This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32012H1222(01)
Council Recommendation of 20 December 2012 on the validation of non-formal and informal learning
A Tanács ajánlása ( 2012. december 20. ) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről
A Tanács ajánlása ( 2012. december 20. ) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről
HL C 398., 2012.12.22, p. 1–5
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
22.12.2012 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 398/1 |
A TANÁCS AJÁNLÁSA
(2012. december 20.)
a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről
2012/C 398/01
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. és 166. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
A nem formális és informális tanulás útján szerzett tanulási eredmények, nevezetesen a tudás, készségek és kompetenciák érvényesítése fontos szerepet játszhat a foglalkoztathatóság és a mobilitás javításában, továbbá növelheti az egész életen át tartó tanulás iránti motivációt, különösen a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű vagy alacsony képesítésű személyek esetében. |
(2) |
Az Európai Unió jelenleg a munkanélküliség – főleg fiatalok körében tapasztalható – nagyarányú növekedésével járó súlyos gazdasági válsággal néz szembe, a népesség pedig elöregedő tendenciát mutat: ebben a helyzetben a releváns ismeretek, készségek és kompetenciák érvényesítése még nagyobb szerephez jut a munkaerőpiac működésének javításában, a mobilitás elősegítésében, valamint a versenyképesség és a gazdasági növekedés erősítésében. |
(3) |
A munkáltatói szervezetek, az egyéni munkáltatók, a szakszervezetek, a kereskedelmi kamarák, iparkamarák és kézműves kamarák, a szakmai képesítések elismerésének és a tanulási eredmények értékelésének és tanúsításának folyamatában érintett nemzeti hatóságok, a foglalkoztatási szolgálatok, az ifjúsági szervezetek, az ifjúságsegítők, az oktatási és képzési szolgáltatók, valamint a civil szervezetek mind fő érdekeltek, akik fontos szerepet töltenek be a nem formális és az informális tanulási lehetőségek, valamint azokat követő érvényesítési folyamatok előmozdításában. |
(4) |
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia az ismeretek, a készségek és kompetenciák fejlesztésére szólít fel a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás erősítése érdekében. A stratégiához kapcsolódó „Mozgásban az ifjúság” és „Új készségek és munkahelyek menetrendje” nevű kiemelt kezdeményezések keretében külön hangsúlyt kap a rugalmasabb tanulási utak szükségessége, amelyek javíthatják a munkaerőpiacra való belépést és előrehaladást, megkönnyíthetik az átmenetet a munka és a tanulás szakaszai között, és előmozdíthatják a nem formális és az informális tanulás érvényesítését is. |
(5) |
Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekben (1) a Tanács megállapította, hogy az egész életen át tartó tanulást a teljes keretrendszert alátámasztó alapelvnek kell tekinteni, amelynek ki kell terjednie valamennyi tanulási helyzetre, függetlenül attól, hogy az formális, nem formális vagy informális-e. |
(6) |
„Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése: Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére” című 2009. évi közlemény a fiatalok nem formális oktatás keretében megszerzett készségei elismerésének javítására szólít fel; hangsúlyozza az uniós szinten létrehozott eszközök skálája teljes körű kihasználásának szükségességét az ismeretek, a készségek és a kompetenciák érvényesítése és a képesítések elismerése céljából. Ezt az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló, 2009. november 27-i tanácsi állásfoglalás (2) is megerősítette. |
(7) |
A 2010. decemberi Bruges-i közleményben a szakoktatásért és szakképzésért felelős európai miniszterek, az európai szociális partnerek és az Európai Bizottság kijelentették, hogy a részt vevő országoknak legkésőbb 2015-ig el kell kezdeniük kidolgozni a nem formális és az informális tanulás elismerésének és érvényesítésének nemzeti eljárásait, amelyeket adott esetben a nemzeti képesítési keretrendszerek is támogatnak. |
(8) |
A felsőoktatásért felelős európai miniszterek konferenciájának (Leuven és Louvain-la-Neuve, Belgium, 2009. április 28–29.) közleménye kiemelte, hogy az egész életen át tartó tanulást szolgáló eredményes szakpolitikáknak magukban kell foglalniuk a korábban elsajátított ismereteknek a tanulási eredményeken alapuló elismerésére irányadó alapelveket és eljárásokat is, a felsőoktatás modernizációjáról szóló, 2011. november 28-i tanácsi következtetésekben (3) a Tanács pedig felkérte a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a szakképzésben és az egyéb oktatási formákban való részvételt követően igénybe vehető, egyértelmű felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket, valamint mechanizmusokat a formális oktatáson és képzésen kívül korábban elsajátított ismeretek és szerzett tapasztalatok elismerésére. |
(9) |
A felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról szóló, 2011. november 28-i tanácsi állásfoglalás (4) a 2012–2014-es időszakra vonatkozóan prioritási területeként jelölte meg olyan teljesen működőképes rendszerek létrehozását, amelyekkel a nem formális és az informális tanulás érvényesíthető, valamint annak ösztönzését, hogy azokat a különböző korú és képesítési szintű felnőttek, valamint a vállalkozások és egyéb szervezetek is igénybe vegyék. |
(10) |
A szakoktatás és szakképzés területére irányuló megerősített európai együttműködés előmozdításáról szóló, 2002. december 12-i tanácsi állásfoglalás (5) és a 2002. november 30-i koppenhágai nyilatkozat a nem formális és az informális tanulás érvényesítése tekintetében közös elvek kidolgozására szólított fel. |
(11) |
A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2004. május 18-án elfogadott tanácsi következtetésekben a Tanács a nem formális és az informális tanulás meghatározására és érvényesítésére vonatkozóan közös európai elveket fogadott el. |
(12) |
2004 óta rendszeresen közzétételre kerül az európai országok jelenlegi érvényesítési gyakorlatairól naprakész információkkal szolgáló, a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai adattár, a nem formális és az informális tanulás érvényesítésére vonatkozó európai útmutatót pedig 2009-ben tették közzé. |
(13) |
Az Európai Parlament és a Tanács a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes közösségi keretéről (Europass) szóló, 2004. december 15-i 2241/2004/EK határozata (6) létrehozta az Europasst: egy olyan európai dossziét, amelyet a polgárok önkéntes alapon használhatnak fel kompetenciáik és képesítéseik jobb közlése, nyilvántartása és bemutatása céljából Európa-szerte. |
(14) |
Az európai ifjúságpolitika terén a nem formális és az informális tanulás értékének elismeréséről szóló, a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, 2006. május 18-i állásfoglalásban (7) a tagállamok felkérést kaptak, hogy tegyék lehetővé a nem formális és az informális tanulás útján szerzett kompetenciák meghatározását azok munkaerő-piaci elismerése céljából. |
(15) |
Létrejött a Youthpass mint átláthatóságot szolgáló eszköz az 1719/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (8) létrehozott „Cselekvő ifjúság” program által finanszírozott projektek részvevői számára. |
(16) |
Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásban (9) e két intézmény felkérést intézett a tagállamokhoz, hogy kapcsolják össze nemzeti képesítési rendszereiket az Európai Képesítési Keretrendszerrel, továbbá a 2004 májusában elfogadott közös európai elvekkel összhangban mozdítsák elő a nem formális és az informális tanulás érvényesítését. |
(17) |
Az 1989-ben az Erasmus program keretében létrehozott európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer keretében a formális tanulásra vonatkozóan kreditek adhatók a tanulási eredmények és a hallgatói munkateher alapján, emellett a rendszer elősegíti, hogy a felsőoktatási intézmények krediteket adjanak a nem formális és az informális tanulási tapasztalat tanulási eredményei alapján is. |
(18) |
A szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás (10) kimondta, hogy e keretnek támogatnia kell a nem formális és az informális tanulás meghatározásának és érvényesítésének közös európai elveit, erősítenie az oktatás, a képzés és a foglalkoztatás közötti kapcsolatot, és szorosabbá kell fűznie a formális, nem formális és informális tanulás közötti kötelékeket. |
(19) |
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. június 18-i ajánlása (11) létrehozta az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszert (ECVET), amely a formális és adott esetben a nem formális és informális keretek között megszerzett egyéni tanulási eredmények átvitelére és gyűjtésére használható. |
(20) |
Az online felmérés formájában végzett konzultációk, az érintett szakpolitikai testületekben folytatott megbeszélések és számos, az egymástól való tanuláson alapuló, a szociális partnerek részvételével végzett tevékenység azt mutatta, hogy a túlnyomó többség egyetért az élet- és munkatapasztalatok során szerzett ismeretek, készségek és kompetenciák láthatóvá tételének jelentősége tekintetében, és az érvényesítésre vonatkozó szakpolitika és az érvényesítés tagállamokban megvalósuló gyakorlatának erősítésére irányuló uniós kezdeményezés széles körű támogatást élvez, |
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
1. |
A TAGÁLLAMOKNAK – ANNAK CÉLJÁBÓL, HOGY VALAMENNYI POLGÁRNAK FELKÍNÁLJÁK A LEHETŐSÉGET EGYRÉSZT A FORMÁLIS OKTATÁS ÉS KÉPZÉS KERETEIN KÍVÜL ELSAJÁTÍTOTT TUDÁS IGAZOLÁSÁRA, IDEÉRTVE A MOBILITÁS KERETÉBEN ELSAJÁTÍTOTT TUDÁST IS, MÁSRÉSZT ARRA, HOGY EZT A TUDÁST ÉLETPÁLYÁJUK ÉS A TOVÁBBTANULÁS CÉLJÁBÓL FELHASZNÁLJÁK – A KÖVETKEZŐKÉPPEN KELL ELJÁRNIUK, TISZTELETBEN TARTVA SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT IS:
|
2. |
A TAGÁLLAMOKNAK ÉS A BIZOTTSÁGNAK A KÖVETKEZŐ INTÉZKEDÉSEKET KELL MEGHOZNIUK:
|
3. |
A BIZOTTSÁGNAK AZ ALÁBBI INTÉZKEDÉSEKET KELL MEGHOZNIA:
|
Kelt Brüsszelben, 2012. december 20-án.
a Tanács részéről
az elnök
E. FLOURENTZOU
(1) HL C 119., 2009.5.28., 2. o.
(2) HL C 311., 2009.12.19., 1. o.
(3) HL C 372., 2011.12.20., 36. o.
(4) HL C 372., 2011.12.20., 1. o.
(5) HL C 13., 2003.1.18., 2. o.
(6) HL L 390., 2004.12.31., 6. o.
(7) HL C 168., 2006.7.20., 1. o.
(8) HL L 327., 2006.11.24., 30. o.
(9) HL C 111., 2008.5.6., 1. o.
(10) HL C 155, 2009.7.8., 1. o.
(11) HL C 155, 2009.7.8., 11. o.
(12) HL L 255., 2005.9.30., 22. o.
(13) HL C 111., 2008.5.6., 1. o.
MELLÉKLET
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:
a) |
A formális tanulás olyan tanulást jelent, amely szervezett és strukturált, kifejezetten tanulási célokra kialakított környezetben zajlik, és rendszerint valamilyen képesítés megszerzésével zárul, általában bizonyítvány vagy diploma formájában; ide tartozik az általános képzés, a szakmai alapképzés és a felsőoktatás rendszere; |
b) |
A nem formális tanulás olyan tanulást jelent, amely (a tanulási célkitűzések és a tanulási idő tekintetében) tervezett tevékenységeken keresztül valósul meg, továbbá ahol jelen van valamilyen formájú tanulástámogatás (pl. tanár–diák kapcsolat); ide tartozhatnak olyan programok, amelyek munkahelyi készségeket, felnőttkori írni-olvasni tudást és az iskolából kimaradók számára alapoktatást kínálnak; a nem formális tanulásra közkeletű példa a vállalaton belüli képzés, amely során a vállalatok naprakésszé teszik és fejlesztik munkavállalóik készségeit, például az információs és kommunikációs technológiákra vonatkozó (ikt) ismereteiket, a strukturált online tanulás (pl. nyitott oktatási segédanyagok felhasználásával), valamint civil társadalmi szervezetek által tagjaik, valamely célcsoport vagy a nagyközönség számára szervezett képzések; |
c) |
Az informális tanulás olyan tanulást jelent, amely a munkával, családdal, illetve pihenéssel kapcsolatos mindennapi tevékenységek eredménye és amelycélkitűzések, az idő vagy a tanulástámogatás szempontjából nem szervezett vagy strukturált tevékenység; a tanuló szempontjából lehet szándékolatlan is; az informális tanuláson keresztül elsajátított tanulási eredmény például az élet- és munkatapasztalaton keresztül megszerzett készség; a munkahelyen elsajátított projektmenedzseri vagy ikt-készségek; egy másik országban való tartózkodás során tanult nyelvek és elsajátított interkulturális ismeretek; továbbá a munkahelyen kívül elsajátított informatikai ismeretek, önkéntes munka, kulturális tevékenységek, sport, ifjúsági munka vagy otthon végzett tevékenységek (pl. gyermekfelügyelet) közben megszerzett készségek; |
d) |
A nyitott oktatási segédanyagok az oktatók, tanulók és az önállóan tanuló személyek számára oktatási, tanulási és kutatási célra ingyenesen és szabadon hozzáférhetővé tett, többször felhasználható digitalizált anyagok; magában foglalja a digitális tartalmat, a tartalom kidolgozásához, felhasználásához és terjesztéséhez szükséges szoftvereszközöket, valamint az alkalmazáshoz szükséges erőforrásokat, például nyílt licenceket; a nyílt oktatási segédanyagok kifejezés utal arra a digitális eszköztárra is, amely anélkül módosítható és fordítható a felhasználó javára, hogy ez korlátozná a mások általi használat lehetőségeit; |
e) |
A készségfelmérés az a folyamat, amelynek célja, hogy az egyének pályatervének és/vagy pályamódosításának vagy képzési tervének meghatározása érdekében megállapítsa és elemezze ismereteiket, készségeiket és kompetenciáikat – ideértve az alkalmasságot és a motivációt is; a készségfelmérés célja, hogy segítse az egyéneket szakmai hátterük elemzésében, munkaerő-piaci helyzetük önálló megítélésében, pályafutásuk megtervezésében, illetve egyes esetekben a nem formális és az informális tanulási eredmények érvényesítésének előkészítésében; |
f) |
A képesítés egy értékelési és érvényesítési folyamat formális eredménye, melyet akkor adnak ki, amikor az illetékes testület megállapítja, hogy az egyén adott szabványoknak megfelelő tanulási eredményt ért el; |
g) |
A tanulási eredmények az ismeretek, készségek és kompetenciák szempontjából meghatározott megállapítások arra vonatkozóan, hogy a tanuló egy tanulási folyamat befejezésekor mit tud, ért és képes elvégezni; |
h) |
A nemzeti képesítési keretrendszer a képesítések osztályozásának eszköze az elért tanulási szint meghatározására szolgáló kritériumok szerint. Célja, hogy integrálja és összehangolja a nemzeti képesítési alrendszereket, továbbá a munkaerőpiac és a civil társadalom felé növelje a képesítések átláthatóságát, hozzáférhetőségét, egymásra épülését és minőségét; |
i) |
Az érvényesítés az a folyamat, amely során egy arra feljogosított testület megerősíti, hogy az egyén elsajátította a vonatkozó szabvány alapján mért tanulási eredményt és amely a következő négy szakaszból áll:
|
j) |
A korábban elsajátított ismeretek elismerése a formális, a nem formális vagy az informális tanulás során – az érvényesítés kérelmezése előtt – elért tanulási eredmények érvényesítését jelenti. |