1.

„elektromos hálózat” vagy „villamos fővezeték”: a hálózatból származó 230 (± 10 %) V-os 50 Hz-es váltófeszültségű elektromos áramforrás;

2.

„hűtőkészülék”: szigetelt szekrény egy vagy több, adott hőmérsékletre szabályozott, természetes vagy kényszerített keringetéses hűtéssel hűtött rekesszel, amelynek hűtését egy vagy több energiafogyasztó eszköz biztosítja;

3.

„rekesz”: egy hűtőkészülékben található, más rekeszektől válaszfallal, dobozzal vagy hasonló szerkezettel leválasztott zárt tér, amely egy vagy több külső ajtón keresztül közvetlenül hozzáférhető és több alrekeszre osztható. Eltérő rendelkezés hiányában e rendelet alkalmazásában a „rekesz” szó egyaránt vonatkozik a rekeszekre és az alrekeszekre;

4.

„külső ajtó”: a szekrény elmozdítható vagy eltávolítható része, amely lehetővé teszi legalább a rakomány be- és kirakodását;

5.

„alrekesz”: egy rekeszen belüli zárt tér, amelynek működési hőmérséklet-tartománya más, mint azé a rekeszé, amelyben elhelyezkedik;

6.

„teljes térfogat” (V): a hűtőkészülék belső felülete által határolt tér nagysága, amely a rekeszek összesített térfogatának felel meg, dm3-ben vagy literben kifejezve;

7.

„rekesztérfogat” (Vr ): a rekesz belső felülete által határolt tér nagysága, dm3-ben vagy literben kifejezve;

8.

„professzionális hűtőbútor”: az (EU) 2015/1095 rendeletben található fogalommeghatározásnak megfelelően egy vagy több ajtón keresztül vagy fiók kihúzásával hozzáférhető egy vagy több hűtőteret magában foglaló, szigetelt hűtőkészülék, amely a benne tárolt élelmiszerek hőmérsékletét képes folyamatosan a hűtésre vagy a fagyasztásra előírt maximális hőmérséklet alatt tartani, a gőzkompressziós ciklus elvén működik, és nem háztartási alkalmazásra, illetve nem kínálásra vagy a fogyasztók önkiszolgálására szolgál;

9.

„sokkolóhűtő”: az (EU) 2015/1095 rendeletben található fogalommeghatározásnak megfelelően egy szigetelt hűtőkészülék, amelynek elsődleges rendeltetése a meleg élelmiszereknek hűtés esetén +10 °C alá történő gyorshűtése, fagyasztás esetén pedig –18 °C alá történő mélyhűtése;

10.

„professzionális használatra szánt fagyasztóláda”: élelmiszerek fagyasztására szolgáló, nem háztartási használatra szánt olyan berendezés, amelynek rekeszéhez (rekeszeihez) vagy felülről lehet hozzáférni, vagy felülről és oldalról is, de a felülről hozzáférhető rekesz(ek) bruttó űrtartalma meghaladja a berendezés bruttó össztérfogatának 75 %-át;

11.

„fagyasztó”: olyan hűtőkészülék, amelyben kizárólag 4-csillagos rekeszek vannak;

12.

„fagyos rekesz”: legfeljebb 0 °C célhőmérséklettel rendelkező rekesztípus, azaz a III. melléklet 3. táblázatában meghatározott 0-csillagos, 1-csillagos, 2-csillagos, 3-csillagos vagy 4-csillagos rekesz;

13.

„rekesztípus”: a III. melléklet 3. táblázatában meghatározott Tmin, Tmax, Tc és egyéb hűtőteljesítmény-paramétereknek megfelelő bejelentett rekesztípus;

14.

„minimális hőmérséklet” (Tmin): egy rekeszben a tárolási vizsgálat során mért, a III. melléklet 3. táblázatának megfelelő minimális hőmérséklet;

15.

„maximális hőmérséklet” (Tmax): egy rekeszben a tárolási vizsgálat során mért, a III. melléklet 3. táblázatának megfelelő maximális hőmérséklet;

16.

„célhőmérséklet” (Tc): vizsgálat során egy rekeszben mért, a III. melléklet 3. táblázatának megfelelő referencia-hőmérséklet, amely egyben az energiafogyasztás vizsgálatához figyelembe veendő, az adott időtartam alatt adott számú érzékelőnél mért értékek átlagaként kiszámított hőmérséklet;

17.

„0-csillagos rekesz” és „jégkészítő rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően 0 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

18.

„1-csillagos rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően –6 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

19.

„2-csillagos rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően –12 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

20.

„3-csillagos rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően –18 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

21.

„fagyasztó rekesz” vagy „4-csillagos rekesz”: –18 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz, amely megfelel a fagyasztókapacitás tekintetében alkalmazandó követelményeknek;

22.

„fagyasztókapacitás”: egy fagyasztó rekeszben 24 óra alatt lefagyasztható friss élelmiszerek mennyisége, amely a fagyasztó rekesz 100 literjére vetítve nem lehet alacsonyabb 4,5 kg/24 óránál, és semmiképp nem lehet alacsonyabb 2,0 kg/24 óránál;

23.

„kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék”: az (EU) 2019/2024 bizottsági rendeletben (10) szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően áruk fogyasztóknak történő bemutatására és értékesítésre való felkínálására használt hűtőkészülék, amely az árut a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabb, meghatározott hőmérsékleten tartja, és nyitott oldalán, egy vagy több ajtaján és/vagy fiókján keresztül közvetlenül hozzáférhető, beleértve azokat a szekrényeket is, amelyek az ügyfelek számára hozzá nem férhető, tárolásra vagy kiszolgálásra használható részekkel is rendelkeznek, de kivéve a minibárokat és a bortároló készülékeket;

24.

„minibár”: elsősorban szállodai szobákban és hasonló helyeken élelmiszerek tárolásra és eladására szánt, legfeljebb 60 liter teljes térfogatú hűtőkészülék;

25.

„bortároló készülék”: meghatározott célként bor tárolására szánt, a bortároló rekeszek tekintetében a III. melléklet 3. táblázatában meghatározott tárolási körülmények és célhőmérséklet precíziós szabályozására képes, antivibrációs eszközzel felszerelt hűtőkészülék;

26.

„meghatározott célra szánt hűtőkészülék”: olyan hűtőkészülék, amelyben csak egy típusú rekesz található;

27.

„bortároló rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően 12 °C célhőmérséklettel, 50 % és 80 % közötti belső páratartalommal és 5 °C és 20 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

28.

„mobil hűtőkészülék”: villamos fővezetékkel nem rendelkező helyeken használható hűtőkészülék, amely, extra alacsony feszültségű (< 120V DC) villamos energiát és/vagy fosszilis tüzelőanyagot használ a hűtéshez, ideértve az olyan hűtőkészülékeket is, amelyek az extra alacsony feszültségű villamos energia és/vagy fosszilis tüzelőanyag mellett az elektromos hálózatról is működtethetők. Egy AC/DC adapterrel forgalomba hozott készülék nem minősül mobil hűtőkészüléknek;

29.

„élelmiszerek”: ételek, italok, ideértve a bort is, és egyéb, elsősorban fogyasztásra szánt cikkek, amelyeket adott hőmérsékletre kell hűteni;

30.

„energiahatékonysági mutató” (EEI): a hűtőkészülék relatív energiahatékonyságára vonatkozó, a III. melléklet 5. pontjának megfelelően százalékban kifejezett indexszám;

31.

„alacsony zajkibocsátású hűtőkészülék”: gőzkompresszió nélkül működő hűtőkészülék, amelynek levegőben terjedő akusztikus hangkibocsátása A-frekvenciasúlyozás mellett 1 picoWattra vonatkoztatva legfeljebb 27 dB (dB(A)/1 pW);

32.

„levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátás”: egy hűtőkészülék hangereje A-frekvenciasúlyozás mellett 1 picoWattra vonatkoztatott decibelben kifejezve (dB(A)/1 pW);

33.

„kombinált készülék”: egynél több rekesztípussal, köztük legalább egy fagymentes rekesszel rendelkező hűtőkészülék;

34.

„fagymentes rekesz”: legalább 4 °C célhőmérsékletű rekesztípus, azaz kamra-, bortároló, pince- vagy frissentartó rekesz a III. melléklet 3. táblázatában meghatározott tárolási feltételekkel és célhőmérsékletekkel;

35.

„kamrarekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően 17 °C célhőmérséklettel és 14 °C és 20 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

36.

„pincerekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően 12 °C célhőmérséklettel és 2 °C és 14 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

37.

„frissentartó rekesz”: a III. melléklet 3. táblázatának megfelelően 4 °C célhőmérséklettel és 0 °C és 8 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

38.

„környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezés”: olyan lecsapódásgátló fűtőberendezés, amelynek fűtőteljesítménye vagy a környezeti hőmérséklet, vagy a környezeti nedvesség, vagy mindkettő függvénye;

39.

„lecsapódásgátló fűtőberendezés”: olyan fűtőberendezés, amely megakadályozza a pára lecsapódását a hűtőkészüléken;

40.

„kiegészítő energia” (Eaux ): a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezés által felhasznált energia kWh/év mértékegységben kifejezve.

a)

az alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek és a bortároló készülékek (ideértve az átlátszó ajtókkal rendelkezőket is) energiahatékonysági mutatóival kapcsolatos követelmények;

b)

az alacsony zajkibocsátású, fagyos rekesszel is rendelkező kombinált készülékek energiahatékonysági mutatóival kapcsolatos követelmények meghatározásának helyénvalósága;

c)

a professzionális használatra szánt fagyasztóládákkal kapcsolatos álláspont;

d)

a tűréshatárok;

e)

az ajtók hosszú ideig való nyitvatartására figyelmeztető hangjelzés kötelezővé tételének helyénvalósága;

f)

kompenzációs tényezők és modellezési paraméterek;

g)

annak helyénvalósága, hogy a körforgásos gazdaság elveinek megfelelően a termékek erőforrás-hatékonysága tekintetében további követelmények, esetleg további tartalék alkatrészekkel kapcsolatos követelmények kerüljenek meghatározásra;

h)

a kiegészítő energia meghatározásában a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezéstől eltérő kiegészítő eszközök vagy funkciók figyelembevételének helyénvalósága;

i)

az automata és intelligens jégtelenítés figyelembevételének módszertana.

1.

„átlátszó ajtó(k)”: olyan átlátszó anyagból készült külső ajtó(k), amely(ek) lehetővé teszi(k) a felhasználó számára, hogy a szekrény belső magasságának és belső szélességének legalább 75 %-át lássa, mindkettőt a szekrény elején mérve;

2.

„gyorsfagyasztás”: a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő utasításai alapján a végfelhasználó által aktiválható funkció, amely csökkenti a fagyasztó rekesz(ek) tárolási hőmérsékletét a nem fagyasztott élelmiszerek gyorsabb lefagyasztása érdekében.

3.

„téli üzemmód” az egy kompresszorral és egy termosztáttal rendelkező kombinált készülék szabályozó funkciója, amely +16 °C alatti környezeti hőmérsékleten a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő utasításai alapján használható kapcsoló eszköz vagy funkció révén biztosítja, hogy a kompresszor működésben maradjon akkor is, ha ez a termosztát elhelyezkedésének megfelelő rekeszben nem volna szükséges, de a többi rekesz megfelelő tárolási hőmérsékletének fenntartása érdekében kívánatos;

4.

„hűtőrekesz”: olyan rekesz, amely a felhasználó beavatkozása nélkül képes egy tartományon belül szabályozni átlagos hőmérsékletét, és a III. melléklet 3. táblázatában előírtaknak megfelelően 2 °C célhőmérsékletet és – 3 °C és 3 °C közötti tárolási feltételeket biztosít;

5.

„vákuumos hőszigetelő panel”: szilárd, nagyon porózus anyagból készült, és vékony, légmentesen zárt külső burkolatba helyezett szigetelő panel, amelyből a gázokat eltávolítják, és a külső gázok behatolása ellen szigeteléssel védik;

6.

„2-csillagos rész”: egy 3-vagy 4-csillagos rekesz azon része, amely nem rendelkezik önálló ajtóval vagy fedéllel, és amelynek célhőmérséklete és tárolási feltétele –12 °C;

7.

„ajtótömítés”: mechanikus tömítés, amely kitölti a hűtőkészülék ajtaja és teste közötti rést, hogy megakadályozza a hűtőszekrényből a kültéri levegőbe történő szivárgást;

8.

„tartalék alkatrész” olyan különálló rész, amellyel egy termék azonos vagy hasonló funkciójú része helyettesíthető;

9.

„szakszerviz”: hűtőkészülékek javítási és professzionális karbantartási szolgáltatásait kínáló piaci szereplő vagy vállalkozás;

10.

„szabadon álló készülék”: nem beépített hűtőkészülék;

11.

„beépített készülék”: olyan hűtőkészülék, amelyet kizárólag a következő módon terveznek, tesztelnek és forgalmaznak:

12.

„jótállás”: a kereskedőnek vagy valamely gyártónak, importőrnek vagy ezek meghatalmazott képviselőjének az alábbiakra vonatkozó kötelezettségvállalása:

13.

„klímaosztály”: a III. melléklet 1. i) pontjában meghatározottaknak megfelelő azon környezetihőmérséklet-tartomány, amelyben a hűtőkészüléket használni tervezik, és amelyben a III. melléklet 3. táblázatában előírt tárolási hőmérsékletek minden rekeszben egyidejűleg elérhetők;

14.

„termékadatbázis” a termékekre vonatkozó adatok rendszerezett gyűjteménye, amely a következő részekből áll: fogyasztóközpontú nyilvános rész, amelyben az egyes termékparaméterekre vonatkozó információk elektronikus formában elérhetők, a hozzáférést biztosító online portál, valamint egy megfelelési rész, amelyre pontosan meghatározott hozzáférhetőségi és biztonsági követelmények vonatkoznak az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (1) megfelelően;

15.

„éves energiafogyasztás” (AE): az átlagos napi energiafogyasztás megszorozva 365-tel (az év napjainak a száma), kilowattóra/év (kWh/év) mértékegységben kifejezve, a III. melléklet 3. pontja szerint kiszámítva;

16.

„napi energiafogyasztás (Edaily )”: a hűtőkészülék által 24 óra alatt, a referenciafeltételek mellett felhasznált villamos energia 24 órára vetítve, kilowattórában kifejezve (kWh/24 h), a III. melléklet 3. pontja szerint kiszámítva;

17.

„adagoló”: olyan készülék, amely igény szerint hűtött vagy fagyott rakományt ad ki a hűtőkészülékből, például jégkocka- vagy hűtöttvíz-adagoló;

18.

„változtatható hőmérsékletű rekesz”: a felhasználó beállításának megfelelően két (vagy több) alternatív rekesztípusként használható tér (például amely lehet frissentartó rekesz vagy fagyasztó rekesz), amely képes folyamatosan fenntartani a beállított rekesztípusnak megfelelő működésihőmérséklet-tartományt. Mindazonáltal az olyan, adott típusú rekesz, amely más típusú rekeszek tárolási feltételeit is képes biztosítani (például egy olyan hűtőrekesz, amely a 0-csillagos követelményeknek is megfelel), nem tekinthető változtatható hőmérsékletű rekesznek;

19.

„hálózat”: olyan kommunikációs infrastruktúra, amelyet az infrastruktúra topológiáját kijelölő kapcsolatok, egy, a fizikai komponenseket is magában foglaló architektúra, szervezési elvek, valamint kommunikációs eljárások és formátumok (protokollok) határoznak meg;

20.

„nyugalmi energiafogyasztás (Pss )”: az átlagos energiafogyasztás nyugalmi körülmények között, wattban (W) kifejezve;

21.

„járulékos jégtelenítési és helyreállítási energiafogyasztás (ΔΕd-f )”: a jégtelenítés és a helyreállítás átlagos többlet-energiafogyasztása wattórában (Wh) kifejezve;

22.

„automata jégtelenítés”: olyan funkció, amely a felhasználó beavatkozása nélkül bármely hőmérséklet-szabályozó beállítás mellett megkezdi a rekeszekben lerakódott jég kiolvasztását, vagy a normál működés helyreállítását, és automatikusan eltávolítja a keletkezett vizet;

23.

„jégtelenítési időköz (td-f )”: két egymást követő jégtelenítési és helyreállítási ciklusban a jégtelenítő fűtések aktiválása közötti átlagos időtartam órában (h) kifejezve; ha nincs jégtelenítő fűtés, két egymást követő jégtelenítési és helyreállítási ciklusban a kompresszor két egymást követő kikapcsolása közötti időtartam;

24.

„jégtelenítési és helyreállítási idő”: egy jégtelenítési művelet kezdete és a rendes működési feltételek helyreállása között eltelt idő;

25.

„jégtelenítési típus”: a hűtőkészülék egy vagy több elpárologtatóján keletkezett jéglerakódás eltávolításának módszere, amely lehet automatikus vagy manuális;

26.

„manuális jégtelenítés”: nincs automatikus jégmentesítő funkció;

27.

„terhelési tényező” (L): a meleg ételek miatti extra (a vizsgálat magasabb átlagos környezeti hőmérséklete alapján előrejelzettet meghaladó) hűtési terhelést tükröző, a III. melléklet 3. a) pontjában meghatározott értékekkel rendelkező tényező;

28.

„szokásos éves energiafogyasztás (SAE)”: a hűtőkészülék III. melléklet 4. pontjának megfelelően kiszámított átlagos éves referencia-energiafogyasztása egy évre vetített kilowattórában (kWh/év) kifejezve;

29.

„kombi paraméter (C)”: a több különböző rekesztípust tartalmazó hűtőkészülékekben jelentkező együttes hatást figyelembe vevő, a III. melléklet 4. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező modellezési paraméter;

30.

„az ajtó hőveszteség-tényezője (D)”: a kombinált készülékek esetében a különböző hőmérsékletű rekeszek számának vagy a külső ajtók számának (amelyik a kevesebb) megfelelően használt kompenzációs tényező a III. melléklet 5. táblázata szerint. E tényező esetében a „rekesz” szó nem vonatkozik az alrekeszekre;

31.

„jégtelenítési tényező (Ac )”: a hűtőkészülék automata vagy manuális jégtelenítését figyelembe vevő, a III. melléklet 5. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező kompenzációs tényező;

32.

„beépítési tényező (Bc )”: a hűtőkészülék beépített vagy szabadon álló tervezését figyelembe vevő, a III. melléklet 5. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező kompenzációs tényező;

33.

„Mc” és „Nc”: az energiafelhasználás és a térfogat közötti összefüggést figyelembe vevő, a III. melléklet 4. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező modellezési paraméterek;

34.

„termodinamikai paraméter”: a szokásos éves energiafogyasztást 24 °C környezeti hőmérsékletnek megfelelően korrigáló, a III. melléklet 4. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező modellezési paraméter;

35.

„egyenértékű modell”: a megadandó műszaki információk szempontjából releváns műszaki jellemzőkben azonos, de ugyanazon gyártó, importőr vagy meghatalmazott képviselő által más modellként, másik modellazonosítóval forgalomba hozott vagy üzembe helyezett modell;

36.

„modellazonosító”: olyan (általában alfanumerikus) kód, amely alapján az ugyanazon védjegy vagy ugyanazon beszállítói név alatt forgalmazott termékmodellek megkülönböztethetők;

37.

„hűtő-fagyasztókészülék”: olyan kombinált készülék, amely legalább egy fagyasztó és legalább egy frissentartó rekesszel rendelkezik.

a)

2021. március 1-jétől a hűtőkészülékek energiahatékonysági mutatója (EEI) nem haladhatja meg az 1. táblázatban meghatározott értékeket.

1. táblázat

A hűtőkészülékek maximális energiahatékonysági mutatója %-ban

b)

2024. március 1-jétől a hűtőkészülékek energiahatékonysági mutatója (EEI) nem haladhatja meg a 2. táblázatban meghatározott értékeket.

2. táblázat

A hűtőkészülékek maximális energiahatékonysági mutatója %-ban

a)

A gyorsfagyasztó funkció vagy a fagyasztórekesz(ek) hőmérséklet-beállításainak módosításával elért hasonló funkció a végfelhasználó általi, a gyártó utasításainak megfelelő aktiválást követően legfeljebb 72 órán belül automatikusan visszaáll a korábbi normális tárolási körülményekre.

b)

A téli üzemmód automatikusan működésbe lép vagy kikapcsol a fagyos rekesz(ek) megfelelő hőmérsékletének biztosítása érdekében.

c)

Az egyes rekeszeket megfelelő azonosító jelképpel kell ellátni. A fagyos rekeszek esetében ez a rekesz csillagainak száma. A hűtő- és fagymentes rekeszek esetében ez a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által választott, a rekeszben tárolásra javasolt élelmiszer-típusokat idéző jelkép.

d)

Ha a hűtőkészülék vákuumos hőszigetelő paneleket tartalmaz, címkéjén jól látható és olvasható módon fel kell tüntetni a „VIP” betűket.

e)

2-csillagos alrekeszek vagy 2-csillagos részek esetében:

f)

4-csillagos rekeszek esetében a fajlagos fagyasztókapacitás akkora, hogy a könnyű rakomány (3,5 kg/100 liter) hőmérséklete 25 °C környezeti hőmérséklet mellett legfeljebb 18,5 óra alatt +25 °C-ról –18 °C-ra csökkenjen.

a)

Cserealkatrészek rendelkezésre állása:

b)

A javítási és karbantartási információkhoz való hozzáférés:

a gyártók, az importőrök vagy a meghatalmazott képviselők egy modell vagy egyenértékű modell első darabjának forgalomba hozatalát követő két év elteltétől az a) pontban említett időszak végéig hozzáférést biztosítanak a szakszervizek számára a készülék javításával és karbantartásával kapcsolatos információkhoz az alábbi feltételekkel:

Egy szakszerviz feliratkozásának elfogadásától számítva minden kérelme nyomán egy munkanapon belül hozzáférést kell biztosítani számára a kért, javítással és karbantartással kapcsolatos információkhoz. A javítással és karbantartással kapcsolatban elérhető információk köre magában foglalja legalább az alábbiakat:

c)

A cserealkatrészek maximális szállítási ideje:

d)

Az anyaghasznosítás és újrafeldolgozás céljából történő szétszerelésre vonatkozó, a szennyezés elkerülését célzó követelmények:

a)

a fiókok, kosarak és polcok azon kombinációja, amely mellett a készülék a leghatékonyabban működik;

b)

egyértelmű útmutatás arra vonatkozóan, hogy egy adott hűtőkészüléken belül hol és hogyan tárolják az élelmiszereket legjobb és leghosszabb eltartásuk és az élelmiszer-pazarlás elkerülése érdekében;

c)

az egyes rekeszek javasolt hőmérséklet-beállítása az optimális élelmiszer-tartósítás érdekében; Ezek a beállítások nem lehetnek ellentmondásban a III. melléklet 3. táblázatában előírt tárolási feltételekkel;

d)

a hőmérséklet-beállítások becsült hatása az élelmiszer-pazarlásra;

e)

a különleges üzemmódok és jellemzők hatásainak leírása, különös tekintettel az egyes rekeszek hőmérsékletére gyakorolt hatásokra és azok időtartamára;

f)

a bortároló készülékek esetében: „Ezt a készüléket kizárólag bor tárolására tervezték.” Ez nem vonatkozik azokra a hűtőkészülékekre, amelyeket nem kifejezetten bortárolásra terveztek, de használhatók erre a célra, sem azokra a hűtőkészülékekre, amelyek egyebek mellett bortároló rekesszel is rendelkeznek;

g)

a hűtőkészülék helyes üzembe helyezésére, továbbá a végfelhasználó általi karbantartására és tisztítására vonatkozó utasítások;

h)

szabadon álló készülékek esetében: „Ezt a hűtőkészüléket nem beépítésre tervezték.”;

i)

4-csillagos rekesszel nem rendelkező készülékek esetében: „Ez a hűtőkészülék nem alkalmas élelmiszerek fagyasztására.”;

j)

a szakszervizek elérhetősége, vagyis weboldalak, címek, kapcsolattartók;

k)

a cserealkatrészek rendeléséhez szükséges információk, akár közvetlenül a gyártótól, az importőrtől vagy a meghatalmazott képviselőtől, akár az általa biztosított más csatornákon keresztül;

l)

az a minimális időtartam, ameddig a készülék javításához szükséges cserealkatrészek rendelkezésre állnak;

m)

a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által a hűtőkészülékre vállalt jótállás minimális időtartama években;

n)

a valamely klímaosztályba tartozó hűtőkészülékek esetében:

o)

az (EU) 2019/2016 rendeletben meghatározott termékadatbázisban tárolt modellinformációk elérhetősége, vagy a termékadatbázisban tárolt modellinformációra mutató internetes hivatkozással, vagy a termékadatbázisra mutató internetes hivatkozással, megadva, hogy a terméken hol található a modellazonosító.

a)

a végfelhasználó által be- és kikapcsolható lecsapódásgátló fűtőberendezéssel rendelkező hűtőkészülékek lecsapódásgátló fűtőberendezését be kell kapcsolni, és, ha állítható, a maximális fűtésre kell állítani, az éves energiafogyasztásban (AE) pedig napi energiafogyasztásként (Edaily ) kell figyelembe venni;

b)

a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezéssel rendelkező hűtőkészülékek esetében a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezést az energiafogyasztás mérése során ki kell kapcsolni, vagy egyéb módon le kell tiltani, amennyiben lehetséges;

c)

a végfelhasználó által be- és kikapcsolható adagolókkal rendelkező hűtőkészülékek esetében az energiafogyasztás vizsgálata során be kell kapcsolni, de nem kell működtetni az adagolókat;

d)

az energiafogyasztás méréséhez a változtatható hőmérsékletű rekeszeket a felhasználó által beállítható legalacsonyabb hőmérsékleten kell működtetni a 3. táblázatban meghatározott legalacsonyabb hőmérsékletű rekesznek megfelelő hőmérséklet-tartomány fenntartása érdekében;

e)

a hálózathoz csatlakoztatható hűtőkészülékek esetében a kommunikációs modult be kell kapcsolni, de nincs szükség konkrét típusú kommunikációra és/vagy adatcserére az energiafogyasztási vizsgálat során. Az energiafogyasztás vizsgálata során biztosítani kell, hogy az egység hálózathoz legyen csatlakoztatva;

f)

a hűtőrekeszek teljesítménye esetében:

g)

olyan állítható térfogatú rekeszek esetében, ahol a két rekesz térfogatát a végfelhasználó egymáshoz viszonyítva állíthatja, az energiafogyasztást és a térfogatot úgy kell vizsgálni, hogy a magasabb célhőmérsékletű rekesz térfogatát a lehető legkisebb térfogatra kell állítani;

h)

a fajlagos fagyasztókapacitás a könnyű rakomány tömegének 12-szerese osztva az ahhoz szükséges fagyasztási idővel, hogy a könnyű rakomány hőmérséklete 25 °C környezeti hőmérséklet mellett +25 °C-ról –18 °C-ra csökkenjen, kg/12 h mértékegységben kifejezve és egy tizedesjegyre kerekítve; a könnyű rakomány tömege a fagyos rekeszek rekesztérfogatának 100 literére vetítve 3,5 kg, de legalább 2,0 kg;

i)

a klímaosztályok meghatározásához a környezeti hőmérséklet-tartományt jelölő betűszók, azaz az SN, N, ST és T jelentése a következő:

a)

Az alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek kivételével valamennyi hűtőkészülék esetében:

Az energiafogyasztást 16 °C és 32 °C környezeti hőmérsékleten végzett vizsgálattal kell meghatározni.

Az energiafogyasztás meghatározásához az egyes rekeszek átlagos levegőhőmérséklete legfeljebb a 3. táblázatban meghatározott, a gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselő által megadott egyes rekesztípusokra vonatkozó célhőmérséklet lehet. A célhőmérséklet feletti és alatti értékek is használhatók az egyes rekeszek célhőmérsékleten mért energiafogyasztásának interpolálással történő meghatározására.

A meghatározandó energiafogyasztás fő összetevői az alábbiak:

b)

Alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek esetében:

Az energiafogyasztást a 3. a) pontban előírtak szerint, de 16 °C és 32 °C helyett 25 °C-os környezeti hőmérsékleten kell meghatározni.

A kWh/24 óra mértékegységben kifejezett Edaily három tizedesjegyre kerekített értékét az AE kiszámításához a következőképpen kapjuk meg:

Edaily = E25

ahol E25 a 25 °C környezeti hőmérsékleten érvényes E T, amely a 3. táblázatban felsorolt célhőmérsékleteken végzett energiavizsgálatok interpolációjával számítható ki.

a)

Valamennyi hűtőkészülék esetében:

A kWh/év mértékegységben kifejezett SAE két tizedesjegyre kerekített értékét a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

A fenti számítások elvégzése során a változtatható hőmérsékletű rekeszek esetében a megadott legalacsonyabb célhőmérsékletű rekeszt kell figyelembe venni.

b)

A SAE kiszámításához használt modellezési paraméterek rekesztípusonként:

a modellezési paramétereket a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat

A modellezési paraméterek értéke az egyes rekesztípusok szerint

c)

A SAE kiszámításához használt kompenzációs tényezők rekesztípusonként:

A kompenzációs paramétereket az 5. táblázat tartalmazza.

5. táblázat

A kompenzációs tényezők értékei rekesztípusonként

—

ha frzf ≤ 0,3, akkor C = 1,3 + 0,87 × frzf;

—

különben ha 0,3 < frzf < 0,7, akkor C = 1,87 – 1,0275 × frzf;

—

különben C = 1,15.

1.

A tagállami hatóságok a modell egyetlen darabján végeznek ellenőrzést.

2.

A modell akkor felel meg a vonatkozó követelményeknek, ha:

3.

Ha a 2. a), b), c) vagy d) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem bármely egyenértékű modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

4.

Ha a 2. e) pontban előírt feltétel nem teljesül, a tagállami hatóságok ugyanazon modell további három darabját is megvizsgálják. Alternatívaképpen e három további darab tartozhat az egyenértékű modellekhez.

5.

A modell akkor felel meg az alkalmazandó követelményeknek, ha az említett három darab esetében meghatározott értékek számtani közepe a 6. táblázat szerinti ellenőrzési tűréseken belül van.

6.

Ha az 5. pontban foglalt feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem bármely egyenértékű modell nem teljesíti e rendelet követelményeit.

7.

Egy modell 3. vagy 6. pontnak nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.