17.10.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 273/1

(1)

A gyümölcs- és zöldségágazat jelenlegi rendszerét a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendelet (2), a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendelet (3) és az egyes citrusfélék termelői részére közösségi támogatási rendszer bevezetéséről szóló, 1996. október 28-i 2202/96/EK tanácsi rendelet (4) határozza meg.

(2)

A tapasztalatok fényében a következő célkitűzések elérése érdekében meg kell változtatni a gyümölcs- és zöldségágazat közös piacszervezési rendszerét: az ágazat versenyképességének és piacorientáltságának javítása a belső és a külső piacokon egyaránt versenyképes, fenntartható termelés megvalósításához való hozzájárulás érdekében, a termelők jövedelmében a piaci válságok hatására jelentkező ingadozások csökkentése, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése a Közösségben, valamint a környezet megőrzésére és védelmére tett ágazati erőfeszítések folytatása.

(3)

Mivel ezen célokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a gyümölcs- és zöldségpiac közös természetéből kifolyólag, és ezért a további közös fellépés szükségességénél fogva az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(4)

A Bizottság külön javaslatot nyújtott be egy, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre vonatkozóan, amely kezdetben magában foglalhatná a gyümölcs- és zöldségágazat egyes, számos más mezőgazdasági termékre is vonatkozó horizontális jellegű rendelkezéseit, különösen az irányítóbizottságról szóló rendelkezéseket. Helyénvaló ezeket a rendelkezéseket a 2200/96/EK és a 2201/96/EK rendeletben meghagyni. Mindazonáltal ezeket a rendelkezéseket aktualizálni, egyszerűsíteni és korszerűsíteni kell, hogy könnyen beilleszthetők legyenek a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletbe.

(5)

A jelenlegi rendszer változtatásainak hatálya miatt a kifejezetten a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó egyéb rendelkezéseket az egyértelműség érdekében egy külön rendeletbe kell foglalni. Ha az ilyen rendelkezések bizonyos mértékig horizontális jellegűek is, és egy sor egyéb mezőgazdasági termékre vonatkoznak – ilyenek például a forgalmazási előírásokra és a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre vonatkozó rendelkezések –, azokat is korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, hogy később könnyen beépíthetőek legyenek a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló, fent említett rendeletbe. Ennek megfelelően ez a rendelet nem irányul horizontális jellegű, meglévő jogi eszközök hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, kivéve ha azok elavulttá, feleslegessé váltak, vagy olyan jellegűek, hogy indokolatlan a Tanács szintjén foglalkozni velük.

(6)

E rendelet hatálya a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék piacai közös szervezésének hatálya alá tartozó termékekre terjed ki. A termelői szervezetekre és szakmaközi szervezetekre és megállapodásokra vonatkozó rendelkezések azonban csak a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséhez tartozó termékekre érvényesek, és ezt a megkülönböztetést fenn kell tartani. A gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének hatályát egyes fűszernövényekre is ki kell terjeszteni, hogy részesülhessenek az említett rendszer nyújtotta előnyökből. A kakukkfű és a sáfrány jelenleg az egyes, a Szerződés II. mellékletében felsorolt termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1968. június 28-i 827/68/EGK tanácsi rendelet (5) hatálya alá tartozik, ahonnan azokat ez okból el kell távolítani.

(7)

A forgalmazási előírások, különösen a meghatározásra, a minőségre, az osztályozásra, a méretre, a csomagolásra, a burkolatra, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre, az értékesítésre és a jelölésre vonatkozóan bizonyos termékek tekintetében alkalmazandók, lehetővé téve a piac egységes és kielégítő minőségű termékekkel való ellátását. Ezenkívül a fogyasztóknak kínált termékek minősége és eredetisége vonatkozásában a visszaélések és az általuk esetlegesen előidézett jelentős piaci zavarok elkerülése érdekében különleges intézkedések – különösen naprakész elemzési módszerek és az érintett előírások jellemzőinek meghatározását szolgáló egyéb intézkedések – elfogadására lehet szükség.

(8)

A gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló, 2001. december 20-i 2001/112/EK tanácsi irányelv (6) és az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről szóló, 2001. december 20-i 2001/113/EK tanácsi irányelv (7) jelenleg különös rendelkezéseket állapít meg e termékek gyártására, összetételére és jelölésére vonatkozóan. E szabályokat azonban nem tették teljes mértékben naprakésszé a releváns nemzetközi szabványok terén megvalósult fejlemények figyelembevételéhez, ezért azokat módosítani kell e naprakésszé tétel lehetővé tétele érdekében.

(9)

A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és forgalmazása során teljeskörűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre.

(10)

A termelői szervezetek alapvető szereplői a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének, amelynek decentralizált működését saját szintjükön biztosítják. A kereslet egyre nagyobb koncentrációjával szemben a kínálat ezen szervezeteken keresztüli csoportosítása a termelők piaci helyzetének megerősítése érdekében továbbra is gazdasági szükségszerűség. A csoportosítást önkéntes alapon kell végrehajtani, és annak hasznosságát a termelői szervezetek által a tagjaik részére felajánlott szolgáltatások köre és hatékonysága révén kell bizonyítani. Mivel a termelői szervezetek kizárólag tagjaik érdekében járnak el, ezekre a szervezetekre úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben.

(11)

A tapasztalatok alapján a termelői szervezetek jelentik a kínálat csoportosításának megfelelő eszközét. Azonban a termelői szervezetek elterjedése a különböző tagállamokban egyenetlen. A termelői szervezetek vonzerejének további növelése érdekében – ahol lehetséges – rendelkezni kell működésük rugalmasabbá tételéről. Ez a rugalmasság különösen a termelői szervezet termékskáláját, az engedélyezett közvetlen értékesítés mértékét, a szabályoknak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztését, valamint a termelői szervezetek társulásainak arra történő felhatalmazását érintené, hogy az adott esetben szükséges feltételek mellett tagjaik bármely tevékenységét gyakorolják, és a tevékenységeiket kiszervezzék/átruházzák, a leányvállalatokra történő átruházást is beleértve.

(12)

Egy termelői szervezetet a saját tagállama csak akkor ismerhet el olyan szervezetként, mint amely képes hozzájárulni a közös piacszervezés céljainak megvalósításához, ha alapító okirata előír bizonyos követelményeket a szervezetre és annak tagjaira vonatkozóan. A működési alapok létrehozása és megfelelő működtetése megkívánja, hogy a termelői szervezetek – általánosságban – tagjaik teljes vonatkozó gyümölcs- és zöldségtermelését átvegyék.

(13)

Az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok azon termelői csoportjainak, amelyek szeretnék elnyerni az e rendelet szerinti termelői szervezeti jogállást, engedélyezni kell egy átmeneti időszakot, amely során – a termelői csoport bizonyos kötelezettségvállalása esetén – számukra nemzeti és közösségi pénzügyi támogatás adható.

(14)

Annak érdekében, hogy a termelői szervezetekre különösképpen a pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősség háruljon, valamint, hogy a számukra biztosított közösségi források a jövőbeli követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket. A termelői szervezetek által felállított működési alapok közös finanszírozása megfelelő megoldást jelent. Különleges esetekben engedélyezni kell a finanszírozás kiegészítő lehetőségeit. A közösségi kiadások korlátok között tartása érdekében a termelői szervezetek számára a működési alapok létrehozásához nyújtott segítség esetén egy felső összeghatárt kell megállapítani.

(15)

Azokban a régiókban, ahol a termelés szervezettsége gyenge, kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulásokat kell lehetővé tenni. A strukturálisan kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében ezeket a hozzájárulásokat a Közösség által visszatéríthetővé kell tenni.

(16)

A rendszer egyszerűsítése és költségeinek csökkentése érdekében lehetőség szerint hasznos lenne összehangolni a működési alapok keretében felmerülő kiadások támogathatóságára vonatkozó eljárásokat és szabályokat a vidékfejlesztési programok eljárásaival és szabályaival azáltal, hogy a tagállamoktól az operatív programokra vonatkozóan nemzeti stratégia kidolgozását követelik meg.

(17)

A termelői szervezetek és ezek társulásai befolyásának további növelése és a piac szükséges legnagyobb stabilitásának biztosítása érdekében a tagállamok részére lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett kiterjesszék egy adott régió nem tag termelőire is az érintett régióban a szervezet vagy társulás által a tagokra alkalmazott szabályokat, különösen a termelés, értékesítés és a környezetvédelem terén. Ahol indokolt, a szabályok kiterjesztése révén jelentkező egyes költségek az érintett termelőkre háríthatók, mivel a szabályok kiterjesztéséből ők is profitálnak. A biotermelőkre azonban e termelők jelentős részének beleegyezése nélkül nem terjeszthetők ki a szabályok. A válságok gyors kezelhetősége érdekében lehetővé kell tenni e szabályoknak a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre történő gyors kiterjesztését.

(18)

A 2200/96/EK, a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendelet számos heterogén támogatási programot határozott meg egyes gyümölcs- és zöldségfélék vonatkozásában. E támogatási rendszerek száma és változatossága bonyolulttá tette adminisztrációjukat. Miközben néhány egyedi gyümölcsöt és zöldséget céloztak meg, a rendszerek nem tudták teljes mértékben figyelembe venni a termelés regionális körülményeit, és nem terjedtek ki minden gyümölcs- és zöldségfélére. Helyénvaló ezért más eszközt keresni a gyümölcs- és zöldségtermesztők támogatására.

(19)

Ezenkívül a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó támogatási rendszereket nem foglalták bele teljes mértékben a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletbe (8). Ez a rendszerek kezelésének bonyolultságához és merevségéhez vezetett.

(20)

A gyümölcs- és zöldségágazat támogatásának célzottabb, de rugalmasabb rendszere érdekében és az egyszerűsítés érdekében helyénvaló a meglévő támogatási rendszerek eltörlése és a gyümölcs- és zöldségfélék teljes körű belefoglalása az 1782/2003/EK rendelet által létrehozott rendszerbe. E célból rendelkezni kell arról, hogy azok a mezőgazdasági termelők, akik a referencia-időszakban termeltek gyümölcs- és zöldségféléket, jogosultak az egységes támogatási rendszer igénybevételére. Rendelkezni kell arról is, hogy a tagállamok határozzanak meg referenciaösszegeket és állapítsák meg az egységes támogatási rendszer értelmében támogatásra jogosult hektárszámot egy, az összes gyümölcs- és zöldségtermék piacának megfelelő reprezentatív időszak, valamint megfelelő objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján. A gyümölcs- és zöldségfélékkel – beleértve az állandó gyümölcs- és zöldségkultúrákat, valamint a faiskolákat is – beültetett területek jogosultak az egységes támogatási rendszerben való részvételre. A nemzeti felső határokat ennek megfelelően módosítani kell. Annak érdekében, hogy az érintett ágazatoknak elegendő idejük legyen az egységes támogatási rendszerbe történő beilleszkedésre, átmeneti időszakról kell gondoskodni. Rendelkezni kell mindenekelőtt a gyümölcs- és zöldségfélékre történő termeléstől független kifizetésekről és bizonyos feldolgozásra szánt termékek – amelyek a meglévő támogatási szabályozás keretei közt jogosultak voltak –, illetve a szamóca és a málna ideiglenesen kapcsolt területalapú támogatásáról. Ez utóbbi termékekre ezen felül a közösségi támogatás mellé nemzeti pótlék is adható. Rendelkezni kell arról is, hogy a Bizottság a fentiek tekintetében részletes végrehajtási szabályokat és – szükség szerint – átmeneti intézkedéseket fogadjon el.

(21)

A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandóak. A piacon megjelenő többlet, még ha nem is túl nagy, jelentősen megzavarhatja a piacot. Működött néhány rendszer az áruk piacról történő kivonására, de ezek kezelése meglehetősen bonyolultnak bizonyult. Számos további, a lehető legkönnyebben alkalmazható válságkezelési intézkedéseket kell bevezetni. A jelen körülmények között a legjobb megközelítésnek az tűnik, ha az összes ilyen intézkedés beépül a termelői szervezetek operatív programjaiba, és így a termelői szervezeteket még vonzóbbá teszi a termelők számára. Annak érdekében azonban, hogy a válságkezelési intézkedéseket azokra is kiterjesszék, akik nem tagjai termelői szervezeteknek, a tagállamokat egy átmeneti időszakra fel kellene hatalmazni arra, hogy ilyen esetekben állami támogatást nyújtsanak. A támogatás azonban kisebb kell, hogy legyen a termelői szervezeti tagoknak nyújtottnál, hogy vonzóvá tegyék a tagságot. Ezen állami támogatás működését az átmeneti időszak végén felül kellene vizsgálni.

(22)

Az áruburgonya bevonása az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott rendszerbe maga után vonja, hogy a közös árakon alapuló, egységes piac megfelelő működésének megóvása érdekében a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseit az áruburgonyára is alkalmazni kell, miközben az ágazat igazodásának lehetővé tételére átmeneti időszakot kell biztosítani.

(23)

A mezőgazdasági termékek belső piacon történő megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekről szóló, 2000. december 19-i 2826/2000/EK tanácsi rendelet (9) egyes promóciós intézkedésekhez legfeljebb 50 %-os mértékben nyújtható közösségi hozzájárulásról rendelkezik. Az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának ösztönzése érdekében az említett százalékot ez esetben fel kell emelni a gyümölcs- és zöldségfélék promóciója esetében.

(24)

Az egyéni vagy már csoportosult piaci szereplők kezdeményezésére alapított szakmaközi szervezetek, amennyiben a gyümölcs- és zöldségágazat különböző foglalkozási kategóriájú tagjainak jelentős arányát képviselik, hozzájárulhatnak a piaci valóság iránti nagyobb figyelmet tanúsító magatartáshoz, és elősegíthetnek egy olyan kereskedelmi megközelítést, amely javítja a termelési jelentéstételt, különösen a termelés megszervezése, a termékek megjelenítése és forgalmazása tekintetében. Mivel e szervezetek munkája általában képes hozzájárulni a Szerződés 33. cikkében foglalt céloknak – és különösképpen e rendelet céljainak – megvalósításához, ezért lehetővé kell tenni – mihelyt az erre vonatkozó cselekvési formák meghatározásra kerülnek – azon szervezetek sajátos elismerését, amelyek megfelelő reprezentativitásról tesznek tanúbizonyságot, és gyakorlati tevékenységet folytatnak az említett célok elérésével kapcsolatban. A termelői szervezetek és társulásaik által elfogadott szabályok kiterjesztésére, valamint a kiterjesztés révén fellépő költségek megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a kitűzött célok hasonlóságából következően, a szakmaközi szervezetekre is alkalmazni kell.

(25)

A Közösség egységes piacának létrehozása magában foglalja a Közösség külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszer bevezetését. Ennek a kereskedelmi rendszernek tartalmaznia kell behozatali vámokat és – elvben – stabilizálnia kell a közösségi piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója keretében elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia.

(26)

A belépési árrendszer gyümölcs- és zöldségfélékre történő alkalmazása a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásainak figyelembevétele céljából különleges rendelkezések elfogadását követeli meg.

(27)

Annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a mezőgazdasági termékek harmadik országokkal folytatott kereskedelmének mennyiségét, egyes termékek tekintetében szükség lehet a behozatalra és a kivitelre vonatkozó engedélyezési rendszer bevezetésére, beleértve biztosíték letétbe helyezését annak biztosítására, hogy ténylegesen végrehajtsák azokat az ügyleteket, amelyekre ilyen engedélyt bocsátottak ki. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni az említett termékek tekintetében engedélyezési rendszerek bevezetésére.

(28)

Azon káros hatások megelőzése, illetve ellensúlyozása céljából, amelyek a közösségi piacot bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt érhetik, az ilyen termékek behozatalát – bizonyos feltételek teljesülése esetén – kiegészítő vám megfizetéséhez kell kötni.

(29)

A Bizottságot bizonyos feltételek mellett helyénvaló felhatalmazni arra, hogy a Szerződésnek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy a Tanács egyéb jogi aktusaiból fakadó vámkontingenseket megnyissa és kezelje.

(30)

A vámrendszer lehetővé teszi valamennyi egyéb védintézkedés felszámolását a Közösség külső határain. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetben, hogy a közösségi piac ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben, a Közösségnek képesnek kell lennie arra, hogy minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtegyen. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a Közösség nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

(31)

Ahhoz, hogy az említett kereskedelmi szabályok megfelelően működjenek, rendelkezni kell az aktív vagy passzív feldolgozási eljárás alkalmazásának szabályozásáról, illetve – ha a piaci helyzet úgy kívánja – tilalmáról.

(32)

Annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a 2201/96/EK rendelet 16. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, bizonyos feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékben felhasznált cukorra vonatkozó export-visszatérítések jogalapja, a cukorágazat piacának közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet (10) VII. mellékletében foglalt jegyzéket ki kell egészíteni az érintett termékek jegyzékével.

(33)

A 2001/112/EK és a 2001/113/EK irányelvet, valamint a 827/68/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2826/2000/EK, az 1782/2003/EK és a 318/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(34)

Mivel a mezőgazdasági termékek közös piacai folyamatosan fejlődnek, ezért a tagállamoknak és a Bizottságnak folyamatosan tájékoztatniuk kell egymást a vonatkozó fejleményekről.

(35)

A közös árakon alapuló egységes piac megfelelő működését veszélyeztetné a nemzeti támogatások nyújtása. Ezért az e rendelet hatálya alá tartozó termékekre általános szabályként a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindazonáltal Olaszországban és Spanyolországban – az e rendelet intézkedéseihez való alkalmazkodást elősegítendő – egyszeri állami támogatást kell előirányozni a paradicsomfeldolgozó ágazat számára.

(36)

Az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek következtében a tagállamok részéről felmerülő kiadásokat – a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (11) összhangban – a Közösség finanszírozza.

(37)

A gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó rendszer bizonyos teljesítendő kötelezettségeket ír elő. E kötelezettségek teljesítésének garantálása érdekében ellenőrzésekre, a kötelezettségek nem teljesítése esetén pedig szankciók alkalmazására van szükség. Ezért a Bizottságra kell ruházni a megfelelő szabályok – beleértve a jogosulatlan kifizetések visszatérítését és a tagállamok jelentéstételi kötelezettségét érintő szabályokat is – bevezetésének hatáskörét. A gyümölcs- és zöldségágazat ellenőrökből álló különleges szervére nem lesz szükség az új rendszerben, ezért azt meg kell szüntetni.

(38)

A 2202/96/EK rendelet által létrehozott támogatási rendszert el kell törölni. Az említett rendelet így tárgytalanná válik, és ezért hatályon kívül kell helyezni.

(39)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (12) összhangban kell elfogadni.

(40)

Az egyszerűsítés érdekében a friss gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék különálló bizottságait meg kell szüntetni, és egyetlen olyan gyümölcs- és zöldségfélékkel foglalkozó bizottsággal kell helyettesíteni, amely a 2200/96/EK tanácsi rendelet alapján kerül felállításra.

(41)

A jelenlegi szabályozásról az e rendeletben előírt szabályozásra való átállás nehézségeket okozhat, amelyekkel nem foglalkozik ez a rendelet. E nehézségek kezelése végett a Bizottságnak módot kell adni átmeneti intézkedések elfogadására. Ezen túlmenően rendelkezni kell a 2200/96/EK rendelet szerint elismert termelői szervezetek és társulásaik folytatólagos elismeréséről, valamint az említett rendelet szerint jóváhagyott operatív programok esetleges folytatásáról, továbbá a 2200/96/EK rendelet szerint elismert termelői csoportokra és azok elismerési terveire vonatkozó hasonló rendelkezésekről.

(42)

Ez a rendelet általánosságban 2008. január 1-jétől alkalmazandó. Mindazonáltal a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékekre, valamint a citrusfélékre vonatkozó támogatási rendszereknek a gazdasági év közepén történő félbeszakítását elkerülendő, engedélyezni kell e támogatási rendszereknek a 2007/2008-as gazdasági év végéig tartó működését,

a)

a forgalomba hozatal valamennyi szakaszában alkalmazandóak, a behozatalt és a kivitelt is beleértve, ha a Bizottság másképpen nem rendelkezik;

b)

megállapítása során figyelembe kell venni különösen az érintett termékek sajátosságait, a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségességét, valamint a termékre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatással kapcsolatos fogyasztói igényt, különösen a termék származási országa, minőségi osztálya és – ahol indokolt – fajtája (vagy kereskedelmi típusa) vonatkozásában;

c)

különösen a minőségre, az osztályozásra, a méretre, a csomagolásra, a göngyölegre, a tárolásra, a szállításra, a kiszerelésre, a forgalmazásra és a jelölésrere vonatkozhatnak.

a)

az 1782/2003/EK rendelet 2. cikkének a) pontja értelmében jött létre olyan mezőgazdasági termelők kezdeményezésére, akik a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több terméket és/vagy kizárólag feldolgozásra szánt termékeket termesztenek;

b)

célja a környezetbarát termesztési gyakorlatok, termesztési technológiák és hulladékkezelési módszerek használata, különös tekintettel a vízminőség-, a talaj- és a tájvédelemre, valamint a biodiverzitás megőrzésére vagy ösztönzésére;

c)

a következők közül egyet vagy többet tűz ki célul:

d)

alapszabálya rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott különös követelményekről; és

e)

az érintett tagállam a 4. cikknek megfelelően elismerte.

a)

a termelői szervezet által elfogadott szabályok alkalmazása a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban;

b)

az (1) bekezdés a) pontjában említett bármely terméket termelő adott gazdaság termelése tekintetében csak egyetlen termelői szervezethez való tartozás;

c)

az érintett teljes termésüknek a termelői szervezeten keresztül történő forgalmazása,

d)

a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása, különösen a termőterületet, a betakarított mennyiségeket, a hozamokat és a közvetlen eladásokat illetően;

e)

az alapszabálya által kikötött pénzügyi hozzájárulások befizetése a 8. cikkben előírt működési alap létrehozására és feltöltésére.

a)

termésük és/vagy termékeik rögzített százalékánál – mely százalékot a tagállamok rögzítik legalább 10 %-os szinten – többet nem értékesíthetnek közvetlenül a gazdaságukban és/vagy azon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére;

b)

a szervezetük által forgalmazható termelési mennyiséghez képest csekély jelentőségű termékmennyiségeket értékesíthetnek, akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül;

c)

akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül olyan termékeket értékesíthetnek, amelyek tulajdonságaik révén rendszerint nem tartoznak az érintett termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe.

a)

a (2) bekezdésben említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;

b)

a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulások kiszabása a tagokra;

c)

olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára demokratikus módon lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;

d)

az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kirótt szankciók;

e)

az új tagok belépésére – különösen a minimális tagsági időtartamra – vonatkozó szabályok;

f)

a szervezet működéséhez szükséges számviteli és költségvetési szabályok.

a)

megfelelnek a 3. cikkben meghatározott követelményeknek, és ezt megfelelőképpen bizonyítani is tudják;

b)

tagjaik száma, valamint értékesíthető termékeik mennyisége vagy értéke elér egy, a tagállamok által meghatározandó alsó határt, és ezt megfelelőképpen bizonyítani is tudják;

c)

elegendő bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzik tevékenységüket a ráfordított idő, valamint a hatékonyság és a kínálat koncentrációja tekintetében, mely célból a tagállamok eldönthetik, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett termékek vagy termékcsoportok közül melyek tartozzanak a termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe;

d)

hatékonyan lehetővé teszik tagjaik számára a technikai segítségnyújtás elérését a környezetbarát termesztési eljárások használatában;

e)

szükség esetén hatékonyan biztosítják tagjaik terméséhez a begyűjtés, tárolás, csomagolás és forgalmazás technikai eszközeit;

f)

biztosítják tevékenységeik megfelelő kereskedelmi és számviteli irányítását; és

g)

egy adott piacon csak akkor kerülhetnek gazdasági erőfölénybe, ha az a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések eléréséhez szükséges.

a)

a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték beadásától számított három hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről;

b)

rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a termelői szervezetek betartják-e az e címben foglaltakat, e rendelet rendelkezéseinek be nem tartása vagy az azokat érintő szabálytalanságok esetén alkalmazzák az ezekre a szervezetekre vonatkozó szankciókat, és – amennyiben szükséges – döntenek az elismerés visszavonásáról;

c)

évente egyszer értesítik a Bizottságot minden olyan döntésről, amely az elismerés megadásáról, megtagadásáról vagy visszavonásáról szól.

a)

a tagállam úgy véli, hogy a társulás képes az említett tevékenységek hatékony elvégzésére; és

b)

a társulás egy adott piacon nincs gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 33. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi.

a)

támogatás létrejöttük ösztönzésére és adminisztratív működésük elősegítésére;

b)

támogatás, közvetlenül vagy hitelintézeteken keresztül egyaránt, azon beruházások részleges fedezésére, amelyek az elismerés megszerzéséhez szükségesek, és az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett elismerési tervben bemutatásra kerültek.

a)

az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamokban a termelői csoportok esetében az értékesített termelés értéke 10 %, 10 %, 8 %, 6 % és 4 %-ának felel meg; valamint

b)

a Szerződés 299. cikkének (2) bekezdésében említett legkülső régiókban, illetve az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett kisebb égei-tengeri szigeteken a termelői csoportok esetében az értékesített termelés értéke 5 %, 5 %, 4 %, 3 % és 2 %-ának felel meg.

a)

a tagok vagy magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzájárulása;

b)

a termelői szervezeteknek nyújtható közösségi pénzügyi támogatás.

a)

a termelés megtervezése;

b)

a termékek minőségének javítása;

c)

a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d)

a friss vagy a feldolgozott termékek promóciója;

e)

környezetvédelmi intézkedések és a környezetet kímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f)

válságmegelőzés és -kezelés.

a)

a piacról történő árukivonás;

b)

zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

c)

promóció és kommunikáció;

d)

képzési intézkedések;

e)

betakarítási biztosítás;

f)

a kölcsönös alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása.

a)

az operatív programoknak tartalmazniuk kell két vagy több környezetvédelmi intézkedést; vagy

b)

az operatív programok kiadásainak legalább 10 %-át környezetvédelmi intézkedésekre kell fordítani.

a)

azt különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerekben együttműködő, több közösségi termelői szervezet nyújtja be;

b)

azt akár egy vagy több, szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott termelői szervezet nyújtja be;

c)

az kizárólag a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendelet (15) hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d)

azt az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy azt követően csatlakozott valamely tagállam termelői szervezete nyújtja be a legkésőbb 2013 végéig futó intézkedésekre;

e)

az egy olyan elismert termelői szervezet első benyújtandó operatív programja vagy első benyújtandó operatív programjának része, amely egy másik elismert termelői szervezettel egyesült;

f)

az a termelői szervezetek egy elismert társulásának első benyújtandó operatív programja vagy első benyújtandó operatív programjának része;

g)

olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák;

h)

azt a Közösség egyik legkülső régiójának termelői szervezete nyújtja be;

i)

az kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának előmozdítását célzó intézkedések egyedi támogatást érinti.

a)

ingyenes szétosztás a tagállamok által elismerten működő jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;

b)

ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt olyan büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott árumennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

a)

helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek elemzése;

b)

a választott prioritások indoklása;

c)

az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók;

d)

az operatív programok értékelése;

e)

a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

a)

a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett szabályok;

b)

a 9. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedések végrehajtásához szükséges szabályok.

a)

legalább egy gazdasági év óta hatályban vannak;

b)

az I. melléklet teljes listájában szerepelnek;

c)

nem több mint három gazdasági évre kerülnek kötelező jelleggel bevezetésre.

a)

az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más termelőknek;

b)

a 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, a termelési jelentéstétellel kapcsolatos szabályok kivételével nem érvényesek azokra a termékekre, amelyeket feldolgozás céljából szállítanak a gazdasági év kezdete előtt aláírt szerződés alapján, kivéve ha kifejezetten vonatkoznak rájuk;

c)

nem lehetnek összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő közösségi és nemzeti szabályokkal.

a)

amennyiben úgy találja, hogy a szóban forgó, más termelőkre történő kiterjesztés kizárja a versenyt a belső piac jelentős részén, vagy veszélyezteti a szabad kereskedelmet, vagy a Szerződés 33. cikkének célkitűzései veszélybe kerülnek;

b)

amennyiben úgy találja, hogy a Szerződés 81. cikkének (1) bekezdése vonatkozik az egyéb termelőkre kiterjesztett szabályokra. A Bizottság e szabályokra vonatkozó döntését csak a szóban forgó megállapítás időpontjától kell alkalmazni;

c)

amennyiben ellenőrzéseket követően úgy találja, hogy az e fejezetben foglaltakat nem tartották be.

a)

a 14. cikk (1) bekezdésében említett szabályok alkalmazásából származó adminisztratív költségek;

b)

a szervezet vagy társulás által vállalt és a térség valamennyi termelője számára hasznos kutatások, piaci tanulmányok és eladásösztönzési tevékenységek költségei.

a)

amelyek a 2200/96/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt termékek előállításával és/vagy kereskedelmével és/vagy feldolgozásával összefüggő gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b)

amelyeket az ezeket alkotó szervezetek, illetve társulások összességének, illetve egy részének kezdeményezésére hoztak létre;

c)

amelyek a Közösség egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül kettőt vagy annál többet folytatnak, a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével:

d)

amelyeket az érintett tagállam a 21. cikkel összhangban elismert.

a)

az érintett tagállam egy vagy több régiójában fejtik ki tevékenységüket;

b)

a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készült termékek előállításának és/vagy kereskedelmének és/vagy feldolgozásának jelentős arányát képviselik a szóban forgó régióban vagy régiókban, és – egynél több régió esetén – mindegyik régióban igazolni tudják a reprezentativitás minimális szintjét az általuk összefogott ágazatok mindegyikében;

c)

a 20. cikk c) pontjában említett tevékenységek közül kettőt vagy annál többet folytatnak;

d)

saját maguk nem vesznek részt a gyümölcs- és zöldségfélék, vagy a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélékből készített termékek előállításában, feldolgozásában vagy forgalmazásában;

e)

nem vesznek részt a 22. cikk (4) bekezdésében említett megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások egyikében sem.

a)

a kérvénynek az összes vonatkozó igazoló dokumentummal együtt történő benyújtásától számított három hónapon belül döntenek arról, hogy megadják-e az elismerést;

b)

rendszeres időközönként ellenőrzik, hogy a szakmaközi szervezetek betartják-e az elismeréshez szükséges feltételeket; azok be nem tartása vagy e rendelet előírásait érintő szabálytalanságok esetén szankciókat vetnek ki az érintett szervezetekre, és – amennyiben szükséges – döntenek az elismerés visszavonásáról;

c)

visszavonják az elismerést, amennyiben:

d)

két hónapon belül értesítik a Bizottságot a valamely szervezetnek megítélt, attól megtagadott vagy visszavont elismerésről.

a)

a megállapodásokról, döntésekről, illetve összehangolt magatartásokról értesítették a Bizottságot;

b)

az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság nem állapította meg, hogy a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek a közösségi szabályokkal.

a)

azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a Közösségen belül a piacok bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b)

azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c)

azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek a verseny olyan torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége révén követett közös agrárpolitikai célok eléréséhez;

d)

azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek maguk után vonják az árak rögzítését, a szakmaközi szervezetek egyedi közösségi szabályok alkalmazásában folytatott tevékenységeinek sérelme nélkül;

e)

azon megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek megkülönböztetést teremthetnek vagy megszüntethetik a versenyt a szóban forgó termékek jelentős részére vonatkozóan.

a)

az alábbi célok egyikére irányulnak:

b)

már legalább egy gazdasági éve hatályban vannak;

c)

legfeljebb három gazdasági évre tehetők kötelezővé;

d)

az érintett tagállamban vagy a Közösségben nem okozhatnak semmilyen kárt más gazdasági szereplőknek.

a)

a vámmal azonos hatású bármiféle díj kivetése;

b)

bármiféle mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alkalmazása.

a)

a behozatal a Közösség által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél („küszöbár”) alacsonyabb áron történik; vagy

b)

a behozatal mennyisége egy adott évben meghalad egy meghatározott szintet („küszöbmennyiség”).

a)

azok a termékek, amelyekre kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni;

b)

e cikk (1) bekezdésének alkalmazása biztosításához szükséges egyéb kritériumok.

a)

a kérvények benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);

b)

a kérvények benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszerének” alkalmazása);

c)

a hagyományos kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „hagyományos/újonnan érkező importőrök módszer” alkalmazása).

a)

a termék jellegére, származási helyére és eredetére kiterjedő garanciák;

b)

az a) pontban említett garanciák igazolására szolgáló okirat elismerése;

c)

a behozatali engedélyek kiadásának feltételei és az engedélyek érvényességi ideje.

a)

ha a Tanács hozta az intézkedést, a Bizottság a Tanácsnak a visszavonásra vagy módosításra irányuló javaslatot tesz. A Tanács minősített többséggel jár el;

b)

minden más esetben a Bizottság vonja vissza vagy módosítja a közösségi védintézkedéseket.

a)

a II. cím végrehajtására vonatkozó szabályok, beleértve:

b)

a III. cím végrehajtására vonatkozó szabályok, beleértve:

c)

a IV. cím végrehajtására vonatkozó szabályok;

d)

az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek teljesítését illetően a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

e)

egy igazgatási szankciók alkalmazására vonatkozó rendszer kidolgozása arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy nem teljesítették az e rendelet alkalmazásából eredő kötelezettségek valamelyikét. Az igazgatási szankciók nagysága a megállapított szabálytalanság súlyosságától, mértékétől, valamint tartós, illetve ismétlődő jellegétől függ;

f)

az e rendelet alkalmazásából eredő jogosulatlan kifizetések behajtására vonatkozó szabályok;

g)

az elvégzett ellenőrzésekről és azok eredményeiről szóló jelentésekkel kapcsolatos szabályok;

h)

az V. cím végrehajtására vonatkozó szabályok, beleértve az e címben kifejezetten említett intézkedéseket;

i)

a 44. cikk alkalmazása céljából szükséges információk meghatározására vonatkozó szabályok, valamint ezen információk formájára, tartalmára, benyújtásának időzítésére és határidejére, továbbá az információk és dokumentumok továbbítását, vagy rendelkezésre bocsátását érintő intézkedésekre vonatkozó szabályok;

j)

a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletben előírt intézkedésekről az ebben a rendeletben meghatározott intézkedésekre történő áttérés megkönnyítéséhez szükséges intézkedések meghatározása, beleértve e rendelet 55. cikkének végrehajtására vonatkozókat is.

a)

a tagállamok 2011. december 31-ig bármely meglévő rendszer alapján továbbra is állami támogatást nyújthatnak a 0701 KN-kód alá tartozó, friss vagy hűtött burgonya termelésére és kereskedelmére;

b)

Spanyolország és Olaszország a 2007–2008-as gazdasági évben legfeljebb 15 millió EUR állami támogatást nyújthat a paradicsomfeldolgozó ágazat e rendelet intézkedéseihez való alkalmazkodásának támogatására;

c)

a tagállamok 2010. december 31-ig állami támogatást nyújthatnak az alábbi feltételekkel:

1.

Az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő táblázat helyébe a következő lép:

2.

Az I–VI. címet, a 43. és 44. cikket, a 47–57. cikket és az I–V. mellékletet el kell hagyni.

3.

A 46. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„46. cikk

(1)   A Bizottság munkáját a gyümölcs- és zöldségpiaci irányítóbizottság (a továbbiakban: a bizottság) segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időtartam egy hónap.”

1.

az 1. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A (2) bekezdésben említett termékek esetében a gazdasági évek, ha szükséges, a 2200/96/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kerülnek megállapításra.”;

2.

az I. és II. címet, a 23–32. cikket és az I–III. mellékletet el kell hagyni.

1.

az 5. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A friss gyümölcs- és zöldségfélék promóciója tekintetében különleges hangsúlyt kap az oktatási intézményekben tanuló gyermekeket célzó promóció.”;

2.

a 9. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztásának kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek számára történő előmozdítása esetében az első albekezdésben említett százalékarány 60 %.”

„–

amennyiben szükséges, ezen irányelvnek az idevonatkozó nemzetközi előírások változásaival történő összhangba hozását.”

„–

amennyiben szükséges, ezen irányelvnek az idevonatkozó nemzetközi előírások változásaival történő összhangba hozását.”

1.

A 33. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 37. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya, valamint a faiskolák esetében a referenciaösszeg kiszámítása és kiigazítása a VII. melléklet M. pontjának megfelelően történik.”.

3.

A 40. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása a teljes bázisidőszakot érintette, az adott tagállam az 1997 és 1999 közötti időszak alapján számítja ki a referenciaösszeget.

A cukorrépa, cukornád és cikória esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet K. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. A banán esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet L. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. A gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya, valamint a faiskolák esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet M. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. Ezekben az esetekben az (1) bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni.”

4.

A 42. cikk (8) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Mindazonáltal az (5) bekezdés alkalmazása esetén a tagállamok úgy határozhatnak, hogy 2007-re nézve a mezőgazdasági termelő által bejelentett, áruburgonya-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre használt azonos értékű hektárszámnak megfelelő fel nem használt támogatási jogosultság ne kerüljön vissza a nemzeti tartalékba.”

5.

A 43. cikk (2) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

6.

A 44. cikk (2) bekezdése második albekezdését az alábbi szöveg váltja fel:

„A »támogatható hektárszám« az alábbiak egyikét is jelenti:

7.

A 45. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   Mindazonáltal azokban a tagállamokban, amelyek nem éltek a 71. cikkben foglalt lehetőséggel és nem alkalmazzák az 51. cikk második albekezdésében foglalt lehetőséget, 2007-re nézve a mezőgazdasági termelő által bejelentett, áruburgonya-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre használt azonos értékű hektárszámnak megfelelő fel nem használt támogatási jogosultságot nem kell visszajuttatni a nemzeti tartalékba.”

8.

Az 51. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„51. cikk

Mezőgazdasági célú földhasználat

A 44. cikk (3) bekezdésének megfelelően bejelentett parcellákat a mezőgazdasági termelő bármely mezőgazdasági tevékenység céljára használhatja, az állandó kultúrák kivételével. Mindazonáltal a mezőgazdasági termelők használhatják a parcellákat a következők céljára is:

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy a tagállamok által kijelölt időpontig, de legkésőbb 2010. december 31-ig a tagállam egy vagy több régiójában a következőkre a továbbiakban sem használják a parcellákat:

9.

A 60. cikk (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(8)   Ha egy tagállam úgy határoz, hogy alkalmazza az 51. cikk második albekezdésében foglalt eltérést, 2007. november 1-jéig úgy is határozhat, hogy az (1)–(7) bekezdéseket is alkalmazza ugyanezen időszakra. E cikk (1)–(7) bekezdését más esetekben nem kell alkalmazni.”

10.

A 63. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A gyümölcsre és zöldségre, valamint az áruburgonyára és a faiskolákra vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében a tagállamok 2008. április 1-jéig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról.”

11.

A 64. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság az egyes tagállamok választása szerint – a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban – felső határt határoz meg a 66–69. cikkben megállapított minden egyes közvetlen kifizetést illetően.

Ez a felső határ a 41. cikkben említett nemzeti felső határnak az egyes közvetlen kifizetéseknek megfelelő alkotóeleme és a tagállamok által a 66–69. cikkel összhangban alkalmazott csökkentési százalék szorzatával egyenlő.

Az ilyen módon megállapított felső határok teljes összegét a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban le kell vonni a 41. cikkben említett nemzeti felső határ összegéből.”

12.

A 65. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 41. cikk alapján végrehajtott esetleges csökkentéseket követően a mezőgazdasági termelők között felosztandó támogatási jogosultságok tekintetében a 66–69. cikkben megállapított közvetlen kifizetésekből eredő referenciaösszeg alkotóelemét a tagállamok által megállapítandó százalékkal csökkenteni kell az ezen cikkekben meghatározott határon belül, valamint a 68b. cikkben megállapított közvetlen kifizetéseket is, a tagállamok által az említett cikkben meghatározott időbeli korlátokon belül.”

13.

A 68a. cikk után a következő cikket kell beilleszteni:

„68b. cikk

Átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás

(1)   A tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig visszatartják a 41. cikkben említett nemzeti felső határok azon összetevőjének legfeljebb 50 %-át, amely bizonyos, a 2201/96/EK rendeletben foglalt támogatási rendszer szerint támogatásra jogosult, feldolgozásra szánt paradicsomokra vonatkozik.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

Az ilyen paradicsomot termesztő mezőgazdasági termelők részére a IV. cím 10g. fejezetében megállapított feltételek mellett jár kiegészítő támogatás.

(2)   A tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a IV. cím 10g. fejezetében foglalt feltételeknek megfelelően azon mezőgazdasági termelőknek kell megadni, akik az alábbiak közül egy vagy több, a 2201/96/EK rendeletben és a 2202/96/EK rendeletben foglalt támogatási rendszer szerint támogatásra jogosult, az érintett tagállam által meghatározott gyümölcs- és zöldségfélét termelnek:

(3)   A nemzeti felső határok (1) bekezdésben említett, paradicsomokra vonatkozó összetevői a következőképpen alakulnak:

(4)   A nemzeti felső határok (2) bekezdésben említett, az egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó összetevői a következőképpen alakulnak:

14.

A 71g. cikket el kell hagyni.

15.

A 71k. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A gyümölcsre és zöldségre vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében azonban az új tagállamok 2008. április 1-jéig, vagy az egységes támogatási rendszer első alkalmazási évét megelőző év augusztus 1-jéig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról.”

16.

A IV. cím a 10f. fejezet után az alábbi fejezetekkel egészül ki:

„10g. FEJEZET

ÁTMENETI GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGTÁMOGATÁS

110t. cikk

Területalapú átmeneti támogatások

(1)   A 68b. cikk (1) bekezdésének vagy a 143bc. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az ezen rendelkezésekben említett időszakban az e fejezetben foglalt feltételek mellett területalapú átmeneti támogatás adható bizonyos, a tagállamok által meghatározott feldolgozásra szánt paradicsomfajtákat termesztő mezőgazdasági termelőknek.

(2)   A 68b. cikk (2) bekezdésének vagy a 143bc. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén az e rendelkezésekben említett időszakban az e fejezetben foglalt feltételek mellett átmeneti területalapú támogatás adható bizonyos, a tagállamok által meghatározott feldolgozásra szánt, a 68b. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében felsorolt gyümölcs- és zöldségfajtákat termesztő mezőgazdasági termelőknek.

110u. cikk

A támogatás összege és a jogosultság

(1)   A tagállamok a paradicsom, illetve a 68b. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt valamennyi gyümölcs és zöldség termesztésére használt hektárokra jutó támogatást objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontok alapján határozzák meg.

(2)   A támogatások teljes összege semmilyen esetben sem haladhatja meg a 64. cikk (2) bekezdésével vagy a 143bc. cikkel összhangban megállapított felső határt.

(3)   A támogatást csak olyan területekre vonatkozóan kell megadni, amelyeken a 2201/1996/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt termékké történő feldolgozásra vonatkozó szerződés keretében folyik a termelés.

(4)   Az egyes tagállamok további objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokhoz köthetik a közösségi támogatás odaítélését – beleértve, hogy feltételül szabhatják a mezőgazdasági termelőknek a termelői szervezetben vagy a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 26-i 1182/2007/EK tanácsi rendelet (20) 4. vagy 7. cikke értelmében elismert termelői szervezetekben való tagságát.

(5)   A tagállamok 2007. november 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a 68b. cikk vagy a 143bc. cikk alkalmazásáról hozott döntésükről, a 68b. cikk vagy a 143bc. cikk szerint visszatartott összegről és az e cikk első bekezdésben említett kritériumokról.

10h. FEJEZET

BOGYÓS GYÜMÖLCSÖK ÁTMENETI TÁMOGATÁSA

110v. cikk

Bogyós gyümölcsök támogatása

(1)   A 2012. december 31-ével záródó időszakban átmeneti területalapú támogatást kell alkalmazni a feldolgozásra termelt, a 0810 10 00 KN-kód alá tartozó szamócára és a 0810 20 10 KN-kód alá tartozó málnára vonatkozóan.

(2)   A támogatást csak olyan területekre vonatkozóan kell megadni, amelyeken a 2201/1996/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt termékké történő feldolgozásra vonatkozó szerződés keretében folyik a termelés.

(3)   A közösségi támogatás összege hektáronként és évente 230 EUR.

(4)   A tagállamok a közösségi támogatás mellett állami támogatást nyújthatnak. A közösségi és állami támogatás teljes összege nem lehet több, mint hektáronként és évente 400 EUR.

(5)   A támogatás az egyes tagállamoknak csak az alábbiak szerint odaítélt maximális nemzeti garantált területek vonatkozásában fizetendő:

Ha egy adott évben egy adott tagállamban a jogosult terület meghaladja a maximális nemzeti garantált területet, a (3) bekezdésben említett támogatási összeget a maximális nemzeti garantált terület túllépésének arányában csökkenteni kell.

(6)   A 143a. és 143c. cikk a bogyós gyümölcsök átmeneti támogatására nem alkalmazható.

17.

A 143b. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az új tagállamok legkésőbb a csatlakozás időpontjában dönthetnek úgy, hogy a közvetlen kifizetéseket – a IV. cím 5. fejezetében meghatározott, az energianövényekre vonatkozó támogatás és a bogyós gyümölcsökre vonatkozóan a IV. cím 10h. fejezetében meghatározott átmeneti támogatások kivételével – a (9) bekezdésben említett alkalmazási időtartam alatt felváltják a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított egységes területalapú támogatási rendszerrel.”

18.

A 143. cikk (3) bekezdésének harmadik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

19.

A 143ba. pont után a szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„143bb. cikk

Elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás

(1)   A 143b. cikktől eltérve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást nyújtanak az egységes területalapú támogatási rendszer alapján jogosult mezőgazdasági termelőknek. A támogatást objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell nyújtani, mint a VII. melléklet M. pontjának első bekezdésében foglaltak, és az azon bekezdésben kijelölt reprezentatív időtartamra vonatkoztatva.

(2)   Az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás a nemzeti felső határoknak a 71c. cikkben említett, a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó összetevőjének határain belül nyújtható.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, valamennyi érintett új tagállam 2007. november 1-jéig, objektív kritériumok alapján dönthet úgy, hogy az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás esetében a bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb felső határt alkalmaz.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás céljából rendelkezésre bocsátott összegek nem tartoznak bele a 143b. cikk (3) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe.

(5)   A 143a. és 143c. cikk az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatásra nem alkalmazható.

(6)   Tényleges vagy várható örökség esetén az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást a mezőgazdasági üzemet öröklő mezőgazdasági termelőnek kell nyújtani, amennyiben ez a termelő az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult.

143bc. cikk

Átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás

(1)   A 143b. cikktől eltérve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2007. november 1-jéig határozhatnak úgy, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig visszatartják a nemzeti felső határoknak a 41. cikkben a 0702 00 00 KN-kód alá eső paradicsomra vonatkozóan említett összetevőjének legfeljebb 50 %-át.

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A paradicsomot termesztő mezőgazdasági termelők részére a IV. cím 10g. fejezetében megállapított feltételek mellett jár kiegészítő támogatás.

(2)   Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok a 143b. cikktől eltérve 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy

Ebben az esetben az érintett tagállam – a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott felső határon belül – évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást azoknak a mezőgazdasági termelőknek kell megadni, akik a 68b. cikk (2) bekezdésében felsorolt, az érintett tagállam által meghatározott egy vagy több gyümölcsöt és zöldséget termelnek.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás céljából rendelkezésre bocsátott összegek nem tartoznak bele a 143b. cikk (3) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe.

(4)   A 143a. és 143c. cikk az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatásra nem alkalmazandó.”

20.

A 145. cikkben a dc) pontot követően a szöveg a következő ponttal egészül ki:

21.

A 155. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„155. cikk

Egyéb átmeneti szabályok

A 152. és a 153. cikkben említett rendeletekben, valamint a 404/93/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2202/96/EK és az 1260/2001/EK rendeletben előírt szabályozásról az e rendeletben meghatározott – nevezetesen az 1259/1999/EK rendelet 4. és 5. cikkének és mellékletének és az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének alkalmazásával összefüggő – szabályozásra való átállás, valamint az 1035/72/EGK rendeletben meghatározott fejlesztési tervekre vonatkozó rendelkezésekről az e rendelet 83–87. cikkében említett rendelkezésekre való átállás megkönnyítéséhez szükséges további intézkedéseket az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni. A 152. és a 153. cikkben említett rendeletek és cikkek a VII. mellékletben említett referenciaösszegek megállapítása céljából továbbra is alkalmazandók.”

22.

A mellékletek e rendelet II. mellékletének megfelelően módosulnak.

1.

A 32. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében a „VII. mellékletben”-t a „vagy a VIII. mellékletben”-nel kell kiegészíteni.

2.

A VII. mellékletet követően a szöveg a következő melléklettel egészül ki:

a)

folytatódhat, amíg véget nem ér; vagy

b)

módosítható, hogy megfeleljen e rendelet követelményeinek; vagy

c)

helyettesíthető e rendelet alapján jóváhagyott, új operatív programmal.