EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32008R0764

Az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK rendelete ( 2008. július 9.) az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 218, 13.8.2008, p. 21–29 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 13 Volume 038 P. 196 - 204

No longer in force, Date of end of validity: 18/04/2020; hatályon kívül helyezte: 32019R0515

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/764/oj

13.8.2008   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 218/21


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 764/2008/EK RENDELETE

(2008. július 9.)

az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával való konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárással összhangban (2),

mivel:

(1)

A belső piac egy olyan belső határok nélküli területből áll, amelyen belül a Szerződés alapján – amely tiltja a behozatalra vonatkozóan a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedéseket – biztosított az áruk szabad mozgása. E tilalom hatálya alá tartozik minden olyan nemzeti intézkedés, amely alkalmas arra, hogy közvetlen vagy közvetett módon, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozza a Közösségen belüli árukereskedelmet.

(2)

Előfordulhat, hogy a tagállamok illetékes hatóságai – a jogszabályok harmonizálásának hiányában – jogszerűtlenül az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályokat hoznak létre annak következtében, hogy a más tagállamokban jogszerűen forgalmazott termékekre olyan – többek között a megjelölésre, a formára, a méretre, a tömegre, az összetételre, a kiszerelésre, a címkézésre és a csomagolásra vonatkozó – követelményeket megállapító műszaki szabályokat alkalmaznak, amelyeknek ezen termékeknek meg kell felelniük. Az ilyen műszaki szabályok más tagállamokban jogszerűen forgalmazott termékekre való alkalmazása ellentétes lehet a Szerződés 28. és 30. cikkével, még akkor is, ha azok megkülönböztetés nélkül valamennyi termékre érvényesek.

(3)

Az Európai Közösségek Bíróságának ítélkezési gyakorlatából eredő kölcsönös elismerés elve a belső piacon belül az áruk szabad mozgását biztosító egyik eszköz. A kölcsönös elismerés azokra a termékekre vonatkozik, amelyek nem tartoznak a közösségi harmonizációs jogszabályok hatálya alá, illetve a termékek olyan vonatkozásaira, amelyek e jogszabályok hatályán kívül esnek. Ezen elv értelmében egy tagállam nem tilthatja meg a saját területén egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékek értékesítését, még akkor sem, ha azokat a hazai termékek esetében betartandó műszaki szabályoktól eltérő műszaki szabályoknak megfelelően gyártották. Az ezen elv alóli egyedüli kivételt a Szerződés 30. cikkében meghatározott, vagy egyéb közérdeken alapuló, kényszerítő követelmények alapján igazolt és az elérni kívánt céllal arányos korlátozások képezik.

(4)

A kölcsönös elismerés elvének a tagállamok általi megfelelő alkalmazása tekintetében még mindig számos probléma áll fenn. Ezért eljárásokat kell meghatározni, hogy minimálisra csökkentsék annak a lehetőségét, hogy a műszaki szabályok az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló, jogszerűtlen akadályokat teremtsenek. Ilyen eljárások hiánya a tagállamokban az áruk szabad mozgását gátló további akadályokat teremt, mivel visszatartja a vállalkozásokat attól, hogy egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékeiket a műszaki szabályokat alkalmazó tagállam területén értékesítsék. A felmérések szerint sok vállalkozás – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – vagy módosítja termékeit, hogy azok megfeleljenek a tagállamok műszaki szabályainak, vagy tartózkodik attól, hogy az adott tagállamokban forgalmazza termékeit.

(5)

Az illetékes hatóságoknál szintén hiányoznak a megfelelő eljárások a műszaki szabályoknak egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott, meghatározott termékekre való alkalmazásához. Ilyen eljárások hiánya csökkenti a lehetőségét annak, hogy a Szerződéssel összhangban értékeljék a termékek megfelelőségét.

(6)

A kölcsönös elismerésről szóló, 1999. október 28-i tanácsi állásfoglalás (3) rámutatott, hogy a gazdasági szereplők és a polgárok nem mindig élnek teljes mértékben és megfelelően a kölcsönös elismerés elvével, mert nem ismerik eléggé az elvet és alkalmazásának következményeit. Az állásfoglalásban felszólították a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a kölcsönös elismerés vonatkozásában hatékony keretet biztosítsanak a gazdasági szereplők és a polgárok számára, többek között azáltal, hogy hatékonyan foglalkoznak a gazdasági szereplők és a polgárok kérelmeivel, és e kérelmekre gyors választ adnak.

(7)

A 2007. március 8–9-i Európai Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az áruk belső piaca friss lendületet kapjon a kölcsönös elismerés erősítése révén, a biztonság és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása mellett. A 2007. június 21–22-i Európai Tanács hangsúlyozta, hogy a belső piac négy szabadságának (az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása) további megerősítése és a belső piac működésének javítása továbbra is elsődleges fontosságú a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás tekintetében.

(8)

Az áruk belső piacának zökkenőmentes működése megfelelő és átlátható eszközöket tesz szükségessé egy tagállam műszaki szabályainak valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott meghatározott termékekre való alkalmazásából eredő problémák megoldása érdekében.

(9)

A belső piac működésének javítását szem előtt tartva, ez a rendelet adott esetben nem sérti a műszaki szabályok további harmonizációját.

(10)

Kereskedelmi akadályok a Szerződés 28. és 30. cikkének hatálya alá tartozó, más típusú intézkedésekből is eredhetnek. Ilyen intézkedés lehet például a közbeszerzési eljárásokhoz készített műszaki leírás vagy a nemzeti nyelvek használatára vonatkozó kötelezettség. Ezek az intézkedések azonban nem minősülnek az e rendelet értelmében vett műszaki szabályoknak, és így nem tartoznak annak hatálya alá.

(11)

Az e rendelet értelmében vett műszaki szabályokat néha egy tagállami jog által előírt azon kötelező előzetes engedélyezési eljárás alatt, illetve révén alkalmazzák, amely során még azt megelőzően, hogy a terméket vagy a terméktípust forgalomba hozhatnák valamely tagállamban vagy annak egy részén, az adott tagállam illetékes hatóságának a kérelmet követően hivatalos jóváhagyását kell adnia. Az ilyen eljárások megléte önmagában korlátozza az áruk szabad mozgását. Ezért a termékek belső piacon való szabad mozgásának alapelve tekintetében a korlátozás indokoltsága érdekében a kötelező előzetes engedélyezési eljárás céljának a közösségi jog által elismert közérdekű célt kell követnie, valamint megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie, azaz alkalmasnak kell lennie a kitűzött cél elérésére, de nem lépheti túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket. Azt, hogy a kötelező előzetes engedélyezési eljárás megfelel-e az arányosság elvének, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott megfontolásokra figyelemmel kell értékelni.

(12)

Egy termék forgalomba hozatalára vonatkozó előzetes engedélyezés követelménye – mint olyan – nem képez az e rendelet értelmében vett műszaki szabályt, ezért nem minősülnek az e rendelet hatálya alá tartozó határozatnak a termékek piaci forgalomból való kizárásának vagy kivonásának azon esetei, amelyek kizárólagos indoka az érvényes előzetes engedély hiánya. Amikor azonban ilyen kötelező előzetes engedélyezést kérelmeznek egy adott termékre vonatkozóan, bármilyen, a kérelem műszaki szabályok alapján történő elutasítását előirányzó döntést e rendeletnek megfelelően kell meghozni annak érdekében, hogy a kérelmező részesüljön az e rendelet által biztosított eljárási védelemben.

(13)

E rendelet hatálya alól ki kell zárni a nemzeti bíróságok olyan ügyek jogszerűségét értékelő határozatait, amelyekben egy műszaki szabály alkalmazása miatt nem engedélyezik az egyik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékeknek egy másik tagállam piacára való bejutását vagy szankciókat alkalmaznak.

(14)

A fegyverek olyan termékek, amelyek súlyos veszélyt jelenthetnek a személyek egészségére és biztonságára, valamint a tagállamok közbiztonságára nézve. Valamely tagállamban jogszerűen forgalmazott bizonyos fegyverfajtákra egy másik tagállamban – a személyek egészségének és biztonságának védelme, valamint a bűnmegelőzés céljából – korlátozó intézkedések vonatkozhatnak. Ezen intézkedések magukban foglalhatják egy adott tagállamban jogszerűen forgalmazott fegyvereknek egy másik tagállam piacán való forgalomba hozatalát megelőző konkrét ellenőrzéseket és engedélyezéseket. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni annak megakadályozását, hogy a fegyverek a nemzeti eljárási követelményeik maradéktalan teljesítése előtt forgalomba kerüljenek.

(15)

Az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) meghatározza, hogy csak biztonságos termékek hozhatók forgalomba, valamint megállapítja a gyártók és forgalmazók kötelezettségeit a termékek biztonsága tekintetében. Feljogosítja a hatóságokat arra, hogy azonnali hatállyal elrendeljék bármely veszélyes termék piacról való kivonását, vagy a különféle biztonsági értékelésekhez, ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz szükséges időtartamra ideiglenesen megtiltsák azon termékek forgalmazását, amelyek veszélyesek lehetnek. Az irányelv arra is feljogosítja a hatóságokat, hogy súlyos veszélyt jelentő termékek esetében megtegyék a 8. cikk (1) bekezdésének b)–f) pontjában említettekhez hasonló intézkedések kellő gyorsasággal történő alkalmazásához szükséges lépéseket. Emiatt a tagállamok illetékes hatóságai által az említett irányelv 8. cikke (1) bekezdésének d)–f) pontját és 8. cikkének (3) bekezdését végrehajtó nemzeti jogszabályoknak megfelelően hozott intézkedéseket e rendelet hatálya alól ki kell zárni.

(16)

Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) létrehozott többek között egy sürgősségi riasztórendszert az élelmiszerekből vagy takarmányokból eredő, emberi egészséget fenyegető közvetlen vagy közvetett kockázat bejelentésére. Ez arra kötelezi a tagállamokat, hogy a sürgősségi riasztórendszeren keresztül haladéktalanul jelentsenek a Bizottságnak minden olyan általuk hozott intézkedést, amely az élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalának korlátozására, piacról történő kivonására vagy visszahívására irányul az emberi egészség védelme érdekében és amely gyors fellépést igényel. A tagállamok illetékes hatóságai által az említett rendelet 50. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 54. cikke alapján hozott intézkedéseket ezért ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(17)

A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) általános szabályokat állapít meg a különösen az embereket és az állatokat közvetlenül vagy a környezeten keresztül fenyegető kockázatok megelőzését, megszüntetését vagy elfogadható mértékűre való csökkentését, a takarmány- és élelmiszer-kereskedelemben tisztességes gyakorlat garantálását és a fogyasztók védelmét – ezen belül a takarmányok és élelmiszerek címkézését és a fogyasztók tájékoztatásának egyéb formáit – célzó szabályok betartásának felülvizsgálatára szolgáló hatósági ellenőrzések végzésére vonatkozóan. Az említett rendelet különös eljárást állapít meg annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplő orvosolja az élelmiszer- és takarmányjognak, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályoknak való megfelelés hiányát. A tagállamok illetékes hatóságai által az említett rendelet 54. cikke alapján hozott intézkedéseket ezért ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Az illetékes hatóságok által a nemzeti műszaki szabályok alapján tett vagy tervezett azon intézkedések azonban, amelyek nem vonatkoznak a 882/2004/EK rendelet célkitűzéseire, e rendelet hatálya alá tartoznak.

(18)

A közösségi vasutak biztonságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (vasútbiztonsági irányelv) (7) engedélyezési eljárást határoz meg a használatban lévő járművek üzembe helyezése tekintetében, és teret enged bizonyos nemzeti szabályok alkalmazásának. Az illetékes hatóságok által a fenti irányelv 14. cikke alapján hozott intézkedéseket ezért ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(19)

A nagy sebességű transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv (8) és a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19-i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) a rendszerek és a műveletek fokozatos harmonizálását írja elő az átjárhatósági műszaki előírások fokozatos elfogadása révén. Az ezen irányelvek hatálya alá tartozó rendszereket és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeket ezért ki kell zárni e rendelet hatálya alól.

(20)

A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) olyan akkreditálási rendszert hoz létre, amely biztosítja a megfelelőségértékelő testületek felkészültségi szintjének kölcsönös elismerését. A tagállamok illetékes hatóságai ezért a továbbiakban nem utasíthatnak el egy akkreditált megfelelőségértékelő testület által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet és tanúsítványt az említett testület felkészültségéhez kapcsolódó okokra hivatkozva. Ezenkívül a tagállamok – a közösségi joggal összhangban – elfogadhatják a más megfelelőségértékelő testületek vizsgálati jegyzőkönyveit és tanúsítványait is.

(21)

A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) arra kötelezi a tagállamokat, hogy közöljenek a Bizottsággal és a többi tagállammal valamely termékre – beleértve többek között a mezőgazdasági és haltermékeket is – vonatkozó minden műszaki szabálytervezetet, és nyilatkozzanak azokról az indokokról, amelyek egy ilyen szabály elfogadását szükségességé teszik. Biztosítani kell azonban, hogy egy műszaki szabály elfogadását követően a kölcsönös elismerés elvét helyesen alkalmazzák az egyes termékekre vonatkozó egyedi esetekben. Ez a rendelet eljárást állapít meg a kölcsönös elismerés elvének egyedi esetekben történő alkalmazására, arra kötelezve az illetékes hatóságokat, hogy – a Szerződés 28. és 30. cikkével összhangban – jelezzék, milyen műszaki vagy tudományos indokok miatt nem forgalmazható az adott termék annak jelenlegi formájában az adott tagállamban. E rendelet alkalmazásában a bizonyíték nem jogi bizonyítékként értelmezendő. A tagállamok hatóságai számára e rendelettel összefüggésben nem kötelező magának a műszaki szabálynak az igazolása. Az e rendeletben foglaltaknak megfelelően azonban igazolniuk kell a műszaki szabálynak egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékre való lehetséges alkalmazását.

(22)

A kölcsönös elismerés elvével összhangban az e rendeletben megállapított eljárásnak biztosítania kell, hogy az illetékes hatóságok – a rendelkezésre álló vonatkozó műszaki vagy tudományos adatok alapján – minden esetben tájékoztassák a gazdasági szereplőt arról, hogy a kérdéses termék vagy terméktípus tekintetében közérdeken alapuló kényszerítő követelmények indokolják a nemzeti műszaki szabályok alkalmazását, és hogy kevésbé szigorú intézkedések nem alkalmazhatók. Az írásbeli értesítésnek lehetővé kell tennie a gazdasági szereplő számára, hogy észrevételeket fűzzön a piacra való bejutást korlátozó, tervezett határozat valamennyi lényeges vonatkozásához. Semmi nem akadályozza meg ellenben az illetékes hatóságot abban, hogy a gazdasági szereplő válaszának hiányában az észrevételek megtételére nyitva álló határidő után intézkedést tegyen.

(23)

A „közérdeken alapuló kényszerítő követelmények” fogalma, amelyre e rendelet egyes rendelkezései hivatkoznak, a Bíróság által a Szerződés 28. és 30. cikkéhez kapcsolódó ítélkezési gyakorlat során kidolgozott, folyamatosan alakuló fogalom. Ez a fogalom kiterjed többek között az adóügyi ellenőrzés hatékonyságára, a kereskedelmi ügyletek tisztességességére, a fogyasztók védelmére, a környezetvédelemre, a sajtó sokszínűségének fenntartására és arra a veszélyre, hogy súlyosan sérül a társadalombiztosítási rendszer pénzügyi egyensúlya. Ezek a közérdeken alapuló kényszerítő követelmények alapul szolgálhatnak a műszaki szabályok illetékes hatóságok általi alkalmazásához. Ez az alkalmazás azonban nem lehet az önkényes megkülönböztetésnek vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszköze. Ezen túlmenően az arányosság elvét mindenkor tiszteletben kell tartani, figyelembe véve, hogy az illetékes hatóságok valóban a legkevésbé korlátozó intézkedést alkalmazták-e.

(24)

A tagállam illetékes hatósága az e rendeletben megállapított eljárás alkalmazása során nem vonhat vissza egy másik tagállamban jogszerűen forgalmazott terméket vagy terméktípust, illetve nem korlátozhatja annak forgalomba hozatalát. Helyénvaló azonban, hogy az illetékes hatóság ideiglenes intézkedéseket fogadhasson el, amennyiben gyors beavatkozásra van szükség a felhasználók biztonsága és egészsége veszélyeztetésének elkerülése érdekében. Ilyen ideiglenes intézkedéseket az illetékes hatóság elfogadhat olyan termékek piaci forgalomba hozatalának elkerülése érdekében is, amelyek forgalmazására a közerkölcs vagy a közbiztonság – ideértve a bűnmegelőzést is – alapján általános tilalom vonatkozik. A tagállamok számára ezért lehetővé kell tenni, hogy ilyen körülmények között az e rendeletben megállapított eljárás bármely szakaszában ideiglenesen felfüggesszék egy termék vagy terméktípus területükön történő forgalmazását.

(25)

Az e rendelet hatálya alá tartozó határozatoknak meg kell határozniuk a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, hogy a gazdasági szereplők keresetet nyújthassanak be a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságnál vagy törvényszéknél.

(26)

A jogbizonytalanság és a jogi költségek elkerülése érdekében helyénvaló, hogy a gazdasági szereplőt a bíróságon kívüli vitarendezési mechanizmusok – mint például a SOLVIT-rendszer – hozzáférhetőségéről is tájékoztassák.

(27)

Amennyiben az illetékes hatóság e rendelet eljárási követelményeivel összhangban határozatot hozott valamely terméknek egy műszaki szabály alapján történő kizárásáról, valamennyi további, az említett termék vagy terméktípus tekintetében tett, ezen határozaton alapuló intézkedés kívül esik e rendelet követelményein.

(28)

Az áruk belső piaca szempontjából fontos biztosítani a nemzeti műszaki szabályok hozzáférhetőségét, hogy a vállalkozások – és különösen a kkv-k – megbízható és pontos információkat szerezhessenek a hatályos jogról.

(29)

Emiatt végre kell hajtani az igazgatási egyszerűsítés elveit, többek között a termékinformációs kapcsolattartó pontok rendszerének létrehozása révén. Ezt úgy kell kialakítani, hogy a vállalkozások átlátható és helyes módon hozzáférhessenek az információkhoz, és így elkerülhetők legyenek a nemzeti műszaki szabályokból eredő késedelmek, költségek és visszatartó hatások.

(30)

Az áruk szabad mozgásának megkönnyítése érdekében a termékinformációs kapcsolattartó pontoknak ingyenes tájékoztatást kell adniuk nemzeti műszaki szabályaikról és a kölcsönös elismerés elvének a termékek tekintetében való alkalmazásáról. A termékinformációs kapcsolattartó pontoknak megfelelő felszereltséggel és erőforrásokkal kell rendelkezniük, és ösztönzést kell kapniuk az információknak az interneten keresztül és más közösségi nyelveken való hozzáférhetővé tételéhez. A termékinformációs kapcsolattartó pontok emellett az e rendeletben megállapított eljárás során a gazdasági szereplőt további információval vagy észrevételekkel is elláthatják. A további információért a termékinformációs kapcsolattartó pontok az információ költségeivel arányos díjat szabhatnak ki.

(31)

Mivel a termékinformációs kapcsolattartó pontok létrehozása nem ütközhet az egyes nemzeti szabályozási rendszereken belül az illetékes hatóságok közötti feladatmegosztás szabályaiba, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a termékinformációs kapcsolattartó pontokat a regionális vagy helyi hatásköröknek megfelelően hozzák létre. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy a termékinformációs kapcsolattartó pontok szerepét a más közösségi jogi eszközökkel összhangban létrehozott meglevő kapcsolattartó pontokra bízzák, a kapcsolattartó pontok szükségtelen elburjánzásának elkerülése, valamint az adminisztratív eljárások egyszerűsítése érdekében. A tagállamoknak lehetőséget kell adni arra, hogy a termékinformációs kapcsolattartó pontok szerepét ne csak a közigazgatáson belül meglévő szolgálatokra bízhassák rá, hanem a nemzeti SOLVIT-központokra, kereskedelmi kamarákra, szakmai szervezetekre vagy magánszervezetekre is, hogy ne növeljék sem a vállalkozások, sem a hatáskörrel rendelkező hatóságok adminisztratív költségeit.

(32)

A tagállamokat és a Bizottságot ösztönözni kell arra, hogy működjenek szorosan együtt a termékinformációs kapcsolattartó pontoknál alkalmazott személyzet képzésének megkönnyítése érdekében.

(33)

Tekintettel a páneurópai e-kormányzati szolgáltatás kidolgozására és létrehozására és az alapjául szolgáló interoperábilis telematikai hálózatokra, a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásoknak közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok részére történő interoperábilis nyújtásáról (IDABC) szóló, 2004. április 21-i 2004/387/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (12) összhangban tervbe kell venni a termékinformációs kapcsolattartó pontok közötti információcserét szolgáló elektronikus rendszer létrehozását.

(34)

Megbízható és hatékony ellenőrzési és értékelési mechanizmusokat kell létrehozni annak érdekében, hogy tájékoztatással szolgáljanak e rendelet alkalmazásáról, azzal a céllal, hogy a nem harmonizált ágazatokban gyarapítsák az ismereteket az áruk belső piacának működésére vonatkozóan, valamint hogy biztosítsák a kölcsönös elismerés elvének a tagállamok illetékes hatóságai általi megfelelő alkalmazását. Az ilyen mechanizmusok nem haladhatják meg az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(35)

Ez a rendelet kizárólag az eltérő műszaki szabályok meglétéből eredő, tagállamok közötti kereskedelmi akadályok megszüntetésére irányuló közösségi harmonizációs intézkedések hatálya alá nem tartozó termékekre vagy különleges termékjellemzőkre vonatkozik. Az ilyen harmonizációs intézkedések rendelkezései gyakran kimerítő jellegűek, így esetükben a tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják az ilyen intézkedésnek megfelelő termékeknek a területükön történő forgalomba hozatalát. Néhány közösségi harmonizációs intézkedés azonban lehetővé teszi a tagállamok számára a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó további műszaki feltételek megállapítását. Az ilyen kiegészítő feltételekre a Szerződés 28. és 30. cikke és e rendelet rendelkezései vonatkoznak. Ezért e rendelet hatékony végrehajtása érdekében helyénvaló, hogy a Bizottság összeállítsa a közösségi szintű harmonizáció hatályán kívül eső termékek indikatív, nem kimerítő jellegű listáját.

(36)

Az áruk Közösségen belüli szabad mozgásának elvétől eltérő nemzeti intézkedésekre vonatkozó információ cseréjét biztosító eljárás létrehozásáról szóló, 1995. december 13-i 3052/95/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (13) létrehozott ellenőrző rendszer nagyrészt sikertelennek bizonyult, mivel végrehajtása nem biztosított a Bizottság számára elegendő információt azoknak az ágazatoknak az azonosításához, amelyekben a harmonizáció célszerű lehet. Az ellenőrző rendszer ezenkívül nem eredményezte bizonyos szabad mozgással kapcsolatos problémák gyors megoldását. A 3052/95/EK határozatot ezért hatályon kívül kell helyezni.

(37)

Helyénvaló egy átmeneti időszak bevezetése e rendelet alkalmazása tekintetében, hogy az illetékes hatóságok megfelelhessenek az abban foglalt követelményeknek.

(38)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az áruk tagállamok közötti szabad mozgását gátló műszaki akadályok megszüntetését, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért annak nagyságrendje és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az említett cél eléréséhez szükséges mértéket.

(39)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (14) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

TÁRGY ÉS HATÁLY

1. cikk

Tárgy

(1)   E rendelet célja a belső piac működésének megerősítése az áruk szabad mozgásának javítása révén.

(2)   Ez a rendelet megállapítja azokat a szabályokat és eljárásokat, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságainak követniük kell, ha a 2. cikk (1) bekezdésében említett olyan határozatot hoznak vagy szándékoznak hozni, amely hátrányosan érintené a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott, és a Szerződés 28. cikkének hatálya alá tartozó termék szabad mozgását.

(3)   Ezenkívül előírja termékinformációs kapcsolattartó pontok létrehozását a tagállamokban, e rendelet (1) bekezdésben meghatározott céljának megvalósítása érdekében.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termék – beleértve a mezőgazdasági és haltermékeket is – tekintetében egy, a (2) bekezdésben meghatározott műszaki szabály alapján hozott vagy meghozni kívánt, gazdasági szereplőknek címzett közigazgatási határozatokra kell alkalmazni, amennyiben a szóban forgó határozat közvetlen vagy közvetett hatása a következők egyike:

a)

e termék vagy terméktípus forgalomba hozatalának megtiltása;

b)

e termék vagy terméktípus átalakítása vagy további vizsgálata, mielőtt azt forgalomba lehetne hozni vagy forgalomban lehetne tartani;

c)

e termék vagy terméktípus forgalomból való kivonásának előírása.

Az első albekezdés b) pontja alkalmazásában a termék vagy terméktípus átalakítása az adott termék vagy adott terméktípus egy vagy több, a (2) bekezdés b) pontjának i. alpontjában felsorolt tulajdonságának átalakítását jelenti.

(2)   E rendelet alkalmazásában műszaki szabály valamely tagállam olyan törvényi, rendeleti vagy egyéb közigazgatási rendelkezése,

a)

amely nem tartozik a közösségi szintű harmonizáció hatálya alá; valamint

b)

amely tiltja valamely termék vagy terméktípus adott tagállam területén való forgalmazását, vagy amelynek a betartása kötelező valamely terméknek vagy terméktípusnak az adott tagállam területén való forgalmazásához, és amely a következők valamelyikét állapítja meg:

i.

az adott termék vagy terméktípus előírt tulajdonságai, mint például a minőségi színvonal, a teljesítmény, illetve a biztonság vagy a méretek, beleértve a termékre vagy terméktípusra alkalmazandó olyan követelményeket, mint a termék vagy terméktípus megnevezése, a terminológia, a jelképek, a vizsgálat és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés vagy címkézés; vagy

ii.

a termékre vagy terméktípusra a fogyasztók vagy a környezet védelme céljából előírt egyéb követelmény, amely befolyásolja a termék forgalomba hozatal utáni életciklusát – mint a használat, az újrafeldolgozás, az újrafelhasználás vagy a hulladékkezelés feltételei –, ha ezek a feltételek jelentősen befolyásolhatják a termék vagy terméktípus összetételét vagy jellegét, illetve forgalmazását.

(3)   E rendelet nem alkalmazandó:

a)

a nemzeti bíróságok által hozott bírósági jellegű határozatokra;

b)

bűncselekmény ügyében folyó nyomozás vagy büntetőeljárás során a végrehajtó szervek által a terminológia, a jelképek, valamint az alkotmányellenes, illetve bűnszervezetekre, avagy rasszista vagy idegengyűlölő természetű bűncselekményekre való bármilyen tárgyi utalás tekintetében hozott igazságszolgáltatási jellegű határozatokra.

3. cikk

A közösségi jog egyéb rendelkezéseivel való kapcsolat

(1)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a 96/48/EK irányelv és a 2001/16/EK irányelv hatálya alá tartozó rendszerekre vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a tagállamok hatóságai által a következők alapján hozott intézkedések esetében:

a)

a 2001/95/EK irányelv 8. cikke (1) bekezdésének d)–f) pontja és 8. cikkének (3) bekezdése;

b)

a 178/2002/EK rendelet 50. cikke (3) bekezdésének a) pontja és 54. cikke;

c)

a 882/2004/EK rendelet 54. cikke;

d)

a 2004/49/EK irányelv 14. cikke.

2. FEJEZET

A MŰSZAKI SZABÁLYOK ALKALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁS

4. cikk

A termékre vonatkozó tájékoztatás

Amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága egy terméket vagy terméktípust olyan értékelésnek vet alá, amelynek célja a 2. cikk (1) bekezdése szerinti határozat elfogadásáról való döntés, kérheti a 8. cikkel összhangban azonosított gazdasági szereplőt – az arányosság elvének kellő figyelembevételével – különösen az alábbiak bármelyikének megadására:

a)

lényeges információk a kérdéses termék vagy terméktípus tulajdonságairól;

b)

lényeges és azonnal rendelkezésre álló információk a termék valamely más tagállamban való jogszerű forgalmazásáról.

5. cikk

Az akkreditált megfelelőségértékelő testületek felkészültségi szintjének kölcsönös elismerése

A tagállamok – a testület felkészültségével összefüggő okok miatt – nem utasíthatják el a megfelelőségértékelés megfelelő területére a 765/2008/EK rendelet szerint akkreditált megfelelőségértékelő testületek által kiállított tanúsítványokat vagy jegyzőkönyveket.

6. cikk

A műszaki szabály alkalmazása szükségességének értékelése

(1)   Amennyiben egy illetékes hatóság a 2. cikk (1) bekezdésében említett határozatot szándékozik elfogadni, a 8. cikkel összhangban azonosított gazdasági szereplőnek írásbeli értesítést küld szándékáról, amelyben meghatározza a határozat alapjául szolgáló műszaki szabályt, és műszaki vagy tudományos bizonyítékkal szolgál a következőkre vonatkozóan:

a)

a tervezett határozat a Szerződés 30. cikkében meghatározott közérdekű indokok valamelyike alapján, vagy más, közérdeken alapuló kényszerítő követelmény alapján indokolt; valamint

b)

a tervezett határozat a kívánt célkitűzés elérésének biztosításához célszerű, és nem lépi túl a célkitűzés eléréséhez szükséges mértéket.

Bármelyik tervezett határozatnak a kérdéses termék vagy terméktípus tulajdonságain kell alapulnia.

Az érintett gazdasági szereplőnek az értesítés átvételét követően legalább húsz munkanap áll rendelkezésére észrevételeinek benyújtásához. Az értesítés pontosan meghatározza az észrevételek benyújtásának határidejét.

(2)   A 2. cikk (1) bekezdésében említett határozatot a gazdasági szereplő észrevételeinek az e cikk (1) bekezdésében említett benyújtási határidejét követően egy 20 munkanapos időtartamon belül kell meghozni, és arról értesíteni kell az érintett gazdasági szereplőt és a Bizottságot. A határozat kellőképpen figyelembe veszi ezeket az észrevételeket, és ismerteti a határozat alapjául szolgáló indokokat, beleértve – ha vannak – a gazdasági szereplő által előterjesztett érvek elutasításának okait is, valamint az e cikk (1) bekezdésében említett műszaki vagy tudományos bizonyítékokat.

Amennyiben azt az eset összetettsége kellően indokolja, az illetékes hatóság egy alkalommal, legfeljebb húsz munkanappal meghosszabbíthatja az első albekezdésben meghatározott időtartamot. Az említett hosszabbítást megfelelően indokolni kell, és arról a gazdasági szereplőt az eredeti időtartam lejárta előtt értesíteni kell.

A 2. cikk (1) bekezdésében említett határozat meghatározza az érintett tagállamban hatályos jogszabályok alapján rendelkezésre álló jogorvoslatokat, valamint az e jogorvoslatokra vonatkozó határidőket is. E határozat megtámadható a nemzeti bíróságok, törvényszékek vagy egyéb fellebbezési hatóságok előtt.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság – miután az (1) bekezdéssel összhangban írásbeli értesítést küldött – úgy dönt, hogy nem hoz a 2. cikk (1) bekezdésében említett határozatot, erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt.

(4)   Amennyiben az illetékes hatóság az e cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül elmulasztja értesíteni a gazdasági szereplőt a 2. cikk (1) bekezdésében említett határozatról, a terméket – a rá vonatkozó, (1) bekezdésben említett műszaki szabály alkalmazását illetően – jogszerűen forgalmazottnak kell tekinteni az adott tagállamban.

7. cikk

A termékek forgalmazásának ideiglenes felfüggesztése

(1)   Az illetékes hatóság kizárólag abban az esetben függesztheti fel ideiglenesen a kérdéses termék vagy terméktípus forgalmazását az e fejezetben megállapított eljárás során, ha:

a)

a kérdéses termék vagy terméktípus rendes vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett súlyos veszélyt jelent a felhasználók biztonságára és egészségére nézve; vagy

b)

a kérdéses termék vagy terméktípus forgalmazására valamely tagállamban közerkölcsi vagy közbiztonsági indokokból általános tilalom vonatkozik.

(2)   A tagállam illetékes hatósága haladéktalanul értesíti a 8. cikkel összhangban azonosított gazdasági szereplőt és a Bizottságot az e cikk (1) bekezdésében említett felfüggesztésről. Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetekben az értesítéshez annak műszaki vagy tudományos indokolását is csatolni kell.

(3)   Valamely termék forgalmazásának e cikk szerinti felfüggesztése a nemzeti bíróságok, törvényszékek vagy egyéb fellebbezési hatóságok előtt megtámadható.

8. cikk

A gazdasági szereplő tájékoztatása

A 4., 6. és 7. cikkben a gazdasági szereplőkre történő hivatkozásokat a következő személyekre való hivatkozásként kell értelmezni:

a)

a terméknek a Közösség területén székhellyel rendelkező előállítója, vagy a terméket forgalomba hozó vagy az illetékes hatóságtól a termék piaci forgalomba hozatalát kérelmező személy;

b)

amennyiben az illetékes hatóság az a) pontban említett gazdasági szereplők egyikének sem tudja megállapítani az azonosságát és elérhetőségi adatait, a terméknek a Közösség területén székhellyel nem rendelkező előállítójának a képviselője, illetve a Közösség területén székhellyel rendelkező képviselő hiányában a termék importőre; vagy

c)

amennyiben az illetékes hatóság az a) és b) pontban említett gazdasági szereplők egyikének sem tudja megállapítani az azonosságát és elérhetőségi adatait, az értékesítési láncban hivatásszerűen részt vevő bármely olyan szereplő, akinek a tevékenysége a termék azon jellemzőit befolyásolhatja, amelyekre a termékre alkalmazott műszaki szabály vonatkozik; vagy

d)

amennyiben az illetékes hatóság az a), b) és c) pontban említett gazdasági szereplők egyikének sem tudja megállapítani az azonosságát és elérhetőségi adatait, az értékesítési láncban hivatásszerűen részt vevő bármely olyan szereplő, akinek a tevékenysége nem befolyásolja a termék azon jellemzőit, amelyekre a termékre alkalmazott műszaki szabály vonatkozik.

3. FEJEZET

TERMÉKINFORMÁCIÓS KAPCSOLATTARTÓ PONTOK

9. cikk

Termékinformációs kapcsolattartó pontok létrehozása

(1)   A tagállamok termékinformációs kapcsolattartó pontokat jelölnek ki területükön, és közlik azok elérhetőségi adatait a többi tagállammal és a Bizottsággal.

(2)   A Bizottság összeállítja és rendszeresen frissíti a termékinformációs kapcsolattartó pontok listáját, és azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi. A Bizottság ezt az információt egy weboldalon is hozzáférhetővé teszi.

10. cikk

Feladatok

(1)   A termékinformációs kapcsolattartó pontok többek között valamely gazdasági szereplő, vagy egy másik tagállam illetékes hatósága kérésére rendelkezésre bocsátják a következő információkat:

a)

a konkrét terméktípusra azon a területen vonatkozó műszaki szabályok, ahol az említett termékinformációs kapcsolattartó pontok találhatók, valamint tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a tagállam jogszabályai szerint az adott terméktípusra vonatkozik-e előzetes engedélyezési kötelezettség, továbbá a kölcsönös elismerés elvére és ennek a rendeletnek az adott tagállam területén való alkalmazására vonatkozó információk;

b)

az adott tagállam területén található hatóságok elérhetőségi adatai, amelyeken közvetlenül kapcsolatba lehet velük lépni, beleértve az adott műszaki szabályoknak az e tagállam területén való végrehajtásának felügyeletéért felelős hatóságok adatait;

c)

az adott tagállam területén általánosan rendelkezésre álló jogorvoslatok az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplő közötti vita esetén.

(2)   A termékinformációs kapcsolattartó pontok az (1) bekezdésben említett kérésekre a beérkezésüket követően tizenöt munkanapon belül válaszolnak.

(3)   Azon tagállam termékinformációs kapcsolattartó pontja, amelyben az érintett gazdasági szereplő jogszerűen forgalmazta a kérdéses terméket, a 6. cikkben említettek szerint bármely szükséges információt vagy észrevételt a gazdasági szereplő vagy az illetékes hatóság rendelkezésére bocsáthat.

(4)   A termékinformációs kapcsolattartó pontok az (1) bekezdésben említett tájékoztatás nyújtásáért semmilyen díjat nem számíthatnak fel.

11. cikk

Telematikai hálózat

A Bizottság a 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott tanácsadói eljárással összhangban telematikai hálózatot hozhat létre e rendeletnek a termékinformációs kapcsolattartó pontok és/vagy a tagállamok illetékes hatóságai között zajló információcserére vonatkozó rendelkezései végrehajtása céljából.

4. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

(1)   A tagállamok a Bizottság részére évenként jelentést küldenek e rendelet alkalmazásáról. E jelentésnek tartalmaznia kell legalább az alábbi információkat:

a)

a 6. cikk (1) bekezdése alapján küldött írásbeli értesítések száma és az érintett termékek típusa;

b)

a 6. cikk (2) bekezdése alapján meghozott határozatokra vonatkozó megfelelő információ, ideértve a határozat indokolását és az érintett termékek típusát is;

c)

a 6. cikk (3) bekezdése alapján meghozott határozatok száma és az érintett termékek típusa.

(2)   A tagállamok által az (1) bekezdés szerint nyújtott információk alapján a Bizottság elemzi a 6. cikk (2) bekezdésével összhangban hozott határozatokat, és értékeli azok indokoltságát.

(3)   2012. május 13-ig, valamint azt követően ötévente a Bizottság felülvizsgálja e rendelet alkalmazását és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. A Bizottság adott esetben – az áruk szabad mozgásának javítása céljából – megfelelő javaslatokat fűz a jelentéshez.

(4)   A Bizottság összeállítja, közzéteszi és rendszeresen frissíti azon termékek nem kimerítő jellegű listáját, amelyek nem tartoznak a közösségi harmonizációs jogalkotás hatálya alá. A Bizottság ezt a listát hozzáférhetővé teszi egy weboldalon.

13. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöki tisztjét a Bizottság képviselője tölti be.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 3. cikkében megállapított tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni a fenti határozat 7. cikkének (3) bekezdésével és 8. cikkével összhangban.

14. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3052/95/EK határozat 2009. május 13-tól hatályát veszti.

15. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2009. május 13-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2008. július 9-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

H.-G. PÖTTERING

a Tanács részéről

az elnök

J.-P. JOUYET


(1)  HL C 120., 2008.5.16., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament 2008. február 21-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2008. június 23-i határozata.

(3)  HL C 141., 2000.5.19., 5. o.

(4)  HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

(5)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o. A legutóbb a 202/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 60., 2008.3.5., 17. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o. Az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

(7)  HL L 164., 2004.4.30., 44. o.

(8)  HL L 235., 1996.9.17., 6. o. A legutóbb a 2007/32/EK bizottsági irányelvvel (HL L 141., 2007.6.2., 63. o.) módosított irányelv.

(9)  HL L 110., 2001.4.20., 1. o. A legutóbb a 2007/32/EK bizottsági irányelvvel módosított irányelv.

(10)  Lásd e Hivatalos Lap 30. oldalát.

(11)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o. A legutóbb a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 81. o.) módosított irányelv.

(12)  HL L 144., 2004.4.30.

(13)  HL L 321., 1995.12.30., 1. o.

(14)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.


Top