22003A0717(01)

MELLÉKLET

A NAGY TÁVOLSÁGRA JUTÓ, ORSZÁGHATÁROKON ÁTTERJEDŐ LEVEGŐSZENNYEZÉSRŐL SZÓLÓ 1979. ÉVI EGYEZMÉNYHEZ CSATOLT JEGYZŐKÖNYV A SAVASODÁS, AZ EUTROFIZÁCIÓ ÉS A TALAJKÖZELI ÓZON CSÖKKENTÉSÉRŐL

A SZERZŐDŐ FELEK,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy végrehajtják a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő légszennyezésről szóló egyezményt,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy a nitrogén-oxidok, a kén, az illékony szerves vegyületek és a redukált nitrogénvegyületek káros hatással vannak az emberi egészségre és a környezetre,

AGGODALMUKAT FEJEZVE KI AFELETT, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága régiójának számos területén a savasodás már meghaladja az emberi egészségre és a növényzetre ható kritikus terhelés értékét, a tápanyagnitrogén a kritikus mennyiséget, továbbá az ózon a kritikus szintet,

TOVÁBBÁ AGGODALMUKAT FEJEZVE KI AFELETT, hogy a kibocsátott nitrogén-oxidok, kén és illékony szerves vegyületek, valamint a másodlagos szennyezők, mint az ózon és az ammónia reakciótermékei, az atmoszférában nagy távolságra juthatnak el, és országhatárokon átterjedő káros hatásokkal járhatnak,

FELISMERVE, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának régiójába tartozó szerződő felek kibocsátásai hozzájárulnak a féltekén és a globálisan zajló levegőszennyezéshez, valamint elismerve a kontinensek közötti áramlás lehetőségét és erre a lehetőségre vonatkozó további tanulmányok készítésének szükségességét,

UGYANCSAK FELISMERVE, hogy Kanada és az Amerikai Egyesült Államok az országhatárokon átterjedő ózon hatásainak kezelése érdekében kétoldalú tárgyalásokat folytat a nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentéséről,

FELISMERVE TOVÁBBÁ, hogy az egész Kanadára kiterjedő Post-2000 Savaseső-stratégia végrehajtása keretében Kanada 2010-re további kénkibocsátás-csökkentést hajt végre, és hogy az Amerikai Egyesült Államok elkötelezte magát a nitrogén-oxid-csökkentési program megvalósítására az Egyesült Államok keleti részén, valamint a porszerű anyagok nemzeti környezetilevegő-minőségi határértékének eléréséhez szükséges kibocsátás csökkentésre,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy a kritikus terhelések és szintek túllépésének megakadályozása, illetve minimalizálása érdekében több hatást figyelembe vevő (multi-effect), több szennyezőt érintő (multi-pollutant) megközelítést alkalmazzanak,

FIGYELEMMEL a jelenlegi légszennyezettségi szintek kialakulásáért felelős meglévő tevékenységekre és létesítményekre, valamint a tevékenységek és létesítmények jövőbeli fejlesztésére,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy különböző technikák és eljárások állnak rendelkezésre ezen anyagok kibocsátásának csökkentésére,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy ezen anyagok kibocsátásának megelőzése, megakadályozása vagy csökkentése érdekében intézkedéseket foganatosítsanak a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat 15. alapelveként megfogalmazott elővigyázatossági szemlélet figyelembevételével,

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az államok szuverén joga a saját forrásaik saját környezeti és fejlesztési politikájuknak megfelelően történő kihasználása, továbbá az államok felelőssége, hogy biztosítsák, hogy a saját fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt folyó tevékenységek ne okozzanak környezeti károkat más államoknak, illetve nemzeti fennhatóságuk határain kívüli területeknek,

ANNAK TUDATÁBAN, hogy a légszennyezés legyőzését célzó költséghatékony, a hatások és csökkentési költségek országok közt meglévő eltéréseit figyelembe vevő regionális megközelítésre szükség van,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a magán- és a nem kormányzati szektor jelentősen hozzájárul az ezen anyagok hatásaira és az ezeket érintő, megvalósítható csökkentési módszerekre vonatkozó tudásanyaghoz, és szerepet vállal az atmoszférába történő kibocsátások csökkentésében,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy a kén, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentésére tett intézkedések nem szolgálhatnak önkényes és indokolatlan megkülönböztetés vagy rejtett korlátozás eszközéül a nemzetközi versenyben és kereskedelemben,

FIGYELEMMEL ezen anyagok kibocsátására, atmoszferikus folyamataira, az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásaira csakúgy, mint a csökkentésük költségeire vonatkozó elérhető legjobb tudományos és technikai tudásanyagra és adatokra, és elismerve e tudásanyag fejlesztésének, valamint e kérdések további megértéséhez szükséges tudományos és technikai együttműködés folytatásának igényét,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a Szófiában elfogadott, a nitrogén-oxidok kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő áramlásának ellenőrzéséről szóló, 1988. október 31-i jegyzőkönyvben, valamint a Genfben elfogadott, az illékony szerves vegyületek kibocsátásának vagy azok országhatárokon átterjedő áramlásának ellenőrzéséről szóló, 1991. november 18-i jegyzőkönyvben már szerepelnek a nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentésére vonatkozó intézkedések, és a jegyzőkönyvek műszaki mellékletei tartalmaznak ezen kibocsátások csökkentésére vonatkozó műszaki iránymutatásokat,

UGYANCSAK MEGÁLLAPÍTVA, hogy az Oslóban elfogadott, a kénkibocsátás további csökkentéséről szóló, 1994. június 14-i jegyzőkönyv már tartalmaz a kénkibocsátás csökkentésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyek célja a savas ülepedés csökkentéséhez való hozzájárulás a kritikus kénlerakódások túllépésének csökkentésével, amely túllépések a kritikus savterhelésekből erednek, ahogyan 1990-ben az oxidált kénvegyületek hozzájárultak a teljes savas ülepedéshez,

MEGÁLLAPÍTVA TOVÁBBÁ, hogy e jegyzőkönyv foglalkozik elsőként kifejezetten a redukált nitrogénvegyületekkel,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy ezen anyagok kibocsátásának csökkentéséből további előny származhat egyéb szennyező anyagok csökkentésében, különösképpen az országhatárokon átterjedő másodlagos aeroszolrészecskék esetén, amelyek hozzájárulnak a levegőben képződött por emberi egészségre gyakorolt káros hatásához,

UGYANCSAK SZEM ELŐTT TARTVA, hogy, amennyire lehetséges, szükség van azon intézkedések elkerülésére, amelyek e jegyzőkönyv céljainak eléréséhez szükségesek, de az egyéb, egészséggel és környezettel kapcsolatos problémákat súlyosbítják,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a nitrogén-oxidok és az ammónia kibocsátásának csökkentésére irányuló intézkedések során tekintetbe kell venni a teljes bio-geokémiai nitrogénciklust, és, amennyire lehetséges, nem növelni a reakcióképes nitrogén kibocsátását, ideértve a nitrogén-monoxidot, amely súlyosbíthatja az egyéb nitrogénnel összefüggésben keletkező problémákat,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy az emberi tevékenységből származó metán- és szén-monoxid-kibocsátások nitrogén-oxidok és illékony szerves vegyületek jelenlétében hozzájárulnak a troposzferikus ózon képződéséhez, és

UGYANCSAK TUDATÁBAN azon kötelezettségeknek, amelyeket a szerződő felek az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményében vállaltak,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Fogalommeghatározás

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

1. "egyezmény" a Genfben 1979. november 13-án elfogadott, a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény;

2. "EMEP" a légszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére kidolgozott európai együttműködési program;

3. "végrehajtó szerv" az egyezmény 10. cikkének (1) bekezdése értelmében az egyezmény végrehajtására létrehozott szerv;

4. "Bizottság" az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága;

5. "szerződő felek" az e jegyzőkönyvet aláíró szerződő felek, ha a szövegösszefüggésből más nem következik;

6. "Az EMEP területi hatálya" a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez csatolt, a levegőszennyező anyagok nagy távolságra való eljutásának megfigyelésére és értékelésére szolgáló európai együttműködési program (EMEP) hosszú távú finanszírozásáról szóló, 1984. szeptember 28-i genfi jegyzőkönyv 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott terület;

7. "kibocsátás" egy anyag pont- vagy diffúz forrásból az atmoszférába történő kibocsátása;

8. "nitrogén-oxidok" nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid, nitrogén-dioxidban (NO2) kifejezve;

9. "redukált nitrogénvegyületek" alatt az ammónia és reakciótermékei értendők;

10. "kén" az összes kén-vegyület kén-dioxidban (SO2) kifejezve;

11. "illékony szerves vegyületek," vagy "VOC", ha a szövegből másként nem következik, mindazok az emberi tevékenységből származó szerves vegyületek, a metán kivételével, amelyek napfény jelenlétében a nitrogén-oxidokkal történő reakció során fotokémiai oxidánsokat képesek előállítani;

12. "kritikus terhelés" egy vagy több szennyező anyagnak való kitettség becsült mennyiségi értéke, amely alatt a szennyezés a környezet meghatározott érzékeny elemeire jelen ismereteink szerint nincs jelentősebb káros hatással;

13. "kritikus szintek" az atmoszférában lévő szennyezők koncentrációja, amely felett a jelen ismeretek szerint a receptorokat, mint az emberek, a növények, az ökoszisztémák vagy az anyagok, közvetlen káros hatás érheti;

14. "szennyező anyagok kibocsátásának kezelési területe" (PEMA) a III. mellékletben, a 3. cikk (9) bekezdésében meghatározott feltételek alapján kijelölt terület;

15. "helyhez kötött forrás" bármely rögzített épület, szerkezet, berendezés, létesítmény vagy készülék, mely közvetve vagy közvetlenül ként, nitrogén-oxidokat, illékony szerves vegyületeket vagy ammóniát bocsát vagy bocsáthat ki az atmoszférába;

16. "új, helyhez kötött forrás" bármely helyhez kötött forrás, amelynek építését vagy lényeges átépítését a jelen jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontjától számított egy éven túl kezdeményezték. Az átépítés lényegességének mértékét az illetékes nemzeti hatóság állapítja meg olyan tényezők figyelembevételével, mint például az átépítés környezeti haszna;

2. cikk

Cél

E jegyzőkönyv célja azon, emberi tevékenységből származó kén, nitrogén-oxidok, ammónia és illékony szerves vegyületek kibocsátásának ellenőrzése és csökkentése, amelyek valószínűleg káros hatással vannak az emberi egészségre, a természetes ökoszisztémákra, az anyagokra és a termésre a nagy távolságra jutó, országhatáron átterjedő atmoszferikus áramlás eredményeként létrejövő savasodás, eutrofizáció vagy troposzferikus ózon következtében, továbbá, amennyire lehetséges, annak biztosítása, hogy a tudományos ismeretek bővülésének figyelembevételével hosszú távon és fokozatos megközelítésben a légköri koncentrációjuk és ülepedésük ne haladja meg:

a) az EMEP és Kanada területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetén az I. mellékletben található, savasodásra vonatkozó kritikus terheléseket;

b) az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetén az I. mellékletben található, tápanyagnitrogénre vonatkozó kritikus terheléseket; és

c) ózon esetén:

i. az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetén az I. mellékletben megadott, ózonra vonatkozó kritikus szinteket;

ii. az egész Kanadára vonatkozó, ózonra megállapított szabványértéket; és

iii. az Amerikai Egyesült Államokban az ózonra vonatkozó környezeti levegőminőségi szabványokat.

3. cikk

Alapvető kötelezettségek

(1) Minden, a II. melléklet táblázataiban kibocsátási korláttal rendelkező szerződő félnek kötelessége csökkenteni és a csökkenést fenntartani az éves kibocsátásra vonatkozóan, a II. mellékletben meghatározott ütemezésnek és kibocsátási korlátoknak megfelelően. Minden szerződő félnek minimális kötelessége ellenőrizni a szennyező vegyületekre vonatkozó éves kibocsátást, a II. mellékletben felsorolt kötelezettségeiknek megfelelően.

(2) Minden szerződő félnek alkalmaznia kell a IV., V. és VI. mellékletben meghatározott határértékeket minden e mellékletekben meghatározott, helyhez kötött forráskategóriába tartozó új, helyhez kötött forrás esetén, legkésőbb a VII. mellékletben megadott ütemezés szerint. A szerződő felek alternatívaként alkalmazhatnak a megadottól eltérő kibocsátáscsökkentési stratégiákat, amennyiben azokkal azonos, minden forráskategóriára együttesen érvényes összkibocsátási szinteket érnek el.

(3) Minden szerződő félnek, amennyiben ez műszakilag és gazdaságilag megvalósítható, a költség-haszon elemzés figyelembevételével alkalmaznia kell a IV., V. és VI. mellékletben meghatározott határértékeket minden, e mellékletekben meghatározott, helyhez kötött forráskategóriába tartozó, meglévő, helyhez kötött forrás esetén, a VII. mellékletben megadott ütemezés szerint. A szerződő felek alternatívaként alkalmazhatnak eltérő kibocsátáscsökkentési stratégiákat, amelyekkel azonos, minden forráskategóriára együttesen érvényes összkibocsátási szinteket érnek el, illetve az EMEP területi hatálya alá nem tartozó szerződő felek esetén, amelyek szükségesek a savasodás leküzdésének nemzeti vagy regionális céljainak, illetve a nemzeti levegőminőségi előírásoknak az eléréséhez.

(4) Az 50 MWth-nál nagyobb bemenő hőteljesítményű új és meglévő kazánokra és ipari melegítőkre, valamint az új, nehéz tehergépjárművekre vonatkozó határértékeket a szerződő felek végrehajtó szerv ülésén értékelik a IV., V. és VIII. melléklet módosítása érdekében, e jegyzőkönyv hatálybalépését követő két éven belül.

(5) A szerződő feleknek alkalmazniuk kell a VIII. mellékletben meghatározott tüzelőanyagokra és új, mozgó forrásokra vonatkozó határértékeket, legkésőbb a VII. mellékletben megadott ütemezés szerint.

(6) A szerződő feleknek alkalmazniuk kell az elérhető legjobb technikákat minden mozgó, valamint új és meglévő, helyhez kötött forrás esetén a végrehajtó szerv 17. ülésén elfogadott I–V. számú útmutató (1999/1 határozat) és a hozzá kapcsolódó bármely módosítás figyelembevételével.

(7) Minden szerződő félnek megfelelő, többek között tudományos és gazdasági kritériumokon alapuló intézkedéseket kell tennie a VI. vagy VIII. mellékletben nem szereplő termékek használatával kapcsolatos illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentésére. A feleknek legkésőbb a jelen jegyzőkönyv hatálybalépését követő második végrehajtó szervi ülés előtt át kell gondolniuk egy melléklet elfogadását, mely a termékeket, a termékek kiválasztásának kritériumait, a VI. vagy VIII. mellékletben nem szereplő termékek illékonyszervesvegyület-tartalmára vonatkozó határértékeket, valamint a határértékek alkalmazásának ütemezését tartalmazza.

(8) A 10. bekezdésnek megfelelően minden szerződő fél

a) minimumként alkalmazza a IX. mellékletben megadott ammóniacsökkentési intézkedéseket; és

b) amennyiben alkalmasnak találja, alkalmazza a végrehajtó szerv 17. ülésén elfogadott V. számú útmutatóban (1999/1 határozat) és az ahhoz kapcsolódó későbbi módosításokban felsorolt, az ammóniakibocsátás megakadályozására és csökkentésére elérhető legjobb technikákat.

(9) A 10. bekezdést azon szerződő fél esetén kell alkalmazni:

a) amelynek teljes földterülete 2 millió négyzetkilométernél nagyobb;

b) amely fennhatósága alatti területeken a savasodást, eutrofizációt vagy ózonképződést elősegítő kén, nitrogén-oxid, ammónia és/vagy illékony szerves vegyületek éves kibocsátása túlnyomórészt e szerződő fél joghatósága alá tartozó, a III. mellékletben PEMA-ként felsorolt területről ered, és erről a hatásról a c) pontban leírtaknak megfelelően dokumentációval szolgál;

c) amely e jegyzőkönyv aláírásával, megerősítésével, elfogadásával, jóváhagyásával vagy a hozzá való csatlakozásával egy időben benyújtotta egy vagy több szennyezőre vonatkozó egy vagy több PEMA-jának földrajzi leírását az alátámasztó dokumentációval együtt, a III. mellékletbe való beszámításra; és

d) amely e jegyzőkönyv aláírásával, megerősítésével, elfogadásával, jóváhagyásával vagy a hozzá való csatlakozással jelezte azon szándékát, hogy e bekezdésnek megfelelően cselekszik.

(10) Azon szerződő fél, amelyre e bekezdés vonatkozik:

a) amennyiben az EMEP területi hatálya alá tartozik, köteles e bekezdés és a II. melléklet követelményeinek megfelelni, kizárólag azon a különböző szennyezőkre vonatkozó megfelelő PEMA-n, mely PEMA az illetékességébe tartozik, és szerepel a III. mellékletben; vagy

b) amennyiben nem tartozik az EMEP illetékességi körébe, köteles az (1), (2), (3), (5), (6) és (7) bekezdés és a II. melléklet követelményeinek megfelelni kizárólag azon a különböző szennyezőkre (nitrogén-oxidok, kén és/vagy illékony szerves vegyületek) vonatkozó megfelelő PEMA-n, mely PEMA az illetékességébe tartozik, és szerepel a III. mellékletben, és az illetékességén belül sehol nem köteles a (8) bekezdés követelményeinek megfelelni.

(11) Kanada és az Amerikai Egyesült Államok e jegyzőkönyv megerősítésével, elfogadásával, jóváhagyásával vagy a hozzá való csatlakozással egy időben benyújtják a végrehajtó szervnek a kén, nitrogén-oxidok és az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalásait a II. mellékletbe történő automatikus befoglalásra.

(12) A szerződő felek a 10. cikk (2) bekezdésében megjelölt első beszámoló megjelenésétől függően, legkésőbb e beszámoló befejezését követő egy év után tárgyalásokat kezdenek a kibocsátáscsökkentésre vonatkozó további kötelezettségekről.

4. cikk

Információ- és technológiacsere

(1) A szerződő felek, összhangban nemzeti törvényeikkel, rendeleteikkel és gyakorlatukkal, valamint e jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeik szerint megfelelő feltételeket teremtenek az információ, a technológia és a technika cseréjének elősegítésére a kén, a nitrogén-oxidok az ammónia és az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentése céljából, többek között a következők elősegítésével:

1. az elérhető legjobb technikák adatbázisának fejlesztése és korszerűsítése, beleértve az energiahatékonyságot növelő technikákat, a kis kibocsátást biztosító égőket és a mezőgazdaságban alkalmazható helyes környezeti gyakorlatot;

2. információ- és tapasztalatcsere a kevésbé szennyező közlekedési rendszerek fejlesztése területén;

3. közvetlen ipari kapcsolat és együttműködés, beleértve a közös vállalatokat; és

4. műszaki segítségnyújtás.

(2) A fenti (1) bekezdésben szereplő tevékenységek elősegítése érdekében a szerződő felek kedvező feltételeket kell, hogy teremtsenek a kapcsolatok és az együttműködés megkönnyítésére a megfelelő, a magán- és a közszektorban szereplő szervezetek és egyének között, amelyek képesek technológiai, tervezési/kivitelezési és mérnöki szolgáltatásokra, valamint felszerelés vagy pénzügyi segítség nyújtására.

5. cikk

Társadalmi tudatosság

(1) A szerződő felek, összhangban nemzeti törvényeikkel, rendeleteikkel és gyakorlatukkal, elősegítik a többek között az alábbiakat tartalmazó információ nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tételét:

a) a kén, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony szerves vegyületek éves nemzeti kibocsátása, valamint a 3. cikkben említett nemzeti kibocsátási korlát elérése vagy egyéb kötelezettségek teljesítése felé tett előrelépés;

b) az érintett szennyezők ülepedése és koncentrációja, adott esetben a 2. cikkben említett kritikus terhelésekkel és szintekkel összefüggésben;

c) a troposzferikus ózon szintje; és

d) az e jegyzőkönyvben vizsgált és a 6. cikkben felsorolt levegőszennyezési problémák enyhítésére alkalmazott vagy alkalmazandó stratégiák és intézkedések.

(2) Továbbá a kibocsátások minimalizásának céljából minden szerződő fél a nyilvánosság számára széles körben hozzáférhetővé teheti többek között az alábbi információkat:

a) kevésbé szennyező tüzelőanyagok, megújuló energiaforrások és hatékony energiafelhasználás, beleértve a közlekedésben való alkalmazásukat;

b) a termékekben lévő illékony szerves vegyületek, a címkézésüket is beleértve;

c) a lakosság által termelt, VOC-tartalmú hulladékok kezelésének lehetőségei;

d) az ammóniakibocsátások csökkentésére alkalmas helyes mezőgazdasági gyakorlatok;

e) az e jegyzőkönyvben tárgyalt szennyező anyagokkal kapcsolatos egészségi és környezeti hatások; és

f) a jelen jegyzőkönyvben tárgyalt szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére, az egyének és az ipar által tehető lépések.

6. cikk

Stratégiák, politikák, programok, intézkedések és információk

(1) Szükség esetén, helytálló tudományos és gazdasági kritériumokra alapozva, a 3. cikkben leírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében minden szerződő fél:

a) elfogad támogató stratégiákat, politikákat és programokat e jegyzőkönyv hatálybalépését követően indokolatlan késedelem nélkül;

b) intézkedéseket tesz a kén, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozására és csökkentésére;

c) intézkedéseket tesz a hatékonyabb energiafelhasználás és a megújuló energiák használatának növelésére;

d) intézkedéseket tesz a szennyező tüzelőanyagok használatának csökkentésére;

e) kifejleszt és bevezet kevésbé szennyező közlekedési rendszereket, és támogatja a forgalomirányítási rendszereket, a közúti közlekedésből eredő összkibocsátás csökkentése érdekében;

f) intézkedéseket tesz az alacsony szennyezéssel járó eljárások és termékek fejlesztésének és bevezetésének elősegítésére a végrehajtó szerv 17. ülésén elfogadott I–V. számú útmutatók (1999/1 határozat) és az azokhoz kapcsolódó bármely módosítás figyelembevételével;

g) ösztönzi a kibocsátások csökkentésére irányuló gazdálkodási programok megvalósítását, beleértve az önkéntes programokat, és a gazdasági eszközök alkalmazását, a végrehajtó szerv 17. ülésén elfogadott VI. számú útmutató (1999/1 határozat) és az ahhoz kapcsolódó bármely módosítás figyelembevételével;

h) nemzeti körülményeinek megfelelő politikákat és intézkedéseket hajt végre és dolgoz ki, mint például minden olyan szektorban, amely e jegyzőkönyv céljaival ütközve ként, nitrogén-oxidokat, ammóniát vagy illékony szerves vegyületeket bocsát ki, a piaci hiányosságok, pénzügyi ösztönzők, adó- és illetékmentesség és anyagi támogatás fokozatos csökkentése vagy kivonása, valamint a piaci eszközök alkalmazása;

i) intézkedéseket tesz, amennyiben gazdaságos, az illékony szerves vegyületeket tartalmazó hulladékokból származó kibocsátások csökkentésére.

(2) Minden szerződő fél gyűjti és karbantartja a következőkre vonatkozó információkat:

a) a kén-, a nitrogénvegyületek és az illékony szerves vegyületek kibocsátásának aktuális szintjét, valamint e vegyületek és az ózon környezeti koncentrációjának és ülepedésének szintjét, az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetén az EMEP munkatervének figyelembevételével; és

b) a kén, a nitrogén-oxidok, az illékony szerves vegyületek és az ózon környezeti koncentrációjának és ülepedésének hatását az emberi egészségre, a szárazföldi és vízi ökoszisztémákra és az anyagokra.

(3) A szerződő felek tehetnek az e jegyzőkönyvben megkívántaknál szigorúbb intézkedéseket.

7. cikk

Jelentés

(1) Törvényei és rendelkezései függvényében, valamint az e jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeinek megfelelően:

a) minden szerződő fél rendszeresen jelentést küld a Bizottság ügyvezető titkárán keresztül a végrehajtó szervnek a szerződő felek által a végrehajtó szerv ülésén meghatározott azon intézkedésekről, melyeket e jegyzőkönyv megvalósítására tett. Továbbá:

i. ha valamely szerződő fél a 3. cikk (2) és (3) bekezdésében leírt különböző kibocsátáscsökkentési stratégiákat alkalmazza, köteles az alkalmazott stratégiákat és azoknak az adott bekezdésben leírt követelményeknek való megfelelőségét dokumentálni;

ii. ha valamely szerződő fél a 3. cikk (3) bekezdésében leírt valamely határértéket a költségek és hasznok figyelembevételével műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósíthatónak ítéli, jelentenie és bizonyítania kell azt;

b) az EMEP területi hatálya alá tartozó minden szerződő fél a Bizottság ügyvezető titkárán keresztül rendszeresen beszámol az EMEP-nek az EMEP Irányító Testülete által meghatározandó és a szerződő felek által a végrehajtó szerv ülésén jóváhagyandó alábbi információkról:

i. a kén, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony szerves vegyületek kibocsátási szintje, az EMEP Irányító Testülete által megadott módszer, valamint idő szerinti és térbeli felbontás alkalmazásával;

ii. az anyagok kibocsátási szintjei a referenciaévben (1990), azonos módszer, valamint idő szerinti és térbeli felbontás alkalmazásával;

iii. tervezett kibocsátási adatok és jelenlegi csökkentési tervek;

iv. a szerződő felek belefoglalhatnak a jelentésükbe minden olyan kivételes körülményt, amely indokolja a kibocsátások időlegesen a kibocsátási korlátnál magasabb mértékét egy vagy több szennyező anyag esetén;

c) A végrehajtó szerv kérésére az EMEP területi hatályán kívül lévő szerződő felek is elérhetővé teszik a fenti b) albekezdésben lévő információkat.

(2) A fenti (1) bekezdés a) pontja szerinti információnak formailag és tartalmilag összhangban kell lennie a szerződő felek által a végrehajtó szerv ülésén erre vonatkozóan hozott döntésükkel. A döntés feltételeit szükség esetén felülvizsgálják, hogy az információkra vonatkozó újabb formai vagy tartalmi elemmel bővítsék a beszámolót.

(3) Kellő idővel a végrehajtó szerv éves ülését megelőzően az EMEP a következő információkat szolgáltatja:

a) kén- és nitrogénvegyületek környezeti koncentrációja és ülepedése, valamint az illékony szerves vegyületek és az ózon környezeti koncentrációjára vonatkozó elérhető információk; és

b) a kén és az oxidált és redukált nitrogén anyagmérlegek, valamint az ózon és prekurzorainak nagy távolságra való áramlására vonatkozó információk.

A végrehajtó szerv kérésére az EMEP területi hatályán kívül lévő szerződő felek is elérhetővé teszik a hasonló információkat.

(4) Az egyezmény 10. cikke 2. b) bekezdésének megfelelően a végrehajtó szerv gondoskodik a kén- és nitrogénvegyületek ülepedésének, valamint az ózon koncentrációjának hatásaira vonatkozó információk előkészítéséről.

(5) A szerződő felek a végrehajtó szerv ülésén rendszeres időközönként gondoskodnak az EMEP területi hatálya alá tartozó országokra számított és nemzetközileg harmonizált kibocsátáscsökkentési elosztásra vonatkozó ellenőrzött információk elkészítéséről integrált értékelési modellekkel, ideértve a légköri áramlási modelleket, azzal a céllal, hogy tovább csökkentsék a kén- és nitrogénvegyületek aktuális ülepedése és a kritikus terhelési értékek, valamint az aktuális ózonkoncentrációk és az I. mellékletben megadott kritikus ózonszintek közötti különbséget, amint e jegyzőkönyv 3. cikkének (1) bekezdése tartalmazza, vagy bármely, a szerződő felek által végrehajtó szerv ülésén elfogadott alternatív értékelési módszerrel.

8. cikk

Kutatás, fejlesztés és ellenőrzés (monitoring)

A szerződő felek ösztönzik a következőkkel összefüggő kutatást, fejlesztést, ellenőrzést és együttműködést:

a) az e jegyzőkönyv által tárgyalt anyagokkal összefüggő káros hatások számításának és értékelésének módszereit célzó nemzetközi harmonizáció, mely a kritikus terhelések és kritikus szintek megállapítását szolgálja, valamint, ahol lehetséges, az ilyen harmonizáció eljárásainak kidolgozása;

b) a kibocsátásra vonatkozó adatbázisok fejlesztése, különös tekintettel az ammónia és az illékony szerves vegyületek esetén;

c) a monitoringtechnikák és -rendszerek fejlesztése, a kén-, a nitrogén- és az illékony szerves vegyületek áramlásának, koncentrációjának és ülepedésének, valamint az ózon és a másodlagos szilárd anyag keletkezése modellezésének tökéletesítése;

d) a kibocsátások hosszú távú sorsára, a kibocsátásoknak az északi féltekén a kén, a nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek, ózon és szilárd por háttér-koncentrációjára való hatására vonatkozó tudományos ismeretek bővítése, különösen a szabad troposzféra kémiájára és a szennyezők földrészek közötti áramlásának lehetőségére koncentrálva;

e) a savasodás, az eutrofizáció és a fotokémiai szennyezés, valamint ezek szinergizmusai és összetett hatásai, káros hatásainak csökkentésére vonatkozó átfogó stratégia részletes előkészítése;

f) a kritikus terheléseken és kritikus szinteken, valamint a technológiai fejlesztéseken alapuló kén, nitrogén-oxid, ammónia és illékony szerves vegyületek kibocsátásának további csökkentését célzó stratégiák, a kibocsátáscsökkentés nemzetközileg optimalizált elosztásának számítására alkalmazott integrált értékelési modellezés fejlesztése annak figyelembevételével, hogy egyik felet sem terhelhetik aránytalanul nagy költségek. Különös hangsúlyt kell fektetni a mezőgazdaságból és a közlekedésből származó kibocsátásokra;

g) az időbeli trendek meghatározása, a kén- és nitrogénvegyületek és illékony szerves vegyületek, valamint a fotokémiai szennyezésnek az emberi egészségre (beleértve a szilárdanyag-koncentrációhoz való hozzájárulásukat), a környezetre, (főleg a savasodás és az eutrofizáció által) és az anyagokra (különösen a történelmi és kulturális műemlékekre) gyakorolt szélesebb körű hatásának tudományos megértése, számításba véve a kén-oxidok, a nitrogén-oxidok, az ammónia, az illékony szerves vegyületek és a troposzferikus ózon közötti kapcsolatot;

h) kibocsátáscsökkentési technológiák, energiahatékonyságot növelő, energiahatékonysági és megújuló energiát használó technológiák és technikák;

i) a gazdaságokban alkalmazható ammóniacsökkentési technikák hatékonysága és ezek hatása a helyi és regionális ülepedésekre;

j) a közlekedési szükségletek kezelése, valamint a kevésbé szennyező közlekedési módok fejlesztése és elősegítése;

k) a kén, a nitrogén-oxidok, az ammónia és az illékony szerves vegyületek kibocsátásának csökkentéséből eredő, a környezetben és az emberi egészségben jelentkező előnyök mennyiségi meghatározása és, ahol lehetséges, gazdasági értékelése;

l) azon eszközök fejlesztése, amelyek e munka módszerét és eredményét széles körben alkalmazhatóvá és hozzáférhetővé tehetik.

9. cikk

A jegyzőkönyvnek való megfelelés

Rendszeresen felül kell vizsgálni, hogy a szerződő felek teljesítették-e az e jegyzőkönyvben vállalt kötelezettségeiket. A végrehajtó szerv tizenötödik ülésén, az 1997/2. számú határozattal létrehozott Végrehajtási Bizottság végzi ezeket a felülvizsgálatokat, és beszámol a feleknek a végrehajtó szerv ülésén a határozat mellékletében, illetve az ahhoz kapcsolódó módosításokban megadottaknak megfelelően.

10. cikk

A felek által a végrehajtó szerv ülésein végzett felülvizsgálatok

(1) Az egyezmény 10. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően a szerződő felek a végrehajtó szerv ülésein felülvizsgálják a szerződő felek, az EMEP és a végrehajtó szerv segédszervei által szolgáltatott információkat, a kén- és nitrogénvegyületek koncentrációjára és ülepedésére, valamint a fotokémiai szennyezés hatásaira vonatkozó adatokat, valamint a (9) bekezdésben leírt, a végrehajtó szerv által készített beszámolót.

(2) a) A szerződő felek a végrehajtó szerv ülésein felülvizsgálják az e jegyzőkönyvben vállalt kötelezettséget, beleértve:

i. kötelezettségeiket a 7. cikk (5) bekezdésében leírt számított és nemzetközileg optimalizált kibocsátáscsökkentési hányadukkal összefüggésben; és

ii. a jegyzőkönyvbe foglalt célok elérése érdekében tett lépések és előrehaladás megfelelőségét;

b) A felülvizsgálatnak számításba kell vennie a savasodás, az eutrofizáció és a fotokémiai szennyezés hatásaira vonatkozó rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteket, beleértve a vonatkozó egészségügyi hatásokra, kritikus szintekre és terhelésekre, az integrált elemzés-modellezés fejlesztésére és tökéletesítésére, a technológiai fejlődésre, a változó gazdasági feltételekre, a kibocsátások és csökkentési technikák adatbázisban végzett fejlesztésére, különösen az ammónia és a VOC tekintetében, valamint a kibocsátási szintekre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének felmérését;

c) A felülvizsgálattal kapcsolatos eljárásokat, módszereket és ütemezést a szerződő felek a végrehajtó szerv ülésén határozzák meg. Az első ilyen jellegű felülvizsgálatnak legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépését követő egy éven belül meg kell kezdődnie.

11. cikk

Viták rendezése

(1) Amennyiben a jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazása kapcsán két vagy több szerződő fél között vita támad, a megoldást tárgyalás vagy a vitában részes felek számára elfogadható bármely más vitarendező eljárás révén kell keresniük.

(2) A jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy az ahhoz való csatlakozáskor azon szerződő fél, amely nem regionális gazdasági integrációs szervezet, a letéteményeshez benyújtott írásos nyilatkozatában kinyilváníthatja, hogy a jegyzőkönyv értelmezése vagy alkalmazása kérdésében egy másik, ugyanezt a kötelezettséget elfogadó féllel szemben keletkező vitás kérdés esetén elismeri a vita rendezésének alábbi egyik vagy mindkét módszerét ipso facto és megállapodás nélkül kötelezőként bármely szerződő fél vonatkozásában, amely elfogadja ugyanezt a kötelezettséget:

a) a vita Nemzetközi Bíróság elé terjesztése;

b) választottbíráskodás, amelynek összhangban kell lennie a szerződő felek által meghatározott eljárással, amelyet a végrehajtó szerv ülésén, választottbíráskodásról szóló mellékletként a lehető leghamarabb el kell fogadni.

A regionális gazdasági integrációs szervezet szerződő félként hasonló hatású nyilatkozatot tehet a választottbíráskodással kapcsolatban a fenti b) pontban meghatározott eljárás szerint.

(3) A (2) bekezdéssel összhangban tett nyilatkozat hatályos, amíg a nyilatkozatban foglaltak szerint hatályát nem veszti, vagy a visszavonásra vonatkozó írásbeli nyilatkozatnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésétől számított három hónapig.

(4) A Nemzetközi Bíróságon vagy a választottbíráskodás előtt folyamatban lévő eljárást sem új nyilatkozat, sem a nyilatkozat visszavonásáról vagy lejártáról szóló értesítés nem befolyásolja semmilyen módon, hacsak a vitában részes szerződő felek másképpen nem rendelkeznek.

(5) Amennyiben a vitában részes szerződő felek nem fordulnak a viták rendezésének (2) bekezdésben leírt módjához, és tizenkét hónappal az után, hogy valamely szerződő fél bejelentette, hogy vitája van egy másikkal, az érintett szerződő felek nem tudták rendezni vitájukat az (1) bekezdésben leírt módon, a vitát bármely szerződő fél kérésére egyeztetésre kell bocsátani.

(6) Az (5) bekezdés céljára egyeztetőbizottságot kell létrehozni. A bizottságnak az érintett felek által egyenlő számban kijelölt tagokból kell állnia, vagy, amennyiben az egyeztetésben részt vevő felek érdeke megegyezik, a bizottság a közös érdekeltségű csoport által kiválasztott tagokból és az így kijelölt tagok által közösen kiválasztott elnökből áll. A bizottság ajánlás formájában hoz döntést, amelyet a feleknek jóhiszeműen kell tudomásul venniük.

12. cikk

Mellékletek

E jegyzőkönyv mellékletei szerves részét képezik e jegyzőkönyvnek.

13. cikk

Módosítás és kiigazítás

(1) E jegyzőkönyv módosítását bármely szerződő fél javasolhatja. Az egyezményt aláíró bármely szerződő fél javasolhatja a jegyzőkönyv II. mellékletének kiigazítását oly módon, hogy nevével, kibocsátásaival, kibocsátási plafonértékekkel és kibocsátásai százalékos csökkentésével egészítsék ki a jegyzőkönyvet.

(2) A javasolt módosítások szövegét a Bizottság végrehajtó titkárához kell írásban eljuttatni, aki azokat közli valamennyi szerződő féllel. A javasolt módosításokat a végrehajtó szerv a soron következő éves ülésén csak akkor vitatja meg, ha a végrehajtó titkár e javaslatokat legalább 90 nappal az ülést megelőzően a szerződő felek számára továbbította.

(3) A jegyzőkönyv, illetve annak II–IX. melléklete módosítását a végrehajtó szerv ülésén jelenlévő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és a módosítás az azt elfogadó szerződő felek tekintetében attól az időponttól számított kilencvenedik napon lép hatályba, amikor a szerződő felek kétharmada letétbe helyezte a módosításra vonatkozó elfogadási okiratát. A többi szerződő fél tekintetében a módosítás kilencven nappal azt követően lép hatályba, hogy az adott szerződő fél letétbe helyezi elfogadó okiratát.

(4) E jegyzőkönyv (3) bekezdésében nem hivatkozott mellékleteknek a módosítását a végrehajtó szerv ülésén jelen lévő szerződő felek konszenzussal fogadják el. A Bizottság végrehajtó titkárától érkezett, valamennyi szerződő félnek szóló értesítést követő kilencvenedik nap elteltével bármely melléklet módosítása hatályba lép azon szerződő felek tekintetében, amelyek nem nyújtottak be bejelentést a letéteményeshez az alábbi, (5) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően, feltéve, hogy legalább tizenhat szerződő fél nem nyújtott be ilyen bejelentést.

(5) Ha valamely szerződő fél nem tudja jóváhagyni egy, a (3) bekezdésben nem hivatkozott melléklet módosítását, erről írásban tájékoztatnia kell a letéteményest az elfogadás közlésétől számított kilencven napon belül. A letéteményes késedelem nélkül minden ilyen bejelentésről köteles értesíteni a többi szerződő felet. Bármely szerződő fél korábbi bejelentését elfogadásra cserélheti; az elfogadó nyilatkozat letéteményesnél történő letétbe helyezésével lép a melléklet módosítása e szerződő fél tekintetében hatályba.

(6) A II. melléklet kiigazításait a végrehajtó szerv ülésén részt vevő szerződő felek konszenzussal fogadják el, és ez a jelen lévő szerződő felek tekintetében 90 nappal azt követően lép hatályba, hogy a Bizottság végrehajtó titkára írásban értesítette e szerződő feleket a kiigazítás elfogadásáról.

14. cikk

Aláírás

(1) E jegyzőkönyv Göteborgban (Svédország), 1999. november 30. és december 1. között, ezt követően 2000. május 30-ig az Egyesült Nemzetek New York-i székházában írható alá a Bizottság tagországai, valamint a Gazdasági és Szociális Tanács 1947. március 28-i 36. (IV.) sz. határozatának 8. cikke alapján az Európai Gazdasági Bizottságban tanácskozási jogállással rendelkező államok, valamint az Európai Gazdasági Bizottság szuverén tagországaiból álló olyan regionális gazdasági integrációs szervezetek által, amelyek hatáskörrel bírnak az egyezményben foglalt kérdésekkel kapcsolatos nemzetközi megállapodásokról tárgyalásokat folytatni, ilyeneket kötni és alkalmazni, feltéve, hogy az érintett államok és szervezetek az egyezményben szerződő félként szerepelnek.

(2) E regionális gazdasági integrációs szervezetek – a hatáskörükbe tartozó kérdésekben – saját nevükben gyakorolják azokat a jogokat és teljesítik azokat a kötelezettségeket, amelyek a jegyzőkönyv szerint e szervezetek tagországait megilletik. Ilyen esetekben e szervezetek tagországai külön-külön nem gyakorolhatják e jogaikat.

15. cikk

Ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás

(1) E jegyzőkönyvet az aláíróknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk.

(2) E jegyzőkönyvhöz 2000. május 31-étől a 14. cikk (1) bekezdésében szereplő követelményeket teljesítő államok és szervezetek csatlakozhatnak.

(3) A megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat letétbe kell helyezni a letéteményesnél.

16. cikk

Letéteményes

A letéteményes az Egyesült Nemzetek főtitkára.

17. cikk

Hatálybalépés

(1) E jegyzőkönyv a tizenhatodik megerősítő, elfogadási és jóváhagyási okiratnak a letéteményesnél történő letétbe helyezésétől számított kilencvenedik napon lép hatályba.

(2) Minden olyan, a 14. cikk (1) bekezdésében említett követelményeket kielégítő állam és szervezet esetében, amely a tizenhatodik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezését követően erősíti meg, fogadja el, hagyja jóvá e jegyzőkönyvet, vagy csatlakozik ahhoz, a jegyzőkönyv az illető szerződő fél saját megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezése időpontját követő kilencvenedik napon lép hatályba.

18. cikk

Felmondás

E jegyzőkönyvnek a szerződő féllel szemben való hatálybalépését követő öt év elteltével, a szerződő fél a letéteményeshez intézett írásos értesítéssel bármikor felmondhatja a jegyzőkönyvet. A felmondás az értesítésnek a letéteményes általi kézhezvétele időpontját követő kilencvenedik napon lép hatályba, vagy a felmondó értesítés bejelentésében meghatározott későbbi időpontban.

19. cikk

Hiteles szövegek

A jegyzőkönyv eredeti példányát, amelynek angol, francia és orosz nyelvű szövege egyaránt hiteles, az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni.

Ennek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazott alulírottak a jegyzőkönyvet aláírták.

Készült Göteborgban (Svédország), ezerkilencszázkilencvenkilenc november harmincadikán.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

KRITIKUS TERHELÉSEK ÉS SZINTEK

I. KRITIKUS SAVTERHELÉS

A. Az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetén

1. Az ökoszisztémára vonatkozó kritikus savterhelések (az 1. cikk meghatározása szerint) meghatározása az egyezménynek a kritikus szintek/terhelések, illetve az ezeket meghaladó értékekkel rendelkező földrajzi területek feltérképezésének módszertanáról és kritériumairól szóló kézikönyvének megfelelően történt. E savképző lerakódások a maximális mennyiséget jelentik, amelyet az ökoszisztéma hosszú távon képes elviselni károsodás nélkül. A nitrogén tekintetében a kritikus savterhelések figyelembe veszik az ökoszisztémán belüli nitrogénelvonó folyamatokat (pl. növények általi felvétel). A kénre vonatkozó kritikus savterhelések nem. A kombinált, kénre és nitrogénre vonatkozó kritikus savterhelés csak akkor érinti a nitrogént, ha a nitrogénlerakódás nagyobb az ökoszisztéma nitrogénelvonó folyamatainál. A szerződő felek által jelentett kritikus terheléseket összegezték az integrált értékelési modellezés céljára, amelyet a II. mellékletben található kibocsátható legnagyobb mennyiség meghatározásakor útmutatóként alkalmaznak.

B. Észak-amerikai szerződő felek esetén

2. Kelet-Kanada esetén az erdős ökoszisztémát érő kritikus kén- és nitrogénterhelések értékeit a tudományos módszertan és kritériumok segítségével határozták meg (1997 Canadian Acid Rain Assessment – Kanadai Savaseső-értékelés), az egyezmény kritikus szintekkel, terhelésekkel, illetve az ezeket meghaladó értékekkel rendelkező földrajzi területek feltérképezésének tudományos módszertanát és kritériumait meghatározó kézikönyvének megfelelően. A kelet-kanadai kritikus terhelési értékek (az 1. cikk meghatározása szerint) a lerakódott szulfátot jelentik kg/ha/év mértékegységben kifejezve. A nyugat-kanadai Alberta, ahol a lerakódási értékek jelenleg a környezetvédelmi határértékeknél alacsonyabbak, az Európában a talaj potenciális savasságának meghatározására használt generic kritikus terhelési osztályozási rendszereket vette át. A potenciális savasodáshoz szükséges kritikus terhelések meghatározása mellett Alberta létrehozott a savasodást okozó kibocsátások kezelésére szolgáló cél- és ellenőrző (monitoring) terheléseket.

3. Az Amerikai Egyesült Államok esetében a savasodás hatásait az ökoszisztéma érzékenységének, a savképző vegyületek ökoszisztémán belüli teljes terhelésének és az ökoszisztémán belüli nitrogénelvonó folyamatokkal kapcsolatos bizonytalanság értékelésének segítségével becsülték.

4. E terheléseket és hatásokat az integrált értékelési modellezésben használják, és a II. mellékletben található, Kanadára és az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó kibocsátható legnagyobb mennyiség meghatározásakor útmutatóként alkalmazzák.

II. KRITIKUS TÁPANYAGNITROGÉN-TERHELÉSEK

Az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetén

(5) Az ökoszisztémára vonatkozó kritikus tápanyagnitrogén (eutrofizáció) -terhelések (az 1. cikk meghatározása szerint) meghatározása a kritikus szintek/terhelések, illetve az ezeket meghaladó értékekkel rendelkező földrajzi területek feltérképezésének módszertanát és kritériumait meghatározó kézikönyvnek megfelelően történt. Ezek az eutrofizáló nitrogénlerakódások maximális mennyiségei, amelyet az ökoszisztéma hosszú távon képes elviselni károsodás nélkül. A szerződő felek által jelentett kritikus terheléseket összegezték az integrált értékelési modellezésben való használat céljára, amelyet a II. mellékletben található kibocsátható legnagyobb mennyiség meghatározásakor útmutatóként alkalmaznak.

III. KRITIKUS ÓZONSZINTEK

A. Az EMEP területi hatálya alá tartozó szerződő felek esetén

6. Az ózon kritikus szintjeit a növények védelme érdekében határozták meg a kritikus szintek/terhelések, illetve az ezeket meghaladó értékekkel rendelkező földrajzi területek feltérképezésének módszertanát és kritériumait meghatározó kézikönyvnek megfelelően. Ezeket a 40 ppb (térfogati billiomodrész) küszöbértéket meghaladó kumulatív expozícióként fejezik ki. Ezt a kitettségi indexet AOT40-ként jelölik (a 40 ppb küszöböt meghaladó összegezett expozíció). Az AOT40-et úgy számolják, hogy összegzik az órás koncentráció (ppb-ben kifejezett) értéke és a 40 ppb közti különbséget minden olyan órában, mikor a koncentráció meghaladja a 40 ppb-t.

7. Az ózonnak a termésre ható hosszú távú kritikus szintjének május–júniusra (mint tipikus növekedési időszakra), nappali órákra, AOT40 3000 ppb-ben történő meghatározását azon veszélyeztetett területek kijelölésére használták, ahol a kritikus szinteket túllépték. A jelen jegyzőkönyvben vállalt integrált értékelési modellezésben a túllépések fajlagos csökkentését tűzték ki célul, hogy az alábbi II. mellékletben található kibocsátható legnagyobb mennyiség meghatározásakor útmutatóként szolgáljanak. A termésre ható ózon hosszú távú kritikus szintje más növények, például a fák és a természetes vegetáció védelmét is elősegíti. További tudományos munka folyik a vegetációra ható ózon kritikus szintjének túllépésére vonatkozó még differenciáltabb értelmezés kidolgozására.

8. Az emberi egészségre ható kritikus ózonszintet a WHO Air Quality Guideline (Levegőminőségi Iránymutatások) 120 μg/m3 ózonszintben, 8 órás átlagban határozta meg. Az Egészségügyi Világszervezet Európai Területi Irodájával (WHO/EURO) együttműködve az integrált értékelés modellezése céljára a WHO Air Quality Guideline helyettesítőjeként az egy évre számított, AOT60-ként kifejezett kritikus szintet (a 60 ppb küszöböt meghaladó összegezett kitettség, azaz 120 μg/m3 ppb esetén) fogadták el. Ezt azon veszélyeztetett területek kijelölésére használták, ahol a kritikus szinteket túllépték. A jelen jegyzőkönyvben vállalt integrált értékelési modellezésben a túllépések fajlagos csökkentését tűzték ki célul, hogy az alábbi II. mellékletben található kibocsátható legnagyobb mennyiség meghatározásakor útmutatóként szolgáljanak.

B. Észak-amerikai szerződő felek esetén

9. Kanada esetén az ózon kritikus szintjeit az emberi egészség és a környezet védelmében határozzák meg, és felhasználják az egész Kanadára vonatkozó ózonhatárértékek meghatározásakor. Az alábbi II. mellékletben található kibocsátható legnagyobb mennyiséget az egész Kanadára vonatkozó ózonhatárértékek eléréséhez szükséges kitűzött szint szerint határozzák meg.

10. Az Amerikai Egyesült Államokban az ózon kritikus szintjeit úgy határozzák meg, hogy megfelelő biztonsággal védjék a közegészséget, minden ismert vagy előre látott káros hatástól védjék a közjólétet, és hogy segítségükkel felállítsák a nemzeti környezeti levegőminőségi határértékeket. Az integrált értékelési modellezést és a nemzeti környezeti levegőminőségi határértékeket az alábbi II. mellékletben található, az Amerikai Egyesült Államokra vonatkozó kibocsátható legnagyobb mennyiség/és csökkentések meghatározásánál útmutatóként alkalmazzák.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

KIBOCSÁTHATÓ LEGNAGYOBB MENNYISÉG

Az alábbi táblázatokban felsorolt kibocsátható legnagyobb mennyiségek e jegyzőkönyv 3. cikkének (1) és (10) bekezdésében leírt kötelezettségekre vonatkoznak. Az 1980. és 1990. évi kibocsátási szintek, valamint a felsorolt százalékos kibocsátáscsökkentések csak tájékoztatásul szolgálnak.

1. táblázat: Kénre vonatkozó kibocsátási korlátok (ezer tonna SO2 évente)

Felek | Kibocsátási szintek | Kibocsátható legnagyobb mennyiség 2010.évre | Százalékos kibocsátáscsökkentések a 2010. évre (bázisév 1990) |

1980 | 1990 |

Örményország | 141 | 73 | 73 | 0 % |

Ausztria | 400 | 91 | 39 | – 57 % |

Belorusszia | 740 | 637 | 480 | – 25 % |

Belgium | 828 | 372 | 106 | – 72 % |

Bulgária | 2050 | 2008 | 856 | – 57 % |

Kanada [1] | 4643 | 3236 | | |

PEMA (SOMA) | 3135 | 1873 | | |

Horvátország | 150 | 180 | 70 | – 61 % |

Cseh Köztársaság | 2257 | 1876 | 283 | – 85 % |

Dánia | 450 | 182 | 55 | – 70 % |

Finnország | 584 | 260 | 116 | – 55 % |

Franciaország | 3208 | 1269 | 400 | – 68 % |

Németország | 7514 | 5313 | 550 | – 90 % |

Görögország | 400 | 509 | 546 | 7 % |

Magyarország | 1633 | 1010 | 550 | – 46 % |

Írország | 222 | 178 | 42 | – 76 % |

Olaszország | 3757 | 1651 | 500 | – 70 % |

Lettország | – | 119 | 107 | – 10 % |

Liechtenstein | 0,39 | 0,15 | 0,11 | – 27 % |

Litvánia | 311 | 222 | 145 | – 35 % |

Luxemburg | 24 | 15 | 4 | – 73 % |

Hollandia | 490 | 202 | 50 | – 75 % |

Norvégia | 137 | 53 | 22 | – 58 % |

Lengyelország | 4100 | 3210 | 1397 | – 56 % |

Portugália | 266 | 362 | 170 | – 53 % |

Moldovai Köztársaság | 308 | 265 | 135 | – 49 % |

Románia | 1055 | 1311 | 918 | – 30 % |

Orosz Föderáció [2] | 7161 | 4460 | | |

PEMA | 1062 | 1133 | 635 | – 44 % |

Szlovákia | 780 | 543 | 110 | – 80 % |

Szlovénia | 235 | 194 | 27 | – 86 % |

Spanyolország [2] | 2959 | 2182 | 774 | – 65 % |

Svédország | 491 | 119 | 67 | – 44 % |

Svájc | 116 | 43 | 26 | – 40 % |

Ukrajna | 3849 | 2782 | 1457 | – 48 % |

Egyesült Királyság | 4863 | 3731 | 625 | – 83 % |

Amerikai Egyesült Államok [3] | | | | |

Európai Közösség | 26456 | 16436 | 4059 | – 75 % |

2. táblázat: Nitrogén-oxidokra vonatkozó kibocsátható legnagyobb mennyiség (ezer tonna NO2 évente)

Felek | Kibocsátási szintek 1990 | Kibocsátási korlát 2010. évre | Százalékos kibocsátáscsökkentések a 2010. évre (bázisév 1990) |

Örményország | 46 | 46 | 0 % |

Ausztria | 194 | 107 | – 45 % |

Belorusszia | 285 | 255 | – 11 % |

Belgium | 339 | 181 | – 47 % |

Bulgária | 361 | 266 | – 26 % |

Kanada [4] | 2104 | | |

Horvátország | 87 | 87 | 0 % |

Cseh Köztársaság | 742 | 286 | – 61 % |

Dánia | 282 | 127 | – 55 % |

Finnország | 300 | 170 | – 43 % |

Franciaország | 1882 | 860 | – 54 % |

Németország | 2693 | 1081 | – 60 % |

Görögország | 343 | 344 | 0 % |

Magyarország | 238 | 198 | – 17 % |

Írország | 115 | 65 | – 43 % |

Olaszország | 1938 | 1000 | – 48 % |

Lettország | 93 | 84 | – 10 % |

Liechtenstein | 0,63 | 0,37 | – 41 % |

Litvánia | 158 | 110 | – 30 % |

Luxemburg | 23 | 11 | – 52 % |

Hollandia | 580 | 266 | – 54 % |

Norvégia | 218 | 156 | – 28 % |

Lengyelország | 1280 | 879 | – 31 % |

Portugália | 348 | 260 | – 25 % |

Moldovai Köztársaság | 100 | 90 | – 10 % |

Románia | 546 | 437 | – 20 % |

Orosz Föderáció [5] | 3600 | | |

PEMA | 360 | 265 | – 26 % |

Szlovákia | 225 | 130 | – 42 % |

Szlovénia | 62 | 45 | – 27 % |

Spanyolország [5] | 1113 | 847 | – 24 % |

Svédország | 338 | 148 | – 56 % |

Svájc | 166 | 79 | – 52 % |

Ukrajna | 1888 | 1222 | – 35 % |

Egyesült Királyság | 2673 | 1181 | – 56 % |

Amerikai Egyesült Államok [6] | | | |

Európai Közösség | 13161 | 6671 | – 49 % |

3. táblázat: Ammóniára vonatkozó kibocsátható legnagyobb mennyiség (ezer tonna NH3 évente)

Felek | Kibocsátási szintek 1990 | Kibocsátási korlát 2010. évre | Százalékos kibocsátáscsökkentések a 2010. évre (bázisév 1990) |

Örményország | 25 | 25 | 0 % |

Ausztria | 81 | 66 | – 19 % |

Belorusszia | 219 | 158 | – 28 % |

Belgium | 107 | 74 | – 31 % |

Bulgária | 144 | 108 | – 25 % |

Horvátország | 37 | 30 | – 19 % |

Cseh Köztársaság | 156 | 101 | – 35 % |

Dánia | 122 | 69 | – 43 % |

Finnország | 35 | 31 | – 11 % |

Franciaország | 814 | 780 | – 4 % |

Németország | 764 | 550 | – 28 % |

Görögország | 80 | 73 | – 9 % |

Magyarország | 124 | 90 | – 27 % |

Írország | 126 | 116 | – 8 % |

Olaszország | 466 | 419 | – 10 % |

Lettország | 44 | 44 | 0 % |

Liechtenstein | 0,15 | 0,15 | 0 % |

Litvánia | 84 | 84 | 0 % |

Luxemburg | 7 | 7 | 0 % |

Hollandia | 226 | 128 | – 43 % |

Norvégia | 23 | 23 | 0 % |

Lengyelország | 508 | 468 | – 8 % |

Portugália | 98 | 108 | 10 % |

Moldovai Köztársaság | 49 | 42 | – 14 % |

Románia | 300 | 210 | – 30 % |

Oroszorsz Föderáció [7] | 1191 | | |

PEMA | 61 | 49 | – 20 % |

Szlovákia | 62 | 39 | – 37 % |

Szlovénia | 24 | 20 | – 17 % |

Spanyolország [7] | 351 | 353 | 1 % |

Svédország | 61 | 57 | – 7 % |

Svájc | 72 | 63 | – 13 % |

Ukrajna | 729 | 592 | – 19 % |

Egyesült Királyság | 333 | 297 | – 11 % |

Európai Közösség | 3671 | 3129 | – 15 % |

4. táblázat: Illékony szerves vegyületekre vonatkozó kibocsátható legnagyobb mennyiség (ezer tonna VOC évente)

Felek | Kibocsátási szintek 1990 | Kibocsátási korlát 2010. évre | Százalékos kibocsátáscsökkentések a 2010. évre (bázisév 1990) |

Örményország | 81 | 81 | 0 % |

Ausztria | 351 | 159 | – 55 % |

Belorusszia | 533 | 309 | – 42 % |

Belgium | 324 | 144 | – 56 % |

Bulgária | 217 | 185 | – 15 % |

Kanada [8] | 2880 | | |

Horvátország | 105 | 90 | – 14 % |

Cseh Köztársaság | 435 | 220 | – 49 % |

Dánia | 178 | 85 | – 52 % |

Finnország | 209 | 130 | – 38 % |

Franciaország | 2957 | 1100 | – 63 % |

Németország | 3195 | 995 | – 69 % |

Görögország | 373 | 261 | – 30 % |

Magyarország | 205 | 137 | – 33 % |

Írország | 197 | 55 | – 72 % |

Olaszország | 2213 | 1159 | – 48 % |

Lettország | 152 | 136 | – 11 % |

Liechtenstein | 1,56 | 0,86 | – 45 % |

Litvánia | 103 | 92 | – 11 % |

Luxemburg | 20 | 9 | – 55 % |

Hollandia | 502 | 191 | – 62 % |

Norvégia | 310 | 195 | – 37 % |

Lengyelország | 831 | 800 | – 4 % |

Portugália | 640 | 202 | – 68 % |

Moldovai Köztársaság | 157 | 100 | – 36 % |

Románia | 616 | 523 | – 15 % |

Orosz Föderáció [9] | 3566 | | |

PEMA | 203 | 165 | – 19 % |

Szlovákia | 149 | 140 | – 6 % |

Szlovénia | 42 | 40 | – 5 % |

Spanyolország [9] | 1094 | 669 | – 39 % |

Svédország | 526 | 241 | – 54 % |

Svájc | 292 | 144 | – 51 % |

Ukrajna | 1369 | 797 | – 42 % |

Egyesült Királyság | 2555 | 1200 | – 53 % |

Amerikai Egyesült Államok [10] | | | |

Európai Közösség | 15353 | 6600 | – 57 % |

[1] A jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való csatlakozáskor Kanada kibocsátható legnagyobb mennyiségeket határoz meg vagy országos szinten, vagy PEMA-jára (szennyező anyagok kezelési területe) vonatkozóan, és vállalja, hogy 2010-re vonatkozóan ilyen legmagasabb értékeket határoz meg. A kénre vonatkozó PEMA a kén-oxidok kezelési területe (SOMA), amelynek kijelölésére az 1994. június 14-én Oslóban elfogadott, a kénkibocsátás további csökkentéséről szóló jegyzőkönyv III. melléklete alapján került sor. Ez egy 1 millió km2 nagyságú terület, mely magában foglalja a Prince Edward-sziget, Új-Skócia és New Brunswick egész területét, Quèbec tartománynak a Szent Lőrinc-öböl északi partjánál lévő Havre St. Pierre-t és a Quèbec–Ontario határ James-öblöt metsző pontját összekötő egyenestől délre fekvő területét, és Ontario tartománynak a Quèbec–Ontario határ James-öblöt metsző pontját és a Felső-tó északi partjánál lévő Nipigon folyót összekötő egyenestől délre fekvő területét.

[2] Az adatok az EMEP európai részére vonatkoznak.

[3] A jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való csatlakozáskor az Amerikai Egyesült Államoknak, az e mellékletbe való foglalás céljából biztosítania kell: a) országosan vagy a PEMA-ban – amennyiben benyújtott kénre vonatkozó PEMA-t a III. mellékletbe foglalás céljából – alkalmazandó mozgó és helyhez kötött kénforrások kibocsátáscsökkentésére vonatkozó külön intézkedéseket; b) az összes becsült kénkibocsátási szint 1990-ben mért országos vagy PEMA-beli értékét; c) 2010-re vonatkozó kénkibocsátási szintek indikatív értékét; valamint d) a kénkibocsátás csökkentésének összesített, becsült, százalékban kifejezett értékét. A b) részt a táblázat, míg az a), c) és d) részt a táblázat lábjegyzete fogja tartalmazni.

[4] E jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való csatlakozáskor Kanada 1990-re vonatkozó nitrogén-oxid-kibocsátási szinteket és 2010-re vonatkozó nitrogén-oxid-kibocsátásra vonatkozó legnagyobb mennyiségeket ad meg, vagy országos szinten, vagy a PEMA-jára vonatkozóan, amennyiben benyújtott PEMA-t.

[5] Az adatok az EMEP európai részére vonatkoznak.

[6] A jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való csatlakozáskor az Amerikai Egyesült Államoknak az e mellékletbe való foglalás céljából biztosítani kell: a) országosan vagy a PEMA-ban – amennyiben benyújtott nitrogénre vonatkozó PEMA-t a III. mellékletbe foglalás céljából – alkalmazandó mozgó és helyhez kötött nitrogénforrások kibocsátáscsökkentésére vonatkozó külön intézkedéseket; b) az összes becsült nitrogénkibocsátási szint 1990-ben mért országos, vagy PEMA-beli értékét; c) 2010-re vonatkozó nitrogénkibocsátási szintek indikatív értékét; valamint d) a nitroénkibocsátás csökkentésének összesített, becsült, százalékban kifejezett értékét. A b) részt a táblázat, míg az a), c) és d) részt a táblázat lábjegyzete fogja tartalmazni.

[7] Az adatok az EMEP európai részére vonatkoznak.

[8] E jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való csatlakozáskor Kanada 1990-re vonatkozó illékony szerves vegyületek kibocsátási szintjét és 2010-re vonatkozó illékony szerves vegyületekre vonatkozó kibocsátható legnagyobb mennyiségeket ad meg, vagy országos szinten, vagy a PEMA-jára vonatkozóan, amennyiben benyújtott PEMA-t.

[9] Az adatok az EMEP európai részére vonatkoznak.

[10] A jegyzőkönyv megerősítésekor, elfogadásakor, jóváhagyásakor vagy a hozzá való csatlakozáskor az Amerikai Egyesült Államoknak az e mellékletbe való foglalás céljából biztosítani kell: a) országosan vagy a PEMA-ban – amennyiben benyújtott illékony szerves vegyületekre vonatkozó PEMA-t a III. mellékletbe foglalás céljából – alkalmazandó mozgó és helyhez kötött VOC-források kibocsátáscsökkentésére vonatkozó külön intézkedéseket; b) az összes becsült VOC-kibocsátási szint 1990-ben mért országos vagy PEMA-beli értékét; c) 2010-re vonatkozó VOC-kibocsátási szintek indikatív értékét; valamint d) a VOC-kibocsátás csökkentésének összesített, becsült, százalékban kifejezett értékét. A b) részt a táblázat, míg az a), c) és d) részt a táblázat lábjegyzete fogja tartalmazni.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

KIJELÖLT SZENNYEZO ANYAGOK KIJELÖLT KEZELESI TERÜLETE (PEMA)

A következő PEMA e jegyzőkönyv céljából kerül felsorolásra:

Orosz Föderációs PEMA

Ez a Murmanszk oblaszty (= terület), Karéliai Köztársaság, a Leningrád oblaszty (Szentpétervárral együtt), a Pskov oblaszty, a Novgorod oblaszty és a Kalinyingrádoblaszty. A PEMA határa egybeesik az Orosz Föderáció tagállamainak állam- és közigazgatási határaival.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

A HELYHEZ KÖTÖTT FORRÁSOK KÉNKIBOCSÁTÁSÁNAK HATÁRÉRTÉKEI

1. Az A. szakasz vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C. szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.

A. szerződő felek Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívül

2. Az A. szakasz 2. táblázata és a 11., valamint a 12. pontja kivételével, a határérték a berendezések véggázában lévő gáz-halmazállapotú anyagok azon maximális mennyiségét jelenti, amely nem léphető túl. Amennyiben másképp nem rendelkeznek, a szennyező anyag tömegét kell osztani a véggáz térfogatával (mg/m3-ben kifejezve), a száraz gáz hőmérsékletét és nyomását standard állapotban feltételezve (a térfogat 273,15 K és 101,3 kPa esetén). A véggáz oxigéntartalmát figyelembe véve az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni minden forráskategóriára. A véggázban lévő szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése céljából alkalmazott hígítás nem megengedett. A készülékek indítását, leállítását és karbantartatását nem kell figyelembe venni.

3. A kibocsátásokat minden esetben ellenőrizni (monitoring) [1] kell. A határértékeknek való megfelelést ellenőrizni kell. Az ellenőrzés történhet folyamatos vagy szakaszos méréssel, approbációval vagy egyéb, műszakilag megfelelő módszerrel.

4. A szennyező anyagok mintavételét és analízisét, valamint a mérőrendszerek kalibrálására alkalmazott mérési referencia-módszereket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által megállapított szabványok szerint kell végezni. Amíg a CEN- vagy az ISO-szabványok kidolgozása folyik, nemzeti szabványokat kell alkalmazni.

5. Ha a SO2-kibocsátás meghaladja a 75 kg/h-t, a kibocsátást folyamatosan kell mérni.

6. Az új létesítmények folyamatos mérés esetén akkor felelnek meg a kibocsátási normáknak, ha a számított 24 órás középérték nem lépi túl a határértéket, és ha egyik órás középérték sem lépi túl a határértéket 100 %-kal.

7. Meglévő létesítményekben folyamatos mérés esetén a kibocsátási szabványoknak való megfelelés akkor áll fenn, ha a) a havi középértékek egyike sem lépi túl a határértéket; és b) a 48 órás középértékek 97 %-a nem lépi túl a határérték 110 %-át.

8. Szakaszos mérés esetén a kibocsátási szabványoknak való megfelelés akkor áll fenn (minimális követelmény), ha a jellegzetes feltételek mellett, megfelelő számban végzett mérésből kapott értékek átlaga nem lépi túl a kibocsátási normákat.

9. 50 MWth-nál nagyobb bemenő hőteljesítményű kazánok és ipari melegítők:

1. táblázat: Kazánokból származó SOx-kibocsátás határértékei [2]

| Bemenő hőteljesítmény (MWth) | Határérték [3] (mg SO2 / Nm3) | Háztartási szilárd tüzelőanyag eltávolítása hatékonyságának alternatívája |

Szilárd és folyékony tüzelőanyagok, új berendezések | 50–100 | 850 | 90 % [5] |

100–300 | 850–200 [4] (lineáris csökkenés) | 92 % [5] |

> 300 | 200 [4] | 95 % [5] |

Szilárd tüzelőanyagok, meglévő berendezések | 50–100 | 2000 | |

100–500 | 2000–400 lineáris csökkenés | |

> 500 | 400 | |

50–150 | | 40 % |

150–500 | | 40–90 % (lineáris növekedés) |

> 500 | | 90 % |

Folyékony tüzelőanyagok, meglévő berendezések | 50–300 | 1700 | |

300–500 | 1700–400 (lineáris csökkenés) | |

> 500 | 400 | |

Gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok általában, új és meglévő berendezések | | 35 | |

Cseppfolyósított gáz, új és meglévő berendezések | | 5 | |

Alacsony fűtőértékű gázok (pl.: kokszkemencegáz, kohógáz) | | új 400 meglévő 800 | |

Kohógáz | | új 200 meglévő 800 | |

Új tüzelőberendezések a finomításban (az új égetőberendezések átlaga) | >50 (finomítói összkapacitás) | 600 | |

Meglévő finomítói égetőüzemek (a meglévő tüzelőberendezések átlaga) | | 1000 | |

10. Gázolaj

2. táblázat: A gázolaj kéntartalmára vonatkozó határértékek [6]

| Kéntartalom (tömegszázalék) |

Gázolaj | < 0,2 2000. július 1. után < 0,1 2008. január 1. után |

11. Claus-üzem: a napi 50 tonnánál több ként előállító Claus-üzemek esetén:

a) Kénvisszanyerés 99,5 % új üzemek esetén;

b) Kénvisszanyerés 97 % meglévő üzemek esetén.

12. Titán-dioxid-előállítás: az új és meglévő létesítményekben a titán-dioxid-gyártás feltárási és égetési lépései során keletkező kibocsátásokat 10 kg SO2-egyenérték/tonna titán-dioxid érték alá kell csökkenteni.

B. Kanada

13. Az alábbi, helyhez kötött forrás kategóriába tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó kén-dioxid-kibocsátás szabályozására szolgáló határértékeket a szabályozási technológiáról és a szintekről rendelkezésre álló információk alapján határozzák meg, amelyekbe beletartoznak a más országok és a következő dokumentum által alkalmazott határértékek: Canada Gazette, Part I. Department of the Environment. Thermal Power Generation Emissions – National Guidelines for New Stationary Sources. 1993. május 15., 1633–1638. o.

C. Amerikai Egyesült Államok

14. A következő helyhez kötött forrás kategóriákba tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó, a kén-dioxid-kibocsátás korlátozására szolgáló határértékeket az alábbi dokumentumok részletezik:

1. Electric Utility Steam Generating Units – 40 Code of Federal Regulations (C.F.R.) Part 60, Subpart D, and Subpart Da;

2. Industrial-Commercial-Institutional Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Db, and Subpart Dc;

3. Sulphuric Acid Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart H;

4. Petroleum Refineries – 40 C.F.R. Part 60, Subpart J;

5. Primary Copper Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart P;

6. Primary Zinc Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Q;

7. Primary Lead Smelters – 40 C.F.R. Part 60, Subpart R;

8. Stationary Gas Turbines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart GG;

9. Onshore Natural Gas Processing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart LLL;

10. Municipal Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ea, and Subpart Eb;

11. Hospital/Medical/Infectious Waste Incinerators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ec.

[1] Az ellenőrzést (monitoring) átfogó tevékenységként kell értelmezni, beleértve a kibocsátások mérését, tömegmérleget stb. Folyamatosan és szakaszosan végezhető.

[2] A határértékek különösen a következő esetekben nem alkalmazandók:

- azokban az üzemekben, ahol az égéstermékeket közvetlen fűtésre, szárításra vagy tárgyak, illetve anyagok egyéb kezelésére, pl. újraolvasztó kemencék, hőkezelő kemencék, használják,

- utóégető berendezések, azaz olyan műszaki berendezések, melyeket a füstgázok égetéssel történő tisztítására terveztek, és amelyek nem önálló égetőüzemként üzemelnek,

- a katalitikus krakkolás katalizátorainak regenerálását végző berendezések,

- a hidrogén-szulfidot kénné konvertáló berendezések,

- a vegyiparban használatos reaktorok,

- koksszal üzemelő olvasztók,

- léghevítők (cowper, kauper),

- hulladékégetők,

- dízel-, benzin-, gázmotorral vagy gázturbinával működtetett üzemek, az alkalmazott tüzelőanyagtól függetlenül.

[3] Referencia-O2-tartalom 6 % szilárd, 3 % egyéb tüzelőanyag esetén.

[4] 400 a 0,25 %-nál kisebb kéntartalmú nehéz fűtőolaj esetén.

[5] Ha egy berendezés eléri a 300 mg/Nm3 SO2-t, akkor felmenthető az eltávolítási hatékonyság alkalmazása alól.

[6] A gázolaj a HS 2710 kategóriába tartozó minden petróleumterméket jelent, vagy minden olyan petróleumterméket, amely desztillációs korlátai miatt az üzemanyag céljára előállított, közepesen desztillált kategóriába tartozik, és melynek legalább 85 %-a, desztillációs veszteségekkel együtt, 350 °C-on desztillálódik. A közúti és nem közúti használatra szánt gépjárművekben, valamint a mezőgazdasági traktorokban használt üzemanyagok nem tartoznak bele a definícióba. A tengerészeti célra használt gázolaj, ha a fenti leírásnak megfelel, illetve ha az ISO 8217 (1996) I. táblázatának tengerészeti desztillátumokra megadott viszkozitási vagy sűrűségi értékeinek megfelel, beletartozik a definícióba.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

A HELYHEZ KÖTÖTT FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ NITROGÉN-OXID-KIBOCSÁTÁS HATÁRÉRTÉKEI

1. Az A. szakasz vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C. szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.

A. Szerződő felek, Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívül

2. A határérték, az A. szakasz értelmében, a berendezések véggázában lévő gáz-halmazállapotú anyagok azon maximális mennyiségét jelenti, amely nem léphető túl. Amennyiben másképp nem rendelkeznek, a szennyező anyag tömegét kell osztani a füstgáz térfogatával (mg/m3-ben kifejezve), a száraz gáz hőmérsékletét és nyomását standard állapotban feltételezve (a térfogat 273,15 K és 101,3 kPa esetén). A véggáz oxigéntartalmát figyelembe véve az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni minden forráskategóriára. A véggázban lévő szennyező anyagok koncentrációjának csökkentése céljából alkalmazott hígítás nem megengedett. A határértékeket általában NO és NO2 esetén együtt értelmezik, szokás szerint NOx néven, NO2-ben kifejezve. A készülékek indítását, leállítását és karbantartatását nem kell figyelembe venni.

3. A kibocsátásokat minden esetben ellenőrizni (monitoring) [1] kell. A határértékeknek való megfelelést ellenőrizni kell. Az ellenőrzés történhet folyamatos vagy szakaszos méréssel, approbációval vagy egyéb, műszakilag megfelelő módszerrel.

4. A szennyező anyagok mintavételét és analízisét, valamint a mérőrendszerek kalibrálására alkalmazott mérési referencia-módszereket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által megállapított szabványok szerint kell végezni. Amíg a CEN- vagy az ISO-szabványok kidolgozása folyik, nemzeti szabványokat kell alkalmazni.

5. Ha a NOx-kibocsátás meghaladja a 75 kg/h-t, a kibocsátást folyamatosan kell mérni.

6. Folyamatos mérés esetén – az 1. táblázatban szereplő tüzelőberendezések kivételével – akkor felelnek meg a kibocsátási normáknak, ha a számított 24 órás középérték nem lépi túl a határértéket, és ha egyik órás középérték sem lépi túl a határértéket 100 %-kal.

7. Az 1. táblázatban szereplő tüzelőberendezés folyamatos mérés esetén akkor felel meg a kibocsátási szabványnak, ha a) a havi középértékek egyike sem lépi túl a kibocsátási határértéket; és b) a 48 órás középértékek 95 %-a nem lépi túl a kibocsátási határérték 110 %-át.

8. Szakaszos mérés esetén a kibocsátási szabványoknak való megfelelés akkor áll fenn (minimumkövetelmény), ha a jellegzetes feltételek mellett, megfelelő számban végzett mérésből kapott értékek átlaga nem lépi túl a kibocsátási normákat.

9. 50 MWth-nál nagyobb bemenő hőteljesítményű kazánok és ipari melegítők:

1. táblázat: Kazánokból származó NOx-kibocsátás határértékei [2]

| Határérték (mg/Nm3) [3] |

Szilárd tüzelőanyag, új berendezések: | |

–kazánok 50–100 MWth | 400 |

–kazánok 100–300 MWth | 300 |

–kazánok > 300 MWth | 200 |

Szilárd tüzelőanyag, meglévő berendezések: | |

–Általában szilárd tüzelőanyag | 650 |

–Szilárd tüzelőanyag, 10 %-nál kisebb illékonyvegyület-tartalommal | 1300 |

Folyékony tüzelőanyag, új berendezések: | |

–kazánok 50–100 MWth | 400 |

–kazánok 100–300 MWth | 300 |

–kazánok > 300 MWth | 200 |

Folyékony tüzelőanyag, meglévő berendezések | 450 |

Gáznemű tüzelőanyag, új berendezések: | |

Földgáz: | |

–kazánok 50–300 MWth | 150 |

–kazánok > 300 MWth | 100 |

Tüzelőanyag: minden egyéb gáz | 200 |

Gáz-halmazállapotú tüzelőanyag, meglévő berendezések | 350 |

10. 50 MWth bemenő hőteljesítménynél nagyobb szárazföldi gázturbinák. A mg/Nm3-ben kifejezett NOx-határértékeket (O2-tartalom 15 %) egyetlen turbinára kell alkalmazni. A 2. táblázatban található határértékeket csak 70 %-nál nagyobb töltés esetén kell alkalmazni.

2. táblázat: A szárazföldi gázturbinákból származó NOx-kibocsátás határértékei

> 50 MWth (hőteljesítmény ISO-feltételeknél) | Határérték (mg/Nm3) |

Új berendezések, földgáz [4] | 50 [5] |

Új berendezések, folyékony tüzelőanyag [6] | 120 |

Meglévő berendezések, minden tüzelőanyag [7] | |

–földgáz | 150 |

–folyadék | 200 |

11. Cementgyártás

3. táblázat: A cementgyártásból származó NOx-kibocsátás határértékei [8]

| Határérték (mg/Nm3) |

Új berendezések (O2-tartalom 10 %) | |

–száraz/szárítókemence | 500 |

–egyéb kemencék | 800 |

Meglévő berendezések (O2-tartalom 10 %) | 1200 |

12. Helyhez kötött motorok

4. táblázat: A helyhez kötött motorokból származó NOx-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, tüzelőanyag | Határérték [9] (mg/Nm3) |

Külső gyújtású (= Otto) motorok, 4 ütem, > 1 MWth | |

–"sovány" keverékkel üzemelő motorok | 250 |

–minden egyéb motor | 500 |

Kompressziós gyújtású (= dízel-) motorok, > 5 MWth | |

–tüzelőanyag: földgáz (sugárhajtású motorok) | 500 |

–tüzelőanyag: nehéz tüzelőolaj | 600 |

–tüzelőanyag: dízelgázolaj vagy gázolaj | 500 |

13. Fémgyártás és -megmunkálás

5. táblázat: A vas- és acélféltermékek gyártásából származó NOx-kibocsátás határértékei [10]

Kapacitás, technika, tüzelőanyag | Határérték (mg/Nm3) |

Új és meglévő szinterelőberendezések | 400 |

14. Salétromsavgyártás

6. táblázat: A salétromsavgyártásból (kivéve a savkoncentráló egységeket) származó NOx-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, tüzelőanyag | Határérték (mg/Nm3) |

–Új berendezések | 350 |

–Meglévő berendezések | 450 |

B. Kanada

15. Az alábbi, helyhez kötött forrás kategóriába tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) szabályozására szolgáló határértékeket a szabályozási technológiáról és a szintekről – melyekbe beletartoznak a más országok és a következő dokumentumok által alkalmazott határértékek – elérhető információk alapján határozzák meg.

a) Canadian Council of Ministers of the Environment (CCME). National Emission Guidelines for Stationary Combustion Turbines. December 1992. PN1072;

b) Canada Gazette, Part I. Department of the Environment. Thermal Power Generation Emissions – National Guidelines for New Stationary Sources. May 15, 1993, pp. 1633-1638;

c) CCME. National Emission Guidelines for Cement Kilns. March 1998. PN1284.

C. Amerikai Egyesült Államok

16. A következő helyhez kötött forrás kategóriába tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) szabályozására szolgáló határértékeket a következő dokumentumok alapján határozzák meg:

a) Coal-fired Utility Units – 40 Code of Federal Regulations (C.F.R.) Part 76;

b) Electric Utility Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart D, and Subpart Da;

(c) Industrial-Commercial-Institutional Steam Generating Units – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Db;

(d) Nitric Acid Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart G;

(e) Stationary Gas Turbines – 40 C.F.R. Part 60, Subpart GG;

(f) Municipal Waste Combustors – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ea, and Subpart Eb;

(g) Hospital/Medical/Infectious Waste Incinerators – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Ec.

[1] Az ellenőrzést (monitoring) átfogó tevékenységként kell értelmezni, beleértve a kibocsátások mérését, tömegmérleget stb. Folyamatosan és szakaszosan végezhető.

[2] A határértékek különösen a következő esetekben nem alkalmazandók:

- azokban az üzemekben, ahol az égéstermékeket közvetlen fűtésre, szárításra vagy tárgyak, illetve anyagok egyéb kezelésére, pl. újraolvasztó kemencék, hőkezelő kemencék, használják,

- utóégető berendezések, azaz olyan műszaki berendezések, melyeket a füstgázok égetéssel történő tisztítására terveztek, és amelyek nem önálló égetőüzemként üzemelnek,

- a katalitikus krakkolás katalizátorainak regenerálását végző berendezések,

- a hidrogén-szulfidot kénné konvertáló berendezések,

- a vegyiparban használatos reaktorok,

- koksszal üzemelő olvasztók,

- léghevítők (cowper, kauper),

- hulladékégetők,

- dízel-, benzin-, gázmotorral vagy gázturbinával működtetett üzemek, az alkalmazott tüzelőanyagtól függetlenül.

[3] Ezek az értékek nem alkalmazandók évi 500 óránál kevesebb ideig üzemelő kazánok esetén. Referencia-O2-tartalom 6 % szilárd, 3 % egyéb tüzelőanyag esetén.

[4] A földgáz a természetes előfordulású metán legfeljebb 20 % (térfogati) inert és egyéb összetevőkkel.

[5] 75 mg/Nm3 a következő esetekben:

- a kombinált hő- és áramtermelő rendszerekben használt gázturbinák,

- lakossági gázvezeték-hálózatot ellátó kompresszort meghajtó gázturbinák.A fenti kategóriákba nem eső, de 35 %-nál nagyobb (ISO alap-terhelésfeltételek mellett meghatározott) hatásfokkal üzemelő gázturbinák esetén a hé 50*n/35, ahol n a gázturbina hatásfoka százalékban kifejezve (és ISO alap-terhelésfeltételek mellett meghatározva).

[6] Ez a határérték csak a könnyű- és középpárlatokkal üzemelő gázturbinákra vonatkozik.

[7] Ezek a határértékek nem vonatkoznak az évi 150 óránál kevesebbet üzemelő gázturbinákra.

[8] Az 500 tonna/nap kapacitásnál nagyobb forgó kemencékben vagy 50 tonna/nap kapacitásnál nagyobb egyéb kemencékben végzett cementklinkergyártás berendezései.

[9] Ezek az értékek nem vonatkoznak az évi 500 óránál kevesebbet futó motorokra, referencia-O2-tartalom 5 %.

[10] Fémgyártás és -megmunkálás: fémérckalcináló vagy -szinterelő berendezések, nyersvas- vagy nyersacélgyártás berendezései (elsődleges vagy másodlagos beolvasztás), beleértve a 2,5 t/h kapacitást meghaladó folyamatos öntést, a vas(II)-fémek megmunkálásának berendezései (20 t/h nyersacélnál nagyobb kapacitású meleghengermű).

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

A HELYHEZ KÖTÖTT FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ ILLÉKONY SZERVES VEGYÜLETEK KIBOCSÁTÁSÁNAK HATÁRÉRTÉKEI

1. Az A. szakasz vonatkozik Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C. szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.

A. Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felek

2. A melléklet e szakasza az alábbi 8–21. pontban felsorolt nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) kibocsátásának helyhez kötött forrásaival foglalkozik. Az új termékek és eljárások kutatását, fejlesztését és tesztelését végző berendezések vagy berendezésrészek nem tartoznak ide. A küszöbértékek az alábbi, szektorokra jellemző táblázatokban szerepelnek. Általában az oldószerfogyasztásra vagy a kibocsátás tömegáramára vonatkoznak. Amennyiben az üzemeltető végez különböző, azonos alcím alá tartozó tevékenységeket azonos berendezésen, azonos helyen, az ilyen tevékenységek oldószerfogyasztása vagy tömegárama összeadódik. Amennyiben nincsen megadva küszöbérték, az adott határérték vonatkozik minden megfelelő berendezésre.

3. E melléklet A. szakasza alkalmazásában:

a) a "benzin tárolása és elosztása" tehergépkocsik, vasúti vagonok, uszály és tengerjáró hajók töltése lerakatoknál és ásványolaj-finomító töltőállomásokon, kivéve a gépjárművek tankolása üzemanyagtöltő állomásokon, melyekre a mozgó forrásokról szóló megfelelő egyéb dokumentumok vonatkoznak;

b) a "ragasztóréteg felvitele" bármely felületen alkalmazott ragasztóanyaggal kapcsolatos eljárás, a nyomtatás során végzett ragasztóanyaggal történő bevonás és laminálás, valamint a fa- és műanyag-laminálás kivételével;

c) a "fa és műanyag laminálása" minden olyan eljárás, ahol fa és/vagy műanyag rétegeket ragasztanak össze laminált termék gyártása céljából;

d) a "bevonó eljárások" fém és műanyag rétegek személygépkocsikon, tehergépkocsifülkéken, tehergépkocsikon, autóbuszokon vagy fafelületen való alkalmazása, melybe beletartozik minden olyan eljárás, mely során folyamatos bevonófilmet vonnak egyszeres vagy többszörös eljárással a következő felületekre:

i. M1, valamint N1 kategóriájú járműként meghatározott új járművek (lásd alább), amennyiben ugyanabban a létesítményben vonják be őket, mint az M1 kategória esetén;

ii. tehergépkocsi-fülke, ahol definíció szerint a vezető tartózkodik (vezetőtér), valamint az N2 és N3 kategóriájú járművek technikai felszerelésének egybeépített tárolói;

iii. N1, N2 és N3 kategóriájú kisteherautók és tehergépkocsik, kivéve a tehergépkocsi-vezetőfülkéket;

iv. M2 vagy M3 kategóriájú autóbuszok;

v. egyéb fém- és műanyag felületek, beleértve a repülőgépek, hajók, vonatok felületét stb., fafelületek, textil-, szövet-, film- és papírfelületek.

Ez a forráskategória nem tartalmazza a hordozók elektroforetikus vagy vegyi szórásos úton történő bevonását. Amennyiben a bevonás folyamata tartalmaz egy olyan lépést, amelyben az adott termékre nyomtatnak is, akkor ez a nyomtatási lépés a bevonásos eljárás részének tekintendő. Mindazonáltal a külön tevékenységként végzett nyomtatás nem tartozik ide.

- M1: utasok szállítására használt jármű, melyben a vezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülés van,

- M2: utasok szállítására használt jármű, melyben a vezető ülésén kívül több mint nyolc ülés van, és maximális tömege nem haladja meg az 5 tonnát,

- M3: utasok szállítására használt jármű, melyben a vezető ülésén kívül több mint nyolc ülés van, és maximális tömege meghaladja az 5 tonnát,

- N1: áruszállításra használt jármű, melynek maximális tömege nem haladja meg a 3,5 tonnát,

- N2: áruszállításra használt jármű, melynek maximális tömege meghaladja a 3,5 tonnát, de a 12 tonnát nem haladja meg,

- N3: áruszállításra használt jármű, melynek maximális tömege meghaladja a 12 tonnát.

e) a "szalagtekercsek bevonatolása" minden olyan eljárás, amely során tekercselt szalagacél, rozsdamentes acél, bevonatos acél, rézötvözetek vagy alumíniumhuzal kerül bevonásra akár filmképzéssel, akár rétegezett (laminált) bevonással, folyamatos eljárás során;

f) a "vegytisztítás" bármely ipari vagy kereskedelmi eljárás, amely során valamely tisztítóberendezésben VOC-ot használnak ruhák, bútorszövetek, lakástextíliák és hasonló fogyasztási cikkek tisztítására, kivéve a foltok és pecsétek kézi eltávolítását a textil- és ruházati iparban;

g) a "bevonatok, lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártása" a bevonatok, lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártása, valamint köztitermékek gyártása, amennyiben ugyanabban a berendezésben készülnek festékanyagok, gyanták és ragasztóanyagok szerves oldószerekkel vagy egyéb hordozókkal történő keverésével. Ebbe a kategóriába tartozik még a diszpergálás, elődiszpergálás, megfelelő viszkozitás vagy színtónus beállítása és a végtermékek tartályokba való kiszerelése;

h) a "nyomtatás" magában foglalja a szövegekkel és/vagy ábrákkal kapcsolatos azon eljárásokat, mely során egy képhordozó segítségével nyomdafestéket visznek rá a felületre:

i. flexográfia (magasnyomás): olyan nyomtatási eljárás, mely során gumi vagy rugalmas/elasztikus fotopolimer képhordozót alkalmaznak, amelyen a nyomdafesték a nem nyomófelület felett helyezkedik el, s mely folyamat során párolgással száradó folyékony nyomdafestéket használnak;

ii. hőrögzítéses rotációs ofszetnyomás: rotációs nyomtatási eljárás, mely során olyan képhordozót használnak, melyben a nyomtató és nem nyomtató felületek egy síkban helyezkednek el, ahol a rotáció azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyagot a gépbe nem egyes ívekről, hanem egy hengerről töltik be. A nem nyomtató felületet hidrofillá teszik, így az taszítja a nyomdafestéket. A nyomtató területet úgy kezelik, hogy felvegye a nyomdafestéket, és átvigye a nyomtatandó felületre. A párologtatás kemencében történik, ahol forró levegőt használnak a nyomtatott anyag hevítésére;

iii. rotációs mélynyomás sajtótermékek készítésére: olyan rotációs mélynyomás, mely során újságok/magazinok, brosúrák, katalógusok vagy hasonló termékek lapjait nyomtatják toluolbázisú nyomdafestékek alkalmazásával;

vi. rotációs mélynyomás: olyan nyomtatási eljárás, mely során henger alakú képhordozót alkalmaznak, amelyben a nyomófelület a nem nyomó felület alatt helyezkedik el, s mely során párolgással száradó folyékony nyomdafestéket használnak. A mélyedéseket megtöltik nyomdafestékkel, a felesleget letisztítják a nem nyomó területről mielőtt a nyomtatandó felület érintkezik a hengerrel, és felveszi a nyomdafestéket a mélyedésekből;

v. rotációs szitanyomás: olyan rotációs nyomtatási eljárás, mely során a nyomdafestéket a nyomtatandó felületre porózus képhordozón nyomják át, melyben a nyomó terület nyitott, a nem nyomó terület leforrasztott, s mely során csak párolgással száradó folyékony nyomdafestéket használnak. A rotáció azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyagot a gépbe nem egyes ívekről, hanem egy hengerről töltik be;

vi. nyomtatási eljárással kapcsolatos laminálás (kasírozás): két vagy több flexibilis anyag összeragasztása rétegelt anyag előállítására;

vii. lakkozás: olyan eljárás, mely során védőréteget vagy a csomagolóanyag későbbi lezárása végett ragasztóanyagot visznek fel rugalmas anyagokra;

i) a "gyógyszerkészítmények gyártása" gyógyszerkészítmények kémiai szintézise, fermentációja, extrahálása, összekeverése és késztermékké alakítása, valamint, amennyiben ugyanazon a helyen végzik, köztitermékek gyártását jelenti;

j) a "természetes vagy szintetikus gumi átalakítása" magában foglal minden, természetes vagy szintetikus gumira vonatkozó keverési, aprítási, elegyítési, hengerlési, extrudálási és vulkanizálási eljárást, valamint a természetes vagy szintetikus gumi késztermékké alakításához kapcsolódó tevékenységet;

k) a "felülettisztítás" magában foglal a vegytisztításon kívül minden olyan eljárást, mely során szerves oldószereket használnak anyagok felületén lévő szennyeződések eltávolítására, beleértve a zsírtalanítást; a több lépésből álló, bármely más eljárás előtt vagy után végzendő tisztítási eljárás egy felülettisztítási eljárásnak tekintendő. Ez az eljárás a termékek felületének tisztítását, nem a gépi berendezések tisztítását jelenti;

l) a "növényolajok extrakciója, zsír- és növényolaj-finomító eljárások" magukban foglalják a növényolaj extrakcióját magvakból és egyéb növényi anyagokból, száraz maradékok feldolgozását állati takarmány készítésére, a magvakból, növényi és/vagy állati anyagokból származó zsírok és olajok tisztítását;

m) a "gépjármű-utánfényezés" olyan ipari vagy kereskedelmi bevonó tevékenység és kapcsolódó zsírtalanítás, mely során:

i. közúti járműveket vagy azok részeit vonják be járműjavítás, konzerválás vagy külső dekorálás részeként, illetve berendezések gyártása során a gyártó üzemeken kívül; vagy

ii. a közúti járművek vagy részeik eredeti bevonatát vonják be újrafényező típusú anyagokkal, amennyiben ez nem az eredeti gyártósoron történik; vagy

iii. utánfutókat (beleértve a kétkerekű utánfutót) vonnak be;

n) a "fafelületek impregnálása" minden olyan eljárás, mely során faanyagot impregnálnak konzerválószerrel;

o) a "standard feltételek" 273,15 K hőmérséklet és 101,3 kPa nyomás;

p) az "NMVOC-ok" az összes szerves vegyület, a metán kivételével, amelyeknek gőznyomása 273,15 K hőmérsékleten legalább 0,01 kPa, vagy amelyek illékonysága az adott alkalmazási feltételek mellett összehasonlítható;

q) a "véggáz" a kéményből vagy a kibocsátás csökkentésére szolgáló berendezésből a levegőbe kerülő gáz-halmazállapotú, NMVOC-ot vagy egyéb szennyező anyagot tartalmazó végső kibocsátás. A térfogati áramlási sebességet m3/h-ban kell megadni standard feltételekre;

r) a "diffúz NMVOC-kibocsátás" a nem véggázban lévő, levegőbe, talajba és vízbe történő NMVOC-kibocsátás, valamint, amennyiben másképpen nem rendelkeznek, az oldószer, amelyet a termék tartalmaz. Magában foglalja az ablakokon, ajtókon, réseken és hasonló nyílásokon át a külső környezetbe történő NMVOC-kibocsátást. A diffúz kibocsátás határértékei az oldószer-kezelési terven alapulnak (lásd I. függelék);

s) a "teljes NMVOC-kibocsátás" a diffúz NMVOC-kibocsátás és a véggázban lévő NMVOC-kibocsátás összege;

t) "bevitt anyag" a szerves oldószer mennyisége és előkészítés alatt lévő mennyisége, melyet eljárások során használnak, beleértve a berendezéseken belül és kívül recirkuláltatott oldószereket, amelyeket a tevékenység végzése során minden alkalommal újra bevisznek;

u) a "határérték" a berendezések véggázában lévő gáznemű anyagok azon maximális mennyisége, amelyet normál működési körülmények között nem szabad átlépni. Amennyiben másképpen nem rendelkeznek, a szennyező anyag tömegét kell osztani a füstgáz térfogatával (mg C/m3-ben kifejezve, amennyiben másképpen nem rendelkeznek), a száraz gáz hőmérsékletét és nyomását standard állapotban feltételezve. Az oldószert használó berendezések esetén a határértékeket tömegegységben adják meg a szóban forgó tevékenység jellemző egységére. A hűtés vagy hígítás céljából a füstgázhoz adott gáztérfogatot nem kell figyelembe venni a füstgázban lévő szennyezők tömegkoncentrációjának számításakor. A határértékek általában minden illékony szerves vegyületre vonatkoznak, kivéve a metánt, általában NMVOC néven (nincs további megkülönböztetés pl. a reaktivitás vagy toxicitás tekintetében);

v) a "normál működés" a működés minden periódusa, kivéve az indítást és leállítást, valamint a készülék karbantartatását;

w) az "emberi egészségre ártalmas anyagokat" továbbosztják két alkategóriába:

i. halogénezett VOC, amely azzal a valószínű kockázattal jár, hogy irreverzibilis hatást okoz;

ii. olyan veszélyes anyagok, amelyek karcinogének, mutagének, vagy mérgezően hatnak a reprodukcióra, illetve amelyek rákkeltők lehetnek, örökletes genetikai károsodást okozhatnak, belélegezve rákkeltők lehetnek, csökkenthetik a termékenységet, vagy magzati károsodást okozhatnak.

4. A következő követelményeket kell betartatni:

a) az NMVOC-kibocsátásokat ellenőrizni (monitoring) [1] kell minden esetben. A határértékeknek való megfelelést minden esetben ellenőrizni kell. Az ellenőrzés módja lehet folyamatos vagy szakaszos mérés, approbáció vagy egyéb, műszakilag célszerű módszer. Továbbá gazdaságilag megvalósíthatónak kell lennie;

b) a gázvezetékcsövekben lévő légszennyező anyagok koncentrációját reprezentatív módon kell mérni. A szennyező anyagok mintavételét és analízisét, valamint a mérőrendszerek kalibrálására alkalmazott mérési referencia-módszereket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) vagy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) által meghatározott szabványok szerint kell végezni. Amíg CEN- vagy ISO-szabványok kidolgozása folyik, nemzeti szabványokat kell alkalmazni;

c) amennyiben mérni kell az NMVOC-kibocsátást, ezt folyamatosan kell végezni, ha a kibocsátáscsökkentő berendezésből áramló NMVOC-kibocsátás a kilépő vezetékben meghaladja a 10 kg teljes szerves szén (TOC)/h-t. A többi berendezés esetén minimumként szakaszos mérést kell végezni. A megfelelőség bizonyítására saját megközelítés is alkalmazható, feltéve, hogy az azonos pontosságú eredményt ad;

d) folyamatos mérés esetén akkor felelnek meg a kibocsátási szabványoknak, ha a számított napi középérték nem lépi túl a határértéket normál működési feltételek esetén, és ha egyik órás középérték sem lépi túl a határértéket 150 %-kal. E rendelkezések betartásának bizonyítására egyedi megközelítés is alkalmazható, feltéve, hogy azonos pontosságú eredményt ad;

e) szakaszos mérés esetén a kibocsátási szabványoknak akkor felelnek meg (minimális követelmény), ha a leolvasások átlaga nem lépi túl a határértéket, és ha egyik órás átlagérték sem lépi túl a határértéket 150 %-kal. E rendelkezések betartásának bizonyítására egyedi megközelítés is alkalmazható, feltéve, hogy azonos pontosságú eredményt ad;

f) minden alkalmas óvintézkedést meg kell tenni az NMVOC-kibocsátások minimalizálására az indítás és leállítás, valamint a normál működési körülményektől való eltérés esetén.

g) nem kell méréseket végezni, amennyiben az alábbi határértéknek való megfeleléshez nincs szükség véggáztisztító berendezésre, és be lehet mutatni, hogy nem lépik túl a határértékeket.

5. Általában a következő határértékek vonatkoznak a füstgázokra, amennyiben azt az alábbiakban másképpen nem rendelik:

a) 20 mg anyag/m3 a halogénezett illékony szerves vegyületekre (amely a következő kockázati csoporthoz van hozzárendelve: irreverzibilis hatás valószínű kockázata), amennyiben a vizsgált összetevők összegzett tömegárama nagyobb vagy egyenlő 100 g/h-val;

b) 2 mg/m3 (az egyes összetevők tömegösszegében kifejezve) illékony szerves vegyületekre (amely a következő kockázati csoportokba tartozik: rákot okozhat, örökletes genetikai károsodást okozhat, belélegezve rákkeltő lehet, csökkentheti a termékenységet, magzati károsodást okozhat), ahol a vizsgált összetevők összegzett tömegárama nagyobb vagy egyenlő 10 g/h-val.

6. A 9–21. pontokban megadott forráskategóriákra a következő módosítások vonatkoznak:

a) a létesítményekre meghatározott alábbi határértékek alkalmazása helyett a létesítmény üzemeltetője csökkentési tervet készíthet (lásd II. függelék). A csökkentési terv célja, hogy megadja az üzemeltetőnek a lehetőséget, hogy az adott határértékek alkalmazásától eltérő módon érjen el azonos kibocsátáscsökkenést;

b) az NMVOC diffúz kibocsátását illetően az alábbi diffúz kibocsátási értékeket határértékként kell alkalmazni. Amennyiben azonban az illetékes hatóság számára bizonyítottá válik, hogy egy egyedi létesítmény esetén ez műszakilag és gazdaságilag nem megvalósítható, az illetékes hatóság kivételt tehet e létesítmény esetében, feltéve, hogy ez az emberi egészségre vagy a környezetre jelentős kockázattal nem jár. Az üzemeltetőnek minden eltérés esetén az illetékes hatóság számára bizonyítania kell, hogy az elérhető legjobb technikát használja;

7. A 3. pontban meghatározott VOC-kibocsátási határértékek alább, a 8–21. pontban kerülnek meghatározásra.

8. Benzin tárolása és elosztása

1. táblázat: A benzin tárolása és elosztása során kibocsátott VOC-ra vonatkozó határértékek, kivéve a tengerjáró hajók töltését

Megjegyzés:

A benzintároló tartályok töltése során kiszoruló gőzt vagy másik tárolótartályba vagy csökkentő berendezésbe kell vezetni a fenti táblázatban lévő határértékek elérése végett

Kapacitás, technika, egyéb részletek | Küszöbérték | Határérték |

Új berendezések: finomítói tárolótelepen vagy terminálon működő tároló- és elosztóberendezéseket kiszolgáló gőzvisszanyerő egység | Évi 5000 m3 benzinforgalom | 10 g VOC/Nm3 metánnal együtt |

9. Ragasztóréteg felvitele:

2. táblázat: A ragasztóréteg felvitele során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, egyéb részletek | Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték | Diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték (a bevitt oldószer %-a) |

Cipőgyártás; új és meglévő berendezések | > 5 | páronként 25 g oldószer | |

Egyéb ragasztóréteg-felviteli eljárások, kivéve a cipőgyártás; új és meglévő berendezések | 5–15 | 50 [2] mg C/Nm3 | 25 |

> 15 | 50 [2] mg C/Nm3 | 20 |

10. Fa és műanyag laminálása

3. táblázat: A fa és műanyag laminálása során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, egyéb részletek | Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Az összes NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határértékek |

Fa és műanyag laminálása; új és meglévő berendezések | > 5 | 30 g NMVOC/m2 |

11. Bevonó eljárások (személygépjárművekben, tehergépkocsi-fülkében, tehergépkocsiban, buszokban lévő fém- és műanyag felületek, fafelületek)

4. táblázat: A gépjárműgyártás bevonó eljárásai során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (t/év) [3] | Az összes NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határértékek [4] |

Új berendezések, gépjármű bevonása (M1, M2) | >15 (és >5000 bevont darab/év) | 45 g NMVOC/m2 vagy 1,3 kg/darab és 33 g NMVOC/m2 |

Meglévő berendezések, gépjármű bevonása (M1, M2) | >15 (és >5000 bevont darab/év) | 60 g NMVOC/m2 vagy 1,9 kg/darab és 41 g NMVOC/m2 |

Új és meglévő berendezések, gépjármű bevonása (M1, M2) | >15 (≤ 5000 bevont darab/év héjszerkezetű vagy > 3500 darab/év alvázra szerelt) | 90 g NMVOC/m2 vagy 1,5 kg/darab és 70 g NMVOC/m2 |

Új berendezések, új vezetőfülke bevonása (N1, N2, N3) | >15 (és ≤ 5000 bevont darab/év) | 65 g NMVOC/m2 |

Új berendezések, új vezetőfülke bevonása (N1, N2, N3) | >15 (és >5000 bevont darab/év) | 55 g NMVOC/m2 |

Meglévő berendezések, új vezetőfülke bevonása (N1, N2, N3) | >15 (és ≤ 5000 bevont darab/év) | 85 g NMVOC/m2 |

Meglévő berendezések, új vezetőfülke bevonása (N1, N2, N3) | >15 (és >5000 bevont darab/év) | 75 g NMVOC/m2 |

Új berendezések, új tehergépkocsik és kisteherautók bevonása (fülke nélkül) (N1, N2, N3) | >15 (és ≤ 2500 bevont darab/év) | 90 g NMVOC/m2 |

Új berendezések, új tehergépkocsik és kisteherautók bevonása (fülke nélkül) (N1, N2, N3) | >15 (és >2500 bevont darab/év) | 70 g NMVOC/m2 |

Meglévő berendezések, új tehergépkocsik és kisteherautók bevonása (fülke nélkül) (N1, N2, N3) | >15 (és ≤ 2500 bevont darab/év) | 120 g NMVOC/m2 |

Meglévő berendezések, új tehergépkocsik és kisteherautók bevonása (fülke nélkül) (N1, N2, N3) | >15 (és >2500 bevont darab/év) | 90 g NMVOC/m2 |

Új berendezések, új buszok bevonása (M3) | >15 (≤ 2000 bevont darab/év) | 210 g NMVOC/m2 |

Új berendezések, új buszok bevonása (M3) | >15 (>2000 bevont darab/év) | 150 g NMVOC/m2 |

Meglévő berendezések, új buszok bevonása (M3) | >15 (≤ 2000 bevont darab/év) | 290 g NMVOC/m2 |

Meglévő berendezések, új buszok bevonása (M3) | >15 (>2000 bevont darab/év) | 225 g NMVOC/m2 |

5. táblázat: A különböző ipari szektorokban végzett bevonási eljárások során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték (mg C/Nm3) | Diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték (a bevitt oldószer %-a) |

Új és meglévő berendezések: egyéb bevonási eljárás, beleértve fém, műanyag, textil, szövet, fólia és papír (kivéve textíliák rotációs szitanyomása, l. nyomás) | 5–15 | 100 [5] [6] | 25 [6] |

> 15 | 50/75 [6] [7] [8] | 20 [6] |

Új és meglévő berendezések: fa bevonása | 5–25 | 100 [5] | 25 |

> 25 | 50/75 [7] | 20 |

12. Szalagtekercsek bevonatolása

6. táblázat: A szalagtekercsek bevonása során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték (mg C/Nm3) | Diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték (a bevitt oldószer %-a) |

Új berendezések | > 25 | 50 [9] | 5 |

Meglévő berendezések | > 25 | 50 [9] | 10 |

13. Vegytisztítás

7 táblázat: A vegytisztítás során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték (NMVOC/kg) |

Új és meglévő berendezések | 0 | 20 g [10] |

14. Bevonatok, lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártása

8. táblázat: A bevonatok, lakkok, nyomdafestékek és ragasztóanyagok gyártása során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték (mg C/Nm3) | Diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték (a bevitt oldószer %-a) |

Új és meglévő berendezések | 100 – 1000 | 150 [11] | 5 [11] [13] |

> 1000 | 150 [12] | 3 [12] [13] |

15. Festés (flexográfia, hőrögzítéses rotációs ofszetnyomás, publikáció, rotációs mélynyomás, rotációs szitanyomás)

9. táblázat: A nyomtatási eljárások során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték (mg C/Nm3) | Diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték (a bevitt oldószer %-a) |

Új és meglévő berendezések: hőrögzítéses rotációs ofszetnyomás | 15–25 | 100 | 30 [14] |

> 25 | 20 | 30 [14] |

Új berendezések: rotációs mélynyomás sajtótermékek előállítására | > 25 | 75 | 10 |

Meglévő berendezések: rotációs mélynyomás sajtótermékek előállítására | > 25 | 75 | 15 |

Új és meglévő berendezések: egyéb rotációs mélynyomások, flexográfia, rotációs szitanyomás, lamináló és lakkozó egységek | 15–25 | 100 | 25 |

> 25 | 100 | 20 |

Új és meglévő berendezések: textíliák és kartonok rotációs szitanyomása | > 30 | 100 | 20 |

16. Gyógyszerkészítmények gyártása

10. táblázat: A gyógyszerkészítmények gyártása során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték (mg C/Nm3) | Diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték (a bevitt oldószer %-a) |

Új berendezések | > 50 | 20 [15] [16] | 5 [16] [18] |

Meglévő berendezések | > 50 | 20 [15] [17] | 15 [17] [18] |

17. Természetes vagy szintetikus gumi átalakítása

11. táblázat: A természetes vagy szintetikus gumi feldolgozása során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika és egyéb részletek | Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték (mg C/Nm3) | Diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték (a bevitt oldószer %-a) |

Új és meglévő berendezések: természetes vagy szintetikus gumi átalakítása | > 15 | 20 [19] [20] | 25 [19] [21] |

18. Felülettisztítás

12. táblázat: A felülettisztítás során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték (mg C/Nm3) | Diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték (a bevitt oldószer %-a) |

Új és meglévő berendezések: felülettisztítás a 3. w) pontban említett anyagok felhasználásával | 1–5 | 20 | 15 |

> 5 | 20 | 10 |

Új és meglévő berendezések: egyéb felületttisztítás | 2–10 | 75 [22] | 20 [22] |

> 10 | 75 [22] | 15 [22] |

19. Növényolajok extrakciója, zsír- és növényolaj-finomító eljárások

13. táblázat: A növényolajok extrakciója, valamint a zsír- és növényolaj-finomító eljárások során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Teljes határérték (kg/tonna) |

| |

Új és meglévő berendezések | > 10 | Állati zsiradék: | 1,5 |

Ricinus: | 3,0 |

Repcemag: | 1,0 |

Napraforgómag: | 1,0 |

Szójabab (normál őrlés/sajtolás): | 0,8 |

Szójabab (fehér pelyhes üledék): | 1,2 |

Egyéb magok és növényi anyagok: | 3,0 [23] |

Frakcionáló eljárások, kiv. a gyanta: [24] | 1,5 |

Gyanta eltávolítása: | 4,0 |

20. Gépjármű-utánfényezés:

14. táblázat: A gépjárművek utánfényezése során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték (mg C/Nm3) | Diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték (a bevitt oldószer %-a) |

Új és meglévő berendezések | > 0,5 | 50 [25] | 25 |

21. Fafelületek impregnálása

15. táblázat: A fafelületek impregnálása során felszabaduló NMVOC-kibocsátás határértékei

Kapacitás, technika, | egyéb részletek Oldószerfogyasztásra vonatkozó küszöbérték (tonna/év) | Határérték (mg C/Nm3) | Diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték (a bevitt oldószer %-a) |

Új és meglévő berendezések | > 25 | 100 [26] [27] | 45 [27] |

B. Kanada

22. Az alábbi helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) szabályozására szolgáló határértékeket a csökkentésre vonatkozó technológiáról és a szintekről – melyekbe beletartoznak a más országok és a következő dokumentumok által alkalmazott határértékek – elérhető információk alapján határozzák meg.

a) Canadian Council of Ministers of the Environment (CCME). Environmental Code of Practice for the Reduction of Solvent Emissions from Dry Cleaning Facilities. December 1992. PN1053;

b) CCME. Environmental Guideline for the Control of Volatile Organic Compounds Process Emissions from New Organic Chemical Operations. September 1993. PN1108;

c) CCME. Environmental Code of Practice for the Measurement and Control of Fugitive VOC Emissions from Equipment Leaks. October 1993. PN1106;

d) CCME. A Program to Reduce Volatile Organic Compound Emissions by 40 Percent from Adhesives and Sealants. March 1994. PN1116;

e) CCME. A Plan to Reduce Volatile Organic Compound Emissions by 20 Percent from Consumer Surface Coatings. March 1994. PN1114;

f) CCME. Environmental Guidelines for Controlling Emissions of Volatile Organic Compounds from Aboveground Storage Tanks. June 1995. PN1180;

g) CCME. Environmental Code of Practice for Vapour Recovery during Vehicle Refueling at Service Stations and Other Gasoline Dispersing Facilities. (Stage II) April 1995. PN1184;

h) CCME. Environmental Code of Practice for the Reduction of Solvent Emissions from Commercial and Industrial Degreasing Facilities. June 1995. PN1182;

i) CCME. New Source Performance Standards and Guidelines for the Reduction of Volatile Organic Compound Emissions from Canadian Automotive Original Equipment Manufacturer (OEM) Coating Facilities. August 1995. PN1234;

j) CCME. Environmental Guideline for the Reduction of Volatile Organic Compound Emissions from the Plastics Processing Industry. July 1997. PN1276; and

k) CCME. National Standards for the Volatile Organic Compound Content of Canadian Commercial/Industrial Surface Coating Products –Automotive Refinishing. August 1997. PN1288.

C. Amerikai Egyesült Államok

23. A következő helyhez kötött forráskategóriákba tartozó új, helyhez kötött forrásokból származó nitrogén-oxid-kibocsátás (NOx) szabályozására szolgáló határértékeket a következő dokumentumok alapján állapítják meg:

a) Storage Vessels for Petroleum Liquids – 40 Code of Federal Regulations (C.F.R.) Part 60, Subpart K, and Subpart Ka;

b) Storage Vessels for Volatile Organic Liquids – 40 C.F.R. Part 60, Subpart Kb;

c) Petroleum Refineries – 40 C.F.R. Part 60, Subpart J;

d) Surface Coating of Metal Furniture – 40 C.F.R. Part 60, Subpart EE;

e) Surface Coating for Automobile and Light Duty Trucks – 40 C.F.R. Part 60, Subpart MM;

f) Publication Rotogravure Printing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart QQ;

g) Pressure Sensitive Tape and Label Surface Coating Operations – 40 C.F.R. Part 60, Subpart RR;

h) Large Appliance, Metal Coil and Beverage Can Surface Coating – 40 C.F.R. Part 60, Subpart SS, Subpart TT and Subpart WW;

i) Bulk Gasoline Terminals – 40 C.F.R. Part 60, Subpart XX;

j) Rubber Tire Manufacturing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart BBB;

k) Polymer Manufacturing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart DDD;

l) Flexible Vinyl and Urethane Coating and Printing – 40 C.F.R. Part 60, Subpart FFF;

m) Petroleum Refinery Equipment Leaks and Wastewater Systems – 40 C.F.R. Part 60, Subpart GGG and Subpart QQQ;

n) Synthetic Fiber Production – 40 C.F.R. Part 60, Subpart HHH;

o) Petroleum Dry Cleaners – 40 C.F.R. Part 60, Subpart JJJ;

p) Onshore Natural Gas Processing Plants – 40 C.F.R. Part 60, Subpart KKK;

q) SOCMI Equipment Leaks, Air Oxidation Units, Distillation Operations and Reactor Processes – 40 C.F.R. Part 60, Subpart VV, Subpart III, Subpart NNN and Subpart RRR;

r) Magnetic Tape Coating – 40 C.F.R. Part 60, Subpart SSS;

s) Industrial Surface Coatings – 40 C.F.R. Part 60, Subpart TTT; and

(t) Polymeric Coatings of Supporting Substrates Facilities – 40 C.F.R. Part 60, Subpart VVV.

[1] Az ellenőrzést (monitoring) átfogó tevékenységként kell értelmezni, beleértve a kibocsátások mérését, tömegmérleget stb. Folyamatosan és szakaszosan végezhető.

[2] Ha az alkalmazott technikák lehetővé teszik a visszanyert oldószer újrafelhasználását, a határérték 150 mg C/Nm3.

[3] Az oldószerfogyasztás ≤ 15 tonna/év (gépjárművek bevonása) esetén a gépjárművek "utánsimítására" vonatkozó 14. táblázatot kell alkalmazni.

[4] A teljes NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határértékek. A teljes kibocsátásra vonatkozó határértékekben a kibocsátott oldószer tömegét (g) vonatkoztatják a termék felületére (m2). A termék felületét definíció szerint úgy számítják, hogy a teljes elektroforetikus bevonási felületet és valamennyi olyan résznek a felületét összegzik, melyet a bevonási eljárás egymást követő fázisaiban hozzáadhatnak, és ugyanazzal a bevonóanyaggal vonnak be. Az elektroforetikus bevonási felületet a következő képlettel számítják: (2 x a termék borításának össztömege): (a fémburkolat átlagos vastagsága x a fémburkolat sűrűsége).

[5] A határértékek a bevonat zárt körülmények között végzett felhelyezésére és a szárítási eljárásokra vonatkoznak.

[6] Amennyiben nincs lehetőség zárt körülmények megteremtésére (hajóépítés, repülőgép-bevonás stb.), a berendezések eltérhetnek ezen értékektől. Ekkor a 6. a) bekezdésben leírt csökkentési tervet kell alkalmazni, hacsak az illetékes hatóság számára megfelelően nem bizonyítják e lehetőség technikai és gazdasági alkalmatlanságát. Ebben az esetben az üzemeltetőnek az illetékes hatóság számára megfelelő módon igazolnia kell, hogy az elérhető legjobb technikákat alkalmazzák.

[7] Az első érték a szárítási eljárásokra vonatkozik, a második a bevonat felhelyezésének folyamataira.

[8] Amennyiben a textíliák bevonása esetén olyan eljárást alkalmaznak, amely lehetővé teszi a visszanyert oldószer újbóli felhasználását, a határérték a szárításra és a bevonásra együttesen 150 mg C/Nm3.

[9] Ha az alkalmazott technikák lehetővé teszik a visszanyert oldószer újrafelhasználását, a határérték 150 mg C/Nm3.

[10] A teljes NMVOC-kibocsátás határértékeit úgy számítják, hogy a kibocsátott oldószer tömegét osztják a tisztított és szárított termékek tömegével.

[11] A bevitt oldószer 5 %-át lehet teljes határértékként alkalmazni a véggáz-koncentráció határértékének és a diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték használata helyett.

[12] A bevitt oldószer 3 %-át lehet teljes határértékként alkalmazni a véggáz-koncentráció határértékének és a diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határérték használata helyett.

[13] A diffúz határérték nem tartalmazza a lezárt tartályban lévő készítmény részeként eladott oldószereket.

[14] A végtermékben található oldószermaradékok nem tartoznak a diffúz NMVOC-kibocsátásba.

[15] Ha az alkalmazott technikák lehetővé teszik a visszanyert oldószer újrafelhasználását, a határérték 150 mg C/Nm3.

[16] A bevitt oldószer 5 %-át lehet teljes határértékként alkalmazni a füstgáz-koncentráció határának és a diffúz NMVOC-koncentrációra vonatkozó határ használata helyett.

[17] A bevitt oldószer 15 %-át lehet teljes határértékként alkalmazni a füstgáz-koncentráció határának és a diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határ használata helyett.

[18] A diffúz határérték nem tartalmazza a lezárt tartályban lévő bevonóanyag-készítmény részeként eladott oldószereket.

[19] A bevitt oldószer 25 %-át lehet teljes határértékként alkalmazni a füstgáz-koncentráció határának és a diffúz NMVOC-kibocsátásra vonatkozó határ használata helyett.

[20] Ha az alkalmazott technikák lehetővé teszik a visszanyert oldószer újbóli felhasználását, a határérték 150 mg C/Nm3.

[21] A diffúz határérték nem tartalmazza a lezárt tartályban lévő bevonóanyag-készítmény részeként eladott oldószereket.

[22] Azon berendezések képeznek kivételt ezen értékek alkalmazása alól, melyekről az illetékes hatóságnak igazolni tudják, hogy a használt tisztítóanyagok átlagos szervesoldószer-tartalma nem haladja meg a 30 %-ot.

[23] Azon berendezésekre vonatkozó teljes NMVOC-kibocsátás határértékeit, amelyek magok vagy egyéb növényi anyagok egyedi adagjait/tételeit kezelik, az elérhető legjobb technikáknak megfelelően, minden esetet külön vizsgálva az illetékes hatóság határozza meg.

[24] Az olajból a kötőanyagok eltávolítása ("kásátlanítás").

[25] A határértékeknek való megfelelést 15 perces középértékekkel igazolni.

[26] A kreozottal történő impregnálásra nem vonatkozik.

[27] 11 kg oldószer/m3 kezelt fa teljes határértéket lehet alkalmazni a füstgáz-koncentráció határának és a diffúz NMVOC-emisszióra vonatkozó határ használata helyett.

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

A 3. BEKEZDÉSRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK

1. A 3. cikk (2) és (3) bekezdésében hivatkozott határértékek alkalmazására vonatkozó határidők a következők:

a) új, helyhez kötött források esetében, egy évvel azután, hogy az adott szerződő fél tekintetében a jegyzőkönyv hatályba lépett;

b) meglévő, helyhez kötött források esetében:

i. ha a szerződő fél nem átalakuló gazdasággal rendelkező ország, egy évvel azután, hogy a szerződő fél tekintetében a jegyzőkönyv hatályba lépett, vagy 2007. december 31., amelyik időpont későbbre esik; és

ii. ha a szerződő fél átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező ország, a jegyzőkönyv hatálybalépését követő nyolc év.

2. A 3. cikk (5) bekezdésében hivatkozott üzemanyagokra és az új mozgó forrásokra vonatkozó határértékek, valamint a IV. melléklet 2. táblázatában hivatkozott gázolajra vonatkozó határértékek alkalmazására vonatkozó határidők:

i. ha a szerződő fél nem átalakuló gazdasággal rendelkező ország, a jegyzőkönyv hatálybalépésének időpontja, vagy a VIII. mellékletben megadott intézkedésekre és a IV. melléklet 2. táblázatában megadott határértékekre vonatkozó határidők, amelyik későbbre esik; és

ii. ha a szerződő fél átalakuló gazdasággal rendelkező ország, a jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított öt év vagy öt évvel a VIII. mellékletben meghatározott intézkedésekre és a IV. melléklet 2. táblázatában meghatározott határértékekre vonatkozó időpontoktól számítva.

E határidő nem alkalmazható a jegyzőkönyvet aláíró olyan fél tekintetében, amely félnek rövidebb határidőt kell teljesíteni a gázolaj tekintetében a kénkibocsátás további csökkentésére vonatkozó jegyzőkönyv alapján.

3. A melléklet alkalmazásában, "átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező ország" olyan szerződő felet jelent, amely megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratával együtt olyan nyilatkozatot tett, hogy átalakulóban lévő gazdasággal rendelkező szerződő félként kíván szerepelni e melléklet 1. és/vagy 2. pontja alkalmazásában.

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

A TÜZELŐANYAGOKRA ÉS ÚJ, MOZGÓ FORRÁSOKRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉKEK

BEVEZETÉS

1. Az A. szakasz vonatkozik a Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felekre, míg a B. szakasz vonatkozik Kanadára, és a C. szakasz vonatkozik az Amerikai Egyesült Államokra.

2. A mellékletben nitrogén-dioxid-egyenértékben (NO2) kifejezett NOx-ra és szénhidrogénekre (amelyek jelentős része VOC) vonatkozó határértékek szerepelnek.

3. A melléklet szerinti határértékek alkalmazására vonatkozó határidőket a VII. melléklet tartalmazza.

A. A Kanadán és az Amerikai Egyesült Államokon kívüli szerződő felek

Személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek

4. Az 1. táblázat tartalmazza a határértékeket azon, motorral hajtott járművekre, amelyeknek legalább négy kereke van, és személyek szállítására (M kategória) vagy áru szállítására (N kategória) használatosak.

Nehéz tehergépjárművek

5. A nehéz tehergépjárművekben lévő motorokra vonatkozó határértékeket a vonatkozó teszteljárástól függően a 2. és 3. táblázat tartalmazza.

Motorbiciklik és mopedek

6. A motorbiciklikre és a mopedekre vonatkozó határértékeket a 6. és 7. táblázat tartalmazza.

Nem közúti járművek és munkagépek

7. A 4. és 5. táblázat tartalmazza a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban, valamint egyéb, nem közúti járművekben lévő motorokra vonatkozó határértékeket. Az I. szakasz (4. táblázat) a 96. számú EGB (ECE) rendeleten alapul, "A mezőgazdasági és erdészeti traktorok elfogadásának általános rendelkezéseiről, tekintettel a motor által kibocsátott szennyezőkre".

Tüzelőanyag-minőség

8. A benzinre és dízelüzemanyagra vonatkozó minőségi meghatározásokat a 8–11. táblázat tartalmazza.

1. táblázat: Új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó határértékek

Kategória | Osztály | Alkalmazás kezdete [2] | Referenciatömeg (RW) (kg) | Határértékek (hé) |

| | Szén-monoxid | Szénhidrogének | Nitrogén-oxidok tömege | Szénhidrogének és nitrogén-oxidok vegyesen | [1]Szilárd anyagok tömege |

L1 (g/km) | L2 (g/km) | L3 (g/km) | L2 + L3 (g/km) | L4 (g/km) |

Benzin | Dízel | Benzin | Dízel | Benzin | Dízel | Benzin | Dízel | Dízel |

A | M [3] | 2001.1.1. | Minden [7] | 2,3 | 0,64 | 0,2 | – | 0,15 | 0,5 | – | 0,56 | 0,05 |

N1 [4] | I | 2001.1.1. [5] | RW ≤ 1305 | 2,3 | 0,64 | 0,2 | – | 0,15 | 0,5 | – | 0,56 | 0,05 |

II | 2002.1.1. | 1305 < RW ≤ 1760 | 4,17 | 0,8 | 0,25 | – | 0,18 | 0,65 | – | 0,72 | 0,07 |

III | 2002.1.1. | 1760 < RW | 5,22 | 0,95 | 0,29 | – | 0,21 | 0,78 | – | 0,86 | 0,1 |

B | M [3] | | 2006.1.1. | Minden | 1 | 0,5 | 0,1 | – | 0,08 | 0,25 | – | 0,3 | 0,025 |

N1 [4] | I | 2006.1.1. [6] | RW ≤ 1305 | 1 | 0,5 | 0,1 | – | 0,08 | 0,25 | – | 0,3 | 0,025 |

II | 2007.1.1. | 1305 < RW ≤ 1760 | 1,81 | 0,63 | 0,13 | – | 0,1 | 0,33 | – | 0,39 | 0,04 |

III | 2007.1.1. | 1760 < RW | 2,27 | 0,74 | 0,16 | – | 0,11 | 0,39 | – | 0,46 | 0,06 |

2. táblázat: Nehéz tehergépjárművekre vonatkozó határértékek – ESC- és ELR-tesztek

| Alkalmazás kezdete [8] | Szén-monoxid tömege (g/kWh) | Szénhidrogének tömege (g/kWh) | Nitrogén-oxidok tömege (g/kWh) | Szilárd anyagok (g/kWh) | Korom (m-1) |

A | 2001.10.1. | 2,1 | 0,66 | 5 | 0,10 0,13 [9] | 0,8 |

B1 | 2006.10.1. | 1,5 | 0,46 | 3,5 | 0,02 | 0,5 |

B2 | 2009.10.1. | 1,5 | 0,46 | 2 | 0,02 | 0,5 |

3. táblázat: Nehéz tehergépjárművekre vonatkozó határértékek – ETC-teszt [10]

| Alkalmazás kezdete [11] | Szén-monoxid tömege (CO) (g/kWh) | Nem metánok tömege (NMHC) (g/kWh) | Metán tömege [12](CH4) (g/kWh) | Nitrogén-oxidok tömege (NOx) (g/kWh) | Szilárd anyagok/por tömege [13] (PT) (g/kWh) |

A (2000) | 2001.10.1. | 5,45 | 0,78 | 1,6 | 5 | 0,16/0,21 [14] |

B1 (2005) | 2006.10.1. | 4 | 0,55 | 1,1 | 3,5 | 0,03 |

B2 (2008) | 2009.10.1. | 4 | 0,55 | 1,1 | 2 | 0,03 |

4. táblázat: A nem közúti járművekre vonatkozó határértékek – I. szakasz (ISO 8178. számú mérési eljárás)

[15]

Megjegyzés:

E határértékek a motorból távozó kibocsátásra vonatkoznak, bármely véggáz-utókezelés előtt kell elérni.

Hasznos teljesítmény (P) (kW) | Alkalmazás kezdete [15] | CO (g/kWh) | Szénhidrogének (HC) (g/kWh) | NOx (g/kWh) | Szilárd anyag (g/kWh) |

130 ≤ P < 560 | 1998.12.31. | 5,0 | 1,3 | 9,2 | 0,54 |

75 ≤ P < 130 | 1998.12.31. | 5,0 | 1,3 | 9,2 | 0,70 |

37 ≤ P < 75 | 1998.3.31. | 6,5 | 1,3 | 9,2 | 0,85 |

5. táblázat: A nem közúti járművekbe épített dízelmotorokra vonatkozó határértékek (II. szakasz) (ISO 8178)

Hasznos teljesítmény (P) (kW) | Alkalmazás kezdete [16] | Szén-monoxid (g/kWh) | Szénhidrogének (g/kWh) | Nitorgén-oxidok (g/kWh) | Szilárd anyag (g/kWh) |

130 ≤ P < 560 | 2001.12.31. | 3,5 | 1,0 | 6,0 | 0,2 |

75 ≤ P < 130 | 2002.12.31.. | 5,0 | 1,0 | 6,0 | 0,3 |

37 ≤ P < 75 | 2003.12.31. | 5,0 | 1,3 | 7,0 | 0,4 |

18 ≤ P < 37 | 2000.12.31. | 5,5 | 1,5 | 8,0 | 0,8 |

6. táblázat: Motorkerékpárokra, valamint három- és négykerekűekre (> 50 cm3; > 45 km/h) vonatkozó határértékek – alkalmazandó: 1999. jún. 17-től [17]

[17]

Megjegyzés:

A három- és négykerekűek esetén a határértékeket 1,5-del kell szorozni.

Motortípus | Határértékek |

2 ütemű | CO = 8 g/km |

HC = 4 g/km |

NOx = 0,1 g/km |

4 ütemű | CO = 13 g/km |

HC = 3 g/km |

NOx = 0,3 g/km |

7. táblázat: Segédmotoros kerékpárokra (≤ 50 cm3; < 45 km/h) vonatkozó határértékek

Szakasz | Alkalmazás kezdete [18] | Határértékek |

CO (g/km) | HC + NOx (g/km) |

I. | 1999.6.17. | 6,0 [19] | 3,0 [19] |

II. | 2002.6.17. | 1,0 [20] | 1,2 |

8. táblázat: A pozitív gyújtású motorral felszerelt járművekben használatos, forgalomban lévő üzemanyagok környezetvédelmi előírásai

Típus: benzin

[21] [22] [23] [24] [25]

Megjegyzés:

A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy legkésőbb 2000. január 1-jétől területükön csak abban az esetben lehet benzint forgalmazni, ha az megfelel a 8. táblázatban meghatározott környezetvédelmi előírásoknak. Ha valamely szerződő fél úgy dönt, hogy a 8. táblázatban meghatározott kéntartalomra vonatkozó előírásoknak meg nem felelő kéntartalmú – de a jelenlegi kéntartalmat meg nem haladó- benzin betiltása rendkívüli nehézségeket okozna ipara termelőegységeiben a szükséges átállások 2000-ig történő elvégzése miatt, legkésőbb 2003. január 1-jéig meghosszabbíthatja területén a forgalmazás időtartamát. Ilyen esetben a szerződő félnek egy, a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirattal együtt letétbe helyezett nyilatkozatban közölnie kell, hogy meg szándékozik hosszabbítani a határidőt, és írásos tájékoztatást kell benyújtania ennek indokáról a végrehajtó szerv számára.

Paraméter | Egység | [21]Határértékek | Teszt |

Minimum | Maximum | Módszer [22] | Megjelenés időpontja |

Kísérleti oktánszám | 95 | – | EN 25064 | 1993 |

Motor oktánszáma | | 85 | – | EN 25163 | 1993 |

Reid-gőznyomás, nyári időszak | kPa | – | 60 | EN 12 | 1993 |

Desztilláció: | | | | | |

–párologtatás 100 °C-on | v/v % | 46 | – | EN-ISO 3405 | 1988 |

–párologtatás 150 °C-on | v/v % | 75 | – | | |

Szénhidrogén-elemzés: | | | | | |

–olefinek | v/v % | – | 18,0 [24] | ASTM D1319 | 1995 |

–aromások | | – | 42 | ASTM D1319 | 1995 |

–benzol | | – | 1 | PrEN 12177 | 1995 |

Oxigéntartalom | m/m % | – | 2,7 | EN 1601 | 1996 |

Oxidálószerek: | | | | | |

–metanol, hozzáadandó stabilizálószerekkel | v/v % | – | 3 | EN 1601 | 1996 |

–etanol, stabilizálószerek lehetnek szükségesek | v/v % | – | 5 | EN 1601 | 1996 |

–izopropil-alkohol | v/v % | – | 10 | EN 1601 | 1996 |

–tercier-butil-alkohol | v/v % | – | 7 | EN 1601 | 1996 |

–izobutil-alkohol | v/v % | – | 10 | EN 1601 | 1996 |

–molekulánként 5 vagy több szénatomot tartalmazó éterek | v/v % | – | 15 | EN 1601 | 1996 |

–Egyéb oxidálószerek [25] | v/v % | – | 10 | EN 1601 | 1996 |

Kéntartalom | mg/kg | – | 150 | PrEN-ISO/DIS 14596 | 1996 |

9. táblázat: A kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművekben használatos, forgalomban lévő üzemanyagok környezetvédelmi előírásai

Típus: dízelüzemagyag

[26] [27]

Megjegyzés:

A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy legkésőbb 2000. január 1-jétől területükön csak abban az esetben lehet dízelüzemanyagot forgalmazni, ha az megfelel a 9. táblázatban meghatározott környezetvédelmi előírásoknak. Ha valamely szerződő fél úgy dönt, hogy a 9. táblázatban meghatározott kéntartalomra vonatkozó előírásoknak meg nem felelő kéntartalmú – de a jelenlegi kéntartalmat meg nem haladó- dízelüzemanyag betiltása rendkívüli nehézségeket okozna ipara termelőegységeiben a szükséges átállások 2000-ig történő elvégzése miatt, legkésőbb 2003. január 1-jéig meghosszabbíthatja területén a forgalmazás időtartamát. Ilyen esetben a szerződő félnek egy, a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirattal együtt letétbe helyezett nyilatkozatban közölnie kell, hogy meg szándékozik hosszabbítani a határidőt, és írásos tájékoztatást kell benyújtania ennek indokáról a végrehajtó szerv számára.

Paraméter | Egység | [26]Határértékek | Teszt |

Minimum | Maximum | Módszer [27] | Megjelenés időpontja |

Cetánszám | 51 | – | EN-ISO 5165 | 1992 |

Sűrűség 15 °C-on | kg/m3 | – | 845 | EN-ISO 3675 | 1995 |

Desztilláció: 95 % | °C | – | 360 | EN-ISO 3405 | 1988 |

Policiklusos aromás szénhidrogén | m/m % | – | 11 | IP 391 | 1995 |

Kén | mg/kg | – | 350 | PrEN-ISO/DIS 14596 | 1996 |

10. táblázat: A külső gyújtású motorral felszerelt járművekben használatos, forgalomban lévő üzemanyagokra vonatkozó környezetvédelmi előírások

Típus: benzin

[28] [29]

Megjegyzés:

A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy legkésőbb 2005. január 1-jétől területükön csak abban az esetben lehet benzint forgalmazni, ha az megfelel a 10. táblázatban meghatározott környezetvédelmi előírásoknak. Ha valamely szerződő fél úgy dönt, hogy a 10. táblázatban meghatározott kéntartalomra vonatkozó előírásoknak meg nem felelő kéntartalmú – de a jelenlegi kéntartalmat nem meghaladó – benzin betiltása rendkívüli nehézségeket okozna ipara termelőegységeiben a szükséges átállások 2005-ig történő elvégzése miatt, legkésőbb 2007. január 1-jéig meghosszabbíthatja területén a forgalmazás időtartamát. Ilyen esetben a szerződő félnek egy, a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirattal együtt letétbe helyezett nyilatkozatban közölnie kell, hogy meg szándékozik hosszabbítani a határidőt, és írásos tájékoztatást kell benyújtania ennek indokáról a végrehajtó szerv számára.

Paraméter | Egység | [28]Határértékek | Teszt |

Minimum | Maximum | Módszer [29] | Megjelenés időpontja |

Kísérleti oktánszám | 95 | | EN 25164 | 1993 |

Motor oktánszáma | | 85 | | EN 25163 | 1993 |

Reid-gőznyomás, nyári időszak | kPa | – | | | |

Desztilláció: | | | | | |

–párologtatás 100 °C-on | v/v % | – | – | | |

–párologtatás 150 °C-on | v/v % | – | – | | |

Szénhidrogén-elemzés: | | | | | |

–olefinek | v/v % | – | | | |

–aromások | v/v % | – | 35 | ASTM D1319 | 1995 |

–benzol | v/v % | – | | | |

Oxigéntartalom | m/m % | – | | | |

Kéntartalom | mg/kg | – | 50 | PrEN-ISO/DIS 14596 | 1996 |

11. táblázat: A kompressziós gyújtású motorral felszerelt járművekben használatos, forgalomban lévő üzemanyagokra vonatkozó környezetvédelmi előírások

Típus: dízelüzemanyag

[30] [31]

Megjegyzés:

A szerződő felek gondoskodnak arról, hogy legkésőbb 2005. január 1-jétől területükön csak abban az esetben lehet benzint forgalmazni, ha az megfelel a 11. táblázatban meghatározott környezetvédelmi előírásoknak. Ha valamely szerződő fél úgy dönt, hogy a 11. táblázatban meghatározott kéntartalomra vonatkozó előírásoknak meg nem felelő kéntartalmú, de a 9. táblázatnak megfelelő dízelüzemanyag betiltása rendkívüli nehézségeket okozna ipara termelőegységeiben a szükséges átállások 2005-ig történő elvégzése miatt, legkésőbb 2007. január 1-jéig meghosszabbíthatja területén a forgalmazás időtartamát. Ilyen esetben a szerződő félnek egy, a megerősítési, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirattal együtt letétbe helyezett nyilatkozatban közölnie kell, hogy meg szándékozik hosszabbítani a határidőt, és írásos tájékoztatást kell benyújtania ennek indokáról a végrehajtó szerv számára.

Paraméter | Egység | [30]Határértékek | Teszt |

Minimum | Maximum | Módszer [31] | Megjelenés időpontja |

Cetánszám | | – | | |

Sűrűség 15 °C-on | kg/m3 | | – | | |

Desztilláció: 95 % | °C | – | | | |

Policiklusos aromás szénhidrogének | m/m % | – | | | |

Kéntartalom | mg/kg | – | 50 | PrEN-ISO/DIS 14596 | 1996 |

B. Kanada

9. Járművekre vonatkozó új kibocsátási szabványok könnyű haszongépjárművekre, nehéz tehergépkocsikra, nehéz motorokra és motorkerékpárokra: Motor Vehicle Safety Act (and successor legislation), Schedule V of the Motor Vehicle Safety Regulations: Vehicle Emissions (Standard 1100), SOR/97-376, (28 July, 1997), módosítások szerint.

10. Canadian Environmental Protection Act, Diesel Fuel Regulations, SOR/97-110 (4 February 1997, sulphur in diesel fuel), a módosítások szerint.

11. Canadian Environmental Protection Act, Benzene in Gasoline Regulations, SOR/97-493 (6 November 1997), a módosítások szerint.

12. Canadian Environmental Protection Act, Sulphur in Gasoline Regulations, Canada Gazette, Part II, June 4 1999, a módosítások szerint.

C. Amerikai Egyesült Államok

13. Mozgó forrásokból származó kibocsátások csökkentését célzó program megvalósítása személygépkocsikra, könnyű haszongépjárművekre, nehéz tehergépkocsikra és tüzelőanyagokra oly mértékben, ahogy a Clean Air Act 202. szakasza a), g) és h) pontja megkívánja:

a) 40 Code of Federal Regulations (C.F.R.) Part 80, Subpart D – Reformulated Gasoline;

b) 40 C.F.R. Part 86, Subpart A – General Provisions for Emission Regulations;

c) 40 C.F.R. Part 80, section 80.29 – Controls and Prohibitions on Diesel Fuel Quality.

[1] Kompressziós gyújtású motorokra.

[2] Ebben az oszlopban feltüntetett dátumoktól kezdve nem engedélyezhető az olyan új járművek regisztrációja, értékesítése vagy forgalomba helyezése, amelyek nem felelnek meg a rájuk vonatkozó határértékeknek, és 12 hónappal ezeket a dátumokat megelőzően a típusjóváhagyás már nem adható meg.

[3] Kivéve a 2500 kg maximális tömeget meghaladó járművek.

[4] És a lábjegyzet (c) pontjában meghatározott M kategóriájú járművek.

[5] A lábjegyzet (c) pontjában meghatározott M kategóriájú járművek számára 2002.1.1.

[6] A lábjegyzet (c) pontjában meghatározott M kategóriájú járművek számára 2007.1.1.2003.

[7] január 1-jéig az ebbe a kategóriába tartozó, kompressziós gyújtású motoros, nem közúti járművek, valamint a 2000 kg-nál nagyobb maximális tömegű, vezetővel együtt több mint hat személy szállítására tervezett járművek N1 kategóriás, III. osztály A. sorba tartozó járműveknek minősülnek.

[8] A megadott dátumoktól kezdődő hatállyal, a jegyzőkönyvet alá nem író országok részére kivitelre szánt járművek és motorok, valamint a használatban lévő járművek cserélt motorja kivételével, a szerződő felek megtiltják azon új, kompressziós gyújtású vagy gázmotoros járművek regisztrációját, értékesítését és használatát, valamint azon új, kompressziós gyújtású és gázmotorok értékesítését és használatát, amelyek nem felelnek meg a rájuk vonatkozó határértékeknek. 12 hónappal a megadott dátumokat megelőzően a típusjóváhagyás megadását meg lehet tagadni, amennyiben a határértékeket nem tartják be.

[9] Azon motorokra, amelyek hengerenkénti hengerűrtartalma kisebb 0,75 dm3-nél és teljesítményhez tartozó névleges fordulatszáma (rated power speed) nagyobb 3000 min-1-nél.

[10] A gázüzemű motorok kibocsátásainak az A. sorban alkalmazható határértékekkel történő összehasonlító mérésekor alkalmazott ETC-teszt elfogadhatóságának igazolására vonatkozó feltételeket újra megvizsgálják, és, amennyiben szükséges, módosítják a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően.

[11] A megadott dátumoktól kezdődő hatállyal, a jegyzőkönyvet alá nem író országok részére kivitelre szánt járművek és motorok, valamint a használatban lévő járművek cserélt motorja kivételével, a szerződő felek megtiltják azon új, kompressziós gyújtású vagy gázmotoros járművek regisztrációját, értékesítését és használatát, valamint azon új, kompressziós gyújtású és gázmotorok értékesítését és használatát, amelyek nem felelnek meg a rájuk vonatkozó határértékeknek. 12 hónappal a megadott dátumokat megelőzően, a típusjóváhagyás megadását meg lehet tagadni, amennyiben a határértékeket nem tartják be.

[12] Csak NG (földgázüzemű) motorokra.

[13] Az A, B1 és B2 szakaszban a gázüzemű motorokra nem alkalmazható.

[14] Azon motorokra, amelyek hengerenkénti hengerűrtartalma kisebb 0,75 dm3-nél és teljesítményhez tartozó névleges fordulatszáma (rated power speed) nagyobb 3000 min-1-nél.

[15] A megadott dátumoktól kezdődő hatállyal, a jegyzőkönyvet alá nem író országok részére kivitelre szánt járművek és motorok, valamint a használatban lévő járművek cserélt motorja kivételével, a szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik az új motorok regisztrációját és adott esetben forgalomba hozatalát, függetlenül attól, hogy a gépbe beépítésre kerülnek-e, ha a táblázatban található határértékeknek megfelelnek. 1998 június 30-ától kezdődően, a motortípus jóváhagyása megtagadható, amennyiben a határértékeknek nem felel meg.

[16] A megadott dátumoktól kezdődő hatállyal, a jegyzőkönyvet nem aláíró országok részére kivitelre szánt járművek és motorok, valamint a használatban lévő járművek cserélt motorja kivételével, a szerződő felek csak abban az esetben engedélyezik adott esetben új motorok – függetlenül attól, hogy gépbe beépítésre kerültek e – regisztrációját, értékesítését és használatát, ha megfelelnek a táblázatban található határértékeknek. 12 hónappal a megadott dátumokat megelőzően, a típusjóváhagyás megadását meg kell tagadni, amennyiben a határértékek nem teljesülnek.

[17] A megadott időponttól kezdődően a típusjóváhagyást meg kell tagadni, ha a jármű nem felel meg a kibocsátási határértékeknek.

[18] A megadott időponttól kezdődően a típusjóváhagyást meg kell tagadni, ha a jármű nem felel meg a kibocsátási határértékeknek.

[19] A három- és négykerekűek esetén a határértékeket kettővel kell szorozni.

[20] A három- és négykerekűek esetén 3,5 g/km.

[21] A követelményekben szereplő értékek "valós értékek". Határértékeik megállapításánál az ISO 4259 "Ásványolajtermékek – a teszteljárásokkal kapcsolatos pontos adatok meghatározása és alkalmazása" meghatározásait alkalmazták, a minimumérték megállapításakor a nullánál nagyobb 2R minimális különbséget vették figyelembe (R = reprodukálhatóság). Az egyes mérések eredményeit az ISO 4259 (1995-ös kiadás) által tartalmazott kritériumok alapján kell értelmezni.

[22] EN – Európai Szabvány (European Standard); ASTM – (American Society for Testing and Materials); DIS – Nemzetközi Szabványtervezet (Draft International Standard).

[23] A nyári időszak legkésőbb május 1-jén kezdődik, és legkorábban szeptember 30-án fejeződik be. A sarkvidéki feltételekkel rendelkező tagállamok esetén a nyári időszak legkésőbb június 1-jén kezdődik, és legkorábban augusztus 31-én fejeződik be, és a Reid-gőznyomás legfeljebb 70 kPa lehet.

[24] Kivéve a normál ólommentes benzin (a minimális motoroktánszám [MON] 81., és a minimális kísérleti oktánszám [RON] 91.), melyre a maximális olefintartalom 21 v/v %. Ezek a határértékek nem zárják ki eleve, hogy a tagállamok piacára újabb ólommentes benzint vezessenek be az itt leírtaknál alacsonyabb oktánszámmal.

[25] Egyéb egyértékű alkoholok, amelyek desztillációs végpontja nem magasabb a nemzeti követelményekben vagy, amennyiben ilyen nincs, a motorüzemanyagokra vonatkozó ipari követelményekben meghatározott desztillációs végpontnál.

[26] A követelményekben idézett értékek "valós értékek". Határértékeik felállításánál az ISO 4259 "Ásványolajtermékek – a teszteljárásokkal kapcsolatos pontos adatok meghatározása és alkalmazása" meghatározásait alkalmazták, a minimumérték megállapításakor a nullánál nagyobb 2R minimális különbséget vették figyelembe (R = reprodukálhatóság). Az egyes mérések eredményeit az ISO 4259 (1995-ös kiadás) által tartalmazott kritériumok alapján kell értelmezni.

[27] EN – Európai Szabvány (European Standard); IP – The Institute of Petroleum, DIS – Nemzetközi Szabványtervezet (Draft International Standard).

[28] A követelményekben idézett értékek "valós értékek". Határértékeik megállapításánál az ISO 4259 "Ásványolajtermékek – a teszteljárásokkal kapcsolatos pontos adatok meghatározása és alkalmazása" meghatározásait alkalmazták, a minimumérték megállapításakor a nullánál nagyobb 2R minimális különbséget vették figyelembe (R = reprodukálhatóság). Az egyes mérések eredményeit az ISO 4259 (1995-ös kiadás) által tartalmazott kritériumok alapján kell értelmezni.

[29] EN – Európai Szabvány (European Standard); ASTM – American Society for Testing and Materials; DIS – Nemzetközi Szabványtervezet (Draft International Standard).

[30] A követelményekben idézett értékek "valós értékek". Határértékeik megállapításánál az ISO 4259 "Ásványolajtermékek – a teszteljárásokkal kapcsolatos pontos adatok meghatározása és alkalmazása" meghatározásait alkalmazták, a minimumérték megállapításakor a nullánál nagyobb 2R minimális különbséget vették figyelembe (R = reprodukálhatóság). Az egyes mérések eredményeit az ISO 4259 (1995-ös kiadás) által tartalmazott kritériumok alapján kell értelmezni.

[31] EN – Európai Szabvány (European Standard); DIS – Nemzetközi Szabványtervezet (Draft International Standard).

--------------------------------------------------

IX. MELLÉKLET

A MEZŐGAZDASÁGI FORRÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ AMMÓNIAKIBOCSÁTÁST SZABÁLYOZÓ INTÉZKEDÉSEK

1. Azon szerződő feleknek, amelyekre vonatkoznak a 3. cikk (8) bekezdése a) pontjában meghatározott kötelezettségek, meg kell tenniük az e mellékletben megállapított intézkedéseket.

2. Mindegyik szerződő fél kellő mértékben figyelembe veszi, hogy a teljes nitrogénciklus alatt bekövetkező veszteségét csökkenteni kell.

A. A HELYES MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLAT JAVASOLT SZABÁLYZATA

3. A jegyzőkönyv hatálybalépését követő egy éven belül a szerződő felek az ammóniakibocsátás ellenőrzésére vonatkozó mezőgazdasági gyakorlat javasolt szabályozását elkészítik, kiadják és terjesztik. A szabályzat figyelembe veszi a szerződő felek területére vonatkozó speciális viszonyokat, és intézkedéseket tartalmaz a következőkre:

- a nitrogénciklus egészét figyelembe vevő nitrogénkezelés,

- állatállomány-takarmányozási stratégia,

- alacsony kibocsátású trágyaterítési technikák,

- alacsony kibocsátású trágyatárolási rendszerek,

- alacsony kibocsátású állattartási rendszerek,

- az ásványi műtrágya használatakor keletkező ammóniakibocsátás korlátozásának lehetőségei.

A szerződő felek oly módon adnak címet a szabályzatnak, hogy az ne legyen összetéveszthető más útmutatót tartalmazó szabályokkal.

B. KARBAMID ÉS AMMÓNIUM-KARBONÁT MŰTRÁGYÁK

4. A jegyzőkönyv hatálybalépését követő egy éven belül a szerződő felek megvalósítható lépéseket tesznek a karbamidalapú szilárd műtrágyák használata során keletkező ammóniakibocsátás korlátozására.

5. A jegyzőkönyv hatálybalépését követő egy éven belül a szerződő felek megtiltják az ammónium-karbonát műtrágyák használatát.

C. A TRÁGYA FELHASZNÁLÁSA

6. Minden szerződő fél gondoskodik arról, hogy olyan (a végrehajtó bizottság 17. ülésén elfogadott V. útmutatóban [1999/1. sz. határozat] és módosításaiban felsorolt) alacsony kibocsátású iszap-alkalmazásosos technikákat alkalmazzanak, amelyek bizonyítottan legalább 30 %-kal csökkentik a kibocsátást az útmutatóban található hivatkozott adatokhoz képest, amennyiben az adott szerződő fél alkalmazhatónak tekinti ezeket, a helyi talajviszonyokat, a geomorfológiai feltételeket, valamint a gazdaság szerkezetét figyelembe véve. Az intézkedések alkalmazására vonatkozó határidők a következők: 2009. december 31. az átalakuló gazdasággal rendelkező szerződő felekre vonatkozóan és 2007. december 31. a többi szerződő félre vonatkozóan. [1]

7. A jegyzőkönyv hatálybalépését követő egy éven belül a szerződő felek gondoskodnak arról, hogy a talajra terített, beszántásra kerülő szilárd trágyát a kiszórást követő 24 órán belül talajba kell keverni, amennyire a helyi talajviszonyok, a geomorfológiai és gazdaságszerkezeti feltételek alapján megoldható, figyelembe véve, hogy az egész nitrogénciklus alatt bekövetkező veszteséget csökkenteni kell.

D. A TRÁGYA TÁROLÁSA

8. A jegyzőkönyv hatálybalépését követő egy éven belül a szerződő felek gondoskodnak arról, hogy minden olyan új, nagy sertés- és baromfigazdaságban található iszaptároló esetén, ahol a hízósertések száma meghaladja a 2000-et, az anyadisznóké a 750-et vagy a baromfiaké a 40000-et, alacsony kibocsátású tárolórendszert vagy technikát kell alkalmazni, mely bizonyítottan legalább 40 %-kal csökkenti a kibocsátást a 6. bekezdésben említett iránymutató dokumentumban található hivatkozott adatokhoz képest, amennyiben az adott szerződő fél alkalmazhatónak tekinti ezeket; vagy olyan rendszereket vagy technikákat, amelyek bizonyíthatóan ugyanilyen hatékonyak. [2]

9. A meglévő, nagy sertés- és baromfigazdaságban található iszaptároló esetén, ahol a hízósertések száma meghaladja a 2000-et, az anyadisznóké a 750-et vagy a baromfiaké a 40000-et, a szerződő felek 40 %-os kibocsátáscsökkentést érnek el, amennyiben a szerződő fél megítélése szerint a szükséges technikák műszakilag és gazdaságilag megvalósíthatóak [3] Az intézkedések alkalmazására vonatkozó határidők a következők: 2009. december 31. az atalakulóban lévő gazdasággal rendelkező szerződő felekre vonatkozóan és 2007. december 31. az összes többi szerződő félre vonatkozóan [4].

E. ÁLLATTARTÁS

10. A jegyzőkönyv hatálybalépését követő egy éven belül az olyan nagy sertés- és baromfigazdaságokon, ahol a hízósertések száma meghaladja a 2000-et, az anyadisznóké a 750-et vagy a baromfiaké a 40000-et, a szerződő felek minden új állattartó hely esetén olyan állattartó-rendszereket alkalmaznak, amelyek bizonyítottan legalább 20 %-kal csökkentik a kibocsátást a 6. bekezdésben említett útmutatóban található hivatkozott adatokhoz képest, amennyiben az adott szerződő fél alkalmazhatónak tekinti ezeket; vagy olyan rendszereket vagy technikákat, amelyek bizonyíthatóan ugyanilyen hatékonyak [5]. Az alkalmazhatóságot korlátozhatják az állatok jólétét szolgáló szempontok, például a sertések esetén a szalmaalmos rendszer, valamint a baromfi esetén a madárház vagy a parlagi tartás.

[1] A mellékletben "a változó gazdasággal rendelkező ország" olyan felet jelent, amely ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratában olyan nyilatkozatot tett, hogy a melléklet 6. és 9. bekezdése értelmében változó gazdasággal rendelkező ország kíván lenni.

[2] Ha egy szerződő fél úgy ítéli meg, hogy más rendszereket vagy technikákat – amelyek bizonyíthatóan ugyanolyan mértékben hatékonyak – lehet trágyatárolásra vagy állattartásra használni a 8. és 10. bekezdés rendelkezéseinek való megfelelés érdekében, vagy ha egy fél úgy ítéli meg, hogy a 9. bekezdésben előírt, trágyatartásból származó kibocsátás csökkentése műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósítható, erre vonatkozó dokumentációt kell benyújtani a 7. (1) a) bekezdésnek megfelelően.

[3] Ha egy szerződő fél úgy ítéli meg, hogy más rendszereket vagy technikákat – amelyek bizonyíthatóan ugyanolyan mértékben hatékonyak – lehet trágyatárolásra vagy állattartásra használni a 8. és 10. bekezdés rendelkezéseinek való megfelelés érdekében, vagy ha egy fél úgy ítéli meg, hogy a 9. bekezdésben előírt, trágyatartásból származó kibocsátás csökkentése műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósítható, erre vonatkozó dokumentációt kell benyújtani a 7. (1) a) bekezdésnek megfelelően.

[4] A mellékletben "a változó gazdasággal rendelkező ország" olyan felet jelent, amely ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratában olyan nyilatkozatot tett, hogy a melléklet 6. és 9. bekezdése értelmében változó gazdasággal rendelkező ország kíván lenni.

[5] Ha egy szerződő fél úgy ítéli meg, hogy más rendszereket vagy technikákat – amelyek bizonyíthatóan ugyanolyan mértékben hatékonyak – lehet trágyatárolásra vagy állattartásra használni a 8. és 10. bekezdés rendelkezéseinek való megfelelés érdekében, vagy ha egy fél úgy ítéli meg, hogy a 9. bekezdésben előírt, trágyatartásból származó kibocsátás csökkentése műszakilag vagy gazdaságilag nem megvalósítható, erre vonatkozó dokumentációt kell benyújtani a 7. (1) a) bekezdésnek megfelelően.

--------------------------------------------------