EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32003R1981

A Bizottság 1981/2003/EK rendelete (2003. október 21.) a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a terepmunka szempontjai és az imputálási eljárások tekintetében történő végrehajtásárólEGT vonatkozású szöveg.

OJ L 298, 17.11.2003, p. 23–28 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)
Special edition in Czech: Chapter 16 Volume 001 P. 241 - 246
Special edition in Estonian: Chapter 16 Volume 001 P. 241 - 246
Special edition in Latvian: Chapter 16 Volume 001 P. 241 - 246
Special edition in Lithuanian: Chapter 16 Volume 001 P. 241 - 246
Special edition in Hungarian Chapter 16 Volume 001 P. 241 - 246
Special edition in Maltese: Chapter 16 Volume 001 P. 241 - 246
Special edition in Polish: Chapter 16 Volume 001 P. 241 - 246
Special edition in Slovak: Chapter 16 Volume 001 P. 241 - 246
Special edition in Slovene: Chapter 16 Volume 001 P. 241 - 246
Special edition in Bulgarian: Chapter 16 Volume 001 P. 174 - 179
Special edition in Romanian: Chapter 16 Volume 001 P. 174 - 179
Special edition in Croatian: Chapter 16 Volume 001 P. 73 - 78

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2003/1981/oj

32003R1981



Hivatalos Lap L 298 , 17/11/2003 o. 0023 - 0028


A Bizottság 1981/2003/EK rendelete

(2003. október 21.)

a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a terepmunka szempontjai és az imputálási eljárások tekintetében történő végrehajtásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló, 2003. június 16-i 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 15. cikke (2) bekezdése e) pontjára,

mivel:

(1) Az 1177/2003/EK rendelet közös keretet hozott létre a jövedelmekre és életkörülményekre, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés szintjére és összetételére vonatkozó összehasonlítható és aktuális keresztmetszeti, valamint longitudinális adatokat felölelő közösségi statisztikák módszeres előállításához nemzeti és európai uniós szinten.

(2) Az 1177/2003/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének e) pontja értelmében terepmunka szempontjaira és imputálási eljárásokra vonatkozó módszerek és meghatározások összehangolásához végrehajtási intézkedések szükségesek.

(3) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a statisztikai programbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A terepmunkával kapcsolatos szempontokat, ideértve a háztartási és személyi azonosító számokat, a helyettesítések alkalmazására vonatkozó szabályokat és iránymutatásokat, valamint az imputálási eljárásokat a melléklet tartalmazza.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. október 21-én.

a Bizottság részéről

Pedro Solbes Mira

a Bizottság tagja

[1] HL L 165., 2003.7.3., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. MEGHATÁROZÁSOK

E rendelet alkalmazásában az EU-SILC longitudinális komponensére az alábbi meghatározások alkalmazandók:

a) Kiindulási minta: a háztartásokat és személyeket tartalmazó minta, az EU-SILC-be való kiválasztáskor.

b) Mintaszemélyek: az eredeti mintában szereplő háztartások meghatározott korhatár feletti tagjainak összessége vagy részhalmaza.

c) A mintaszemélyek meghatározására használt korhatár:

Egy négyéves panelvizsgálat esetében ez a korhatár nem lehet magasabb, mint a 14. életév. Cím- vagy háztartásmintákat alkalmazó, négyéves panelvizsgálatot végző országoknál a kiindulási mintában szereplő valamennyi, a háztartásnak a 14. életévét betöltő tagja mintaszemélynek tekintendő. A személyi mintát alkalmazó, négyéves panelvizsgálatot végző országoknál ez háztartásonként legalább egy ilyen személy kiválasztását jelenti.

Hosszabb panelvizsgálati időszak esetében a fenti minimum korhatár alacsonyabb. A nyolc évet meghaladó panelvizsgálati időszak esetében a kiindulási mintában szereplő összes korcsoport mintaszemélynek minősül, és a mintaszemély nők által a panelvizsgálat ideje alatt világra hozott gyermekeket is szerepeltetni kell a mintaszemélyek között.

d) Mintaháztartás: legalább egy mintaszemélyt tartalmazó háztartás. A mintaháztartást részletes adatok felvétele vagy összeállítása céljából vonják be az EU-SILC-be, ha legalább egy 16. életévét betöltött mintaszemélyt tartalmaz.

e) Lakótársak (nem mintaszemélyek): a mintaháztartás fentiekben mintaszemélyként meghatározottakon kívüli tagjai.

f) A háztartás jelenlegi tagjai: a háztartás tagjai az adatok felvételekor vagy összeállításakor. A személyek háztartás tagjaként történő besorolásának feltételeit a meghatározásokról és frissített meghatározásokról szóló 1980/2003/EK bizottsági rendelet [1] I. melléklete állapítja meg.

g) A háztartás korábbi tagja: olyan személy, aki már nem tagja a háztartásnak, és akit az előző hullámban sem vettek nyilvántartásba annak a háztartásnak a tagjaként, de a jövedelmi referencia-időszak alatt legalább három hónapig a háztartásban élt.

h) Teljes háztartás:

A mintaháztartás akkor tekinthető teljesnek (egésznek), ha az egyetlen háztartás marad anélkül, hogy abból további háztartás képződne vagy a háztartás megszűnne, amennyiben az előző hullámhoz képest az összetételében változások történnek elhalálozás miatt, a tagoknak az adatfelvétel köréből való kiválása miatt, mert a lakótársak elhagyták a háztartást, a háztartáshoz új tagok csatlakoztak vagy gyermekek születtek.

i) Eredeti/Felbomlott háztartás:

Az x hullámhoz tartozó mintaháztartás akkor tekinthető "felbomlottnak", ha az x hullámhoz tartozó mintaszemélyek az x + 1 hullám idején egynél több magánháztartásban rezidensek a célsokaságba tartozó nemzeti területeken.

A felbomlást követően az így létrejött háztartások közül egyet (és csak egyet) "eredeti" háztartásként kell maghatározni, a többi vagy többiek pedig "felbomlott" háztartásnak minősülnek.

Az "eredeti" és "felbomlott" háztartások megkülönböztetésére az alábbi megközelítést kell használni:

- ha az x hullámhoz tartozó bármelyik mintaszemély változatlanul az utolsó hullámmal megegyező címen lakik, az ilyen személy háztartása az "eredeti" háztartás. Az összes elköltözött mintaszemély egy vagy több "felbomlott" háztartást alkot,

- ha az utolsó hullámhoz tartozó címen nem lakik mintaszemély, az eredeti háztartás annak a mintaszemélynek a háztartása, akinek az utolsó hullám nyilvántartásában a legalacsonyabb a személyi azonosító száma. Ha ez a személy már nem él vagy már nem a célsokaság nemzeti területén található magánháztartásban él, az eredeti háztartás a legalacsonyabb személyi azonosító számmal rendelkező mintaszemély háztartása.

j) Összeolvadás:

Az előző hullámból a különböző mintaháztartások mintaszemélyei közösen új háztartást hoznak létre.

Az EU-SILC keresztmetszeti és longitudinális komponensére a következő meghatározások alkalmazandóak:

k) Személyi azonosító szám: a "háztartás-nyilvántartásban" az a szám, amelyet akkor rendelnek hozzá a személyhez, amikor a háztartás tagjaként először nyilvántartásba veszik. A keresztmetszeti komponensben, valamint az új háztartások esetében a longitudinális komponensben, az azonosítónak meg kell felelnie a "háztartás-nyilvántartásban" az adott személy sorpozíciójának.

2. SZEMÉLYEK ÉS HÁZTARTÁSOK AZONOSÍTÓ SZÁMAI

2.1. Háztartás-azonosító szám

1. A keresztmetszeti komponensben a rögzített háztartás-azonosító egy folyamatos sorszám.

2. A longitudinális komponensben a háztartás-azonosító a háztartás számából és a felbomlási számból áll. A háztartás száma folyamatos sorszám. Az első hullám felbomlási számának értéke minden esetben "00".

Ha egy háztartás teljes marad, megtartja a háztartás-azonosító számot és a felbomlási számot egyik hullámról a másikra.

Felbomlott háztartás esetén az eredeti háztartás megtartja a háztartás-azonosító számot és a felbomlási számot egyik hullámról a másikra. Az egyéb háztartások, vagyis a felbomlott háztartások megtartják ugyanazt a háztartás-azonosító számot, de megkapják a soron következő, saját felbomlási számot.

Két mintaháztartás összeolvadása esetén, ha az új háztartás továbbra is az egyik korábbi lakcímen található, megmarad annak a háztartásnak az azonosító száma és felbomlási száma, amely az előző hullámban az adott lakcímen volt található. Ha az új háztartás új címen található, azon mintaszemély háztartásának a háztartás-azonosító számát és felbomlási számát kell használni, akinek ekkor a "háztartás-nyilvántartásban" a legalacsonyabb a személyi azonosító száma.

2.2. Személyi azonosító szám

1. A keresztmetszeti és longitudinális komponensekben a személyi azonosító szám a háztartás-azonosítóból és a személyi azonosítóból áll.

2. Az adatfelvétel minden évében a longitudinális komponensben a háztartás részévé váló bármely új személy személyi azonosítójának kialakításához a legmagasabb alkalmazott személyi azonosítóhoz hozzá kell adni 1-et, és ehhez társul a háztartás-azonosító szám.

3. A longitudinális komponens tekintetében a háztartás-azonosító annak a háztartásnak az azonosító száma, amelyben a személy először megjelent a panelvizsgálat során.

4. A longitudinális komponensben a személyi azonosító változatlan marad mindaddig, amíg a személy a panelvizsgálatban részt vesz.

3. INFORMÁCIÓGYŰJTÉS

1. Az eredeti háztartásban össze kell gyűjteni a háztartás jelenlegi tagjaira vonatkozó összes szükséges információt, a háztartás korábbi tagjaira vonatkozó bázisinformációt és a háztartás előző hullámhoz tartozó azon tagjaira vonatkozó bázisinformációt, akik már nem tagjai a háztartásnak.

2. A felbomlott háztartásban csak a háztartás jelenlegi tagjaira vonatkozó összes szükséges információt kell összegyűjteni.

3. A háztartás jelenlegi tagjaira vonatkozó összes szükséges információt, a háztartás korábbi tagjaira vonatkozó bázisinformációt és a háztartás előző hullámhoz tartozó azon tagjaira vonatkozó bázisinformációt, akik már nem tagjai a háztartásnak az 1983/2003/EK bizottsági rendelet [2] határozza meg az elsődleges célváltozók jegyzékében.

4. Ha egy mintaszemély több mint egy évig részt vesz az adatfelvételben, információt kell gyűjteni arról, hogy a kérdéses személy ugyanazon a lakcímen maradt-e vagy egyik évről a másikra másik lakcímre költözött.

4. A HÁZTARTÁSI KÉRDŐÍV VÁLASZADÓJA

1. Az adatfelvételt a háztartás egészére vonatkozó és a háztartás egyes tagjaira vonatkozó általános információkkal kapcsolatban a háztartás (egy vagy több) tagjával végzik. A háztartás válaszadója az alábbi prioritások alapján kerül kiválasztásra:

- 1. prioritás: a lakhatásért felelős személy.

- 2. prioritás: a háztartás 16. életévét betöltött tagja, aki az információ nyújtására a legalkalmasabb.

2. Az EU-SILC longitudinális komponensének második és azt követő hullámaiban a háztartás válaszadójának kiválasztására az alábbi prioritás-jegyzék szerint kerül sor:

- 1. prioritás: a háztartás válaszadója az utolsó hullámban.

- 2. prioritás: egy 16. életévét betöltött "mintaszemély", elsőbbséget biztosítva a lakhatásért felelős vagy az információ nyújtására legalkalmasabb személynek.

- 3. prioritás: egy "nem mintaszemély", aki betöltötte a 16. életévét.

5. A MINTAVÉTEL VÉGREHAJTÁSA

1. Az elért válaszolási arány maximalizálása érdekében minden tagállam követi a saját "legjobb gyakorlatával" összhangban álló, megfelelő eljárásokat. Lakossági felvétel esetén legalább háromszori visszatérés (összesen négy felkeresés) szükséges, mielőtt egy háztartást vagy személyt nem válaszolónak nyilvánítanak, kivéve ha döntő érvek bizonyítják, hogy ez nem lehetséges (az együttműködés egyértelmű megtagadása, a kérdező biztonságát veszélyeztető körülmények stb.).

2. Az EU-SILC egy valószínűségi minta kiválasztásán és végrehajtásán alapul. Szabályként a felmérésbe sorolt egységek pontosan megegyeznek azokkal az egységekkel, amelyeket a mintavételi tervvel összhangban választottak ki a célra, vagyis amelyeket nem helyettesítenek más egységek.

3. Az adatfelvétel eredményeiben szereplő minden egyes háztartásról és személyről nyilvántartást kell vezetni, megkülönböztetve i. a sikeresen megkérdezett jogosult egységeket, ii. a nem sikeresen megkérdezett jogosult egységeket, iii. kiválasztott egységeket, amelyek nem bizonyultak jogosultnak a felmérésben való részvételre, és iv. nem sikeresen megkérdezett egységeket, amelyek jogosultságát nem lehetett megállapítani. A jogosult egységek nem sikeres megkérdezésének okait nyilvántartásba kell venni, meghatározva legalább ennek fő csoportjait, úgy mint a kapcsolat hiánya, válasz megtagadása vagy a jogosult nem tud válaszolni (pl. betegség). Ugyancsak nyilvántartásba kell venni a jogosulatlannak talált egységek és a bizonytalan jogosultsági csoportba sorolt egységek körülményeit.

4. A helyettesítő válaszadások arányát a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani a jövedelem változói esetében és minden olyan változó esetében, amely a háztartásnak legalább egy, 16. életévét betöltött tagjához szükséges.

5. A keresztmetszeti komponensben és a longitudinális komponenst alkotó minden egyes panelvizsgálat első évében csak akkor engedélyezett az ellenőrzött pótcímezés, ha a válaszadási arány 60 % alá esik, és az alábbi események egyike következik be:

- a címmel nem lehet kapcsolatba lépni, mert az nem található vagy nem érhető el,

- a címmel a kapcsolatfelvétel megtörtént, de az adatfelvételt nem fejezték be, mert a háztartás megtagadja az együttműködést, a háztartás minden tagja ideiglenesen házon kívül van, vagy a háztartás nem tud választ adni.

A longitudinális komponens második és azt követő hullámaiban a panelben a helyettesítés nem engedhető meg.

Különleges eljárásokat kell követni kell annak biztosítása érdekében, hogy a helyettesítés folyamata a lehető legteljesebb mértékben ellenőrzés alatt maradjon. Ez magában foglalja olyan mintavételi terv alkalmazását is, amely biztosítja, hogy a kiválasztott helyettesítők főbb jellemzőik tekintetében pontosan megegyeznek a helyettesített egységekkel. Helyettesítések csak azt követően engedélyezhetők, hogy különleges erőfeszítéseket tettek a visszautasító felek meggyőzésére, és megfelelően ütemezve kapcsolatfelvételi kísérletet tesznek minden nem válaszoló egységnél. A háztartás nem helyettesíthető ugyanazon a lakcímen található, a minta részét nem képező háztartással.

6. AZ ADATFELVÉTEL IDŐTARTAMA ÉS IDŐPONTJA

1. A kérdéses válaszadó esetében a jövedelmi referencia-időszak vége és az adatfelvétel időpontja között eltelt idő lehetőség szerint nem haladja meg a nyolc hónapot. Ez egyaránt vonatkozik a háztartás- és személymintákra, függetlenül attól, hogy az alkalmazott referencia-időszakot a teljes mintára naptári napokban rögzítették vagy mozgó referencia-időszakot alkalmaznak, amelyet az egyes háztartások vagy személyek adatfelvételének időpontja szerint állapítottak meg.

2. Az 1. ponttól eltérően a jövedelmi referencia-időszak vége és az aktuális változókra vonatkozó adatfelvétel időpontja között nem telhet el 12 hónapnál több idő, ha a jövedelemváltozókat a nyilvántartásokból gyűjtik össze.

3. Ha az összes adatot terepen történő adatfelvétel során gyűjtötték, és rögzített jövedelmi referencia-időszakot alkalmaznak, a mintára vonatkozó adatgyűjtés teljes időtartama lehetőség szerint négy hónapnál nem több.

4. Ha az adatokat terepen történő adatfelvétel során gyűjtötték mozgó jövedelmi referencia-időszak alkalmazásával, és a terepmunka időtartalma meghaladja a három hónapot, a teljes éves mintát körülbelül egyenlő arányban kell felosztani a terepmunkával töltött hónapok között. Ebben az esetben a keresztmetszeti komponens és a longitudinális komponens minden egyes hulláma tekintetében a terepmunka összes időtartalma nem haladhatja meg a 12 hónapot.

5. A longitudinális komponens esetében egy adott egység (háztartás vagy személy) adatai összegyűjtése vagy összeállítása időtartalmának az egymást követő hullámok között a legnagyobb mértékben meg kell közelítenie a 12 hónapot.

7. IMPUTÁLÁSI ELJÁRÁSOK

7.1. Hiányzó adatfajták

1. Lefedési és mintakiválasztási hibák: például abban az esetben, ha a mintavételi keret nem képviseli a célsokaság egységeit, vagy ha az egységek kiválasztásának valószínűsége torzult, vagy más mintakiválasztási hibák következnek be.

2. Nem válaszoló egység: a mintába beválasztott teljes egységekre (háztartásokra és/vagy személyekre) vonatkozó információ hiányos.

3. Részben nem válaszoló egység: néhány, de nem az összes, adatfelvételre jogosult és kiválasztott személy adatfelvétele sikeres.

4. Nem válaszoló elemek: egy mintaegység adatfelvétele sikeres, de az összegyűjtött információ hiányos.

7.2. Az imputálási eljárás jellemzői

Az adatokra kétféle megközelítés alkalmazható (amelyek kombinálhatók):

- Imputálás: hiányzó információ generálása az adatállományban fennálló belső statisztikai kapcsolatok alapján.

- Modellezés: az adatállományon kívüli jelentős összefüggéseket és információkat alkalmazza.

Az eljárásnak meg kell őriznie a változók szórását és a változók közötti korrelációt. Előnyben részesülnek azok a módszerek, amelyek "hibakomponenseket" építenek be az imputált értékekbe azokkal szemben, amelyek egyszerűen imputálnak egy várt értéket.

Előnyben részesülnek a korrelációs struktúrát (vagy a változók együttes eloszlásának más jellemzőit) figyelembe vevő módszerek a marginális vagy egyváltozós megközelítésekkel szemben.

[1] HL L 298., 2003.11.17., 1. o.

[2] HL L 298., 2003.11.17., 34. o.

--------------------------------------------------

Top