor, amennyiben az uniós jogi aktusok az e rendeletben meghatározott célokkal azonos célokat követnek, akkor az ebben a rendeletben meghatározott szabályok alkalmazandók azokra a kérdésekre, amelyek nem vagy nem teljes mértékben képezik az említett egyéb jogi aktusok tárgyát, továbbá azokra a kérdésekre, amelyek vonatkozásában ezek az említett egyéb jogi aktusok lehetővé teszik a tagállamok számára egyes intézkedések nemzeti szintű elfogadását.

(11)

Tisztázni kell, hogy ez a rendelet nem érinti a szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló uniós jogot, többek között a 2001/29/EK (21), a 2004/48/EK (22) és az (EU) 2019/790 (23) európai parlamenti és tanácsi irányelvet, mert ez a jog olyan konkrét szabályokat és eljárásokat határoz meg, amelyeket érintetlenül kell hagyni.

(12)

A biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítására vonatkozó célkitűzés elérése érdekében e rendelet alkalmazásában a „jogellenes tartalom” fogalmának nagyjából az offline környezetre vonatkozóan létező szabályokat kell tükröznie. A „jogellenes tartalom” fogalmát tágan kell meghatározni, olyan módon, hogy az kiterjedjen a jogellenes tartalmakkal, termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos információkra. Így különösen ezt a fogalmat úgy kell értelmezni, hogy az – formájától függetlenül – olyan információkra utal, amelyek az alkalmazandó jog értelmében vagy önmagukban is jogellenesek – mint például a jogellenes gyűlöletbeszéd vagy a terrorista tartalom és a jogellenes megkülönböztető tartalom –, vagy azokat az alkalmazandó szabályok teszik jogellenessé, mivel jogellenes tevékenységekhez kapcsolódnak. Szemléltető példa lehet erre a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló képek megosztása, a magánjellegű képek jogellenes, beleegyezés nélküli megosztása, az online követéses zaklatás, a nem megfelelő vagy hamisított termékek értékesítése, a fogyasztóvédelmi jogszabályokba ütköző termékek értékesítése vagy ilyen szolgáltatások nyújtása, a szerzői jogi védelemben részesülő anyagok engedély nélküli felhasználása, a szálláshely-szolgáltatások jogellenes kínálata vagy az élő állatok jogellenes értékesítése. Ezzel szemben egy potenciális bűncselekményről készült szemtanúi videó nem tekinthető jogellenes tartalomnak pusztán azért, mert jogellenes cselekményt ábrázol, amennyiben az ilyen videó rögzítése vagy nyilvános terjesztése a nemzeti vagy az uniós jog értelmében nem jogellenes. E tekintetben lényegtelen, hogy az információ vagy tevékenység az uniós jog vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog értelmében jogellenes-e, illetve az, hogy pontosan milyen jellegű vagy tárgyú a szóban forgó jog.

(13)

Az érintett szolgáltatások sajátos jellemzőit és ezzel kapcsolatban annak szükségességét tekintve, hogy az ilyen szolgáltatókra különös kötelezettségeknek kell vonatkozniuk, az e rendelet fogalommeghatározása szerint tárhelyszolgáltatók tágabb kategóriáján belül meg kell különböztetni az online platformok alkategóriáját. Az online platformokat – például a közösségi hálózatokat vagy a fogyasztók számára a kereskedőkkel távollévők között kötött szerződések létrehozását lehetővé tévő online platformokat – olyan tárhelyszolgáltatóként kell meghatározni, amelyek a szolgáltatás igénybe vevői által rendelkezésre bocsátott információkat a szolgáltatás igénybe vevői kérésére nemcsak tárolják, hanem – szintén a szolgáltatás igénybe vevőinek kérésére – nyilvánosan terjesztik. Azonban a túlzottan széles körű kötelezettségek elkerülése érdekében a tárhelyszolgáltatók nem tekintendők online platformnak, ha a nyilvános terjesztés csupán egy másik szolgáltatáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebb és kizárólag kiegészítő elem, vagy a fő szolgáltatás kisebb funkcionalitása, amely elem vagy funkcionalitás – objektív technikai okokból – nem használható a másik, fő szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem vagy funkcionalitás integrációja nem az e rendeletben az online platformokra vonatkozóan előírt szabályok alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál. Például egy online újságban ilyen elem lehet a hozzászólási lehetőség, ha egyértelmű, hogy ez csak kiegészítő jelleggel bír a fő szolgáltatás, a kiadó szerkesztőségi felelőssége melletti hírközlés mellett. Ezzel szemben egy közösségi hálózat esetében a hozzászólások tárolását onlineplatform-szolgáltatásnak kell tekinteni, amennyiben egyértelmű, hogy az a kínált szolgáltatásnak nem kisebb eleme, még akkor sem, ha csak kiegészítő jellegű a szolgáltatást igénybe vevők bejegyzéseinek a közzétételéhez képest. E rendelet alkalmazásában a felhőszolgáltatás vagy az internetes tárhely-szolgáltatás nem tekinthető online platformnak, amennyiben bizonyos információk nyilvános terjesztése az ilyen szolgáltatások kisebb és kiegészítő elemének vagy kisebb funkcionalitásának minősül.

Továbbá az infrastruktúraként – például egy internetalapú alkalmazás, webhely vagy online platform mögöttes infrastrukturális tárhelyeként – funkcionáló felhőszolgáltatások és webtárhely-szolgáltatások önmagukban nem tekintendők olyan szolgáltatásoknak, amelyek egy általuk tárolt alkalmazás, webhely vagy online platform valamely igénybe vevőjének kérésére tárolt vagy feldolgozott információkat nyilvánosan terjesztenek.

(14)

A „nyilvános terjesztés” ebben a rendeletben használt fogalmának azt kell jelentenie, hogy az információkat potenciálisan korlátlan számú személy számára teszik elérhetővé, vagyis amikor az információkat általánosan könnyen hozzáférhetővé teszik a szolgáltatás igénybe vevői számára, anélkül, hogy a szolgáltatásnak az információt nyújtó igénybevevője részéről ehhez további intézkedésre lenne szükség, függetlenül attól, hogy az említett személyek ténylegesen megtekintik-e a szóban forgó információkat. Ennek megfelelően, amennyiben az információkhoz való hozzáféréshez regisztrációra vagy a szolgáltatás igénybe vevőinek egy csoportjához való csatlakozásra van szükség, az információk csak akkor tekinthetők nyilvánosan terjesztettnek, ha az információkhoz hozzáférni kívánó igénybe vevők automatikusan – tehát emberi döntés vagy a hozzáférésre jogosultak emberi kiválasztása nélkül – regisztrálásra kerülnek vagy felvételt nyernek a csoportba. Az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (24) meghatározott személyközi hírközlési szolgáltatások, például az e-mailek vagy a magáncélú üzenetküldő szolgáltatások az online platformok fogalommeghatározásán kívül esnek, mivel azokat a közlemény küldője által meghatározott, véges számú személy közötti személyközi hírközlésre használják. Az e rendeletben az online platformot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozóan meghatározott kötelezettségek azonban vonatkozhatnak olyan szolgáltatásokra, amelyek lehetővé teszik az információk potenciálisan korlátlan számú, a kommunikáció küldője által nem meghatározott címzett számára történő rendelkezésre bocsátását, például nyilvános csoportokon vagy nyílt csatornákon keresztül. E rendelet értelmében az információ terjesztése csak akkor minősül nyilvánosnak, ha a terjesztést az információt nyújtó szolgáltatás igénybe vevője közvetlenül kéri.

(15)

Amennyiben a szolgáltató néhány szolgáltatása e rendelet hatálya alá tartozik, más szolgáltatásai azonban nem, vagy ha a szolgáltató szolgáltatásai e rendelet különböző szakaszainak hatálya alá tartoznak, e rendelet releváns rendelkezései csak a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokra érvényesek.

(16)

A közvetítő szolgáltatók felelősség alóli – a 2000/31/EK irányelvben megállapított – feltételes mentességére vonatkozó horizontális keret által biztosított jogbiztonság sok új szolgáltatás számára tette lehetővé a belső piacon való megjelenést és bővülést. Ezt a keretet ezért fenn kell tartani. Ugyanakkor a releváns szabályok nemzeti szintű átültetése és alkalmazása terén megfigyelhető eltérésekre való tekintettel, illetve az egyértelműség és a koherencia kedvéért ezt a keretet be kell építeni ebbe a rendeletbe. Emellett egyértelművé kell tenni e keret egyes elemeit, tekintettel az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatára.

(17)

A közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályok csak azt kell, hogy megállapítsák, hogy az érintett közvetítő szolgáltató mikor nem tehető felelőssé a szolgáltatás igénybe vevői által rendelkezésre bocsátott jogellenes tartalom vonatkozásában. Ezek a szabályok nem teremtenek alapot annak megállapítására, mikor tehető felelőssé a szolgáltató, mert azt az uniós vagy nemzeti jog hatályos szabályai határozzák meg. Továbbá, a felelősség alóli, ebben a rendeletben megállapított mentesség a felelősség bármely típusa esetén alkalmazandó, bármely jogellenes tartalom vonatkozásában, függetlenül az érintett jogszabályok pontos tárgyától vagy jellegétől.

(18)

A felelősség alóli, ebben a rendeletben megállapított mentesség nem alkalmazandó, ha – a szolgáltatás igénybe vevője által biztosított információk pusztán technikai és automatikus kezelésével megvalósuló semleges szolgáltatásnyújtás helyett – a közvetítő szolgáltató olyan aktív szerepet játszik, amely révén tudomást szerez az említett információkról vagy ellenőrzi azokat. Az említett mentességek ennek megfelelően nem adhatók meg a nem a szolgáltatás igénybe vevője, hanem maga a közvetítő szolgáltató által nyújtott információkért való felelősség tekintetében, beleértve azt az esetet, amikor az információt a szolgáltató szerkesztőségi felelőssége mellett állították elő.

(19)

Tekintettel az „egyszerű továbbítás”, a „gyorsítótárazás” és a „tárhelyszolgáltatás” tevékenység eltérő jellegére, illetve az érintett szolgáltatók eltérő helyzetére és képességeire, különbséget kell tenni az ezekre a tevékenységekre vonatkozó szabályok között, mivel e rendelet értelmében eltérő követelmények és feltételek vonatkoznak rájuk, és eltér a hatályuk, az Európai Unió Bírósága értelmezésének megfelelően.

(20)

Amennyiben egy közvetítő szolgáltató szándékosan együttműködik a szolgáltatás valamely igénybe vevőjével jogellenes tevékenységek folytatása céljából, úgy kell tekinteni, hogy nem semlegesen biztosítja a szolgáltatásokat, ezért e szolgáltatóra nem vonatkoznak a felelősség alóli, ebben a rendeletben biztosított mentességek. Ez a helyzet például akkor, amikor a szolgáltató szolgáltatását legfőképpen jogellenes tevékenységek megkönnyítésének céljával kínálja, például egyértelművé teszi, hogy célja a jogellenes tevékenységek megkönnyítése, vagy szolgáltatásai alkalmasak erre a célra. Önmagában az a tény, hogy egy szolgáltatás titkosított adatátvitelt vagy a felhasználó azonosítását lehetetlenné tevő bármely más rendszert kínál, nem minősülhet a jogellenes tevékenységek megkönnyítésének.

(21)

A szolgáltató akkor részesülhet az egyszerű továbbítással és a gyorsítótárazással kapcsolatos felelősségre vonatkozó mentességekből, ha a továbbított vagy hozzáférhetővé tett információhoz semmilyen módon nincsen köze. Ez egyebek között azzal a követelménnyel is jár, hogy a szolgáltató ne módosítsa az információt, amelyet továbbít, vagy amelyhez hozzáférést biztosít. E követelménynek azonban nem kell vonatkoznia az olyan technikai jellegű műveletekre, amelyekre a továbbítás vagy hozzáférhetővé tétel folyamán sor kerül, amennyiben ezek a műveletek nem módosítják a továbbított vagy elérhetővé tett információk épségét.

(22)

A tárhelyszolgáltatásokra vonatkozó felelősség alóli mentesség igénybevétele érdekében a szolgáltatónak, amint valamely jogellenes tevékenységről vagy jogellenes tartalomról ténylegesen tudomást szerez, haladéktalanul intézkednie kell az információ eltávolítása, illetve az ahhoz való hozzáférés megszüntetése érdekében. Az eltávolításra vagy a hozzáférés megszüntetésére a szolgáltatás igénybe vevői alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett kell sort keríteni, ideértve a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog tiszteletben tartását is. A szolgáltatók többek között a saját kezdeményezésű vizsgálataik, illetve a magánszemélyek és a szervezetek által e rendelettel összhangban tett bejelentések révén szerezhetnek tudomást a tartalom jogellenes jellegéről, amennyiben ezek a bejelentések kellően pontosak és megfelelő módon alá vannak támasztva ahhoz, hogy észszerűen lehetővé tegyék a kellő gondossággal eljáró gazdasági szereplők számára a feltételezetten jogellenes tartalom azonosítását, értékelését és adott esetben a vele szembeni intézkedést. Az ilyen információk megismerése vagy az ilyenekről való tudomásszerzés azonban nem tekinthető ténylegesnek kizárólag azon az alapon, hogy a szolgáltató általában véve tudatában van annak, hogy szolgáltatását jogellenes tartalom tárolására is használják. Az a körülmény továbbá, hogy egy szolgáltató automatikusan indexeli a szolgáltatására feltöltött információkat, keresőfunkciót működtet, és a szolgáltatás igénybe vevőinek profiljai vagy preferenciái alapján ajánl információkat, nem elegendő annak megállapításához, hogy e szolgáltató „konkrét” ismeretekkel rendelkezik az említett platformon végzett jogellenes tevékenységekről vagy az azon tárolt jogellenes tartalomról.

(23)

A felelősség alóli mentesség nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybe vevője a tárhelyszolgáltató irányítása vagy ellenőrzése alatt jár el. Ha például annak az online platformnak a szolgáltatója határozza meg a kereskedő által kínált áruk vagy szolgáltatások árát, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy a kereskedőkkel távollevők közötti szerződéseket kössenek, akkor úgy tekinthető, hogy a kereskedő az adott online platform irányítása vagy ellenőrzése alatt jár el.

(24)

A közvetített online kereskedelmi ügyletekben részt vevő fogyasztók hatékony védelme érdekében egyes tárhelyszolgáltatók – nevezetesen azok az online platformok, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára a kereskedőkkel távollevők közötti szerződések megkötését – nem vehetik igénybe a tárhelyszolgáltatókra vonatkozóan ebben a rendeletben meghatározott felelősség alóli mentességet, amennyiben az ilyen online platformok az érintett ügyletekhez kapcsolódó releváns információkat oly módon teszik közzé, hogy a fogyasztók azt hiszik, maguk az online platformok vagy az irányításuk vagy ellenőrzésük alatt álló kereskedők adták meg azokat az információkat, és azt hiszik, hogy az ilyen online platformoknak tudomásuk van az ilyen információkról vagy ellenőrzést gyakorolnak felettük, még ha a valóságban másként van is. Erre a magatartásra példa lehet az, ha egy online platform az e rendeletben előírt módon nem jeleníti meg egyértelműen a kereskedő kilétét, ha az ilyen online platform a kereskedő és a fogyasztó közötti szerződés megkötését követő időpontig visszatartja a kereskedő személyazonosságát vagy elérhetőségi adatait, vagy ha egy online platform a terméket vagy szolgáltatást saját nevében forgalmazza, nem pedig az azt szolgáltató kereskedő nevét használva. Ebben a tekintetben objektíven – valamennyi releváns körülmény alapján – meg kell határozni, hogy az információk közzététele okot adhat-e egy átlagfogyasztó számára arra, hogy azt higgye, hogy a szóban forgó információkat maga az online platform vagy az annak irányítása vagy ellenőrzése alatt álló kereskedők adták meg.

(25)

A felelősség alóli, ebben a rendeletben meghatározott mentességek nem érintik a közvetítő szolgáltatók elleni különböző, jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések lehetőségét még akkor sem, ha ezek a szolgáltatók megfelelnek az azokban a mentességekben meghatározott feltételeknek. Ilyen jogsértés megszüntetésére irányuló intézkedések lehetnek különösképpen az uniós joggal összhangban meghozott olyan bírósági vagy közigazgatási határozatok, amelyek valamilyen jogsértés abbahagyását vagy megelőzését – ideértve az ilyen határozatokban meghatározott jogellenes tartalom eltávolítását vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetését – rendelik el.

(26)

A jogbiztonság megteremtése, valamint a közvetítő szolgáltatók valamennyi kategóriája által esetlegesen önkéntes alapon vállalt, a jogellenes tartalom észlelésére, azonosítására és az ellene való fellépésre irányuló tevékenységek ösztönzése érdekében egyértelművé kell tenni, hogy az a puszta tény, hogy a szolgáltatók ilyen tevékenységeket folytatnak, nem jelenti azt, hogy a felelősség alóli, ebben a rendeletben meghatározott mentességekkel nem lehet élni, amennyiben ezekre a tevékenységekre jóhiszeműen, kellő gondosság mellett kerül sor. A jóhiszeműen és gondossággal történő eljárás feltételének az objektív, megkülönböztetéstől mentes és arányos módon való eljárást is magában kell foglalnia, kellően figyelembe véve valamennyi érintett fél jogait és jogos érdekeit, és e rendelet célkitűzésével és követelményeivel összhangban biztosítania kell a szükséges biztosítékokat a jogszerű tartalom indokolatlan eltávolításával szemben. E célból az érintett szolgáltatóknak például észszerű intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy amennyiben automatizált eszközök használatával kerül sor ilyen tevékenységek végzésére, a vonatkozó technológia kellően megbízható legyen ahhoz, hogy a lehető legminimálisabbra csökkentse a hibaarányt. Emellett ajánlott egyértelművé tenni, hogy az a puszta tény, hogy a szolgáltatók – jóhiszeműen – intézkedéseket hoznak, hogy megfeleljenek az uniós jog előírásainak, beleértve az e rendeletben szereplő, a szerződési feltételeik végrehajtására vonatkozó előírásokat, nem jelenti azt, hogy nem lehet élni a felelősség alóli, e rendeletben foglalt mentességekkel. Ezért a szolgáltató esetleges ilyen tevékenységeit és intézkedéseit nem kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy a szolgáltató igénybe veheti-e a felelősség alóli mentességet, különösen abban a tekintetben, hogy a szolgáltató semleges szolgáltatást nyújt-e, és ezért a releváns rendelkezés hatálya alá tartozhat-e, anélkül azonban, hogy ez a szabály azt jelentené, hogy a szolgáltató szükségszerűen élhet a mentességgel. Az önkéntes intézkedések nem használhatók fel a közvetítő szolgáltatók számára e rendeletben előírt kötelezettségek megkerülésére.

(27)

A közvetítő szolgáltatók e rendeletben meghatározott felelősségére vonatkozó szabályok a közvetítő szolgáltatók felelősség alóli mentességére összpontosítanak, de fontos megjegyezni, hogy bár az ilyen szolgáltatók általában fontos szerepet játszanak, az online jogellenes tartalom és tevékenységek által jelentett problémát nem kizárólag az ilyen szolgáltatók felelősségére és feladataira koncentrálva kell megoldani. Amennyiben lehetséges, az online továbbított vagy tárolt jogellenes tartalom által érintett harmadik feleknek meg kell kísérelniük a szóban forgó közvetítő szolgáltatók bevonása nélkül megoldani az ilyen tartalommal kapcsolatos konfliktusokat. A szolgáltatások igénybe vevőit felelősség terheli – amennyiben arról az ilyen felelősséget meghatározó uniós és nemzeti jog alkalmazandó szabályai úgy rendelkeznek – az általuk biztosított és a közvetítő szolgáltatásokon keresztül esetlegesen nyilvánosan terjesztett jogellenes tartalom vonatkozásában. Adott esetben más szereplőknek, például a zárt online környezetekben működő csoportok moderátorainak, különös tekintettel a nagyobb csoportokra, szintén elő kell segíteniük a jogellenes tartalom online terjedésének megakadályozását az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően. Továbbá, amennyiben szükség van az információs társadalom szolgáltatásait nyújtó szolgáltatók bevonására, beleértve a közvetítő szolgáltatókat is, a bevonással kapcsolatos kérést vagy határozatot – főszabály szerint – annak az adott szolgáltatónak kell megküldeni, amely technikai és működési szempontból úgy tud fellépni a jogellenes tartalom adott elemei ellen, hogy közben megakadályozza és minimalizálja a nem jogellenes tartalomnak minősülő információk elérhetőségére és hozzáférhetőségére gyakorolt lehetséges negatív hatásokat.

(28)

2000 óta olyan új technológiák jelentek meg, amelyek fokozzák az adatok online átvitelére, megtalálhatóságára és tárolására szolgáló rendszerek elérhetőségét, hatékonyságát, sebességét, megbízhatóságát, kapacitását és biztonságát, ami fokozottan összetett online ökoszisztémát eredményez. Ebben a tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az internet logikai felépítését és megfelelő működését – beleértve a kiegészítő technikai funkciókat – megteremtő és lehetővé tevő szolgáltatók is részesülhetnek a felelősség alóli mentességből, ebben a rendeletben meghatározott mentességeket, amennyiben a szolgáltatás egyszerű továbbításnak, gyorsítótárazásnak vagy tárhelyszolgáltatásnak minősül. Az ilyen szolgáltatások adott esetben magukban foglalják a vezeték nélküli helyi hálózatokat, a DNS(domain name system)-szolgáltatásokat, a doménnév-nyilvántartókat, a regisztrátorokat, a digitális tanúsítványokat kiállító hatóságokat, a virtuális magánhálózatokat, az online keresőprogramokat, a felhőalapú infrastruktúra-szolgáltatásokat, illetve a tartalomszolgáltató hálózatokat, amelyek lehetővé teszik vagy javítják az egyéb közvetítő szolgáltatók funkcióit, vagy meghatározzák azok helyét. Hasonlóképpen, a kommunikációs célra használt szolgáltatások és a biztosításukra szolgáló technikai megoldások is jelentős fejlődésen mentek át, és olyan online szolgáltatások jelentek meg, mint az internetes hangátvitel, az üzenetküldő szolgáltatások és a webes e-mail-szolgáltatások, amikor is a kommunikációra internethozzáférési szolgáltatások révén kerül sor. Ezek a szolgáltatások is részesülhetnek a felelősség alóli mentességből, amennyiben „egyszerű továbbításnak”, „gyorsítótárazásnak” vagy „tárhelyszolgáltatásnak” minősülnek.

(29)

A közvetítő szolgáltatások az online végzett gazdasági tevékenységek széles körét ölelik fel, és folyamatosan fejlődnek a gyors, biztonságos és védett információtovábbítás, valamint az online ökoszisztéma valamennyi résztvevőjének való megfelelés biztosítása érdekében. Az „egyszerű továbbításból” álló közvetítő szolgáltatások például olyan általános szolgáltatáskategóriákat foglalnak magukban, mint az internetkapcsolódási pontok, a vezeték nélküli hozzáférési pontok, a virtuális magánhálózatok, a DNS-szolgáltatások és -átalakítók, a legfelső szintű doménnév-nyilvántartások, a regisztrátorok, a digitális tanúsítványokat kiállító hatóságok, az internetes hangátvitel és más személyközi hírközlési szolgáltatások, a „gyorsítótárazást” jelentő közvetítő szolgáltatásra pedig általános példa lehet a tartalomszolgáltató hálózatok, a fordított proxyk vagy a tartalomadaptációs proxyk kizárólagos nyújtása. Ezek a szolgáltatások alapvető fontosságúak az interneten nyújtott információk zökkenőmentes és hatékony továbbításának biztosításához. A „tárhelyszolgáltatásokra” példák az olyan szolgáltatáskategóriák, mint a felhőszolgáltatás, az internetes tárhelyszolgáltatás, a fizetett hivatkozás vagy az információk és tartalmak online megosztását lehetővé tevő szolgáltatások, ideértve a fájltárolást és -megosztást is. A közvetítő szolgáltatásokat lehet külön, más típusú közvetítő szolgáltatás részeként, illetve más közvetítő szolgáltatásokkal egyidejűleg nyújtani. Az, hogy egy adott szolgáltatás egyszerű továbbításnak, gyorsítótárazásnak vagy tárhelyszolgáltatásnak minősül-e, kizárólag a technikai funkcióitól függ, amelyek idővel változhatnak, és azt eseti alapon kell megvizsgálni.

(30)

A közvetítő szolgáltatók az általános jellegű kötelezettségek tekintetében sem de jure, sem de facto nem tartoznak nyomonkövetési kötelezettség hatálya alá. Ez nem vonatkozik az egyedi esetekben fennálló nyomonkövetési kötelezettségekre, és különösen nem érinti a nemzeti hatóságoknak az Uniós joggal összhangban álló nemzeti jog szerint hozott végzéseit az Európai Unió Bírósága általi értelmezésben, és az e rendeletben megállapított feltételek szerint. E rendelet nem értelmezhető általános nyomonkövetési kötelezettségként vagy általános aktív tényfeltáró kötelezettségként, sem pedig a szolgáltatók tekintetében arra vonatkozó általános kötelezettségként, hogy a jogellenes tartalomra vonatkozóan proaktív intézkedéseket hozzanak.

(31)

Az egyes tagállamok jogrendszerétől és az adott jogterülettől függően a nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok, beleértve a bűnüldöző hatóságokat is, elrendelhetik, hogy a közvetítő szolgáltatók lépjenek fel egy vagy több jogellenes tartalmi elem ellen, vagy szolgáltassanak bizonyos konkrét információkat. Az ilyen határozatok alapját képező nemzeti jogszabályok rendkívül eltérőek, és a végzésekre egyre inkább határokon átnyúló helyzetekben kerül sor. Az ilyen végzések hatékony és eredményes végrehajtása céljából, különösen határokon átnyúló helyzetekben, annak érdekében, hogy az érintett hatóságok elvégezhessék a feladataikat és a szolgáltatókra ne háruljanak aránytalan terhek, a harmadik felek jogainak és jogos érdekeinek indokolatlan érintése nélkül, az ilyen végzésekre bizonyos feltételeket, továbbá a végzések kezelésével kapcsolatos egyes kiegészítő követelményeket kell előírni. Következésképpen e rendeletnek csak olyan bizonyos konkrét minimumfeltételeket kell harmonizálnia, amelyeknek az ilyen végzéseknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy a közvetítő szolgáltatók kötelesek legyenek tájékoztatni a releváns hatóságokat az említett végzések végrehajtásáról. Ezért ez a rendelet nem ír elő jogalapot sem az ilyen végzések kibocsátásához, és nem szabályozza területi hatályukat, sem pedig határokon átnyúló végrehajtásukat.

(32)

Az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog, amelynek alapján az említett végzéseket kibocsátják, további feltételeket írhat elő, és az adott végzések végrehajtásához alapul kell szolgálnia. A végzések nem teljesítése esetére a kibocsátó tagállam számára lehetővé kell tenni a nemzeti jogával összhangban történő végrehajtást. Az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak összhangban kell lenniük az uniós joggal, többek között a Chartának és az EUMSZ-nek az Unión belüli letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, különösen az online szerencsejáték- és fogadási szolgáltatások tekintetében. Hasonlóképpen, e nemzeti jogszabályoknak a vonatkozó végzések végrehajtására történő alkalmazása nem érinti az említett végzések – különösen polgári és büntetőügyekben történő – határokon átnyúló elismeréséről, teljesítéséről és végrehajtásáról szóló, alkalmazandó uniós jogi aktusokat, illetve az Unió vagy a tagállamok által kötött ilyen tárgyú nemzetközi megállapodásokat. Másrészről a releváns hatóságoknak a végzések végrehajtásáról szóló tájékoztatására vonatkozó kötelezettség teljesítésére – a végzések végrehajtásával szemben – az e rendeletben meghatározott szabályoknak kell vonatkozniuk.

(33)

A közvetítő szolgáltatónak a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogban meghatározott határidőknek megfelelően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a kibocsátó hatóságot a végzések nyomán hozott intézkedésekről.

(34)

Az érintett nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós jog, vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog, különösen a Charta alapján ilyen, a jogellenesnek tekintett tartalmakkal szembeni végzéseket, illetve információnyújtásra vonatkozó végzéseket adjanak ki, és azokat a közvetítő szolgáltatókhoz intézzék, ideértve a más tagállamban letelepedett szolgáltatókat is. Ez a rendelet azonban nem sértheti a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jogot, többek között az 1215/2012/EU rendeletet, sem a büntetőügyekben kibocsátott elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendeletet, sem a nemzeti büntető- vagy polgári eljárásjogot. Ezért amennyiben ezek a jogszabályok a büntető vagy polgári eljárás keretében az e rendeletben foglalt feltételeken túlmenően további vagy azokkal összeegyeztethetetlen feltételeket írnak elő a jogellenes tartalommal szembeni intézkedésre vagy az információnyújtásra vonatkozó végzésekkel kapcsolatban, az e rendeletben előírt feltételek nem feltétlenül alkalmazandók, vagy illetve azok kiigazíthatók. Különösen a kibocsátó hatóság tagállamának digitális szolgáltatási koordinátorára háruló azon kötelezettség, hogy az összes többi digitális szolgáltatási koordinátornak továbbítsa a végzések másolatát, nem feltétlenül alkalmazandó a büntetőeljárások esetében, illetve kiigazítható, amennyiben az alkalmazandó nemzeti büntetőeljárási jogszabályok így rendelkeznek.

Ezenkívül ki kell igazítani szükség esetén azt a kötelezettséget is, hogy a végzésekben meg kell indokolni, hogy az információ miért jogellenes tartalom, amennyiben a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása céljából alkalmazandó nemzeti büntetőeljárási jogszabályok ezt szükségessé teszik. Végül, a közvetítő szolgáltatóknak a szolgáltatást igénybe vevő tájékoztatására vonatkozó kötelezettsége elhalasztható az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban, különösen a büntető, a polgári vagy a közigazgatási eljárásokkal összefüggésben. Emellett a végzéseket az (EU) 2016/679 rendeletnek, valamint az információk monitorozására, illetve a jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények aktív feltárására vonatkozó általános kötelezettség ebben a rendeletben meghatározott tilalmának megfelelően kell meghozni. Az e rendeletben meghatározott, a jogellenes tartalommal szembeni intézkedésekről szóló végzésekre vonatkozó feltételek és követelmények nem érintik a konkrét típusú jogellenes tartalmakkal szembeni intézkedésekre szolgáló hasonló rendszerekről rendelkező uniós jogi aktusokat, így például az (EU) 2021/784 rendeletet, az (EU) 2019/1020 rendeletet vagy az (EU) 2017/2394 rendeletet, amely különleges hatáskörrel ruházza fel a tagállamok fogyasztóvédelmi hatóságait az információnyújtás elrendelése terén, miközben az információnyújtást elrendelő végzésekre vonatkozó feltételek és követelmények nem érintik az olyan egyéb uniós jogi aktusokat, amelyek hasonló releváns szabályokat írnak elő konkrét ágazatok vonatkozásában. Ezek a feltételek és követelmények nem érintik az alkalmazandó – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog szerinti megőrzési szabályokat, illetve a bűnüldözési hatóságok általi, az információk felfedésének tilalmával kapcsolatos, a bizalmas adatkezelés iránti kéréseket. Az említett feltételek és követelmények nem érinthetik a tagállamok azon lehetőségét, hogy az uniós joggal, többek között e rendelettel és különösen az általános nyomonkövetési kötelezettségek tilalmával összhangban előírják a közvetítő szolgáltató számára a jogsértés megelőzését.

(35)

Az e rendeletben meghatározott feltételeknek és követelményeknek legkésőbb a végzésnek az érintett szolgáltató részére történő továbbításakor kell teljesülniük. A végzést ezért az érintett tagállam kiállító hatóságának egyik hivatalos nyelvén lehet kibocsátani. Amennyiben azonban ez a nyelv eltér a közvetítő szolgáltató által bejelentett nyelvtől vagy a tagállamok más olyan hivatalos nyelvétől, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a közvetítő szolgáltató megállapodott, a végzés továbbításakor csatolni kell legalább a végzés e rendeletben meghatározott elemeinek fordítását. Amennyiben egy közvetítő szolgáltató egy tagállam hatóságaival megállapodott egy bizonyos nyelv használatáról, akkor ezt a szolgáltatót ösztönözni kell, hogy más tagállamok hatóságaitól is elfogadja az ugyanazon a nyelven kibocsátott végzéseket. A határozatoknak tartalmazniuk kell olyan elemeket, amelyek lehetővé teszik a címzett számára a kibocsátó hatóság azonosítását, beleértve adott esetben az említett hatóságon belüli kapcsolattartó pont elérhetőségét, valamint a határozat hitelességének ellenőrzését.

(36)

A jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó ilyen határozatok területi hatályát egyértelműen meg kell határozni a határozat kibocsátását lehetővé tevő alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog alapján, és ez a területi hatály nem léphet túl a célkitűzései eléréséhez szigorúan szükséges mértéken. E tekintetben a végzést kibocsátó nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási – adott esetben bűnüldöző – hatóságnak egyensúlyba kell hoznia a végzéssel elérendő célt, a kibocsátását lehetővé tévő jogalapnak megfelelően, illetve a végzés által esetlegesen érintett valamennyi harmadik fél jogait és jogos érdekeit, különös tekintettel a Chartában biztosított alapvető jogaikra. Különösen határokon átnyúló esetekben a végzés hatályát elméletileg a kibocsátó tagállam területére kell korlátozni, kivéve, ha a tartalom jogellenessége közvetlenül az uniós jogból vezethető le, vagy ha a kibocsátó hatóság úgy véli, hogy a szóban forgó jogok az uniós és a nemzetközi joggal összhangban szélesebb területi hatályt igényelnek, figyelembe véve ugyanakkor a nemzetközi közösség érdekeit is.

(37)

Az e rendelet által szabályozott információszolgáltatásra vonatkozó végzések az érintett közvetítő szolgáltatás igénybe vevőire vonatkozó konkrét tájékoztatásra vonatkoznak, és ezek a végzések azonosítják ezeket az igénybe vevőket annak meghatározása érdekében, hogy a szolgáltatás igénybe vevői eleget tesznek-e az alkalmazandó uniós vagy nemzeti szabályoknak. Az ilyen végzésekben az érintett szolgáltatás igénybe vevőinek azonosítását lehetővé tevő információkat kell kérni. Ezért e rendelet információszolgáltatásra vonatkozó követelményei nem szabályozzák a szolgáltatások konkrétan nem azonosított igénybe vevőinek egy csoportjával kapcsolatos információkra vonatkozó végzéseket, beleértve a statisztikai célokból vagy a tényeken alapuló döntéshozatal céljából szükséges összesített információra vonatkozó végzéseket.

(38)

A jogellenes tartalom elleni fellépésre és az információszolgáltatásra vonatkozó végzések csak akkor tartoznak azon szabályok hatálya alá, amelyek védik az érintett szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam joghatóságát, és azon szabályok hatálya alá, amelyek meghatározzák bizonyos esetekben az ettől a joghatóságtól való lehetséges, a 2000/31/EK irányelv 3. cikkében meghatározott, eltéréseket, ha teljesülnek az említett cikkben foglalt feltételek. Mivel a szóban forgó végzések a jogellenes tartalom konkrét elemeire és konkrét információkra vonatkoznak, amennyiben egy másik tagállamban letelepedett közvetítő szolgáltató a címzettjük, főszabály szerint nem korlátozzák az ilyen szolgáltatók arra vonatkozó szabadságát, hogy határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtsanak. Ezért a 2000/31/EK irányelv 3. cikkében meghatározott szabályok – beleértve a szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam joghatósága alóli, meghatározott okokból biztosított mentességre irányuló intézkedések indokolásának szükségességére, továbbá az ilyen intézkedések bejelentésére vonatkozó szabályokat – nem vonatkoznak ezekre a végzésekre.

(39)

A közvetítő szolgáltató és a szolgáltatásnak a tartalmat nyújtó igénybe vevője számára rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos tájékoztatási követelmények közé tartozik a közigazgatási panaszkezelési mechanizmusokról és a bírósági jogorvoslatról – beleértve az igazságügyi hatóságok által hozott végzésekkel szembeni fellebbezéseket is – szóló tájékoztatási kötelezettség. Ezen túlmenően a digitális szolgáltatási koordinátorok nemzeti eszközöket és iránymutatásokat dolgozhatnak ki a területükön alkalmazandó panasztételi és jogorvoslati mechanizmusok tekintetében annak érdekében, hogy megkönnyítsék a szolgáltatás igénybe vevői számára az ilyen mechanizmusokhoz való hozzáférést. Végezetül, e rendelet alkalmazása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a Charta 47. cikkében előírt, a hatékony bírósági jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogot. Ez a rendelet ezért nem akadályozhatja meg az érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságokat abban, hogy az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog alapján elrendeljék a tartalom helyreállítását, amennyiben az ilyen tartalom megfelelt a közvetítő szolgáltató szerződési feltételeinek, de azt a szolgáltató tévesen jogellenesnek minősítette és eltávolításra került.

(40)

E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében, illetve különösen a belső piac működésének javítása, valamint a biztonságos és átlátható online környezet biztosítása érdekében egyértelmű, hatékony, kiszámítható és kiegyensúlyozott kellő gondossági kötelezettségeket kell előírni a közvetítő szolgáltatók tekintetében. Ezek a kötelezettségek különösen arra irányulnak, hogy biztosítsák a különböző közrendi célkitűzéseket, így a szolgáltatások igénybe vevőinek – beleértve a fogyasztókat, a kiskorúakat és a gyűlöletbeszéd, a szexuális zaklatás és egyéb hátrányosan megkülönböztető cselekmények kockázatának különösen kitett felhasználókat – biztonságát és bizalmát, a Chartában foglalt releváns alapvető jogok védelmét, az ilyen szolgáltatók érdemi elszámoltathatóságát, valamint a szolgáltatások igénybe vevőinek és egyéb érdekelt feleknek jogokkal való felruházását, az illetékes hatóságok általi szükséges felügyelet megkönnyítése mellett.

(41)

Ebben a tekintetben fontos, hogy a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeket az adott közvetítő szolgáltatás típusához, méretéhez és jellegéhez kell igazítani. Ez a rendelet ezért meghatározza a valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó alapvető kötelezettségeket, valamint a tárhelyszolgáltatókra, illetve konkrétabban az online platformot, online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségeket. Amennyiben a közvetítő szolgáltatók a szolgáltatásaik jellegét és a méretüket tekintve több különböző kategóriába tartoznak, az e rendeletben foglalt, ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi vonatkozó kötelezettségnek eleget kell tenniük. A kellő gondosságra vonatkozó, észszerű és nem önkényes harmonizált kötelezettségek elengedhetetlenek a meghatározott közrendi célkitűzések eléréséhez, például a szolgáltatást igénybe vevők jogos érdekeinek védelméhez, a jogellenes gyakorlatokkal szembeni intézkedésekhez és a Chartában foglalt alapvető jogok védelméhez. A kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek függetlenek a közvetítő szolgáltatók felelősségének kérdésétől, ezért külön kell őket értékelni.

(42)

Az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben a gördülékeny és hatékony kétirányú kommunikáció – többek között adott esetben az ilyen kommunikáció vonatkozásában az átvétel elismerése révén való – elősegítése érdekében a közvetítő szolgáltatók számára elő kell írni, hogy jelöljenek ki egy egyedüli elektronikus kapcsolattartó pontot, és tegyék közzé és frissítsék az e kapcsolattartó pontjukra vonatkozó releváns információkat, beleértve az ilyen kommunikáció során használható nyelveket is. Az elektronikus kapcsolattartó pontot a közvetítő szolgáltatóval egyedi kapcsolatban álló megbízható bejelentők és szakmai szervezetek is igénybe vehetik. A jogi képviselővel ellentétben az elektronikus kapcsolattartó pontnak működési célokat kell szolgálnia, és nem követelhető meg tőle, hogy fizikai helyszínnel rendelkezzen. A közvetítő szolgáltatók kijelölhetik e rendelet követelményei és az uniós jog egyéb jogszabályai tekintetében ugyanazt az egyedüli kapcsolattartó pontot. A kommunikáció nyelveinek meghatározásakor a közvetítő szolgáltatókat annak biztosítására kell ösztönözni, hogy a választott nyelvek önmagukban ne jelentsék a kommunikáció akadályát. Szükség esetén a közvetítő szolgáltatók és a tagállami hatóságok külön megállapodást köthetnek a kommunikáció nyelvéről, vagy alternatív eszközöket kereshetnek a nyelvi akadályok leküzdésére, többek között az összes rendelkezésre álló technológiai eszköz, illetve a belső és külső emberi erőforrások felhasználásával.

(43)

A közvetítő szolgáltatók számára elő kell írni továbbá, hogy jelöljenek ki egy egyedüli kapcsolattartó pontot a szolgáltatások igénybe vevői számára, amely lehetővé teszi a gyors, közvetlen és hatékony kommunikációt, különösen könnyen hozzáférhető eszközök, például telefonszám, e-mail-címek, elektronikus kapcsolatfelvételi űrlapok, csevegőrobotok vagy azonnali üzenetküldés útján. Egyértelműen jelezni kell, ha a szolgáltatás igénybe vevője csevegőrobottal kommunikál. A közvetítő szolgáltatóknak lehetővé kell tenniük a fogyasztók számára, hogy olyan közvetlen és hatékony, kommunikációs eszközt válasszanak, amely nem kizárólag automatizált eszközökön alapszik. A közvetítő szolgáltatók minden észszerű erőfeszítést megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy elegendő emberi és pénzügyi erőforrás álljon rendelkezésre annak biztosítására, hogy a kommunikáció időben és hatékonyan történjen.

(44)

A harmadik országban letelepedett, az Unióban szolgáltatásokat kínáló közvetítő szolgáltatóknak kellő felhatalmazással rendelkező jogi képviselőt kell kijelölniük az Unióban, és információkat kell szolgáltatniuk a jogi képviselőjükről az illetékes hatóságoknak, valamint közzé kell tenniük azokat. E kötelezettség teljesítése érdekében az ilyen közvetítő szolgáltatóknak biztosítaniuk kell továbbá, hogy a kijelölt jogi képviselő rendelkezzen az illetékes hatóságokkal való együttműködéshez szükséges hatáskörökkel és erőforrásokkal. Ez lehet a helyzet például akkor, ha a közvetítő szolgáltató a saját vállalatcsoportjához tartozó leányvállalatot jelöl ki, vagy az anyavállalatát jelöli ki, amennyiben ez a leányvállalat vagy anyavállalat az Unióban telepedett le. Ezzel szemben nem biztos, hogy fennáll ilyen helyzet például akkor, ha a jogi képviselő átszervezés alatt áll, csődben, illetve személyes vagy vállalati fizetésképtelenségi helyzetben van. Az említett kötelezettségnek lehetővé kell tennie a hatékony felügyeletet és szükség esetén e rendelet végrehajtását az ilyen szolgáltatók vonatkozásában. Lehetővé kell tenni, hogy a jogi képviselőt a nemzeti joggal összhangban egynél több közvetítő szolgáltató bízza meg. A jogi képviselő kapcsolattartó pontként is működhet, amennyiben teljesülnek e rendelet vonatkozó követelményei.

(45)

A közvetítő szolgáltatók szerződési szabadságát főszabály szerint tiszteletben kell tartani, de az átláthatóság, a szolgáltatást igénybe vevők védelme, illetve a tisztességtelen és önkényes megoldások elkerülése érekében ajánlott bizonyos szabályokat meghatározni az ilyen szolgáltatók szerződési feltételeinek tartalmára, alkalmazására és érvényesítésére vonatkozóan. A közvetítő szolgáltatóknak egyértelműen fel kell tüntetniük és naprakészen kell tartaniuk szerződési feltételeikben azokat az információkat, amelyek alapján korlátozhatják a szolgáltatásnyújtásukat. Különösen magukban kell foglalniuk a tartalommoderálás céljából alkalmazott valamennyi szabályra, eljárásra, intézkedésre és eszközre vonatkozó információkat, beleértve az algoritmikus döntéshozatalt, az emberi felülvizsgálatot, valamint a belső panaszkezelési rendszerük eljárási szabályzatát. Könnyen hozzáférhető tájékoztatást kell nyújtaniuk a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésére irányuló jogról is. A közvetítő szolgáltatók szolgáltatási feltételeikben grafikus elemeket, például ikonokat vagy képeket használhatnak az e rendeletben meghatározott tájékoztatási követelmények fő elemeinek szemléltetésére. A szolgáltatóknak megfelelő eszközökkel tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőit a szerződési feltételek jelentős változásairól, például amikor módosítják a szolgáltatásuk keretében engedélyezett információkra vonatkozó szabályokat, vagy más olyan változásokról, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a szolgáltatás igénybe vevőinek képességét a szolgáltatás igénybevételére.

(46)

Azoknak a közvetítő szolgáltatóknak, amelyek elsősorban kiskorúakat céloznak meg, például a szolgáltatás tervezése vagy forgalmazása révén, vagy amelyeket túlnyomórészt kiskorúak vesznek igénybe, különös erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy szerződési feltételeik magyarázatát a kiskorúak számára könnyen érthetővé tegyék.

(47)

E korlátozások kialakítása, alkalmazása és érvényesítése során a közvetítő szolgáltatóknak nem önkényesen és megkülönböztetéstől mentesen kell eljárniuk, és figyelembe kell venniük a szolgáltatás igénybe vevőinek jogait és jogos érdekeit, ideértve a Chartában rögzített alapvető jogokat is. Az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatóknak például különösen kellő figyelmet kell fordítaniuk a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is. Valamennyi közvetítő szolgáltatónak kellő figyelmet kell fordítania az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi normákra, például az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekre.

(48)

Tekintettel különleges szerepükre és hatókörükre, helyénvaló további követelményeket támasztani az online óriásplatformokkal és a nagyon népszerű online keresőprogramokkal szemben a tájékoztatás és a szerződési feltételek átláthatósága tekintetében. Következésképpen az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak valamennyi olyan tagállam hivatalos nyelvein meg kell adniuk szerződési feltételeiket, ahol szolgáltatásaikat kínálják, és a szolgáltatások igénybe vevői számára tömör és könnyen olvasható összefoglalót kell biztosítaniuk a szerződési feltételek fő elemeiről. Az összefoglalónak meg kell határoznia a tájékoztatási követelmények főbb elemeit, beleértve a választható záradékokból való könnyű kívülmaradás lehetőségét.

(49)

A megfelelő szintű átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása érdekében a közvetítő szolgáltatóknak – e rendelet harmonizált követelményeinek megfelelően – éves jelentést kell közzétenniük géppel olvasható formátumban az általuk végzett tartalommoderálásról, beleértve a szerződési feltételeik alkalmazásának és érvényesítésének eredményeként hozott intézkedéseket. Ugyanakkor az aránytalan terhek elkerülése érdekében az ilyen átláthatósági jelentési kötelezettségeknek nem kell vonatkozniuk azokra a szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (25) meghatározott mikro- vagy kisvállalkozások, és amelyek nem az e rendelet értelmében vett online óriásplatformok.

(50)

A tárhelyszolgáltatók különösen fontos szerepet játszanak a jogellenes online tartalom kezelésében, mert a szolgáltatás igénybe vevői által biztosított információkat tárolnak a szolgáltatás igénybe vevői kérésére, és általában hozzáférést biztosítanak ezekhez a szolgáltatás más igénybe vevői számára, néha átfogó jelleggel. Fontos, hogy – méretétől függetlenül – minden tárhelyszolgáltató könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát bejelentési és cselekvési mechanizmusokat működtessen, amelyek lehetővé teszik a bejelentő fél által jogellenes tartalomnak vélt konkrét információk bejelentését az érintett tárhelyszolgáltatónak („bejelentés”), és ennek értelmében a szolgáltató eldöntheti, hogy egyetért-e ezzel az értékeléssel, és el kívánja-e távolítani az adott tartalmat vagy meg kívánja-e szüntetni az ahhoz való hozzáférést („cselekvés”). Ezeknek a mechanizmusoknak egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük, a szóban forgó információhoz közel kell elhelyezkedniük, és legalább olyan könnyen fellelhetőnek és használhatónak kell lenniük, mint a tárhelyszolgáltató szerződési feltételeit sértő tartalomra vonatkozó bejelentési mechanizmusoknak. A bejelentésre vonatkozó követelmények teljesülése esetén a magánszemélyek vagy szervezetek egyetlen bejelentésben a feltételezetten jogellenes tartalom több konkrét elemét is bejelenthetik a bejelentési és cselekvési mechanizmusok hatékony működésének biztosítása érdekében. A bejelentési mechanizmusnak lehetővé kell tennie, de nem kell megkövetelnie a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet azonosítását. A bejelentett információk bizonyos típusai esetében a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet kilétére lehet szükség annak megállapításához, hogy a szóban forgó információ jogellenes tartalomnak minősül-e, ahogyan azt feltételezik. A bejelentési és cselekvési mechanizmusok működtetésére vonatkozó kötelezettség vonatkozik például a fájltároló és -megosztó szolgáltatásokra, az internetes tárhelyszolgáltatásokra, a hirdetési szerverekre és a paste bin oldalakra, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó tárhelyszolgáltatásnak minősülnek.

(51)

Tekintettel arra, hogy megfelelően figyelembe kell venni az összes érintett fél Chartában garantált alapvető jogait, a tárhelyszolgáltató által az értesítés fogadása alapján hozott intézkedéseknek szigorúan célzottnak kell lenniük abban az értelemben, hogy a jogellenes tartalomnak minősülő konkrét információk eltávolítását vagy az azokhoz való hozzáférés megszüntetését kell szolgálniuk, anélkül hogy indokolatlanul befolyásolnák a szolgáltatás igénybe vevőinek véleménynyilvánítási szabadságát és tájékozódási szabadságát. A bejelentéseket ezért általános szabályként azokra a tárhelyszolgáltatókra kell irányítani, akikről észszerűen feltételezhető, hogy rendelkeznek az ilyen konkrét információkkal szembeni cselekvéshez szükséges technikai és operatív képességgel. Azoknak a tárhelyszolgáltatóknak, amelyek olyan bejelentést kapnak, amellyel kapcsolatban technikai vagy operatív okokból nem tudják eltávolítani az adott információt, tájékoztatniuk kell a bejelentést benyújtó személyt vagy szervezetet.

(52)

Az ilyen bejelentési és cselekvési mechanizmusokra vonatkozó szabályokat uniós szinten harmonizálni kell a bejelentések időben történő, kellően gondos és nem önkényes feldolgozása érdekében olyan egységes, átlátható és egyértelmű szabályok alapján, amelyek megfelelő biztosítékot nyújtanak valamennyi érdekelt fél jogainak és jogos érdekeinek védelmére, különös tekintettel a Chartában biztosított alapvető jogokra, függetlenül a felek székhelye vagy lakóhelye szerinti tagállamtól és az adott jogi területtől. Az említett alapvető jogok magukban foglalják – nem kizárólagos jelleggel – a szolgáltatás igénybe vevői tekintetében a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a megkülönböztetésmentességhez való jogot és a hatékony jogorvoslathoz való jogot; a szolgáltatók tekintetében a vállalkozás szabadságát, beleértve a szerződési szabadságot; valamint a jogellenes tartalom által érintett felek tekintetében az emberi méltósághoz való jogot, a gyermekek jogait, a tulajdon védelmének jogát, beleértve a szellemi tulajdont, és megkülönböztetésmentességhez való jogot. A tárhelyszolgáltatóknak a bejelentések nyomán kellő időben intézkedniük kell, különösen a bejelentett jogellenes tartalom típusának és az intézkedés sürgősségének figyelembevételével. Az ilyen szolgáltatóktól elvárható például, hogy késedelem nélkül cselekedjenek, amikor emberek életét vagy biztonságát fenyegető, feltételezetten jogellenes tartalom kerül bejelentésre. A tárhelyszolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adott tartalmat bejelentő magánszemélyt vagy szervezetet, miután döntést hozott arról, hogy intézkedik-e vagy sem a bejelentés nyomán.

(53)

A bejelentési és cselekvési mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük olyan bejelentések benyújtását, amelyek kellően pontosak és kellően megalapozottak ahhoz, hogy az érintett tárhelyszolgáltató a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával összeegyeztethető, tájékozott és gondos döntést hozhasson a bejelentés tárgyát képező tartalom tekintetében, különösen azt illetően, hogy az adott tartalom jogellenes tartalomnak minősül-e, és azt el kell-e távolítani vagy meg kell-e szüntetni az ahhoz való hozzáférést. E mechanizmusoknak elő kell segíteniük olyan bejelentések benyújtását, amelyek kiterjednek azon indokok magyarázatára, amelyek alapján a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet jogellenesnek tekinti az adott tartalmat, valamint az e tartalom helyére vonatkozó egyértelmű jelzést tartalmaznak. Amennyiben a bejelentés elegendő információt tartalmaz ahhoz, hogy a gondos tárhelyszolgáltató részletes jogi vizsgálat nélkül megállapíthassa, hogy egyértelmű, hogy a tartalom jogellenes, a bejelentés úgy tekintendő, hogy az a jogellenesség tényleges ismeretére vagy tudomására ad okot. A 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (26) 3–7. cikkében említett bűncselekményekkel kapcsolatos bejelentések benyújtásának kivételével e mechanizmusoknak fel kell szólítaniuk a bejelentést tevő magánszemélyt vagy szervezetet, hogy a visszaélések elkerülése érdekében közölje személyazonosságát.

(54)

Ha a tárhelyszolgáltató azon az alapon, hogy a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információk jogellenes tartalomnak minősülnek vagy nem egyeztethetők össze a szerződési feltételeivel úgy dönt, hogy eltávolítja a szolgáltatás igénybe vevője által megadott információkat vagy megszünteti az azokhoz való hozzáférést, vagy korlátozza a láthatóságukat vagy a monetizálásukat – például valamely bejelentést követően vagy saját kezdeményezésére, többek között kizárólag automatizált módon –, a szolgáltatónak egyértelműen és jól érthetően tájékoztatnia kell a szolgáltatás igénybe vevőjét a döntéséről, a döntés okáról, a döntés vitatása céljából elérhető jogorvoslati lehetőségekről, tekintettel arra, hogy az ilyen döntések milyen negatív következményekkel járhatnak a szolgáltatás igénybe vevője számára, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogának gyakorlását. Ez a kötelezettség a döntés okától, illetve különösen attól függetlenül alkalmazandó, hogy a cselekvésre azért került-e sor, mert a bejelentett információ jogellenes tartalomnak minősül vagy összeegyeztethetetlen az alkalmazandó szerződési feltételekkel. Amennyiben a döntést a bejelentés kézhezvételét követően hozták meg, a tárhelyszolgáltató csak akkor fedheti fel a bejelentést benyújtó személy vagy szervezet személyazonosságát a szolgáltatás igénybe vevőjének, ha ez az információ szükséges a tartalom jogellenességének megállapításához, például a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése esetén.

(55)

A láthatóság korlátozása történhet a rangsorolásban vagy az ajánlórendszerekben való hátrébb sorolással, valamint a szolgáltatás egy vagy több igénybe vevője általi hozzáférhetőség korlátozásával, illetve a felhasználónak egy online közösségből való kizárásával anélkül, hogy az érintett felhasználónak erről tudomása lenne („árnyékletiltás”). A szolgáltatás igénybe vevője által szolgáltatott információnak a hirdetési bevétel útján történő monetizálása korlátozható az ezen információhoz kapcsolódó pénzbeli kifizetés vagy bevétel felfüggesztésével vagy megszüntetésével. Az indoklási kötelezettség azonban nem alkalmazandó a szolgáltatás szándékos manipulálásával terjesztett megtévesztő, nagy mennyiségű kereskedelmi tartalomra, különösen a szolgáltatás nem autentikus módon való használatára, például botok vagy hamis fiókok használatára vagy a szolgáltatás egyéb megtévesztő használatára. Függetlenül a tárhelyszolgáltató döntésének megtámadását szolgáló egyéb lehetőségektől, a szolgáltatás igénybe vevője számára mindig biztosítani kell a hatékony, bíróság előtti jogorvoslathoz való jogot a nemzeti jognak megfelelően.

(56)

Néhány esetben a tárhelyszolgáltató tudomására juthat – a bejelentő fél általi bejelentés vagy a saját önkéntes intézkedései révén – a szolgáltatás igénybe vevőjének bizonyos tevékenységeivel kapcsolatos információ, például bizonyos típusú jogellenes tartalom szolgáltatása, ami – tekintettel valamennyi releváns, a tárhelyszolgáltató számára ismert körülményre – igazolja annak gyanúját, hogy a szolgáltatás igénybe vevője valamely személy vagy személyek életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekményt – például a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (27), a 2011/93/EU irányelvben vagy az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (28) meghatározott bűncselekményeket – követett el, követ el vagy fog valószínűleg elkövetni. Bizonyos tartalmak például a közrendet fenyegető veszély gyanúját kelthetik, mint például az (EU) 2017/541 irányelv 21. cikke értelmében vett terrorizmusra való felbujtás. Ilyen esetekben a tárhelyszolgáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes bűnüldöző hatóságokat az ilyen gyanúról. A tárhelyszolgáltatónak minden rendelkezésére álló releváns információt meg kell adnia, beleértve adott esetben a szóban forgó tartalmat és – amennyiben rendelkezésre áll – a tartalom közzétételének időpontját a hivatalos időzónával együtt, a gyanú magyarázatát, valamint a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének megtalálásához és azonosításához szükséges információkat. Ez a rendelet nem ad jogalapot a szolgáltatás igénybe vevői körében annak érdekében végzett profilalkotásra, hogy a tárhelyszolgáltatók esetlegesen bűncselekményeket tárhassanak fel. A tárhelyszolgáltatóknak a bűnüldöző hatóságok tájékoztatásakor tiszteletben kell tartaniuk az uniós vagy nemzeti jog egyéb, az egyének jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó szabályait is.

(57)

Az aránytalan terhek elkerülése érdekében az e rendelet értelmében az online platformot – beleértve az olyan platformokat, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek kereskedőkkel – üzemeltető szolgáltatókra rótt további kötelezettségek nem vonatkoznak azokra a szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK ajánlás értelmében mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek. Ugyanezen okból ezek a további kötelezettségek nem alkalmazandók az online platformot üzemeltető azon szolgáltatókra sem, amelyek korábban mikro- vagy kisvállalkozásnak minősültek, az említett jogállás elvesztését követően 12 hónapig. Az ilyen szolgáltatókat nem szabad kizárni azon kötelezettség alól, hogy a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság kérésére tájékoztatást nyújtsanak a szolgáltatást havonta aktívan igénybe vevők átlagos számára vonatkozóan. Tekintettel azonban arra, hogy az online óriásplatformok vagy a nagyon népszerű online keresőprogramok nagyobb hatókörrel rendelkeznek, és nagyobb hatást gyakorolnak arra, hogy a szolgáltatás igénybe vevői hogyan jutnak információkhoz és hogyan kommunikálnak online, az ilyen szolgáltatók nem részesülhetnek az említett kizárás előnyeiből, függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek-e vagy a közelmúltban minősültek-e annak. A 2003/361/EK ajánlásban meghatározott konszolidációs szabályok segítenek biztosítani, hogy ne kerülhessen sor az említett további kötelezettségek megkerülésére. E rendelet egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy az említett kizárás hatálya alá tartozó, online platformot üzemeltető szolgáltatók önkéntes alapon olyan rendszert hozzanak létre, amely megfelel egy vagy több ilyen kötelezettségnek.

(58)

Biztosítani kell, hogy a szolgáltatások igénybe vevői könnyen és hatékonyan tudják vitatni az online platformot üzemeltető szolgáltatók egyes, őket negatívan érintő döntéseit a tartalom jogellenességéről vagy annak a szerződési feltételekkel történő összeegyeztethetetlenségéről. Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak ezért belső panaszkezelési rendszereket kell működtetniük, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek, amelyek a rendszerek könnyű hozzáférhetőségét hivatottak biztosítani, illetve azt, hogy a rendszerek gyors, megkülönböztetéstől mentes, nem önkényes és méltányos eredményekhez vezessenek, és automatizált eszközök használata esetén emberi felülvizsgálatnak vannak alávetve. Ezeknek a rendszereknek lehetővé kell tenniük a szolgáltatás valamennyi igénybe vevője számára, hogy panaszt nyújthassanak be, és nem határozhatnak meg formai követelményeket, például konkrét, vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozást vagy jogi magyarázatok kidolgozását. A szolgáltatás azon igénybe vevőit, akik az e rendeletben előírt bejelentési és cselekvési mechanizmuson vagy az online platformot üzemeltető szolgáltató szerződési feltételeit sértő tartalomra vonatkozó bejelentési mechanizmuson keresztül tettek bejelentést, fel kell jogosítani arra, hogy a panasztételi mechanizmust használják arra, hogy megtámadják az online platformot üzemeltető szolgáltatónak a bejelentéseikkel kapcsolatos döntését, többek között akkor is, ha úgy ítélik meg, hogy az említett szolgáltató által hozott intézkedés nem volt megfelelő. A megtámadott döntések visszavonására irányuló panasz benyújtásának lehetőségét legalább hat hónapig biztosítani kell attól az időponttól számítva, amikor az online platformot üzemeltető szolgáltató a szolgáltatás igénybe vevőjét tájékoztatta a döntésről.

(59)

Emellett biztosítani kell az ilyen viták olyan tanúsított szervek általi, jóhiszemű, peren kívüli rendezésének lehetőségét – ideértve az olyan vitákat, amelyeket nem lehetett kielégítő módon megoldani a belső panaszkezelési rendszerben –, amelyek rendelkeznek az ahhoz szükséges függetlenséggel, eszközökkel és szakértelemmel, hogy méltányosan, gyorsan és költséghatékonyan végezzék tevékenységüket. A peren kívüli vitarendezési testületek függetlenségét a vitarendezésért felelős természetes személyek szintjén is biztosítani kell, többek között összeférhetetlenségi szabályok révén. A peren kívüli vitarendezési testületek által felszámított díjaknak észszerűnek, elérhetőnek, vonzónak, a fogyasztók számára alacsonynak és arányosnak kell lenniük, és azokat eseti alapon kell mérlegelni. Amennyiben egy peren kívüli vitarendezési testületet az illetékes digitális szolgáltatási koordinátor tanúsít, ez a tanúsítás valamennyi tagállamban érvényes. Az online platformot üzemeltető szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy megtagadják az e rendelet szerinti peren kívüli vitarendezési eljárások lefolytatását, amennyiben ugyanazt a jogvitát – különösen az érintett információkat és a megtámadott döntés meghozatalának indokait, a döntés hatásait és a döntés megtámadásának okait illetően – az illetékes bíróság vagy egy másik illetékes, peren kívüli vitarendezési testület már rendezte, vagy az eljárás már folyamatban van. A szolgáltatás igénybe vevői számára lehetővé kell tenni, hogy válasszanak a belső panasztételi mechanizmus, a peren kívüli vitarendezés és a bírósági eljárás bármely szakaszban történő kezdeményezése között. Mivel a peren kívüli vitarendezési eljárás eredménye nem kötelező erejű, a feleket nem szabad megakadályozni abban, hogy ugyanazon jogvitával kapcsolatban bírósági eljárást kezdeményezzenek. Az online platformot üzemeltető szolgáltatók döntéseinek megtámadására szolgáló, így biztosított lehetőségek semmilyen tekintetben nem érinthetik a bírósági jogorvoslat igénybevételének lehetőségét az érintett tagállam jogának megfelelően, és ezért nem befolyásolhatják a Charta 47. cikkében előírt, hatékony jogorvoslathoz való jog gyakorlását. E rendeletnek a peren kívüli vitarendezésre vonatkozó rendelkezései nem írhatják elő a tagállamok számára ilyen peren kívüli vitarendezési testületek létrehozását.

(60)

A fogyasztók és az üzleti vállalkozások közötti, az áruk vagy szolgáltatások megvásárlása tekintetében a szerződésből fakadó viták esetében a 2013/11/EU irányelv biztosítja, hogy az Unión belüli fogyasztók és üzleti vállalkozások tanúsított minőségi szolgáltatást nyújtó alternatív vitarendezési megoldásokat vehessenek igénybe. Ebben a tekintetben egyértelművé kell tenni, hogy a peren kívüli vitarendezésre vonatkozóan ebben a rendeletben előírt szabályok nem érintik az említett irányelvet, beleértve a fogyasztók számára az említett irányelv értelmében biztosított jogot arra, hogy bármely szakaszban visszalépjenek az eljárástól, amennyiben annak hatékonyságával vagy menetével nincsenek megelégedve.

(61)

A jogellenes tartalom elleni fellépés gyorsabb és megbízhatóbb lehet, ha az online platformot üzemeltető szolgáltatók meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megbízható bejelentők által az e rendelet által előírt bejelentési és cselekvési mechanizmusok keretében tett bejelentéseket kijelölt szakterületükön belül kiemelten kezeljék, ami nem érinti azt a követelményt, hogy az említett mechanizmusok keretében tett valamennyi bejelentést időben, kellő gondossággal és nem önkényesen fel kell dolgozni, és döntést kell hozni róluk. A megbízható bejelentői státuszt a kérelmező letelepedési helye szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának kell odaítélnie, és azt az e rendelet hatálya alá tartozó, online platformot üzemeltető valamennyi szolgáltatónak el kell ismernie. A megbízható bejelentői státusz magánszemélynek nem adható meg, csak olyan szervezeteknek, amelyek többek között bizonyították, hogy rendelkeznek a jogellenes tartalom kezeléséhez szükséges szakértelemmel és kompetenciákkal, továbbá kellő gondossággal, pontosan és objektíven járnak el. Az ilyen szervezetek a jellegüket tekintve lehetnek közjogiak, például a terrorista tartalom vonatkozásában a nemzeti bűnüldözési hatóságok vagy a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (a továbbiakban: Europol) keretében működő, internetes tartalommal foglalkozó egységek, vagy lehetnek nem kormányzati szervezetek, magánszervek és félig közjogi szervek, például a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagok bejelentésére szolgáló hotline-okból álló INHOPE hálózathoz tartozó szervezetek vagy a jogellenes online rasszista és idegengyűlölő megnyilvánulások bejelentésével foglalkozó szervezetek. Annak elkerülésére, hogy csökkenjen ezen mechanizmus hozzáadott értéke, korlátozni kell az e rendelettel összhangban jóváhagyott megbízható bejelentők teljes számát. Különösen a tagjaik érdekeit képviselő ágazati szövetségek ösztönözhetők arra, hogy kérelmezzék a megbízható bejelentői státuszt, a magánszervezetek vagy magánszemélyek azon jogának sérelme nélkül, hogy kétoldalú megállapodásokat kössenek az online platformot üzemeltető szolgáltatókkal.

(62)

A megbízható bejelentőknek könnyen érthető és részletes jelentéseket kell közzétenniük az e rendelettel összhangban benyújtott bejelentésekről. E jelentéseknek olyan információkat kell tartalmazniuk, mint például a bejelentések száma tárhelyszolgáltató szerint kategorizálva, a tartalom típusa, valamint a szolgáltató által hozott intézkedések. Mivel a megbízható bejelentők bizonyították szakértelmüket és kompetenciájukat, a megbízható bejelentők által benyújtott bejelentések feldolgozása várhatóan kevésbé lesz megterhelő, és ezért gyorsabb is a szolgáltatás más igénybe vevői általi bejelentésekhez képest. A feldolgozás átlagos időtartama azonban olyan tényezőktől függően is eltérő lehet, mint a jogellenes tartalom típusa, a bejelentés minősége és a bejelentések benyújtására ténylegesen alkalmazott technikai eljárások.

Így például míg a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó 2016. évi magatartási kódex referenciaértéket határoz meg a résztvevő vállalatok számára a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítását célzó hiteles bejelentések feldolgozásához szükséges idő tekintetében, a jogellenes tartalmak egyéb típusainak kezelése a konkrét tényektől és körülményektől, valamint az adott jogellenes tartalom típusától függően jelentősen eltérő időt vehet igénybe. A megbízható bejelentői státusszal való visszaélések elkerülése érdekében lehetővé kell tenni e státusz felfüggesztését, ha a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor jogos indokok alapján vizsgálatot indít. Az ebben a rendeletben a megbízható bejelentők tekintetében előírt szabályok nem azt jelentik, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem kezelhetik hasonló módon az e rendelet értelmében megbízható bejelentői státusszal nem rendelkező szervezetek vagy magánszemélyek által tett bejelentéseket, vagy más módon nem működhetnek együtt más szervezetekkel az alkalmazandó jognak, többek között ennek a rendeletnek és az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (29) megfelelően. E rendelet szabályai nem akadályozhatják meg az online platformot üzemeltető szolgáltatókat abban, hogy ilyen megbízható bejelentői vagy hasonló mechanizmusokat vegyenek igénybe a szerződési feltételeikkel összeegyeztethetetlen tartalmakkal szembeni gyors és megbízható intézkedés érdekében, különösen a szolgáltatás kiszolgáltatott igénybe vevői, például a kiskorúak számára káros tartalmakkal szemben.

(63)

Az online platformokkal való visszaélések – a gyakori, nyilvánvalóan jogellenes tartalom vagy az e rendelet értelmében létrehozott mechanizmusok és rendszerek keretében gyakran tett, nyilvánvalóan megalapozatlan bejelentések vagy panaszok – aláássák a bizalmat, és veszélyeztetik az érintett felek jogait és jogos érdekeit. Ezért olyan megfelelő, arányos és hatékony biztosítékokkal kell gondoskodni az ilyen visszaélések megakadályozásáról, amelyeknek tiszteletben kell tartaniuk valamennyi érintett fél jogait és jogos érdekeit, beleértve a Chartában rögzített alkalmazandó alapvető jogokat és szabadságokat, különösen a véleménynyilvánítás szabadságát. Az információk akkor minősülnek nyilvánvalóan jogellenes tartalomnak, illetve a bejelentések vagy panaszok akkor minősülnek nyilvánvalóan megalapozatlannak, ha a laikusok számára – bárminemű érdemi elemzés nélkül – egyértelmű, hogy a tartalom jogellenes, illetve a bejelentések vagy panaszok megalapozatlanok.

(64)

Bizonyos körülmények között az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak ideiglenesen fel kell függeszteniük releváns tevékenységüket a visszaélést elkövető személy tekintetében. Ez nem érinti az online platformot üzemeltető szolgáltatók azon szabadságát, hogy meghatározzák szerződési feltételeiket, és szigorúbb intézkedéseket hozzanak a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos, nyilvánvalóan jogellenes tartalmak, például a gyermekek szexuális bántalmazásával kapcsolatos anyagok esetében. Az átláthatóság érdekében az online platformok szerződési feltételeiben egyértelműen és kellően részletesen ismertetni kell ezt a lehetőséget. Az online platformot üzemeltető szolgáltatók által ebben a tekintetben hozott döntések esetében a jogorvoslatnak mindig elérhetőnek kell lennie, és azok a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó illetékes koordinátor felügyelete alá tartoznak. Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak a felfüggesztésről szóló döntés előtt előzetes figyelmeztetést kell küldeniük, amelynek tartalmaznia kell az esetleges felfüggesztés indokait és az online platformot üzemeltető szolgáltatók döntésével szembeni jogorvoslati lehetőségeket. A felfüggesztésről szóló döntés meghozatalakor az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak az e rendeletben foglalt szabályokkal összhangban meg kell küldeniük az indokolást. E rendeletnek a visszaélésekre vonatkozó szabályai nem akadályozhatják meg az online platformot üzemeltető szolgáltatókat abban, hogy a vonatkozó uniós és nemzeti jognak megfelelően egyéb intézkedéseket hozzanak arra az esetre, ha a szolgáltatásaik igénybe vevői jogellenes tartalmat nyújtanak vagy egyéb módon visszaélnek a szolgáltatásaikkal, akár a szolgáltató szerződési feltételeinek megszegésével. Ezek a szabályok nem érintik annak lehetőségét, hogy a visszaélést elkövető személyeket az uniós vagy nemzeti jognak megfelelően felelősség terhelje, többek között a károk tekintetében.

(65)

Tekintettel az online platformot üzemeltető szolgáltatók sajátos felelősségére és kötelezettségeire, az online platformokra olyan átláthatósági jelentési kötelezettségek vonatkoznak, amelyek az e rendelet értelmében valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó átláthatósági jelentési kötelezettségeken felül alkalmazandók. Hogy meg lehessen állapítani, hogy az online platformok és online keresőprogramok adott esetben online óriásplatformok vagy nagyon népszerű online keresőprogramok-e, amelyekre e rendelet értelmében bizonyos további kötelezettségek vonatkoznak, az online platformot, illetve online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó átláthatósági célú jelentéstételi kötelezettségeknek magukban kell foglalniuk bizonyos, a szolgáltatást az Unióban aktívan igénybe vevők átlagos havi számára vonatkozó tájékoztatás közzétételével és közlésével kapcsolatos kötelezettségeket is.

(66)

Az átláthatóság biztosítása és az online platformot üzemeltető szolgáltatók tartalommoderálási döntéseinek vizsgálata, valamint a jogellenes tartalmak online terjesztésének nyomon követése érdekében a Bizottságnak egy olyan adatbázist kell fenntartania és közzétennie, amely tartalmazza az online platformot üzemeltető szolgáltatók olyan esetekben hozott döntéseit és azok indokolását, amikor információkat távolítanak el vagy más módon korlátozzák azok elérhetőségét és az azokhoz való hozzáférést. Az adatbázis folyamatos frissítése érdekében az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak döntés meghozatalát követően indokolatlan késedelem nélkül, szabványos formátumban be kell nyújtaniuk a döntéseket és az indokolást, hogy lehetővé tegyék a valós idejű frissítéseket, amennyiben ez technikailag lehetséges és arányos a szóban forgó online platform eszközeivel. A strukturált adatbázisnak lehetővé kell tennie a releváns információkhoz való hozzáférést és az azokkal kapcsolatos, különösen az adott feltételezett jogellenes tartalom típusa szerinti lekérdezéseket.

(67)

Az online platformok online interfészein megjelenő sötét megoldások olyan gyakorlatok, amelyek akár szándékosan, akár ténylegesen jelentősen torzítják vagy korlátozzák a szolgáltatás igénybe vevőinek azon képességét, hogy önálló és megalapozott döntéseket hozzanak. Ezek a gyakorlatok felhasználhatók arra, hogy a szolgáltatás igénybe vevőit meggyőzzék arról, hogy nem kívánt magatartást tanúsítsanak, vagy olyan nem kívánt döntéseket hozzanak, amelyek negatív következményekkel járnak rájuk nézve. Ezért az online platformot üzemeltető szolgáltatók számára meg kell tiltani a szolgáltatás igénybe vevőinek megtévesztését vagy ösztönzését („nudging”), valamint a szolgáltatás igénybe vevői autonómiájának, döntéshozatalának vagy választásának torzítását vagy akadályozását egy online interfész egészének vagy részének szerkezete, kialakítása vagy funkciói révén. Ez magában foglalja többek között, de nem kizárólag a visszaélésszerű kialakítást, amely az igénybe vevőt olyan tevékenységek felé irányítja, amely az online platformot üzemeltető szolgáltatónak előnyére válik, az igénybe vevőnek azonban nem feltétlenül áll érdekében, és a választási lehetőségeket nem semleges módon mutatja be, például a szolgáltatás igénybe vevőjének döntésre való serkentésekor vizuális, auditív vagy egyéb elemek révén hívja fel a figyelmet egy választási lehetőségre.

Magában foglalja továbbá a szolgáltatás igénybe vevőjének többszöri felkérését arra, hogy válasszon, bár már választott, a szolgáltatás lemondásának lényeges megnehezítését a szolgáltatás igénybevételéhez képest, vagy egyes választási lehetőségek nehezebbé vagy időigényessé tételét, a vásárlások törlésének vagy egy adott online platformról történő lejelentkezés indokolatlan megnehezítését, annak lehetővé tételét a fogyasztók számára, hogy távollévők között kötött szerződéseket hozzanak létre a kereskedőkkel, a szolgáltatás igénybe vevőinek megtévesztését azáltal, hogy az ügyletekkel kapcsolatos döntések meghozatalára ösztönzik őket, vagy olyan alapértelmezett beállításokat alkalmaznak, amelyek nagyon nehezen módosíthatók, amelyek így a szolgáltatás igénybe vevője autonómiájának, döntéshozatalának és választásának befolyásolásával és csorbításával indokolatlanul torzítják döntéshozatalát. A sötét megoldások megelőzésére vonatkozó szabályok azonban nem értelmezhetők úgy, mint amelyek megakadályozzák a szolgáltatókat abban, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek a szolgáltatás igénybe vevőivel, és új vagy további szolgáltatásokat kínáljanak számukra. Az uniós jognak megfelelő jogszerű gyakorlatok, például a hirdetések, önmagukban nem tekintendők sötét mintának. A sötét megoldásokra vonatkozó szabályokat úgy kell értelmezni, hogy azok kiterjednek az e rendelet hatálya alá tartozó tiltott gyakorlatokra, amennyiben ezek a gyakorlatok nem tartoznak a 2005/29/EK irányelv vagy az (EU) 2016/679 rendelet hatálya alá.

(68)

Az online hirdetések fontos szerepet játszanak az online környezetben, többek között az online platformok szolgáltatásnyújtásával kapcsolatban, ahol a szolgáltatásnyújtást olykor részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetve reklámbevételek révén ellentételezik. Az online hirdetési tevékenységek felerősíthetnek bizonyos jelentős kockázatokat; ezek körébe tartozhatnak az olyan hirdetések, amelyek önmagukban is jogellenes tartalomnak minősülnek, a jogellenes vagy egyéb módon káros tartalmak és tevékenységek online közzétételét vagy terjesztését célzó pénzügyi ösztönzőkhöz való hozzájárulás, vagy a hirdetések olyan megkülönböztetést megvalósító megjelenítése, amely hatást gyakorol az polgárokkal szembeni egyenlő bánásmódra és azok esélyegyenlőségére. A 2000/31/EK irányelv 6. cikkén alapuló követelményeken túl az online platformot üzemeltető szolgáltatókat ezért kötelezni kell arra, hogy a szolgáltatások igénybe vevőinek a rendelkezésére bocsássanak bizonyos, annak megértéséhez szükséges egyedi információkat, hogy a hirdetés megjelenítésére mikor és kinek a nevében kerül sor. Gondoskodniuk kell – többek között egységesített vizuális vagy auditív jelzések segítségével – arról, hogy a tájékoztatás feltűnő, illetve a szolgáltatás átlagos igénybe vevője számára egyértelműen azonosítható és félreérthetetlen legyen, valamint igazodjon az adott konkrét szolgáltatást megjelenítő online interfész jellegéhez. A szolgáltatások igénybe vevőinek emellett a hirdetést megjelenítő online interfészen közvetlen hozzáférést kell biztosítani az azzal kapcsolatos információkhoz, hogy milyen fő paraméterek alapján kerül meghatározásra adott hirdetések számukra történő megjelenítése, érdemi magyarázattal annak logikájáról, többek között arról, amikor ez profilalkotáson alapul.

E magyarázatnak ki kell térnie a hirdetés megjelenítése céljából alkalmazott módszerre is – azaz például arra, hogy kontextuális vagy egyéb típusú hirdetésről van-e szó –, valamint adott esetben a felhasznált főbb profilalkotási kritériumokra is; tájékoztatnia kell továbbá a szolgáltatás igénybe vevőjét az ilyen kritériumok megváltoztatására rendelkezésre álló eszközökről. Az ebben a rendeletben meghatározott, hirdetésekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó követelmények nem érintik az (EU) 2016/679 rendelet releváns rendelkezéseinek alkalmazását, különös tekintettel a tiltakozáshoz való jogra és egyedi ügyekben az automatizált döntéshozatalra vonatkozó rendelkezésekre, beleértve a profilalkotást, valamint különösen azt, hogy meg kell szerezni az érintett hozzájárulását a személyes adatok célzott hirdetések céljából való kezelését megelőzően. Hasonlóképpen nem érintik a 2002/58/EK irányelv rendelkezéseit, különösen azokat nem, amelyek a végberendezésekben tárolt információkra és az azokhoz való hozzáférésre vonatkoznak. Végül pedig, e rendelet kiegészíti 2010/13/EU irányelv alkalmazását, amely a felhasználók videóiban megjelenő audiovizuális kereskedelmi közleményeknek a felhasználók általi bejelentését lehetővé tevő intézkedéseket ír elő. Kiegészíti továbbá azokat a kereskedelmi tájékoztatásokhoz kapcsolódó közzétételi követelményeket, amelyek a 2005/29/EK irányelvből fakadóan vonatkoznak a kereskedőkre.

(69)

Különösen súlyos negatív hatásokkal járhat, ha a szolgáltatás igénybe vevői az érdeklődésüknek megfelelően optimalizált, célzott technikákon alapuló hirdetéseket látnak, amelyek potenciálisan gyenge pontjaikat használják ki. Bizonyos esetekben a manipulatív technikák egész csoportokra negatív hatást gyakorolhatnak, és felerősíthetik a társadalmi károkozást, például azáltal, hogy hozzájárulnak a dezinformációs kampányokhoz vagy megkülönböztetést alkalmaznak bizonyos csoportokkal szemben. Az online platformok különösen érzékeny környezetet jelentenek az ilyen gyakorlatok tekintetében, és nagyobb társadalmi kockázattal járnak. Következésképpen az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem jeleníthetnek meg az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározottak szerinti profilalkotáson alapuló hirdetéseket a személyes adatoknak az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett különleges kategóriáinak felhasználásával, többek között az e különleges kategóriákon alapuló profilalkotási kategóriák alkalmazásával. Ez a tilalom nem érinti a hirdetések terjesztésében részt vevő, online platformot üzemeltető szolgáltatókra vagy bármely más szolgáltatóra vagy hirdetőre vonatkozó, a személyes adatok védelméről szóló uniós jog szerinti kötelezettségeket.

(70)

Az online platformok üzletvitelének alapvető részét képezi, hogy hogyan priorizálják és jelenítik meg az információkat az online interfészükön annak érdekében, hogy elősegítsék és optimalizálják az információkhoz való hozzáférést a szolgáltatás igénybe vevői számára. Erre például az információk algoritmikus javaslásával, rangsorolásával és priorizálásával, a szöveges és egyéb vizuális megjelenítések révén történő különbségtétellel vagy a szolgáltatás igénybe vevője által biztosított információk egyéb feldolgozása révén kerül sor. Az ilyen ajánlórendszerek jelentős hatást gyakorolhatnak a szolgáltatás igénybe vevőinek az információk online lehívására és az azokkal való interakcióra való képességére, többek között megkönnyíthetik a releváns információk keresését a szolgáltatás igénybe vevői számára, és hozzájárulhatnak a jobb felhasználói élményhez. Emellett fontos szerepet játszanak egyes üzenetek sokszorosításában, az információk rendkívül gyors terjesztésében és az online magatartás ösztönzésében. Következésképpen az online platformoknak mindig biztosítaniuk kell, hogy szolgáltatásaik igénybe vevőit megfelelően tájékoztassák arról, hogy az ajánlórendszer hogyan befolyásolja az információk megjelenítésének és bemutatásának módját. Egyértelműen, könnyen érthetően ismertetniük kell az ilyen ajánlórendszerek paramétereit, hogy a szolgáltatás igénybe vevői megértsék, hogyan történik az információk fontossági sorrendjének a számukra való megállapítása. Ezeknek a paramétereknek magukban kell foglalniuk legalább a szolgáltatás igénybe vevője számára javasolt információk meghatározásának legfontosabb kritériumait és jelentőségük okait, beleértve azt az esetet is, amikor az információkat profilalkotás és online viselkedés alapján rangsorolják.

(71)

A kiskorúak védelme az Unió egyik fontos szakpolitikai célkitűzése. Egy online platform akkor tekinthető a kiskorúak számára hozzáférhetőnek, ha szerződési feltételei lehetővé teszik a kiskorúak számára a szolgáltatás igénybevételét, ha szolgáltatása kiskorúakat céloz meg vagy azokat túlnyomórészt kiskorúak veszik igénybe, vagy ha a szolgáltatónak egyébként tudomása van arról, hogy szolgáltatása igénybe vevőinek egy része kiskorú, például azért, mert – más célból – már kezeli a szolgáltatás igénybe vevőinek életkorukat tartalmazó személyes adatait. A kiskorúak által használt online platformot üzemeltető szolgáltatóknak megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk a kiskorúak védelme érdekében, például úgy, hogy online interfészeket vagy azok részeit adott esetben úgy alakítják ki, hogy alapértelmezés szerint a magánéletet védő. legmagasabb szintű biztonságot és védelmet garantálják, vagy a kiskorúak védelmére vonatkozó normákat fogadnak el, vagy részt vesznek a kiskorúak védelmét szolgáló magatartási kódexekben. Figyelembe kell venniük a bevált gyakorlatokat és a rendelkezésre álló iránymutatásokat, például a „Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára: a gyermekbarát internetre vonatkozó új európai stratégia” (BIK+) című bizottsági közleményt. Az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem jeleníthetnek meg a szolgáltatás igénybe vevőjének személyes adatait felhasználó profilalkotáson alapuló hirdetéseket, ha kellő bizonyossággal tudatában vannak annak, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú. Az (EU) 2016/679 rendelettel és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésének c) pontjában előírt adatminimalizálás elvével összhangban ez a tilalom nem vezethet ahhoz, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltató több személyes adatot tároljon, szerezzen meg vagy kezeljen, mint amennyivel már rendelkezik, annak értékelése érdekében, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú-e. Ezért ez a kötelezettség nem ösztönözheti az online platformot üzemeltető szolgáltatókat arra, hogy a szolgáltatás igénybe vevőjének életkorára a használat előtt rákérdezzenek. A kötelezettség nem érintheti a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogszabályokat.

(72)

A fogyasztók, illetve más érdekelt felek, például a versenytárs kereskedők és a szellemitulajdon-jogok jogosultjai tekintetében a biztonságos, megbízható és átlátható online környezethez való hozzájárulás, valamint annak érdekében, hogy a kereskedőket elriasszák az alkalmazandó szabályok megsértésével történő áruértékesítéstől és szolgáltatásnyújtástól, azoknak az online platformoknak, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollévők között kötött szerződéseket hozzanak létre a kereskedőkkel, biztosítaniuk kell az ilyen kereskedők nyomonkövethetőségét. A kereskedőktől ezért meg kell követelni, hogy bizonyos alapvető információkat megadjanak az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatóknak, amelyek a fogyasztók számára lehetővé teszik távollévők között kötött szerződések létrehozását a kereskedőkkel, többek között a termékekről szóló vagy termékeket kínáló hirdetési üzenetek promóciója céljából. Ez a követelmény azokra a kereskedőkre is vonatkozik, amelyek márkák nevében küldenek üzeneteket termékekről vagy szolgáltatásokról mögöttes megállapodások alapján. Az online platformot üzemeltető említett szolgáltatóknak minden információt biztonságos módon kell tárolniuk a kereskedővel fennálló szerződéses kapcsolatuk időtartama alatt és azt követően 6 hónapig, annak érdekében, hogy a kereskedővel szembeni követeléseket vagy a kereskedőhöz kapcsolódó megrendeléseket teljesíteni lehessen.

Ez a kötelezettség azért szükséges és arányos, hogy a hatóságok és a jogos érdekkel rendelkező magánfelek – az alkalmazandó jognak megfelelően, ideértve a személyes adatok védelméről szóló jogot – hozzáférhessenek az információkhoz, többek között az ebben a rendeletben említett, információnyújtásról szóló végzések révén. Ez a kötelezettség nem érinti az egyéb uniós jog vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jogszabályok alapján fennálló, bizonyos tartalmak hosszabb ideig történő megőrzésére vonatkozó esetleges kötelezettségeket. Az e rendeletben foglalt fogalommeghatározás sérelme nélkül, a 2011/83/EU irányelv 6a. cikke (1) bekezdésének b) pontja és a 2005/29/EK irányelv 7. cikke (4) bekezdésének f) pontja alapján meghatározott bármely kereskedőnek – függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy-e – nyomon követhetőnek kell lennie, amikor egy terméket vagy szolgáltatást online platformon kínál. A 2000/31/EK irányelv arra kötelezi az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó valamennyi szolgáltatót, hogy a szolgáltatás igénybe vevői és az illetékes hatóságok számára könnyen, közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetővé tegyenek bizonyos, az összes szolgáltató azonosítását lehetővé tevő információkat. A fogyasztók számára a kereskedőkkel távollévők között kötött szerződések létrehozását lehetővé tévő online platformot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozóan e rendeletben meghatározott nyomonkövethetőségi követelmények nem érintik az egyéb jogos közérdekű célokat szolgáló (EU) 2021/514 tanácsi irányelv (30) alkalmazását.

(73)

E kötelezettség hatékony és megfelelő alkalmazása érdekében, és anélkül, hogy aránytalan terhet jelentene, az olyan online platformok szolgáltatóinak, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollévők között kötött szerződéseket hozzanak létre a kereskedőkkel, minden tőlük tehetőt meg kell tenniük az érintett kereskedők által megadott információk megbízhatóságának felmérésére, különösen a szabadon elérhető hivatalos online adatbázisok és online interfészek, például a nemzeti kereskedelmi nyilvántartások és a héainformációcsere-rendszer használatával vagy az érintett kereskedőktől olyan megbízható alátámasztó okmányok bekérésével, mint például az azonosító okmányok másolata, hitelesített fizetési számlakivonatok, vállalati tanúsítványok és kereskedelmi nyilvántartási tanúsítványok. Egyéb – távolról hozzáférhető – forrásokat is használhatnak, amelyek hasonlóan megbízhatóak az e kötelezettségnek való megfelelés alkalmazásában. Ugyanakkor az érintett online platformot üzemeltető szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy túlzott vagy költséges online tényfeltárást folytassanak vagy aránytalan mértékű helyszíni ellenőrzéseket végezzenek. Nem tekinthető továbbá úgy, hogy ezen szolgáltatók azáltal, hogy megtették az e rendelet által előírt legnagyobb erőfeszítéseket, garantálják a fogyasztókkal vagy más érdekelt felekkel közölt tájékoztatás megbízhatóságát.

(74)

Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatóknak, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollévők között kötött szerződéseket hozzanak létre a kereskedőkkel, úgy kell megtervezniük és megszervezniük online interfészüket, hogy a kereskedők eleget tehessenek a vonatkozó uniós jog szerinti kötelezettségeiknek, különösen a 2011/83/EU irányelv 6. és 8. cikkében, a 2005/29/EK irányelv 7. cikkében, a 2000/31/EK irányelv 5. és 6. cikkében, valamint a 98/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) 3. cikkében foglalt követelményeknek. E célból az e jogszabályok hatálya alá tartozó, érintett online platformot üzemeltető szolgáltatóknak legjobb tudásuk szerint törekedniük kell annak megállapítására, hogy a szolgáltatásaikat igénybe vevő kereskedők a vonatkozó uniós jogi előírásoknak megfelelően mindenre kiterjedő tájékoztatást töltöttek-e fel az online interfészükre. Az érintett online platformot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy mindaddig ne kínáljanak termékeket vagy szolgáltatásokat, amíg ezek az információk nem teljesek. Ez azonban nem jelentheti a kereskedők által szolgáltatásaik igénybevétele útján eladásra kínált termékek, illetve szolgáltatások általános nyomon követésével kapcsolatos kötelezettség előírását az e jogszabályok hatálya alá tartozó, érintett online platformot üzemeltető szolgáltatók számára, sem pedig általános tényfeltárási kötelezettség előírását, különösen a kereskedők által nyújtott tájékoztatás pontosságának megállapítása céljából. Az online interfészeknek felhasználóbarátaknak és a kereskedők, illetve fogyasztók számára könnyen hozzáférhetőeknek kell lenniük. Ezenkívül a termék vagy szolgáltatás kereskedő általi kínálásának engedélyezését követően az érintett online platformot üzemeltető szolgáltatóknak észszerű erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy véletlenszerűen ellenőrizzék, hogy a termékeket vagy a kínált szolgáltatásokat jogellenesnek minősítették-e valamely tagállamban vagy az Unióban rendelkezésre álló hivatalos, szabadon hozzáférhető és géppel olvasható online adatbázisokban vagy online interfészekben. A Bizottságnak ösztönöznie kell továbbá a termékek nyomon követhetőségét olyan technológiai megoldások révén, mint a digitálisan aláírt QR-kódok vagy a nem helyettesíthető tokenek. A Bizottságnak elő kell mozdítania a szabványok kidolgozását, vagy ezek hiányában az érintett felek számára elfogadható, piacvezérelt megoldásokat.

(75)

Tekintettel arra, hogy a – különösen a szolgáltatások igénybe vevőinek számában kifejezett – hatókörük kiterjedtségéből fakadóan az online óriásplatformok fontos szerepet játszanak azáltal, hogy elősegítik a nyilvánosság körében zajló vitákat, a gazdasági ügyleteket, valamint az információk, vélemények és elképzelések nyilvános terjesztését, továbbá befolyásolják, hogy a szolgáltatás igénybe vevői az interneten hogyan jutnak hozzá az információkhoz, illetve ott hogyan közölnek információkat, az ilyen platformot üzemeltető szolgáltatók vonatkozásában a valamennyi online platformra vonatkozó követelményeken felül elő kell írni néhány további, kifejezetten rájuk vonatkozó kötelezettséget is. Az információk online felkutatásában és visszakereshetőségében betöltött kritikus szerepük miatt ezeket a kötelezettségeket – amennyiben alkalmazandók – a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra is ki kell terjeszteni. Ezek az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségek elengedhetetlenek a közérdekű problémák kezeléséhez, mivel nincsenek olyan alternatív, kevésbé korlátozó intézkedések, amelyek ténylegesen ugyanerre az eredményre vezetnének.

(76)

Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok olyan társadalmi kockázatok forrásai lehetnek, amelyek hatókörüket és hatásukat illetően eltérnek a kisebb platformokhoz fűződő kockázatoktól. Az ilyen online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra ezért – társadalmi hatásukkal arányos módon – a kellő gondosság kötelezettsége tekintetében a legmagasabb szintű előírásoknak kell vonatkozniuk. Ha egy online platform vagy online keresőprogram aktív igénybe vevőinek száma – egy hat hónapos időszak átlagában számítva – eléri az Unió népességének jelentős részét, az online platformból vagy az online keresőprogramból eredő rendszerszintű kockázatok aránytalanul negatív hatást gyakorolhatnak az Unióban. Ilyen jelentős elérés akkor áll fenn, ha az említett szám meghaladja a 45 millióban meghatározott operatív küszöbértéket, ami az uniós népesség 10%-ának felel meg. Ezt az operatív küszöbérték naprakészen kell tartani, ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy kiegészítse ezt a rendeletet szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásával.

(77)

Egy adott online platform vagy online keresőprogram hatókörének meghatározásához minden egyes szolgáltatás aktív igénybe vevőinek átlagos számát külön kell megállapítani. Ennek megfelelően az online platformok havi átlagos aktív igénybe vevői számának tükröznie kell az összes olyan igénybe vevőt, akik egy adott időszakon belül legalább egyszer ténylegesen igénybe veszik a szolgáltatást és így ki vannak téve az online platform interfészén terjesztett információnak, például megtekintik vagy meghallgatják azt, vagy információt szolgáltatnak, mint például az olyan online platformokon lévő kereskedők, amelyeken a fogyasztók számára lehetővé teszik távollévők között kötött szerződések létrehozását a kereskedőkkel.

E rendelet alkalmazásában a használat nem korlátozódik arra, hogy egy online platformra való kattintással, kommentálással, belinkeléssel, megosztással, vásárlással vagy tranzakciók lebonyolításával valaki igénybe veszi a tartalmat. Következésképpen a szolgáltatás aktív igénybe vevőjének fogalma nem feltétlenül esik egybe a szolgáltatás regisztrált felhasználójának fogalmával. Az online keresőprogramok esetében a szolgáltatás aktív igénybe vevőinek fogalma ki kell, hogy terjedjen azokra, akik online interfészükön az információt megtekintik, azoknak a weboldalaknak a tulajdonosaira azonban nem, amelyeket valamely online keresőprogram indexel, hiszen utóbbiak nem lépnek aktívan kapcsolatba a szolgáltatással. A szolgáltatás aktív igénybe vevői számának magában kell foglalnia a szolgáltatás minden olyan egyedi igénybe vevőjét, aki az adott szolgáltatást igénybe veszi. E célból a szolgáltatás azon igénybe vevőjét, aki különböző online interfészeket, például weboldalakat vagy alkalmazásokat használ, beleértve azt az esetet is, amikor a szolgáltatásokhoz különböző URL-eken vagy doménneveken keresztül fér hozzá, lehetőség szerint csak egyszer kell számításba venni. A szolgáltatás aktív igénybe vevőjének fogalma azonban nem foglalhatja magában a szolgáltatásnak más olyan online közvetítők igénybe vevői általi eseti használatát, akik az online platformot üzemeltető szolgáltató által tárolt információt közvetett módon online keresőprogram-szolgáltató általi belinkelés vagy indexálás révén elérhetővé teszik. E rendelet továbbá nem írja elő az online platformot vagy keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók számára, hogy a magánszemélyeket online külön nyomon kövessék. Amennyiben a szolgáltatók az automatizált felhasználókat, például a botokat vagy scrapereket a személyes adatok további kezelése és nyomon követése nélkül is ki tudják zárni, ezt megtehetik. A szolgáltatás aktív igénybe vevői számának meghatározására hatással lehetnek a piaci és technikai fejlemények, ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e rendelet rendelkezéseit kiegészítse olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása révén, amelyek meghatározzák az online platformok vagy az online keresőprogramok aktív igénybe vevőinek meghatározására szolgáló módszertant, szükség esetén tükrözve a szolgáltatás jellegét és a szolgáltatás igénybe vételének módozatait.

(78)

A platformgazdaságot jellemző hálózati hatásokra való tekintettel az online platformok vagy az online keresőprogramok felhasználói bázisa gyorsan növekedhet, és elérheti az online óriásplatformok vagy a nagyon népszerű online keresőprogramok felhasználói bázisának nagyságát, és ebből kifolyó hatást gyakorolhat a belső piacra. Ez történhet akkor, ha rövid időn belül exponenciális növekedésre kerül sor, vagy ha a meghatározó globális jelenlét vagy a nagy forgalom lehetővé teszi az online platform számára, hogy maradéktalanul kihasználja a hálózati hatásokat, a méretgazdaságosságot és a választékgazdaságosságot. A magas éves forgalom vagy piaci kapitalizáció különösen utalhat gyors méretezhetőségre a felhasználók elérése tekintetében. Ilyen esetekben a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság hatáskörrel kell, hogy rendelkezzen a gyakoribb jelentések bekérésére az online platformot vagy az online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatótól a szolgáltatás aktív igénybe vevőiről annak érdekében, hogy időben azonosítani tudja, hogy az adott platformot vagy keresőprogramot mely időponttól kell e rendelet alkalmazásában online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősíteni.

(79)

Az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok használatának módja adott esetben erősen befolyásolhatja az online biztonságot, a közvélemény és a közbeszéd alakulását, valamint az online kereskedelmet. A szolgáltatásaik megtervezésének módja általában optimalizált, hogy kiaknázhassák a gyakran hirdetésorientált üzleti modelljeikben rejlő előnyöket, és társadalmi problémákhoz vezethet. Hatékony szabályozásra és végrehajtásra van szükség a kockázatok, valamint az esetlegesen felmerülő társadalmi és gazdasági károk hatékony azonosításához és mérsékléséhez. E rendelet alapján az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak ezért értékelniük kell a szolgáltatásaik kialakításából, működéséből és használatából, illetve a szolgáltatások igénybe vevői általi esetleges visszaélésekből származó rendszerszintű kockázatokat, és az alapvető jogokra figyelemmel megfelelő kockázatcsökkentési intézkedéseket kell hozniuk. A potenciális negatív hatások és következmények jelentőségének meghatározásakor a szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a potenciális hatás súlyosságát és az összes ilyen rendszerszintű kockázat valószínűségét. Felmérhetik például, hogy a potenciális negatív hatás számos személyt érinthet-e, visszafordíthatatlan-e, vagy milyen nehéz a potenciális hatás orvoslása vagy az azt megelőző helyzet helyreállítása.

(80)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a rendszerszintű kockázatok négy kategóriáját kell részletesen értékelniük. Az első kategóriába tartoznak azok a kockázatok, amelyek jogellenes tartalmak – például gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok vagy jogellenes gyűlöletbeszéd – terjesztése révén, vagy a szolgáltatásaikkal bűncselekmény elkövetése céljából történő egyéb típusú visszaélések révén valósulnak meg; továbbá ide tartoznak a jogellenes tevékenységek folytatásával – például az uniós vagy nemzeti jog értelmében tiltott termékek vagy szolgáltatások, így többek között a veszélyes vagy hamisított termékek, illetve illegális kereskedelemből származó állatok értékesítésével – összefüggő kockázatok is. Az ilyen terjesztés vagy tevékenységek például jelentős rendszerszintű kockázatot jelenthetnek abban az esetben, ha a jogellenes tartalomhoz való hozzáférés gyorsan és széles körben elterjedhet különösen széles hatókörű felhasználói fiókokon vagy egyéb terjesztési eszközökön keresztül. Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak értékelniük kell a jogellenes tartalom terjesztésének kockázatát, függetlenül attól, hogy az információ összeegyeztethetetlen-e szerződési feltételeikkel vagy sem. Ez az értékelés nem érinti az online óriásplatformok szolgáltatásainak igénybe vevőinek vagy a nagyon népszerű online keresőprogramok által indexált weboldalak tulajdonosainak a tevékenységük alkalmazandó jog szerinti esetleges jogellenességéért viselt személyes felelősségét.

(81)

A második kategóriába tartoznak a szolgáltatás által a Charta által védelmet élvező alapvető jogok – ideértve többek között, de nem kizárólag az emberi méltóság, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, így a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége, a magánélethez való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a megkülönböztetésmentességhez való jog, a gyermekek jogai és a fogyasztóvédelem – gyakorlására kifejtett tényleges vagy várható hatások. Ilyen kockázatok merülhetnek fel például az online óriásplatformok vagy nagyon népszerű online keresőprogramok által használt algoritmikus rendszerek kialakításával kapcsolatban, illetve a szolgáltatásaikkal történő olyan visszaélések esetén, amelyek visszaélésszerű bejelentések vagy a megszólalást ellehetetlenítő vagy a versenyt akadályozó egyéb módszerek révén valósulnak meg. A gyermekek jogait érintő kockázatok felmérése során az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak például mérlegelniük kell, hogy mennyire könnyen érthető kiskorúak számára a szolgáltatás kialakítása és működése, valamint hogy szolgáltatásuk révén a kiskorúak mennyire lehetnek kitéve olyan tartalmaknak, amelyek károsak egészségükre, valamint fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésükre. Ilyen kockázatok merülhetnek fel például az olyan online interfészek kialakítása kapcsán, amelyek akár szándékosan, akár nem szándékoltan kihasználják a kiskorúak gyengeségeit és tapasztalatlanságát, vagy amelyek függő viselkedésformákat eredményezhetnek.

(82)

A kockázatok harmadik kategóriájába tartoznak a demokratikus folyamatokra, a polgári közbeszédre és a választási folyamatokra, valamint a közbiztonságra gyakorolt tényleges vagy előrelátható negatív hatások.

(83)

A kockázatok negyedik kategóriája az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok kialakításával, működésével vagy – többek között manipuláció útján történő – használatával kapcsolatos hasonló aggályokból ered, amelyek tényleges vagy előrelátható negatív hatást gyakorolnak a közegészség és a kiskorúak védelmére, és súlyos negatív következményekkel járnak az adott személy testi és szellemi jóllétére, vagy nemi alapú erőszakot eredményeznek. Ilyen kockázatok származhatnak a közegészséggel kapcsolatos összehangolt dezinformációs kampányokból vagy az olyan online interfészek kialakításából is, amelyek ösztönözhetik a szolgáltatás igénybe vevőinek viselkedési függőségét.

(84)

Az ilyen rendszerszintű kockázatok értékelésekor az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak azokra a rendszerekre vagy egyéb elemekre kell figyelniük, amelyek hozzájárulhatnak a kockázatokhoz, beleértve az összes releváns algoritmikus rendszert, és különösen ajánlórendszereiket és hirdetési rendszereiket, figyelmet fordítva a kapcsolódó adatgyűjtési és felhasználási gyakorlatokra. Értékelniük kell továbbá, hogy szerződési feltételeik és azok érvényesítése, illetve tartalommoderálási folyamataik, technikai eszközeik és elkülönített erőforrásaik megfelelőek-e. Az e rendeletben azonosított rendszerszintű kockázatok értékelésekor az említett szolgáltatóknak azokra az információkra is figyelniük kell, amelyek nem jogellenesek, de hozzájárulnak az e rendeletben azonosított rendszerszintű kockázatokhoz. Az ilyen szolgáltatóknak ezért különös figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy szolgáltatásaikat hogyan használják a félrevezető vagy megtévesztő tartalmak – többek között a dezinformáció – terjesztésére vagy felerősítésére. Amennyiben az információk algoritmikus felerősítése hozzájárul a rendszerszintű kockázatokhoz, a szolgáltatóknak ezt megfelelően tükrözniük kell kockázatértékeléseikben. Amennyiben a kockázatok lokalizáltak vagy nyelvi különbségek vannak, a szolgáltatóknak ezt is figyelembe kell venniük kockázatértékeléseikben. Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak különösen azt kell értékelniük, hogy szolgáltatásuk kialakítása és működése, valamint szolgáltatásaik szándékos és gyakran összehangolt manipulálása és használata, illetve a szolgáltatási feltételeik rendszerszintű megsértése hogyan járul hozzá ezekhez a kockázatokhoz. Ilyen kockázatok merülhetnek fel például a szolgáltatás nem autentikus módon való használatakor, azaz például hamis felhasználói fiókok létrehozásakor, botok használatakor vagy egy szolgáltatás megtévesztő igénybevételekor, valamint olyan egyéb automatizált vagy részben automatizált magatartásformák esetén, amelyek a jogellenes tartalomnak minősülő vagy az online platform vagy online keresőprogram szerződési feltételeivel összeegyeztethetetlen információk gyors és széles körű nyilvános terjedéséhez vezethet és hozzájárul dezinformációs kampányok terjedéséhez.

(85)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a későbbi kockázatértékelések egymásra épüljenek és bemutassák az azonosított kockázatok alakulását, valamint a vizsgálatok és a végrehajtási intézkedések megkönnyítése érdekében az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak meg kell őrizniük az általuk elvégzett kockázatértékelésekhez kapcsolódó valamennyi igazoló dokumentumot, például az azok előkészítésére vonatkozó információkat, az alapul szolgáló adatokat és az algoritmikus rendszereik tesztelésére vonatkozó adatokat.

(86)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a szükséges eszközök használatával, kellő gondossággal eljárva – az alapvető jogok tiszteletben tartásával – csökkenteniük kell a kockázatértékelésben azonosított rendszerszintű kockázatokat. Minden elfogadott intézkedésnek tiszteletben kell tartania az ebben a rendeletben meghatározott kellő gondossági követelményeket, illetve hatékonyan és megfelelően csökkentenie kell a konkrét és azonosított rendszerszintű kockázatokat. Az intézkedéseknek arányosnak kell lenniük az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók gazdasági kapacitásával, valamint a szolgáltatásaik használatával kapcsolatos szükségtelen korlátozások elkerülésének szükségességével, és kellően figyelembe kell venniük az alapvető jogokra gyakorolt esetleges negatív hatásokat. Az említett szolgáltatóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatásra.

(87)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak az ilyen kockázatcsökkentő intézkedések keretében mérlegelniük kell például a szolgáltatásuk szükséges kialakításának, jellemzőinek vagy működésének – így például az online interfésznek – a kiigazítását. Szükség szerint és az e rendeletben foglalt, a szerződési feltételekre vonatkozó szabályokkal összhangban ki kell igazítaniuk és alkalmazniuk kell szerződési feltételeiket. Az egyéb megfelelő intézkedések közé tartozhat tartalommoderálási rendszereik és belső folyamataik kiigazítása, vagy döntéshozatali folyamataik és erőforrásaik kiigazítása, beleértve a tartalommoderálási személyzetet, képzésüket és a helyi szakértelmet. Ez különösen a bejelentések feldolgozásának gyorsaságát és minőségét érinti. E tekintetben például a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó 2016. évi magatartási kódex referenciaértéket határoz meg a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítását célzó érvényes bejelentések kevesebb mint 24 órán belüli feldolgozására vonatkozóan. Az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatóknak – különösen az elsősorban pornográf tartalmak nyilvános terjesztésére használt platformot üzemeltető szolgáltatóknak – gondosan teljesíteniük kell az e rendelet szerinti kötelezettségeiket az online erőszaknak minősülő jogellenes tartalom, többek között a jogellenes pornográf tartalom tekintetében, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az áldozatok a bejelentések gyors feldolgozása és az ilyen tartalmak indokolatlan késedelem nélküli eltávolítása révén hatékonyan gyakorolhassák az intim vagy manipulált anyagok nem beleegyezésen alapuló megosztását jelentő tartalommal kapcsolatos jogaikat. A jogellenes tartalmak egyéb típusaira vonatkozó bejelentések feldolgozása ennél hosszabb, illetve rövidebb időt is igénybe vehet, a tényektől, körülményektől és az adott jogellenes tartalom típusától függően. Emellett az említett szolgáltatók kezdeményezhetik vagy megerősíthetik a megbízható bejelentőkkel való együttműködést, illetve képzéseket és információcseréket szervezhetnek a megbízható bejelentő szervezetekkel.

(88)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak körültekintően kell eljárniuk algoritmikus rendszereik, különösen ajánlórendszereik tesztelése és szükség esetén kiigazítása érdekében. Adott esetben mérsékelniük kell a személyre szabott ajánlások negatív hatásait, és helyesbíteniük kell az ajánlásaikban alkalmazott kritériumokat. Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók hirdetési rendszerei is kiválthatnak rendszerszintű kockázatokat. Az említett szolgáltatóknak fontolóra kell venniük olyan korrekciós intézkedések bevezetését, mint például egy adott információ vonatkozásában a reklámbevételek leállítása vagy egyéb intézkedések, mint például a hiteles információforrások láthatóságának javítása és a hirdetési rendszerek jobb strukturális adaptációja. Előfordulhat, hogy az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak meg kell erősíteniük belső eljárásaikat vagy tevékenységeik felügyeletét, különösen a rendszerszintű kockázatok felderítése tekintetében, és gyakoribb vagy célzottabb kockázatértékeléseket kell végezniük az új funkciókkal kapcsolatban. Különösen akkor, ha a kockázatok különböző online platformok vagy online keresőprogramok között megoszlanak, együtt kell működniük más szolgáltatókkal, többek között magatartási kódexek vagy egyéb önszabályozó intézkedések kezdeményezése vagy az azokhoz való csatlakozás révén. Figyelemfelkeltő intézkedéseket is fontolóra kell venniük, különösen, ha a kockázatok dezinformációs kampányokhoz kapcsolódnak.

(89)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak – szolgáltatásaik és online interfészük kialakításának kiigazítása terén hozott intézkedések révén – különösen akkor kell figyelembe venniük a kiskorúak elsődleges érdekét, ha szolgáltatásaik elsősorban kiskorúakat céloznak meg, vagy azokat túlnyomórészt ők veszik igénybe. Biztosítaniuk kell, hogy szolgáltatásaikat oly módon szervezzék meg, hogy a kiskorúak könnyen hozzáférhessenek az e rendeletben előírt mechanizmusokhoz, adott esetben ideértve a bejelentési és panasztételi mechanizmusokat és a közbeavatkozásokat is. Intézkedéseket kell hozniuk továbbá annak érdekében, hogy megvédjék a kiskorúakat az olyan tartalmaktól, amelyek károsíthatják fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket, és olyan eszközöket kell biztosítaniuk, amelyek lehetővé teszik az ilyen információkhoz való feltételes hozzáférést. A megfelelő kockázatcsökkentési intézkedések megválasztásakor a szolgáltatók adott esetben figyelembe vehetik az ágazatban alkalmazott – többek között magatartási kódexekhez hasonló önszabályozási együttműködés révén megállapított – legjobb gyakorlatokat, és figyelembe kell venniük a Bizottság által kiadott iránymutatásokat.

(90)

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy kockázatértékelési és -csökkentési megközelítésük a rendelkezésre álló legjobb információkon és tudományos ismereteken alapuljon, és hogy feltételezéseiket a kockázatok által leginkább érintett csoportokkal és az általuk hozott intézkedésekkel teszteljék. E célból adott esetben kockázatértékelést kell végezniük, és meg kell tervezniük a kockázatcsökkentési intézkedéseiket a szolgáltatásokat igénybe vevők képviselőinek, a szolgáltatásaik által potenciálisan érintett csoportok képviselőinek, független szakértőknek és civil társadalmi szervezeteknek a bevonásával. Törekedniük kell arra, hogy ezeket a konzultációkat beépítsék a kockázatok értékelésére és a mérséklési intézkedések megtervezésére szolgáló módszertanaikba, beleértve adott esetben a felméréseket, a fókuszcsoportokat, a kerekasztalokat, valamint az egyéb konzultációs és tervezési módszereket. Annak értékelésekor, hogy adott intézkedés észszerű, arányos és hatékony-e, különös figyelmet kell fordítani a véleménynyilvánítás szabadságához való jogra.

(91)

Válság idején előfordulhat, hogy az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatóknak sürgősen konkrét intézkedéseket kell hozniuk azon intézkedéseken felül, amelyeket az e rendelet szerinti egyéb kötelezettségeikre tekintettel hoznának. E tekintetben válsághelyzet fennállásának kell tekinteni, ha olyan rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek az Unióban vagy annak jelentős részében a közbiztonságot vagy a közegészséget fenyegető komoly veszélyhez vezethetnek. Az ilyen válságok származhatnak fegyveres konfliktusokból vagy terrorcselekményekből – beleértve a kialakulóban lévő konfliktusokat vagy terrorcselekményeket –, természeti katasztrófákból, – például földrengésekből és hurrikánokból –, valamint világjárványokból és a határokon át terjedő egyéb súlyos közegészségügyi veszélyhelyzetekből. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete (a továbbiakban: a Testület) ajánlása alapján az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókat sürgős válságreagálási kezdeményezésekre kötelezze. Az említett szolgáltatók által azonosított és alkalmazható intézkedések közé tartozhat például a tartalommoderálási folyamatok kiigazítása és a tartalommoderálásra szánt erőforrások növelése, a szerződési feltételek, a vonatkozó algoritmikus rendszerek és hirdetési rendszerek kiigazítása, a megbízható bejelentőkkel való együttműködés további fokozása, figyelemfelkeltő intézkedések meghozatala és a megbízható információk előmozdítása, valamint online interfészeik kialakításának kiigazítása. Meg kell határozni a szükséges követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen intézkedéseket nagyon rövid időn belül meghozzák, és hogy a válságreagálási mechanizmust csak akkor és annyiban alkalmazzák, ha és amilyen mértékben ez feltétlenül szükséges, és hogy az e mechanizmus keretében hozott intézkedések hatékonyak és arányosak legyenek, és kellően figyelembe vegyék valamennyi érintett fél jogait és jogos érdekeit. A mechanizmus alkalmazása nem érintheti e rendelet egyéb rendelkezéseit, például a kockázatértékelésekre és kockázatmérséklési intézkedésekre és azok végrehajtására, valamint a válságkezelési protokollokra vonatkozó rendelkezéseket.

(92)

Tekintettel a független szakértők általi ellenőrzés biztosításának szükségességére, az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak független ellenőrzés útján elszámoltathatóknak kell lenniük azzal kapcsolatban, hogy eleget tesznek-e az ebben a rendeletben előírt vállalásaiknak, illetve adott esetben a magatartási kódexek és válságkezelési protokollok alapján vállalt kiegészítő vállalásaiknak is. Az ellenőrzések eredményes, hatékony és időben történő elvégzésének biztosítása érdekében az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell az ellenőrzést végző szervezetek számára a szükséges együttműködést és segítségnyújtást, többek között azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak az ellenőr számára az ellenőrzés megfelelő elvégzéséhez szükséges valamennyi releváns adathoz és helyiséghez, beleértve adott esetben az algoritmikus rendszerekkel kapcsolatos adatokat is, valamint azáltal, hogy megválaszolják a szóbeli vagy írásbeli kérdéseket. Biztosítani kell az ellenőrök számára az objektív információk egyéb forrásainak alkalmazását is, ideértve az ellenőrzött kutatók tanulmányait. Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók nem hátráltathatják az ellenőrzés folyamatát. Az ellenőrzéseket a legjobb ágazati gyakorlatok, valamint a magas szintű szakmai etika és objektivitás szellemében kell elvégezni, adott esetben kellően figyelembe véve az auditálási standardokat és gyakorlati kódexeket. Az ellenőröknek garantálniuk kell a feladataik ellátása során megismert információk, például az üzleti titkok bizalmas kezelését, biztonságát és sértetlenségét. Ez a garancia nem lehet eszköz arra, hogy megkerüljék az e rendeletben foglalt ellenőrzési kötelezettségek alkalmazhatóságát. Az ellenőröknek rendelkezniük kell a szükséges kockázatkezelési szakértelemmel és az algoritmusok ellenőrzésére vonatozó technikai kompetenciával. Az ellenőrök függetlenek kell, hogy legyenek, hogy megfelelően és megbízhatóan láthassák el feladataikat. Meg kell felelniük a tiltott nem könyvvizsgálói szolgáltatásokra, a cégváltásra és a nem függő díjakra vonatkozó alapvető függetlenségi követelményeknek. Ha a függetlenségük vagy technikai kompetenciájuk nem áll fenn minden kétséget kizáró módon, akkor le kell mondaniuk vagy tartózkodniuk kell az ellenőrzésben való részvételtől.

(93)

Az ellenőrzési jelentést alá kell támasztani, hogy érdemi beszámolóval szolgáljon az elvégzett tevékenységekről és a levont következtetésekről. A jelentésnek segítenie kell a tájékoztatást az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által az e rendeletben előírt kötelezettségeknek való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről, illetve adott esetben ajánlásokat kell megfogalmaznia azok tökéletesítése céljából. Az ellenőrzési jelentést kézhezvételét követően továbbítani kell a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak, a Bizottságnak és a Testületnek. A szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül azok elkészülte után továbbítaniuk kell továbbá az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató kockázatértékelésről és a kockázatcsökkentési intézkedésekről szóló minden egyes jelentését, valamint az ellenőrzés végrehajtásáról szóló jelentést, amely bemutatja, hogyan kezelték az ellenőrzés ajánlásait. Az ellenőrzési jelentésnek tartalmaznia kell az ellenőrzési bizonyítékok alapján levont következtetéseken alapuló ellenőri véleményt. Kedvező véleményt kell adni, ha minden bizonyíték arra utal, hogy az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megfelel az ebben a rendeletben foglalt kötelezettségeknek vagy adott esetben a magatartási kódex vagy válságkezelési protokoll értelmében tett vállalásainak, különösen a rendszere és a szolgáltatásai által jelentett rendszerszintű kockázatok azonosítása, értékelése és csökkentése útján. A kedvező véleményt megjegyzések kísérik, amelyekben az ellenőr feltüntetheti az ellenőrzés eredményét érdemben nem befolyásoló észrevételeit. Kedvezőtlen véleményt kell adni, ha az ellenőr úgy ítéli meg, hogy az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató nem felel meg ennek a rendeletnek vagy a tett vállalásainak. Amennyiben az ellenőri vélemény keretében nem tudtak következtetésre jutni az ellenőrzés hatókörébe eső egyes elemek tekintetében, az ellenőri véleménybe bele kell foglalni a következtetés sikertelenségének magyarázatát. Adott esetben a jelentésnek tartalmaznia kell azon elemek leírását, amelyeket nem lehetett ellenőrizni, illetve magyarázatot arról, hogy miért nem lehetett azokat ellenőrizni.

(94)

A kockázatértékelési és -csökkentési kötelezettségekből eseti alapon kell fakadnia az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók azon feladatának, hogy értékeljék és szükség esetén módosítsák ajánlórendszereik kialakítását, például azáltal, hogy intézkedéseket hoznak az olyan részrehajlások megelőzése vagy minimalizálása céljából, amelyek a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek megkülönböztetéséhez vezetnek, különösen ha az ilyen módosítás összhangban van az adatvédelmi jog rendelkezéseivel, és ha az információ személyre szabására a személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkében említett különleges kategóriái alapján kerül sor. Emellett az online platformokra az ajánlórendszereik tekintetében alkalmazandó átláthatósági kötelezettségek kiegészítéseként az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak következetesen biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatásaik igénybe vevői az (EU) 2016/679 rendelet értelmében nem profilalkotáson alapuló alternatív opciókat vehessenek igénybe ajánlórendszereik fő paraméterei tekintetében. Az ilyen választási lehetőségeknek közvetlenül hozzáférhetőnek kell lenniük arról az online interfészről, ahol az ajánlásokat megjelenítik.

(95)

Az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok által használt hirdetési rendszerek különös kockázatok forrásai, és további nyilvános és szabályozási felügyeletet igényelnek a méretükből, illetve azon képességükből kifolyólag, hogy a platform vagy keresőprogram online interfészén és azon kívül tanúsított magatartásuk alapján megcélozzák és elérjék a szolgáltatás igénybe vevőit. Az online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak nyilvános hozzáférést kell biztosítania az online interfészükön megjelenített hirdetések adattáraihoz, hogy elősegítsék az online hirdetésterjesztési tevékenység kapcsán felmerülő kockázatok felügyeletét és kutatását, például a jogellenes hirdetések vagy olyan manipulatív technikák és dezinformáció vonatkozásában, amelyek valós és előre láthatóan negatív hatást gyakorolnak a közegészségre, a közbiztonságra, a polgári közbeszédre, a politikai részvételre és az egyenlőségre. A nyilvántartásokban szerepelniük kell a hirdetések tartalmának, beleértve a termék, a szolgáltatás vagy a márka nevét és a hirdetés tárgyát, valamint a hirdetőre és – amennyiben az eltér – a hirdetésért fizető természetes vagy jogi személyre vonatkozó adatoknak, és a hirdetés módjával kapcsolatos adatoknak, különösen a célzott hirdetések esetében. Ezen információknak magukban kell foglalniuk mind a célcsoport-meghatározási kritériumokat, mind pedig a terjesztésre vonatkozó kritériumokat, különösen azokban az esetekben, ha kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek – például kiskorúak – számára megjelenített hirdetésekről van szó.

(96)

Ahhoz, hogy megfelelően nyomon lehessen követni és értékelni lehessen az online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok e rendeletben előírt kötelezettségeknek való megfelelését, a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság előírhatja, hogy számára bizonyos adatokhoz – többek között az algoritmusokkal kapcsolatos adatokhoz – hozzáférést biztosítsanak vagy azokat számukra bejelentsék. Ilyen előírás vonatkozhat például az online óriásplatform vagy a nagyon népszerű online keresőprogram rendszerei által előidézett kockázatok és lehetséges károk felméréséhez szükséges adatokra, az algoritmikus tartalommoderálási rendszerek, az ajánlórendszerek vagy a hirdetési rendszerek pontosságára, működésére és tesztelésére vonatkozó adatokra – ideértve adott esetben a tanulóadatokat és algoritmusokat is –, illetve a tartalommoderálás vagy az e rendelet értelmében vett belső panaszkezelési rendszerek folyamataira és kimeneteire vonatkozó adatokra. Az ilyen, adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos megkereséseknek nem képezhetik részét a szolgáltatás konkrét igénybe vevőire vonatkozó olyan egyedi információkérési megkeresések, amelyek célja annak megállapítása, hogy az ilyen igénybe vevők megfelelnek-e az egyéb uniós vagy nemzeti jogszabályoknak. A kutatók által a rendszerszintű online kockázatok alakulásával és súlyosságával kapcsolatban végzett vizsgálatok különösen fontos szerepet játszanak a tájékoztatási aszimmetriák megszüntetésében és egy reziliens kockázatcsökkentési rendszer megteremtésében, valamint az online platformot üzemeltető szolgáltató, az online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, a digitális szolgáltatási koordinátorok, az egyéb illetékes hatóságok, a Bizottság és a nyilvánosság tájékoztatásában.

(97)

Ez a rendelet ezért meghatározza az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok adatainak az (EU) 2019/790 irányelv 2. cikkében meghatározott kutatóhelyekhez – amelyek e rendelet alkalmazásában magukban foglalhatják azokat a civil társadalmi szervezeteket is, amelyek tudományos kutatást végeznek azzal a fő céllal, hogy támogassák közérdekű küldetésüket – tartozó ellenőrzött kutatók számára történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettség keretét. Az adatokhoz e keret alapján való hozzáférésre vonatkozó valamennyi megkeresésnek arányosnak kell lennie, és megfelelően védenie kell az online óriásplatformnak vagy a nagyon népszerű keresőprogramnak és az esetleges egyéb érintett feleknek – többek között a szolgáltatás igénybe vevőinek – a jogait és jogos érdekeit, ideértve a személyes adatok, az üzleti titkok és egyéb bizalmas információk védelmét is. E rendelet célja elérésének biztosítása érdekében azonban a szolgáltatók kereskedelmi érdekeinek figyelembevétele nem vezethet a konkrét kutatási célkitűzéshez az e rendelet szerinti kérelem alapján szükséges adatokhoz való hozzáférés megtagadásához. E tekintetben – az (EU) 2016/943 európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) sérelme nélkül – a szolgáltatóknak megfelelő hozzáférést kell biztosítaniuk a kutatók számára, többek között szükség esetén technikai védelem biztosításával, például adattárak révén. Az adathozzáférési kérelmek kiterjedhetnek például a megtekintések számára, vagy adott esetben a szolgáltatás igénybe vevői által a tartalomhoz való hozzáférés egyéb típusaira, mielőtt ezt a tartalmat az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű keresőprogramot üzemeltető szolgáltató eltávolította volna.

(98)

Továbbá, amennyiben az adatok nyilvánosan hozzáférhetők, a szolgáltatók nem akadályozhatják a megfelelő kritériumokat teljesítő kutatókat abban, hogy ezeket az adatokat olyan kutatások céljára felhasználják, amelyek hozzájárulnak a rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez. Hozzáférést kell biztosítaniuk – amennyiben technikailag lehetséges, valós időben – az ilyen kutatók számára többek között a nyilvánosan hozzáférhető adatokhoz, például a nyilvános oldalakról, nyilvános csoportokból vagy közéleti személyiségektől származó tartalmakkal való összesített interakciókról, beleértve a benyomásra és a kapcsolatteremtésre vonatkozó adatokat, mint például a szolgáltatás igénybe vevőinek visszajelzései, megosztásai és észrevételei. Az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókat ösztönözni kell a kutatókkal való együttműködésre és arra, hogy önkéntes erőfeszítések révén – többek között magatartási kódexek vagy válságkezelési protokollok keretében elfogadott kötelezettségvállalások és eljárások révén – szélesebb körű hozzáférést biztosítsanak az adatokhoz a társadalmi problémák nyomon követése céljából. Az említett szolgáltatóknak és a kutatóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a személyes adatok védelmére, és biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok bármilyen kezelése megfeleljen az (EU) 2016/679 rendeletnek. A szolgáltatóknak anonimizálniuk vagy álnevesíteniük kell a személyes adatokat, azon esetek kivételével, ha az elérni kívánt kutatási célt ez ellehetetlenítené.

(99)

Tekintettel az üzembe helyezett rendszerek működésének összetettségére és a társadalomra nézve belőlük fakadó rendszerszintű kockázatokra, az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak létre kell hozniuk egy, az említett szolgáltatók operatív feladatköreitől független, megfelelést támogató szervezeti egységet. A megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjének közvetlenül az említett szolgáltatók vezetőségének kell elszámolnia, többek között az e rendeletnek való megfelelés hiányával kapcsolatos aggályokról is. A megfelelést támogató szervezeti egységhez tartozó megfelelési tisztviselőknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges képesítésekkel, tudással, tapasztalattal és képességekkel, amelyek az intézkedések működésbe léptetéséhez és az e rendeletnek való, az adott online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók szervezetén belüli megfelelés nyomon követéséhez szükségesek. Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a megfelelést támogató szervezeti egység bevonását megfelelő módon és kellő időben minden olyan kérdésbe, amely e rendelettel kapcsolatos, ideértve a kockázatértékelési és -csökkentési stratégiát és egyedi intézkedéseket, továbbá adott esetben a szolgáltatók által azoknak a magatartási kódexeknek és válságkezelési protokolloknak az alapján tett vállalásoknak való megfelelés értékelését is, amelyekhez csatlakoznak.

(100)

A tevékenységeikkel kapcsolatos további kockázatokra és az e rendelet értelmében fennálló további kötelezettségeikre való tekintettel az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra célzott kiegészítő átláthatósági követelményeknek kell vonatkozniuk, nevezetesen átfogó jelleggel be kell számolniuk az e rendeletnek megfelelően elvégzett kockázatértékelésekről és az azokat követően hozott intézkedésekről.

(101)

A Bizottságnak rendelkeznie kell az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges minden erőforrással a személyi állomány, a szakértelem és a pénzügyi eszközök tekintetében. Az e rendelet szerinti megfelelő uniós szintű felügyelethez szükséges erőforrások rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve, hogy a tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy felügyeleti díjakat számoljanak fel a területükön letelepedett szolgáltatókra a hatóságaik által gyakorolt felügyeleti és végrehajtási feladatok tekintetében, a Bizottságnak felügyeleti díjakat kell felszámítania az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok esetében, amelyek mértékét évente kell megállapítani. A felszámított éves felügyeleti díjak teljes összegét a Bizottságnál az e rendelet szerinti felügyeleti feladatai ellátása során felmerült, előzetesen észszerűen becsült költségek teljes összege alapján kell megállapítani. Ennek az összegnek magában kell foglalnia az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelethez, vizsgálatokhoz, jogérvényesítéshez és monitoringhoz kapcsolódó konkrét hatáskörök és feladatok gyakorlásával kapcsolatos költségeket, beleértve az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok minősítésével, illetve az e rendeletben előirányzott adatbázisok létrehozásával, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket is.

Magában kell foglalnia továbbá a digitális szolgáltatási koordinátorok, a Testület és a Bizottság közötti együttműködéshez szükséges alapvető információs és intézményi infrastruktúra létrehozásával, karbantartásával és működtetésével kapcsolatos költségeket, figyelembe véve azt a tényt, hogy méretüknél fogva az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok jelentős hatást gyakorolnak az ilyen infrastruktúra támogatásához szükséges erőforrásokra. Az összköltség becslésénél figyelembe kell venni az előző évben felmerült felügyeleti költségeket, beleértve adott esetben azokat a költségeket is, amelyek meghaladják az előző évben felszámított egyéni éves felügyeleti díjakat. Az éves felügyeleti díjakból származó külső címzett bevételeket további emberi erőforrások, például szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők, valamint az e rendelet által a Bizottságra ruházott feladatok teljesítéséhez kapcsolódó egyéb kiadások finanszírozására lehetne fordítani. Az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak felszámítandó éves felügyeleti díjnak arányosnak kell lennie a szolgáltatás méretével, amelyet a szolgáltatás Unión belüli aktív igénybe vevőinek száma tükröz. Ezen túlmenően az egyéni éves felügyeleti díj nem haladhatja meg az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető egyes szolgáltatókra vonatkozó általános felső határt, figyelembe véve az ekként minősített szolgáltatást vagy szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató gazdasági kapacitását.

(102)

Az e rendeletben foglalt azon kötelezettségek hatékony és következetes alkalmazását elősegítendő, amelyek technológiai úton való végrehajtást igényelhetnek, fontos előmozdítani az önkéntes szabványok alkalmazását bizonyos olyan technikai eljárásokra vonatkozóan, amelyek esetében az ágazat segíthet kidolgozni a közvetítő szolgáltatókat az e rendeletnek való megfelelésben támogató szabványosított eszközöket; ilyen lehet például a bejelentések megtételének lehetővé tétele – többek között alkalmazásprogramozási felületeken keresztül –, illetve a szerződési feltételekre vagy az ellenőrzésekre vagy a hirdetési adattárak interoperabilitására vonatkozó szabványok. Ezen túlmenően ezek a szabványok magukban foglalhatják az online hirdetésekre, az ajánlórendszerekre, a hozzáférhetőségre és a kiskorúak online védelmére vonatkozó szabványokat. A közvetítő szolgáltatók szabadon elfogadhatják a szabványokat, ugyanakkor azok elfogadása nem értelmezendő úgy, hogy e rendeletnek is megfelelnek. Ugyanakkor a legjobb gyakorlatok rendelkezésre bocsátása folytán az ilyen szabványok hasznosak lehetnek, különösen a viszonylag kisebb közvetítő szolgáltatók esetében. A szabványok adott esetben különbséget tehetnek a jogellenes tartalom vagy a közvetítő szolgáltatások különböző típusai között.

(103)

A Bizottságnak és a Testületnek elő kell mozdítania az önkéntes magatartási kódexek kidolgozását, valamint e kódexek előírásainak végrehajtását, hogy hozzájáruljanak e rendelet alkalmazásához. A Bizottságnak és a Testületnek törekednie kell arra, hogy a magatartási kódexek egyértelműen meghatározzák a kitűzött közérdekű célok jellegét, tartalmazzanak az e célkitűzések elérésének független értékelésére szolgáló mechanizmusokat, és egyértelműen meghatározzák az érintett hatóságok szerepét. Különös figyelmet kell fordítani a biztonságra, a magánélet és a személyes adatok védelmére gyakorolt negatív hatások elkerülésére, valamint az általános nyomonkövetési kötelezettségek előírásának tilalmára. A magatartási kódexek alkalmazásának mérhetőnek kell lennie, és nyilvános felügyelet tárgyát kell képeznie, de ez nem érinti az ilyen kódexek önkéntes jellegét, és azt, hogy az érdekelt felek szabadon eldönthessék, akarnak-e csatlakozni. Bizonyos körülmények között fontos, hogy az online óriásplatformok együttműködjenek egyes magatartási kódexek kidolgozásában és betartásában. E rendelet egyik rendelkezése sem akadályoz meg más szolgáltatókat abban, hogy betartsák ugyanazokat a kellő gondosságra vonatkozó előírásokat, alkalmazzák a bevált gyakorlatokat, illetve kövessék a Bizottság és a Testület iránymutatásait az ugyanazon magatartási kódexhez való csatlakozással.

(104)

Ennek a rendeletnek célszerű azonosítania egyes olyan területeket, amelyeket figyelembe kell venni az ilyen magatartási kódexek tekintetében. A jogellenes tartalom konkrét típusait illető kockázatcsökkentési intézkedéseket különösen meg kell vizsgálni ön- és társszabályozási megállapodások révén. Egy másik megvizsgálandó terület az, hogy milyen lehetséges kedvezőtlen hatásokat gyakorolnak a rendszerszintű kockázatok a társadalomra és a demokráciára; ilyen lehet például a dezinformáció vagy a manipulatív és visszaélési célú tevékenységek, illetve a kiskorúakra gyakorolt bárminemű káros hatás. Ide tartoznak az információk, beleértve a dezinformációt, fokozott terjesztésére irányuló összehangolt tevékenységek – például botok vagy hamis fiókok használata szándékosan pontatlan vagy félrevezető információk előállítására, néha gazdasági előnyszerzés céljából –, amelyek különösen károsak a szolgáltatások kiszolgáltatott igénybe vevői, például a kiskorúak esetében. Az ilyen területek vonatkozásában megfelelő kockázatcsökkentési intézkedésnek minősülhet, ha egy online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram csatlakozik egy adott magatartási kódexhez és betartja azt. Adott esetben, annak meghatározásakor, hogy az online platformot vagy online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megsértette-e az e rendeletben előírt kötelezettségeket, figyelembe lehet venni azt, ha az online platform, illetve az online keresőprogram megfelelő magyarázat nélkül elutasította a Bizottság arra irányuló kérését, hogy csatlakozzon egy ilyen magatartási kódexhez. Önmagában a valamely magatartási kódexhez való csatlakozás vagy annak végrehajtása alapján nem vélelmezhető az e rendeletnek való megfelelés.

(105)

A magatartási kódexeknek az uniós és a nemzeti joggal összhangban meg kell könnyíteniük az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok hozzáférhetőségét annak érdekében, hogy megkönnyítsék azoknak a fogyatékossággal élő személyek általi előrelátható használatát. A magatartási kódexek különösen azt biztosíthatnák, hogy az információkat érzékelhető, működtethető, érthető és megbízható módon jelenítsék meg, és hogy az e rendelet alapján nyújtott formanyomtatványok és intézkedések könnyen megtalálhatók és hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára.

(106)

A magatartási kódexekre vonatkozó, e rendelet értelmében vett szabályok az uniós szinten már létrehozott önszabályozási erőfeszítések – ideértve a termékbiztonsági vállalást, a hamisított áruk internetes értékesítésének megakadályozásáról szóló egyetértési megállapodást, a jogsértő gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódexet és a dezinformáció kezeléséről szóló magatartási kódexet – alapját képezhetik. Különösen az utóbbi vonatkozásában, a Bizottság iránymutatását követően megerősítést nyert a dezinformáció kezeléséről szóló magatartási kódex, az európai demokráciáról szóló cselekvési tervnek megfelelően.

(107)

Az online hirdetések általában több szereplőt érintenek, beleértve a hirdetések megjelenítőit és a hirdetőket összekötő közvetítő szolgáltatásokat. A magatartási kódexeknek támogatniuk kell és ki kell egészíteniük az online platformok, az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok üzemeltetői számára ebben a rendeletben a hirdetési tevékenységekkel összefüggésben előírt átláthatósági kötelezettségeket, hogy rugalmas és hatékony mechanizmusokkal elősegítsék és növeljék az e kötelezettségeknek való megfelelést, mindenekelőtt a releváns információk továbbításának módja tekintetében. Ennek magában kell foglalnia az azon hirdetőre vonatkozó információk továbbításának megkönnyítését, aki fizet a hirdetésért, ha eltér attól a természetes vagy jogi személytől, akinek vagy amelynek nevében a hirdetés megjelenik az online platform online interfészén. A magatartási kódexeknek olyan intézkedéseket is tartalmazniuk kell, amelyek biztosítják, hogy az adatok monetizálására vonatkozó érdemi információkat az értéklánc egészében megfelelően megosszák. Az érdekelt felek széles körének bevonása biztosítja, hogy ezek a magatartási kódexek széles körű támogatottságot élvezzenek, technikailag megalapozottak és hatékonyak legyenek, illetve a legmagasabb szintű felhasználóbarát hozzáállással biztosítsák, hogy az átláthatósági követelmények elérjék célkitűzéseiket. A magatartási kódexek hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságnak értékelési mechanizmusokat kell beépítenie a magatartási kódexek kidolgozásakor. A Bizottság adott esetben felkérheti az Alapjogi Ügynökséget vagy az európai adatvédelmi biztost, hogy nyilvánítson véleményt a vonatkozó magatartási kódexről.

(108)

Az online óriásplatformokra vagy a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó válságreagálási mechanizmus mellett a Bizottság önkéntes válságkezelési protokollok kidolgozását kezdeményezheti az online környezetben való gyors, kollektív és határokon átnyúló reagálás érdekében. Ez a helyzet állhat fenn például akkor, ha az online platformokat azokkal visszaélve jogellenes tartalom vagy dezinformáció gyors terjesztésére használhatják, vagy ha gyorsan kell megbízható információkat terjeszteni. Tekintettel arra, hogy az online óriásplatformok társadalmainkban, illetve határokon átnyúlóan is milyen fontos szerepet játszanak az információk terjesztésében, bátorítani kell a célirányos válságkezelési protokolloknak az ilyen platformot üzemeltető szolgáltatók általi kidolgozását és alkalmazását. Az ilyen válságkezelési protokollok csak korlátozott időre aktiválhatók, és az elfogadott intézkedéseknek is a rendkívüli körülmények kezeléséhez feltétlenül szükséges intézkedésekre kell korlátozódniuk. Az említett intézkedéseknek összhangban kell lenniük ezzel a rendelettel, és nem írhatják elő az intézkedésben részt vevő, online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók számára az általuk továbbított vagy tárolt információk monitorozásának általános kötelezettségét, sem pedig a jogellenes tartalmakra utaló tények vagy körülmények aktív felkutatásának a kötelezettségét.

(109)

Az e rendeletben előírt kötelezettségek megfelelő felügyeletét és érvényesítését biztosítandó, a tagállamoknak legalább egy hatóságot ki kell jelölniük, amelyet megbíznak azzal a feladattal, hogy felügyelje e rendelet alkalmazását és végrehajtsa azt, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy egy már meglévő hatóságot nevezzenek ki, valamint anélkül, hogy ez érintené annak a nemzeti jog szerinti jogi formáját. A tagállamok számára azonban biztosítani kell annak lehetőségét, hogy egynél több illetékes hatóságot bízzanak meg konkrét felügyeleti vagy végrehajtási feladatokkal és hatáskörökkel e rendelet alkalmazásával kapcsolatban, például adott ágazatok vonatkozásában – amennyiben már meglévő hatóságok is megbízhatók –, például elektronikus hírközlési szabályozókat, médiaszabályozókat vagy fogyasztóvédelmi hatóságokat, tükrözve nemzeti alkotmányos, szervezeti és igazgatási felépítésüket. Feladatainak ellátása során minden illetékes hatóságnak hozzá kell járulnia e rendelet célkitűzéseinek az eléréséhez, vagyis a közvetítő szolgáltatások belső piacának megfelelő működéséhez, azt szem előtt tartva, hogy e belső piacon hatékonyan biztosítani kell a biztonságos, kiszámítható és megbízható, az innovációt elősegítő online környezet megteremtését célzó harmonizált szabályok – és köztük különösen a közvetítő szolgáltatók különböző kategóriáira vonatkozó kellő gondossági kötelezettségek – hatékony felügyeletét és érvényesítését annak garantálása érdekében, hogy a Chartában foglalt alapvető jogok – többek között a fogyasztóvédelem elve – hatékony védelemben részesüljenek. Ez a rendelet nem kötelezi a tagállamokat annak a feladatnak az illetékes hatóságaikra ruházására, hogy egyedileg elbírálják a konkrét tartalmak jogszerűségét.

(110)

Tekintettel a szóban forgó szolgáltatások határokon átnyúló jellegére és az e rendelettel bevezetett kötelezettségek horizontális jellegére, az e rendelet alkalmazásának felügyeletével és szükség esetén betartatásával megbízott hatóságok egyikét mindegyik tagállamban digitális szolgáltatási koordinátorként kell azonosítani. Ha e rendelet alkalmazásának felügyeletére és végrehajtására egynél több illetékes hatóságot jelölnek ki, az adott tagállamban csak egy hatóságot lehet digitális szolgáltatási koordinátornak minősíteni. A digitális szolgáltatási koordinátor egyedüli kapcsolattartó pontként jár el az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos valamennyi ügyben a Bizottság, a Testület, más tagállamok digitális szolgáltatási koordinátorai, valamint a szóban forgó tagállam egyéb illetékes hatóságai vonatkozásában. Különösen, ha egy adott tagállamban több illetékes hatóság rendelkezik felhatalmazással az e rendelet szerinti feladatok ellátására, a digitális szolgáltatási koordinátornak ezen hatóságokkal koordinációt és együttműködést kell folytatnia, mégpedig a feladataikat meghatározó nemzeti jognak megfelelően és más illetékes hatóságok független értékelésének a sérelme nélkül. Bár ez nem járhat más illetékes hatóságoknak a feladataik ellátása tekintetében történő hierarchikus alárendelésével, a digitális szolgáltatási koordinátornak gondoskodnia kell az összes érintett illetékes hatóság tényleges bevonásáról, és az uniós szintű felügyeleti és jogérvényesítési együttműködés keretében kellő időben be kell számolnia az általuk alkotott értékelésről. Az uniós szintű együttműködést illetően e rendeletben előírt célzott mechanizmusokon felül továbbá a tagállamoknak adott esetben gondoskodniuk kell a digitális szolgáltatási koordinátor és más nemzeti szinten kijelölt illetékes hatóságok közötti együttműködésről is, igénybe véve e célból a megfelelő eszközöket – például az erőforrások összevonását, illetve a közös munkacsoportok, a közös vizsgálatok és a kölcsönös segítségnyújtási mechanizmusok alkalmazását.

(111)

A digitális szolgáltatási koordinátor és az e rendelet értelmében kijelölt egyéb illetékes hatóságok kulcsfontosságú szerepet játszanak az ebben a rendeletben meghatározott jogok és kötelezettségek hatékonyságának biztosításában és a rendelet célkitűzéseinek elérésében. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy e hatóságok rendelkezzenek a hatáskörükbe tartozó valamennyi közvetítő szolgáltató felügyeletéhez szükséges eszközökkel – beleértve a pénzügyi és emberi erőforrásokat is –, valamennyi uniós polgár érdekében. Tekintettel a közvetítő szolgáltatók és az általuk szolgáltatásaik nyújtása keretében igénybe vett fejlett technológiai megoldások sokféleségére, az is alapvető fontosságú, hogy a digitális szolgáltatási koordinátor és az érintett illetékes hatóságok rendelkezzenek a szükséges létszámú, szakirányú képesítéssel rendelkező személyzettel és szakértőkkel, és a szükséges fejlett technikai eszközökkel, valamint hogy a feladataik ellátásához szükséges pénzügyi erőforrásokat önállóan kezeljék. Az erőforrások szintjében továbbá figyelembe kell venni a hatáskörükbe tartozó közvetítő szolgáltatók méretét, összetettségét és potenciális társadalmi hatását csakúgy, mint azt, hogy szolgáltatásaik hatóköre uniós szinten mennyire kiterjedt. Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy a közvetítő szolgáltatóknak a nemzeti jog alapján, az uniós joggal összhangban felszámított felügyeleti díjon alapuló finanszírozási mechanizmusokat hozzanak létre, amennyiben azt a szóban forgó tagállamban székhellyel rendelkező közvetítő szolgáltatókra vetik ki, és amennyiben az szigorúan az e rendelet értelmében az illetékes hatóságokra ruházott feladatok teljesítésével kapcsolatos költségek fedezéséhez szükséges és azokkal arányos mértékre korlátozódik – kivéve a Bizottságra ruházott feladatokat –, és megfelelő átláthatóságot biztosítanak az ilyen felügyeleti díj kivetése és felhasználása tekintetében.

(112)

Az e rendelet értelmében kijelölt illetékes hatóságoknak továbbá a magán- és közjogi szervezetektől teljesen függetlenül kell eljárniuk, azon kötelezettség vagy lehetőség nélkül, hogy utasítást kérjenek vagy fogadjanak el, többek között a kormánytól sem, ugyanakkor ez nem érintheti az egyéb illetékes hatóságokkal, a digitális szolgáltatási koordinátorokkal, a Testülettel és a Bizottsággal való együttműködésre vonatkozó konkrét feladatokat. Másrészről, az említett hatóságok függetlensége nem jelentheti azt, hogy – a nemzeti alkotmányoknak megfelelően és az e rendeletben foglalt célkitűzések elérésének veszélyeztetése nélkül – ne vonatkozhatnának rájuk arányos elszámoltathatósági mechanizmusok a digitális szolgáltatási koordinátorok általános jellegű tevékenységeit illetően, azaz például pénzügyi kiadásaik vagy a nemzeti parlamenteknek való beszámolás kapcsán. A függetlenség követelménye nem jelentheti továbbá sem a bírósági felülvizsgálat gyakorlásának, sem pedig a más nemzeti hatóságokkal – adott esetben például a bűnüldözési, válságkezelési vagy fogyasztóvédelmi hatóságokkal – egymás folyamatban lévő vizsgálatokról történő, az adott hatáskörök gyakorlását nem érintő tájékoztatásának céljából való konzultáció, illetve rendszeres véleménycsere lehetőségének a kizárását.

(113)

A tagállamok kijelölhetnek egy meglévő nemzeti hatóságot a digitális szolgáltatási koordinátor feladatainak vagy az e rendelet alkalmazásának felügyeletére és végrehajtására vonatkozó konkrét feladatok ellátására, amennyiben a kinevezett hatóság megfelel az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek, például a függetlensége vonatkozásában. Továbbá, a tagállamokat az uniós jognak megfelelően főszabály szerint nem akadályozza semmi a funkciók egy meglévő hatóságon belüli összevonásában. Az ennek érdekében hozott intézkedések többek között magukban foglalhatják annak kizárását, hogy egy meglévő hatóság testületi elnökét vagy tagját a hivatali idő lejárata előtt elbocsássák egyedül azon az alapon, hogy a hatóságon belüli funkciók összevonásával járó intézményi reformra került sor, olyan szabály hiányában, amely garantálná, hogy az ilyen elbocsátások nem veszélyeztetik az ilyen tagok függetlenségét és pártatlanságát.

(114)

A vizsgálatok és a jogérvényesítés hatékonyságának biztosítása érdekében a tagállamoknak megfelelő hatáskörrel és eszközökkel kell felruházniuk a digitális szolgáltatási koordinátort és bármely egyéb, e rendelet alapján kijelölt illetékes hatóságot, összhangban a rájuk ruházott feladatokkal. Ez magában foglalja az illetékes hatóságok számára azon hatáskör biztosítását is, hogy a nemzeti joggal összhangban súlyos kár kockázatának a fennállása esetén ideiglenes intézkedéseket fogadjanak el. Az ilyen ideiglenes intézkedések – amelyek magukban foglalhatnak az adott feltételezett jogsértés beszüntetését vagy orvoslását elrendelő végzést is – nem haladhatják meg a súlyos kár bekövetkeztének a végleges határozat megszületéséig történő megakadályozásához szükséges mértéket. A digitális szolgáltatási koordinátorok számára lehetővé kell tenni különösen a területükön található információk – többek között közös vizsgálatok keretében történő – felkutatását és megszerzését, a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozó eljárásoknak megfelelően – amennyiben annak helye van – kellő figyelmet fordítva arra, hogy a valamely más tagállam vagy a Bizottság joghatósága alá tartozó szolgáltatóra vonatkozó felügyeleti és jogérvényesítési intézkedéseket az adott másik tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának, vagy – adott esetben – a Bizottságnak kell elfogadnia.

(115)

A tagállamoknak meg kell határozniuk a nemzeti jogukban – az uniós jognak, illetve különösen ennek a rendeletnek és a Chartának megfelelően – a digitális szolgáltatási koordinátorok és adott esetben más illetékes hatóságok által e rendelet értelmében gyakorolt vizsgálati és végrehajtási hatáskörre vonatkozó részletes feltételeket és korlátozásokat.

(116)

Az ilyen hatáskörök gyakorlása során az illetékes hatóságoknak meg kell felelniük az olyan eljárásokra és ügyekre vonatkozó nemzeti szabályoknak, mint például az egyes helyiségekbe való belépéshez szükséges előzetes bírói engedély, illetve az ügyvédi titoktartási kötelezettség. Az ilyen rendelkezéseknek különösen biztosítaniuk kell a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog tiszteletben tartását, beleértve a védelemhez való jogot és a magánélet tiszteletben tartásának jogát. Ebben a tekintetben a bizottsági eljárások vonatkozásában e rendelet értelmében biztosított garanciák megfelelő hivatkozási pontok lehetnek. Előzetes, tisztességes és pártatlan eljárást kell biztosítani a végső határozatok meghozatala előtt, beleértve a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintés jogát az általános, illetve szakmai és üzleti titoktartás mellett, valamint a határozatok észszerű indokolására vonatkozó kötelezettséget. Ez azonban nem akadályozza meg az intézkedéshozatalt kellően indokolt, sürgős esetekben, megfelelő feltételek és eljárási mechanizmusok mellett. A hatáskörök gyakorlásának emellett arányosnak kell lennie többek között a jogsértés vagy feltételezett jogsértés jellegével, illetve a jogsértés vagy feltételezett jogsértés által ténylegesen vagy potenciálisan okozott kárral. Az illetékes hatóságoknak az ügy valamennyi releváns tényét és körülményét figyelembe kell venniük, beleértve a más tagállamok illetékes hatóságai által gyűjtött információkat.

(117)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ebben a rendeletben előírt kötelezettségek megszegése hatékonyan, arányosan és visszatartó erejű módon szankcionálható legyen, figyelembe véve a jogsértés jellegét, súlyosságát, ismétlődő jellegét és időtartamát, tekintettel a közérdekre, az érintett tevékenységek hatályára és fajtájára, valamint a jogsértő gazdasági kapacitására. A szankcióknak mindenekelőtt figyelembe kell venniük, hogy az érintett közvetítő szolgáltató következetesen vagy ismétlődően nem felel-e meg az ebből a rendeletből származó kötelezettségeknek, illetve adott esetben a szolgáltatás igénybe vevőinek számát, a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellegét, továbbá azt, hogy a szolgáltató több tagállamban aktív-e. Ahol e rendelet pénzbírságokra vagy kényszerítő bírságokra vonatkozóan felső összeghatárt ír elő, ott ezen összeghatár e rendelet megsértésének eseteire egyenként alkalmazandó, mégpedig az egyes konkrét jogsértések esetén kiszabható pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok modulálásának sérelme nélkül. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogsértések miatt kivetett pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, azáltal, hogy e rendelettel összhangban nemzeti szabályokat és eljárásokat állapítanak meg, figyelembe véve a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kivetésére vonatkozó általános feltételekkel kapcsolatos valamennyi kritériumot.

(118)

Az e rendeletben előírt kötelezettségek hatékony érvényesítése érdekében a magánszemélyek és a képviselő szervezetek számára biztosítani kell, hogy az e kötelezettségeknek való megfeleléssel kapcsolatban panasszal élhessenek azon terület digitális szolgáltatási koordinátoránál, ahol a szolgáltatást igénybe vették, anélkül azonban, hogy ez érintené e rendelet hatáskörök kijelölésére vonatkozó szabályait vagy a panaszoknak a megfelelő ügyintézés nemzeti szintű elveivel összhangban történő kezelésére alkalmazandó szabályokat. A panaszok hűen szemléltethetik, hogy általában milyen aggályok merülnek fel egy adott közvetítő szolgáltató megfelelésével kapcsolatban, és emellett a horizontálisabb jellegű problémákról is tájékoztatással szolgálhatnak a digitális szolgáltatási koordinátor számára. A digitális szolgáltatási koordinátornak be kell vonnia más nemzeti illetékes hatóságokat és más tagállamok digitális szolgáltatási koordinátorait, különös tekintettel annak a tagállamnak a koordinátorát, ahol az érintett közvetítő szolgáltató letelepedett, amennyibe a probléma határokon átnyúló együttműködést igényel.

(119)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorok olyan intézkedéseket hozhassanak, amelyek hatékonyan kezelik az e rendelet egyes különösen súlyos és tartósan fennálló megsértésének az eseteit, és azokhoz viszonyítottan arányosak. Különösen abban az esetben, ha ezek az intézkedések harmadik felek jogait és érdekeit érinthetik – ami különösen jellemző lehet akkor, ha korlátozott az online interfészekhez való hozzáférés –, indokolt úgy rendelkezni, hogy az intézkedésekre további védintézkedéseknek is vonatkozniuk kell. Különösen biztosítani kell a potenciálisan érintett harmadik felek számára a meghallgatás lehetőségét, és az ilyen végzéseket csak akkor lehet meghozni, ha észszerűen nem állnak rendelkezésre az ilyen intézkedések meghozatalára vonatkozó, az uniós jog egyéb jogszabályai vagy a nemzeti jog által biztosított– például a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére, a gyermekpornográfiát tartalmazó vagy terjesztő honlapok azonnali eltávolítására vagy a harmadik felek által a szellemitulajdon-jog megsértésével használt szolgáltatásokhoz való hozzáférés megszüntetésére vonatkozó – hatáskörök.

(120)

A hozzáférést korlátozó végzés nem lépheti túl a célkitűzésének eléréséhez szükséges mértéket. Ennek érdekében ideiglenes, és címzettje főszabály szerint a közvetítő szolgáltató, például a releváns tárhelyszolgáltató, internetszolgáltató, doménszolgáltató és doménnyilvántartó, amely megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy a jogszerű információkhoz való hozzáférés indokolatlan korlátozása nélkül elérje az említett célkitűzést.

(121)

Az e rendeletben a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére továbbított vagy tárolt információk tekintetében előírt felelősség alóli mentességre vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a közvetítő szolgáltató felelősséggel tartozik a szolgáltatás igénybe vevőit ért azon károkért, amelyeket az e rendeletben meghatározott kötelezettségek említett szolgáltató általi megsértése okoz. Az ilyen kártérítésnek összhangban kell lennie az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott szabályokkal és eljárásokkal, és nem sértheti a fogyasztóvédelmi szabályok alapján rendelkezésre álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket.

(122)

A digitális szolgáltatási koordinátornak rendszeresen jelentést kell közzétennie – például a honlapján – az e rendelet alapján folytatott tevékenységekről. A jelentést géppel olvasható formátumban kell közzétenni, és annak tartalmaznia kell különösen a beérkezett panaszok és az azok nyomán tett lépések áttekintését, így többek között a beérkezett panaszok összesített számát és az olyan panaszok számát, amelyek nyomán hivatalos vizsgálat indult, illetve amelyeket más digitális szolgáltatási koordinátoroknak továbbítottak – anélkül azonban, hogy személyes adatokra utalnának. Mivel a digitális szolgáltatási koordinátor is értesül a jogellenes tartalom elleni fellépésre vagy az e rendelet értelmében szabályozott információnak az információmegosztási rendszeren keresztül történő megadására vonatkozó végzésekről, a digitális szolgáltatási koordinátornak az éves jelentésében fel kell tüntetnie a közvetítő szolgáltatónak címzett, a tagállami igazságügyi és közigazgatási hatóságok által kibocsátott ilyen végzések számát és kategóriáit.

(123)

Az egyértelműség, az egyszerűség és a hatékonyság érdekében az e rendelet szerinti kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére vonatkozó hatáskört azon tagállam illetékes hatóságaira kell ruházni, ahol a közvetítő szolgáltató székhelye található, vagyis ahol a szolgáltató azon központi ügyintézésének helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye található, ahol a fő pénzügyi feladatait ellátja és az operatív ellenőrzést gyakorolja. Az Unióban nem letelepedett, de az Unióban szolgáltatást nyújtó, és így e rendelet hatálya alá eső szolgáltatók esetében azok a tagállamok rendelkeznek hatáskörrel, ahol az ilyen szolgáltatók jogi képviselőt neveztek ki, tekintettel a jogi képviselők e rendelet értelmében vett feladatára. E rendelet hatékony alkalmazása érdekében azonban minden tagállamnak vagy adott esetben a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan szolgáltatók vonatkozásában, amelyek nem jelöltek ki jogi képviselőt. Ezt a hatáskört az illetékes hatóságok bármelyike vagy a Bizottság gyakorolhatja, feltéve, hogy a szolgáltatóval szemben ugyanazon tényállás miatt egy másik illetékes hatóság vagy a Bizottság nem folytat jogérvényesítési eljárást. A ne bis in idem elvének tiszteletben tartása és különösen annak elkerülése érdekében, hogy az e rendeletben megállapított kötelezettségek ugyanazon megsértését egynél többször szankcionálják, minden olyan tagállamnak, amely az ilyen szolgáltatók tekintetében gyakorolni kívánja hatáskörét, indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az összes többi hatóságot, beleértve a Bizottságot is, az e rendelet céljából létrehozott információmegosztási rendszeren keresztül.

(124)

Tekintettel potenciális hatásukra és a hatékony felügyeletükkel járó kihívásokra, különleges szabályokra van szükség az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelet és végrehajtás tekintetében. A Bizottságnak – adott esetben az illetékes nemzeti hatóságok támogatásával – felelősséget kell vállalnia a rendszerszintű kérdések – például a szolgáltatás igénybe vevőinek kollektív érdekeit széles körben érintő kérdések – felügyeletéért és végrehajtásáért. Ezért a Bizottságot kizárólagos hatáskörrel kell felruházni az e rendelet szerinti, az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra háruló rendszerszintű kockázatok kezelésére vonatkozó egyéb kötelezettségek felügyeletére és érvényesítésére. A Bizottság kizárólagos hatásköre nem érintheti az e rendelet által a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságaira ruházott bizonyos adminisztratív feladatokat, például a kutatók ellenőrzését.

(125)

A Bizottságnak és az illetékes nemzeti hatóságoknak meg kell osztaniuk az e rendeletben az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra nézve megállapított, a rendszerszintű kockázatok kezelésének egyéb kötelezettségeit nem érintő, kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek felügyeletére és végrehajtására vonatkozó hatásköröket. Egyrészt a Bizottság sok esetben alkalmasabb lehet arra, hogy kezelje az említett szolgáltatók által elkövetett rendszerszintű jogsértéseket, például a több tagállamot érintő vagy a súlyos ismétlődő jogsértéseket, illetve az e rendelet által előírt hatékony mechanizmusok létrehozásának elmulasztását. Másrészről azon tagállam illetékes hatóságai, ahol az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató székhelye található, alkalmasabbak lehetnek az e szolgáltatók által elkövetett olyan egyedi jogsértések kezelésére, amelyek nem vetnek fel rendszerszintű vagy határokon átnyúló problémákat. A hatékonyság érdekében, a párhuzamosságok elkerülése és a ne bis in idem elvnek való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottságra kell bízni annak értékelését, hogy egy adott ügyben helyénvalónak tartja-e az említett megosztott hatáskörök gyakorlását, és ha eljárást indít, a tagállamok ezt a továbbiakban nem tehetik meg. A tagállamoknak szorosan együtt kell működniük egymással és a Bizottsággal, a Bizottságnak pedig szorosan együtt kell működnie a tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet által létrehozott felügyeleti és jogérvényesítési rendszer zökkenőmentesen és hatékonyan működjön.

(126)

E rendelet hatáskörmegosztásra vonatkozó szabályai nem sérthetik a polgári és kereskedelmi ügyekben – például a fogyasztók által a lakóhelyük szerinti tagállam bíróságai előtt az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel összhangban indított eljárások tekintetében – a joghatóságra és az alkalmazandó jogra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket és a nemzetközi magánjogra vonatkozó nemzeti szabályokat. Ami az e rendelet által a közvetítő szolgáltatók számára előírt azon kötelezettséget illeti, hogy tájékoztassák a kibocsátó hatóságot a jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó végzések és az információszolgáltatásra vonatkozó végzések végrehajtásáról, a hatáskörmegosztásra vonatkozó szabályokat csak e kötelezettségek végrehajtásának felügyeletére kell alkalmazni, a végzéssel kapcsolatos egyéb kérdésekre, például a végzés kibocsátására vonatkozó hatáskörre azonban nem.

(127)

Tekintettel a közvetítői szolgáltatások határokon, illetve ágazatokon átívelő relevanciájára, ahhoz, hogy biztosítani lehessen e rendelet következetes alkalmazását és a jogérvényesítési feladatok gyakorlása szempontjából releváns információknak az információmegosztási rendszeren keresztüli rendelkezésre állását, nagyfokú együttműködésre van szükség. Az együttműködésre – a konkrét közös vizsgálatok sérelme nélkül – különböző formákban kerülhet sor a szóban forgó kérdéstől függően. A közvetítő szolgáltatókkal kapcsolatos esetekről, vizsgálatokról és a vele szemben hozandó intézkedésekről mindenesetre szükséges, hogy a közvetítő szolgáltató letelepedési helye szerinti digitális szolgáltatási koordinátor tájékoztassa a többi digitális szolgáltatási koordinátort. Amennyiben továbbá valamely tagállam illetékes hatóságának olyan információ van a birtokában, amely releváns a letelepedési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által folytatott vizsgálat szempontjából, vagy be tud szerezni valamely ilyen, területén található és a letelepedés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára nem hozzáférhető információt, a célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak kellő időben segítséget kell nyújtania a letelepedés helye szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak, többek között vizsgálati hatáskörének a vonatkozó tagállami eljárásokkal és a Chartával összhangban történő gyakorlása útján. A vizsgálati intézkedés címzettjének teljesítenie kell az intézkedés előírásait, illetve ennek elmulasztása esetén viselnie kell a felelősséget, a letelepedési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak pedig igénybe kell tudniuk venni a kölcsönös segítségnyújtás útján nyert információkat az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében.

(128)

A célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak – különösen a beérkezett panaszok vagy adott esetben a más illetékes nemzeti hatóságoktól, illetve legalább három tagállamot érintő problémák esetén a Testülettől származó információk alapján – fel kell tudnia kérni a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort, hogy a hatáskörébe tartozó adott szolgáltatóra vonatkozóan vizsgálati vagy jogérvényesítési lépéseket tegyen. Az ilyen cselekvés iránti kérelmeknek olyan kellően alátámasztott bizonyítékokon kell alapulniuk, amelyek bizonyítják a szolgáltatás igénybe vevőinek kollektív érdekeit hátrányosan érintő feltételezett jogsértés fennállását a tagállamukban, vagy amelyek negatív társadalmi hatást fejtenek ki. A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor számára lehetővé kell tenni, hogy kölcsönös segítségnyújtásra támaszkodjon, vagy közös vizsgálatra kérje fel a felkérést végző digitális szolgáltatási koordinátort, amennyiben a döntés meghozatalához további információkra van szükség, ez azonban nem érinti azt a lehetőséget, hogy a Bizottságot az ügy értékelésére kérje fel, amennyiben okkal feltételezi, hogy egy online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram által elkövetett rendszerszintű jogsértés kockázata állhat fenn.

(129)

A Testület számára biztosítani kell, hogy a Bizottság elé tudja utalni az ügyet, amennyiben a határokon átnyúló együttműködésre irányuló megkeresést vagy közös vizsgálatot követően nincs egyetértés az értékelésről, a meghozott vagy javasolt intézkedésekről, vagy nem sikerült intézkedéseket elfogadni e rendelettel összhangban. Amennyiben a Bizottság az érintett hatóságok által rendelkezésre bocsátott információk alapján úgy ítéli meg, hogy a javasolt intézkedések – ideértve a javasolt pénzbírságok szintjét is – nem alkalmasak az e rendeletben előírt kötelezettségek hatékony érvényesítésének a biztosítására, lehetőséget kell biztosítani számára ahhoz, hogy komoly kételyeit jelezze, és az illetékes digitális szolgáltatási koordinátort felkérje a kérdés újraértékelésére és az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges intézkedések egy előre meghatározott határidőn belüli meghozatalára. Ez a lehetőség nem érinti a Bizottság arra vonatkozó általános kötelezettségét, hogy felügyelje az uniós jog alkalmazását és szükség esetén érvényesítését az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett, a Szerződéseknek megfelelően.

(130)

Az e rendeletben előírt kötelezettségekre vonatkozó, több tagállamra kiterjedő, határokon átnyúló felügyelet és vizsgálatok elősegítése érdekében a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy az információmegosztási rendszeren keresztül felkérje a többi digitális szolgáltatási koordinátort az e rendelet megsértésének feltételezett eseteire vonatkozó közös vizsgálat lefolytatására. A többi digitális szolgáltatási koordinátornak és adott esetben a többi illetékes hatóságnak tudnia kell csatlakozni a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor által javasolt vizsgálathoz, kivéve, ha utóbbi úgy ítéli meg, hogy a résztvevő hatóságok túlzottan magas száma hátrányosan érintheti a vizsgálat eredményességét, tekintetbe véve a feltételezett jogsértés sajátosságait és azt, hogy a szolgáltatás adott tagállambeli igénybe vevőit az nem érinti közvetlenül. A közös vizsgálati tevékenységek közé többféle intézkedés is tartozhat, melyek koordinációját a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor látja el a résztvevő hatóságok rendelkezésre állásához igazítottan; ilyen tevékenység lehet például a koordinált adatgyűjtés, az erőforrások összevonása, a munkacsoportok igénybevétele, a koordinált információkérés vagy a szolgáltató helyiségeiben végzett közös helyszíni vizsgálat. Ennek megfelelően a közös vizsgálatban részt vevő összes illetékes hatóságnak együtt kell működnie a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátorral, többek között vizsgálati hatáskörüknek a saját területükön belüli gyakorlása révén, összhangban a vonatkozó nemzeti szintű eljárásokkal. A közös vizsgálatnak a megadott határidőn belül zárójelentéssel kell zárulnia, amelynek keretében figyelembe kell venni az összes részt vevő hatóság hozzájárulásait. A Testület továbbá – amennyiben erre legalább három célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátor felkéri – ajánlást tehet a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak a közös vizsgálat indítására, iránymutatásokat adva annak megszervezésére vonatkozóan is. A patthelyzetek elkerülése érdekében a Testület számára lehetővé kell tenni, hogy az ügyet konkrét esetekben a Bizottság elé utalja, ideértve azt az esetet is, amikor a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor megtagadja a vizsgálat megindítását, és a Testület nem ért egyet a nyújtott indokolással.

(131)

E rendelet következetes alkalmazása érdekében létre kell hozni egy uniós szintű független tanácsadó csoportot, a Digitális Szolgáltatások Európai Testületét, amely támogatást nyújt a Bizottságnak, és segít összehangolni a digitális szolgáltatási koordinátorok tevékenységét. A Testület– a digitális szolgáltatási koordinátorokból kell állnia– amennyiben azokat kinevezték –, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorok az e rendelet alapján konkrét feladatokkal megbízott más illetékes hatóságok képviselőit meghívják az üléseikre vagy ad hoc küldötteket nevezzenek ki közülük, amennyiben ez a feladataik és hatásköreik nemzeti szintű elosztása alapján szükséges. Amennyiben egy tagállamból több résztvevő képviselteti magát, a szavazati jog tagállamonként továbbra is egy képviselőt illet meg.

(132)

A Testületnek hozzá kell járulnia a rendelet következetes alkalmazására vonatkozó közös uniós álláspont kialakításához, valamint az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez, többek között azzal, hogy tanácsokat ad a Bizottságnak és a digitális szolgáltatási koordinátoroknak a megfelelő vizsgálati és jogérvényesítési intézkedésekkel kapcsolatban, különös tekintettel az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra, valamint különösen a közvetítő szolgáltatók arra vonatkozó szabadságára, hogy Unió-szerte nyújtsanak szolgáltatásokat. A Testületnek emellett hozzá kell járulnia a releváns mintadokumentumok és magatartási kódexek megszövegezéséhez, valamint a digitális szolgáltatások fejlődése terén az Unióban megfigyelhető általános tendenciák elemzéséhez, többek között a szabványokkal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó vélemények vagy ajánlások kibocsátása révén.

(133)

Ebből a célból biztosítani kell a Testület számára, hogy a digitális szolgáltatási koordinátorokhoz vagy egyéb illetékes nemzeti hatóságokhoz címzett véleményeket, kéréseket és ajánlásokat fogadhasson el. Noha jogilag nem kötelező érvényűek, az ezektől való eltérésre vonatkozó határozatokat megfelelően meg kell indokolni, és a Bizottság figyelembe veheti őket annak értékelésekor, hogy az érintett tagállam megfelel-e ennek a rendeletnek.

(134)

A Testület a digitális szolgáltatási koordinátorok és egyéb lehetséges illetékes hatóságok képviselőit tömöríti a Bizottság elnökletével, hogy biztosítsa a hozzá benyújtott kérdések teljes körű európai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy felmerülhetnek a más uniós szintű keretszabályozások szempontjából releváns horizontális elemek is, lehetővé kell tenni a Testület számára, hogy a feladatai ellátásához szükséges mértékben együttműködjön más olyan uniós szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és tanácsadó csoportokkal, amelyek például az egyenlőség – többek között a nemek közötti egyenlőség –, a megkülönböztetésmentesség, az adatvédelem, az elektronikus hírközlés, az audiovizuális szolgáltatások, a vámilletékek vonatkozásában az uniós költségvetés elleni csalások feltárása és kivizsgálása, a fogyasztóvédelem, illetve a versenyjog területéhez tartozó felelősségi körrel rendelkeznek.

(135)

A Bizottság – az elnökön keresztül – részt vesz a Testület munkájában, de nem rendelkezik szavazati joggal. A Bizottság az elnökön keresztül biztosítja, hogy az ülések menetrendjének meghatározására a testületi tagok kérésének megfelelően kerüljön sor az eljárási szabályzatnak, illetve az ebben a rendeletben a Testület vonatkozásában meghatározott feladatoknak megfelelően.

(136)

Tekintettel a Testület által folytatott tevékenységek támogatásának szükségességére, biztosítani kell a Testület számára a Bizottság és az illetékes nemzeti hatóságok szakértelmének és humánerőforrásainak igénybevételét. A Testület eljárási szabályzatában részletesebben meg kell határozni a Testület belső működésére vonatkozó konkrét operatív mechanizmusokat.

(137)

Tekintettel az online óriásplatformok, illetve a nagyon népszerű online keresőprogramok – hatókörük kiterjedtségéből és hatásukból fakadó – jelentőségére, ha nem teljesítik a kifejezetten rájuk vonatkozó kötelezettségeket, az a szolgáltatások jelentős számú igénybe vevőjét érintheti a különböző tagállamokban, és nagy társadalmi károkat okozhat, miközben az ilyen mulasztások azonosítása és kezelése adott esetben egyúttal különösen összetett feladat lehet. Ezért a Bizottságnak a digitális szolgáltatási koordinátorokkal és a Testülettel együttműködésben ki kell építenie az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok felügyeletével kapcsolatos uniós szakértői bázist és képességeket. A Bizottságnak ezért hatáskörrel kell rendeznie az ezen hatóságokkal való koordinációra, illetve szakértelmük és erőforrásaik igénybevételére, például azáltal, hogy állandó vagy ideiglenes jelleggel elemzi az egy vagy több online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram kapcsán felmerülő konkrét trendeket vagy problémákat. A tagállamoknak együtt kell működniük a Bizottsággal e képességek fejlesztésében, többek között adott esetben személyzet kirendelése révén, és hozzá kell járulniuk a közös uniós felügyeleti kapacitás létrehozásához. Az uniós szakértelem és képességek kiépítéséhez a Bizottság igénybe veheti az onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont szakértői csoportjának felállításáról szóló, 2018. április 26-i bizottsági határozattal létrehozott onlineplatform-gazdasági megfigyelőközpont, továbbá a releváns szakértői testületek, illetve kiválósági központok szakértelmét és képességeit is. A Bizottság felkérhet specifikus szakértelemmel rendelkező szakértőket is, különösen többek között ellenőrzött kutatókat, az uniós szervek és hivatalok képviselőit, ágazati képviselőket, a civil társadalomhoz tartozó felhasználók képviseleti egyesületeit, nemzetközi szervezeteket, a magánszférához tartozó szakértőket, valamint más érdekelt feleket.

(138)

A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy egyes jogsértéseket saját kezdeményezés alapján, az e rendeletben előírt hatáskörökkel összhangban kivizsgáljon, és e célból többek között hozzáférést kérjen bizonyos adatokhoz, tájékoztatást kérjen vagy helyszíni vizsgálatot folytasson le, valamint igénybe vegye a digitális szolgáltatási koordinátorok támogatását. Amennyiben az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók feltételezett egyedi jogsértéseinek az illetékes nemzeti hatóságok általi felügyelete rendszerszintű problémákra, például a szolgáltatás igénybe vevőinek kollektív érdekeire jelentős hatást gyakorló kérdésekre utal, a digitális szolgáltatási koordinátorok számára lehetővé kell tenni, hogy kellően indokolt kérelem alapján az ilyen kérdéseket a Bizottsághoz utalják. Az ilyen kérésekben fel kell tüntetni legalább a feltételezett jogsértés fennállását alátámasztó összes szükséges tényt és körülményt, valamint annak rendszerszintű jellegét. Saját értékelésének eredményétől függően a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie a szükséges vizsgálati és jogérvényesítési intézkedések e rendelet szerinti meghozatalára, így adott esetben vizsgálat indítására vagy ideiglenes intézkedések meghozatalára is.

(139)

Feladatainak hatékony ellátása érdekében a Bizottság mérlegelési jogkörében kell maradnia az arra vonatkozó döntésnek, hogy az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóval szemben eljárás induljon-e. Az átfedések, következetlenségek és a ne bis in idem elv szempontjából vett kockázatok elkerülése érdekében attól kezdve, hogy a Bizottság megindította az eljárást, a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor nem gyakorolhatja vizsgálati és jogérvényesítési hatáskörét az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató szóban forgó magatartása tekintetében. A Bizottságnak ugyanakkor képesnek kell lennie arra, hogy a vizsgálathoz egyéni vagy közös hozzájárulást kérjen a digitális szolgáltatási koordinátoroktól. A lojális együttműködés kötelezettségével összhangban a digitális szolgáltatási koordinátornak minden tőle telhetőt meg kell tennie a Bizottság vizsgálat keretében benyújtott indokolt és arányos kéréseinek teljesítése érdekében. A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak és a Testületnek, valamint adott esetben bármely más digitális szolgáltatási koordinátornak továbbá meg kell adnia a Bizottságnak a feladatai hatékony ellátásához szükséges minden információt és segítséget, ideértve többek között az adatgyűjtési vagy adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos intézkedések keretében beszerzett információkat is, feltéve hogy ezt az adott információgyűjtés jogalapja nem zárja ki. A Bizottságnak pedig a maga részéről tájékoztatnia kell a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort és a Testületet a hatáskörei gyakorlásáról, valamint különösen akkor, ha meg kívánja indítani az eljárást, és élni szándékozik vizsgálati hatáskörével. Emellett, amennyiben a Bizottság közöli előzetes megállapításait, ideértve bármely kifogásának a tárgyát, az érintett online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókkal, az említett kifogásait a Testülettel is közölnie kell. A Testületnek véleményt kell nyilvánítania a Bizottság által megfogalmazott kifogásokról és értékelésről, és utóbbinak e véleményt figyelembe kell vennie a végső bizottsági határozatot alátámasztó indokolásban.

(140)

Tekintettel egyrészt arra, hogy az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramokat üzemeltető szolgáltatók megfelelésének biztosítására irányuló törekvések során adott esetben különös kihívásokkal kell szembenézni, másrészt arra, hogy fontos azok során hatékonyan eljárni – figyelembe véve méretüket és hatásukat, valamint a károkat, amelyeket okozhatnak –, a Bizottság számára erős vizsgálati és jogérvényesítési hatáskört kell biztosítani ahhoz, hogy el tudja látni az e rendeletben meghatározott egyes szabályoknak való megfeleléshez kapcsolódó vizsgálati, jogérvényesítési és monitorozási feladatokat, teljes mértékben tiszteletben tartva a meghallgatáshoz, illetve a jogérvényesítési eljárás során az iratbetekintéshez való alapvető jogot, továbbá az arányosság elvét és az érintett felek jogait és érdekeit.

(141)

A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy megkérje az e rendeletben foglalt kötelezettségek hatékony végrehajtásának és az azoknak való megfelelésnek az Unió egész területén történő biztosításához szükséges információkat. A Bizottság számára különösen hozzáférést kell biztosítani a vizsgálatok indításához és lefolytatásához, valamint az ebben a rendeletben foglalt releváns kötelezettségeknek való megfelelés nyomon követéséhez szükséges valamennyi releváns dokumentumhoz, adathoz és információhoz, függetlenül attól, kinek a birtokában vannak a szóban forgó dokumentumok, adatok és információk, továbbá függetlenül a formájuktól, formátumuktól, az adathordozótól vagy a tárolásuk pontos helyétől. A Bizottságnak kellő indokolással alátámasztott információkérés útján bármely releváns bizonyíték, adat és információ rendelkezésre bocsátására közvetlenül fel kell tudnia szólítani az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót, valamint bármely egyéb olyan, üzleti, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célból eljáró természetes vagy jogi személyt, akiről vagy amelyről észszerűen feltételezhető, hogy tudomása lehet valamely, a feltételezett jogsértéssel vagy adott esetben a jogsértéssel kapcsolatos információról. A Bizottságnak továbbá képesnek kell lennie arra, hogy e rendelet alkalmazásának céljából bármely releváns információt kikérjen a tagállam bármely hatóságától, szervétől vagy hivatalától. A Bizottságnak továbbá vizsgálati hatáskörének gyakorlása körében – például információkérés vagy interjú révén – hozzáférést kell tudnia kérni az érintett személyek dokumentumaihoz, adataihoz, információihoz, adatbázisaihoz és algoritmusaihoz, valamint magyarázatot kérni azokra vonatkozóan, továbbá beleegyezésük esetén meg kell tudnia hallgatni bármely olyan természetes vagy jogi személyt, aki hasznos információknak lehet a birtokában, és bármilyen technikai eszköz segítségével tudnia kell rögzíteni az elhangzottakat. A Bizottságot továbbá arra is fel kell hatalmazni, hogy szükség esetén ilyen vizsgálatot végezzen e rendelet releváns rendelkezéseinek végrehajtása érdekében. Az ilyen vizsgálati hatáskör ki kívánja egészíteni annak lehetőségét, hogy a Bizottság kérheti a digitális szolgáltatási koordinátorok és más tagállami hatóságok segítségét, például tájékoztatás vagy az ilyen hatáskör gyakorlása révén.

(142)

Az ideiglenes intézkedések fontos eszközként szolgálhatnak annak biztosítására, hogy amíg a vizsgálat folyamatban van, a vizsgált jogsértés ne vezessen a szolgáltatás igénybe vevőjét veszélyeztető súlyos károk kockázatához. Ez az eszköz lényeges az olyan fejlemények megakadályozása szempontjából, amelyeket már rendkívül nehéz lenne visszafordítani a Bizottság által az eljárás lezárásakor hozott határozattal. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy a meg nem felelésről szóló határozat esetleges elfogadása érdekében indított eljárás keretében, határozat útján ideiglenes intézkedéseket rendeljen el. Ezt a hatáskört azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a Bizottság prima facie megállapítja, hogy az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megszegte az e rendelet szerinti kötelezettségeit. Az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat csak egy konkrét időszakra szólhat: vagy az eljárásnak a Bizottság általi lezárásáig vagy egy előre meghatározott időtartamig, amely – amennyiben szükséges és helyénvaló – megújítható.

(143)

A Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy megtegye az e rendeletben meghatározott kötelezettségek tényleges végrehajtásának, továbbá az e kötelezettségeknek való megfelelésnek a nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedések közé tartozik az olyan független külső szakértők és ellenőrök kijelölése, akik segítik a Bizottságot ebben a folyamatban, beleértve adott esetben a tagállami illetékes hatóságok, például az adatvédelmi vagy fogyasztóvédelmi hatóságok szakértőit is. Az ellenőrök kijelölésekor a Bizottságnak biztosítania kell a megfelelő rotációt.

(144)

Az e rendeletben előírt releváns kötelezettségeknek való megfelelés érvényesíthetőségét pénzbírságokkal és kényszerítő bírságokkal kell biztosítani. E célból a kötelezettségek nem teljesítése és az eljárási szabályok megszegése miatt megfelelő mértékű pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat is meg kell határozni, megfelelő elévülési határidők mellett, az arányosság elvével és a ne bis in idem elvvel összhangban. Az említett elvek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a Bizottságnak és az illetékes nemzeti hatóságoknak koordinálniuk kell jogérvényesítési erőfeszítéseiket. Annak érdekében, hogy a kiszabott pénzbírságok és kényszerítő bírságok összege arányos legyen és megfeleljen az elkövetett jogsértések súlyosságának, a Bizottságnak figyelembe kell vennie különösen azokat a pénzbírságokat és kényszerítő bírságokat, amelyeket ugyanazon jogi személyre ugyanazon tények miatt más uniós vagy nemzeti szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokban jogerős határozat útján kiszabtak. Az Európai Unió Bírósága a Bizottság által e rendelet alapján hozott bármely határozatot felülvizsgálhatja az EUMSZ-szel összhangban. Az Európai Unió Bíróságának az EUMSZ 261. cikkével összhangban korlátlan felülvizsgálati jogkörrel kell rendelkeznie a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok tekintetében.

(145)

Tekintettel arra, hogy a kizárólag az online óriásplatformokat és a nagyon népszerű online keresőprogramokat terhelő, a rendszerszintű kockázatok kezelésére vonatkozó egyéb kötelezettségek megszegése jelentős potenciális társadalmi hatásokkal járhat, valamint ezeknek a közrendet érintő problémáknak a kezelése érdekében, fokozott felügyeleti rendszer előírására van szükség minden olyan intézkedésre vonatkozóan, amelyre az e rendelet megsértésének hatékony megszüntetése, illetve orvoslása céljából kerül sor. Ezért amint megállapítást nyert e rendeletnek kizárólag az online óriásplatformokra vagy a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó valamely rendelkezésének megsértése, és – szükség esetén –azokat szankcionálták is, a Bizottságnak fel kell kérnie az ilyen platform vagy keresőprogram szolgáltatóját, hogy készítsen részletes cselekvési tervet a jogsértés jövőbeli hatásainak orvoslására, és a Bizottság által meghatározott határidőn belül tájékoztassa e cselekvési tervről a digitális szolgáltatási koordinátorokat, a Bizottságot és a Testületet. A Bizottságnak – a Testület véleményét szem előtt tartva – meg kell állapítania, hogy a cselekvési tervben foglalt intézkedések elegendőek-e a jogsértés kezeléséhez, figyelembe véve azt is, hogy a javasolt intézkedések között szerepel-e a csatlakozás valamely releváns magatartási kódexhez. A Bizottságnak nyomon kell követnie az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató által a cselekvési tervének megfelelően utóbb tett intézkedéseket is, figyelembe véve egy, a szolgáltatóról készült független ellenőrzés eredményét is. Ha a cselekvési terv végrehajtását követően a Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy nem orvosolták teljes mértékben a jogsértést, vagy ha a cselekvési tervet nem nyújtották be vagy az nem tekinthető erre alkalmasnak, akkor lehetőséget kell biztosítani számára arra, hogy éljen az e rendelet szerinti vizsgálati vagy jogérvényesítési hatásköreivel, ideértve a kényszerítő bírságok szolgáltatóra való kiszabását és a jogsértő szolgáltatáshoz való hozzáférés megszüntetésére irányuló eljárás megindítását is.

(146)

Az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak, valamint a Bizottság általi hatáskörgyakorlás tárgyát képező egyéb olyan személyeknek, akiknek az érdekeit a határozat érintheti, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy előzetesen benyújtsák észrevételeiket, és a határozatokat széles körben nyilvánosságra kell hozni. Az érintett felek védelemhez való jogának, különösen az iratbetekintés jogának biztosítása mellett elengedhetetlen a bizalmas információk védelme. Továbbá, az információk bizalmas jellegének tiszteletben tartása mellett a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a határozat meghozatalához használt információkat abban a mértékben közölje, amely lehetővé teszi a határozat címzettje számára a határozat alapját képező tények és megfontolások megértését.

(147)

E rendelet harmonizált alkalmazásának és végrehajtásának szavatolása érdekében fontos biztosítani, hogy a nemzeti hatóságok – beleértve a nemzeti bíróságokat is – minden szükséges információval rendelkezzenek annak biztosítása céljából, hogy határozataik ne legyenek ellentétesek valamely, a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott határozattal. Ez nem érinti az EUMSZ 267. cikkének rendelkezéseit.

(148)

E rendelet hatékony érvényesítéséhez és nyomon követéséhez zökkenőmentes és valós idejű információcserére van szükség a digitális szolgáltatási koordinátorok, a Testület és a Bizottság között az e rendeletben meghatározott információáramlás és eljárások alapján. Ehhez adott esetben arra is szükség lehet, hogy más illetékes hatóságok is hozzáféréssel rendelkezzenek e rendszerhez. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a megosztott információk bizalmasak lehetnek vagy személyes adatokat is tartalmazhatnak, biztosítani kell, hogy a rendszer továbbra is védett legyen a jogosulatlan hozzáféréssel szemben, az információgyűjtés céljának megfelelően. Ennélfogva az említett hatóságok közötti kommunikációnak minden esetben egy megbízható és biztonságos információmegosztási rendszer keretében kell történnie, amelynek részleteit végrehajtási jogi aktusban kell meghatározni. Az információmegosztási rendszer alapját képezhetik már meglévő belső piaci eszközök, amennyiben azok költséghatékony módon képesek biztosítani e rendelet célkitűzéseinek az elérését.

(149)

A szolgáltatások igénybe vevői azon jogának sérelme nélkül, hogy az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (33) megfelelően képviselőhöz forduljanak, illetve a nemzeti jognak megfelelően bármely más típusú képviselethez forduljanak, a szolgáltatások igénybe vevőinek azon jogát is garantálni kell, hogy valamely jogi személynek vagy közjogi szervnek adjanak meghatalmazást az e rendeletben meghatározott jogaik gyakorlására. Az ilyen jogok közé tartozhatnak a bejelentéstétellel vagy a közvetítő szolgáltatók által hozott döntések megtámadásával kapcsolatos jogok, illetve a szolgáltatókkal szembeni, e rendelet megsértése miatti panasztétel joga. Egyes szervek, szervezetek és egyesületek különleges szakértelemmel és kompetenciával rendelkeznek a téves vagy indokolatlan tartalommoderálási döntések felderítése és megjelölése terén, és a szolgáltatás igénybe vevői nevében benyújtott panaszaik kedvező hatással lehetnek általában a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, ezért az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül kezelniük kell ezeket a panaszokat.

(150)

A hatékonyság és eredményesség érdekében a Bizottságnak el kell végeznie e rendelet általános értékelését. Az említett általános értékelésnek többek között különösen a következőkre kell kiterjednie: e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások köre, az egyéb jogi aktusokkal való kölcsönhatás, e rendelet hatása a belső piac működésére, különösen a digitális szolgáltatások tekintetében, a magatartási kódexek alkalmazása, az Unióban letelepedett jogi képviselő kijelölésének kötelezettsége, a kötelezettségek hatása a kis- és mikrovállalkozásokra, a felügyeleti és jogérvényesítési mechanizmus hatékonysága, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jogra gyakorolt hatás. Ezen túlmenően az aránytalan terhek elkerülése és e rendelet folyamatos hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságnak az alkalmazás megkezdésétől számított három éven belül értékelnie kell az e rendeletben meghatározott kötelezettségeknek a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatását, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások körét, különösen az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok esetében, valamint az egyéb jogi aktusokkal való kölcsönhatást a hatálybalépéstől számított három éven belül.

(151)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a tartalommoderálásról szóló jelentések formájára, tartalmára és egyéb részleteire vonatkozó mintadokumentumok kidolgozása érdekében. az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető minden egyes szolgáltatót terhelő éves felügyeleti díj megállapítása érdekében, az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelet, vizsgálatok, jogérvényesítés és monitoring keretében végzett eljárással, meghallgatással és az információk megállapodás szerinti közzététellel kapcsolatos gyakorlati intézkedések megállapítása érdekében, valamint az információmegosztási rendszer működésére, illetve a más releváns rendszerekkel való interoperabilitására vonatkozó gyakorlati és operatív előírások megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (34) megfelelően kell gyakorolni.

(152)

E rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse a rendeletet a következők tekintetében: az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok azonosítására vonatkozó kritériumok tekintetében, az ellenőrzések eljárási lépései, módszertana és jelentéstételi sablonjai tekintetében, a hozzáférési kérelmekre vonatkozó műszaki előírások tekintetében, valamint a felügyeleti díj meghatározásának részletes módszertana és eljárása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (35) foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(153)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a Charta által elismert alapvető jogokat és az uniós jog alapelveinek minősülő alapvető jogokat. Ennek megfelelően ezt a rendeletet ezekkel az alapvető jogokkal összhangban kell értelmezni és alkalmazni, ideértve a véleménynyilvánítás szabadságát, a tájékozódás szabadságát, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét. Az ebben a rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlása során az érintett hatóságoknak – azokban a helyzetekben, amikor az alapvető jogok ütköznek egymással – megfelelő egyensúlyra kell törekedniük az érintett jogok között az arányosság elvének megfelelően.

(154)

Tekintettel az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok által esetlegesen generált társadalmi kockázatok hatókörére és hatására, az említett kockázatok prioritásként való kezelésének a szükségességére, valamint a szükséges intézkedések megtételéhez rendelkezésre álló képességre, indokolt korlátozni az említett szolgáltatásokat nyújtók vonatkozásban az e rendelet alkalmazásának megkezdésére rendelkezésre álló időszakot.

(155)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a belső piac megfelelő működését, valamint az olyan biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezet biztosítását, amelyben a Chartában foglalt alapvető jogok megfelelő védelmet élveznek, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, tekintve, hogy az önállóan eljáró tagállamok nem tudják biztosítani a szükséges harmonizációt és együttműködést, az Unió szintjén azonban a területi és személyi hatály miatt az említett célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(156)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban az európai adatvédelmi biztossal konzultációra került sor, és a biztos 2021. február 10-én véleményt nyilvánított (37),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a közvetítő szolgáltatások belső piacának megfelelő működéséhez, az olyan biztonságos, kiszámítható és megbízható online környezetre vonatkozó harmonizált szabályok meghatározásával, amely elősegíti az innovációt, és amelyben a Chartában rögzített alapvető jogok, köztük a fogyasztóvédelem elve hatékony védelmet élveznek.

(2)   Ez a rendelet meghatározza a közvetítő szolgáltatások belső piacon történő nyújtására vonatkozó harmonizált szabályokat. Ezen belül meghatározza különösen a következőket:

a)

a közvetítő szolgáltatók felelősség alóli feltételes mentességének kerete;

b)

a közvetítő szolgáltatók egyes konkrét kategóriáira vonatkozó kellő gondossági kötelezettségekre vonatkozó szabályok;

c)

az e rendelet végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó szabályok, többek között az illetékes hatóságok közötti együttműködés és koordináció tekintetében.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet az olyan igénybe vevők részére kínált közvetítő szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeknek, illetve akiknek a letelepedési helye az Unióban található vagy akik, illetve amelyek az Unióban találhatók, függetlenül az említett közvetítő szolgáltatást biztosító szolgáltatók letelepedési helyétől.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó az olyan szolgáltatásokra, amelyek nem közvetítő szolgáltatások, illetve az ilyen szolgáltatások tekintetében meghatározott követelményekre, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtására közvetítő szolgáltatáson keresztül kerül-e sor.

(3)   Ez a rendelet nem érinti a 2000/31/EK irányelv alkalmazását.

(4)   Ez a rendelet nem érinti a belső piacon nyújtott közvetítő szolgáltatások egyéb vonatkozásait szabályozó vagy az e rendeletet pontosító és kiegészítő egyéb uniós jogi aktusokban megállapított szabályokat, különösen a következőket:

a)

a 2010/13/EU irányelv;

b)

a szerzői jogról és a szomszédos jogokról szóló uniós jog;

c)

az (EU) 2021/784 rendelet;

d)

az (EU) 2019/1148 rendelet;

e)

az (EU) 2019/1150 rendelet;

f)

a fogyasztóvédelemről és termékbiztonságról szóló uniós jog, beleértve az (EU) 2017/2394 és az (EU) 2019/1020 rendeletet, valamint a 2001/95/EK és a 2013/11/EU irányelvet;

g)

a személyes adatok védelméről szóló uniós jog, különös tekintettel az (EU) 2016/679 rendeletre és a 2002/58/EK irányelvre;

h)

a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jog, különösen az 1215/2012/EU rendelet vagy bármely uniós jogi aktus a szerződéses és szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog területén;

i)

a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területére vonatkozó uniós jog, különösen a büntetőügybeli elektronikus bizonyítékokra vonatkozó, közlésre és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló rendelet;

j)

a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló irányelv.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„az információs társadalom szolgáltatása”: az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatás;

b)

„a szolgáltatás igénybe vevője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely igénybe veszi az érintett közvetítő szolgáltatást, különösen abból a célból, hogy információhoz jusson vagy az információt hozzáférhetővé tegye;

c)

„fogyasztó”: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el;

d)

„szolgáltatások nyújtása az Unióban”: annak lehetővé tétele, hogy természetes vagy jogi személyek egy vagy több tagállamban igénybe vegyék az olyan közvetítő szolgáltató szolgáltatásait, amely érdemi kapcsolatban van az Unióval;

e)

„az Unióval fennálló érdemi kapcsolat”: a közvetítő szolgáltatónak az Unióval fennálló olyan kapcsolata, amely abból fakad, hogy a szolgáltató az Unióban letelepedett, vagy amely valamely konkrét ténybeli kritériumon alapul, így például:

egy vagy több tagállamban a tagállam népességéhez viszonyítva jelentős számú személy veszi igénybe a szolgáltatást, vagy

az egy vagy több tagállam felé irányuló tevékenységek;

f)

„kereskedő”: bármely természetes vagy – akár magán-, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célokból jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely a kereskedő nevében vagy javára jár el;

g)

„közvetítő szolgáltatás”: az információs társadalom alábbi szolgáltatásainak egyike:

i.

„egyszerű továbbítás”: olyan szolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából vagy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll;

ii.

„gyorsítótárazás”: olyan szolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából áll, együtt jár az információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolásával, és amelyet azzal a kizárólagos céllal hajtanak végre, hogy az információ későbbi továbbítását a szolgáltatás más igénybe vevői számára azok kérésére hatékonyabbá tegye;

iii.

„tárhelyszolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött és a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére tárolt információ tárolásából áll;

h)

„jogellenes tartalom”: bármely olyan információ, amely önmagában vagy egy tevékenységgel kapcsolatban, beleértve a termékek értékesítését vagy a szolgálatások nyújtását, nem felel meg az uniós jognak vagy bármely tagállam – az uniós joggal összhangban álló – jogának, függetlenül az adott jog pontos tárgyától vagy jellegétől;

i)

„online platform”: olyan tárhelyszolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére információkat tárol és nyilvánosan terjeszt, kivéve, ha ez a tevékenység egy másik szolgáltatás kisebb vagy kizárólag kiegészítő eleme, vagy a fő szolgáltatás kisebb funkcionalitása, amely objektív és technikai okokból nem használható az említett másik szolgáltatás nélkül, és az ilyen elem vagy funkcionalitás másik szolgáltatásba való integrációja nem a rendelet alkalmazhatóságának elkerülésére szolgál;

j)

„online keresőprogram”: olyan közvetítő szolgáltatás, amelynek segítségével a felhasználók kéréseket vihetnek be azzal a céllal, hogy elvileg az összes weboldalon vagy egy adott nyelvhez tartozó összes weboldalon kulcsszó, hangalapú kérés, kifejezés vagy egyéb formában megadott lekérdezés alapján bármilyen témában kereséseket végezzenek, és amely bármilyen formátumban olyan eredményeket ad meg, amelyekben megtalálhatók a keresett tartalommal kapcsolatos információk;

k)

„nyilvános terjesztés”: információk elérhetővé tétele potenciálisan korlátlan számú harmadik fél számára a szolgáltatás információt biztosító igénybe vevőjének kérésére;

l)

„távollevők közötti szerződés”: a 2011/83/EU irányelv 2. cikke 7. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti „távollevők között kötött szerződés”;

m)

„online interfész”: minden szoftver – ideértve honlapot és annak egy részét is – és alkalmazás, ideértve a mobilalkalmazásokat is;

n)

„a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor”: a digitális szolgáltatási koordinátor abban a tagállamban, ahol a közvetítő szolgáltató üzleti tevékenységének fő helye található, vagy ahol a jogi képviselőjének lakóhelye vagy letelepedési helye található;

o)

„a célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátor”: a digitális szolgáltatási koordinátor abban a tagállamban, ahol a közvetítő szolgáltatás nyújtása történik;

p)

„az online platform aktív igénybe vevője”: a szolgáltatás igénybe vevője, aki kapcsolatba lépett az online platformmal azáltal, hogy tárhelyszolgáltatást kért az online platformon, vagy találkozik az online platformon tárolt és annak online interfészén keresztül terjesztett információval;

q)

„az online keresőprogram aktív igénybe vevője”: a szolgáltatás olyan igénybe vevője, aki keresést indított online keresőprogrammal, és a keresőprogram online interfészén indexelt és megjelenített információval találkozik;

r)

„hirdetés”: valamely jogi vagy természetes személy üzenetének népszerűsítésére szolgáló információ, függetlenül attól, hogy kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokat szolgál, amelyet egy online platform megjelenít az online interfészén a kifejezetten az ilyen információ népszerűsítéséért fizetett ellentételezés fejében;

s)

„ajánlórendszer”: teljes mértékben vagy részben automatizált rendszer, amelyet az online platform arra használ, hogy az online interfészén konkrét információkat javasoljon vagy ezeket az információkat rangsorolja a szolgáltatás igénybe vevője számára, többek között a szolgáltatás igénybe vevője által indított keresés alapján vagy egyéb módon meghatározva a megjelenített információk relatív sorrendjét vagy elsőbbségét;

t)

„tartalommoderálás”: a közvetítő szolgáltató olyan automatizált vagy nem automatizált tevékenysége, amely különösen a szolgáltatás igénybe vevője által közzétett jogellenes tartalom vagy a közvetítő szolgáltató szerződési feltételeivel összeegyeztethetetlen információ észlelésére, azonosítására és kezelésére szolgál, ideértve az ilyen jogellenes tartalom vagy információ elérhetőségét, láthatóságát és hozzáférhetőségét érintő intézkedéseket, például annak hátrasorolását, a demonetizálását, az ahhoz való hozzáférés megszüntetését vagy annak eltávolítását, vagy a szolgáltatás igénybe vevője általi információközlés lehetőségét érintő intézkedéseket, például a fiókja megszüntetését vagy felfüggesztését;

u)

„szerződési feltételek”: minden olyan kikötés, függetlenül az elnevezésétől vagy formájától, amely a közvetítő szolgáltató és a szolgáltatások igénybe vevője közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza;

v)

„fogyatékossággal élő személyek”: az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv (38) 3. cikkének 1. pontjában említett személyek;

w)

„kereskedelmi tájékoztatás”: a 2000/31/EK irányelv 2. cikkének f) pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti „kereskedelmi tájékoztatás”;

x)

„forgalom”: a vállalkozás által a 139/2004/EK tanácsi rendelet (39) 5. cikkének (1) bekezdésének értelmében kapott összeg.

II. FEJEZET

A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK FELELŐSSÉGE

4. cikk

Egyszerű továbbítás

(1)   Ha az információs társadalom olyan szolgáltatásáról van szó, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából vagy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a szolgáltató nem felelős a továbbított vagy megtekintett információért, azzal a feltétellel, hogy nem a szolgáltató:

a)

kezdeményezi az adatátvitelt;

b)

választja ki az adatátvitel címzettjét; és

c)

választja meg vagy módosítja a továbbított információt.

(2)   Az (1) bekezdésben említett adatátvitel és hozzáférés biztosítása magában foglalja a továbbított információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolását annyiban, amennyiben ez az adatátvitel hírközlő hálózaton történő végrehajtásának a kizárólagos céljával történik, és feltéve, hogy az információt nem tárolják az adatátvitelhez észszerűen szükségesnél hosszabb ideig.

(3)   Ez a cikk nem érinti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy valamely tagállam jogrendszerével összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

5. cikk

Gyorsítótárazás

(1)   Ha az információs társadalom olyan szolgáltatásáról van szó, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából áll, a szolgáltató nem felelős az információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolásáért, amennyiben ez azzal a kizárólagos céllal történik, hogy az információ későbbi továbbítását a szolgáltatás más igénybe vevői számára azok kérésére hatékonyabbá vagy biztonságosabbá tegye, azzal a feltétellel, hogy a szolgáltató:

a)

nem módosítja az információt;

b)

megfelel az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos feltételeknek;

c)

betartja az információk frissítése tekintetében az ágazatban széles körben elismert és alkalmazott szabályokat;

d)

nem akadályozza az információ használatára vonatkozó adatok megszerzése céljából az olyan technológia jogszerű használatát, amely az ágazatban széles körben elfogadott és alkalmazott; és

e)

haladéktalanul intézkedik a tárolt információ törléséről vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről, amint ténylegesen tudomást szerez arról, hogy az információt az adatátvitel forrásánál törölték a hálózatról vagy megszüntették az ahhoz való hozzáférést, vagy igazságügyi, illetve közigazgatási hatóság rendelte el a törlést vagy a hozzáférés megszüntetését.

(2)   Ez a cikk nem érinti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy valamely tagállam jogrendszerével összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

6. cikk

Tárhelyszolgáltatás

(1)   Ha az információs társadalom olyan szolgáltatásáról van szó, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információ tárolásából áll, a szolgáltató nem felelős a szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére tárolt információért, azzal a feltétellel, hogy:

a)

a szolgáltatónak nincsen tényleges tudomása jogellenes tevékenységről vagy jogellenes tartalomról, és – ami a kárigényeket illeti – nincsen tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyek nyilvánvalóan jogellenes tevékenységre vagy jogellenes tartalomra utalnának; vagy

b)

a szolgáltató, amint ilyenről tudomást szerez, haladéktalanul intézkedik a jogellenes tartalom eltávolításáról vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazható arra az esetre, ha a szolgáltatás igénybe vevője a szolgáltató irányítása alatt vagy ellenőrzése mellett jár el.

(3)   Az (1) bekezdés nem alkalmazható az olyan online platformok fogyasztóvédelmi jog szerinti felelősségére, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők között kötöttszerződéseket hozzanak létre a kereskedőkkel, amennyiben az ilyen online platform megjeleníti az adott információt vagy más módon lehetővé teszi a szóban forgó ügyletet úgy, hogy az átlagfogyasztó azt hiszi, hogy az információt – vagy az ügylet tárgyát képező terméket vagy szolgáltatást – vagy maga az online platform, vagy a szolgáltatás olyan igénybe vevője biztosítja, aki a szolgáltató irányítása alatt vagy ellenőrzése mellett jár el.

(4)   Ez a cikk nem érinti az igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy valamely tagállam jogrendszerével összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

7. cikk

Önkéntes, saját kezdeményezésű vizsgálatok és jogi megfelelés

A közvetítő szolgáltatóktól nem tagadható meg a 4., 5. és 6. cikkben említett, felelősség alóli mentesülés kizárólag azon az alapon, hogy jóhiszeműen és kellő gondossággal eljárva önkéntes, saját kezdeményezésű vizsgálatokat vagy egyéb, a jogellenes tartalom észlelésére, azonosítására és eltávolítására, illetve az ahhoz való hozzáférés megszüntetésére irányuló intézkedéseket hoznak, vagy az uniós jog és az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog követelményeinek – beleértve az e rendeletben foglalt követelményeket – való megfeleléshez szükséges intézkedéseket hoznak.

8. cikk

Az általános monitorozási vagy aktív tényfeltárási kötelezettségek hiánya

Az ilyen szolgáltatókra nem vonatkozik olyan általános kötelezettség, amelynek értelmében nyomon kellene követniük a közvetítő szolgáltatók által továbbított vagy tárolt információkat, vagy jogellenes tevékenységre utaló tények vagy körülmények aktív feltárására kellene törekedniük.

9. cikk

A jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó végzések

(1)   A jogellenes tartalom egy vagy több konkrét eleme elleni fellépésre vonatkozó, a releváns nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott végzés kézhezvételét követően a közvetítő szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a végzést kibocsátó vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés bármely mértékben történő végrehajtásáról, feltüntetve, hogy végrehajtották-e a végzést, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

annak indokolása, hogy miért minősül jogellenes tartalomnak az adott információ, hivatkozva az uniós vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog egy vagy több konkrét rendelkezésére;

iii.

a kibocsátó hatóság azonosítására szolgáló információk;

iv.

olyan egyértelmű információk, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára az érintett jogellenes tartalom azonosítását és lokalizálását, például egy vagy több pontos URL és szükség esetén további információk;

v.

a közvetítő szolgáltató számára és a szolgáltatásnak a tartalmat nyújtó igénybe vevője számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy melyik hatóságnak kell tájékoztatást kapnia a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés területi hatálya – az uniós és nemzeti jog vonatkozó szabályai alapján, beleértve a Chartát, továbbá adott esetben a nemzetközi jog általános alapelveit – a célkitűzésének eléréséhez szigorúan szükséges mértékre korlátozódik;

c)

az említett végzést a közvetítő szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak; amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell e végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes többi digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban, tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását, a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket és a végzés területi hatályának leírását a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

10. cikk

Információszolgáltatásra vonatkozó végzések

(1)   A közvetítő szolgáltatók az érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós jog vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott, a szolgáltatás egy vagy több konkrét egyéni igénybe vevőjére vonatkozó konkrét tájékoztatást előíró végzés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni a végzést kibocsátó hatóságot vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés kézhezvételétől, valamint végrehajtásáról, megjelölve, hogy a végzést végrehajtották-e, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

a kibocsátó azonosítására szolgáló információk;

iii.

olyan egyértelmű információk – mint például egy vagy több fióknév vagy egyedi azonosító –, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára a szolgáltatás azon konkrét igénybe vevőjének vagy igénybe vevőinek azonosítását, akikre vonatkozóan az információt kérik;

iv.

egy indoklás, amely ismerteti az információkérés célját, valamint azt, hogy az információkérés miért szükséges és arányos annak meghatározása vonatkozásában, hogy a közvetítő szolgáltatás igénybe vevői megfelelnek-e a vonatkozó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jognak, kivéve, ha bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos okokból nem adható ilyen indokolás;

v.

a szolgáltató és a szolgáltatás érintett igénybe vevői számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy mely hatóságnak kell tájékoztatást adni a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés csak olyan információkat kér a szolgáltatótól, amelynek összegyűjtésére már sor került a szolgáltatás nyújtásának céljára, és amely felett ellenőrzéssel bír;

c)

az említett végzést a szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a közvetítő szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak.; Amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell a végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott valamennyi információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

III. FEJEZET

KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN

1. SZAKASZ

Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések

11. cikk

A tagállami hatóságok, a Bizottság és a Testület kapcsolattartó pontjai

(1)   A közvetítő szolgáltatók kijelölnek egy egyedüli kapcsolattartó pontot, amely lehetővé teszi számukra e rendelet alkalmazásában a tagállami hatóságokkal, a Bizottsággal és a 61. cikkben említett Testülettel folytatott közvetlen elektronikus kommunikációt.

(2)   A közvetítő szolgáltatók közzéteszik az egyedüli kapcsolattartó pontjuk könnyű azonosításához és az egyedüli kapcsolattartó pontjukkal folytatott kommunikációhoz szükséges információkat. Ennek az információnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie és azt naprakészen kell tartani.

(3)   A közvetítő szolgáltatóknak a (2) bekezdésben említett információkban fel kell tüntetniük, hogy egy, a lehető legtöbb uniós polgár által széles körben megértett nyelven felül a tagállamok mely hivatalos nyelve vagy nyelvei használhatók az elektronikus kapcsolattartó pontjukkal folytatott kommunikációhoz, és ezek között szerepelnie kell azon tagállam legalább egy hivatalos nyelvének, ahol a közvetítő szolgáltató székhelye, illetve jogi képviselőjének lakóhelye vagy letelepedési helye található.

12. cikk

Kapcsolattartó pontok a szolgáltatásokat igénybe vevők számára

(1)   A közvetítő szolgáltatók kijelölnek egy egyedüli kapcsolattartó pontot, amely lehetővé teszi a szolgáltatás igénybe vevői számára, hogy közvetlenül és gyorsan, elektronikus úton és felhasználóbarát módon kommunikáljon velük, többek között azáltal, hogy lehetővé teszi a szolgáltatás igénybe vevői számára, hogy megválasszák azt a kommunikációs eszközt, amely nem kizárólag automatizált eszközökre támaszkodik.

(2)   A 2000/31/EK irányelv szerinti kötelezettségeken felül a közvetítő szolgáltatók közzéteszik a szolgáltatás igénybe vevői számára az egyedüli kapcsolattartó pontjuk könnyű azonosításához és az egyedüli kapcsolattartó pontjukkal folytatott kommunikációhoz szükséges információkat. Az említett információnak könnyen hozzáférhetőnek kell lennie és azt naprakész kell tartani.

13. cikk

Jogi képviselők

(1)   Az olyan közvetítő szolgáltatók, amelyek nem rendelkeznek letelepedési hellyel az Unióban, de ott szolgáltatásokat kínálnak, írásban kijelölnek egy természetes vagy jogi személyt, hogy jogi képviselőként járjon el az egyik olyan tagállamban, ahol a szolgáltató a szolgáltatásait kínálja.

(2)   A közvetítő szolgáltatóknak olyan megbízást kell adniuk jogi képviselőjüknek, amely alapján az illetékes tagállami hatóságok, a Bizottság és a Testület az ilyen szolgáltatók mellett vagy helyett hozzájuk fordulhatnak az e rendelettel összefüggésben hozott határozatok átvételével, a határozatoknak való megfeleléssel és a határozatok érvényesítésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A közvetítő szolgáltatók biztosítják a jogi képviselőjük számára az illetékes tagállami hatóságokkal, a Bizottsággal és a Testülettel való hatékony és időszerű együttműködés, illetve a határozatoknak való megfelelés garantálásához szükséges hatásköröket és elegendő erőforrásokat.

(3)   A kijelölt jogi képviselő felelősségre vonható az e rendeletben előírt kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén, a közvetítő szolgáltató felelősségének és az ellene indítható jogi eljárások sérelme nélkül.

(4)   A közvetítő szolgáltatók tájékoztatják azon tagállam digitális szolgáltatásokkal foglalkozó koordinátorát a jogi képviselőjük nevéről, postai címéről, e-mail-címéről és telefonszámáról, ahol a jogi képviselő lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkezik. A közvetítő szolgáltatók biztosítják, hogy ezek az információk nyilvánosan elérhetők, könnyen hozzáférhetők, pontosak és naprakészek legyenek.

(5)   Az Unión belüli jogi képviselő (1) bekezdés alapján történő kinevezése nem minősül Unión belüli letelepedésnek.

14. cikk

Szerződési feltételek

(1)   A közvetítő szolgáltatók a szerződési feltételeikben tájékoztatást nyújtanak a szolgáltatás igénybe vevői által megadott információkra vonatkozóan a szolgáltatásaik használatával kapcsolatban általuk megszabott korlátozásokról. Ez a tájékoztatás magában foglalja a tartalommoderálás céljából alkalmazott valamennyi szabályra, eljárásra, intézkedésre és eszközre – beleértve az algoritmikus döntéshozatalt és az emberi felülvizsgálatot –, valamint a belső panaszkezelési rendszerük eljárási szabályzatára vonatkozó információkat. Ezeket világosan, egyszerűen, érthetően, felhasználóbarát módon és egyértelműen kell megfogalmazni, továbbá könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban közzé kell tenni.

(2)   A közvetítő szolgáltatók tájékoztatják a szolgáltatás igénybe vevőit a szerződési feltételek bármely jelentős változásáról.

(3)   Amennyiben a közvetítő szolgáltatás elsősorban kiskorúakat céloz meg, vagy azt túlnyomórészt kiskorúak veszik igénybe, e közvetítő szolgáltatás nyújtójának oly módon kell elmagyaráznia a szolgáltatás igénybevételének feltételeit és az arra vonatkozó korlátozásokat, hogy az a kiskorúak számára érthető legyen.

(4)   A közvetítő szolgáltatók kellő gondossággal, objektíven és arányosan járnak el az (1) bekezdésben említett korlátozások alkalmazása és érvényesítése során, kellően figyelembe véve valamennyi érdekelt fél jogait és jogos érdekeit, beleértve a szolgáltatás igénybe vevőit megillető alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadságát, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a Chartában foglaltak szerinti más alapvető jogokat és szabadságokat.

(5)   Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak összefoglalót kell biztosítaniuk a szolgáltatások igénybe vevői számára világosan és egyértelműen megfogalmazva, tömör, könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban a szerződési feltételekről, beleértve a rendelkezésre álló jogorvoslati és jogérvényesítési lehetőségeket is.

(6)   A 33. cikkben szerinti online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online keresőprogramoknak az összes olyan tagállam hivatalos nyelvén meg kell jelentetniük a szerződési feltételeiket, amelyben szolgáltatásaikat kínálják.

15. cikk

A közvetítő szolgáltatók átláthatósági jelentési kötelezettségei

(1)   A közvetítő szolgáltatók – legalább évente egyszer – géppel olvasható formátumban és könnyen hozzáférhető módon világos, jól érthető jelentést tesznek közzé az adott időszakban általuk végzett tartalommoderálásról. Ezek a jelentések adott esetben különösen az alábbi információkat tartalmazzák:

a)

közvetítő szolgáltatók esetében a tagállami hatóságoktól kapott végzések száma, beleértve a 9. és 10. cikkel összhangban kibocsátott végzéseket is, az érintett jogellenes tartalom típusa szerint kategorizálva, a végzést kibocsátó tagállam, valamint a végzést kibocsátó hatóságnak vagy a végzésben meghatározott bármely más hatóságnak a végzés kézhezvételéről való tájékoztatásához és a végzés végrehajtásához szükséges medián idő;

b)

tárhelyszolgáltatók esetében a 16. cikknek megfelelően tett bejelentések száma a feltételezett érintett jogellenes tartalmak típusa szerinti bontásban, a megbízható bejelentők által benyújtott bejelentések száma, a bejelentések nyomán elvégzett intézkedések annak feltüntetésével, hogy a jog vagy a szolgáltató szerződési feltételei alapján került-e rájuk sor, az automatizált módon feldolgozott bejelentések száma, valamint az intézkedések meghozatalához szükséges medián idő;

c)

közvetítő szolgáltatók esetében érdemi és érthető tájékoztatás a szolgáltató saját kezdeményezésére végzett tartalommoderálásról, beleértve az automatizált eszközök használatát, a tartalommoderálásért felelős személyeknek nyújtott képzés és segítségnyújtás érdekében hozott intézkedéseket, a szolgáltatás igénybe vevői által nyújtott információk rendelkezésre állását, láthatóságát és hozzáférhetőségét érintő intézkedések számát és típusát, valamint a szolgáltatás igénybe vevőinek a szolgáltatáson keresztüli információszolgáltatásra való képességét, és a szolgáltatás egyéb kapcsolódó korlátozásait; a bejelentett információkat a jogellenes tartalomnak vagy a szolgáltató szerződési feltételei megsértésének a típusa, a felderítés módszere és az alkalmazott korlátozás típusa szerint bontva kell megadni;

d)

közvetítő szolgáltatók esetében a belső panaszkezelési rendszereken keresztül a szolgáltató szerződési feltételeivel összhangban, továbbá az online platformot üzemeltető szolgáltatók esetében a 20. cikkel összhangban kapott panaszok száma, a panaszok alapja, az e panaszokra vonatkozó döntések, a döntések meghozatalához szükséges medián idő és azon esetek száma, amikor e döntéseket megváltoztatták;

e)

automatizált eszközök használata tartalommoderálás céljából, beleértve a minőségi leírást, a pontos célok meghatározását, az e célok eléréséhez használt automatizált eszközök pontosságára és lehetséges hibaarányára vonatkozó mutatókat, valamint az alkalmazott biztosítékokat.

(2)   E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a közvetítő szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek, és amelyek nem minősülnek az e rendelet 33. cikkének értelmében vett online óriásplatformnak.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdése szerinti jelentések formájára, tartalmára és egyéb részleteire – többek között az összehangolt jelentéstételi időszakokra – vonatkozó mintadokumentumok kidolgozása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 80. cikk szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

2. SZAKASZ

A tárhelyszolgáltatókra, köztük az online platformokra alkalmazandó további kötelezettségek

16. cikk

Bejelentési és cselekvési mechanizmusok

(1)   A tárhelyszolgáltatók olyan mechanizmusokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik bármely személy vagy szervezet számára az olyan konkrét, a szolgáltatás keretében elérhető információk bejelentését, amelyek a magánszemély vagy szervezet szerint jogellenes tartalomnak minősül. E mechanizmusoknak könnyen hozzáférhetőnek és felhasználóbarátnak kell lenniük, valamint lehetővé kell tenniük a bejelentések kizárólag elektronikus úton történő benyújtását.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mechanizmusoknak meg kell könnyíteniük a kellően pontos és megfelelően indokolt bejelentések benyújtását. Ebből a célból a tárhelyszolgáltatók meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék és megkönnyítsék az alábbi elemek mindegyikét tartalmazó bejelentések benyújtását:

a)

annak kellően részletes magyarázata, hogy az adott magánszemély vagy szervezet miért állítja, hogy a szóban forgó információ jogellenes tartalom;

b)

az információ pontos elektronikus helyének egyértelmű megadása, például a pontos URL vagy URL-ek, vagy szükség esetén a jogellenes tartalom azonosítását lehetővé tevő további információk a tartalom típusa és az adott tárhelyszolgáltatás típusa szerint;

c)

a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet neve és e-mail-címe, kivéve a 2011/93/EU irányelv 3–7. cikkében említett valamely bűncselekményt magukban foglaló információk esetében;

d)

nyilatkozat, amely megerősíti, hogy a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet jóhiszeműen jár el, és a bejelentésben szereplő információk és állítások pontosak és hiánytalanok.

(3)   Az e cikkben említett bejelentések alapján úgy tekintendő, hogy a szolgáltató ténylegesen tudomást szerzett a 6. cikk alkalmazásában az érintett konkrét információról, amennyiben a bejelentések lehetővé teszik a megfelelő gondossággal eljáró tárhelyszolgáltató számára, hogy részletes jogi vizsgálat nélkül azonosítsa az adott tevékenység vagy információ jogellenességét.

(4)   Ha a bejelentés tartalmazza a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet elektronikus elérhetőségét, a tárhelyszolgáltató indokolatlan késedelem nélkül elküldi a bejelentés kézhezvételének megerősítését az adott magánszemélynek vagy szervezetnek.

(5)   A szolgáltató emellett – indokolatlan késedelem nélkül – értesíti az adott magánszemélyt vagy szervezetet a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatos döntéséről, tájékoztatást nyújtva az e döntéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.

(6)   A tárhelyszolgáltatók feldolgozzák az (1) bekezdésben említett mechanizmusok keretében tett bejelentéseket, és időben, kellő gondossággal, nem önkényesen és tárgyilagosan eljárva döntést hoznak a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatban. Ha a tárhelyszolgáltatók az említett feldolgozáshoz vagy döntéshozatalhoz automatizált eszközöket vesznek igénybe, akkor az erre vonatkozó tájékoztatást az (5) bekezdésben említett értesítésbe foglalják.

17. cikk

Indokolás

(1)   A tárhelyszolgáltatók kötelesek egyértelmű és konkrét indokolást nyújtani a szolgáltatás érintett igénybe vevői számára a következő korlátozások bármelyikéről, amelyeket azért alkalmaznak, mert a szolgáltatást igénybe vevő által nyújtott információ jogellenes tartalom vagy nem felel meg a szerződési feltételeiknek:

a)

a szolgáltatás igénybe vevője által nyújtott egyes információk láthatóságának korlátozása, ideértve a tartalom eltávolítását, a tartalomhoz való hozzáférés megszüntetését vagy a tartalom hátrasorolását;

b)

a pénzkifizetések felfüggesztése, megszüntetése vagy egyéb korlátozása;

c)

a szolgáltatásnyújtás teljes vagy részleges felfüggesztése vagy megszüntetése;

d)

a szolgáltatást igénybe vevő fiókjának felfüggesztése vagy megszüntetése.

(2)   Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a szolgáltató ismeri a vonatkozó elektronikus elérhetőségeket. Az említett bekezdést legkésőbb a korlátozás bevezetésének időpontjától kezdődően – annak okától és módjától függetlenül – kell alkalmazni.

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az információ megtévesztő, nagy mennyiségű, kereskedelmi tartalom.

(3)   Az (1) bekezdésben említett indokolás legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)

információ arról, hogy a döntés maga után vonja-e az információ eltávolítását, hozzáférhetőségének megszüntetését, hátrasorolását vagy láthatóságának korlátozását, vagy az adott információhoz kapcsolódó pénzkifizetések felfüggesztését vagy megszüntetését, vagy az (1) bekezdésben említett egyéb intézkedéseket ír-e elő az információ tekintetében, és adott esetben a döntés területi hatályát és időtartamát;

b)

a döntés meghozatala során figyelembe vett tények és körülmények, beleértve adott esetben azt, hogy a döntésre a 16. cikknek megfelelően tett bejelentés következtében került-e sor, vagy önkéntes, saját kezdeményezésű vizsgálatok alapján, valamint a bejelentő személyazonossága, ha feltétlenül szükséges;

c)

adott esetben a döntés meghozatala során használt automatizált eszközök alkalmazására vonatkozó információk, beleértve az arra vonatkozó információt is, ha a döntéshozatalra az automatizált eszközök használatával észlelt vagy azonosított tartalom vonatkozásában került sor;

d)

ha a döntés feltételezetten jogellenes tartalomra vonatkozik, a jogalapra való hivatkozás, valamint arra vonatkozó magyarázat, hogy ennek alapján miért minősül jogellenes tartalomnak az adott információ;

e)

ha a döntés azon alapul, hogy az információk feltételezhetően nem egyeztethetők össze a tárhelyszolgáltató szerződési feltételeivel, a szerződéses indokra vonatkozó hivatkozás, valamint arra vonatkozó magyarázat, hogy ennek alapján miért minősül összeegyeztethetetlennek az adott információ;

f)

a szolgáltatás igénybe vevője számára a döntéssel kapcsolatban elérhető jogorvoslati lehetőségekkel – adott esetben különösen a belső panaszkezelési mechanizmusokkal, peren kívüli vitarendezéssel és bírósági jogorvoslatokkal – kapcsolatos egyértelmű és felhasználóbarát tájékoztatás.

(4)   A tárhelyszolgáltatók által e cikknek megfelelően nyújtott tájékoztatás egyértelmű és könnyen érthető kell, hogy legyen, valamint az adott körülmények között észszerűen lehetséges mértékben pontos és konkrét. A tájékoztatás mindenekelőtt olyan kell, hogy legyen, hogy észszerűen lehetővé tegye a szolgáltatás érintett igénybe vevője számára a (3) bekezdés f) pontjában említett jogorvoslati lehetőségek hatékony gyakorlását.

(5)   Ez a cikk nem alkalmazandó a 9. cikkben említett végzésekre.

18. cikk

Bűncselekmények gyanújának bejelentése

(1)   Amennyiben egy tárhelyszolgáltató olyan információ birtokába jut, amelynek alapján felmerül a gyanú, hogy egy személynek vagy személyeknek az életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekményt követtek el, követnek el vagy valószínűleg el fognak követni, haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett tagállam vagy tagállamok bűnüldözési vagy igazságügyi hatóságait a gyanújáról, és rendelkezésükre kell bocsátania minden elérhető releváns információt.

(2)   Ha a tárhelyszolgáltató nem tudja kellő bizonyossággal meghatározni, hogy melyik az érintett tagállam, akkor annak a tagállamnak a bűnüldözési hatóságait tájékoztatja, amelyben letelepedési hellyel rendelkezik vagy amelyben jogi képviselője lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkezik, vagy tájékoztatja az Europolt, vagy mindkettőt.

E cikk alkalmazásában az érintett tagállam az a tagállam, ahol a feltételezések szerint sor került, sor kerül vagy valószínűleg sor kerül a bűncselekményre, vagy az a tagállam, ahol a feltételezett elkövető lakóhellyel rendelkezik vagy tartózkodik, vagy az a tagállam, ahol a feltételezett bűncselekmény áldozata lakóhellyel rendelkezik vagy tartózkodik.

3. SZAKASZ

Az online platformot üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandó további kötelezettségek

19. cikk

A mikro- és kisvállalkozások kizárása

(1)   Ez a szakasz – a 24. cikk (3) bekezdésének kivételével – nem vonatkozik azokra az online platformot üzemeltető szolgáltatókra, amelyek a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek.

Ez a szakasz – a 24. cikk (3) bekezdése és a 3a. szakasz kivételével – nem alkalmazandó azokra az online platformot üzemeltető szolgáltatókra, amelyek korábban a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozási jogállásra való jogosultságot szereztek az említett ajánlás 4. cikkének (2) bekezdése szerinti jogállásuk elvesztését követő 12 hónapon belül, kivéve, ha a 33. cikk értelmében online óriásplatformok.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve e szakasz a 33. cikk értelmében online óriásplatformnak minősített szolgáltatókra alkalmazandó, függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek-e.

20. cikk

Belső panaszkezelési rendszer

(1)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók az ebben a bekezdésben említett döntést követően legalább hat hónapig hozzáférést biztosítanak a szolgáltatás igénybe vevői – köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek – számára egy olyan hatékony belső panaszkezelési rendszerhez, amely lehetővé teszi számukra a panaszok elektronikus úton és ingyenesen történő benyújtását az online platformot üzemeltető szolgáltató által a bejelentés kézhezvételét követően hozott döntése, vagy az online platformot üzemeltető szolgáltató azon az alapon hozott alábbi döntései ellen, hogy a szolgáltatás igénybe vevői által rendelkezésre bocsátott információ jogellenes tartalomnak minősül vagy nem egyeztethető össze a szolgáltató szerződési feltételeivel:

a)

az információ esetleges eltávolítására, hozzáférhetőségének megszüntetésére vagy láthatóságának korlátozására vonatkozó döntés;

b)

a szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott szolgáltatás esetleges részleges vagy teljes felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó döntések;

c)

a szolgáltatás igénybe vevője fiókjának esetleges felfüggesztésére vagy megszüntetésére vonatkozó döntések;

d)

a szolgáltatás igénybe vevője által nyújtott információhoz kapcsolódó monetizálás esetleges felfüggesztésére, megszüntetésére vagy más módon történő korlátozására vonatkozó döntések.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett legalább hat hónapos időszak azon a napon kezdődik, amelyen a szolgáltatás igénybe vevőjét a 16. cikk (5) bekezdésével vagy a 17. cikkel összhangban tájékoztatják a döntésről.

(3)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a belső panaszkezelési rendszerük könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát legyen, illetve lehetővé tegye és elősegítse a kellően pontos és megfelelően indokolt panaszok benyújtását.

(4)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók időben, megkülönböztetéstől mentesen, kellő gondossággal és nem önkényesen eljárva kezelik a belső panaszkezelési rendszerükben benyújtott panaszokat. Ha a panasz kellő alapot szolgáltat arra, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltató úgy ítélje meg, hogy megalapozatlan azon döntése, hogy a bejelentést követően nem intézkedik vagy a panasz tárgyát képező információ nem jogellenes, illetve nem összeegyeztethetetlen a szerződési feltételeivel, vagy arra utaló információt tartalmaz, hogy a panaszos magatartása nem indokolja a meghozott intézkedést, akkor az online platformot üzemeltető szolgáltató indokolatlan késedelem nélkül visszavonja az (1) bekezdésben említett döntését.

(5)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják a panaszosokat a panasz tárgyát képező információkkal kapcsolatos indokolt döntésükről, és a peren kívüli vitarendezés 21. cikkben szabályozott lehetőségéről, valamint az egyéb elérhető jogorvoslati lehetőségekről.

(6)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy az (5) bekezdésben említett döntésekre ne kizárólagosan automatizált módon kerüljön sor, hanem megfelelő képesítéssel rendelkező személyzet felügyelete alatt.

21. cikk

Peren kívüli vitarendezés

(1)   A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.

Az online platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a szolgáltatás igénybe vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online interfészükön.

Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.

(2)   A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.

Az online platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.

A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.

(3)   A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:

a)

pártatlan, és pénzügyileg is független az online platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől;

b)

rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez;

c)

tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől;

d)

az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét;

e)

képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén;

f)

a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor.

A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:

a)

azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és

b)

azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint.

(4)   A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.

A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:

a)

felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát;

b)

feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot;

c)

azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket;

d)

meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

e)

adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.

(5)   Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a szolgáltatás igénybe vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a szolgáltatás igénybe vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a szolgáltatás igénybe vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a szolgáltatás igénybe vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.

(6)   A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.

(8)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.

(9)   Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.

22. cikk

Megbízható bejelentők

(1)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók megteszik az annak biztosításához szükséges műszaki és szervezeti intézkedéseket, hogy a kijelölt szakterületükön belül eljáró, megbízható bejelentők által a 16. cikkben említett mechanizmusok révén tett bejelentéseket kiemelten kezeljék, azokat indokolatlan késedelem nélkül feldolgozzák, és azokról indokolatlan késedelem nélkül döntés szülessen.

(2)   Az e rendelet értelmében vett megbízható bejelentői státuszt – bármely szervezet kérelme alapján – annak a tagállamnak a digitális szolgáltatási koordinátora ítéli oda, amelyben a kérelmező letelepedési rendelkezik, annak a kérelmezőnek, amely bizonyította, hogy megfelelt valamennyi alábbi feltételnek:

a)

szakértelemmel és hozzáértéssel rendelkezik a jogellenes tartalom észlelése, azonosítása és bejelentése terén;

b)

független minden, online platformot üzemeltető szolgáltatótól;

c)

kellő gondossággal, pontosan és tárgyilagosan végzi tevékenységét a bejelentések benyújtása céljából.

(3)   A megbízható bejelentők legalább évente egyszer könnyen érthető és részletes jelentést tesznek közzé az adott időszakban a 16. cikkel összhangban benyújtott bejelentésekről. A jelentésnek legalább a bejelentések számát fel kell sorolnia az alábbiak szerint kategorizálva:

a)

a tárhelyszolgáltató kiléte;

b)

a feltételezetten jogellenes, bejelentett tartalom típusa;

c)

a szolgáltató által hozott intézkedések;

Az említett jelentésnek tartalmaznia kell a megbízható bejelentő függetlenségének biztosítására bevezetett eljárások ismertetését.

A megbízható bejelentők megküldik az említett jelentést a státuszt odaítélő digitális szolgáltatási koordinátornak, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé teszik. A jelentésben szereplő információk nem tartalmazhatnak személyes adatokat.

(4)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a Testületet azon szervezetek nevéről, címéről és e-mail-címéről, amelyeknek a (2) bekezdésnek megfelelően odaítélték a megbízható bejelentői státuszt, illetve amelyek esetében a (6) bekezdésnek megfelelően felfüggesztették vagy visszavonták a megbízható bejelentői státuszt a (7) bekezdésnek megfelelően.

(5)   A Bizottság könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban közzéteszi a (4) bekezdésben említett információkat egy nyilvánosan elérhető adatbázisban, amelyet naprakészen tart.

(6)   Ha valamely online platformot üzemeltető szolgáltató arra utaló információval rendelkezik, hogy egy megbízható bejelentő a 16. cikkben említett mechanizmusok keretében jelentős számú, nem kellően pontos, téves vagy nem megfelelően megindokolt bejelentést tett, ideértve a panaszoknak a 20. cikk (4) bekezdésében említett belső panaszkezelési rendszer keretében történő kezelésével összefüggésben gyűjtött információkat is, tájékoztatnia kell erről azt a digitális szolgáltatási koordinátort, amely az adott szervezetnek a megbízható bejelentői státuszt odaítélte, mellékelve a szükséges magyarázatokat és igazoló dokumentumokat. Az online platformot üzemeltető szolgáltatótól kapott információk kézhezvételét követően, és amennyiben a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat megindításának legitim oka van, akkor a vizsgálat időtartama alatt fel kell függeszteni a megbízható bejelentői státuszt. A vizsgálatot indokolatlan késedelem nélkül le kell folytatni.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely a szervezetnek a megbízható bejelentői státuszt odaítélte, vissza kell vonnia ezt a státuszt, ha – a saját kezdeményezésére vagy a harmadik féltől származó információk alapján, beleértve az online platformot üzemeltető szolgáltató által a (6) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátott információkat – megállapítja, hogy az adott szervezet már nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek. A státusz visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátor lehetőséget nyújt az adott szervezetnek arra, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a szervezet megbízható bejelentői státuszát.

(8)   A Bizottság – a Testülettel folytatott konzultációt követően – szükség esetén iránymutatást bocsát ki az online platformot üzemeltető szolgáltatók és a digitális szolgáltatási koordinátorok számára a (2), (6) és (7) bekezdés alkalmazásához.

23. cikk

A visszaélésekkel szembeni intézkedések és védelem

(1)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak – észszerű időtartamra és előzetes figyelmeztetést követően – fel kell függeszteniük szolgáltatásaik nyújtását a szolgáltatás azon igénybe vevői számára, amelyek gyakran bocsátanak rendelkezésre nyilvánvalóan jogellenes tartalmakat.

(2)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók – észszerű időre és előzetes figyelmeztetést követően – felfüggesztik a 16. cikkben említett bejelentési és cselekvési mechanizmusok, illetve a 20. cikkben említett belső panaszkezelési rendszerek révén az olyan magánszemélyek vagy szervezetek, illetve panaszosok által tett bejelentések és panaszok kezelését, akik vagy amelyek gyakran tesznek nyilvánvalóan megalapozatlan bejelentéseket vagy panaszokat.

(3)   A felfüggesztésről szóló döntés meghozatalakor az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak eseti elbírálás alapján, időben, kellő gondossággal és objektíven értékelniük kell, hogy a szolgáltatás igénybe vevője, az adott magánszemély, szervezet vagy panaszos részt vesz-e az (1) és (2) bekezdésben említett visszaélésben; ezen értékelés során minden olyan releváns tényt és körülményt figyelembe kell venniük, amely az online platformot üzemeltető szolgáltató rendelkezésére álló információkból nyilvánvaló. Ezek a körülmények magukban foglalják legalább az alábbiakat:

a)

a nyilvánvalóan jogellenes tartalmú elemek vagy a nyilvánvalóan megalapozatlan olyan bejelentések vagy panaszok abszolút száma, amelyeket egy adott időtartományon belül nyújtottak be;

b)

ezek relatív aránya az adott időtartományon belül a rendelkezésre bocsátott információk, illetve megtett bejelentések teljes számához képest;

c)

a visszaéléseknek – beleértve a jogellenes tartalmak jellegét is –, illetve azok következményeinek a súlyossága;

d)

a szolgáltatás igénybe vevőjének, az adott magánszemélynek, szervezetnek vagy panaszosnak a szándéka, amennyiben azt azonosítani lehet.

(4)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak a szerződési feltételeikben egyértelműen és részletesen meg kell határozniuk az (1) és a (2) bekezdésben említett visszaélésekkel kapcsolatos üzletpolitikájukat, és példákat kell említeniük azon tényekre és körülményekre, amelyeket figyelembe vesznek annak értékelésekor, hogy egy bizonyos magatartás visszaélésnek minősül-e, illetve hogy mennyi időre szóljon a felfüggesztés.

24. cikk

Az online platformot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó átláthatósági jelentési kötelezettségek

(1)   A 15. cikkben említett információkon túl az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak az említett cikkben előírt jelentésekben az alábbiakra vonatkozó információkat is fel kell tüntetniük:

a)

a 21. cikkben említett, peren kívüli vitarendezési testületek elé terjesztett viták száma, a vitarendezés kimenetele és a vitarendezési eljárás lefolytatásához szükséges medián idő, valamint a viták azon hányada, amely tekintetében az online platformot üzemeltető szolgáltató a testület határozatait végrehajtotta;

b)

a 23. cikk alapján kiszabott felfüggesztések száma, különbséget téve a nyilvánvalóan jogellenes tartalom, a nyilvánvalóan megalapozatlan értesítések benyújtása és a nyilvánvalóan megalapozatlan panaszok benyújtása miatti felfüggesztések között.

(2)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak 2023. február 17-ig és azt követően legalább hathavonta minden egyes online platformjukra vagy online keresőprogramjukra vonatkozóan online felületük nyilvánosan hozzáférhető részén közzé kell tenniük, hogy a szolgáltatásnak az Unióban havonta átlagosan hány aktív igénybe vevője volt, ami az elmúlt hat hónap átlagaként számítandó ki, méghozzá – amennyiben sor került e jogi aktusok elfogadására – a 33. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott módszertannak megfelelően.

(3)   Az online platformot vagy az online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak tájékoztatniuk kell a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort és a Bizottságot – azok kérésére és indokolatlan késedelem nélkül – a (2) bekezdésben említett, az ilyen kérések időpontjában naprakész információkról. A digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság további információkat kérhet az online platformot vagy az online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatótól az említett bekezdésben említett számításokkal kapcsolatban, beleértve a felhasznált adatokkal kapcsolatos magyarázatokat és indokolást is. Ezek az információk nem tartalmazhatnak személyes adatokat.

(4)   Amennyiben a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak az e cikk (2) és (3) bekezdése szerint kapott információk alapján oka van úgy tekinteni, hogy valamely online platformot üzemeltető szolgáltató vagy online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató eléri a szolgáltatást az Unióban havonta aktívan igénybe vevők átlagos számára vonatkozó, a 33. cikk (1) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, tájékoztatnia kell erről a Bizottságot.

(5)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül továbbítaniuk kell a Bizottságnak a döntéseket és a 17. cikk (1) bekezdésében említett indokolásokat, a Bizottság által kezelt, nyilvánosan hozzáférhető, géppel olvasható adatbázisba foglalás céljából. Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a benyújtott információk ne tartalmazzanak személyes adatokat.

(6)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdése szerinti jelentések formájára, tartalmára és egyéb részleteire vonatkozó mintadokumentumok kidolgozása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Online interfész tervezése és kialakítása

(1)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem tervezhetik meg, alakíthatják ki vagy üzemeltethetik online interfészeiket oly módon, amely megtéveszti vagy manipulálja a szolgáltatásaikat igénybe vevőket vagy más módon lényegesen torzítja vagy gyengíti a szolgáltatásaikat igénybe vevők szabad és tájékozott döntéshozatalra való képességét.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti tilalom a 2005/29/EK irányelv vagy az (EU) 2016/679 rendelet hatálya alá tartozó gyakorlatokra nem alkalmazandó.

(3)   A Bizottság iránymutatást adhat ki az (1) bekezdés alkalmazásáról konkrét gyakorlatok, nevezetesen a következők esetében:

a)

egyes választási lehetőségek kiemelése a szolgáltatás igénybe vevőjének döntésre való felkérésekor;

b)

a szolgáltatás igénybe vevőjének ismételt felkérése valamely választásra olyan kérdésben, amellyel kapcsolatban már döntést hozott, különösen a felhasználói élményt zavaró felugró ablak alkalmazásával;

c)

a szolgáltatás megszüntetésére irányuló eljárásnak az előfizetési eljárásnál nehezebbé tétele.

26. cikk

Hirdetés az online platformokon

(1)   Az online platformot üzemeltető azon szolgáltatóknak, akik online interfészükön hirdetéseket jelenítenek meg, biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatások igénybe vevői számára – az egyes igénybe vevőknek megjelenített minden egyes hirdetés vonatkozásában – világosan, tömören, egyértelműen és valós időben feltüntessék a következőket:

a)

az információ hirdetésnek minősül; ezt többek között feltűnő megjelölésekkel kell biztosítani, amelyek a 44. cikknek megfelelően egységesíthetők;

b)

mely természetes vagy jogi személy nevében került sor a hirdetés megjelenítésére;

c)

a hirdetést mely természetes vagy jogi személy finanszírozta, amennyiben e személy eltér a b) pontban említett természetes vagy jogi személytől;

d)

melyek a szolgáltatás hirdetéssel megcélzott igénybe vevőjének meghatározására szolgáló paraméterekkel kapcsolatos érdemi információk – amelyeknek közvetlenül és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a hirdetésből –, és adott esetben az, hogy hogyan lehet módosítani e paramétereket.

(2)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a szolgáltatás igénybe vevői számára egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi annak bejelentését, hogy az általuk szolgáltatott tartalom kereskedelmi tájékoztatásnak minősül-e, vagy tartalmaz-e ilyet.

Amikor a szolgáltatás igénybe vevője benyújt egy e bekezdés szerinti nyilatkozatot, az online platformot üzemeltető szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a szolgáltatás más igénybe vevői világos és egyértelmű módon, valós időben – többek között olyan feltűnő megjelölések alapján, amelyek a 44. cikknek megfelelően egységesíthetők – megállapíthassák, hogy az említett nyilatkozatban foglaltak szerint a szolgáltatás igénybe vevője által szolgáltatott tartalom kereskedelmi tájékoztatásnak minősül vagy ilyen tájékoztatást tartalmaz.

(3)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem jeleníthetnek meg az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti profilalkotáson alapuló hirdetéseket a szolgáltatások igénybe vevői számára a személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett különleges kategóriáinak felhasználásával.

27. cikk

Az ajánlórendszerek átláthatósága

(1)   Az online platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek ajánlórendszereket használnak, szerződési feltételeikben – világos és közérthető nyelvezettel – meghatározzák az ajánlórendszerükben használt fő paramétereket, valamint a szolgáltatás igénybe vevői számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett fő paramétereknek magyarázatot kell adniuk arra, hogy miért ajánlják az adott információkat a szolgáltatás igénybe vevője számára. A paraméterek magukban foglalják legalább a következőket:

a)

azon kritériumok, amelyek a szolgáltatás igénybe vevője számára ajánlott információk meghatározása szempontjából a legjelentősebbek;

b)

e paraméterek viszonylagos fontosságának okai.

(3)   Amennyiben több opció is rendelkezésre áll az (1) bekezdés szerint a szolgáltatás igénybe vevői számára megjelenített információk relatív sorrendjét meghatározó ajánlórendszerek tekintetében, az online platformot üzemeltető szolgáltatók hozzáférhetővé tesznek egy olyan funkciót is, amely lehetővé teszi a szolgáltatás igénybe vevője számára, hogy bármikor kiválassza és módosítsa az általa előnyben részesített opciót. Ehhez a funkcióhoz közvetlen és könnyű hozzáférést kell biztosítani az online platform online interfészének azon külön része felől, ahol az információk prioritási sorrendjét meghatározzák.

28. cikk

A kiskorúak online védelme

(1)   A kiskorúak számára hozzáférhető online platformot üzemeltető szolgáltatók megfelelő és arányos intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy szolgáltatásukkal összefüggésben biztosított legyen a kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága.

(2)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók nem jeleníthetnek meg az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti, a szolgáltatás igénybe vevőinek adatait felhasználó profilalkotáson alapuló hirdetéseket interfészeiken, ha kellő bizonyossággal tudatában vannak annak, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú.

(3)   Az e cikkben foglalt kötelezettségek teljesítése nem kötelezi az online platformot üzemeltető szolgáltatókat arra, hogy további személyes adatokat kezeljenek annak értékelésére, hogy a szolgáltatás igénybe vevője kiskorú-e.

(4)   A Bizottság – a Testülettel folytatott konzultációt követően – iránymutatást bocsáthat ki az online platformot üzemeltető szolgáltatóknak az (1) bekezdés alkalmazásához.

4. SZAKASZ

Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatókra alkalmazandó egyéb rendelkezések, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel

29. cikk

A mikro- és kisvállalkozások kizárása

(1)   Ez a szakasz nem vonatkozik az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a szolgáltatók a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek.

Ez a szakasz nem alkalmazandó az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a szolgáltatók korábban a 2003/361/EK ajánlásban meghatározott mikro- vagy kisvállalkozási jogállásra való jogosultságot szereztek az említett ajánlás 4. cikkének (2) bekezdése szerinti jogállásuk elvesztését követő 12 hónapon belül, kivéve, ha a 33. cikk értelmében online óriásplatformok.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve e szakasz alkalmazandó az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatókra, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, amennyiben a platformot a 33. cikk értelmében online óriásplatformnak minősítették, függetlenül attól, hogy mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülnek-e.

30. cikk

A kereskedők nyomonkövethetősége

(1)   Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatók, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítják, hogy a kereskedők csak akkor használhassák az említett platformokat üzenetek küldésére vagy termékek vagy szolgáltatások kínálására az Unióban tartózkodó fogyasztók számára, ha a szolgáltatásaik e célból történő használatát megelőzően megszerezték a következő, a kereskedőkre - adott esetben - vonatkozó információkat:

a)

a kereskedő neve, címe, telefonszáma és e-mail-címe;

b)

a kereskedő személyazonosító okmányának másolata vagy egyéb, a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) 3. cikkében meghatározott elektronikus azonosítás;

c)

a kereskedő fizetési számlájának adatai;

d)

amennyiben a kereskedő a cégjegyzékbe vagy ahhoz hasonló közérdekű nyilvántartásba be van jegyezve, a szóban forgó cégjegyzék megjelölése és a kereskedő azonosítási száma vagy azonosításának azzal egyenértékű, az adott nyilvántartásban alkalmazott eszköze;

e)

a kereskedő saját kiállítású tanúsítványa, amelyben vállalja, hogy csak olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínál, amelyek megfelelnek az uniós jog alkalmazandó szabályainak.

(2)   Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel – az (1) bekezdésben említett információk kézhezvételét követően, és azt megelőzően, hogy az érintett kereskedő számára lehetővé tenné szolgáltatásai igénybevételét – legjobb tudása szerint törekszik annak értékelésére, hogy az (1) bekezdés a)–e) pontjában említett információk megbízhatóak és hiánytalanok-e, amihez a tagállamok vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott, szabadon hozzáférhető hivatalos online adatbázisokat vagy online interfészeket használ, vagy kéri a kereskedőt, hogy nyújtson be megbízható forrásból származó alátámasztó okmányokat. E rendelet alkalmazásában a kereskedőket felelősség terheli a szolgáltatott információk pontosságáért.

Azon kereskedők vonatkozásában, akik 2024. február 17-én az (1) bekezdésében említett célokra már igénybe veszik az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatók szolgáltatásait, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a szolgáltatók 12 hónapon belül a legjobb tudásuk szerint beszerzik a felsorolt információkat az érintett kereskedőktől. Amennyiben az érintett kereskedők az említett határidőn belül nem adják át az információkat, a szolgáltatók mindaddig felfüggesztik szolgáltatásaik nyújtását e kereskedők számára, amíg azok az összes információt meg nem adják.

(3)   Ha az olyan online platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, elegendő információval rendelkezik arra nézve, vagy oka van feltételezni, hogy az (1) bekezdésben említett, a kereskedőtől kapott valamely információ pontatlan, hiányos, vagy már nem aktuális, a szolgáltatónak – haladéktalanul, vagy az uniós és a nemzeti jogban meghatározott határidőn belül – fel kell szólítania a kereskedőt a helyzet orvoslására.

Ha a kereskedő nem helyesbíti vagy nem egészíti ki az ilyen információt, az olyan online platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a termékeknek vagy szolgáltatásoknak az Unióban található fogyasztók számára történő kínálásával kapcsolatban haladéktalanul felfüggeszti a szolgáltatásnyújtását az említett kereskedő felé, amíg az maradéktalanul nem tesz eleget a felszólításnak.

(4)   Az (EU) 2019/1150 rendelet 4. cikkének sérelme nélkül abban az esetben, ha az olyan online platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, e cikk (1) alapján megtagadja a kereskedőtől a szolgáltatás igénybevételének engedélyezését, vagy e cikk (3) bekezdése alapján felfüggeszti annak nyújtását, az érintett kereskedőnek joga van panaszt benyújtani az e rendelet 20. és 21. cikkében előírtak szerint.

(5)   Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, az érintett kereskedővel fennálló szerződéses jogviszony megszűnését követően további hat hónapig biztonságos módon tárolnia kell az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően megkapott információkat. Ezt követően törölnie kell az információkat.

(6)   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az olyan online platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, csak akkor adhat ki információkat harmadik feleknek, ha azt az alkalmazandó jog előírja, ideértve a 10. cikkben említett végzéseket, valamint a tagállami illetékes hatóságok vagy a Bizottság által az e rendelet szerinti feladataik ellátása érdekében kibocsátott végzéseket.

(7)   Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, egyértelmű, könnyen hozzáférhető és érthető módon a szolgáltatás igénybe vevőinek rendelkezésére kell bocsátania online platformjain az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában említett információkat. Ezeket az információkat hozzáférhetővé kell tenni legalább az online platform azon online interfészén, amelyen a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó információt megjelenítik.

31. cikk

Beépített megfelelés a kialakítás által

(1)   Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítania kell, hogy online interfésze úgy legyen tervezve és kialakítva, hogy a kereskedők az alkalmazandó uniós jog értelmében eleget tehessenek kötelezettségeiknek a szerződéskötés előtti tájékoztatás, a megfelelés és a termékbiztonságra vonatkozó tájékoztatás vonatkozásában.

Az érintett szolgáltatónak biztosítania kell különösen azt, hogy online interfésze lehetővé tegye a kereskedők számára, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 13. pontjában és más uniós jogszabályokban meghatározott gazdasági szereplő nevére, címére, telefonszámára és e-mail-címére vonatkozó információkat bocsássanak rendelkezésre.

(2)   Az olyan online platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítania kell, hogy online interfésze úgy legyen tervezve és kialakítva, hogy a kereskedők legalább a következőket rendelkezésre bocsáthassák:

a)

a szolgáltatók szolgáltatásain keresztül az Unióban tartózkodó fogyasztók számára népszerűsített vagy kínált termékek vagy szolgáltatások világos és egyértelmű azonosításához szükséges információk;

b)

a kereskedőt azonosító bármely jelzés, például a védjegy, a szimbólum vagy a logó; és

c)

adott esetben – a termékbiztonságra és a termékmegfelelésre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban – a címkézésre és jelölésre vonatkozó információk.

(3)   Az online platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a legjobb tudásuk szerint és még azt megelőzően, hogy lehetővé tennék a kereskedők számára a termék vagy a szolgáltatás az említett platformon történő kínálását, törekedniük kell annak értékelésére, hogy a kereskedők rendelkezésre bocsátották-e az (1) és (2) bekezdésben említett információkat. Miután az olyan online platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, engedélyezte a kereskedő számára a termék vagy szolgáltatás kínálását online platformján, észszerű erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy véletlenszerűen ellenőrizze bármely hivatalos, szabadon hozzáférhető és géppel olvasható online adatbázisban vagy online interfészben, hogy a kínált termékeket vagy szolgáltatásokat jogellenesnek minősítették-e.

32. cikk

A tájékoztatáshoz való jog

(1)   Amennyiben egy olyan online platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel – az igénybe vett eszköztől függetlenül –, tudomást szerez arról, hogy egy kereskedő a szolgáltatásain keresztül az Unióban tartózkodó fogyasztóknak jogellenes terméket vagy szolgáltatást kínált, az említett szolgáltatónak tájékoztatnia kell a fogyasztókat –amennyiben rendelkezik azok elérhetőségi adataival – a következőkről:

a)

arról a tényéről, hogy a termék vagy szolgáltatás jogellenes;

b)

a kereskedőt azonosító adatokról; és

c)

valamennyi vonatkozó jogorvoslati eszközről.

Az első bekezdésben megállapított kötelezettség kizárólag a jogellenes termékek vagy szolgáltatások azon megvásárlásaira korlátozódik, amelyek legfeljebb hat hónappal azt megelőzően történtek, hogy a szolgáltató tudomást szerzett a termék vagy szolgáltatás jogellenes jellegéről.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett helyzetben az olyan online platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők közötti szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, nem rendelkezik valamennyi fogyasztó elérhetőségi adataival, online interfészén nyilvánosan elérhető és könnyen hozzáférhető módon közzéteszi a jogellenes termékkel vagy szolgáltatással, a kereskedő kilétével és az összes vonatkozó jogorvoslati lehetőséggel kapcsolatos információkat.

5. SZAKASZ

Az online óriásplatformot, illetve nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó további kötelezettségek a rendszerszintű kockázatok kezelése érdekében

33. cikk

Online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok

(1)   Ez a szakasz azokra az online platformokra és online keresőprogramokra alkalmazandó, amelyek havonta átlagosan legalább 45 millió, a szolgáltatást aktívan igénybe vevővel rendelkeznek az Unióban, és amelyeket a (4) bekezdéssel összhangban online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramoknak minősítettek.

(2)   A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 87. cikknek megfelelően, hogy kiigazítsa az (1) bekezdésben említett, a szolgáltatást az Unióban havonta átlagosan aktívan igénybe vevők számát, amennyiben az Unió népessége legalább 5 %-kal nő vagy csökken a 2020. évi népességéhez képest, vagy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén történő kiigazítást követően annak az évnek a népességéhez képest, amelyben a legutóbbi felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásra került. Ebben az esetben úgy igazítja ki a számot, hogy az az uniós népesség 10 %-ának feleljen meg abban az évben, amikor elfogadta a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, felfelé vagy lefelé kerekítve, millióban megadva.

(3)   A Bizottság – a Testülettel folytatott konzultációt követően – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a 87. cikknek megfelelően, hogy – e cikk (1) bekezdésének és a 24. cikk (2) bekezdésének alkalmazása céljából – kiegészítse e rendelet rendelkezéseit az annak kiszámítására szolgáló módszertan megállapításával, hogy a szolgáltatásnak havonta átlagosan hány aktív igénybe vevője van az Unióban, biztosítva, hogy a módszertan figyelembe vegye a piaci és technológiai fejleményeket.

(4)   A Bizottság a letelepedési hely szerinti tagállammal folytatott konzultációt vagy a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor által a 24. cikk (4) bekezdése szerint szolgáltatott információk figyelembevételét követően határozatot fogad el, amelyben –e rendelet alkalmazásában – online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősíti azt az online platformot vagy online keresőprogramot, amely esetében a szolgáltatás aktív igénybe vevőinek havi átlagos száma eléri vagy meghaladja az (1) bekezdésben említett számot. A Bizottság a határozatát az online platformot vagy online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató által a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően jelentett adatok vagy a 24. cikk (3) bekezdése alapján kért kiegészítő információk, illetve a Bizottság rendelkezésére álló bármely más adat alapján hozza meg.

Az a körülmény, hogy az online platformot vagy online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató nem felel meg a 24. cikk (2) bekezdésének, vagy nem tesz eleget a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor, illetve a Bizottság 24. cikk (3) bekezdése szerinti kérésének, nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy az adott szolgáltatót e bekezdésnek megfelelően online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak minősítse.

Amennyiben a Bizottság határozatát e bekezdés első albekezdése szerint a rendelkezésére álló egyéb információkra vagy a 24. cikk (3) bekezdése alapján kért további információkra alapozza, a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett online platformot vagy online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak arra, hogy 10 munkanapon belül közölje véleményét a Bizottság azon előzetes megállapításairól, amelyek alapján az online platformot vagy az online keresőprogramot online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak kívánja minősíteni. A Bizottság kellően figyelembe veszi az érintett szolgáltató által közölt véleményt.

Az a körülmény, hogy az érintett online platformot vagy online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató nem közli véleményét a harmadik albekezdés szerint, nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy az adott online platformot vagy online keresőprogramot a rendelkezésére álló egyéb információk alapján online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősítse.

(5)   A Bizottság megszünteti a minősítést, ha az online platform szolgáltatásait havonta átlagosan aktívan igénybe vevők száma egy éven át megszakítás nélkül nem éri el vagy haladja meg az (1) bekezdésben említett számot.

(6)   A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül közli a (4) és (5) bekezdés szerinti határozatait az érintett online platformot vagy online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóval, a Testülettel és a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátorral.

A Bizottság gondoskodik a minősített online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok jegyzékének közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azt naprakészen tartja. Az ebben a szakaszban meghatározott kötelezettségek négy hónappal azt követően válnak alkalmazandóvá, illetve veszítik hatályukat az érintett online óriásplatformokra és nagyon népszerű online keresőprogramra nézve, hogy az érintett szolgáltatóval közölték a határozatot első bekezdésben foglaltak szerint.

34. cikk

Kockázatértékelés

(1)   Az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak gondosan azonosítaniuk, elemezniük és értékelniük kell a szolgáltatásaik és a kapcsolódó rendszerek – többek között az algoritmikus rendszerek – kialakításából vagy működéséből vagy a szolgáltatásaik használatából eredő rendszerszintű kockázatokat.

A kockázatértékeléseket az alkalmazásnak a 33. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett kezdőnapjától kezdve, majd ezt követően legalább évente egyszer kell elvégezniük, de mindenképpen végre kell hajtaniuk minden olyan funkció telepítése előtt, amely valószínűsíthetően kritikus hatást gyakorol az e cikk szerint azonosított kockázatokra. Ezt a kockázatértékelést a nyújtott szolgáltatásoknak megfelelően kell elvégezni, annak a rendszerszintű kockázatokkal arányosnak kell lennie – figyelembe véve azok súlyosságát és valószínűségét –, és magában kell foglalnia az alábbi rendszerszintű kockázatokat:

a)

jogellenes tartalom terjesztése a szolgáltatásaik használatával;

b)

az alapvető jogok gyakorlását érintő tényleges vagy várható negatív hatások, különös tekintettel a Charta 1. cikkében foglalt, az emberi méltósághoz való alapvető jogra, a Charta 7. cikkében foglalt, a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jogra, a Charta 8. cikkében foglalt, a személyes adatok védelméhez való alapvető jogra, a Charta 11. cikkében foglalt, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való alapvető jogra – beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét –, valamint a Charta 21. cikkében foglalt, a megkülönböztetés tilalmához való alapvető jogra, a Charta 24. cikkében foglalt, a gyermekek jogainak védelméhez való alapvető jogra és a Charta 24. cikkében foglalt, a magas szintű fogyasztóvédelemhez való alapvető jogra;

c)

a polgári közbeszédre, valamint a választási folyamatokra és a közbiztonságra gyakorolt bármely tényleges vagy várható negatív hatás;

d)

a nemi alapú erőszakkal, a közegészség és a kiskorúak védelmével összefüggő tényleges vagy előre látható negatív hatások, valamint a személyek testi és szellemi jóllétére gyakorolt súlyos negatív következmények.

(2)   A kockázatértékelés elvégzésekor az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak figyelembe kell venniük különösen azt, hogy a következő tényezők befolyásolják-e – és ha igen, hogyan – az (1) bekezdésben említett rendszerszintű kockázatok bármelyikét:

a)

ajánlórendszereik és bármely más releváns algoritmikus rendszerük kialakítása;

b)

tartalommoderálási rendszereik;

c)

az alkalmazandó szerződési feltételek és azok érvényesítése;

d)

a hirdetések kiválasztását és megjelenítését végző rendszerek;

e)

a szolgáltató adatokkal kapcsolatos gyakorlatai.

Az értékelésnek azt is elemeznie kell, hogy az (1) bekezdés szerinti kockázatokat befolyásolja-e – és ha igen, hogyan – szolgáltatásuk szándékos manipulálása, többek között a szolgáltatás nem autentikus használata vagy automatizált támadása révén, valamint a jogellenes tartalom és a szerződési feltételeikkel összeegyeztethetetlen információk bővítése és potenciálisan gyors és széles körű terjedése.

Az értékelés során figyelembe kell venni a sajátos regionális vagy nyelvi szempontokat, többek között azokat, amelyek kifejezetten egy tagállamra jellemzőek.

(3)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók a kockázatértékelés elvégzését követően legalább három évig megőrzik a kockázatértékeléseket alátámasztó dokumentumokat, és kérésre közlik azokat a Bizottsággal és a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátorral.

35. cikk

Kockázatcsökkentés

(1)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentési intézkedéseket kell bevezetniük a 33. cikk értelmében azonosított egyes rendszerszintű kockázatokra szabva, kiemelt figyelmet fordítva az ilyen intézkedéseknek az alapvető jogokra gyakorolt hatásaira. Az ilyen intézkedések adott esetben magukban foglalhatják az alábbiakat:

a)

szolgáltatásaik kialakításának, jellemzőinek vagy működésének módosítása, beleértve online interfészeiket is;

b)

szerződési feltételeik módosítása és azok érvényesítése;

c)

a tartalommoderálási eljárások módosítása, beleértve a jogellenes tartalmak konkrét típusaira vonatkozó bejelentések feldolgozásának gyorsaságát és minőségét, valamint adott esetben a bejelentett tartalom mielőbbi eltávolítását vagy hozzáférhetetlenné tételét – különösen a jogellenes gyűlöletbeszéd vagy az online erőszak esetében –, továbbá a releváns döntéshozatali eljárások és a tartalommoderálásra szánt források módosítása;

d)

algoritmikus rendszereik, köztük ajánlórendszereik tesztelése és módosítása;

e)

hirdetési rendszereik módosítása és az általuk kínált szolgáltatásokkal kapcsolatban a hirdetések megjelenítésének korlátozására vagy kiigazítására irányuló célzott intézkedések elfogadása;

f)

a belső folyamataik, erőforrásaik, a tesztelés, a dokumentáció megerősítése vagy a tevékenységeik felügyelete, különös tekintettel a rendszerszintű kockázatok észlelésére;

g)

a 22. cikk szerinti megbízható bejelentőkkel való együttműködés kezdeményezése vagy módosítása, valamint a 21. cikk szerinti, peren kívüli vitarendezési testületek határozatainak végrehajtása;

h)

az egyéb online platformot vagy online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókkal való együttműködés kezdeményezése vagy módosítása a 45. cikkben említett magatartási kódexeknek, illetve a 48. cikkben említett válságkezelési protokolloknak megfelelően;

i)

tudatosság növelésére irányuló intézkedések meghozatala és online interfészük módosítása annak érdekében, hogy a szolgáltatásukat igénybe vevőket több információval lássák el;

j)

célzott intézkedések meghozatala a gyermekek jogainak védelme érdekében, beleértve az életkor ellenőrzését és a szülői felügyeleti eszközöket, illetve olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a kiskorúak számára, hogy jelentsék a zaklatást vagy adott esetben segítséget kérjenek;

k)

annak biztosítása, hogy valamely információ, amely olyan generált vagy manipulált kép, audio- vagy videotartalom lehet, amely számottevően hasonlít létező személyekre, tárgyakra, helyekre vagy más entitásokra vagy eseményekre, és az eredetiség vagy a hitelesség hamis látszatát kelti valaki számára, megjelenítésekor jól látható jelzések révén megkülönböztethető legyen online interfészeiken, továbbá egy könnyen használható funkció biztosítása, amely lehetővé teszi a szolgáltatás igénybe vevői számára az ilyen információ megjelölését.

(2)   A Testület – a Bizottsággal együttműködve – évente egyszer átfogó jelenté tesz közzé. A jelentés az alábbiakat foglalja magában:

a)

az online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által jelentett vagy más, különösen a 39., 40. és 42. cikknek megfelelő információforrások révén azonosított legjelentősebb és ismétlődő rendszerszintű kockázatok azonosítása és értékelése;

b)

az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által az azonosított rendszerszintű kockázatok csökkentésére alkalmazott bevált gyakorlatok.

Az említett jelentés az előfordulás helye szerinti tagállamok szerinti bontásban, valamint adott esetben az Unió egészére vonatkozóan mutatja be a rendszerszintű kockázatokat.

(3)   A Bizottság – a digitális szolgáltatási koordinátorokkal együttműködve – iránymutatást adhat ki az (1) bekezdés alkalmazásáról konkrét kockázatok vonatkozásában, mindenekelőtt a bevált gyakorlatok ismertetése és lehetséges intézkedések ajánlása érdekében, kellően figyelembe véve az intézkedések lehetséges hatását valamennyi érintett félnek a Chartában foglalt alapvető jogaira. Az ilyen iránymutatás kidolgozásakor a Bizottság nyilvános konzultációkat szervez.

36. cikk

Válságreagálási mechanizmus

(1)   Válsághelyzet fennállása esetén a Bizottság a Testület ajánlása alapján határozatot fogadhat el, amelyben egy vagy több, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató számára előírja az alábbi intézkedések közül egy vagy több meghozatalát:

a)

annak értékelése, hogy szolgáltatásaik működése és használata jelentős mértékben hozzájárul-e, vagy valószínűleg jelentős mértékben hozzájárul-e a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetéshez, és ha igen, milyen mértékben és hogyan;

b)

konkrét, eredményes és arányos – például a 35. cikk (1) bekezdésében vagy a 48. cikk (2) bekezdésében előírt – intézkedések azonosítása és alkalmazása az e bekezdés a) pontja alapján azonosított súlyos fenyegetéshez való hozzájárulás megelőzése, megszüntetése vagy korlátozása érdekében;

c)

adott időpontig vagy a határozatban foglalt rendszeres időközönként jelentés benyújtása a Bizottságnak az a) pontban említett értékelésekről, a b) pont alapján hozott konkrét intézkedések pontos tartalmáról, végrehajtásáról, valamint minőségi és mennyiségi hatásáról, továbbá az említett értékelésekhez vagy intézkedésekhez kapcsolódó minden egyéb kérdésről, a határozatban meghatározottak szerint.

Az e bekezdés b) pontja szerinti intézkedések azonosítása és alkalmazása során a szolgáltatónak vagy szolgáltatóknak kellően figyelembe kell venniük a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetés komolyságát, az intézkedések sürgős voltát, valamint az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő tényleges vagy lehetséges következményeket, beleértve azt is, hogy az intézkedések esetleg nem tartják tiszteletben a Chartában rögzített alapvető jogokat.

(2)   E cikk alkalmazásában válsághelyzet fennállásának kell tekinteni, ha olyan rendkívüli körülmények merülnek fel, amelyek az Unióban vagy annak jelentős részében a közbiztonságot vagy a közegészséget érintő komoly fenyegetéshez vezethetnek.

(3)   Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatala során a Bizottság biztosítja, hogy a következő követelmények mindegyike teljesüljön:

a)

a határozatban előírt intézkedések feltétlenül szükségesek, indokoltak és arányosak, kellő mértékben figyelembe veszik a (2) bekezdésben említett súlyos fenyegetés komolyságát, az intézkedések sürgős voltát, valamint az összes érintett fél jogait és jogos érdekeit érintő tényleges vagy lehetséges következményeket, beleértve azt is, hogy az intézkedések esetleg nem tartják tiszteletben a Chartában rögzített alapvető jogokat;

b)

a határozat ésszerű határidőt határoz meg az (1) bekezdés b) pontjában említett konkrét intézkedések meghozatalára, figyelembe véve különösen ezen intézkedések sürgős voltát, valamint az előkészítésükhöz és végrehajtásukhoz szükséges időt;

c)

a határozatban előírt intézkedések három hónapot meg nem haladó időtartamra korlátozódnak.

(4)   Az (1) bekezdésben említett határozat elfogadását követően a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megteszi az alábbi lépéseket:

a)

értesíti a határozatról azt a szolgáltatót vagy azokat a szolgáltatókat, amelyek a határozat címzettjei;

b)

nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a határozatot; és

c)

tájékoztatja a Testületet a határozatról, felkéri a határozattal kapcsolatos véleményének közlésére, és folyamatosan tájékoztatja azt a határozattal kapcsolatos minden későbbi fejleményről.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés második albekezdése alapján meghozandó konkrét intézkedések megválasztása azon szolgáltató vagy szolgáltatók hatáskörében marad, amelyek a Bizottság határozatának címzettjei.

(6)   A Bizottság saját kezdeményezésére vagy a szolgáltató kérésére párbeszédet kezdeményezhet a szolgáltatóval annak meghatározása érdekében, hogy a szolgáltató sajátos körülményeire tekintettel az (1) bekezdés b) pontjában említett tervezett vagy végrehajtott intézkedések eredményesek és arányosak-e a kitűzött célok elérése szempontjából. A Bizottság biztosítja különösen azt, hogy a szolgáltató által az (1) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedések megfeleljenek a (3) bekezdés a) és c) pontjában említett követelményeknek.

(7)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett jelentések és minden egyéb vonatkozó információ -– köztük a 40. vagy 67. cikk alapján általa esetlegesen kért információk – alapján nyomon követi az e cikk (1) bekezdésében említett határozat alapján hozott konkrét intézkedések alkalmazását, figyelembe véve a válság alakulását. A Bizottság erről a nyomon követésről rendszeresen, legalább havonta jelentést tesz a Testületnek.

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdés b) pontja szerinti tervezett vagy végrehajtott konkrét intézkedések nem eredményesek vagy nem arányosak, a Testülettel folytatott konzultációt követően határozatot fogadhat el, amelyben előírja a szolgáltató számára, hogy vizsgálja felül az érintett konkrét intézkedések azonosítását vagy alkalmazását.

(8)   Amennyiben a válság alakulását figyelembe véve szükséges, a Bizottság a Testület ajánlása alapján eljárva módosíthatja az (1) bekezdésben vagy a (7) bekezdés második albekezdésében említett határozatot a következők révén:

a)

a határozat visszavonása és adott esetben annak előírása, hogy az online óriásplatform vagy a nagyon népszerű online keresőprogram szüntesse meg az (1) bekezdés b) pontja vagy a (7) bekezdés második albekezdése alapján azonosított és végrehajtott intézkedések alkalmazását, különösen, ha a szóban forgó intézkedések indokai már nem állnak fenn;

b)

a (3) bekezdés c) pontjában említett időszak legfeljebb három hónappal történő meghosszabbítása;

c)

az intézkedések alkalmazása során szerzett tapasztalatok, különösen a Chartában rögzített alapvető jogok intézkedések általi tiszteletben tartásával kapcsolatos lehetséges mulasztások számbavétele.

(9)   Az (1)–(6) bekezdésben foglalt követelményeket alkalmazni kell az e cikkben említett határozatra és annak módosítására.

(10)   A Bizottság teljes mértékben figyelembe veszi a Testület által az e cikk alapján megfogalmazott ajánlást.

(11)   A Bizottság az e cikk szerinti határozatok elfogadását követően évente, de minden esetben a válság végét követő három hónapon belül jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett határozatok alapján hozott konkrét intézkedések alkalmazásáról.

37. cikk

Független ellenőrzés

(1)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók – saját költségükre és legalább évente egyszer – független ellenőrzésen esnek át, amely felméri az alábbiaknak való megfelelésüket:

a)

a III. fejezetben előírt kötelezettségek;

b)

a 45. és 46. cikkben említett magatartási kódexek, illetve a 48. cikkben említett válságkezelési protokollok értelmében vállalt kötelezettségek.

(2)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók biztosítják az e cikk szerinti ellenőrzéseket végző szervezetek számára az ahhoz szükséges együttműködést és segítségnyújtást, hogy hatékonyan, eredményesen és időben végezhessék el ezeket az ellenőrzéseket, többek között azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak számukra valamennyi releváns adathoz és helyszínhez, valamint szóbeli vagy írásbeli választ adnak. Tartózkodnak az ellenőrzés elvégzésének akadályozásától, indokolatlan befolyásolásától vagy aláásásától.

Az ilyen ellenőrzéseket végző szervezetek biztosítják az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóktól és harmadik felektől az ellenőrzésekkel összefüggésben – többek között az ellenőrzések lezárását követően – kapott információk megfelelő bizalmas kezelését és a szakmai titoktartást. Az e követelménynek való megfelelés azonban nem befolyásolhatja hátrányosan az ellenőrzések elvégzését és e rendelet egyéb rendelkezéseit, különösen az átláthatóságra, a felügyeletre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket. Amennyiben a 42. cikk (4) bekezdése szerinti átláthatósági jelentés céljából szükséges, az e cikk (4) és (6) bekezdésében említett ellenőrzési jelentéshez és az ellenőrzés-végrehajtási jelentéshez mellékelni olyan változatokat, amelyek nem tartalmaznak észszerűen bizalmasnak tekinthető információkat.

(3)   Az (1) bekezdés értelmében elvégzett ellenőrzéseket olyan szervezetek végzik, amelyek:

a)

függetlenek az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatótól és a szolgáltatóhoz kapcsolódó bármely jogi személytől, valamint nem áll fenn összeférhetetlenség a tekintetükben; így különösen:

i.

az ellenőrzés kezdetét megelőző 12 hónapban nem nyújtottak az ellenőrzött kérdésekkel kapcsolatos nem könyvvizsgálói szolgáltatást az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak és a szolgáltatóhoz kapcsolódó bármely jogi személynek, és kötelezettséget vállaltak arra, hogy az ellenőrzés befejezését követő 12 hónapban nem nyújtanak számukra ilyen szolgáltatásokat;

ii.

10 egymást követő évnél hosszabb ideig nem nyújtottak az e cikk szerinti könyvvizsgálói szolgáltatásokat az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak és a szolgáltatóhoz kapcsolódó bármely jogi személynek;

iii.

nem az ellenőrzés eredményétől függő díj ellenében végzik el az ellenőrzést;

b)

igazolt szakértelemmel rendelkeznek a kockázatkezelés területén, valamint technikai kompetenciával és kapacitással rendelkeznek;

c)

igazoltan objektívek és szakmailag etikusak, különösen a magatartási kódexek vagy a megfelelő előírások betartása alapján.

(4)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy az ellenőrzést végző szervezetek ellenőrzési jelentést készítsenek minden ellenőrzésről. A jelentést írásban alá kell támasztani, és a jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

az ellenőrzés tárgyát képező, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató neve, címe és kapcsolattartó pontja, valamint az ellenőrzött időszak;

b)

az ellenőrzést végző szervezet vagy szervezetek neve és címe;

c)

érdekeltségi nyilatkozat;

d)

az ellenőrzött elemek leírása és az alkalmazott módszertan;

e)

az ellenőrzés főbb megállapításainak ismertetése és összefoglalása;

f)

azon harmadik felek felsorolása, akiktől az ellenőrzés keretében információkat kértek;

g)

ellenőri vélemény arról, hogy az ellenőrzés tárgyát képező, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megfelelt-e a kötelezettségeknek és az (1) bekezdésben említett kötelezettségvállalásoknak, vagyis megítélése „kedvező”, „kedvező – észrevételekkel”, illetve „kedvezőtlen”;

h)

ha az ellenőri vélemény nem „kedvező”, a megfelelés elérésére vonatkozó konkrét intézkedésekre irányuló működési ajánlások, valamint a megfelelés elérésének javasolt határideje.

(5)   Amennyiben az ellenőrzést végző szervezet nem tudott bizonyos konkrét elemeket ellenőrizni vagy a vizsgálatai alapján nem tudott ellenőri véleményt megfogalmazni, az ellenőrzési jelentés ismerteti a körülményeket és magyarázattal szolgál arról, hogy miért nem lehetett ezeket az elemeket ellenőrizni.

(6)   A nem „kedvező” ellenőri vélemény tárgyát képező online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók kellően figyelembe veszik a nekik címzett működési ajánlásokat a végrehajtásukhoz szükséges intézkedések meghozatala céljából. Az ajánlások kézhezvételét követő egy hónapon belül ilyen intézkedéseket tartalmazó ellenőrzés-végrehajtási jelentést fogadnak el. Ha nem hajtják végre a működési ajánlásokat, az ellenőrzés-végrehajtási jelentésben megindokolják annak elmulasztását, és meghatározzák az azonosított meg nem felelés megszüntetésére szolgáló alternatív intézkedéseiket.

(7)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az e cikk szerinti ellenőrzések elvégzéséhez szükséges szabályok megállapítása révén kiegészítse ezt a rendeletet, különös tekintettel az e cikk szerint elvégzett ellenőrzések eljárási lépéseire, ellenőrzési módszereire és jelentéstételi sablonjaira vonatkozó szükséges szabályokra. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok figyelembe veszik a 44. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett önkéntes ellenőrzési standardokat.

38. cikk

Ajánlórendszerek

A 27. cikkben meghatározott követelményeken túlmenően az ajánlórendszereket használó online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók minden ajánlórendszerük esetében legalább egy olyan lehetőséget biztosítanak, amely nem az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti profilalkotáson alapul.

39. cikk

Az online hirdetések további átláthatósága

(1)   Az online interfészükön hirdetéseket megjelenítő online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók összeállítják és online interfészük egy meghatározott részében nyilvánosan hozzáférhetővé teszik egy kereshető és megbízható, több szempontú lekérdezést lehetővé tevő eszköz segítségével, és alkalmazásprogramozási felületeken keresztül, a (2) bekezdésben említett információkat tartalmazó adattárat a hirdetés általuk való megjelenítésének teljes időtartama alatt, majd egy évig azt követően, hogy az adott hirdetés utoljára jelent meg az online interfészükön. Biztosítják, hogy az adattár ne tartalmazza a szolgáltatás olyan igénybe vevőinek személyes adatait, akik számára a hirdetés megjelenítésre került vagy kerülhetett volna, és észszerű erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy az információk pontosak és teljesek legyenek.

(2)   Az adattár tartalmazza legalább az összes alábbi információt:

a)

a hirdetés tartalma, beleértve a termék, a szolgáltatás vagy a márka nevét és a hirdetés tárgyát;

b)

mely természetes vagy jogi személy nevében került sor a hirdetés megjelenítésére;

c)

mely természetes vagy jogi személy fizette a hirdetést, amennyiben e személy eltér a b) pontban említett személytől;

d)

mely időszakban került sor a hirdetés megjelenítésére;

e)

azt, hogy vajon a hirdetés a szolgáltatást igénybe vevők kifejezetten egy vagy több adott csoportjának kívánták-e megjeleníteni, és ha igen, az erre a célra használt főbb paramétereket, beleértve adott esetben az egy vagy több ilyen meghatározott csoport kizárására használt főbb paramétereket is;

f)

az online óriásplatformokon közzétett és a 26. cikk (2) bekezdése szerint azonosított kereskedelmi tájékoztatások;

g)

a szolgáltatás elért igénybe vevőinek teljes száma, és adott esetben a hirdetés által konkrétan megcélzott igénybe vevők egy vagy több csoportjának összesített száma a tagállamok szerinti bontásban.

(3)   A (2) bekezdés a), b) és c) pontját illetően, amennyiben az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató egy konkrét hirdetést feltételezett jogellenesség vagy a szerződési feltételekkel való összeegyeztethetetlenség miatt eltávolított vagy megszüntette annak hozzáférhetőségét, az adattár nem tartalmazhatja az említett pontokban említett információkat. Ebben az esetben az adattárnak az adott hirdetés tekintetében tartalmaznia kell – esettől függően – a 17. cikk (3) bekezdésének a)–e) pontjában vagy a 9. cikk (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett információkat.

A Bizottság a Testülettel, a 40. cikkben említett megfelelő ellenőrzött kutatókkal és a nyilvánossággal folytatott konzultációt követően iránymutatásokat adhat ki az e cikkben említett adattárak szerkezetére, szervezetére és funkcióira vonatkozóan.

40. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés és az adatok vizsgálata

(1)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók hozzáférést biztosítanak a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság részére – azok indokolt kérelmére és a kérelemben meghatározott észszerű határidőn belül – az e rendeletnek való megfelelés nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatokhoz.

(2)   A digitális szolgáltatási koordinátorok és a Bizottság azokat az adatokat, amelyekhez az (1) bekezdés alapján fértek hozzá, kizárólag az e rendeletnek való megfelelés nyomon követésére és értékelésére használhatják fel, és ennek során kellően figyelembe veszik az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók és az érintett szolgáltatás igénybe vevőinek jogait és érdekeit, ideértve a személyes adatok védelmét, a bizalmas információk, különösen az üzleti titkok védelmét, valamint szolgáltatásuk biztonságának fenntartását.

(3)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság kérésére ismertetniük kell algoritmikus rendszereik – köztük ajánlórendszereik – tervezését, logikáját, működését és tesztelését.

(4)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor indokolt kérelmére az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak – a kérelemben meghatározott észszerű határidőn belül – biztosítaniuk kell az olyan ellenőrzött kutatók adatokhoz való hozzáférését, akik megfelelnek az ezen cikk (8) bekezdésében szereplő követelményeknek, kizárólag olyan kutatások céljára, amelyek hozzájárulnak a 34. cikk (1) bekezdése szerint meghatározott, az Unióban felmerülő rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez, valamint a 35. cikk szerinti kockázatcsökkentési intézkedések megfelelőségének, hatékonyságának és hatásainak értékeléséhez.

(5)   A (4) bekezdésben említett kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató adott esetben kérheti a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort a kérelem módosítására, ha úgy ítéli meg, hogy az alábbi két ok egyikéből kifolyólag nem tud hozzáférést adni a kért adatokhoz:

a)

nincs hozzáférése az adatokhoz;

b)

az adatokhoz való hozzáférés megadása a szolgáltatása biztonsága vagy a bizalmas információk, különösen az üzleti titkok védelme szempontjából jelentős mértékű sebezhetőséghez vezetne.

(6)   Az (5) bekezdésnek megfelelő módosítási kérelmekben javasolni kell egy vagy több olyan alternatív megoldást, amelyek révén megadható a hozzáférés a kért adatokhoz vagy egyéb, a kérelem céljának megfelelő és elégséges adatokhoz.

A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor 15 napon belül dönt a módosítási kérelemről, és tájékoztatja az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót a döntéséről, illetve adott esetben a módosított kérelemről és a kérelem teljesítésére vonatkozó új határidőről.

(7)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak elő kell segíteniük és biztosítaniuk kell az adatokhoz való, az (1) és (4) bekezdésnek megfelelő hozzáférést a kérelemben megadott megfelelő interfészeken keresztül, ideértve az online adatbázisokat vagy az alkalmazásprogramozási felületeket is.

(8)   A kutatók kellően indokolt kérelme alapján a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak ellenőrzött kutatói státuszt ítél meg e kutatók számára a kérelemben említett különös kutatás tekintetében, valamint a (4) bekezdés alapján az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak címzett, indokolt kérelmet bocsát ki az adathozzáférés iránt, amennyiben a kutatók igazolják, hogy megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének:

a)

az (EU) 2019/790 irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kutatóhelyhez tartoznak;

b)

üzleti érdekek nem vezérlik őket;

c)

kérelmük ismerteti a kutatás finanszírozását;

d)

képesek az egyes kérelmekhez kapcsolódó adatvédelmi és bizalmas adatkezelési követelmények betartására és a személyes adatok védelmére, valamint kérelmükben ismertetik az e célból általuk bevezetett megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket;

e)

kérelmük igazolja, hogy az adatokhoz való hozzáférésük és a kérelmezett időkeretek szükségesek és arányosak kutatásuk céljához mérten, továbbá igazolja, hogy az említett kutatás várható eredményei hozzá fognak járulni a (4) bekezdésben meghatározott célokhoz;

f)

a tervezett kutatási tevékenységeket a (4) bekezdésben meghatározott célokra fogják végezni;

g)

vállalják, hogy kutatási eredményeiket a kutatás befejezését követő észszerű időn belül ingyenesen hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban a szolgáltatás érintett igénybe vevőinek jogaira és érdekeire is figyelemmel.

Az e bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét követően a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak tájékoztatnia kell a Bizottságot és a Testületet.

(9)   A kutatók kérelmüket az azon tagállam szerinti digitális szolgáltatási koordinátorhoz is benyújthatják, amelyben az a kutatóhely található, amelyhez tartoznak. A kérelem e bekezdés szerinti kézhezvételét követően a digitális szolgáltatási koordinátor elvégzi a kezdeti értékelést arról, hogy az érintett kutatók megfelelnek-e a (8) bekezdésben meghatározott valamennyi feltételnek. Ezt követően a vonatkozó digitális szolgáltatási koordinátor megküldi a kérelmet az érintett kutatók által benyújtott igazoló dokumentumokkal és az eredeti értékeléssel együtt a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak. A letelepedési hely szerinti digitális koordinátor indokolatlan késedelem nélkül határoz az ellenőrzött kutatói státusz odaítéléséről.

A benyújtott első értékelés kellő figyelembevétele mellett, az ellenőrzött kutatói státusz odaítéléséről szóló – a (8) bekezdés szerinti – végső döntés a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor hatáskörébe tartozik.

(10)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely megítélte az ellenőrzött kutatói státuszt és az ellenőrzött kutató javára kiadta az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak címzett, adathozzáférés iránti indokolt kérelmet, határozatot kell kibocsátania a hozzáférés megszüntetéséről, ha – a saját kezdeményezésére vagy a harmadik féltől származó információk alapján lefolytatott vizsgálat alapján – megállapítja, hogy az ellenőrzött kutató már nem felel meg a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és e határozatról tájékoztatnia kell az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót. A hozzáférés megszüntetését megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetővé kell tennie az ellenőrzött kutató számára, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy megszüntesse a hozzáférést.

(11)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátoroknak közölniük kell a Testülettel azoknak a természetes személyeknek vagy szervezeteknek a nevét és elérhetőségét, akik vagy amelyek számára az ellenőrzött kutatói státuszt a (8) bekezdéssel összhangban megítélték, és a kutatás célját, amely vonatkozásában kérelmet nyújtottak be, vagy pedig, amennyiben a (10) bekezdéssel összhangban megszüntették az adathozzáférést, közölniük kell ezt az információt a Testülettel.

(12)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül hozzáférést kell biztosítaniuk az adatokhoz – beleértve a valós idejű adatokat is, amennyiben ez technikailag lehetséges –, feltéve, hogy az adatok online interfészükön nyilvánosan hozzáférhetők azon kutatók számára – beleértve a nonprofit szervekhez, szervezetekhez és egyesületekhez tartozó kutatókat is –, akik megfelelnek a (8) bekezdés b), c), d) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és akik az adatokat kizárólag olyan kutatás céljára használják fel, amely a 34. cikk (1) bekezdésének megfelelően hozzájárul az Unión belüli rendszerszintű kockázatok felderítéséhez, azonosításához és megértéséhez.

(13)   A Bizottság – a Testülettel folytatott konzultációt követően – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a rendelet kiegészítéséről, amelyek meghatározzák, hogy az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók milyen technikai feltételek mellett oszthatják meg az (1) és (4) bekezdés értelmében vett adatokat, és ezek az adatok milyen célokra használhatók. Ezekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meg kell határozni a konkrét feltételeket, amelyek alapján az adatok kutatókkal való megosztására az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban sor kerülhet, valamint az adatok megosztását támogató releváns objektív mutatókat, az eljárásokat és szükség esetén a független tanácsadói mechanizmusokat, figyelembe véve az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak és a szolgáltatások érintett igénybe vevőinek jogait és érdekeit, beleértve a bizalmas információk, különösen az üzleti titkok védelmét és a szolgáltatások biztonságának fenntartását.

41. cikk

A megfelelést támogató szervezeti egység

(1)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak létre kell hozniuk egy, az operatív egységektől elkülönülő, a megfelelést támogató olyan szervezeti egységet, amely egy vagy több megfelelési tisztviselőből áll, beleértve a megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjét is. Ennek a megfelelést támogató egységnek megfelelő autoritással, státusszal és erőforrásokkal, valamint az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezető testületéhez való hozzáféréssel kell rendelkeznie annak ellenőrzéséhez, hogy az adott szolgáltató megfelel-e e rendeletnek.

(2)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezető testületének biztosítania kell, hogy a megfelelési tisztviselők rendelkezzenek a (3) bekezdésben szereplő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítéssel, ismeretekkel, tapasztalattal és képességgel.

Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók vezető testülete biztosítja, hogy a megfelelést támogató szervezeti egység vezetője olyan független vezető tisztviselő legyen, aki önálló felelősségi körrel rendelkezik a megfelelést támogató szervezeti egység tekintetében.

A megfelelést támogató szervezeti egység vezetője közvetlenül az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezető testülete felé tesz jelentést, és jogában áll, hogy a vezető testület felügyeleti és irányítási funkcióival kapcsolatos feladatkörének sérelme nélkül aggályokat vessen fel és figyelmeztesse a vezető testületet, amennyiben az adott, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót a 34. cikk szerinti kockázat vagy az e rendeletnek való meg nem felelés érinti vagy érintheti.

A megfelelést támogató szervezeti egység vezetője csak az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezető testületének előzetes hozzájárulásával távolítható el beosztásából.

(3)   A megfelelési tisztviselő feladatai a következők:

a)

együttműködik a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátorral és a Bizottsággal e rendelet alkalmazása során;

b)

biztosítja, hogy a 34. cikkben említett valamennyi kockázatot azonosítsák és megfelelően beszámoljanak róluk, valamint hogy a 35. cikkel összhangban észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentési intézkedéseket hajtsanak végre;

c)

szervezi és felügyeli az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató tevékenységét a 37. cikk alapján végzett független ellenőrzés vonatkozásában;

d)

tájékoztatja és tanácsokkal látja el az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezetőségét és munkavállalóit az e rendelet szerinti releváns kötelezettségeikkel kapcsolatban;

e)

nyomon követi, hogy az az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató teljesíti-e az e rendelet szerinti kötelezettségeit;

f)

adott esetben nyomon követi, hogy az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató teljesíti-e a 45. és 46. cikk szerinti magatartási kódexek vagy a 48. cikk szerinti válságkezelési protokollok szerinti vállalásokat.

(4)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort és a Bizottságot a megfelelési szervezeti egység vezetőjének a nevéről és elérhetőségi adatairól.

(5)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vezető testületének meg kell határoznia a szolgáltató azon irányítási szabályait, amelyek biztosítják a megfelelést támogató szervezeti egység függetlenségét, beleértve a feladatoknak az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató szervezetén belüli szétválasztását, az összeférhetetlenség megelőzését és a 34. cikkel összhangban azonosított rendszerszintű kockázatok megfelelő kezelését, valamint felügyelnie kell e szabályok végrehajtását és felelősséggel kell tartoznia e végrehajtásért.

(6)   A vezető testületnek jóvá kell hagynia és rendszeresen, legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia a 34. cikkel összhangban azonosított azon kockázatok vállalására, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére vonatkozó stratégiákat és politikákat, amelyeknek az online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram ki van vagy ki lehet téve.

(7)   A vezető testületnek elegendő időt kell fordítania a kockázatkezeléssel kapcsolatos intézkedések mérlegelésére. Emellett aktívan részt kell vennie a kockázatkezeléssel kapcsolatos döntésekben, és biztosítania kell, hogy megfelelő erőforrásokat fordítsanak a 34. cikkel összhangban azonosított kockázatok kezelésére.

42. cikk

Átláthatósági célú jelentéstételi kötelezettség

(1)   Az legkésőbb a 33. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazás kezdőnapjától számított két hónapon belül, majd ezt követően legalább hathavonta közzéteszik a 15. cikk szerinti jelentéseket.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett, az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltatók által közzétett jelentésekben a 15. cikkben és a 24. cikk (1) bekezdésében említett információkon kívül meg kell határozni a következőket:

a)

azon emberi erőforrások, amelyeket az online óriásplatformot üzemeltető szolgáltató az Unióban kínált szolgáltatás tekintetében nyújtott tartalommoderálásra fordít a tagállamok egyes alkalmazandó hivatalos nyelvei szerinti lebontásban, többek között a 16. és 22. cikkben, valamint a 20. cikkben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés érdekében;

b)

az a) pontban említett tevékenységeket végző személyek képesítése és nyelvi szakértelme, valamint az ilyen személyzetnek nyújtott képzés és támogatás;

c)

a 15. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett pontossági mutatók és kapcsolódó információk a tagállamok egyes hivatalos nyelvei szerinti lebontásban.

A jelentéseket a tagállamok hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell közzétenni.

(3)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a 24. cikk (2) bekezdésében említett információk mellett a szolgáltatást igénybe vevők tagállamonkénti átlagos havi számára vonatkozó információt bele kell foglalniuk az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésekbe.

(4)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók legkésőbb három hónappal a 37. cikk (4) bekezdése szerinti minden egyes ellenőrzési jelentés kézhezvételét követően, indokolatlan késedelem nélkül annak elkészülte után továbbítják a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak és a Bizottságnak, valamint közzéteszik az alábbiakat:

a)

a 34. cikk értelmében elvégzett kockázatértékelés eredményeit tartalmazó jelentés;

b)

a 35. cikk (1) bekezdése alapján végrehajtott konkrét kockázatcsökkentési intézkedések;

c)

a 37. cikk (4) bekezdésében előírt ellenőrzési jelentés;

d)

a 37. cikk (6) bekezdésében előírt ellenőrzés-végrehajtási jelentés;

e)

adott esetben a szolgáltató által a kockázatértékelés és a kockázatcsökkentési intézkedések kidolgozása érdekében folytatott konzultációkra vonatkozó információk.

(5)   Ha az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató úgy ítéli meg, hogy az információk (4) bekezdés szerinti közzététele a szóban forgó szolgáltató vagy a szolgáltatást igénybe vevők bizalmas információinak nyilvánosságra hozatalával járhat, nagymértékben veszélyeztethetné szolgáltatásának biztonságát, alááshatná a közbiztonságot vagy káros lehetne a szolgáltatást igénybe vevőkre, a szolgáltató eltávolíthatja az ilyen információkat a nyilvánosan elérhető jelentésekből. Ebben az esetben a szolgáltatónak továbbítania kell a teljes jelentéseket a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak és a Bizottságnak, indokolást mellékelve az adott információknak a nyilvánosan elérhető jelentésekből való eltávolítására vonatkozóan.

43. cikk

Felügyeleti díj

(1)   A Bizottság éves felügyeleti díjat számít fel az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak a 33. cikk szerinti minősítésüket követően.

(2)   Az éves felügyeleti díjak teljes összege fedezi a Bizottság e rendelet szerinti felügyeleti feladataival kapcsolatban felmerülő becsült költségeket, különösen a 33. cikk szerinti minősítéssel, a 24. cikk (5) bekezdése szerinti adatbázis létrehozásával, karbantartásával és működtetésével, a 85. cikk szerinti információmegosztási rendszerrel, a 459. cikk szerinti felkérésekkel, a 62. cikk szerinti Testület támogatásával, valamint a 56. cikk és a IV. fejezet 4. szakasza szerinti felügyeleti feladatokkal kapcsolatos költségeket.

(3)   Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak éves felügyeleti díjat kell fizetniük minden egyes szolgáltatásért, amelyekre vonatkozóan a 33. cikk szerinti minősítésben részesültek.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az éves felügyeleti díj összegét az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető minden egyes szolgáltató tekintetében. E végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság az e cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott módszertant alkalmazza, és tiszteletben tartja az e cikk (5) bekezdésében foglalt elveket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság a 87. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az alábbiakra vonatkozó részletes módszertant és eljárásokat:

a)

a (2) bekezdésben említett becsült költségek meghatározása;

b)

az (5) bekezdés b) és c) pontjában említett egyéni éves felügyeleti díjak meghatározása;

c)

az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott felső határérték meghatározása; és

d)

a fizetések teljesítéséhez szükséges részletes rendelkezések.

Az említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság tiszteletben tartja az e cikk (5) bekezdésében foglalt elveket.

(5)   A (3) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusnak és a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak tiszteletben kell tartania a következő elveket:

a)

az éves felügyeleti díj teljes összegének becslésénél figyelembe kell venni az előző évben felmerült költségeket;

b)

az éves felügyeleti díjnak arányosnak kell lennie a 33. cikk alapján minősített minden egyes online óriásplatform vagy nagyon népszerű online keresőprogram Unión belüli aktív igénybe vevőinek havi átlagos számával;

c)

az adott online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak felszámított éves felügyeleti díj teljes összege semmi esetre sem haladhatja meg az előző pénzügyi év globális nettó éves forgalmának 0,05%-át.

(6)   Az e cikk (1) bekezdése alapján felszámított egyéni éves felügyeleti díjak az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) 21. cikkének (5) bekezdésének értelmében vett külső címzett bevételnek minősülnek.

(7)   A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet szerinti feladatok teljesítése során felmerült költségek teljes összegéről, valamint az előző évben felszámított egyéni éves felügyeleti díjak teljes összegéről.

6. SZAKASZ

A kellő gondossági kötelezettségekkel kapcsolatos egyéb rendelkezések

44. cikk

Szabványok

(1)   A Bizottság konzultál a Testülettel, valamint támogatja és előmozdítja az európai és nemzetközi szabványügyi szervezetek által meghatározott önkéntes szabványok kidolgozását és végrehajtását legalább az alábbiak tekintetében:

a)

a bejelentések elektronikus benyújtása a 16. cikknek megfelelően;

b)

sablonok, tervezési és eljárási szabványok a szolgáltatás igénybe vevőivel folytatott felhasználóbarát kommunikációhoz a szerződési feltételekből és azok változásaiból eredő korlátozásokról;

c)

a 22. cikk értelmében vett megbízható bejelentők általi elektronikus bejelentések, többek között az alkalmazásprogramozási felületeken;

d)

interfészek, beleértve az alkalmazásprogramozási felületeket is, a 39. és 40. cikkben előírt kötelezettségeknek való megfelelés elősegítése érdekében;

e)

az online óriásplatformok és a nagyon népszerű online keresőprogramok 37. cikk szerinti ellenőrzése;

f)

a 39. cikk (2) bekezdése szerinti hirdetési adattárak interoperabilitása;

g)

a hirdetési közvetítők közötti adatátvitel a 26. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontja értelmében vett átláthatósági kötelezettségek teljesítésének támogatására;

h)

az e rendeletben foglalt, hirdetésekkel kapcsolatos kötelezettségeknek való megfelelést lehetővé tevő technikai intézkedések, beleértve a 26. cikkben említett, a hirdetések és kereskedelmi tájékoztatás jól látható jelölésére vonatkozó kötelezettségeket;

i)

választható interfészek és a 27. és 38. cikkel összhangban a különböző típusú ajánlórendszerek főbb paramétereire vonatkozó információk megjelenítése;

j)

a kiskorúak online védelmét szolgáló célzott intézkedésekre vonatkozó szabványok.

(2)   A Bizottság támogatja a szabványok frissítését a technológiai fejlemények és az adott szolgáltatások igénybe vevői által tanúsított magatartás alapján. A szabványok frissítésére vonatkozó információkat nyilvánosan elérhetővé és könnyen hozzáférhetővé kell tenni.

45. cikk

Magatartási kódexek

(1)   A Bizottság és a Testület előmozdítja és elősegíti az olyan uniós szintű önkéntes magatartási kódexek kidolgozását, amelyek hozzájárulnak e rendelet megfelelő alkalmazásához, figyelembe véve különösen a jogellenes tartalom és a rendszerszintű kockázatok különböző típusainak kezelésével kapcsolatos sajátos kihívásokat, az uniós jognak megfelelően, különös tekintettel a versenyről és a személyes adatok védelméről szóló jogra.

(2)   Ha olyan, a 34. cikk (1) bekezdésének értelmében vett jelentős rendszerszintű kockázat merül fel, amely több online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot érint, a Bizottság adott esetben felkérheti az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókat, az egyéb online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgátókat, az online platformot üzemeltető szolgáltatókat, az egyéb közvetítő szolgálatókat - esettől függően –, illetve az érintett illetékes hatóságokat, a civil társadalmi szervezeteket és egyéb érdekelt feleket, hogy vegyenek részt magatartási kódexek kidolgozásában, többek között arra vonatkozó vállalások meghatározásával, hogy konkrét kockázatcsökkentési intézkedéseket hozzanak, illetve kidolgozzák a meghozott intézkedésekre és azok eredményeire vonatkozó rendszeres jelentéstétel keretrendszerét.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés érvényesítésekor a Bizottság és a Testület, valamint adott esetben az egyéb érintett szervek, törekszenek annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek egyértelműen meghatározzák a konkrét célkitűzéseiket, tartalmazzák az e célkitűzések elérésének mérésére szolgáló főbb teljesítménymutatókat, illetve uniós szinten kellően figyelembe vegyék valamennyi érdekelt fél – különösen pedig a polgárok – igényeit és érdekeit. A Bizottság és a Testület emellett törekszik annak biztosítására, hogy a résztvevők rendszeresen jelentsenek a Bizottságnak és a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátoroknak a meghozott intézkedésekről és azok eredményeiről a magatartási kódexben található főbb teljesítménymutatók alapján. A fő teljesítménymutatóknak és a jelentéstételi kötelezettségvállalásoknak figyelembe kell venniük a különböző résztvevők közötti méret- és kapacitásbeli különbségeket.

(4)   A Bizottság és a Testület értékeli, hogy a magatartási kódexek megfelelnek-e az (1) és (3) bekezdésben meghatározott célkitűzéseknek, és rendszeresen nyomon követi és értékeli a célkitűzések elérését, figyelembe véve a kódexekben esetlegesen szereplő fő teljesítménymutatókat. A Bizottság és a Testület közzéteszi a következtetéseit.

A Bizottság és a Testület ösztönzi és elősegíti továbbá a magatartási kódexek rendszeres felülvizsgálatát és kiigazítását.

A magatartási kódexek rendszeres be nem tartása esetén a Bizottság és a Testület felkérheti a magatartási kódexek aláíróit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

46. cikk

Az online hirdetésekre vonatkozó magatartási kódexek

(1)   A Bizottság előmozdítja és elősegíti az olyan uniós szintű önkéntes magatartási kódexek kidolgozását az online platformot üzemeltető szolgáltatók és az egyéb releváns szolgáltatók, például az online hirdetésközvetítő szolgáltatók, a programozott hirdetések értékláncának részét képező egyéb szereplők vagy a szolgáltatások igénybe vevőit képviselő szervezetek és a civil társadalmi szervezetek vagy az érintett hatóságok által, amelyek a 26. és 39. cikkben szereplő követelményeken túlmenően hozzájárulnak az online hirdetések értékláncában részt vevők további átláthatóságához.

(2)   A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek hatékonyan biztosítsák az információátvitelt, amely teljes mértékben tiszteletben tartja valamennyi érintett fél jogait és érdekeit, továbbá biztosítja a versenyképes, átlátható és tisztességes online hirdetési környezetet az uniós és a nemzeti jognak megfelelően, különös tekintettel a versenyről, valamint a magánélet és a személyes adatok védelméről szóló jogra. A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek kitérjenek legalább az alábbiakra:

a)

az online hirdetési közvetítők birtokában lévő információk továbbítása a szolgáltatás igénybe vevői felé, a 26. cikk (1) bekezdésnek b), c) és d) pontjában meghatározott követelményekkel kapcsolatban;

b)

az online hirdetési közvetítők birtokában lévő információinak továbbítása az adattárakba a 39. cikknek megfelelően;

c)

érdemi információk az adatok monetizálásáról.

(3)   A Bizottság előmozdítja a magatartási kódexek kidolgozását 2025. február 18-ig, illetve az ilyen kódexek alkalmazását 2025. augusztus 18-ig.

(4)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett online hirdetési értéklánc valamennyi szereplőjét arra ösztönzi, hogy támogassák a magatartási kódexekben foglalt kötelezettségvállalásokat, és tartsák be azokat.

47. cikk

Az akadálymentességre vonatkozó magatartási kódexek

(1)   A Bizottság ösztönzi és elősegíti az uniós szintű magatartási kódexek kidolgozását az online platformot üzemeltető szolgáltatók és más érintett szolgáltatók, a szolgáltatások igénybe vevőit képviselő szervezetek és a civil társadalmi szervezetek vagy az érintett hatóságok bevonásával, a teljes körű és tényleges egyenlő részvétel előmozdítása érdekében az olyan online szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása által, amelyek eredeti kialakításuk vagy későbbi kiigazításuk révén figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek különleges igényeit.

(2)   A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek az uniós és a nemzeti joggal összhangban az említett szolgáltatások hozzáférhetőségének biztosítására irányuló célkitűzést kövessék, hogy a fogyatékossággal élő személyek előreláthatóan a lehető legnagyobb mértékben igénybe tudják venni azokat. A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek legalább a következő célkitűzésekkel foglalkozzanak:

a)

szolgáltatások megtervezése és kiigazítása annak érdekében, hogy azok hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élő személyek számára azáltal, hogy érzékelhetővé, működtethetővé, érthetővé és megbízhatóvá válnak;

b)

annak ismertetése, hogy a szolgáltatások hogyan felelnek meg az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek, és ezen információk nyilvánosan hozzáférhetővé tétele a fogyatékossággal élő személyek számára;

c)

az e rendelet alapján nyújtott információk, valamint az alkalmazott űrlapok és intézkedések könnyen megtalálhatóvá, könnyen megérthetővé és a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhetővé tétele.

(3)   A Bizottság előmozdítja a magatartási kódexek 2025. február 18-ig történő kidolgozását, illetve az ilyen kódexek 2025. augusztus 18-ig történő alkalmazását.

48. cikk

Válságkezelési protokollok

(1)   A Testület ajánlhatja a Bizottságnak, hogy kezdeményezze – a (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően – önkéntes válságkezelési protokollok kidolgozását válsághelyzetek kezelésére. E helyzetek szigorúan a közbiztonságot vagy közegészségügyet érintő rendkívüli körülményekre korlátozódnak.

(2)   A Bizottság előmozdítja és elősegíti, hogy az online óriásplatformot, a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók és adott esetben az egyéb online platformot vagy egyéb online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók részt vegyenek az említett válságkezelési protokollok kidolgozásában, tesztelésében és alkalmazásában. A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy az említett válságkezelési protokollok magukban foglaljanak egy vagy több intézkedést az alábbiak közül

a)

a válsághelyzettel kapcsolatban a tagállami hatóságok által vagy uniós szinten – illetve a válsághelyzet körülményeitől függően egyéb érintett megbízható szervek által – biztosított tájékoztatás hangsúlyos megjelenítése;

b)

annak biztosítása, hogy a közvetítő szolgáltató kinevezzen egy kifejezetten a válságkezelésért felelős kapcsolattartó pontot; ez adott esetben lehet a 11. cikk szerinti elektronikus kapcsolattartó pont, illetve az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók esetében a 41. cikkben említett megfelelési tisztviselő;

c)

adott esetben a 16., 20., 22., 23. és 35. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés céljára szánt erőforrások hozzáigazítása a válsághelyzetből fakadó igényekhez.

(3)   A Bizottság bevonja adott esetben a tagállami hatóságokat, valamint bevonhatja az uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket is a válságkezelési protokollok kidolgozásába, tesztelésébe és felügyeletébe. A Bizottság szükség esetén, illetve adott esetben civil társadalmi szervezeteket és egyéb releváns szervezeteket is bevonhat a válságkezelési protokollok kidolgozásába.

(4)   A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a válságkezelési protokollok egyértelműen meghatározzák az alábbiak mindegyikét:

a)

konkrét paraméterek annak meghatározására, hogy mi minősül rendkívüli körülménynek a válságkezelési protokoll szempontjából, és a válságkezelési protokoll célkitűzései;

b)

az egyes résztvevők szerepe és az általuk meghozandó intézkedések az előkészületek során, illetve a válságkezelési protokoll életbelépésekor;

c)

a válságkezelési protokoll életbelépésének meghatározására szolgáló egyértelmű eljárás;

d)

a válságkezelési protokoll életbelépése után meghozandó intézkedések meghozatalára szolgáló időszak megállapítását célzó egyértelmű eljárás, amely időszak szigorúan az adott rendkívüli körülmények kezeléséhez szükséges mértékre korlátozódik;

e)

óvintézkedések a Chartában foglalt alapvető jogok – különös tekintettel a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, és a megkülönböztetésmentességhez való jogra – gyakorlására kifejtett negatív hatások kezelése érdekében;

f)

a meghozott intézkedésekről, azok időtartamáról és eredményeiről szóló nyilvános jelentéstételre vonatkozó eljárás a válsághelyzet lezárultával.

(5)   Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a válságkezelési protokoll nem kezeli hatékonyan a válsághelyzetet vagy nem biztosítja a (4) bekezdés e) pontjában említett alapvető jogok gyakorlásának védelmét, felkéri a résztvevőket a válságkezelési protokoll felülvizsgálatára, többek között további intézkedések meghozatalával.

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, SZANKCIÓK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS

1. SZAKASZ

Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó nemzeti koordinátorok

49. cikk

Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátorok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy vagy több, a közvetítői szolgáltatók felügyeletéért és e rendelet érvényesítéséért felelős illetékes hatóságot (a továbbiakban: az illetékes hatóságok).

(2)   A tagállamok az egyik illetékes hatóságot kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátoruknak. A digitális szolgáltatási koordinátor lát el valamennyi feladatot az e rendeletnek az adott tagállamban való felügyeletével és érvényesítésével kapcsolatban, kivéve, ha az érintett tagállam más illetékes hatóságokra bízott egyes konkrét feladatokat vagy ágazatokat. Minden esetben a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, hogy biztosítsa a nemzeti szintű koordinációt ezekben az ügyekben, illetve hozzájáruljon e rendelet hatékony és következetes felügyeletéhez és érvényesítéséhez az egész Unióban.

Ennek érdekében a digitális szolgáltatási koordinátoroknak együtt kell működniük egymással, az egyéb nemzeti illetékes hatóságokkal, a Testülettel és a Bizottsággal, de ez nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy együttműködési mechanizmusokat és rendszeres véleménycserét írjanak elő a digitális szolgáltatási koordinátor és az egyéb nemzeti hatóságok közötti viszonylatban, amennyiben ilyen együttműködésre, illetve véleménycserére van szükség a koordinátor és az említett hatóságok feladatainak ellátásához.

Ha egy tagállam a digitális szolgáltatási koordinátor mellett egy vagy több illetékes hatóságot is kijelöl, biztosítja, hogy ezen hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátor feladatainak meghatározása egyértelmű legyen, és hogy szorosan és hatékonyan együttműködjenek feladataik ellátása során.

(3)   2024. február 17-ig a tagállamok kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátorokat.

A tagállamok közzéteszik a digitális szolgáltatási koordinátornak kijelölt illetékes hatóságuk nevét és annak kapcsolattartási információit, valamint tájékoztatják ezekről a Bizottságot és a Testületet. Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a Testületet a (2) bekezdésben említett további illetékes hatóságok nevéről és feladatairól

(4)   A digitális szolgáltatási koordinátorokra vonatkozó, az 50., 51. és 56. cikkben foglalt rendelkezések minden olyan egyéb illetékes hatóságra is alkalmazandók, amelyet a tagállamok e cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölnek.

50. cikk

A digitális szolgáltatási koordinátorokra vonatkozó követelmények

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a digitális szolgáltatási koordinátoruk pártatlanul, átláthatóan és időben lássa el az e rendelet értelmében vett feladatait. A tagállamok biztosítják, hogy a digitális szolgáltatási koordinátoruk rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges összes erőforrással, beleértve a hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók megfelelő felügyeletéhez szükséges technikai, pénzügyi és humánerőforrásokat is. Minden tagállam biztosítja, hogy digitális szolgáltatási koordinátora megfelelő autonómiával rendelkezzen költségvetésének az általános költségvetési kereteken belüli kezelése terén, hogy a digitális szolgáltatási koordinátor függetlensége ne sérüljön.

(2)   Az e rendelettel összhangban rájuk ruházott feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása során a digitális szolgáltatási koordinátorok teljesen függetlenül járnak el. Bármilyen – közvetlen vagy közvetett – külső befolyástól mentesen járnak el, és nem kérnek vagy fogadnak el utasítást egyetlen más hatóságtól vagy magánféltől sem.

(3)   E cikk (2) bekezdése nem érinti a digitális szolgáltatási koordinátoroknak az e rendeletben előírt felügyeleti és jogérvényesítési rendszerben ellátandó feladatait, illetve a 49. cikk (2) bekezdésének megfelelően más illetékes hatóságokkal folytatott együttműködést. E cikk (2) bekezdése nem akadályozza a bírósági felülvizsgálat gyakorlását, és nem érinti a digitális szolgáltatási koordinátorok általános tevékenységeivel – például a pénzügyi kiadásokkal vagy a nemzeti parlamenteknek való jelentéstétellel – kapcsolatos arányos elszámoltathatósági követelményeket sem, feltéve, hogy e követelmények nem ássák alá e rendelet célkitűzéseinek elérését.

51. cikk

A digitális szolgáltatási koordinátorok hatásköre

(1)   Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi vizsgálati hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók magatartását illetően:

a)

hatáskör arra, hogy információk indokolatlan késedelem nélküli szolgáltatását kérje az említett olyan szolgáltatóktól, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységükkel összefüggő célokból eljáró olyan más személyektől, akiknek észszerűen tudomásuk lehet az e rendelet feltételezett megsértésével kapcsolatos információkról, beleértve a 37. cikkben és az 75. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket is;

b)

hatáskör arra, hogy egy feltételezett jogsértéssel kapcsolatos, bármilyen formát öltő, bármely típusú adathordozón található információk vizsgálata, lefoglalása, megszerzése, illetve arról másolatok készítése érdekében helyszíni vizsgálatokat végezzen az érintett szolgáltatók vagy személyek kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célból használt bármely helyiség vonatkozásában, vagy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot, hogy rendeljen el ilyen helyszíni vizsgálatot, illetve egyéb hatóságokat kérjen fel ilyen helyszíni vizsgálat elvégzésére;

c)

hatáskör arra, hogy a feltételezett jogsértéshez kapcsolódó információkat illetően magyarázatot kérjen az érintett szolgáltatók képviselőjétől vagy személyzetük bármely tagjától, illetve az említett személyektől, és az érintettek hozzájárulása esetén bármilyen technikai eszközzel rögzítse a válaszokat.

(2)   Amennyiben az e rendelet szerinti feladatai ellátásához szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak rendelkeznie kell az alábbi jogérvényesítési hatáskörökkel a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatókat illetően:

a)

hatáskör az ilyen szolgáltatók által e rendeletnek való megfelelés vonatkozásában tett kötelezettségvállalások elfogadására, illetve az ilyen kötelezettségvállalások kötelezővé tételére;

b)

hatáskör arra, hogy elrendelje a jogsértés megszüntetését, valamint adott esetben a jogsértéssel arányos és a jogsértés hatékony megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket rendeljen el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot;

c)

hatáskör arra, hogy az 52. cikkel összhangban pénzbírságot szabjon ki az e rendeletnek, ideértve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen pénzbírság kiszabására;

d)

hatáskör arra, hogy az 52. cikknek megfelelően kényszerítő bírságot szabjon ki annak biztosítása érdekében, hogy a jogsértés az ezen albekezdés b) pontjával összhangban kibocsátott végzésnek megfelelően megszűnjön, illetve az e cikk (1) bekezdésével összhangban kibocsátott, vizsgálatot elrendelő bármely végzésnek való megfelelés elmulasztása esetén, illetve hogy felkérjen egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot ilyen bírság kiszabására;

e)

hatáskör arra, hogy a súlyos károk kockázatának elkerülése érdekében ideiglenes intézkedéseket fogadjon el, illetve felkérjen erre egy, az adott tagállamban működő igazságügyi hatóságot.

Az első albekezdés c) és d) pontja vonatkozásában a digitális szolgáltatási koordinátorok emellett az említett pontokban meghatározott érvényesítési hatáskörrel rendelkeznek az (1) bekezdésben említett egyéb személyek vonatkozásában az említett bekezdés értelmében kibocsátott végzéseknek való megfelelés elmulasztása esetén. Csak azután gyakorolják ezeket az érvényesítési hatásköröket, hogy kellő időben tájékoztatták ezeket az egyéb személyeket az ilyen határozatokkal kapcsolatos valamennyi releváns információról, ideértve a vonatkozó határidőt, a megfelelés elmulasztása miatt esetlegesen kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, illetve a jogorvoslati lehetőségeket.

(3)   Ha az e rendelet szerinti feladatai elvégzéséhez szükséges, a digitális szolgáltatási koordinátornak az alábbi intézkedések megtételére is hatáskörrel kell rendelkeznie a tagállama hatáskörébe tartozó közvetítő szolgáltatók vonatkozásában, amennyiben a jogsértés megszüntetését illetően az e cikk szerinti minden egyéb hatáskör lehetősége kimerült, a jogsértést nem orvosolták vagy folytatódik, és olyan súlyos károkat okoz, amelyek nem kerülhetők el az uniós vagy nemzeti jog alapján rendelkezésre álló egyéb hatáskörök gyakorlásával:

a)

az említett szolgáltatók vezető testületének felkérése indokolatlan késedelem nélkül arra, hogy vizsgálja meg a helyzetet, fogadjon el és nyújtson be a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazó cselekvési tervet, biztosítsa ezen intézkedéseknek a szolgáltató általi meghozatalát, és tegyen jelentést a meghozott intézkedésekről;

b)

ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy egy közvetítő szolgáltató nem tett eleget kellő mértékben az a) pontban említett követelményeknek, a jogsértést nem orvosolták vagy az folytatódik, és súlyos károkat okoz, és a jogsértés valamely személy életét vagy biztonságát fenyegető bűncselekménnyel jár, a digitális szolgáltatási koordinátornak fel kell kérnie saját tagállama illetékes igazságügyi hatóságát, hogy rendelje el a jogsértés által érintett szolgáltatás igénybe vevőinek az adott k szolgáltatáshoz való hozzáférésük ideiglenes korlátozását, vagy amennyiben ez technikailag nem lehetséges, a közvetítő szolgáltató azon online interfészéhez való hozzáférés ideiglenes korlátozását, amelyen a jogsértés fennáll.

A digitális szolgáltatási koordinátor, kivéve, ha a 82. cikknek megfelelően a Bizottság kérésére jár el – az e bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kérés benyújtását megelőzően – felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be írásbeli észrevételeiket adott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb két hétnél, ismertetve a kérés tárgyát képező intézkedéseket, illetve megnevezve a tervezett címzettet vagy címzetteket. A közvetítő szolgáltatónak, a tervezett címzettnek vagy címzetteknek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik személynek jogosultnak kell lennie arra, hogy részt vegyen az illetékes igazságügyi hatóság előtt lefolytatott eljárásban. Az elrendelt intézkedések arányban kell, hogy legyenek a jogsértés jellegével, súlyosságával, ismétlődő jellegével és időtartamával, és nem korlátozhatják indokolatlanul az érintett szolgáltatás igénybe vevőit abban, hogy hozzáférjenek a jogszerű információkhoz.

A hozzáférési korlátozásnak négy hétre kell szólnia, de az illetékes igazságügyi hatóság a végzésében lehetővé teheti a digitális szolgáltatási koordinátor számára ezen időszak további, ugyanilyen hosszú időszakokkal való meghosszabbítását az adott igazságügyi hatóság által maximált alkalommal. A digitális szolgáltatási koordinátor csak akkor hosszabbíthatja meg ezt az időszakot, ha úgy ítéli meg – tekintettel az említett korlátozás által érintett valamennyi fél jogaira és érdekeire, illetve valamennyi releváns körülményre, beleértve a közvetítő szolgáltató, a címzett vagy címzettek, illetve bármely egyéb, jogos érdekkel rendelkező harmadik fél által esetlegesen rendelkezésre bocsátott információt –, hogy mindkét alábbi feltétel teljesült:

a)

a közvetítő szolgáltató nem tette meg a jogsértés megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket;

b)

az ideiglenes korlátozás nem korlátozza indokolatlanul a jogszerű információkhoz való hozzáférést a szolgáltatás igénybe vevői számára, tekintettel a szolgáltatás érintett igénybe vevőinek számára, és arra, hogy léteznek-e megfelelő és könnyen hozzáférhető alternatívák.

Ha a digitális szolgáltatási koordinátor úgy ítéli meg, hogy a harmadik albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, de a határidőt nem tudja a harmadik albekezdéssel összhangban meghosszabbítani, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint új kérelmet kell benyújtania az illetékes igazságügyi hatósághoz.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök nem érintik a 3. szakaszt.

(5)   A digitális szolgáltatási koordinátorok által az (1), (2) és (3) bekezdésben felsorolt hatáskörök gyakorlása során hozott intézkedések eredményesek, visszatartó erejűek és arányosak kell, hogy legyenek, különös tekintettel az intézkedések tárgyát képező jogsértés vagy feltételezett jogsértés jellegére, súlyosságára, ismétlődő jellegére és időtartamára, valamint adott esetben az érintett közvetítő szolgáltató gazdasági, technikai és működési kapacitására.

(6)   A tagállamok meghatározzák az (1), (2) és (3) bekezdés szerinti hatáskörök gyakorlásának konkrét szabályait és eljárásait, és biztosítják, hogy e hatáskörök gyakorlása az alkalmazandó nemzeti jogban meghatározott megfelelő biztosítékokkal párosuljon a Chartának, valamint az uniós jog általános alapelveinek megfelelően. Az említett intézkedések meghozatalára különösen a magánélet tiszteletben tartásához való jognak és a védelemhez való jognak megfelelően kerül sor, ideértve a meghallgatáshoz való jogot és az iratbetekintés jogát, illetve a valamennyi érintett felet megillető hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog mellett.

52. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendeletnek a hatáskörükbe tartozó közvetítő szolgáltatók általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek 51. cikknek megfelelő végrehajtására.

(2)   A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szabályokról és intézkedésekről tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e szabályokat és intézkedéseket érintő minden későbbi módosításról.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az e rendeletben előírt valamely kötelezettségnek való meg nem felelés esetén kiróható pénzbírságok maximális összege az érintett közvetítő szolgáltató előző pénzügyi évi globális éves forgalmának 6 %-a legyen. A tagállamok biztosítják, hogy a helytelen, hiányos vagy félrevezető tájékoztatás, a válaszadás elmulasztása vagy a helytelen, hiányos vagy félrevezető információk helyesbítésének elmulasztása, illetve a vizsgálat elutasítása esetén kiróható pénzbírság maximális összege az érintett közvetítő szolgáltató vagy személy előző pénzügyi évben szerzett éves bevételének vagy globális forgalmának 1 %-a legyen.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a kényszerítő bírságnak az érintett határozatban meghatározott naptól kezdve alkalmazandó, maximális napi összege az érintett közvetítő szolgáltató előző pénzügyi évi napi átlagos globális forgalmának vagy bevételének 5 %-a legyen.

53. cikk

Panaszok benyújtásának joga

A szolgáltatás igénybe vevői, valamint bármely szerv, szervezet és egyesület, amely felhatalmazással rendelkezik, hogy az e rendelettel rájuk ruházott jogokat nevükben gyakorolja, panaszt nyújthat be a közvetítő szolgáltatók ellen e rendelet feltételezett megsértése esetén azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátoránál, ahol a szolgáltatás igénybe vevője található vagy letelepedett. A digitális szolgáltatási koordinátornak ki kell vizsgálnia a panaszt, és adott esetben továbbítania kell azt a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak, ha helyénvalónak tűnik, egy vélemény kíséretében. Ha a panasz a tagállam egy másik illetékes hatóságának hatáskörébe tartozik, akkor a panaszt kézhez vevő digitális szolgáltatási koordinátor továbbítja azt annak a hatóságnak. Ezen eljárás során mindkét félnek joga van ahhoz, hogy – a nemzeti joggal összhangban – meghallgassák, és megfelelő tájékoztatást kapjon a panasz állásáról.

54. cikk

Kártérítés

A szolgáltatás igénybe vevői jogosultak arra, hogy az uniós és nemzeti joggal összhangban kártérítést kérjenek a közvetítő szolgáltatóktól az e rendelet szerinti kötelezettségek közvetítő szolgáltatók általi megsértése miatt elszenvedett bármely kárért vagy veszteségért.

55. cikk

Tevékenységi jelentések

(1)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak éves jelentést kell készíteniük az e rendelet alapján végzett tevékenységükről, amelynek magában kell foglalnia a hozzájuk beérkezett, 53. cikk szerinti panaszok számát, valamint az e panaszok nyomán hozott intézkedések áttekintését. A digitális szolgáltatási koordinátorok géppel olvasható formában, a 84. cikk szerint alkalmazandó, az információk bizalmas jellegére vonatkozó szabályokra is figyelemmel közzéteszik az éves jelentéseket és továbbítják azokat a Bizottságnak és a Testületnek.

(2)   Az éves jelentésnek a következő információkat is tartalmaznia kell:

a)

az érintett digitális szolgáltatási koordinátor tagállamának bármely nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatósága által a 9. és 10. cikknek megfelelően kibocsátott, a jogellenes tartalom elleni fellépésre, valamint információszolgáltatásra vonatkozó végzések száma és tárgya;

b)

a 9. és 10. cikknek megfelelően a digitális szolgáltatási koordinátor felé továbbított ilyen végzések végrehajtása.

(3)   Ha egy tagállam több illetékes hatóságot jelölt ki a 49. cikknek megfelelően, akkor gondoskodik arról, hogy a digitális szolgáltatási koordinátor egyetlen jelentést készítsen valamennyi illetékes hatóság tevékenységéről, és hogy a digitális szolgáltatási koordinátor valamennyi szükséges információt és támogatást megkapjon ehhez a többi érintett illetékes hatóságtól.

2. SZAKASZ

Hatáskörök, koordinált vizsgálatok és a következetességet célzó mechanizmusok

56. cikk

Hatáskörök

(1)   Az a tagállam, ahol közvetítő szolgáltató székhelye található, kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az e rendelet felügyelete és végrehajtása tekintetében, kivéve a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott hatásköröket.

(2)   A Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a III. fejezet 5. szakaszának felügyelete és végrehajtása tekintetében.

(3)   A Bizottság hatáskörrel rendelkezik e rendeletnek – a III. fejezet 5. szakaszában meghatározottaktól eltérő – felügyeletére és érvényesítésére az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók tekintetében.

(4)   Amennyiben a Bizottság ugyanazon jogsértés miatt nem indított eljárást, az a tagállam, amelyben az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató székhelye található, hatáskörrel rendelkezik az e rendelet szerinti, a III. fejezet 5. szakaszában meghatározottaktól eltérő kötelezettségeknek az említett szolgáltatók tekintetében történő felügyeletére és végrehajtására.

(5)   A tagállamok és a Bizottság szoros együttműködésben felügyelik és végrehajtják e rendelet rendelkezéseit.

(6)   Az olyan közvetítő szolgáltató tekintetében, amely nem rendelkezik letelepedési hellyel az Unióban, e cikk (1) és (4) bekezdésével összhangban az a tagállam, amelyben jogi képviselője lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkezik, vagy adott esetben a Bizottság rendelkezik hatáskörrel az e rendelet szerinti vonatkozó kötelezettségek felügyeletére és végrehajtására.

(7)   Amennyiben a közvetítő szolgáltató nem jelöl ki jogi képviselőt a 13. cikkel összhangban, valamennyi tagállam, valamint online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató esetében e cikkel összhangban a Bizottság rendelkezik az említett felügyeleti és végrehajtási hatáskörrel.

Amennyiben a digitális szolgáltatási koordinátor gyakorolni kívánja az e bekezdés szerinti hatásköreit, értesítenie kell az összes többi digitális szolgáltatási koordinátort és a Bizottságot, és gondoskodnia kell a Charta értelmében alkalmazandó biztosítékok tiszteletben tartásáról, különösen annak elkerülése érdekében, hogy ugyanazt a magatartást többször is szankcionálják az e rendeletben előírt kötelezettségek megszegéséért. Amennyiben a Bizottság gyakorolni kívánja az e bekezdés szerinti hatásköreit, e szándékáról értesíti az összes többi digitális szolgáltatási koordinátort. Az e bekezdés szerinti értesítést követően a többi tagállam nem indíthat eljárást az értesítésben említett jogsértésre vonatkozóan.

57. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

(1)   A digitális szolgáltatási koordinátorok és a Bizottság szorosan együttműködnek egymással, és kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak e rendelet következetes és hatékony alkalmazása érdekében. A kölcsönös segítségnyújtásnak magában kell foglalnia különösen az e cikkel összhangban történő információcserét, valamint a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor azon kötelezettségét, hogy tájékoztassa az összes célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátort, a Testületet és a Bizottságot a vizsgálat megindításáról és egy adott közvetítő szolgáltatóra vonatkozó, értékelést is tartalmazó végleges határozat meghozatalára irányuló szándékáról.

(2)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor vizsgálat céljából felkérhet más digitális szolgáltatási koordinátorokat arra, hogy bocsássanak rendelkezésre a birtokukban lévő konkrét információkat egy adott közvetítő szolgáltatóval kapcsolatban, illetve gyakorolják az 51. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati hatáskörüket bizonyos, a tagállamukban található információk tekintetében. Adott esetben a kérést kézhez vevő digitális szolgáltatási koordinátor a szóban forgó tagállam más illetékes hatóságait vagy egyéb hatóságait is bevonhatja.

(3)   A (2) bekezdés szerinti kérést kézhez vevő digitális szolgáltatási koordinátornak eleget kell tennie az ilyen kérésnek, és indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított két hónapon belül tájékoztatnia kell a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort a meghozott intézkedésről, kivéve, ha:

a)

a kérés tárgya a vizsgálati célok fényében nincs kellően meghatározva vagy indokolva, illetve nem arányos; vagy

b)

sem a megkeresett digitális szolgáltatási koordinátor, sem az adott tagállam más illetékes hatósága vagy egyéb hatósága nem rendelkezik a kért információval, és nem is fér hozzá ehhez az információhoz; vagy

c)

a kérésnek nem lehet eleget tenni az uniós vagy nemzeti jog megsértése nélkül;

A kérést kézhez vevő digitális szolgáltatási koordinátor az első albekezdésben meghatározott határidőn belül indokolt választ küld, amelyben magyarázatot ad az elutasításra.

58. cikk

A digitális szolgáltatási koordinátorok határokon átnyúló együttműködése

(1)   Kivéve, ha a Bizottság már vizsgálatot indított ugyanazért a feltételezett jogsértésért, amennyiben a célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátor okkal feltételezi, hogy egy közvetítő szolgáltató olyan módon megsértette ezt a rendeletet, amely kedvezőtlenül érinti a szolgáltatás igénybe vevőit a digitális szolgáltatási koordinátor tagállamában, felkérheti a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort az ügy kivizsgálására, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és jogérvényesítési intézkedések meghozatalára.

(2)   Kivéve, ha a Bizottság már vizsgálatot indított ugyanazért a feltételezett jogsértésért, amennyiben legalább három, célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátor észszerűen feltételezi, hogy egy adott közvetítő szolgáltató olyan módon megsértette ezt a rendeletet, amely kedvezőtlenül érinti a szolgáltatás igénybe vevőit a digitális szolgáltatási koordinátorok tagállamában, e digitális szolgáltatási koordinátorok kérése alapján a Testület felkérheti a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort az ügy kivizsgálására, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati és jogérvényesítési intézkedések meghozatalára.

(3)   Az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kérelmet vagy ajánlást megfelelően meg kell indokolni és fel kell tüntetni benne legalább az alábbiakat:

a)

az érintett közvetítő szolgáltató 11. cikk szerinti kapcsolattartó pontja;

b)

a releváns tényeknek, e rendelet érintett rendelkezéseinek, valamint annak a leírása, hogy a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület miért feltételezi, hogy a szolgáltató megsértette ezt a rendeletet, valamint a feltételezett jogsértés kedvezőtlen hatásainak ismertetése;

c)

bármely olyan további információ, amelyet a kérést küldő digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület lényegesnek talál, beleértve adott esetben a saját kezdeményezésére összegyűjtött információkat vagy a konkrét vizsgálati és érvényesítési intézkedésekre, többek között ideiglenes intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

(4)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak teljes mértékben figyelembe kell vennie az e cikk (1) vagy (2) bekezdése szerinti kérést. Ha úgy ítéli meg, hogy nem áll rendelkezésére elegendő információ ahhoz, hogy a kérésnek megfelelően eljárjon, és okkal tételezi fel, hogy a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Testület további információkkal tudna szolgálni, letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor az 57. cikkel összhangban megkérheti ezeket az információkat, vagy pedig a 60. cikk (1) bekezdésével összhangban közös vizsgálatot indíthat legalább a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor bevonásával. Az e cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőt a kért kiegészítő információk rendelkezésre bocsátásáig, illetve a közös vizsgálatban való részvételre történő felhívás elutasításáig fel kell függeszteni.

(5)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem kézhezvételét követő két hónapon belül meg kell küldenie a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátornak és a Testületnek a feltételezett jogsértés értékelését, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott vagy tervezett vizsgálati vagy jogérvényesítési intézkedések ismertetését.

59. cikk

A Bizottság elé utalás

(1)   Amennyiben az 58. cikk (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem érkezik közlés, ha a Testület nem ért egyet az 58. cikk (5) bekezdése alapján készített értékeléssel vagy az annak alapján hozott vagy tervezett vagy intézkedésekkel, vagy a 60. cikk (3) bekezdésében említett esetekben a Testület az összes releváns információ megadásával a Bizottság elé terjesztheti az ügyet. Ezen információknak magukban kell foglalniuk legalább a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátornak küldött kérést vagy ajánlást, az e digitális szolgáltatási koordinátor általi értékelést, az egyet nem értés indokait, valamint a Bizottság elé utalást alátámasztó minden egyéb információt.

(2)   A Bizottság a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátorral folytatott konzultációt követően értékeli az ügyet az azt követő két hónapon belül, hogy az (1) bekezdésnek megfelelően elé utalták az ügyet.

(3)   Ha a Bizottság e cikk (2) bekezdésének megfelelően megállapítja, hogy az 58. cikk (5) bekezdése szerinti értékelés vagy az 58. cikk (5) bekezdése szerinti, meghozott vagy tervezett vizsgálati vagy jogérvényesítési intézkedések nem elégségesek e rendelet tényleges érvényesülésének biztosításához vagy más módon nem egyeztethetők össze ezzel a rendelettel, közli álláspontját a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátorral és a Testülettel, és felkéri a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort az ügy újraértékelésére.

A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor megteszi az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges vizsgálati vagy végrehajtási intézkedéseket, teljes mértékben figyelembe véve az álláspontokat és a Bizottság felülvizsgálati kérelmét. A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor a felülvizsgálati kérelem benyújtásától számított két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot, valamint az 58. cikk (1) vagy (2) bekezdése alapján intézkedést hozó, kérelmező digitális szolgáltatási koordinátort vagy Testületet a meghozott intézkedésekről.

60. cikk

Közös vizsgálatok

(1)   A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor közös vizsgálatokat indíthat és vezethet egy vagy több érintett digitális szolgáltatási koordinátor részvételével:

a)

saját kezdeményezés alapján, e rendelet valamely közvetítő szolgáltató általi, több tagállamban való feltételezett megsértésének kivizsgálása céljából; vagy

b)

a Testület által tett olyan ajánlás alapján, amelynek alapját valamely, legalább három digitális szolgáltatási koordinátor által a tagállamaikban a szolgáltatást igénybe vevőket érintő jogsértés észszerű gyanúja nyomán megfogalmazott kérés képezi.

(2)   Bármely digitális szolgáltatási koordinátor, amely bizonyítja, hogy jogos érdekkel bír az (1) bekezdés szerinti közös vizsgálatban való részvétel iránt, kérheti az abban való részvételét. Amennyiben a résztvevők másként nem állapodnak meg, a közös vizsgálatot a megindításától számított három hónapon belül le kell zárni.

A letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor legkésőbb az első albekezdésben említett határidő lejárta után egy hónappal közli a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos előzetes álláspontját valamennyi digitális szolgáltatási koordinátorral, a Bizottsággal és a Testülettel. Az előzetes álláspontban figyelembe kell venni a közös vizsgálatban részt vevő összes többi digitális szolgáltatási koordinátor álláspontját. Ezen előzetes álláspontban adott esetben az elfogadandó jogérvényesítési intézkedéseket is meg kell határozni.

(3)   A Testület az 59. cikk szerint a Bizottsághoz utalhatja az ügyet, amennyiben:

a)

a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor nem közölte előzetes álláspontját a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül;

b)

a Testület lényegében nem ért egyet a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor által közölt előzetes állásponttal; vagy

c)

a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor a Testület által az (1) bekezdés b) pontja szerint tett ajánlás nyomán nem indítja meg haladéktalanul a közös vizsgálatot.

(4)   A közös vizsgálat lefolytatása során a résztvevő digitális szolgáltatási koordinátoroknak jóhiszeműen együtt kell működniük egymással, figyelembe véve adott esetben a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor észrevételeit, illetve a Testület ajánlását. A közös vizsgálatban részt vevő, célország szerinti digitális szolgáltatási koordinátorok a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor kérésére vagy a vele folytatott konzultációt követően jogosultak az 51. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati hatáskörüket gyakorolni a feltételezett jogsértés által érintett közvetítő szolgáltatókkal szemben a területükön található információk és helyiségek tekintetében.

3. SZAKASZ

A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete

61. cikk

A Digitális Szolgáltatások Európai Testülete

(1)   Létrejön a Digitális Szolgáltatások Európai Testülete (a továbbiakban: a Testület), amely a digitális szolgáltatási koordinátorok független, a közvetítő szolgáltatók felügyeletével foglalkozó tanácsadó csoportja.

(2)   A Testület tanácsadást nyújt a digitális szolgáltatási koordinátoroknak és a Bizottságnak a rendeletnek megfelelően az alábbi célkitűzések elérése érdekében:

a)

e rendelet következetes alkalmazásának, valamint a digitális szolgáltatási koordinátorok és a Bizottság hatékony együttműködésének elősegítése az ebben a rendeletben szabályozott kérdésekben;

b)

a Bizottság, a digitális szolgáltatási koordinátorok és az egyéb illetékes hatóságok tekintetében az iránymutatás és az elemzés koordinálása, illetve az ilyen iránymutatáshoz és elemzéshez való hozzájárulás a belső piacon felmerülő kérdésekkel kapcsolatban az ebben a rendeletben szabályozott ügyekben;

c)

segítségnyújtás a digitális szolgáltatási koordinátoroknak és a Bizottságnak az online óriásplatformok felügyeletében.

62. cikk

A Testület felépítése

(1)   A Testület a digitális szolgáltatási koordinátorokból áll, amelyeket magas szintű tisztviselők képviselnek. A digitális szolgáltatási koordinátor egy vagy több tagállam általi kijelölésének elmulasztása nem akadályozza azt, hogy a Testület ellássa az e rendelet szerinti feladatait. Ha a nemzeti jog előírja, a digitális szolgáltatási koordinátorokon kívül az e rendelet alkalmazása és érvényesítése terén konkrét operatív feladatokkal megbízott egyéb illetékes hatóságok is részt vehetnek a Testületben. Más nemzeti hatóságok is meghívhatók az ülésekre, ha a megvitatott kérdések relevánsak számukra.

(2)   A Testület elnöki tisztét a Bizottság tölti be. A Bizottság hívja össze az üléseket, és készíti el a napirendet a Testület e rendelet szerinti feladatainak megfelelően, annak eljárási szabályzatával összhangban. Amennyiben a Testület felkérést kap, hogy e rendelet alapján fogadjon el ajánlást, akkor a felkérést a 85. cikkben említett információmegosztási rendszeren keresztül a többi digitális szolgáltatási koordinátor számára is azonnal hozzáférhetővé kell tennie.

(3)   Minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. A Bizottság nem rendelkezik szavazati joggal.

A Testület egyszerű többséggel fogadja el határozatait. A 36. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett, a Bizottságnak címzett ajánlás elfogadásakor a szavazásra a Testület az elnökének kérését követő 48 órán belül szavaz.

(4)   A Bizottság igazgatási és elemzési támogatást nyújt a Testület e rendelet értelmében vett tevékenységeihez.

(5)   A Testület szakértőket és megfigyelőket hívhat az üléseire, és adott esetben együttműködhet más uniós szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel, tanácsadó csoportokkal, valamint külső szakértőkkel. A Testület közzéteszi az ilyen együttműködés eredményeit.

(6)   A Testület konzultálhat az érintett felekkel, és e konzultáció eredményeit nyilvánosan elérhetővé kell tennie.

(7)   A Testület a Bizottság egyetértését követően elfogadja az eljárási szabályzatát.

63. cikk

A Testület feladatai

(1)   Amennyiben a 61. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges, a Testület mindenekelőtt:

a)

támogatja a közös vizsgálatok koordinációját;

b)

támogatást nyújt az illetékes hatóságoknak az online óriásplatformokra, illetve a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozó, e rendelet értelmében továbbítandó jelentések és ellenőrzési eredmények elemzésében;

c)

véleményeket, ajánlásokat vagy tanácsokat fogalmaz meg a digitális szolgáltatási koordinátorok felé e rendeletnek megfelelően, figyelembe véve különösen a közvetítő szolgáltatók szolgáltatásnyújtási szabadságát;

d)

e rendelettel összhangban tanácsot ad a Bizottságnak a 66. cikkben említett intézkedések vonatkozásában, és véleményeket fogad el az online óriásplatformokat, illetve nagyon népszerű online keresőprogramokat illetően;

e)

az érintett érdekelt felekkel együttműködve támogatja és előmozdítja az e rendelet értelmében előírt európai szabványok, iránymutatások, jelentések, mintadokumentumok és magatartási kódexek kidolgozását és végrehajtását, többek között vélemények vagy ajánlások kiadásával a 44. cikkel kapcsolatos témákban, valamint a felmerülő kérdések azonosítását az ebben a rendeletben szabályozott ügyekben.

(2)   Azok a digitális szolgáltatási koordinátorok és adott esetben más nemzeti illetékes hatóságok, amelyek nem tesznek eleget a nekik címzett, a Testület által elfogadott véleményeknek, kéréseknek vagy ajánlásoknak, az e rendelet értelmében vett jelentésükben vagy adott esetben a saját releváns határozataik elfogadásakor megindokolják ezt a döntésüket, és ismertetik vizsgálataikat, fellépéseiket és az általuk végrehajtott intézkedéseiket.

4. SZAKASZ

Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra vonatkozó felügyelet, vizsgálatok, jogérvényesítés és monitoring

64. cikk

A szakértelem és a képességek kiépítése

(1)   A Bizottság a digitális szolgáltatási koordinátorokkal és a Testülettel együttműködésben – adott esetben többek között tagállami személyzet kirendelése révén – kiépíti az e rendeletben szabályozott kérdésekre vonatkozó uniós szakértői bázist és képességeket.

(2)   Ezen felül a Bizottság, együttműködve a digitális szolgáltatási koordinátorokkal és a Testülettel, koordinálja az online óriásplatformokkal és a nagyon népszerű online keresőprogramokkal kapcsolatban Unió-szerte felmerülő rendszerszintű és új problémák értékelését.

(3)   A Bizottság felkérheti a digitális szolgáltatási koordinátorokat, a Testületet és a megfelelő szakértelemmel rendelkező egyéb uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, hogy támogassák az Unió-szerte e rendelet kapcsán felmerülő rendszerszintű és új problémák értékelését.

(4)   A tagállamok különösen digitális szolgáltatási koordinátoruk és adott esetben más illetékes hatóságok révén együttműködnek a Bizottsággal, többek között szakértelmük és képességeik rendelkezésre bocsátásával.

65. cikk

Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók kötelezettségeinek érvényesítése

(1)   Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók által az e rendeletben foglalt kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozó vizsgálatok lefolytatása céljából a Bizottság már a 66. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásindítás előtt is élhet az e szakaszban meghatározott vizsgálati hatáskörrel. E hatáskört gyakorolhatja akár saját kezdeményezés, akár az e cikk (2) bekezdése szerinti felkérés alapján.

(2)   Amennyiben valamely digitális szolgáltatási koordinátor okkal feltételezi, hogy egy online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megszegte a III. fejezet 5. szakaszának rendelkezéseit, vagy pedig szisztematikus módon megszegte e rendelet bármely rendelkezését, oly módon, hogy ez a tagállamában súlyosan érinti a szolgáltatás igénybe vevőit, a 85. cikkben említett információmegosztási rendszeren keresztül kérelmet nyújthat be a Bizottsághoz az ügy értékelése céljából.

(3)   A (2) bekezdés szerinti kérelmet megfelelően meg kell indokolni és fel kell tüntetni benne legalább az alábbiakat:

a)

az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók 11. cikk szerinti kapcsolattartási pontja;

b)

a releváns tényeknek, e rendelet érintett rendelkezéseinek, valamint annak a leírása, hogy a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor miért feltételezi, hogy az érintett online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató megsértette ezt a rendeletet, valamint azon tények ismertetése, amelyek bizonyítják, hogy a feltételezett jogsértés jellege rendszerszintű;

c)

bármely más információ, amelyet a kérelmező digitális szolgáltatási koordinátor relevánsnak tart, beleértve adott esetben a saját kezdeményezésére összegyűjtött információkat.

66. cikk

A Bizottság általi eljárásindítás és a vizsgálatban való együttműködés

(1)   A Bizottság eljárást indíthat a 73. és 74. cikk szerinti határozatok lehetséges elfogadása céljából az olyan, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók releváns magatartása tekintetében, amelyek esetében a Bizottság arra gyanakszik, hogy megsértették e rendelet valamely rendelkezését.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy e cikk (1) bekezdésének megfelelően eljárást indít, arról értesíti egyrészt az összes digitális szolgáltatási koordinátort és a Testületet a 85. cikkben említett információmegosztási rendszeren keresztül, másrészt pedig az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót.

A digitális szolgáltatási koordinátorok az eljárás megindításáról kapott tájékoztatást követően indokolatlan késedelem nélkül kötelesek továbbítani a Bizottságnak minden olyan információt, amely a szóban forgó jogsértéssel kapcsolatban a birtokukban van.

Az eljárásnak az e cikk (1) bekezdése szerinti, Bizottság általi megindításával a digitális szolgáltatási koordinátor – illetve adott esetben az egyéb illetékes hatóság – mentesül az 56. cikk (4) bekezdésében említett azon hatásköre alól, hogy felügyelje és érvényesítse az e rendelet szerinti kötelezettségeket.

(3)   Az e rendelet szerinti vizsgálati hatásköreinek gyakorlása során a Bizottság kérheti a feltételezett jogsértés által érintett bármely digitális szolgáltatási koordinátor egyéni vagy közös támogatását, beleértve a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátort is. Azok a digitális szolgáltatási koordinátorok, amelyek ilyen kérést kaptak, valamint – amennyiben a digitális szolgáltatási koordinátor bevonja őket – bármely más illetékes hatóság lojálisan és kellő időben együttműködnek a Bizottsággal, és jogosultak az 51. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati hatáskörük gyakorlására a szóban forgó online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató tekintetében, a tagállamuk területén található információk, személyek és helyiségek tekintetében, a kéréssel összhangban.

(4)   A Bizottság minden releváns információt megküld a letelepedési hely szerinti digitális szolgáltatási koordinátor és a Testület számára a 67–72. cikkben említett hatáskörök gyakorlásáról, valamint megküldi a 79. cikk (1) bekezdésében említett előzetes megállapításait. A Testület a 79. cikk (2) bekezdése szerinti észszerű időkereten belül megküldi a Bizottságnak ezen előzetes megállapításokról szóló álláspontját. A Bizottság a Testület által kifejtett álláspontot a teljes mértékben figyelembe veszi határozatában.

67. cikk

Információkérés

(1)   Az e szakasz rendelkezései alapján rá ruházott feladatok ellátása érdekében a Bizottság egyszerű kérés vagy határozat útján utasíthatja az olyan érintett, online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót, illetve a kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységéhez kapcsolódó célból eljáró bármely más természetes vagy jogi személyt, akinek vagy amelynek észszerűen tudomása lehet valamely feltételezett jogsértéssel kapcsolatos információról – ideértve a 37. cikkben és a 75. cikk (2) bekezdésében említett ellenőrzéseket végző szervezeteket is –, hogy egy meghatározott, észszerű határidőn belül közöljék ezen információkat.

(2)   Az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak, vagy valamely, e cikk (1) bekezdésében említett egyéb személynek küldött egyszerű információkérés keretében a Bizottság megjelöli kérésének jogalapját és célját, meghatározza, hogy konkrétan mely információ közlését kéri és milyen határidőn belül, valamint a helytelen, hiányos vagy félrevezető információk szolgáltatásáért a 74. cikkben előírt pénzbírságok összegét.

(3)   Ha a Bizottság határozati úton kér tájékoztatást az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatótól, vagy valamely, e cikk (1) bekezdésében említett egyéb személytől, akkor abban megjelöli kérésének jogalapját és célját, valamint meghatározza, hogy konkrétan mely információ közlését kéri és milyen határidőn belül. Közli továbbá a 74. cikkben előírt pénzbírságok összegét, valamint megnevezi vagy kiszabja a 76. cikkben előírt kényszerítő bírságokat. A Bizottság utal továbbá a határozat Bíróság általi felülvizsgálatának kezdeményezéséhez való jogra.

(4)   Az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók vagy az (1) bekezdésben említett egyéb személy vagy azok képviselői – illetve jogi személyek és vállalatok esetében, vagy ha nem rendelkeznek jogi személyiséggel, akkor a jog vagy az alapító okiratuk által a képviseletükre felhatalmazott személyek – kötelesek megadni a kért tájékoztatást az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, illetve az (1) bekezdésben említett egyéb személy nevében. Az eljárásra megfelelően felhatalmazott ügyvédek is benyújthatják az információkat ügyfelük nevében. Az ügyfél teljes felelősséggel tartozik, ha a benyújtott információk hiányosak, helytelenek vagy félrevezetők.

(5)   A Bizottság kérésére a digitális szolgáltatási koordinátorok és az egyéb illetékes hatóságok minden szükséges tájékoztatást megadnak a Bizottságnak ahhoz, hogy az ellássa az e szakasz értelmében ráruházott feladatokat.

(6)   A Bizottság az e cikk (1) bekezdésében említett egyszerű kérelem vagy határozat elküldését követően indokolatlan késedelem nélkül megküldi annak másolatát a digitális szolgáltatási koordinátoroknak a 85. cikkben említett információmegosztási rendszeren keresztül.

68. cikk

Meghallgatás lefolytatására és nyilatkozatok felvételére vonatkozó hatáskör

(1)   Az e szakasz értelmében ráruházott feladatok ellátása érdekében a Bizottság bármely olyan természetes vagy jogi személyt meghallgathat, aki beleegyezik a meghallgatásba a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban indított vizsgálat tárgyára vonatkozó információgyűjtés érdekében. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az említett meghallgatásokat az erre alkalmas technikai eszközzel rögzítse.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett meghallgatásra a Bizottság helyiségein kívül kerül sor, a Bizottság tájékoztatja annak a tagállamnak a digitális szolgáltatási koordinátorát, amelynek területén a meghallgatásra sor kerül. Amennyiben az említett digitális szolgáltatási koordinátor ezt kéri, tisztviselői segítséget nyújthatnak a Bizottság által a meghallgatás lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek.

69. cikk

Helyszíni vizsgálatok lefolytatására vonatkozó hatáskör

(1)   Az e szakasz értelmében ráruházott feladatok ellátása érdekében a Bizottság az összes szükséges helyszíni vizsgálatot lefolytathatja az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személy helyiségeiben.

(2)   A Bizottság által helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselőknek és egyéb kísérő személyeknek jogukban áll, hogy:

a)

belépjenek az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak vagy egyéb érintett személynek bármely helyiségébe, területére és szállítóeszközébe;

b)

megvizsgálják az érintett szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos könyveket és egyéb nyilvántartásokat, függetlenül attól, hogy azokat milyen adathordozón tárolják;

c)

bármilyen formában elkészítsék vagy megszerezzék az említett könyvek vagy egyéb nyilvántartások másolatát vagy kivonatát;

d)

előírják az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy az egyéb érintett személy számára, hogy hozzáférést és magyarázatot biztosítson a platform, illetve keresőprogram felépítéséhez, működéséhez, informatikai rendszeréhez, algoritmusaihoz, adatkezelési és üzleti gyakorlatához, és rögzítsék vagy dokumentálják az adott magyarázatokat;

e)

zárolják az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy az egyéb érintett személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével kapcsolatos célokra használt helyiségeket, valamint könyveket vagy egyéb nyilvántartásokat a helyszíni vizsgálathoz szükséges ideig és mértékben;

f)

magyarázatot kérjenek az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy más érintett személy bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni vizsgálat tárgyával és céljával kapcsolatos tényekre vagy dokumentumokra vonatkozóan, és rögzítsék a válaszokat;

g)

kérdéseket intézzenek bármely ilyen képviselőhöz vagy személyzeti taghoz a helyszíni vizsgálat tárgyával vagy céljával kapcsolatban, és a válaszokat rögzítsék.

(3)   A helyszíni vizsgálatok elvégezhetők a Bizottság által a 72. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök vagy szakértők segítségével, és azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának vagy egyéb illetékes nemzeti hatóságának a segítségével, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot lefolytatják.

(4)   Amennyiben az érintett szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó könyvek és más nyilvántartások hiányosan készültek, vagy ha az e cikk (2) bekezdése alapján feltett kérdésekre adott válaszok helytelenek, hiányosak vagy félrevezetőek, a Bizottság által a helyszíni vizsgálat lefolytatására felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek jogkörüket írásbeli meghatalmazás felmutatásával gyakorolják, amely meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, valamint a 74. és a 76. cikkben előírt szankciókat. A Bizottság a helyszíni vizsgálat előtt kellő időben tájékoztatja arról azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátorát, amelynek területén a vizsgálatot le kívánják folytatni.

(5)   A helyszíni vizsgálatok során a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek, a Bizottság által kijelölt ellenőrök és szakértők, valamint a digitális szolgáltatási koordinátor vagy azon tagállam más illetékes hatóságai, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot lefolytatják, előírhatják az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, vagy más érintett személy számára, hogy adjon magyarázatot a platform, illetve a keresőprogram felépítéséről, működéséről, informatikai rendszeréről, algoritmusairól, adatkezeléséről és üzleti gyakorlatáról, és kérdéseket intézhetnek személyzetének kulcsfontosságú tagjaihoz.

(6)   Az online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak vagy az egyéb érintett természetes vagy jogi személynek alá kell vetnie magát a Bizottság határozata által elrendelt helyszíni vizsgálatnak. A határozat meghatározza a helyszíni vizsgálat tárgyát és célját, a vizsgálat kezdetének napját, és utal a 74. és 76. cikkben előírt szankciókra, valamint a határozat Bíróság általi felülvizsgálatának kezdeményezéséhez való jogra. A Bizottság a határozat meghozatala előtt konzultál azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátorával, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot le kívánják folytatni.

(7)   Azon tagállam digitális szolgáltatási koordinátora tisztviselőinek, valamint az általa felhatalmazott vagy kijelölt személyeknek, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot le kívánják folytatni, az említett digitális szolgáltatási koordinátor vagy a Bizottság kérésére aktívan segíteniük kell a Bizottság által a helyszíni vizsgálattal kapcsolatban felhatalmazott tisztviselőket és egyéb kísérő személyeket. E célból rendelkezniük kell a (2) bekezdésben felsorolt jogkörökkel.

(8)   Amennyiben a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek megállapítják, hogy az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, vagy egyéb érintett személy ellenzi az e cikk alapján elrendelt helyszíni vizsgálatot, az a tagállam, amelynek területén a helyszíni vizsgálatot le kívánják folytatni, az említett tisztviselők vagy egyéb kísérő személyek kérésére és a tagállam nemzeti jogával összhangban megadja számukra a szükséges segítséget, többek között – adott esetben a nemzeti jog alapján – az illetékes bűnüldöző hatóság által hozott kényszerintézkedések formájában, hogy lehetővé tegye számukra a helyszíni vizsgálat lefolytatását.

(9)   Amennyiben a (8) bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz az érintett tagállam nemzeti jogával összhangban valamely tagállami igazságügyi hatóság engedélye szükséges, az engedélyt az adott tagállam digitális szolgáltatási koordinátora kérelmezi a Bizottság által felhatalmazott tisztviselők és egyéb kísérő személyek kérésére. Ez az engedély óvintézkedésként is kérelmezhető.

(10)   A (9) bekezdésben említett engedély iránti kérelem esetén az ügyben eljáró megbízott tagállami igazságügyi hatóság ellenőrzi, hogy a Bizottság helyszíni vizsgálatot elrendelő határozata hiteles-e, és hogy az előirányzott kényszerintézkedések a helyszíni vizsgálat tárgyának figyelembevételével nem önkényesek, illetve túlzottak-e. Ezen ellenőrzés során a tagállami igazságügyi hatóság közvetlenül vagy az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorain keresztül részletes magyarázatot kérhet a Bizottságtól, különösen azon az indokokkal kapcsolatban, amelyek alapján a Bizottság e rendelet megsértését gyanítja, valamint a feltételezett jogsértés súlyosságával és az online óriásplatformot vagy a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató, vagy más érintett személy érintettségének jellegével kapcsolatban. Mindazonáltal a tagállami igazságügyi hatóság nem kérdőjelezheti meg a helyszíni vizsgálat szükségességét és nem kérhet ki a Bizottság ügyirataiban szereplő információkat. A Bizottság határozatának jogszerűségét kizárólag az Európai Unió Bírósága vizsgálhatja felül.

70. cikk

Ideiglenes intézkedések

(1)   Olyan eljárások esetén, amelyek a 73. cikk (1) bekezdése alapján meg nem felelésről szóló határozat elfogadását eredményezhetik, a szolgáltatás igénybe vevőit fenyegető súlyos károk kockázata miatti sürgős esetben a Bizottság határozatban, az első látásra megalapozottnak tűnő jogsértés alapján ideiglenes intézkedéseket rendelhet el az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóval szemben.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti határozat határozott időre szól, és amennyiben szükséges és helyénvaló, meghosszabbítható.

71. cikk

Kötelezettségvállalások

(1)   Amennyiben az e szakasz alapján lefolytatott eljárások során az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató kötelezettségvállalást ajánl fel az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelésre, a Bizottság határozatban kötelezővé teheti ezeket a kötelezettségvállalásokat az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató számára, és kijelentheti, hogy további intézkedések nem indokoltak.

(2)   A Bizottság az eljárást kérelemre vagy saját kezdeményezésére újra megnyitja:

a)

amennyiben a határozat alapjául szolgáló bármely tényben jelentős változás történt;

b)

amennyiben az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató a kötelezettségvállalásaival ellentétesen cselekszik; vagy

c)

amennyiben a határozat az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személy által nyújtott hiányos, helytelen vagy félrevezető információn alapult.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató által felajánlott kötelezettségvállalások nem tudják biztosítani az e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek való tényleges megfelelést, az eljárás lezárásakor indokolással ellátott határozatban elutasítja ezeket a vállalásokat.

72. cikk

A nyomon követést szolgáló intézkedések

(1)   Az e szakasz értelmében ráruházott feladatok ellátása érdekében a Bizottság meghozhatja az annak nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket, hogy az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók ténylegesen végrehajtják-e ezt a rendeletet, illetve megfelelnek-e ennek a rendeletnek. A Bizottság elrendelheti, hogy biztosítsanak hozzáférést és magyarázatot az adatbázisaikhoz és algoritmusaikhoz. Az említett intézkedések közé tartozhat azon kötelezettség előírása az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató számára, hogy őrizzen meg minden olyan dokumentumot, amely szükségesnek tekinthető annak megvizsgálásához, hogy végrehajtották-e az e rendeletben foglalt kötelezettségeket és megfeleltek-e azoknak.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti intézkedések magukban foglalhatják olyan független külső szakértők és ellenőrök, valamint az érintett hatóság beleegyezésével az illetékes nemzeti hatóságok szakértőinek és ellenőreinek kijelölését abból a célból, segítséget nyújtsanak a Bizottságnak e rendelet vonatkozó rendelkezései hatékony végrehajtásának és az azoknak való megfelelésnek a nyomon követésében, valamint speciális szakértelmet vagy tudást bocsássanak a Bizottság rendelkezésére.

73. cikk

Meg nem felelés

(1)   A Bizottság meg nem felelésről szóló határozatot fogad el, ha megállapítja, hogy az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató az alábbiak közül egynek vagy többnek nem felel meg:

a)

e rendelet releváns rendelkezései;

b)

a 70. cikk értelmében elrendelt ideiglenes intézkedések;

c)

a 71. cikk értelmében kötelezővé tett kötelezettségvállalások.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdés szerinti határozat elfogadását megelőzően közli előzetes megállapításait az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóval. A Bizottság az előzetes megállapításaiban ismerteti a tervezett intézkedéseket, illetve azt, hogy megítélése szerint az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak milyen intézkedéseket kellene tennie az előzetes megállapítások eredményes kezelése érdekében.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdés alapján elfogadott határozatában elrendeli, hogy az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató az abban foglalt észszerű időn belül hozza meg az (1) bekezdés szerinti határozatnak való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket, és nyújtson tájékoztatást arról, hogy az említett szolgáltató milyen intézkedéseket szándékozik hozni a határozatnak való megfelelés érdekében.

(4)   Az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak a Bizottság rendelkezésére kell bocsátania az (1) bekezdés szerinti határozatnak való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedések leírását azok végrehajtásakor.

(5)   Ha a Bizottság megállapítja, hogy az (1) bekezdésben szereplő feltételek nem teljesültek, határozati úton lezárja a vizsgálatot. A határozat azonnali hatállyal alkalmazandó.

74. cikk

Pénzbírságok

(1)   A Bizottság a 73. cikkben említett határozatában az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót annak az előző pénzügyi évi teljes globális éves forgalmának legfeljebb 6 %-át kitevő pénzbírsággal sújthatja, ha megállapítja, hogy a szolgáltató szándékosan vagy gondatlanságból:

a)

megsérti e rendelet releváns rendelkezéseit;

b)

megszegi a 70. cikk szerinti ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot; vagy

c)

nem tesz eleget a 71. cikk alapján hozott határozattal kötelezővé tett kötelezettségvállalásnak.

(2)   A Bizottság határozatot hozhat, amelyben az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót, illetve a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb természetes vagy jogi személyt annak az előző pénzügyi évi teljes éves bevételének, illetve globális forgalmának legfeljebb 1 %-át kitevő pénzbírsággal sújthatja, ha az szándékosan vagy gondatlanságból:

a)

a 67. cikk szerinti egyszerű kérésre vagy határozatban foglalt kérésre helytelen, hiányos vagy félrevezető információt ad meg;

b)

a megadott határidőn belül nem válaszol a határozatban foglalt információkérésre;

c)

a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem helyesbíti a személyzetének tagja által adott helytelen, hiányos vagy félrevezető információkat, vagy nem ad teljes körű tájékoztatást vagy visszautasítja azt;

d)

nem veti alá magát a 69. cikk szerinti helyszíni vizsgálatnak;

e)

nem tesz eleget a Bizottság által a 72. cikk alapján elfogadott intézkedéseknek; vagy

f)

nem felel meg a 79. cikk (4) bekezdése szerinti, a Bizottság irataihoz való hozzáférésre vonatkozó feltételeknek.

(3)   A Bizottság az e cikk (2) bekezdése szerinti határozat elfogadását megelőzően közli előzetes megállapításait az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóval vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személlyel.

(4)   A pénzbírság összegének meghatározásakor a Bizottság figyelembe veszi a jogsértés jellegét, súlyosságát, időtartamát és ismétlődő jellegét, illetve a (2) bekezdés szerint kirótt pénzbírságok esetében az eljárásban okozott késedelmet.

75. cikk

A III. fejezet 5. szakaszában meghatározott kötelezettségek megszegésének orvoslására szolgáló intézkedések fokozott felügyelete

(1)   Amennyiben a 73. cikk alapján határozatot fogadott el a III. fejezet 5. szakaszában foglalt rendelkezéseknek egy online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató általi megsértése miatt, a Bizottság az e cikkben meghatározott fokozott felügyeleti rendszert alkalmazza. Ennek során teljes mértékben figyelembe veszi a Testület által e cikk alapján megfogalmazott véleményeket.

(2)   A 73. cikkben említett határozatban a Bizottság felszólítja az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót, hogy a határozatban meghatározott észszerű határidőn belül készítsen cselekvési tervet és közölje azt a digitális szolgáltatási koordinátorokkal, a Bizottsággal és a Testülettel, amelyben meghatározza a jogsértés megszüntetéséhez vagy orvoslásához szükséges intézkedéseket. Ezen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk az egyéb intézkedések végrehajtására vonatkozó, a 37. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti független ellenőrzés elvégzésére vonatkozó kötelezettségvállalást, meghatározva az ellenőröket, valamint az ellenőrzés módszertanát, időzítését és nyomon követését. Az intézkedések része lehet adott esetben a 45. cikkben előírt releváns magatartási kódexben való részvételre vonatkozó kötelezettségvállalás is.

(3)   A Testületnek a cselekvési terv kézhezvételétől számított egy hónapon belül meg kell küldenie a cselekvési tervről alkotott véleményét a Bizottságnak. A Bizottság a vélemény kézhezvételétől számított egy hónapon belül határoz arról, hogy a cselekvési tervben meghatározott intézkedések elegendőek-e a jogsértés megszüntetéséhez vagy orvoslásához, és észszerű határidőt állapít meg annak végrehajtására. A határozatban figyelembe kell venni a releváns magatartási kódexek betartására vonatkozó esetleges kötelezettségvállalást. A Bizottság ezt követően nyomon követi a cselekvési terv végrehajtását. E célból az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül meg kell küldenie a Bizottságnak az ellenőrzési jelentést, amint az elérhetővé válik, és folyamatosan tájékoztatnia kell a Bizottságot a cselekvési terv végrehajtása érdekében tett lépésekről. A Bizottság – amennyiben az ilyen nyomon követéshez szükséges – előírhatja az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató számára, hogy a Bizottság által meghatározott észszerű határidőn belül nyújtson be további információkat.

A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Testületet és a digitális szolgáltatási koordinátorokat a cselekvési terv végrehajtásáról és arról, hogy azt hogyan követi nyomon.

(4)   A Bizottság e rendelettel, különösen a 76. cikk (1) bekezdésének e) pontjával és a 82. cikk (1) bekezdésével összhangban megteheti a szükséges intézkedéseket, amennyiben:

a)

az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató az alkalmazandó határidőn belül nem nyújtja be a cselekvési tervet, az ellenőrzési jelentést, a szükséges frissítéseket vagy a kért további információkat;

b)

a Bizottság elutasítja a javasolt cselekvési tervet, mivel úgy véli, hogy az abban foglalt intézkedések nem elegendőek a jogsértés megszüntetéséhez vagy orvoslásához; vagy

c)

a Bizottság az ellenőrzési jelentés, a benyújtott frissítések vagy kiegészítő információk, illetve a rendelkezésére álló egyéb vonatkozó információk alapján úgy ítéli meg, hogy a cselekvési terv végrehajtása nem elegendő a jogsértés megszüntetéséhez vagy orvoslásához.

76. cikk

Kényszerítő bírságok

(1)   A Bizottság határozatot fogadhat el, amelyben az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatót, illetve a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személyt annak az előző pénzügyi évi átlagos napi bevételének vagy éves globális forgalmának legfeljebb 5 %-át kitevő kényszerítő bírsággal sújtja naponta a határozatban megjelölt naptól kezdve, az alábbiak kikényszerítése céljából:

a)

helyes és teljes körű tájékoztatás a 67. cikk szerinti információkérési határozatra reagálva;

b)

a 69. cikk szerinti határozatával elrendelt helyszíni vizsgálatnak való alávetés elfogadása;

c)

a 70. cikk (1) bekezdése szerint ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak való megfelelés;

d)

a 71. cikk (1) bekezdése értelmében vett határozattal jogilag kötelezővé tett kötelezettségvállalások teljesítése;

e)

a 73. cikk (1) bekezdése szerinti határozatnak való megfelelés, beleértve adott esetben a 75. cikkben említett cselekvési tervre vonatkozó követelményeket is.

(2)   Ha az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személy teljesítette a kényszerítő bírsággal kikényszeríteni kívánt kötelezettséget, a Bizottság a kényszerítő bírság végleges összegét az eredeti határozat szerinti összegnél alacsonyabb összegben állapíthatja meg.

77. cikk

A szankciók kiszabására vonatkozó elévülési idő

(1)   A 74. és 76. cikk által a Bizottságra ruházott hatáskörökre vonatkozó elévülési idő öt év.

(2)   Az elévülési idő a jogsértés elkövetésének napján kezdődik. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetén azonban az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik.

(3)   A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok elévülési idejét megszakítja a Bizottság vagy a digitális szolgáltatási koordinátor által a jogsértés tekintetében vizsgálat vagy eljárás céljából tett bármilyen intézkedés. Az elévülési időt megszakító intézkedések közé tartoznak különösen a következők:

a)

a Bizottság vagy valamely digitális szolgáltatási koordinátor tájékoztatás iránti kérelme;

b)

helyszíni vizsgálat;

c)

a Bizottság által a 66. cikk (1) bekezdésének megfelelően indított eljárás.

(4)   Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik. A pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásának elévülési ideje azonban legkésőbb azon a napon jár le, amelyen az elévülési időszak kétszeresének megfelelő időszak eltelt anélkül, hogy a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott volna ki. Ez az időtartam meghosszabbodik azzal az időszakkal, ameddig az elévülési idő az (5) bekezdés szerint nyugszik.

(5)   A bírságok vagy kényszerítő pénzbírságok kiszabására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg a Bizottság határozata az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás tárgyát képezi.

78. cikk

A szankciók végrehajtásának elévülési ideje

(1)   A Bizottságnak a 74. és 76. cikk értelmében hozott határozatok végrehajtására vonatkozó hatásköre ötéves elévülési időn belül gyakorolható.

(2)   Az elévülési idő a határozat jogerőssé válásának napján kezdődik.

(3)   A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési időt megszakítja:

a)

a pénzbírság vagy kényszerítő bírság eredeti összegét megváltoztató vagy a megváltoztatásra irányuló kérelmet elutasító határozatról szóló értesítés;

b)

a Bizottságnak vagy a Bizottság kérésére eljáró valamely tagállamnak a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének kikényszerítésére irányuló intézkedése.

(4)   Az elévülés megszakadása után az elévülési idő újrakezdődik.

(5)   A szankciók végrehajtására vonatkozó elévülési idő mindaddig nyugszik, amíg

a)

tart a fizetési haladék;

b)

a fizetés kikényszerítését az Európai Unió Bíróságának határozata vagy tagállami bíróság határozata értelmében felfüggesztik.

79. cikk

A meghallgatáshoz és az iratbetekintéshez való jog

(1)   A Bizottság a 73. cikk (1) bekezdése, a 74. cikk vagy a 76. cikk szerinti határozat elfogadását megelőzően lehetőséget nyújt az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személy számára az alábbiakkal kapcsolatos meghallgatásra:

a)

a Bizottság előzetes megállapításai, beleértve azokat a kérdéseket, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság ellenvetést fogalmazott meg; és

b)

azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság az a) pontban említett előzetes megállapítások alapján hozhat.

(2)   Az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató vagy a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személy a Bizottság által az előzetes megállapításokban meghatározott, legalább 14 napos határidőn belül benyújthatja észrevételeit a Bizottság előzetes megállapításaival kapcsolatban.

(3)   A Bizottság csak olyan kifogásokra alapozhatja határozatát, amelyekre az érintett felek megtehették észrevételeiket.

(4)   Az érintett felek védelemhez való jogát az eljárás során teljes mértékben tiszteletben kell tartani. Az érintett felek az információk megállapodás szerinti közzétételére vonatkozó feltételek mellett jogosultak hozzáférni a Bizottság irataihoz, figyelemmel az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak, vagy az érintett egyéb személynek az üzleti titkai védelméhez fűződő jogos érdekeire is. A Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a felek közötti egyetértés hiánya esetén a közzététel feltételeit meghatározó határozatokat hozzon. A Bizottság irataiba való betekintési jog nem terjed ki a bizalmas jellegű információkra és a Bizottság, a Testület, a digitális szolgáltatási koordinátorok, az egyéb illetékes hatóságok vagy az egyéb tagállami hatóságok bizalmas információira és belső dokumentumaira. Az iratbetekintés joga különösen nem terjed ki a Bizottság és az említett hatóságok közötti levelezésre. E bekezdés egyik rendelkezése sem akadályozza a Bizottságot abban, hogy a jogsértés bizonyításához szükséges információt feltárja és felhasználja.

(5)   A 67., 68. és 69. cikk alapján gyűjtött információk csak e rendelet céljából használhatók.

80. cikk

A határozatok közzététele

(1)   A Bizottság közzéteszi a 70. cikk (1) bekezdése, a 71. cikk (1) bekezdése, valamint a 73– 76. cikk értelmében hozott határozatokat. A közzététel során megadja a felek nevét és a határozat fő tartalmát, ideértve a kiszabott szankciókat.

(2)   A közzétételkor figyelembe kell venni az az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatónak, a 67. cikk (1) bekezdésében említett egyéb személynek, továbbá harmadik feleknek a bizalmas információk védelméhez fűződő jogait és jogos érdekeit.

81. cikk

Az Európai Unió Bírósága általi felülvizsgálat

Az EUMSZ 261. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága korlátlan joghatósággal rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálata terén, amelyek révén a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. A kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot a Bíróság törölheti, csökkentheti vagy növelheti.

82. cikk

A hozzáférés korlátozására és a nemzeti bíróságokkal való együttműködésre vonatkozó kérelmek

(1)   Amennyiben az e rendelet megsértésének megszüntetésére e szakaszban biztosított minden jogkör kimerült, de a jogsértés változatlanul fennáll és az uniós vagy nemzeti jog értelmében rendelkezésre álló egyéb jogkörök gyakorlásával el nem kerülhető súlyos károkat okoz, a Bizottság felkérheti az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltató letelepedési helye szerinti digitális szolgáltatási koordinátort, hogy az 51. cikk (3) bekezdésének megfelelően járjon el.

A digitális szolgáltatási koordinátorhoz intézett ilyen kérelmet megelőzően a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be írásos észrevételeiket egy adott határidőn belül, amely nem lehet kevesebb 14 munkanapnál, ismertetve a kérelem tárgyát képező intézkedéseket, illetve megnevezve a kérelem címzettjét vagy címzettjeit.

(2)   Ha e rendelet következetes alkalmazásához szükséges, a Bizottság a saját kezdeményezésére írásos észrevételeket nyújthat be az 51. cikk (3) bekezdésében említett illetékes igazságügyi hatósághoz. Az érintett igazságügyi hatóság engedélyével szóbeli észrevételeket is tehet.

Kizárólag észrevételei elkészítése céljából a Bizottság felkérheti ezt az igazságügyi hatóságot, hogy az ügy értékeléséhez szükséges dokumentumokat adja át, illetve gondoskodjon az átadásukról.

(3)   Amennyiben egy nemzeti bíróság olyan ügyben hoz ítéletet, amely már a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott határozat tárgyát képezi, a bíróság nem hozhat a bizottsági határozattal ellentétes tartalmú döntést. A nemzeti bíróságoknak kerülniük kell továbbá olyan határozatok kibocsátását, amelyek ellentétben állhatnának a Bizottság által az e rendelet alapján kezdeményezett eljárásban meghozandó határozattal. E célból a nemzeti bíróság felmérheti, hogy szükséges-e az előtte folyó eljárást felfüggeszteni. Ez nem érinti az EUMSZ 267. cikkét.

83. cikk

A Bizottság beavatkozásával kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság e szakasz értelmében vett beavatkozásával kapcsolatban a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozó gyakorlati intézkedésekről:

a)

a 69. és 72. cikk értelmében vett eljárás;

b)

a 79. cikk szerinti meghallgatás;

c)

az információk megállapodás szerinti közzététele a 79. cikknek megfelelően.

Az e cikk első bekezdése szerinti bármilyen intézkedés elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi annak tervezetét, és minden érdekelt felet felszólít arra, hogy az abban meghatározott, legalább egy hónapos határidőn belül véleményezzék azt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. SZAKASZ

Közös végrehajtási rendelkezések

84. cikk

Szakmai titoktartás

Az e fejezetben említett információcsere és -felhasználás sérelme nélkül, a Bizottság, a Testület, a tagállamok illetékes hatóságai, ezek tisztviselői, alkalmazottai és a felügyeletük alatt dolgozó egyéb személyek, továbbá más részt vevő természetes vagy jogi személyek – így a 72. cikk (2) bekezdése alapján kijelölt ellenőrök és szakértők – nem tárhatják fel az e rendelet alapján általuk szerzett vagy közöttük megosztott olyan jellegű információkat, amelyek szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartoznak.

85. cikk

Információmegosztási rendszer

(1)   A Bizottság létrehoz és működtet egy olyan megbízható és biztonságos információmegosztási rendszert, amely támogatja a digitális szolgáltatási koordinátorok, a Bizottság és a Testület közötti kommunikációt. Szükség esetén más illetékes hatóságok is hozzáférést kaphatnak ehhez a rendszerhez az e rendelettel összhangban rájuk ruházott feladatok elvégzése érdekében.

(2)   A digitális szolgáltatási koordinátorok, a Bizottság és a Testület ezt az információmegosztási rendszert használják az e rendelet szerint végzett valamennyi kommunikációra.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az információmegosztási rendszer működésére, illetve a más releváns rendszerekkel való interoperabilitására vonatkozó gyakorlati és operatív előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

86. cikk

Képviselet

(1)   Az (EU) 2020/1828 irányelv sérelme nélkül, illetve a nemzeti jog szerinti bármilyen más típusú képviselet sérelme nélkül, a közvetítő szolgáltatások igénybe vevőinek jogukban áll legalább az, hogy megbízzanak valamely szervet, szervezetet vagy szövetséget, hogy a nevükben gyakorolják az e rendelettel rájuk ruházott jogokat, feltéve, hogy ez a szerv, szervezet vagy szövetség megfelel valamennyi alábbi feltételnek:

a)

nonprofit alapon működik;

b)

valamely tagállam jogával összhangban, megfelelő módon hozták létre;

c)

az alapszabályában rögzített céljai szerint jogos érdeke fűződik az e rendeletnek való megfelelés biztosításához.

(2)   Az online platformot üzemeltető szolgáltatók megteszik az annak biztosításához szükséges műszaki és szervezeti intézkedéseket, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett szervek, szervezetek vagy szövetségek által a 20. cikk (1) bekezdésében említett mechanizmusok révén a szolgáltatás igénybe vevőinek nevében tett panaszokat kiemelten és késedelem nélkül dolgozzák fel, illetve kiemelten és késedelem nélkül hozzák meg az ilyen panaszokra vonatkozó döntéseket.

6. SZAKASZ

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

87. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 24., 33., 37., 40. és 43. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2022. november 16-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 24., 33., 37.,40. és 43. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 24., 33., 37., 40. és 43. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

88. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság (a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság) segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

89. cikk

A 2000/31/EK irányelv módosításai

(1)   A 2000/31/EK irányelv 12–15. cikkét el kell hagyni.

(2)   A 2000/31/EK irányelv 12–15. cikkére való hivatkozásokat az e rendelet 4., 5., 6. és 8. cikkére való hivatkozásnak kell tekinteni.

90. cikk

Az (EU) 2020/1828 irányelv módosítása

Az (EU) 2020/1828 irányelv I. melléklete a következő ponttal egészül ki:

„68.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277.., 2022.10.27., 1. o.).”

91. cikk

Felülvizsgálat

(1)   2027. február 18-ig a Bizottság értékeli e rendeletnek a kis- és középvállalkozások fejlődésére és gazdasági növekedésére gyakorolt lehetséges hatását, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

2025. november 17-ig a Bizottság értékeli a következőket, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak:

a)

a 33. cikk alkalmazása, beleértve az e rendelet III. fejezetének 5. szakaszában meghatározott kötelezettségek hatálya alá tartozó közvetítő szolgáltatók körét;

b)

e rendelet kölcsönhatása más jogi aktusokkal, különösen a 2. cikk (3) és (4) bekezdésében említett jogi aktusokkal.

(2)   2027. november 17-ig, majd ötévente a Bizottság értékeli ezt a rendeletet, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

E jelentés különösen az alábbiakkal foglalkozik:

a)

az (1) bekezdés második albekezdése a) és b) pontjának alkalmazása;

b)

e rendelet hozzájárulása a közvetítő szolgáltatások belső piacának elmélyítéséhez és hatékony működéséhez, különösen a határokon átnyúló digitális szolgáltatások tekintetében;

c)

a 13., 16., 20., 21., 45. és 46. cikk alkalmazása;

d)

a kis- és mikrovállalkozások kötelezettségeinek hatálya;

e)

a felügyeleti és végrehajtási mechanizmusok hatékonysága;

f)

a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog tiszteletben tartására gyakorolt hatás.

(3)   Adott esetben az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentést az e rendelet módosítására irányuló javaslat kíséri.

(4)   A Bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett jelentésben értékeli a digitális szolgáltatási koordinátorok által a tevékenységeikről az 55. cikk (1) bekezdése szerint a Bizottságnak és a Testületnek benyújtott éves jelentéseket is, és azokról jelentést készít.

(5)   A (2) bekezdés alkalmazásában a tagállamok és a Testület tájékoztatást nyújtanak a Bizottság kérésére.

(6)   A Bizottság a (2) bekezdésben említett értékelések végzése során figyelembe veszi az Európai Parlament, a Tanács és az egyéb releváns szervek vagy források álláspontját és megállapításait, és különös figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra és az új versenytársak helyzetére.

(7)   2027. február 18-ig a Bizottság a Testülettel folytatott konzultációt követően értékeli a Testület működését és a 43. cikk alkalmazását, és erről jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, figyelembe véve e rendelet alkalmazásának első éveit. A megállapítások alapján, illetve a Testület véleményének teljes mértékű figyelembevételével ezt a jelentést adott esetben a Testület felépítése tekintetében e rendelet módosítására vonatkozó javaslat kíséri.

92. cikk

Korai alkalmazás az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra

Ez a rendelet az érintett szolgáltatónak a 33. cikk (6) bekezdésében említett értesítésétől számított négy hónap elteltével alkalmazandó a 33. cikk (4) bekezdése szerint minősített, online óriásplatformot és nagyon népszerű online keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókra, amennyiben ez az időpont 2024. február 17-nél korábbi.

93. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2024. február 17-től kell alkalmazni.

A 24. cikk (2), (3) és (6) bekezdését, a 33. cikk (3)–(6) bekezdését, a 37. cikk (7) bekezdését, a 40. cikk (13) bekezdését, a 43. cikket és a IV. fejezet 4., 5. és 6. szakaszát azonban 2022. november 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. október 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK


(1)  HL C 286., 2021.7.16., 70. o.

(2)  HL C 440., 2021.10.29., 67. o.

(3)  Az Európai Parlament 2022. július 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. október 4-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1148 rendelete (2019. június 20.) a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról, az 1907/2006/EK rendelet módosításáról, valamint a 98/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 186., 2019.7.11., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1150 rendelete (2019. június 20.) az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról (HL L 186., 2019.7.11., 57. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/784 rendelete (2021. április 29.) az online terrorista tartalom terjesztésével szembeni fellépésről (HL L 172., 2021.5.17., 79. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1232 rendelete (2021. július 14.) a 2002/58/EK irányelv bizonyos rendelkezéseitől a technológiáknak a számfüggetlen személyközi hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók által a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelem céljából a személyes és egyéb adatok kezelésére történő használata tekintetében való ideiglenes eltérésről (HL L 274., 2021.7.30., 41. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról (HL L 11., 2002.1.15., 4. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK irányelve (2005. május 11.) a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról („Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról”) (HL L 149., 2005.6.11., 22. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).

(19)  A Tanács 93/13/EGK irányelve (1993. április 5.) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről (HL L 95., 1993.4.21., 29. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(25)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 335., 2011.12.17., 1. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(30)  A Tanács (EU) 2021/514 irányelve (2021. március 22.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (HL L 104., 2021.3.25., 1. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/6/EK irányelve (1998. február 16.) a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről (HL L 80., 1998.3.18., 27. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1828 irányelve (2020. november 25.) a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 409., 2020.12.4., 1. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(35)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(37)  HL C 149., 2021.4.27., 3. o.

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

(39)  A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(40)  Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(41)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).


Top