(1)

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) meghatározott technikai vizsgálati kritériumok több olyan gazdasági ágazatra és tevékenységre kiterjednek, amelyek elősegíthetik az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó uniós célok elérését. E gazdasági ágazatok és tevékenységek kiválasztása annak alapján történt, hogy mekkora részarányt képviselnek a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátáson belül, illetve hogy milyen mértékben képesek bizonyítottan az üvegházhatásúgáz-kibocsátások elkerülésére, csökkentésére vagy elnyelésére. Emellett a kiválasztott gazdasági ágazatok és tevékenységek bizonyítottan képesek arra, hogy a kibocsátások elkerülését, csökkentését vagy elnyelését más gazdasági ágazatok és tevékenységek számára lehetővé tegyék, vagy pedig arra, hogy biztosítsák a kibocsátások hosszú távú tárolását más ágazatok és tevékenységek számára.

(2)

A teljes energiafelhasználásnak az Unión belüli közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás mintegy 75 %-a tudható be. Emiatt az energiaágazat alapvető szerepet játszik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás további csökkentésében. Ennek megfelelően az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumok az energiaellátási lánchoz kapcsolódó gazdasági ágazatok és tevékenységek széles körére kiterjednek, a különböző forrásokból folytatott villamosenergia- vagy hőtermeléstől az átviteli és az elosztóhálózatokon át a tárolásig, valamint a hőszivattyúkig és a biogáz- és a bioüzemanyag-előállításig. Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet ugyanakkor nem állapít meg technikai vizsgálati kritériumokat a fosszilis gázokon és az atomenergián alapuló ágazatok számára, annak ellenére, hogy ezek az ágazatok elősegíthetik az Unió gazdaságának dekarbonizációját.

(3)

A Bizottság 2021. április 21-i„Uniós taxonómia, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás, a fenntarthatósági preferenciák és a vagyonkezelői kötelezettségek: a finanszírozási forrásoknak az európai zöld megállapodás felé történő irányítása” című és 2021. július 6-i„A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája” című közleményében foglaltak szerint a Bizottság a fosszilis gázokból folytatott energiatermelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok megállapítását azért halasztotta későbbre, hogy elvégezhesse a szükséges további technikai értékeléseket, különös tekintettel a fosszilis gázoknak a gazdaság dekarbonizációjában betöltött, az átállást elősegítő szerepére. (3) A Bizottság emellett az atomenergia-termelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok megállapítását szintén későbbre halasztotta annak érdekében, hogy megvárja a 2020-ban annak meghatározása érdekében indított mélyreható szakértői értékelés eredményeit, hogy a nukleáris életciklus, konkrétabban pedig a nukleáris hulladék összeegyeztethetőnek tekinthető-e az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében foglalt azon követelménnyel, hogy a tevékenység nem sérthet jelentősen más környezeti célkitűzéseket. Ezen értékelések tükrében fel kell ismerni, hogy a fosszilis gázokból és az atomenergia segítségével folytatott energiatermelés elősegítheti az Unió gazdaságának dekarbonizációját.

(4)

Az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének az átállást elősegítő gazdasági tevékenységekre vonatkozó (2) bekezdésével összhangban meg kell állapítani a fosszilis gázok hasznosításával folytatott villamosenergia-termelésre, nagy hatásfokú kapcsolt villamosenergia- és hő- vagy hűtésienergia-termelésre, valamint hatékony távfűtő/távhűtő rendszereken belüli hő- vagy hűtésienergia-termelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat azon esetek tekintetében, amikor a fosszilis gázokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás egy megfelelően megválasztott küszöbérték alatt van. Emellett azon esetek tekintetében is meg kell állapítani technikai vizsgálati kritériumokat a fosszilis gázoknak a villamosenergia-termelésben, a nagy hatásfokú kapcsolt villamosenergia- és hő- vagy hűtésienergia-termelésben, valamint a hatékony távfűtő/távhűtő rendszereken belüli hő- vagy hűtésienergia-termelésben történő felhasználására vonatkozóan, amelyekben a villamosenergia-termelés, a nagy hatásfokú kapcsolt villamosenergia- és hő- vagy hűtésienergia-termelés, illetőleg a hatékony távfűtő/távhűtő rendszereken belüli hő- vagy hűtésienergia-termelés azért nem teljesíti még a megfelelő küszöbértéket, mert – a klímasemleges energia alkalmazása és a már jelenleg is kis szén-dioxid-kibocsátású gazdasági tevékenységekre és ágazatokra irányuló további beruházások mellett – az átálláshoz olyan gazdasági tevékenységekben és ágazatokban is szükség van az üvegházhatásúgáz-kibocsátás jelentős csökkentésére, amelyekben nem állnak rendelkezésre műszakilag megvalósítható és gazdaságilag lehetséges kis szén-dioxid-kibocsátású alternatívák. Mindezeket a gazdasági tevékenységeket az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése értelmében az átállást elősegítő tevékenységnek kell minősíteni, tekintettel arra, hogy nem minden esetben állnak kereskedelmileg rendelkezésre az energiaigény folyamatos és megbízható kielégítéséhez szükséges léptékben műszakilag megvalósítható és gazdaságilag lehetséges kis szén-dioxid-kibocsátású alternatívák. A villamosenergia-termelés esetében különösen meg kell határozni egy, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás közvetlen korlátozásával szemben alkalmazható alternatívát. Ennek keretében azt kell megkövetelni, hogy a létesítmények hasonló eredményeket érjenek el egy húszéves időtartamon belül, például azáltal, hogy korlátozzák az üzemórák számát, vagy korábbra hozzák a megújuló vagy kis szén-dioxid-kibocsátású gázokra való áttérés időpontját. A technikai vizsgálati kritériumoknak elő kell segíteniük a kibocsátásintenzív energiaforrások, köztük a szilárd fosszilis tüzelőanyagok alkalmazásának csökkentését. Emellett az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt követelmények teljesítése érdekében a fosszilis gázokkal kapcsolatos technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell annak kellő igazolását, hogy ugyanaz az energiatermelő kapacitás nem hozható létre megújuló energiaforrásokra alapozva, továbbá garantálniuk kell, hogy minden létesítmény esetében hatékony, az adott ágazat legjobb teljesítménymutatóival összhangban lévő tervek készüljenek a megújuló energiaforrásokra vagy a kis szén-dioxid-kibocsátású gázokra való, meghatározott időpontig teljesítendő átállásra. Végezetül a technikai vizsgálati kritériumoknak időben lehatárolt módon kell elismerniük ezeknek a tevékenységeknek a dekarbonizációban betöltött szerepét.

(5)

A megújuló energiaforrásokra alapvető szerep hárul az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljainak elérésében. Ennek megfelelően az uniós energiapiacon a megújuló energiaforrások és a tiszta energia iránt jelentkező kereslet kielégítése érdekében fokozódniuk kell a megújuló energiaforrásokra irányuló beruházásoknak.

(6)

A nukleáris energiával összefüggő tevékenységek kis szén-dioxid-kibocsátással járnak, nem minősülnek az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 2. cikke második bekezdésének 1. pontja értelmében megújuló energiaforrásokból előállított energiának, és nem tartoznak az (EU) 2020/852 rendelet említett rendelkezésének b)–i) pontjában felsorolt gazdasági tevékenységtípusok közé. Ezeket a nukleáris energiával összefüggő gazdasági tevékenységeket az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján kell minősíteni, tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésre az energiaigény folyamatos és megbízható kielégítéséhez szükséges léptékben műszakilag megvalósítható és gazdaságilag lehetséges kis szén-dioxid-kibocsátású alternatíva. Emellett a fenntartható finanszírozással foglalkozó technikai szakértői csoport 2020. márciusi zárójelentése (5) szerint „a nukleáris energiatermelés közel zéró üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár az energiatermelési fázisban”, és „a nukleáris energiának az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló célkitűzések teljesítéséhez való jelentős hozzájárulására vonatkozó adatok széles körűek és egyértelműek voltak”. Ezen túlmenően több tagállam az éghajlat-politikai céljainak – köztük az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és rendelet (6) szerint 2050-ig elérendő dekarbonizációs céljának – teljesítése érdekében a megújuló energiaforrások mellett a nukleáris energiával is számol. Végezetül a stabil alapterhelés kielégítésével az atomenergia elősegíti a szakaszosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosítását, és – az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt követelménnyel összhangban – nem akadályozza azok fejlődését. Ezért a nukleáris energiával összefüggő tevékenységeket úgy kell tekinteni, hogy teljesítik az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelményeket.

(7)

A szakértők által elvégzett tudományos felülvizsgálat (7) megállapításai szerint a nukleáris energiával összefüggő gazdasági tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a nukleáris hulladék hosszú távú ideiglenes tárolásához és végleges elhelyezéséhez társuló potenciális kockázatok miatt ne sérüljenek jelentős mértékben az egyéb környezeti célkitűzések. A szóban forgó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért a nukleáris biztonság, a sugárvédelem és a radioaktív hulladék kezelése területén az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) és az annak alapján elfogadott jogi aktusok, köztük különösen a 2009/71/Euratom irányelv (8) követelményein alapuló legmagasabb szintű standardokat kell tükrözniük. Az említett irányelv magas szintű nukleáris biztonsági célkitűzéseket határoz meg minden nukleáris létesítményre vonatkozóan, azok teljes életciklusára kiterjedően, egyaránt ideértve a hely megválasztását, a tervezést, az építést, az üzembe helyezést, az üzemeltetést és a leszerelést. Az irányelv jelentős előrelépést irányoz elő különösen az új reaktorok biztonsági szempontú tervezését illetően, ideértve az úgynevezett továbbfejlesztett harmadik generációs reaktorokat is, amelyek esetében – a legújabb nemzetközi biztonsági követelmények figyelembevétele mellett – a mindenkor legkorszerűbbnek számító ismereteket és műszaki megoldásokat kell alkalmazni. Az irányelvben foglalt követelmények lehetővé teszik a nukleáris biztonságra vonatkozó célkitűzések eredményes gyakorlati megvalósítását, ennek keretében pedig a mélységben tagolt védelem elvének alkalmazását és a hatékony biztonsági kultúra érvényesülését. A szóban forgó követelmények biztosítják a szélsőséges emberi eredetű és természeti veszélyek – például földrengések és árvizek – hatásainak minimalizálását, valamint a normálistól eltérő üzemállapotok, a meghibásodások és az ellenőrző rendszerek üzemkiesésének megelőzését, és ennek érdekében egyebek mellett védőszerkezetek, valamint tartalék hűtő- és áramellátó rendszerek alkalmazását írják elő.

(8)

A piacon beszerezhetővé váltak olyan balesetálló nukleáris fűtőelemek, amelyek kiegészítő védelmet nyújtanak a nukleáris üzemanyag vagy a reaktor alkotóelemeinek szerkezeti károsodását okozó balesetekkel szemben. E közelmúltbeli műszaki fejlemények figyelembevétele érdekében a technikai vizsgálati kritériumoknak – az Unión belüli engedélyezés figyelembevétele mellett – követelményként kell tartalmazniuk ezen üzemanyagtípus alkalmazását.

(9)

Folyamatban vannak világszinten olyan kutatási-fejlesztési tevékenységek, amelyek célja egyebek mellett a zárt üzemanyagcikluson vagy az önszaporító üzemanyagon alapuló, a nagy aktivitású radioaktív hulladék képződését minimalizáló új reaktortechnológiák kifejlesztése (a továbbiakban: negyedik generációs reaktorok). Bár ezek a negyedik generációs reaktorok kereskedelmileg még nem életképesek, a dekarbonizációra és a radioaktív hulladék minimalizálására vonatkozó célkitűzések elérésének elősegítésében játszott potenciális szerepük miatt helyénvaló rájuk vonatkozóan is technikai vizsgálati kritériumokat megállapítani.

(10)

Dekarbonizációs céljainak elérése érdekében több tagállam is tervezi a nukleáris energia hasznosítását. A Bizottság által értékelt forgatókönyvek a dekarbonizált energiarendszert jelentős részben a megújuló energiaforrások segítségével érik el, de az energiaforrások között emellett – a jelenlegi szintekhez mérten stabil telepített kapacitással – a nukleáris energia is jelen van. Mivel a jelenleg üzemelő nukleáris létesítmények öregednek, üzemidejüket biztonsági továbbfejlesztésekkel ki kell terjeszteni, illetőleg az elavult létesítményeket újonnan épített nukleáris létesítményekkel ki kell váltani. Ennek a folyamatos tevékenységnek biztosítania kell, hogy az energiarendszer 2050-re és azon túlra tervezett dekarbonizációjához szükség szerint rendelkezésre álljon a megfelelő termelőkapacitás. Ennek megfelelően mind 2050-ig, mind azt követően jelentős beruházásoknak kell irányulniuk a nukleáris energia területére. Biztosítani kell, hogy az új atomerőművek a műszaki fejlődésnek köszönhetően rendelkezésre álló mindenkori legkorszerűbb műszaki megoldásokat alkalmazzák. Az új atomerőművekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ennek megfelelően meg kell követelniük minden egyes beruházási projekt rendszeres felülvizsgálatát, valamint azt, hogy a figyelembe vett műszaki paraméterek a folyamatos kutatási-fejlesztési tevékenység és technológiai korszerűsítés nyomán rendelkezésre álló legjobb elérhető műszaki megoldásokat tükrözzék. Konkrét határidőket kell kitűzni annak biztosítására, hogy a fenntartható dekarbonizációval összeegyeztethető új műszaki megoldások a hozzáférhetővé válásuk után ténylegesen is bevezetésre kerüljenek.

(11)

Az Euratom-Szerződés II. melléklete és a 2587/1999/Euratom tanácsi rendelet (9) megállapítja, hogy az atomenergia területén a beruházásokat mely küszöbértékek és egyéb követelmények teljesülése esetén kell bejelenteni a Bizottságnak. Annak érdekében, hogy a taxonómia céljainak teljesülése mellett az Euratom-jog elvei és követelményei – egyebek mellett a nukleáris biztonságra vonatkozó célkitűzések tekintetében is – a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessenek, meg kell követelni, hogy ezeket a beruházásokat a Bizottság attól függetlenül véleményezze, hogy az adott beruházás az Euratom-Szerződés II. melléklete és a 2587/1999/Euratom rendelet szerinti bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozik-e, vagy sem. Ugyanebből az okból elő kell írni továbbá az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében és 17. cikkében foglalt rendelkezések és a Bizottság véleményében azonosított technikai vizsgálati kritérium alkalmazásával összefüggésben felmerülő kérdések kielégítő tisztázását.

(12)

Az új nukleáris termelőkapacitásokra irányuló beruházások hosszú átfutási idejét figyelembe véve egyes kiválasztott meglévő nukleáris létesítmények üzemidejének kiterjesztése támogathatja közép- és hosszú távon az energiarendszer dekarbonizációját. A kiterjesztésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak azonban meg kell követelniük azokat a módosításokat és biztonsági továbbfejlesztéseket, amelyek biztosítják, hogy az érintett nukleáris létesítmények megfeleljenek az elérhető legmagasabb szintű biztonsági normáknak, és maradéktalanul teljesítsék az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusokban a biztonsági célkitűzésekkel összefüggésben meghatározott követelményeket.

(13)

Tekintettel a várható tudományos és technológiai fejlődésre, a tagállami illetékes hatóságok által az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban egy meghatározott időpontig jóváhagyott, az elérhető legjobb technológiákat alkalmazó új nukleáris létesítmények építésére és biztonságos üzemeltetésére irányuló beruházásokra olyan technikai vizsgálati kritériumoknak és határidőknek kell vonatkozniuk, amelyek ösztönzik a zárt üzemanyagcikluson vagy az önszaporító üzemanyagon alapuló negyedik generációs reaktorok fejlesztését és – amint kereskedelmi szempontból lehetségessé válik – jövőbeli használatát. Ezeket a határidőket a szóban forgó technológiák fejlesztésének eredményei tükrében megfelelő módon felül kell vizsgálni.

(14)

Az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenységek ne sértsenek jelentősen egyetlen más környezeti célkitűzést sem. Konkrétan a nukleáris energiával összefüggő gazdasági tevékenységek esetében az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke (1) bekezdése d) pontjának iii. albekezdésével összhangban biztosítani kell, hogy a hulladék végleges elhelyezése ne okozzon jelentős hosszú távú környezetkárosodást. Ezért helyénvaló a technikai vizsgálati kritériumok között konkrét követelményeket meghatározni egy-egy – különálló vagy egymással kombinált – radioaktívulladék-kezelési és nukleáris leszerelési alapra vonatkozóan, összhangban azzal az elvvel, hogy a hulladéktermelőnek felelősséget kell viselnie a hulladékkezelés költségéért, továbbá a radioaktív hulladék minden típusa esetében megkövetelni a végleges elhelyezésre szolgáló működő létesítmények meglétét, és ezáltal megelőzni, hogy a radioaktív hulladékot a végleges elhelyezés céljából harmadik országokba exportálják. Több tagállamban a kis és a közepes aktivitású radioaktív hulladékot már jelenleg is földfelszínközeli létesítményekben helyezik el véglegesen, és e földfelszínközeli létesítmények évtizedeken át tartó üzemeltetése során jelentős tapasztalat és know-how gyűlt össze a hulladékkezelés terén. A nagy aktivitású radioaktív hulladék és a kiégett fűtőelemek esetében a szakértők napjainkban világszerte széles körben egyetértenek abban, hogy a hulladéknak tekintett nagy aktivitású radioaktív hulladék és kiégett fűtőelemek kezelésének végpontjaként a legbiztonságosabb és legfenntarthatóbb megoldást a mélységi geológiai elhelyezés adja. A tagállamoknak – miközben továbbra is felelősséget viselnek a területükön képződő kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó politikájukkal kapcsolatban – a nemzeti szakpolitikáikban és különösen a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezelésére vonatkozó, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok valamennyi típusára és azoknak a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó teljes élettartamára kiterjedő nemzeti programjukban foglalkozniuk kell a végleges elhelyezés különböző lehetőségeinek tervezésével és megvalósításával. A nemzeti programok tartalmát a 2011/70/Euratom irányelv (10) határozza meg, és ez az irányelv rendelkezik azokról a fő teljesítménymutatókról is, amelyek lehetővé teszik az előrehaladás átlátható nyomon követését. A tagállamoknak rendszeresen jelenést kell tenniük a Bizottság számára a nemzeti programjuk végrehajtásában elért előrehaladásról. A tagállamok 2021. évi jelentései arról tanúskodnak, hogy jelentős előrehaladást sikerült elérni az Unió területén megvalósuló első mélységi geológiai tárolók létrehozásában. Egyre inkább rendelkezésre állnak olyan reális megoldások, amelyek segítségével a tagállamok 2050-ig létrehozhatnak és üzemeltethetnek ilyen létesítményeket. Ezért egy erre vonatkozó követelménynek a technikai vizsgálati kritériumok közötti meghatározása biztosítja a környezetnek okozott jelentős kár elkerülését.

(15)

Szükséges, hogy a nem pénzügyi és a pénzügyi vállalkozások nagyfokú átláthatóságot biztosítsanak a befektetők számára a technikai vizsgálati kritériumok hatálya alá tartozó, a fosszilis gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységekre irányuló befektetéseikkel kapcsolatban. Ezen átláthatóság biztosításához a pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások számára különös közzétételi követelményeket kell meghatározni. A befektetők felé közzétett információk összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a kérdéses információkat egy olyan tábla segítségével kell bemutatni, amely egyértelműen jelzi, hogy a fosszilis gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységek az érintett vállalkozások kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak nevezőjében – és, ha releváns, számlálójában – milyen arányban vannak jelen. Annak érdekében, hogy az (EU) 2020/852 rendelet 5. és 6. cikkében említett pénzügyi termékekbe befektetők számára a technikai vizsgálati kritériumok hatálya alá tartozó, a fosszilis gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységeknek való kitettségek jót áttekinthetők legyenek, a Bizottság a szóban forgó pénzügyi termékek teljes élettartama során biztosítandó nagyfokú átláthatóság érdekében módosítani fogja az érintett pénzügyi termékekre vonatkozó közzétételi követelményeket, illetőleg javaslatot terjeszt elő e követelmények módosítására. Annak érdekében, hogy a végső befektetők ezeket az információkat jól azonosítani tudják, a Bizottság megfontolja a forgalmazók által nyújtott pénzügyi és biztosítási tanácsadással kapcsolatos követelmények módosítását is.

(16)

A befektetők bizalmának növelése érdekében a fosszilis gázokkal összefüggő tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelést ellenőriznie kell egy független harmadik személynek. Ahhoz, hogy részrehajlástól mentesen és kellő alapossággal végezhesse az ellenőrzést, a független harmadik személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal és ismeretekkel, a tulajdonossal vagy a finanszírozóval való összeférhetetlenség elkerülése érdekében függetlennek kell lennie, továbbá nem vehet részt a fosszilis gázokkal összefüggő kérdéses tevékenység előkészítésében és végrehajtásában. Az ellenőrzési mechanizmus mellett a pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások a fenntartható finanszírozás területét szabályozó más uniós jogi aktusokban előírt, a technikai vizsgálati kritériumokra is kiterjedő különös ellenőrzési követelmények hatálya alá is tartozhatnak. Az (EU) 2020/852 rendelet 26. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés ellenőrzési mechanizmusainak létrehozásához szükséges rendelkezéseket.

(17)

A fosszilis gázok ágazatát és az atomenergia-ágazatot gyors műszaki fejlődés jellemzi. Ezért az ezekben az ágazatokban folytatott energiatermelésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendszeresen felül kell vizsgálni. Emellett az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően a felülvizsgálatnak a technikai vizsgálati kritériumokban meghatározott határidők megfelelőségének vizsgálatára is ki kell terjednie.

(18)

Az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletet és az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (11) ezért mindezeknek megfelelően módosítani kell. Az (EU) 2021/2139 és az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai nem beruházásokat tesznek kötelezővé, hanem arra irányulnak, hogy segítsék a pénzügyi piacokat és a befektetőket azon, a fosszilis gázokkal és a nukleáris energiával összefüggő tevékenységek szigorú feltételek alapján történő azonosításában, amelyek az Unió éghajlat-politikai céljaival és kötelezettségvállalásaival összhangban szükségesek ahhoz, hogy a tagállami energiarendszerekben végbemenjen a klímasemlegesség felé való elmozdulást biztosító átállás.

(19)

Az (EU) 2021/2139 és az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet e felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt módosításai szorosan kötődnek egymáshoz. Figyelemmel arra is, hogy az érintett rendelkezéseknek egyidejűleg kell hatályba lépniük ahhoz, hogy átfogó képet adjanak az érdekeltek számára az alkalmazandó jogi keretről és megkönnyítsék az (EU) 2020/852 rendelet alkalmazását, az érintett rendelkezések közötti koherencia biztosítása érdekében az érintett rendelkezéseket egyetlen rendeletbe kell foglalni.

(20)

A pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások számára kellő időt kell hagyni annak felmérésére, hogy a fosszilis gázokkal és az atomenergiával összefüggő gazdasági tevékenységük megfelel-e az e rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, valamint arra, hogy e felmérés alapján közzétegyék az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt információkat. Ezért e rendelet alkalmazásának kezdőnapját 2023. január 1-jében kell meghatározni,

1.

A rendelet a következő 2a. cikkel egészül ki:

2.

Az I. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

3.

A II. melléklet e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

1.

A 8. cikk a következő (6), (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

2.

A rendelet XII. mellékletként az e rendelet III. mellékletében meghatározott szöveggel egészül ki.