„IIIa. MELLÉKLET

Ideiglenes módszerek

1. táblázat

Hivatkozások és minősítő megjegyzések a szerverekre vonatkozóan

Paraméter	Forrás	Referencia-vizsgálati módszer/cím	Megjegyzések
A szerver aktív állapot melletti hatékonysága és teljesítménye	ETSI	ETSI EN 303470:2019		Általános megjegyzések az EN 303470:2019 szabvány szerinti vizsgálathoz: a. A vizsgálatot az Unióban használatos megfelelő feszültségen és frekvencián (pl. 230v, 50 Hz) kell elvégezni. b. A III. melléklet 2. pontjában szereplő a bővített APA-kártyákra vonatkozó rendelkezéshez hasonlóan a vizsgált egységet a tétlen állapot melletti teljesítmény, valamint az aktív állapot melletti hatékonyság és szerverteljesítmény mérése során úgy kell vizsgálni, hogy el kell távolítani az egyéb típusú kiegészítő kártyákat (amelyekre a SERT-tesztelés során nincs előirányozva, sem alkalmazva tűréshatár). (1)” c. Olyan szerverek esetében, amelyek i. nincsenek szervertermékcsalád részeként bejelentve ii. szállításkori konfigurációjuk olyan, hogy nincsenek minden memóriacsatornába ugyanazok a kétsoros memóriamodulok (DIMM-ek) betöltve. olyan konfigurációt kell vizsgálni, amelyben az összes memóriacsatornába ugyanaz a DIMM van betöltve (2).
Tétlen állapot melletti teljesítmény (Pidle)	ETSI	ETSI EN 303470:2019
Legnagyobb teljesítmény	ETSI	ETSI EN 303470:2019	A legnagyobb teljesítmény a SERT-vizsgálat során rögzített legnagyobb mért teljesítményigény bármely munkaterhelési és terhelési szint mellett.
Tétlen állapot melletti teljesítmény a megadott, működési feltételek szerinti osztály magasabb hőmérsékleti határértékén	The Green Grid	Egyszerűsített jelentés a magas hőmérséklettel jellemzett tétlen állapot melletti teljesítményről az (EU) 2019/424 rendelet szerinti SERT-adatgyűjtéshez	A vizsgálatot a működési feltételek szerinti adott osztályra (A1, A2, A3 vagy A4) vonatkozó legmagasabb megengedett hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékleten kell elvégezni.
Tápegység-hatékonyság	EPRI és Ecova	Általános vizsgálati protokoll belső AC-DC és DC-DC tápegységek energiahatékonyságának kiszámítására, 6.7 változat	A vizsgálatot az Unióban használatos megfelelő feszültségen és frekvencián (pl. 230v, 50 Hz) kell elvégezni.
Tápegység teljesítménytényezője	EPRI és Ecova	Általános vizsgálati protokoll belső AC-DC és DC-DC tápegységek energiahatékonyságának kiszámítására, 6.7 változat
Működési feltételek szerinti osztály		A gyártónak nyilatkoznia kell a termék működési feltételek szerinti osztályáról, amely lehet A1, A2, A3 vagy A4. A vizsgált egységet a működési feltételek szerinti adott osztályra (A1, A2, A3 vagy A4) vonatkozó azon legmagasabb megengedett hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékletre kell helyezni, amelynek a modell a nyilatkozat szerint megfelel. Az egységet SERT-tel (szerverhatékonyság-minősítő eszköz) kell vizsgálni, és 16 órán át kell futtatni a vizsgálati ciklus(oka)t. Úgy kell tekinteni, hogy az egység akkor teljesíti a megadott működési feltételt, ha a SERT érvényes eredményeket ad (azaz ha a vizsgált egység vizsgálat teljes 16 órás időtartama alatt üzemkész állapotban van).	A vizsgált egységet olyan hőkamrába kell helyezni, amelyben a hőmérsékletet a működési feltételek szerinti adott osztályban (A1, A2, A3 vagy A4) megengedett legmagasabb szintre kell emelni, percenként legfeljebb 0,5 °C-os változási sebességgel. A vizsgált egységet 1 órán keresztül tétlen állapotban kell hagyni, hogy a vizsgálat megkezdése előtt elérje a hőmérsékleti stabilitást.
Firmware rendelkezésre állása		Nem áll rendelkezésre
Biztonságos adattörlés	NIST	Adatmegsemmisítési iránymutatás, NIST különleges kiadás 800-88 – 1. felülvizsgált változat
A szerver szétszerelhetősége		Nem áll rendelkezésre
Kritikus fontosságú nyersanyagtartalom (CRM)		EN 45558:2019

2. táblázat

Hivatkozások és minősítő megjegyzések az adattárolókra vonatkozóan

Paraméter	Forrás	Referencia vizsgálati módszer/cím	Megjegyzések
Tápegység-hatékonyság	EPRI és Ecova	Általános vizsgálati protokoll belső AC-DC és DC-DC tápegységek energiahatékonyságának kiszámítására, 6.7 változat	A vizsgálatot az Unióban használatos megfelelő feszültségen és frekvencián (pl. 230v, 50 Hz) kell elvégezni.
Tápegység teljesítménytényezője	EPRI és Ecova	Általános mérési eljárás belső AC-DC és DC-DC tápegységek energiahatékonyságának kiszámítására, 6.7 változat
Működési feltételek szerinti osztály	The Green Grid	„Az adattárolók működési feltételek szerinti osztálya”	A gyártónak, az importőrnek vagy a meghatalmazott képviselőnek nyilatkoznia kell a termék működési feltétel szerinti osztályáról, amely lehet A1, A2, A3 vagy A4. A vizsgált egységet a működési feltételek szerinti adott osztályra (A1, A2, A3 vagy A4) vonatkozó azon legmagasabb megengedett hőmérsékletnek megfelelő hőmérsékletre kell helyezni, amelynek a modell a nyilatkozat szerint megfelel.
Firmware rendelkezésre állása		Nem áll rendelkezésre
Biztonságos adattörlés	NIST	Adatmegsemmisítési iránymutatás, NIST különleges kiadás 800-88 – 1. felülvizsgálat
Az adattároló szétszerelhetősége		Nem áll rendelkezésre	.
Kritikus nyersanyagtartalom (CRM)		EN 45558:2019

„IIIa. MELLÉKLET

Ideiglenes módszerek

1.   TOVÁBBI ELEMEK A MÉRÉSEKHEZ ÉS SZÁMÍTÁSOKHOZ

3b. táblázat

A vizsgálati berendezésekkel kapcsolatos követelmények és a vizsgált termék  (*1) konfigurációja

A berendezés leírása	Képességek	További képességek és jellemzők
Teljesítménymérés	A vonatkozó szabványban meghatározottak szerint	Adatnapló funkció
Fényerőmérő eszköz (LMD)	A vonatkozó szabványban meghatározottak szerint	Kontakt típusú szonda adatnapló funkcióval
Fénysűrűségmérő eszköz (IMD)	A vonatkozó szabványban meghatározottak szerint	Adatnapló funkció
Jelgeneráló berendezés	A vonatkozó szabványban meghatározottak szerint	Lásd a vonatkozó megjegyzéseketa III. melléklet 3a. táblázatában. Hivatkozások és minősítő megjegyzések
Fényforrás (Projektor)	A fényerő-szabályozó érzékelőjénél 12 luxnál kisebb, televíziók és monitorok esetébenlegfeljebb 150 lux, digitális jelkijelzők esetében pedig legfeljebb 20 000 lux fényerőt kell biztosítania az ABC-érzékelőtől körülbelül legalább 1,5 m távolságban.	Szilárdtest lámpamotor (LED, lézer vagy LED/lézer kombináció). A projektor színtartománya REC 709 vagy annál jobb. Billenőszerkezet, amely lehetővé teszi a sugárnyaláb pontos beállítását. Ez beépített optikai kiigazító funkcióval kombinálható vagy helyettesíthető.
Fényforrás (szabályozható fényerejű LED-lámpa)	Az 1.2.1. szakaszban meghatározottak szerint.
Számítógép a közös ütemezésű egyidejű adatnaplózáshoz	Legalább 3 olyan megfelelő csatlakozónyílás, amely lehetővé teszi a teljesítmény-, fénysűrűség- és fényerőmérő berendezésekkel való kapcsolódást.	Az USB és Thunderbolt csatlakozónyílások megfelelőnek minősülnek.
Diavetítővel és/vagy képszerkesztő alkalmazással ellátott számítógép, interfésszel kapcsolódó projektorral	A színhőmérséklet és a fényerősség (szürke) egyidejű szabályozásával teljes keretű fehér diák kivetítését lehetővé tevő alkalmazás

1.1.   A tesztelés sorrendjének összefoglalása

1.

A vizsgált termék felállítása egy állványra, adott esetben az automatikus fényerő-szabályozó (ABC) érzékelőjének megkeresése, valamint a kijelző fénysűrűségére és a környezeti fény mérésére szolgáló műszerek elhelyezése.

2.

A kezdeti beállítás áttekintése, megbizonyosodva az előre optimalizált menüjelzések és a „normál konfiguráció” alapbeállításainak helyes végrehajtásáról.

3.

Adott esetben a készülék lenémítása.

4.

A vizsgálóberendezés felállítása és a maximális fehérfény mérésére szolgáló dinamikus vizsgálati minta azonosítása közben a minta folyamatos bemelegítése, stabil kijelző-fénysűrűséget és teljesítménymérést biztosítva.

5.

Az ABC-bónusz igénylése esetén a mintához szükséges megvilágítási tartomány és ABC-késleltetés meghatározása. A fényerő-szabályozón a kijelző fénysűrűségét 100 lux és 12 lux környezeti fényszint közötti mérésre kell beállítani, és mérni kell a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítménycsökkenést e határértékek között. A fényerő-szabályozó által a teljesítményre és a kijelző fénysűrűségére gyakorolt hatást bemutató részletes profilalkotás érdekében a környezeti megvilágítás tartománya több lépésre osztható közvetlenül 100 lux megvilágítási alappont felettire (pl. 120 lux) 60 luxra, 35 luxra és 12 luxra a vizsgálati környezet által megengedett legsötétebb szintig. A digitális jelkijelzők (DSD) esetében további profilalkotás rögzíthető legfeljebb 20 000 lux nappali megvilágítási szintig a rendelet jövőbeli felülvizsgálatához szükséges adatgyűjtés céljából.

6.

A maximális fénysűrűség mérése normál konfigurációban. Ha ez monitor esetében nem éri el az 150 cd/m2-t, vagy más kijelzőtípusok esetében a 220 cd/m2-t, akkor a felhasználói menüben elérhető legnagyobb fényerősségű előre beállított konfigurációban (nem a bolti konfigurációban) is meg kell mérni a maximális fénysűrűséget.

7.

A bekapcsolt üzemmódban fellépő energiaigény mérése az SDR dinamikus adástartalom-videojel használatával, az automatikus fényerő-szabályozó rendszer kikapcsolása mellett. A bekapcsolt üzemmódban fellépő energiaigény mérése a HDR dinamikus adástartalom-videojel használatával, így megerősítve, hogy a HDR üzemmód működésbe lépett (ezt a HDR-visszajátszás kezdetekor a kijelzőn megjelenő jel és/vagy a normál konfigurációs képbeállítások megváltozása is megerősíti).

8.

Az alacsony energiafogyasztású és a kikapcsolt üzemmódban fellépő energiaigény, valamint az automatikus kikapcsolási funkciók lefuttatásához szükséges idő mérése.

1.2.   A vizsgálat részletes leírása

1.2.1.   A vizsgált termék (kijelző) és a mérőeszköz beszerelése

1. ábra: A kijelző és a környezeti fényforrás elhelyezkedése

Ha rendelkezésre áll automatikus fényerő-szabályozó funkció, és a vizsgált termék állvánnyal van ellátva, azt a kijelző részhez kell erősíteni, és a vizsgált terméket egy legalább 0,75 méter magasságú vízszintes asztalra vagy tartóra kell helyezni, amelyet fekete, alacsony visszaverőképességű anyaggal kell letakarni (tipikusan ilyen a nemezből, gyapjúból vagy vászonból készült színházi függöny). Az állvány minden részének láthatónak kell lennie. Az elsősorban falra szerelésre szánt kijelzőket keretre kell szerelni, méghozzá a könnyű megközelíthetőség érdekében úgy, hogy a kijelző alsó széle a padlótól legalább 0,75 méter magasan legyen. A kijelző alatti padlófelület és a kijelző előtti 0,5 méteres terület nem lehet magas fényvisszaverő képességű, és ideális esetben fekete, alacsony visszaverőképességű anyaggal kell lefedni.

A vizsgált termék ABC-érzékelőjének helyét meg kell határozni, és fel kell jegyezni annak a vizsgált terméken kívüli rögzített ponthoz viszonyított koordinátáit. A mérések megismételhetőségének elősegítése érdekében a H és D távolságokat, valamint a vetítősugár szögét (lásd az 1. ábrát) fel kell jegyezni. A fényforrás megvilágítási szintjével kapcsolatos követelményektől függően a H és a D távolságnak általában ± 5 mm-es eltéréssel meg kell egyeznie, és 1,5 m és 3 m között kell lennie. A vetítősugár szögének beállításához egy középen található kis fehér dobozzal ellátott fekete dia használható, hogy azzal az ABC-érzékelőre lehessen fókuszálni és a szögméréshez keskeny fénysugár álljon rendelkezésre. Ha az ABC-érzékelőt úgy tervezték, hogy az ajánlott 45 °-on kívüli megvilágítási fényszöggel működjön optimálisan, akkor ezt az előnyben részesített szöget lehet alkalmazni, és az adatokat fel kell jegyezni. Érintkező nélküli (távolsági) fénysűrűségmérő alacsony fényszög melletti használata esetén ügyelni kell arra, hogy a fényforrás ne jelenjen meg a kijelző fénysűrűségmérésre használt területén.

A megvilágításmérőt az ABC-érzékelőhöz lehető legközelebb kell felszerelni, ügyelve arra, hogy a mérőházról visszaverődő környezeti fény ne jusson be az érzékelőbe. Ez különböző módszerek együttes alkalmazásával érhető el, beleértve a megvilágításmérő fekete nemezzel történő letakarását, és egy olyan állítható mechanikus felszerelés használatát, amely megakadályozza, hogy a mérőház kinyúljon az ABC-érzékelő elé.

Az alábbi, minimális mechanikai összeszerelési műveletet igénylő bevált eljárás ajánlott az ABC-érzékelő megvilágítási szintjeinek pontos és megismételhető naplózásához. Ez az eljárás lehetővé teszi az olyan megvilágításbeli hibák korrekcióját, amelyek abból adódnak, hogy a megvilágításmérőt gyakorlatilag lehetetlen az automatikus fényerő-szabályozó érzékelőjével pontosan megegyező helyzetbe állítani az egyidejű megvilágítás érdekében. Az eljárás tehát lehetővé teszi az ABC-érzékelő és a megvilágításmérő egyidejű megvilágítását anélkül, hogy megzavarnánk a vizsgált termék és a fogyasztásmérő elhelyezkedését. A megfelelő naplózási szoftverrel a megvilágítás szükséges lépésváltásai szinkronizálhatók a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítményméréssel és a kijelző fénysűrűségének mérésével, hogy automatikusan naplózni lehessen az ABC-t, és lehetőség legyen a profilalkotásra.

A megvilágításmérőt az ABC-érzékelőtől néhány centiméterre kell elhelyezni annak érdekében, hogy a mérőházból közvetlenül visszaverődő vetítősugár ne léphessen be az ABC-érzékelőbe. A megvilágításmérő detektorának vízszintes tengelye ugyanazon a vízszintes tengelyen kell, hogy legyen, mint az ABC-érzékelő, és a függőleges tengelynek szigorúan párhuzamosnak kell lennie a kijelző függőleges síkjával. Meg kell mérni és fel kell jegyezni a mérő rögzítési pontjának az ABC-érzékelő fizikai helyének rögzítésére használt rögzített külső ponthoz viszonyított fizikai koordinátáit.

A kivetítőt úgy kell felszerelni, hogy a kivetített fénysugár tengelye egy vonalban helyezkedjen el egy a kijelző felületére merőleges és az ABC-érzékelő függőleges tengelyén áthaladó függőleges síkkal (lásd az 1. ábrát). A kivetítő platform magasságát, dőlését és a vizsgált terméktől mért távolságát úgy kell beállítani, hogy a teljes keretű maximális fehérfénysűrűségű kivetített kép az ABC-érzékelőt és a megvilágításmérőt lefedő területre összpontosuljon, miközben biztosítja a vizsgálathoz szükséges maximális környezeti megvilágítási szintet (lux). Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy egyes digitális reklámkijelzők esetében környezeti fényviszonyok között az ABC akár 20 000 luxon, illetve 100 lux alatt is működőképes.

A kijelző fénysűrűségének mérésére szolgáló érintkezési fénysűrűségmérőt úgy kell felszerelni, hogy igazodjon a vizsgált termék képernyőjének középpontjához.

A vizsgált termék kijelzője alatti vízszintes felületet lefedő kivetített megvilágítási kép nem nyúlhat túl a kijelző függőleges síkján, kivéve, ha a fényvisszaverő állvány ennél nagyobb területre nyúlik be, amely esetben a kép szélét az állvány széléhez kell igazítani (lásd az 1. ábrát). A kivetített kép felső vízszintes széle legalább 1 cm-rel az érintkezési fénysűrűségmérő burkolatának alsó széle alatt kell, hogy legyen. Ez elérhető optikai kiigazítással vagy a kivetítő fizikai elhelyezésével, az előírt 45 °-os fényszög és az ABC-érzékelő esetében előírt legnagyobb megvilágítás korlátain belül.

Miután feljegyeztük a vizsgált termék és a megvilágításmérő koordinátáit, és a kivetítő a mérendő tartományon belül stabil megvilágítást biztosít (a szilárdtest lámpamotor esetében bekapcsolás után általában néhány perccel beáll a stabilitás), a vizsgált terméket eléggé el kell mozdítani ahhoz, hogy a megvilágításmérő elülső felülete és detektorközpontja igazodjon a vizsgált termék ABC-érzékelője esetében feljegyzett fizikai helyzetkoordinátákhoz. Az ezen a ponton mért megvilágítás értékét fel kell jegyezni, és a mérőt a vizsgált termékkel együtt vissza kell állítani eredeti beállítási helyzetébe. A megvilágítást ezután az eredeti beállított helyzetben ismét meg kell mérni. A két vizsgálati helyen mért megvilágítás közötti százalékos különbség (ha van ilyen) a végső jelentésben korrekciós tényezőként minden további megvilágításmérésre alkalmazható (ez a korrekciós tényező a megvilágítás szintjével nem változik). Ez pontos adatkészletet biztosít az automatikus fényerő-szabályozó érzékelőjénél lévő megvilágításhoz annak ellenére, hogy a fénymérőműszer nem azon a ponton található, és lehetővé teszi a kijelző fénysűrűségének, teljesítményének és megvilágításának egyidejű ábrázolását az automatikus fényerő-szabályozóról való pontos profilalkotás érdekében.

A vizsgálati elrendezésen további fizikai változtatások nem végezhetők.

A televízióktól eltérően a digitális reklámkijelzők egynél több környezeti fényérzékelővel is rendelkezhetnek. A vizsgálathoz a szakembernek ki kell választania a vizsgálat során használandó érzékelőt, és a többi fényérzékelőt sötét szalaggal el kell takarnia. A nem kívánt érzékelők erre vonatkozó utasítás esetén is letilthatók. Legtöbb esetben az előre néző érzékelő a legmegfelelőbb. A több fényérzékelővel ellátott digitális reklámkijelzők esetében a mérési módszerek a harmonizált szabványban minősítendő vizsgálati módszer finomításaként tovább vizsgálhatók.

Azon vizsgálati laboratóriumok esetében, amelyek a leírt vizsgálati elrendezésben a kivetítő fényforrás helyett a változtatható fényáramú fényszórót részesítik előnyben, a következő lámpaspecifikációt kell alkalmazni, és a mért lámpajellemzőket fel kell jegyezni.

Az ABC-érzékelő meghatározott megvilágítási szinteknek megfelelő megvilágítására használt fényforrásnak szabályozható LED-es fényvisszaverő lámpát kell használnia, átmérője pedig 90 mm ± 5 mm-es kell, hogy legyen. A lámpa névleges fényszögének 40 ° ± 5 °-nak kell lennie. A névleges korrelált színhőmérsékletnek (CCT) 2700°K ± 300°K-nak kell lennie a 12 luxtól a vizsgálathoz szükséges maximális megvilágítási értékig terjedő megvilágítási tartományban. A névleges színvisszaadási index (CRI) 80 ± 3. A lámpa elülső felületének átlátszónak kell lennie (azaz nem lehet színezett vagy spektrummódosító anyaggal bevont), és az elülső felülete lehet sima vagy szemcsés; a diffúziós mintának egyenletes fehér felületre való vetítéskor szabad szemmel simának kell látszania. A lámpa összeállítása nem módosíthatja a LED-forrás spektrumát, beleértve az infravörös és az UV-sávokat. A fény jellemzői az automatikus fényerő-szabályozó vizsgálathoz szükséges teljes fényszabályozási tartományban nem lehetnek különbözőek.

1.2.2.   A „normál konfiguráció” és az energiahatásra vonatkozó figyelmeztetések helyes végrehajtásának ellenőrzése.

A vizsgált termékhez megfigyelés céljából teljesítménymérőt kell csatlakoztatni, és legalább egy videojelforrást kell biztosítani. E vizsgálat során meg kell erősíteni az automatikus fényerő-szabályozó rendszer tartósságát minden más előre beállított konfigurációban, kivéve a „bolti konfigurációt”.

1.2.3.   Audiobeállítás

Hang- és képjelet tartalmazó bemeneti jelet kell biztosítani (az SDR videoteljesítmény-vizsgáló anyagon az 1 kHz-es hangjelzés ideális). A hangerőt nullára kell beállítani, vagy be kell kapcsolni a némítást. Meg kell bizonyosodni arról, hogy a némítás bekapcsolása nincs hatással a „normál konfiguráció” képparamétereire.

1.2.4.   A maximális fehérfénysűrűség-minta meghatározása a maximális fehérfénysűrűség méréséhez

Amikor a vizsgált termék maximális fehérfénysűrűség-mintát jelenít meg, a kijelző az első néhány másodpercen belül gyorsan elkezdhet halványulni, és fokozatosan tovább halványulhat, amíg el nem ér egy stabil állapotot. Emiatt a teljesítmény- és fénysűrűségértékeket nem lehet következetes és megismételhető módon mérni közvetlenül a kép megjelenítése után. Ahhoz, hogy a mérések megismételhetőek legyenek, bizonyos fokú stabilitást kell elérni. A kijelzők jelenlegi technológiával történő vizsgálata azt mutatja, hogy 30 másodperc általában elegendő a maximális fehérfénysűrűségű kép stabilitásának biztosításához. Gyakorlati észrevételként meg kell jegyezni, hogy ez az időkeret azt is lehetővé teszi, hogy a képernyőn esetlegesen megjelenő állapotkijelző eltűnjön.

A jelenlegi kijelzők gyakran beépített elektronikával és kijelzőmeghajtó-szoftverekkel rendelkeznek, amelyek a képernyőre jutó teljesítmény korlátozása révén megakadályozzák, hogy a kijelző áramellátása túl nagy legyen, a képernyő pedig kimerevedjen. Ez korlátozott fénysűrűséget és korlátozott energiafogyasztást eredményezhet, például nagy felületű fehér dinamikus vizsgálati minta megjelenítésekor.

Ebben a vizsgálati módszerben a maximális fénysűrűség mérése úgy történik, hogy 100 %-os fehér dinamikus vizsgálati mintát jelenítenek meg, de a fehér felület a védelmi mechanizmusok kiváltásának elkerülése érdekében empirikusan korlátozott. A megfelelő dinamikus vizsgálati mintát a VESA „L” dinamikus vizsgálati mintákon alapuló nyolc „keret és körvonal” dinamikus vizsgálati minta közül a legkisebbtől (L 10) a legnagyobbig (L 80) terjedő tartományban kell meghatározni, a teljesítmény és a képernyő fénysűrűségének rögzítése mellett. A teljesítményt és a képernyő fénysűrűségét az L mintához viszonyítva ábrázoló grafikonnak segítenie kell annak meghatározásában, hogy a kijelző-meghajtó korlátozó hatású-e, és ha igen, mikor. Ha például az energiafogyasztás L 10-ről L 60-ra nő, miközben a fénysűrűség növekszik vagy állandó (nem csökken), akkor ezek a minták nem tűnnek korlátozó hatásúnak. Ha az L 70 dinamikus vizsgálati minta nem jelzi az energiafogyasztás vagy a fénysűrűség növekedését (ha a korábbi L mintákban növekedés volt), ez azt jelzi, hogy az L 70-nél vagy az L 60 és L 70 között van korlátozás. Az is előfordulhat, hogy az L 50 és L 60 között korlátozás történt, és az L 60 grafikonozott pontjai valójában lefelé mutatnak. Ezért a legnagyobb minta, ahol biztos, hogy nem történik korlátozás, az L 50, és ez a helyes minta, amelyet a maximális fénysűrűség méréséhez használni kell. Amennyiben meg kell adni a fénysűrűségarányt, a fénysűrűségtípust a legfényesebb, előre beállított beállításban kell kiválasztani. Ha a vizsgált termékről ismert, hogy kijelzője olyan fénysűrűség-meghajtási jellemzőkkel rendelkezik, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a fenti kiválasztási eljárás során optimális maximális fehérfénysűrűségi dinamikus vizsgálati minta kerüljön kiválasztásra, a következő egyszerűsített kiválasztási eljárás alkalmazható. A 15,24 cm (6 hüvelyk) vagy annál nagyobb, de 30,48 cm-nél (12 hüvelyk) kisebb átlójú kijelzők esetében az L 40 PeakLumMotion jelet kell használni. A legalább 30,48 cm (12 hüvelyk) átlójú kijelzők esetében az L 20 PeakLumMotion jelet kell használni. Az egyik eljárással kiválasztott dinamikus fehérfénysűrűségi dinamikus vizsgálati mintát meg kell adni, és minden fénysűrűség-vizsgálathoz azt kell használni.

1.2.5.   Az ABC környezeti fény vezérlési tartományának és az ABC-tevékenység késleltetésének meghatározása.

Az (EU) 2019/2021 rendelet alkalmazásában az automatikus fényerő-szabályozó rendszer teljesítménybónusza akkor adható meg az EEI-nyilatkozatban, ha az automatikus fényerő-szabályozó jellemzője megfelel a kijelző fénysűrűség-szabályozására vonatkozó egyedi követelményeknek 100 lux és 12 lux környezeti fényszint közötti, 60 lux és 35 lux alappont mellett. A kijelző fénysűrűségének 100 lux és 12 lux közötti környezeti fényváltozása esetén a kijelző teljesítményének legalább 20 %-kal kell csökkennie ahhoz, hogy megfeleljen az automatikus fényerő-szabályozó rendszer rendelet szerinti teljesítménybónuszának. Az ABC-t jellemző fénysűrűség-szabályozás megfelelőségének értékelésére használt „L” dinamikus fénysűrűség-vizsgálati minta egyidejűleg használható a teljesítménycsökkentés megfelelőségének értékelésére is.

A digitális reklámkijelzők esetében a megvilágítási változással a fényerő-szabályozók sokkal szélesebb köre alkalmazható, és az itt leírt vizsgálati módszer a rendelet jövőbeli felülvizsgálatához szükséges adatok gyűjtése céljából kiterjeszthető.

1.2.5.1.   Az ABC-késletetésről való profilalkotás

Az automatikus fényerő-szabályozó funkció késleltetése az automatikus fényerő-szabályozó detektorán érzékelt környezeti fényváltozás és a vizsgált termék kijelzője fénysűrűségének ebből eredő változása között eltelt időt jelenti. A vizsgálati adatok azt mutatják, hogy ez a késedelem akár 60 másodperc is lehet, és az automatikus fényerő-szabályozó funkció profiljának meghatározásakor ezt figyelembe kell venni. A késleltetés becsléséhez a 100 lux-os diát (lásd az 1.2.5.2. pontot) stabil kijelző-fénysűrűségi állapotban át kell kapcsolni a 60 lux-os diára, és rögzíteni kell a stabil, alacsonyabb kijelző-fénysűrűségi szint eléréséhez szükséges időt. Az alsó stabil fénysűrűségi szintnél a 60 lux-os diát át kell kapcsolni a 100 lux-os diára, és fel kell jegyezni a stabil magasabb fénysűrűségi szint eléréséhez szükséges időt. Az időintervallum magasabb értéke a késleltetéshez használt érték, amelyhez mérlegelés után 10 másodperc adható hozzá. Ezt az egyes diák esetében képvetítési időként kell elmenteni.

1.2.5.2.   A fényforrás megvilágításának ellenőrzése

Az ABC-profilalkotáshoz a vizsgált terméken az 1.2.4. pontban meghatározott a maximális fehérfény mérésére szolgáló dinamikus vizsgálati mintát kell megjeleníteni, mivel a fényforrás fénye fehérről több szürke dián keresztül megváltozik a környezeti megvilágítás változásainak szimulálása érdekében. A megvilágítási szint szabályozásához az első dia szürke transzparenciáját úgy kell módosítani, hogy elérje a profilalkotás kezdőpontját (pl. 120 lux), és ehhez meg kell mérni a fényszintet a megvilágításmérőnél. A diát el kell menteni és le kell másolni. Új szürke transzparenciaszintet határozunk meg a másolat számára az előírt 100 lux alappontig, és a diát elmentjük és másoljuk. A folyamatot meg kell ismételni a 60 lux, 35 lux és 12 lux alappontok esetében. Itt fekete (0 %-os transzparenciájú) megvilágítású diát lehet hozzáadni az adatszimmetria ábrázolásához, az alappontú diákat pedig 120 lux-ra emelkedő megvilágítási sorrendben kell másolni és bevezetni.

1.2.5.3.   A fényforrás színhőmérsékeltének ellenőrzése

További követelmény, hogy a kivetített fény fehér pontjához színhőmérsékletet kell beállítani annak érdekében, hogy a vizsgálati adatok akkor is megismételhetőek legyenek, ha más kivetítő fényforrást használnak ellenőrzési célokra. Ehhez a vizsgálati módszerhez a korábbi vizsgálati szabványokban szereplő ABC-módszerrel való összhang érdekében 2700K ± 300K fehérpont-színhőmérsékletet határoztak meg.

Ez a fehér pont be van állítva dia létrehozására szolgáló minden nagyobb számítógépes alkalmazásba, megfelelő egységes színkitöltéssel (pl. vörös/narancs) és transzparencia-kiigazítással. Ezekkel az eszközökkel a kivetítő általában hidegebb fehér pontját a javasolt 2700K értékre lehet beállítani a kiválasztott szín transzparenciájának megváltoztatásával, miközben a színhőmérsékletet a megvilágításmérő segítségével mérik. Az előírt hőmérséklet elérését követően azt minden diára alkalmazni kell.

1.2.5.4.   Adatrögzítés

Az energiafogyasztást, a képernyő fénysűrűségét és az ABC-érzékelőnél tapasztalható fényerőt mérni és naplózni kell a diák megjelenítése során. Ezeknek az adatoknak időben korrelálniuk kell. Három paraméterre vonatkozó adatpontokat kell naplózni, hogy az energiafogyasztást, a képernyő fénysűrűségét és az ABC-érzékelőnél tapasztalható fényerőt össze lehessen egymással kapcsolni. Bármilyen számú dia létrehozható az alappontok között az adatok nagy fokú részletessége érdekében, a rendelkezésre álló vizsgálati időtartam korlátain belül.

A környezeti világítási körülmények széles skáláján való működésre tervezett DSD esetében az automatikus fényerő-szabályozónak a kijelző fénysűrűsége feletti működési tartománya manuálisan határozható meg úgy, hogy a fekete transzparencia-szabályozó a kívánt színhőmérsékletre előre beállított egyetlen teljesen fehér kivetített dián működik. A felhasználói menüből kell kiválasztani a DSD ajánlott, előre beállított, a környezeti fényviszonyok széles tartományának megfelelő működéshez igazított konfigurációját. Amikor a kijelző fénysűrűsége stabil, a kivetített diát 0 %-ról 100 %-os fekete transzparenciára kell kapcsolni a késleltetési időszak megállapításához. Ezután ezt az automatikus fényerő-szabályozó működési tartományának meghatározásához a szürke transzparenciájú diáknál kell alkalmazni a feketétől addig pontig, ahol a kijelző fénysűrűsége nem változik. Ezt követően létrehozható a diavetítés az adott tartományra vonatkozó profilalkotáshoz szükséges részletességgel.

1.2.6.   A kijelző fénysűrűségének mérése

Ha a fényerő-szabályozó be van kapcsolva, és a megvilágításmérőnél mért környezeti fényszint 100 lux, a vizsgált terméknek stabil fénysűrűség mellett kell megjelenítenie a kiválasztott maximális fehérfény-sűrűségi mintát (lásd az 1.2.4. pontot). A rendeletnek való megfelelés érdekében a fénysűrűségmérésnek meg kell erősítenie, hogy a kijelző fénysűrűségi szintje a monitorok kivételével valamennyi kijelző-kategória esetében legalább 220 cd/m2. A monitorok esetében legalább 150 cd/m2 megfelelőségi szint szükséges. Az automatikus fényerő-szabályozóval nem rendelkező kijelzők, illetve az olyan berendezések esetében, amelyekre nem igénylik az ABC-bónuszt, a méréseket a próbapad környezeti fényt kibocsátó része nélkül is el lehet végezni.

Azon kijelzők esetében, amelyeket eleve úgy terveztek, hogy a kijelző maximális fehérfény-sűrűsége normál konfigurációban kisebb, mint – az esettől függően – a 220 cd/m2 vagy 150 cd/m2 megfelelési követelmény, további mérést kell végezni a maximális fehérfény tekintetében az előre beállított, a legnagyobb mért maximális fehérfény-sűrűséget biztosító konfigurációban. A rendeletnek való megfelelés érdekében a szokásos nézeti konfiguráció szerinti maximális fehérfény-sűrűség mérésének és a legmagasabb maximális fehérfény-sűrűség mérésének számított aránya legalább 65 %. Ezt „fénysűrűségarányként” kell megadni.

A kikapcsolható automatikus fényerő-szabályozóval rendelkező vizsgált termékek esetében a szokásos konfigurációban egy további megfelelőségi vizsgálatot kell végezni. A stabilizált maximális fehérfény-sűrűséget a mért 100 lux környezeti megvilágítási állapotban kell megjeleníteni. Meg kell erősíteni, hogy a vizsgált termék teljesítményigénye – bekapcsolt automatikus fényerő-szabályozó mellett mérve – azonos vagy kisebb, mint a kikapcsolt automatikus fényerő-szabályozóval mért stabilizált fénysűrűség mellett mért teljesítményigény. Ha a mért teljesítmény nem ugyanaz, akkor a bekapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztáshoz azt az üzemmódot kell használni, amelyik a legnagyobb mért teljesítményt adja.

1.2.7.   A bekapcsolt üzemmódbeli teljesítmény mérése

A vizsgált termék áramellátására szolgáló, az alábbiakban szereplő valamennyi rendszer esetében az SDR teljesítményt a normál konfigurációban kell mérni, a tízperces „SDR dinamikus videóteljesítménymérő vizsgálat” fájl HD verziójának használatával, kivéve, ha a bemeneti jel kompatibilitása az SD-re korlátozódik. Meg kell erősíteni, hogy a fájlforrás és a vizsgált termék bemeneti interfésze képes teljesen fekete és teljesen fehér videoadatszinteket biztosítani. Ha a HD videofelbontást a vizsgált termék kijelzőjének gyári felbontására skálázzák fel, azt a vizsgált terméknek, nem pedig egy külső eszköznek kell végeznie, ha a vizsgált termék ezt lehetővé teszi. Ha a vizsgált termék gyári felbontásához való felskálázáshoz külső eszközt kell használni, akkor az eszköznek és az eszköz vizsgált termékkel összeköttetést biztosító interfészének minden adatát fel kell jegyezni. A teljesítménynyilatkozat a teljes 10 perces fájl visszajátszása során meghatározott átlagos teljesítmény.

A HDR teljesítményt, ahol e funkciót alkalmazzák, a „HDR-HLG teljesítmény” és a „HDR-HDR10 teljesítmény” elnevezésű két 5 perces HDR fájl segítségével kell mérni. Ha e HDR-üzemmódok egyike nem támogatott, a HDR-teljesítményt a támogatott üzemmódban kell megadni.

A vonatkozó szabványokban részletezett vizsgálati műszerek és vizsgálati feltételek valamennyi üzemmódbeli teljesítményvizsgálatra vonatkoznak.

A vizsgált termék jelenlegi megjelenítési technológiájával való felmelegedésnek nem kell elhúzódnia, és a legkönnyebben a fenti 1.2.4. szakaszban meghatározott dinamikus fehér fénysűrűségi dinamikus vizsgálati mintával végezhető el. Ha a leolvasott teljesítmény stabil, és a vizsgált termék ezt a mintázatot jeleníti meg, az SDR és a HDR dinamikus videoteljesítmény-vizsgálati fájlokkal megkezdődhet a teljesítménymérés.

Ha a termék ABC-vel rendelkezik, azt ki kell kapcsolni. Ha nem kapcsolható ki, a vizsgálatot a fenti 1.2.5. szakaszban leírt 100 luxos környezeti fényviszonyok mellett kell elvégezni.

A váltakozó áramú vezetéken való használatra szánt vizsgált termékek esetében, beleértve azokat is, amelyek szabványosított egyenáramú bemenetet használnak, de a vizsgált termékkel csomagolt külső tápegységgel rendelkeznek, a bekapcsolt üzemmódbeli energiafogyasztást a váltakozó áramú betáplálási ponton kell mérni.

a)

Szabványosított egyenáramú bemenettel rendelkező vizsgált termék esetében (csak USB-kompatibilis teljesítményátadási szabványok alkalmazandók) a teljesítménymérést az egyenáram-bemenetnél kell elvégezni. Ezt egy USB BOU egység segíti, amely fenntartja a tápegység-csatlakozónak és a vizsgált termék egyenáram-bemenetének adatútját, de megszakítja az áramellátási útvonalat, hogy lehetővé tegye a teljesítménymérő árammérését és feszültségmérését. Az USB BOU teljesítménymérő kombinációját teljes körűen tesztelni kell annak érdekében, hogy tervezési és karbantartási feltételei ne zavarják egyes USB áramátviteli szabványok kábelimpedancia-érzékelő funkcióját. Az USB BOU-n keresztül rögzített teljesítmény a bekapcsolt üzemmódbeli teljesítménymérési nyilatkozat céljából bejelentett P mért teljesítmény (környezettudatos tervezés és címkézés, SDR és HDR üzemmódban).

b)

A rendelet fogalommeghatározásainak hatálya alá tartozó, de olyan belső akkumulátorról való működésre tervezett szokatlan vizsgált termékek esetében, amelynek akkumulátorát nem lehet megkerülni vagy eltávolítani a szükséges teljesítményvizsgálathoz, a következő módszer javasolt. A váltakozó áramú vagy egyenáramú bemeneti teljesítményre vonatkozó nyilatkozat megválasztásakor az EPS-re és a szabványosított egyenáramú bemenetre vonatkozó, fent részletezett kikötések alkalmazandók.

A módszertan alkalmazásában a következő minősítések alkalmazandók:

Teljesen feltöltött akkumulátor: A töltés ideje alatti azon pont, amikor a gyártó utasításainak értelmében a terméket a kijelző szerint vagy bizonyos időszak elteltével már nem kell tovább tölteni. E pont tekintetében későbbi hivatkozás céljából vizuális profilalkotásra van szükség, amelyhez grafikusan kell ábrázolni a naplózott töltöttségi értékeket, 1 másodperces pontossággal a teljesen feltöltött pont előtti 30 perces időszaktól a teljesen feltöltött pont utáni 30 perces időszakig végzett teljesítménymérésekkel.

Teljesen lemerített akkumulátor: A bekapcsolt üzemmód azon pontja, ahol a vizsgált termék le van kapcsolva egy külső energiaforrásról, és ahol a kijelző a kép megjelenítése közben automatikusan kikapcsol (nem automatikus készenléti funkciókkal) vagy megszűnik a működése.

Ha nincs kijelző vagy nincs megadott töltési időtartam, az akkumulátort teljesen le kell meríteni. Ezt követően az akkumulátort a kijelző összes felhasználó által vezérelt funkciójának kikapcsolása mellett újra fel kell tölteni. A bemeneti teljesítményt az idő függvényében legalább másodpercenként egy leolvasott adat részletességgel kell automatikusan naplózni. Amennyiben a napló egy alacsony teljesítményű akkumulátor-karbantartási üzemmód kezdetét vagy egy nagyon alacsony teljesítményű, osztott felszakadású akkumulátor-karbantartási időszak kezdetét jelzi, az akkumulátor töltési ciklusának kezdetétől addig a pontig eltelt időt kell az alapfeltöltési időnek tekinteni.

Az akkumulátor előkészítése: A nem használt lítiumion-akkumulátorokat egyszer, a vizsgált terméken végzett első vizsgálat előtt teljesen fel kell tölteni és teljesen le kell meríteni. Az összes többi kémiai/technológiai típusú nem használt akkumulátort a vizsgált terméken végzett első vizsgálat előtt háromszor teljesen fel kell tölteni és teljesen le kell meríteni.

Módszer

A vizsgált terméket valamennyi vonatkozó vizsgálathoz a vizsgálati módszerről szóló e dokumentumban leírtak szerint kell felállítani. A váltakozó áramú vagy egyenáramú teljesítménymérési nyilatkozat megválasztásához a fenti, áramellátásra vonatkozó kikötéseket kell alkalmazni.

A rendeletnek való megfeleléshez és a nyilatkozattételhez szükséges teljesítménymérést magában foglaló valamennyi dinamikus vizsgálati programot teljesen feltöltött termékakkumulátorral és kikapcsolt külső áramforrással kell elvégezni. A teljesen feltöltött állapotot meg kell erősíteni a teljesítménymérő log töltésprofil-görbéjének grafikonjával. A terméket az előírt mérési üzemmódba kell kapcsolni, és a dinamikus vizsgálati programot azonnal el kell indítani. A dinamikus vizsgálati program befejezése után a terméket ki kell kapcsolni, és naplózott feltöltési sorozatot kell indítani. Ha a töltés logaritmusa teljesen feltöltött állapotot jelez, a naplózott töltés kezdetétől a teljesen feltöltött állapot naplózott kezdetéig feljegyzett átlagos teljesítményt kell használni a rendelet követelményeinek megfelelően rögzítendő teljesítmény kiszámításához.

A készenléti, a hálózatvezérelt készenléti és a kikapcsolt üzemmód (adott esetben) hosszú akkumulátorterhelést tesznek szükségessé ahhoz, hogy az átlagos újratöltési energiafogyasztásból jó adatismételhetőséget lehessen biztosítani (pl. kikapcsolt vagy készenléti üzemmódban 48 óra, hálózatvezérelt készenléti üzemmódban pedig 24 óra).

A fénysűrűség méréséhez és az ABC fénysűrűségprofiljának meghatározásához a külső energiaforrás továbbra is csatlakozva maradhat.

Az automatikus fényerő-szabályozó rendszer teljesítménycsökkentési vizsgálatához a megfelelő dinamikus maximális fénysűrűség-sorozatot 12 lux környezeti fényviszony mellett 30 percen keresztül folyamatosan kell játszani. Az akkumulátort azonnal fel kell tölteni, és az átlagos teljesítményt fel kell jegyezni. Ugyanezt kell megismételni a 100 lux-os környezeti állapot és a legalább 20 %-os átlagos töltési teljesítmény közötti különbség esetén.

Az SDR teljesítményére vonatkozó nyilatkozat esetében a megfelelő tízperces SDR dinamikus teljesítménymérő sorozatot egymás után háromszor kell lejátszani, és az átlagos akkumulátorfeltöltési teljesítményigényt naplózni kell (Pmért (SDR) = újratöltési energia/teljes visszajátszási idő). A HDR teljesítményére vonatkozó nyilatkozat esetében mindkét ötperces HDR dinamikus teljesítménymérő fájlt gyors egymásutánban háromszor kell lejátszani, és az átlagos akkumulátorfeltöltési teljesítményigényt naplózni kell (Pmért (HDR) = újratöltési energia/teljes visszajátszási idő).

1.2.8.   Az alacsony energiafogyasztású és kikapcsolt üzemmódok teljesítményigényének mérése

A vonatkozó szabványokban részletezett vizsgálati műszerek és vizsgálati feltételek valamennyi alacsony energiaszintű és kikapcsolt üzemmódbeli teljesítményvizsgálatra vonatkoznak. A fenti 1.2.7. pontban leírt, a váltakozó áramú vagy egyenáramú teljesítménymérési kikötéseket kell alkalmazni, és adott esetben az 1.2.7. pontban említett, akkumulátorral működő kijelzőkre vonatkozó különleges vizsgálati eljárást kell alkalmazni.