EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 22019A1024(01)

Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövege

ST/11510/2018/ADD/1

OJ L 271, 24.10.2019, p. 15–29 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of entry into force unknown (pending notification) or not yet in force., Date of effect: 01/01/1001

24.10.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/15


AZ EREDETMEGJELÖLÉSEKRŐL ÉS A FÖLDRAJZI JELZÉSEKRŐL SZÓLÓ LISSZABONI MEGÁLLAPODÁS GENFI SZÖVEGE

Cikkek jegyzéke

I. fejezet:

Bevezető és általános rendelkezések

1. cikk:

Értelmező rendelkezések

2. cikk:

Tárgy

3. cikk:

Illetékes hatóság

4. cikk:

Nemzetközi lajstrom

II. fejezet:

Bejelentés és nemzetközi lajstromozás

5. cikk:

Bejelentés

6. cikk:

Nemzetközi lajstromozás

7. cikk:

Díjak

8. cikk:

A nemzetközi lajstromozás érvényességének időtartama

III. fejezet:

Oltalom

9. cikk:

Oltalom nyújtására irányuló kötelezettségvállalás

10. cikk:

A Szerződő Felek joga és más jogi eszközök szerinti oltalom

11. cikk:

A lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalma

12. cikk:

A köznevesült elnevezéssé válás elleni oltalom

13. cikk:

Az egyéb jogok tiszteletben tartására vonatkozó biztosítékok

14. cikk:

Végrehajtási eljárások és jogorvoslatok

IV. fejezet:

A nemzetközi lajstromozás elutasítása és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedések

15. cikk:

Elutasítás

16. cikk:

Elutasítás visszavonása

17. cikk:

Átmeneti időszak

18. cikk:

Az oltalom elismeréséről szóló értesítés

19. cikk:

Megsemmisítés

20. cikk:

A nemzetközi lajstrommal kapcsolatos módosítások és egyéb bejegyzések

V. fejezet:

Közigazgatási rendelkezések

21. cikk:

A Lisszaboni Unió tagsága

22. cikk:

A Különleges Unió Közgyűlése

23. cikk:

Nemzetközi Iroda

24. cikk:

Pénzügyek

25. cikk:

Végrehajtási Szabályzat

VI. fejezet:

Felülvizsgálat és módosítás

26. cikk:

Felülvizsgálat

27. cikk:

Egyes cikkek Közgyűlés általi módosítása

VII. fejezet:

Záró rendelkezések

28. cikk:

Csatlakozás ehhez a szöveghez

29. cikk:

A megerősítések és csatlakozások hatályossá válásának időpontja

30. cikk:

A fenntartások kizárása

31. cikk:

A Lisszaboni Megállapodás és az 1967. évi szöveg alkalmazása

32. cikk:

Felmondás

33. cikk:

Az e szöveg nyelvei; Aláírás

34. cikk:

Letétbe helyezés

I. FEJEZET

Bevezető és általános rendelkezések

1. cikk

Értelmező rendelkezések

Kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában e szöveg alkalmazásában:

i.

„Lisszaboni Megállapodás”: az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, 1958. október 31-i Lisszaboni Megállapodás;

ii.

„az 1967. évi szöveg”: az 1967. július 14-én Stockholmban átdolgozott, majd 1979. szeptember 28-án módosított Lisszaboni Megállapodás;

iii.

„e szöveg”: az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, az e szöveg szerinti Lisszaboni Megállapodás;

iv.

„Végrehajtási Szabályzat”: a 25. cikkben említett Végrehajtási Szabályzat;

v.

„Párizsi Egyezmény”: az ipari tulajdon oltalmára 1883. március 20-án létesült Párizsi Egyezmény átdolgozott és módosított szövege;

vi.

„eredetmegjelölés”: a 2. cikk (1) bekezdésének i. pontjában említett elnevezés;

vii.

„földrajzi jelzés”: a 2. cikk (1) bekezdésének ii. pontjában említett jelzés;

viii.

„nemzetközi lajstrom”: a Nemzetközi Iroda által a 4. cikkel összhangban vezetett nemzetközi lajstrom, amely az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozására vonatkozó adatok hivatalos gyűjteménye, függetlenül a hordozótól, amelyen ezeket az adatokat tárolják;

ix.

„nemzetközi lajstromozás”: a nemzetközi lajstromban rögzített nemzetközi lajstromozás;

x.

„bejelentés”: a nemzetközi lajstromozásra irányuló bejelentés;

xi.

„lajstromozott”: az e szöveggel összhangban a nemzetközi lajstromba bejegyzett;

xii.

„földrajzi származási terület”: a 2. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi terület;

xiii.

„határokon átnyúló földrajzi terület”: egymással szomszédos Szerződő Felek területén található vagy azokat magában foglaló földrajzi terület;

xiv.

„Szerződő Fél”: az az állam vagy kormányközi szervezet, amely részese e szövegnek;

xv.

„származási terület szerinti Szerződő Fél”: az a Szerződő Fél, amelynek területén az adott földrajzi származási terület található, vagy azok a Szerződő Felek, amelyek területén a határokon átnyúló földrajzi származási terület található;

xvi.

„illetékes hatóság”: a 3. cikknek megfelelően kijelölt szervezet;

xvii.

„kedvezményezettek”: azok a természetes vagy jogi személyek, amelyek a származási hely szerinti Szerződő Fél joga értelmében jogosultak az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatára;

xviii.

„kormányközi szervezet”: az a kormányközi szervezet, amely a 28. cikk (1) bekezdésének iii. pontja alapján e szöveg részesévé válhat;

xix.

„Szervezet”: a Szellemi Tulajdon Világszervezete;

xx.

„főigazgató”: a Szervezet főigazgatója;

xxi.

„Nemzetközi Iroda”: a Szervezet Nemzetközi Irodája.

2. cikk

Tárgy

(1)   [Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések] E szöveg a következőkre vonatkozik:

i.

a származási hely szerinti Szerződő Fél területén oltalom alá eső, valamely földrajzi terület nevéből álló vagy azt tartalmazó elnevezés, vagy az adott területre vonatkozóként ismert más elnevezés, amelynek célja, hogy a terméket a szóban forgó földrajzi területről származóként jelölje meg, ahol a termék minősége vagy tulajdonságai kizárólag vagy lényegében a földrajzi környezetnek tulajdoníthatók, a természetes és emberi tényezőket is beleértve, és amely a termék hírnevét biztosítja; valamint

ii.

a származási hely szerinti Szerződő Fél területén védett bármely jelzés, amely valamely földrajzi terület nevéből áll vagy azt tartalmazza, illetve bármely más, az adott területre vonatkozóként ismert jelzés, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegében ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható.

(2)   [Lehetséges földrajzi származási területek] Az (1) bekezdésben leírt földrajzi származási terület állhat a származási hely szerinti Szerződő Fél teljes területéből, illetve a származási hely szerinti Szerződő Fél területén található régióból, helységből vagy helyből. Ez nem zárja ki e szövegnek az olyan, az (1) bekezdésben ismertetett földrajzi származási terület tekintetében történő alkalmazását, amely határokon átnyúló földrajzi területből vagy annak egy részéből áll.

3. cikk

Illetékes hatóság

Az egyes Szerződő Felek kinevezik azt a szervezetet, amely e szövegnek a területükön történő végrehajtásáért, valamint az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat értelmében a Nemzetközi Irodával folytatott kommunikációért felelnek. A Szerződő Fél az ilyen illetékes hatóság nevét és elérhetőségeit a Végrehajtási Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően közli a Nemzetközi Irodával.

4. cikk

Nemzetközi lajstrom

A Nemzetközi Iroda nemzetközi lajstromot vezet, amely tartalmazza az e szöveg alapján, a Lisszaboni Megállapodás és az 1967. évi szöveg vagy mindkettő alapján végzett nemzetközi lajstromozásokat, valamint az ezekkel a nemzetközi lajstromozásokkal kapcsolatos adatokat.

II. FEJEZET

Bejelentés és nemzetközi lajstromozás

5. cikk

Bejelentés

(1)   [Benyújtás helye] A bejelentéseket a Nemzetközi Irodához kell benyújtani.

(2)   [Az illetékes hatóság által benyújtott bejelentés] A (3) bekezdés értelmében valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentést az illetékes hatóság nyújtja be a következők nevében:

i.

a kedvezményezettek; vagy

ii.

az a természetes vagy jogi személy, amely a származási hely szerinti Szerződő Fél joga szerint képes a kedvezményezetteknek az eredetmegjelölésben vagy földrajzi jelzésben megtestesülő jogait vagy más jogokat érvényesíteni.

(3)   [Közvetlen bejelentés]

a)

A (4) bekezdés sérelme nélkül és amennyiben a származási hely szerinti Szerződő Fél joga ezt lehetővé teszi, a bejelentést a (2) bekezdés ii. pontjában említett kedvezményezettek, illetve természetes vagy jogi személyek is benyújthatják.

b)

Az a) pont csak akkor érvényes, ha a Szerződő Fél nyilatkozik arról, hogy jogszabályai ezt lehetővé teszik. A Szerződő Fél ezt a nyilatkozatot a megerősítési vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor vagy bármely későbbi időpontban is megteheti. Ha a Szerződő Fél a nyilatkozatot a megerősítő vagy csatlakozási okmány letétbe helyezésekor teszi, a nyilatkozat az e szövegnek a Szerződő Fél tekintetében történő hatálybalépésétől válik érvényessé. Ha a Szerződő Fél a nyilatkozatot az e szövegnek a Szerződő Fél tekintetében történő hatálybalépése után teszi, a nyilatkozat a főigazgatóhoz való beérkezésétől számított három hónap elteltével válik érvényessé.

(4)   [Lehetséges közös bejelentés határokon átnyúló földrajzi terület esetében] Határokon átnyúló földrajzi területből álló földrajzi származási terület esetében az egymással szomszédos Szerződő Felek a megállapodásuknak megfelelően egy közösen kijelölt illetékes hatóság révén közös bejelentést nyújthatnak be.

(5)   [Kötelező tartalom] A Végrehajtási Szabályzat meghatározza azokat a kötelező adatokat, amelyeket a bejelentésnek – a 6. cikk (3) bekezdésében említetteken túlmenően – tartalmaznia kell.

(6)   [Szabadon választható tartalom] A Végrehajtási Szabályzat meghatározhatja azokat a szabadon választható adatokat, amelyeket a bejelentés tartalmazhat.

6. cikk

Nemzetközi lajstromozás

(1)   [A Nemzetközi Iroda által végzett hivatalos vizsgálat] Valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nemzetközi lajstromozására vonatkozó bejelentésnek a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott, megfelelő formában történő beérkezését követően a Nemzetközi Iroda az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést felveszi a nemzetközi lajstromba.

(2)   [A nemzetközi lajstromozás napja] A (3) bekezdés értelmében a nemzetközi lajstromozás napja az a nap, amelyen a bejelentés a Nemzetközi Irodához beérkezett.

(3)   [A nemzetközi lajstromozás napja hiányos adatok esetén] Amennyiben a bejelentés nem tartalmazza az összes alábbi adatot:

i.

az illetékes hatóság, vagy – az 5. cikk (3) bekezdése esetében – a bejelentő vagy bejelentők azonosítása;

ii.

a kedvezményezetteket és adott esetben az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személyt azonosító adatok;

iii.

az az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés, amelyet nemzetközi lajstromba kívánnak venni;

iv.

az a termék vagy termékek, amely(ek)re az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés vonatkozik;

a nemzetközi lajstromozás napja az a nap, amelyen a legutolsó hiánypótlás beérkezik a Nemzetközi Irodához.

(4)   [A nemzetközi lajstromozás közzététele és az arra vonatkozó értesítés] A Nemzetközi Iroda haladéktalanul közzétesz minden egyes nemzetközi lajstromozást, és értesíti az egyes Szerződő Felek illetékes hatóságait a nemzetközi lajstromozásról.

(5)   [A nemzetközi lajstromozás hatálybalépésének napja]

a)

A b) pont értelmében a lajstromozott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést minden olyan Szerződő Fél területén, amely a 15. cikkel összhangban nem utasította el az oltalom elismerését, vagy amely a Nemzetközi Irodának a18. cikkel összhangban megküldte az oltalom elismeréséről szóló értesítést, a nemzetközi lajstromozás napjától kezdődően oltalom alá kell helyezni.

b)

A Szerződő Fél nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót arról, hogy nemzeti vagy regionális jogszabályaival összhangban a lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés a nyilatkozatban említett naptól kezdődően oltalom alatt áll, amely nap azonban nem eshet a Végrehajtási Szabályzatban a 15. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban az elutasításra vonatkozóan meghatározott határidő lejártának napjánál későbbi időpontra.

7. cikk

Díjak

(1)   [A nemzetközi lajstromozás díja] Az egyes eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozása a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott díj megfizetéséhez kötött.

(2)   [A nemzetközi lajstromba történő egyéb bejegyzések díja] A Végrehajtási Szabályzat a nemzetközi lajstromba történő egyéb bejegyzések tekintetében, valamint a kivonatok, igazolások vagy a nemzetközi lajstrom tartalmával kapcsolatos információk kiadásáért fizetendő díjakat is meghatározzák.

(3)   [Díjcsökkentés] A Közgyűlés bizonyos eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nemzetközi lajstromozása tekintetében csökkentett díjat állapít meg, különösen akkor, ha az érintett, származási hely szerinti Szerződő Fél fejlődő ország vagy legkevésbé fejlett ország.

(4)   [Egyedi díj]

a)

Bármely Szerződő Fél nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót, hogy a nemzetközi lajstromozásból eredő oltalom csak akkor terjed ki rá, ha részére olyan díjat fizetnek meg, amely a Szerződő Félnek a nemzetközi lajstromozás érdemi vizsgálatával járó költségeit fedezi. Az ilyen egyedi díj összegét a nyilatkozatban fel kell tüntetni, és későbbi nyilatkozatokban módosítani is lehet. Az összeg nem lehet nagyobb a Szerződő Fél nemzeti vagy regionális jogszabályai által előírt, a nemzetközi eljárásból adódó megtakarításokkal csökkentett összegnél. Ezenfelül a Szerződő Fél nyilatkozatban értesítheti a főigazgatót, hogy az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés kedvezményezettek általi, a szóban forgó Szerződő Fél területén történő használatáért adminisztratív díjat számít fel.

b)

Az egyedi díj meg nem fizetése a Végrehajtási Szabályzat értelmében azzal a hatással járhat, hogy a díjat felszámító Szerződő Fél tekintetében az oltalom megszűnik.

8. cikk

A nemzetközi lajstromozás érvényességének időtartama

(1)   [Függés] A nemzetközi lajstromozás érvényességi ideje korlátlan, ami azt jelenti, hogy a lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma akkor válik szükségtelenné, ha az eredetmegjelölést alkotó elnevezés vagy a földrajzi jelzést alkotó jelzés a származási hely szerinti Szerződő Fél területén már nem áll oltalom alatt.

(2)   [Törlés]

a)

A származási hely szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága vagy – az 5. cikk (3) bekezdés esetében – az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett kedvezményezettek, illetve természetes vagy jogi személy, vagy a származási hely szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága a Nemzetközi Irodától bármikor kérheti az érintett nemzetközi lajstromozás törlését.

b)

Amennyiben a lajstromozott eredetmegjelölést alkotó elnevezés vagy a lajstromozott földrajzi jelzést alkotó jelzés a származási hely szerinti Szerződő Fél területén már nem áll oltalom alatt, a származási hely szerinti Szerződő Fél illetékes hatósága kezdeményezi a nemzetközi lajstromozás törlését.

III. FEJEZET

Oltalom

9. cikk

Oltalom nyújtására irányuló kötelezettségvállalás

Valamennyi Szerződő Fél köteles saját területén, saját jogrendszerének és gyakorlatának keretein belül, ugyanakkor e szöveg feltételeivel összhangban biztosítani a lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát, amely a saját területén elutasítás, lemondás, megsemmisítés vagy törlés tárgyát is képezheti, tudomásul véve, hogy azok a Szerződő Felek, amelyek saját nemzeti vagy regionális jogszabályaikban nem tesznek különbséget az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések között, nem kötelezhetők arra, hogy nemzeti vagy regionális jogszabályaikba ilyen megkülönböztetést bevezessenek.

10. cikk

A Szerződő Felek joga vagy más jogi eszközök szerinti oltalom

(1)   [A jogszabály szerinti oltalom formája] Minden egyes Szerződő Fél szabadon választhatja meg azon jogszabály típusát, amelynek értelmében az e szövegben meghatározott oltalmat biztosítja, feltéve, hogy e jogszabály megfelel e szöveg érdemi követelményeinek.

(2)   [Egyéb eszközök szerinti oltalom] E szöveg rendelkezései semmilyen módon nem befolyásolhatják az oltalom olyan egyéb formáját, amelyet a Szerződő Fél a lajstromozott eredetmegjelölések vagy lajstromozott földrajzi jelzések tekintetében saját nemzeti vagy regionális jogszabályai, illetve bármely egyéb nemzetközi jogi eszköz értelmében biztosít.

(3)   [Egyéb jogi eszközökkel való kapcsolat] E szöveg tartalma nem mentesíti a Szerződő Feleket az egyéb nemzetközi jogi eszköz szerinti, egymás iránti kötelezettségeik alól, és nem sérti a Szerződő Felek bármely egyéb nemzetközi jogi eszköz által biztosított jogait.

11. cikk

A lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalma

(1)   [Az oltalom tartalma] E szöveg rendelkezéseinek értelmében valamely lajstromozott eredetmegjelölés vagy lajstromozott földrajzi jelzés tekintetében az egyes Szerződő Felek biztosítják a jogi eszközöket a következők megakadályozására:

a)

az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használata

i.

az ugyanolyan jellegű termékek esetében, mint amelyekre az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés vonatkozik, de amelyek nem a földrajzi származási területről származnak, vagy nem felelnek meg az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés használatára vonatkozó bármely egyéb követelménynek;

ii.

olyan termékek esetében, amelyek nem ugyanolyan jellegűek, mint amelyekre az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés vonatkozik, vagy egyes szolgáltatások esetében, amennyiben e használat a szóban forgó termékek vagy szolgáltatások és az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés kedvezményezettjei közötti kapcsolatot jelezne vagy arra utalna, és valószínűsíthetően sértené az érdekeiket, vagy adott esetben az eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek az érintett Szerződő Fél területén elterjedt hírneve miatt az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használata valószínűleg e hírnevet gátolná vagy tisztességtelen módon gyengítené, illetve azzal tisztességtelen módon élne vissza;

b)

bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges eredete, származása vagy jellege tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(2)   [Az oltalom tartalma egyes felhasználások esetében] Az (1) bekezdés a) pontja az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés utánzásának minősülő használatára is vonatkozik, még akkor is, ha feltüntetik a termékek valódi származási helyét, vagy ha az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést más nyelvre lefordítva használják, vagy ha azt olyan kifejezések kísérik, mint például „stílusú”, „jellegű”, „típusú”, „gyártmányú”, „utánzat”, „módszerű”, „készült itt:”, „fajtájú”, „hasonló” stb. (1)

(3)   [Védjegyben történő felhasználás] A 13. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a Szerződő Fél – hivatalból, amennyiben azt jogszabályai lehetővé teszik, vagy valamely érdekelt fél kérésére – elutasítja vagy megsemmisíti egy későbbi védjegy lajstromozását, ha a szóban forgó védjegy használata az (1) bekezdésben felsorolt helyzetek valamelyikét eredményezné.

12. cikk

A köznevesült elnevezéssé válás elleni oltalom

E szöveg rendelkezéseinek megfelelően a lajstromozott eredetmegjelölések és lajstromozott földrajzi jelzések nem tekinthetők úgy, mint amelyek valamely Szerződő Fél területén köznevesültek (2).

13. cikk

Az egyéb jogok tiszteletben tartására vonatkozó biztosítékok

(1)   [Korábbi védjegyjogok] E szöveg rendelkezései nem érintik a Szerződő Fél területén jóhiszeműen bejelentett vagy lajstromozott, illetve jóhiszemű használat révén szerzett korábbi védjegyeket. Amennyiben valamely Szerződő Fél a védjegy által biztosított jogokra korlátozott mértékű kivételt biztosít abban az értelemben, hogy az ilyen korábbi védjegy bizonyos körülmények között tulajdonosát nem jogosítja fel annak megakadályozására, hogy egy lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés az adott Szerződő Fél területén oltalomban részesüljön vagy használják azt, a lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés semmilyen más módon nem korlátozhatja a szóban forgó védjegy által biztosított jogokat.

(2)   [Saját név használata a vállalkozási tevékenység során] Ezen alszakasz rendelkezései senkinek sem sérthetik azt a jogát, hogy kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve, ha a nevet a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon használják.

(3)   [Növény- vagy állatfajta elnevezésén alapuló jogok] E szöveg rendelkezései senkinek sem sérthetik azt a jogát, hogy kereskedelmi tevékenység során valamely növény- vagy állatfajta nevét használja, kivéve, ha a növény- vagy állatfajta nevét a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon használják.

(4)   [Biztosítékok az elutasítás visszavonásáról vagy az oltalom elismeréséről szóló értesítés esetében] Amennyiben az a Szerződő Fél, amely a 15. cikk értelmében korábbi védjegy vagy más jog alapján történő használat miatt elutasította valamely nemzetközi lajstromozás hatályát, az e cikkben említetteknek megfelelően bejelenti az elutasítás 16. cikk szerinti visszavonását vagy az oltalom 18. cikk szerinti elismerését, az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés ebből eredő oltalma nem sértheti az említett jogot vagy használatot, kivéve, ha az oltalom elismerése a jog törlését, meg nem újítását, visszavonását vagy megsemmisítését követően történt.

14. cikk

Végrehajtási eljárások és jogorvoslatok

Valamennyi Szerződő Fél hatékony jogorvoslati eszközöket bocsát rendelkezésre a lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmához, továbbá saját jogrendszerétől és joggyakorlatától függően elrendeli, hogy az oltalmat biztosító jogi eljárásokat hatóság vagy valamely érdekelt fél – természetes vagy jogi, köz- vagy magánszektorbeli személy – is kezdeményezhesse.

IV. FEJEZET

A nemzetközi lajstromozás elutasítása és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedések

15. cikk

Elutasítás

(1)   [A nemzetközi lajstromozás hatályának elutasítása]

a)

A Végrehajtási Szabályzatban megállapított határidőn belül a Szerződő Fél illetékes hatósága értesítheti a Nemzetközi Irodát a nemzetközi lajstromozás hatályának a saját területén történő elutasításáról. Ha a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik, az elutasításról szóló értesítést az illetékes hatóság hivatalból vagy valamely érdekelt fél kérésére is megküldheti.

b)

Az elutasításról szóló értesítésben meg kell jelölni az elutasítás alapjául szolgáló valamennyi okot.

(2)   [Egyéb jogi eszközök szerinti oltalom] Az elutasításról szóló értesítés nem érintheti hátrányosan az érintett elnevezés vagy jelzés esetében annak a Szerződő Félnek a területén a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban esetlegesen elérhető bármely egyéb oltalmat, amelyre az elutasítás vonatkozik.

(3)   [Az érdekelt feleknek nyújtandó lehetőség biztosítására irányuló kötelezettség] Minden Szerződő Fél köteles észszerű lehetőséget biztosítani mindazok számára, akiknek érdekeit a nemzetközi lajstromozás érintheti, hogy az illetékes hatóságot felkérjék a nemzetközi lajstromozás elutasításának bejelentésére.

(4)   [Az elutasítás lajstromozása, közzététele és közlése] A Nemzetközi Iroda a nemzetközi lajstromban rögzíti az elutasítást és annak okait. Az elutasítást és annak okait közzéteszi, és az elutasításról szóló értesítést közli a származási hely szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságával, vagy ha a bejelentést az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően közvetlenül nyújtották be, a kedvezményezettekkel vagy az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személlyel, továbbá a származási hely szerinti Szerződő Fél illetékes hatóságával.

(5)   [Nemzeti elbánás] Mindegyik Szerződő Fél az elutasítás által érintett érdekelt felek számára ugyanazokat az igazságügyi és közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket biztosítja, mint amelyek valamely eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek nyújtandó oltalom elutasításával kapcsolatban saját állampolgárait megilletik.

16. cikk

Elutasítás visszavonása

Az elutasítás a Végrehajtási Szabályzatban meghatározott eljárásokkal összhangban vonható vissza. A visszavonást fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromban.

17. cikk

Átmeneti időszak

(1)   [Átmeneti időszak megállapításának lehetősége] A 13. cikk sérelme nélkül amennyiben a Szerződő Fél a harmadik fél általi előzetes használat alapján nem utasította el valamely nemzetközi lajstromozás hatályát, vagy az elutasítást visszavonta, illetve értesítést küldött az oltalom elismeréséről, a Végrehajtási Szabályzat értelmében meghatározott időszakot állapíthat meg a használat megszüntetésére, amennyiben azt jogszabályai lehetővé teszik.

(2)   [Átmeneti időszak bejelentése] A Szerződő Fél az Végrehajtási Szabályzatban meghatározott eljárásokkal összhangban értesíti a Nemzetközi Irodát az ilyen időszak elrendeléséről.

18. cikk

Az oltalom elismeréséről szóló értesítés

A Szerződő Fél illetékes hatósága értesítheti a Nemzetközi Irodát valamely lajstromozott eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának elismeréséről. A Nemzetközi Iroda az ilyen értesítést bejegyzi a nemzetközi lajstromba, és közzéteszi azt.

19. cikk

Megsemmisítés

(1)   [A jogok védelmének lehetősége] Valamely nemzetközi lajstromozás hatályának a Szerződő Fél területére kiterjedő, részben vagy egészben történő megsemmisítését csak akkor lehet kimondani, ha a kedvezményezettek lehetőséget kaptak jogaik védelmére. Ugyanilyen lehetőséget kell az 5. cikk (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személyek számára biztosítani.

(2)   [Értesítés, bejegyzés és közzététel] A Szerződő Fél a nemzetközi lajstromozás hatályának megsemmisítéséről értesíteni köteles a Nemzetközi Irodát, amely a megsemmisítést bejegyzi a nemzetközi lajstromba, és közzéteszi azt.

(3)   [Egyéb jogi eszközök szerinti oltalom] A megsemmisítés nem érintheti hátrányosan az érintett elnevezés vagy jelzés esetében annak a Szerződő Félnek a területén a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban esetlegesen rendelkezésre álló bármely egyéb oltalmat, amely a nemzetközi lajstromozás hatályát megsemmisítette.

20. cikk

A nemzetközi lajstrommal kapcsolatos módosítások és egyéb bejegyzések

A nemzetközi lajstromozások és a Nemzetközi Lajstromban szereplő egyéb bejegyzések módosítására vonatkozó eljárásokat a Végrehajtási Szabályzat tartalmazza.

V. FEJEZET

Adminisztratív rendelkezések

21. cikk

A Lisszaboni Unió tagsága

A Szerződő Felek ugyanannak a Különleges Uniónak a tagjai, mint amelynek a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben részes államok a tagjai, függetlenül attól, hogy részes felei-e a Lisszaboni Megállapodásnak vagy az 1967. évi szövegnek.

22. cikk

A Különleges Unió Közgyűlése

(1)   [Összetétel]

a)

A Szerződő Felek ugyanannak a Közgyűlésnek a tagjai, mint amelynek az 1967. évi szövegben részes államok a tagjai.

b)

Minden egyes Szerződő Felet egy küldött képvisel, akit helyettesek, tanácsadók és szakértők segíthetnek.

c)

Minden küldöttség saját költségeit viseli.

(2)   [Feladatok]

a)

A Közgyűlés:

i.

foglalkozik minden olyan kérdéssel, amely a Különleges Unió fenntartásával és fejlesztésével, illetve e szöveg alkalmazásával kapcsolatos;

ii.

útmutatást ad a főigazgatónak a 26. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálati értekezletek előkészítésére, figyelembe véve a Különleges Unió azon tagjainak észrevételeit, amelyek e szöveget nem erősítették meg vagy nem csatlakoztak ahhoz;

iii.

módosítja a Végrehajtási Szabályzatot;

iv.

felülvizsgálja és jóváhagyja a főigazgató Különleges Unióval kapcsolatos jelentéseit és tevékenységét, és a Különleges Unió hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja őt minden szükséges iránymutatással;

v.

megállapítja a Különleges Unió munkatervét, elfogadja kétéves költségvetését, és jóváhagyja a zárszámadást;

vi.

elfogadja a Különleges Unió pénzügyi szabályzatát;

vii.

olyan bizottságokat és munkacsoportokat alakít, amelyeket megfelelőnek tart a Különleges Unió célkitűzéseinek megvalósításához;

viii.

meghatározza, hogy ülésein megfigyelői minőségben mely államok, kormányközi és nem kormányzati szervezetek vehetnek részt;

ix.

elfogadja a 22–24. és a 27. cikk módosítását;

x.

megtesz minden egyéb szükséges intézkedést a Különleges Unió célkitűzéseinek előmozdítására, és e szövegnek megfelelően eleget tesz minden egyéb feladatának.

b)

A Szervezet által igazgatott más Uniókat is érintő kérdésekben a döntéshozatal előtt a Közgyűlés meghallgatja a Szervezet Koordinációs Bizottságának véleményét.

(3)   [Határozatképesség]

a)

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha egy adott kérdésben szavazati joggal rendelkező tagok fele jelen van a szóban forgó kérdésről való szavazáskor.

b)

Az a) pont rendelkezéseitől eltérően a Közgyűlés akkor is hozhat határozatot, ha ülésén azon tagjainak, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, kevesebb mint a fele, de legalább egyharmada jelen van, ebben az esetben azonban a határozat – az ügyrendi határozatok kivételével – csak a következő feltételekkel érvényes. A Nemzetközi Iroda az említett határozatokat közli azokkal a Közgyűlésről távol maradt tagokkal, amelyek az adott kérdésben szavazati joggal rendelkező államok, és felkéri őket, hogy a kézbesítést követő három hónapon belül írásban közöljék szavazatukat vagy tartózkodásukat. Ha e határidő lejártakor az ekként szavazó vagy tartózkodó ilyen tagok száma legalább annyi, mint amennyi az ülésen a határozatképességhez hiányzott, a határozat érvényessé válik, feltéve, hogy a megkívánt többség továbbra is fennáll.

(4)   [Döntéshozatal a Közgyűlésen]

a)

A Közgyűlés döntései során egyhangúságra törekszik.

b)

Ha a döntés nem hozható meg egyhangúlag, az adott ügyben szavazással kell határozni. Ebben az esetben

i.

minden Szerződő Fél, amely állam, egy szavazattal rendelkezik, és csak a saját nevében szavazhat; továbbá

ii.

bármely Szerződő Fél, amely kormányközi szervezet, a szavazásban tagállamai helyett olyan szavazatszámmal vehet részt, amely megegyezik az e szövegben részes tagállamai számával. Egyetlen ilyen kormányközi szervezet sem vehet részt a szavazásban, ha valamely tagállama gyakorolja a szavazati jogát, és viszont.

c)

Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag azokra az államokra vonatkoznak, amelyekre az 1967. évi szöveg kötelező, azon Szerződő Felek, amelyekre az 1967. évi szöveg nem kötelező, nem rendelkeznek szavazati joggal, ugyanakkor a csak a Szerződő Feleket érintő ügyekben kizárólag az utóbbiaknak van szavazati joga.

(5)   [Többség]

a)

A 25. cikk (2) bekezdésében és a 27. cikk (2) bekezdésében foglaltak értelmében a Közgyűlés határozatait a leadott szavazatok kétharmados többségével hozza meg.

b)

A tartózkodás nem számít szavazatnak.

(6)   [Ülésszakok]

a)

A Közgyűlést a főigazgató hívja össze, rendkívüli körülmények hiányában a Szervezet Általános Közgyűlésének ülésével azonos időszakra és helyszínre.

b)

A Közgyűlést a főigazgató rendkívüli ülésszakra hívja össze a Közgyűlés tagjai egynegyedének kérésére vagy a főigazgató saját kezdeményezése alapján.

c)

Az ülésszak napirendjét a főigazgató készíti elő.

(7)   [Eljárási szabályzat] A Közgyűlés elfogadja saját eljárási szabályzatát.

23. cikk

Nemzetközi Iroda

(1)   [Igazgatási feladatok]

a)

A nemzetközi lajstromozást és az ezzel kapcsolatos teendőket, valamint a Különleges Uniót érintő egyéb igazgatási feladatokat a Nemzetközi Iroda végzi.

b)

A Nemzetközi Iroda különösen a Közgyűlés, valamint a Közgyűlés által létrehozott szakértői bizottságok és munkacsoportok üléseit készíti elő, és a titkársági teendőket látja el.

c)

A főigazgató a Különleges Unió legfőbb tisztségviselője, és ő képviseli a Különleges Uniót.

(2)   [A Nemzetközi Iroda Közgyűlésen és egyéb üléseken betöltött szerepe] A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül vesznek részt a Közgyűlés valamennyi ülésén, a Közgyűlés által létrehozott bizottságok és munkacsoportok ülésein. A főigazgató vagy az általa kijelölt tisztviselő hivatalból ellátja e szervek titkári teendőit.

(3)   [Értekezletek]

a)

A Nemzetközi Iroda készíti elő a felülvizsgálati értekezleteket a Közgyűlés útmutatásai szerint.

b)

A Nemzetközi Iroda az ilyen előkészítés során tanácskozhat kormányközi szervezetekkel, nemzetközi, valamint nemzeti nem kormányzati szervezetekkel.

c)

A főigazgató és az általa kijelölt személyek szavazati jog nélkül részt vesznek részt a felülvizsgálati értekezletek vitáiban.

(4)   [Egyéb feladatok] A Nemzetközi Iroda ellátja az e szöveg vonatkozásában rábízott minden egyéb feladatot is.

24. cikk

Pénzügyek

(1)   [Költségvetés] A Különleges Unió bevételeit és kiadásait a Szervezet költségvetésének tisztességes és átlátható módon kell tartalmaznia.

(2)   [A költségvetés forrásai] A Különleges Unió költségvetésének bevételi forrásai a következők:

i.

a 7. cikk (1) és (2) bekezdése alapján beszedett díjak;

ii.

a Nemzetközi Iroda kiadványainak értékesítéséből származó bevételek, illetve e kiadványok szerzői jogdíja;

iii.

adományok, hagyatékok és támogatások;

iv.

bérleti díj, befektetési jövedelem, és egyéb – többek között vegyes – bevételek;

v.

a Szerződő Felek által befizetett különleges hozzájárulások, illetve a Szerződő Felektől vagy kedvezményezettektől vagy mindkettőtől származó alternatív források, ha és amennyiben az i–iv. pontban jelzett forrásokból származó bevételek nem fedezik a Közgyűlés által megszavazott költségeket.

(3)   [A díjak megállapítása; a költségvetés szintje]

a)

A (2) bekezdésben említett díjak összegét a Közgyűlés állapítja meg a főigazgató javaslata alapján. A díjakat úgy kell megállapítani, hogy a (2) bekezdésben felsorolt egyéb forrásokból származó bevételekkel együtt a Különleges Unió bevételeiből rendes körülmények között fedezni tudják a Nemzetközi Irodának a nemzetközi lajstromozási szolgáltatás nyújtásával járó költségeit.

b)

Ha a Szervezet programját és költségvetését az új költségvetési időszak kezdete előtt nem fogadják el, a főigazgatónak a kötelezettségek vállalására és a kifizetésekre irányuló felhatalmazása megegyezik az előző költségvetési időszakban érvényes mértékkel.

(4)   [A (2) bekezdés v. pontjában említett különleges hozzájárulás megállapítása] A hozzájárulás megállapításának céljából minden egyes Szerződő Fél ugyanabba az osztályba tartozik, mint amelybe a Párizsi Egyezmény összefüggésében, vagy ha a Párizsi Egyezménynek nem Szerződő Fele, akkor ugyanabba az osztályba tartozik, mint amelybe akkor tartozna, ha a Párizsi Egyezmény Szerződő Fele lenne. A nemzetközi szervezetek az I. (egyes) befizetési osztályba tartoznak, kivéve, ha a Közgyűlés ettől eltérő, egyhangú határozatot hoz. A hozzájárulást a Közgyűlés határozata szerint részben a Szerződő Fél területéről származó lajstromozások szerint kell súlyozni.

(5)   [Forgótőkealap] A Különleges Uniónak forgótőkealapja van, amely a Különleges Unió tagjai általi előzetes befizetésekből tevődik össze, ha a Különleges Unió így határoz. Ha az alap elégtelennek bizonyul, a Közgyűlés dönthet annak emeléséről. A befizetési hányadokat és a fizetési feltételeket a főigazgató javaslatára a közgyűlés határozza meg. Amennyiben a Különleges Unió bármely költségvetési időszakban többletbevétellel rendelkezik, a főigazgató javaslatára és a Közgyűlés határozata alapján a tagok által a forgótőke-alapba befizetett előlegeket a tagok részére eredeti befizetéseikkel arányosan vissza lehet fizetni.

(6)   [A székhely szerinti állam által folyósított előlegek]

a)

A Szervezet székhelyegyezménye, amelyet azzal az állammal kötöttek, amelynek területén a Szervezet székhelye található, rendelkezik arról, hogy a forgótőkealap elégtelensége esetén ez az állam előleget folyósít. Az előleg összegét és nyújtásának feltételeit az érintett állam és a Szervezet között esetenként kötött különmegállapodások határozzák meg.

b)

Mind az a) pontben említett állam, mind pedig a Szervezet jogosult arra, hogy írásbeli értesítéssel felmondja az előlegnyújtásra vonatkozó kötelezettséget. A felmondás az értesítés évének végétől számított három év elteltével lép hatályba.

(7)   [Pénzügyi ellenőrzés] A pénzügyi ellenőrzést a Szervezet pénzügyi szabályzatának rendelkezéseivel összhangban a Különleges Unió egy vagy több tagállama vagy külső könyvvizsgálók végzik. Ezeket – egyetértésükkel – a Közgyűlés jelöli ki.

25. cikk

Végrehajtási Szabályzat

(1)   [Tárgy] E szöveg végrehajtásának részleteit a Végrehajtási Szabályzat állapítja meg.

(2)   [A Végrehajtási Szabályzat egyes rendelkezéseinek módosítása]

a)

A Közgyűlés dönthet úgy, hogy a Végrehajtási Szabályzat egyes rendelkezései csak egyhangúlag vagy háromnegyedes többséggel módosíthatók.

b)

Ahhoz, hogy a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének későbbi módosítása ne igényeljen egyhangú döntéshozatalt vagy háromnegyedes többséget, egyhangú döntés szükséges.

c)

Ahhoz, hogy a Végrehajtási Szabályzat valamely rendelkezésének későbbi módosítása egyhangú döntéshozatalt vagy háromnegyedes többséget igényeljen, háromnegyedes többség szükséges.

(3)   [Az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat közötti ellentmondások] Az e szöveg és a Végrehajtási Szabályzat rendelkezései közötti ellentmondás esetén e szöveg rendelkezései az irányadók.

VI. FEJEZET

Felülvizsgálat és módosítás

26. cikk

Felülvizsgálat

(1)   [Felülvizsgálati értekezletek] E szöveg felülvizsgálatát a Szerződő Felek diplomáciai értekezlete végezheti. A diplomáciai értekezlet összehívásáról a Közgyűlés határoz.

(2)   [Egyes cikkek felülvizsgálata vagy módosítása] A 22–24. és a 27. cikket a felülvizsgálati értekezlet vagy – a 27. cikknek megfelelően – a Közgyűlés módosíthatja.

27. cikk

Egyes cikkek Közgyűlés általi módosítása

(1)   [Módosítási javaslatok]

a)

A 22–24. cikk és e cikk módosítását bármely Szerződő Fél vagy a főigazgató javasolhatja.

b)

E javaslatokat a főigazgató a Közgyűlésen való tárgyalásukat megelőzően legalább hat hónappal közli a Szerződő Felekkel.

(2)   [Többség] Az (1) bekezdésben említett cikkek módosításához háromnegyedes többség szükséges, kivéve a 22. cikk és e bekezdés módosítását, amelyek elfogadása négyötödös többséget igényel.

(3)   [Hatálybalépés]

a)

Ha a b) pont nem alkalmazható, az (1) bekezdésben említett cikkek módosítása egy hónappal azt követően lép hatályba, hogy a főigazgatóhoz az olyan Szerződő Felek háromnegyedének, amelyek a módosítás elfogadásakor a Közgyűlés tagjai voltak, és a módosítás kérdésében szavazati joggal rendelkeztek, az irányadó alkotmányos eljárásuknak megfelelő, írásos elfogadó nyilatkozata beérkezett.

b)

A 22. cikk (3) és (4) bekezdésének, továbbá e pontnak a módosítása nem lép hatályba, ha a Közgyűlés általi elfogadását követő hat hónapon belül a Szerződő Felek bármelyike a főigazgatót az ilyen módosítás elfogadásának elutasításáról értesíti.

c)

Mindegyik módosítás, amely e bekezdés rendelkezései szerint hatályba lép, kötelező valamennyi olyan államra és kormányközi szervezetre, amely a módosítás hatálybalépése időpontjában Szerződő Fél, vagy amely későbbi időpontban válik Szerződő Féllé.

VII. FEJEZET

Záró rendelkezések

28. cikk

Csatlakozás ehhez a szöveghez

(1)   [Jogosultság] A 29. cikk, valamint e cikk (2) és (3) bekezdése értelmében

i.

e szöveget a Párizsi Egyezmény bármely részes állama aláírhatja, és ezáltal e szöveg részesévé válhat;

ii.

e szöveget a Szervezet bármely egyéb tagállama aláírhatja, és ezáltal e szöveg részesévé válhat, ha kijelenti, hogy jogszabályai megfelelnek az eredetmegjelölésekről, földrajzi jelzésekről és védjegyekről szóló Párizsi Egyezmény rendelkezéseinek;

iii.

bármely kormányközi szervezet aláírhatja e szöveget, és ezáltal annak részesévé válhat, feltéve, hogy a kormányközi szervezetnek legalább egy tagállama a Párizsi Egyezménynek részes fele, és feltéve, hogy a kormányközi szervezet kijelenti, hogy saját belső eljárásaival összhangban felhatalmazást kapott arra, hogy e szöveg részes fele legyen, és hogy a kormányközi szervezetet létrehozó szerződés értelmében olyan jogszabály van érvényben, amely szerint a földrajzi jelzések tekintetében regionális oltalmi jogcím szerezhető.

(2)   [Megerősítés és csatlakozás] Az (1) bekezdésben említett bármely állam vagy kormányközi szervezet letétbe helyezhet

i.

megerősítési okiratot, amennyiben e szöveget aláírta; vagy

ii.

csatlakozási okiratot, amennyiben e szöveget nem írta alá.

(3)   [A letétbe helyezés hatálybalépése]

a)

A b) pont értelmében a megerősítési vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése az okirat letétbe helyezésének napján válik hatályossá.

b)

Az olyan államok esetében, amelyek valamely kormányközi szervezet tagállamai, és amelyek területére kiterjedően az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma kizárólag a kormányközi szervezet tagállamai között alkalmazandó jogszabály alapján szerezhető meg, a szóban forgó kormányközi szervezet megerősítési vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezése a kormányközi szervezet által történő letétbe helyezés napján válik hatályossá, ha ez az okiratnak az említett állam által történő letétbe helyezésénél későbbi időpont. E pont azonban nem vonatkozik azokra az államokra, amelyek a Lisszaboni Megállapodás vagy az 1967. évi szöveg részes felei, és nem befolyásolja a 31. cikknek ezen államok tekintetében történő alkalmazását.

29. cikk

A megerősítések és csatlakozások hatályossá válásának időpontja

(1)   [Figyelembe vett okiratok] E cikk alkalmazásában kizárólag a 28. cikk (1) bekezdésében meghatározott államok és kormányközi szervezetek által letétbe helyezett és a 28. cikk (3) bekezdése szerint hatályossá vált megerősítési vagy csatlakozási okiratok vehetők figyelembe.

(2)   [E szöveg hatálybalépése] E szöveg három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a 28. cikkben említett öt arra jogosult részes fél letétbe helyezte megerősítési vagy csatlakozási okiratát.

(3)   [A megerősítések és a csatlakozások hatálybalépése]

a)

Azokra az államokra vagy kormányközi szervezetekre, amelyek megerősítési vagy csatlakozási okirataikat az e szöveg hatálybalépését legalább három hónappal korábban helyezték letétbe, e szöveg a hatálybalépésétől kezdődően kötelező.

b)

Minden más államra vagy kormányközi szervezetre e szöveg a megerősítési vagy csatlakozási okirataik letétbe helyezését követő három hónap elteltével vagy az okiratban meghatározott bármely későbbi időpontban válik kötelezővé.

(4)   [A csatlakozás előtt végzett nemzetközi lajstromozás] A csatlakozó állam területén, ha pedig a Szerződő Fél kormányközi szervezet, akkor azon a területen, amelyen az e kormányközi szervezetet létrehozó szerződés alkalmazandó, e szöveg rendelkezéseit az e szöveg értelmében a csatlakozás hatálybalépésének időpontjában már lajstromozott eredetmegjelölések és földrajzi jelzések tekintetében is alkalmazni kell, a 7. cikk (4) bekezdése, valamint a IV. fejezet rendelkezései értelmében, amelyek ugyanúgy érvényesek. A csatlakozó állam vagy kormányközi szervezet – a Végrehajtási Szabályzatban ezzel kapcsolatban meghatározott eljárásokkal összhangban – a megerősítő vagy csatlakozási okmányhoz csatolt nyilatkozatban a 15. cikk (1) bekezdésében említett határidő, valamint a 17. cikkben említett időszakok meghosszabbítását is megállapíthatja.

30. cikk

A fenntartások kizárása

E szöveggel kapcsolatban fenntartás nem tehető.

31. cikk

A Lisszaboni Megállapodás és az 1967. évi szöveg alkalmazása

(1)   [A Lisszaboni Megállapodásban és az 1967. évi szövegben egyaránt részes államok közötti viszony] Kizárólag ez a szöveg alkalmazandó az olyan államok kölcsönös viszonyára, amelyek e szövegnek és a Lisszaboni Megállapodásnak, valamint az 1967. évi szövegnek is részes felei. Az eredetmegjelöléseknek a Lisszaboni Megállapodás vagy az 1967. évi szöveg értelmében hatályos lajstromozása esetében azonban az államok nem nyújthatnak olyan oltalmat, amelynek mértéke a Lisszaboni Megállapodás vagy az 1967. évi szöveg által előírtnál alacsonyabb.

(2)   [E szövegben és a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben részes államok és a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi megállapodásban részes, de az e szövegben nem részes államok közötti viszony] Az e szövegben és a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben egyaránt részes államok a továbbiakban is a Lisszaboni Megállapodást vagy adott esetben az 1967. évi szöveget alkalmazzák a Lisszaboni Megállapodásban vagy az 1967. évi szövegben részes, de az e szövegben nem részes államokhoz fűződő viszonyukban.

32. cikk

Felmondás

(1)   [Értesítés] E szöveget a Szerződő Felek bármelyike felmondhatja a főigazgatóhoz intézett értesítésben.

(2)   [Hatálybalépés] A felmondás az arról szóló értesítésnek a főigazgatóhoz való beérkezésétől számított egy év elteltével vagy az abban meghatározott későbbi időpontban válik hatályossá. A felmondás nem érinti e szöveg alkalmazását a folyamatban lévő bejelentésekre, valamint a felmondás hatályossá válásának napján hatályos, a felmondó Szerződő Felet érintő nemzetközi lajstromozásokat.

33. cikk

Az e szöveg nyelvei; Aláírás

(1)   [Eredeti szöveg; hivatalos szöveg]

a)

E szöveg egy-egy eredeti példányban angol, arab, kínai, francia, orosz és spanyol nyelven készült; az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyformán hiteles.

b)

A hivatalos szöveget a Közgyűlés által megjelölt egyéb nyelveken az érintett kormányokkal való tárgyalást követően a főigazgató állapítja meg.

(2)   [Az aláírásra nyitva álló határidő] E szöveg az elfogadásától számított egy évig áll nyitva aláírásra a Szervezet székhelyén.

34. cikk

Letéteményes

E szöveg letéteményese a főigazgató.


(1)  A 11. cikk (2) bekezdéséhez fűzött közös nyilatkozat: E szöveg alkalmazásában amennyiben az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést alkotó elnevezés vagy jelzés egyes elemei a származási hely szerinti Szerződő Fél területén köznevesültek, az e bekezdés szerinti oltalmuk más Szerződő Felek területén nem írható elő. A nagyobb jogbiztonság érdekében a védjegy elutasítása vagy megsemmisítése, illetve a jogsértés megállapítása a Szerződő Felek területén a 11. cikk feltételei szerint nem alapulhat köznevesült összetevőn.

(2)  A 12. cikkhez fűzött közös nyilatkozat: E szöveg alkalmazásának céljából a 12. cikk nem érinti az e szövegnek a korábbi használatra vonatkozó rendelkezései alkalmazását, mivel előfordulhat, hogy a nemzetközi lajstromozást megelőzően az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést alkotó elnevezés vagy jelzés a származási helytől eltérő Szerződő Fél területén részben vagy egészében köznevesült, mivel az elnevezés vagy jelzés, vagy annak egy része megegyezik egy, a köznyelvben elterjedt kifejezéssel, amely kifejezést a szóban forgó Szerződő Fél területén valamely termék vagy szolgáltatás szokásos neveként használnak, vagy a szóban forgó Szerződő Fél területén valamely szőlőfajta szokásos nevével.


Top