EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 02013R1305-20190121

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1305/2019-01-21

02013R1305 — HU — 21.01.2019 — 007.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1305/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(HL L 347, 2013.12.20., 487. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1310/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.)

  L 347

865

20.12.2013

 M2

A BIZOTTSÁG 994/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. május 13.)

  L 280

1

24.9.2014

 M3

A BIZOTTSÁG 1378/2014/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014. október 17.)

  L 367

16

23.12.2014

 M4

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/791 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015. április 27.)

  L 127

1

22.5.2015

 M5

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/142 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015. december 2.)

  L 28

8

4.2.2016

►M6

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/825 RENDELETE (2017. május 17.)

  L 129

1

19.5.2017

►M7

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2393 RENDELETE (2017. december 13.)

  L 350

15

29.12.2017

►M8

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/162 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017. november 23.)

  L 30

6

2.2.2018

►M9

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/71 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2018. november 9.)

  L 16

1

18.1.2019


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 061, 1.3.2014, o 11 (1305/2013/EU)

►C2

Helyesbítés, HL L 130, 19.5.2016, o 1  (1305/2013)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1305/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17.)

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről



I.

CÍM

CÉLKITŰZÉSEK ÉS STRATÉGIA



I.

FEJEZET

Tárgy és fogalommeghatározások

1. cikk

Tárgy

(1)  Ez a rendelet megállapítja az 1306/2013/EU rendelet által létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott uniós vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó általános szabályokat. Ez a rendelet meghatározza azokat a célkitűzéseket, amelyekhez a vidékfejlesztési politikának hozzá kell járulnia, valamint a kapcsolódó uniós vidékfejlesztési prioritásokat. Ez a rendelet felvázolja a vidékfejlesztési politika stratégiai keretét, és meghatározza a vidékfejlesztési politika végrehajtása érdekében elfogadni szükséges intézkedéseket. A tagállamok és a Bizottság közötti megosztott feladatkörök alapján megállapítja továbbá a programozásra, a hálózatépítésre, az irányításra, a monitoringra és az értékelésre vonatkozó szabályokat, valamint az EMVA és a többi uniós eszköz közötti koordinációt biztosító szabályokat.

(2)  Ez a rendelet kiegészíti az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) második részének rendelkezéseit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)  E rendelet alkalmazásában a "program", a „művelet”, a „kedvezményezett”, a „közösségi szinten irányított helyi fejlesztési stratégia”, a „közkiadások”, a „kkv-k”, a „befejezett művelet” és a „pénzügyi eszközök” tekintetében az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkében megállapított vagy említett, a "kevésbé fejlett régiók", és az "átmeneti régiók" tekintetében pedig az említett rendelet 90. cikkének (2) bekezdésében megállapított fogalommeghatározások alkalmazandók.

Ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„programozás” : a szervezésnek, a döntéshozatalnak és a pénzügyi források elosztásának több szakaszban, partnerek bevonásával megvalósuló folyamata, amelynek célja az Unió és a tagállamok többéves időtartamra tervezett együttes fellépésének végrehajtása az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósítása érdekében;

b)

„régió” : az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 2 ) meghatározott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája szerinti 1. és 2. szintnek (NUTS 1. és 2. szint) megfelelő területi egység;

c)

„intézkedés” : egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás végrehajtásához hozzájáruló műveletek sorozata;

d)

„támogatási mérték” : az adott művelet végrehajtásához közpénzből biztosított hozzájárulás mértéke;

e)

„tranzakciós költség” : valamely kötelezettségvállalás teljesítéséhez kapcsolódó, de nem közvetlenül a végrehajtásával összefüggésben felmerülő, és a közvetlenül kompenzált költségeknek vagy elmaradt bevételeknek nem részét képező többletköltség, amelynek kiszámítása átalányköltségek alapján is történhet;

f)

„mezőgazdasági terület” : a szántóterületek, az állandó gyepterület, az állandó legelő vagy az állandó kultúrák által elfoglalt terület az 1307/2013/EU rendelet 4. cikkében meghatározottak szerint;

g)

„gazdasági veszteségek” : a mezőgazdasági termelő által az érintett piaci kínálat csökkentése érdekében hozott kivételes intézkedések miatt a mezőgazdasági termelő által viselt többletköltségek, vagy bármely jelentős termeléskiesés;

h)

„kedvezőtlen éghajlati jelenség” : természeti katasztrófához hasonlítható időjárási körülmények, például fagy, viharok és jégeső, jég, heves esőzés vagy súlyos szárazság;

i)

„állatbetegségek” : az Állategészségügyi Világszervezet állatbetegségeket felsoroló jegyzékében vagy a 2009/470/EK tanácsi határozat ( 3 ) mellékletében szereplő betegségek;

j)

„környezeti esemény” : egyedi eseményhez kapcsolódó és behatárolt földrajzi kiterjedésű, egyszeri előfordulású szennyezés vagy környezetminőség-romlás, nem terjed ki azonban az olyan, nem egyedi eseményhez kapcsolódó, általános környezeti kockázatokra, mint az éghajlatváltozás vagy a légköri szennyezés;

k)

„természeti katasztrófa” : a természetben előforduló, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő a mezőgazdasági termelési rendszerek vagy az erdők vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat a mezőgazdasági vagy az erdészeti ágazatban;

l)

„katasztrófaesemény” : emberi tevékenység által okozott, előre nem látott, biotikus vagy abiotikus jellegű esemény, amely súlyos zavarokat idéz elő a mezőgazdasági termelési rendszerek vagy az erdők vonatkozásában, és komoly gazdasági károkat okozhat a mezőgazdasági vagy az erdészeti ágazatban;

m)

„rövid ellátási lánc” : az együttműködés, a helyi gazdasági fejlesztés, valamint a termelők, feldolgozók és a fogyasztók közötti szoros földrajzi és társadalmi kapcsolatok iránt elkötelezett, korlátozott számú gazdasági szereplő által alkotott ellátási lánc;

▼M7

n)

„fiatal mezőgazdasági termelő” : olyan személy, aki a kérelem benyújtásának időpontjában legfeljebb 40 éves, megfelelő szakképzettséggel és szakmai alkalmassággal rendelkezik, és első alkalommal kezd gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az adott mezőgazdasági üzem vezetőjeként; a létesítést végezheti egyedül vagy más mezőgazdasági termelőkkel együtt, annak jogi formájától függetlenül;

▼B

o)

„tematikus célkitűzések” : az 1303/2013/EU rendelet 9. cikkében meghatározott tematikus célkitűzések;

p)

„közös stratégiai keret” : az 1303/2013/EU rendelet 10. cikkében említett közös stratégiai keret;

q)

„klaszter” : független vállalkozások – ideértve az induló vállalkozásokat, a kis-, közép-, és nagyvállalkozásokat, valamint a tanácsadó és/vagy kutatási szervezeteket is – csoportosulásai, amelyek célja a gazdasági/innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, valamint hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti tudásátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez;

r)

„erdő” : több mint fél hektárra kiterjedő, 5 méternél magasabb fákkal és 10 %-ot meghaladó lombkorona-fedettséggel, illetve e küszöbértékeket in situ elérni képes fákkal borított terület, és nem terjed ki az elsődlegesen mezőgazdasági vagy városi hasznosítású földterületekre, figyelemmel a 2. bekezdésre is;

▼M7

s)

„üzem létesítésének napja” : az a nap, amikor a kérelmező elvégzi vagy befejezi az n) pontban említett létesítéssel kapcsolatos tevékenység(ek)et.

▼B

►C2  (2)  Egy tagállam vagy régió dönthet úgy is, hogy az (1) bekezdés (r) pontjában szereplő más, a meglévő nemzeti jogszabályain vagy nyilvántartási rendszerén alapuló fogalommeghatározást alkalmaz az erdők vonatkozásában. ◄ Ez esetben e tagállamoknak vagy régióknak az ilyen fogalommeghatározást bele kell foglalniuk a vidékfejlesztési programjukba.

(3)  Annak érdekében, hogy a kedvezményezettekkel szembeni bánásmódot illetően koherens megközelítés érvényesüljön, valamint hogy figyelembe lehessen venni egy alkalmazkodási időszak szükségességét, a fiatal mezőgazdasági termelőre vonatkozóan az (1) bekezdés n) pontjában megadott fogalommeghatározás tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 90. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el egyrészt azon feltételekre vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén valamely jogi személy fiatal mezőgazdasági termelőnek tekinthető, másrészt pedig a szakmai készségek elsajátításához biztosított türelmi időszak meghatározására vonatkozóan.



II.

FEJEZET

Feladatok, célkitűzések és prioritások

3. cikk

Feladatok

Az EMVA hozzájárul az Európa 2020 stratégia megvalósításához azáltal, hogy a KAP egyéb eszközeit, a kohéziós politikát és a közös halászati politikát kiegészítve Unió-szerte előmozdítja a fenntartható vidékfejlesztést. Hozzájárul a területi és környezetvédelmi szempontból kiegyensúlyozottabb, éghajlatbarátabb és az éghajlatváltozással szemben ellenállóbb, valamint versenyképesebb és innovatívabb uniós mezőgazdasági ágazat kialakításához. Hozzájárul továbbá a vidéki területek fejlesztéséhez.

4. cikk

Célkitűzések

A KAP átfogó keretén belül a vidékfejlesztés támogatásának – az élelmiszeripari, a nem élelmiszeripari és az erdészeti ágazatot egyaránt beleértve – az alábbi célkitűzések megvalósításához kell hozzájárulnia:

a) a mezőgazdaság versenyképességének előmozdítása;

b) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó fellépés biztosítása;

c) a vidéki gazdaságok és közösségek kiegyensúlyozott területfejlesztésének megvalósítása, munkahelyek létrehozását és fenntartását is beleértve.

5. cikk

Az Unió vidékfejlesztési prioritásai

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia megvalósításához hozzájáruló vidékfejlesztési célkitűzések teljesítésére a következő hat, a közös stratégiai keret tematikus célkitűzéseinek megfeleltethető uniós vidékfejlesztési prioritás keretében kerül sor:

(1) a tudásátadás és az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre:

a) az innovációnak, az együttműködésnek és a tudásbázis gyarapításának az ösztönzése a vidéki térségekben;

b) a kapcsolatok erősítése a mezőgazdaság, az élelmiszer-termelés és az erdőgazdálkodás, valamint a kutatás és az innováció között, egyebek mellett a környezetgazdálkodás és a környezeti teljesítmény javítása céljából;

c) az egész életen át tartó tanulás és a szakképzés előmozdítása a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban;

(2) a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása és a versenyképesség fokozása valamennyi régióban és a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében, valamint az innovatív gazdálkodási technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre:

a) valamennyi mezőgazdasági üzem gazdasági teljesítményének javítása, valamint a mezőgazdasági üzemek szerkezetátalakításának és korszerűsítésének a megkönnyítése, mindenekelőtt a piaci jelenlét, a piacorientáltság, és a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálásának fokozása céljából;

b) a megfelelően képzett mezőgazdasági termelők mezőgazdasági ágazatba való belépésének megkönnyítése és ezen belül is különösen a generációs megújulás elősegítése;

(3) az élelmiszerlánc szervezésének – többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek – az előmozdítása, különös tekintettel a következő területekre:

a) az elsődleges termelők versenyképességének javítása, mégpedig azáltal, hogy megfelelőbb módon integrálják őket az agrár-élelmiszeripari láncba a minőségrendszerek révén, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, valamint a helyi piacokon, a rövid ellátási láncokban, továbbá a termelői csoportokban és szervezetekben és a szakmaközi szervezetekben folytatott promóció;

b) a mezőgazdasági üzemekben megvalósuló kockázatmegelőzés és -kezelés támogatása;

(4) a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, különös tekintettel a következő területekre:

a) a biológiai sokféleség helyreállítása, megőrzése és javítása, beleértve a Natura 2000 területeken és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken, jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás, valamint az európai tájak állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása;

b) a vízgazdálkodás javítása, a műtrágya- és peszticidhasználat szabályozásának javítását is beleértve;

c) a talajerózió megelőzése és a talajgazdálkodás javítása;

(5) az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre:

a) a mezőgazdaság általi vízfelhasználás hatékonyságának fokozása;

b) a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozó iparág általi energiafelhasználás hatékonyságának fokozása;

c) a megújuló energiaforrások, a melléktermékek, a hulladékok, a maradékanyagok és más, nem élelmiszer jellegű nyersanyagok biogazdasági célokra történő átadásának és felhasználásának megkönnyítése;

d) a mezőgazdaságból származó, üvegházhatást okozó gázok és ammónia kibocsátásának csökkentése;

e) a széntárolás és -megkötés előmozdítása a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban;

(6) a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre:

a) a diverzifikálásnak, kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtésnek a megkönnyítése;

b) a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben;

c) az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőbbé tétele, használatuk előmozdítása, és minőségük javítása a vidéki térségekben.

E prioritások mindegyike hozzájárul az innovációval, a környezettel, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos átfogó célkitűzések teljesítéséhez. A programok keretében hatnál kevesebb prioritással is lehet foglalkozni, amennyiben az a gyengeségek, az erősségek, a lehetőségek és a veszélyek (a továbbiakban: GYELV) tekintetében végzett helyzetelemzés, valamint az előzetes értékelés alapján indokolt. Az egyes programok mindegyikében legalább négy prioritással kell foglalkozni. Amennyiben egy tagállam nemzeti programot és több regionális programot nyújt be, úgy a nemzeti program négynél kevesebb prioritással is foglalkozhat.

A programokba más kiemelt területeket is fel lehet venni annak érdekében, hogy a prioritások egyikével foglalkozzanak, amennyiben ez indokolt és mérhető.



II.

CÍM

PROGRAMOZÁS



I.

FEJEZET

A programozás tartalma

6. cikk

Vidékfejlesztési programok

(1)  Az EMVA a tagállamokban vidékfejlesztési programokon keresztül működik. Az említett programok a III. címben meghatározott intézkedéseken keresztül hajtják végre az uniós vidékfejlesztési prioritások megvalósítására irányuló stratégiát. Az EMVA a vidékfejlesztés célkitűzéseinek uniós prioritásokon keresztül történő megvalósítását támogatja.

(2)  A tagállamok benyújthatnak egyetlen, a tagállam egész területére vonatkozó programot, vagy több regionális programot Kellően indokolt esetekben egy nemzeti programot és több regionális programot is benyújthatnak. Ha a tagállam egy nemzeti programot és több regionális programot nyújt be, az intézkedéseket és/vagy a művelettípusokat vagy nemzeti szinten vagy regionális szinten kell programozni, valamint gondoskodni kell arról, hogy a nemzeti és a regionális programok összhangban legyenek egymással.

(3)  A regionális programokat kidolgozó tagállamok az ilyen programokra vonatkozó közös elemeket tartalmazó, önálló költségvetéssel nem rendelkező nemzeti keretszabályozást is benyújthatnak jóváhagyásra a 10. cikk (2) bekezdésével összhangban.

A regionális programokkal rendelkező tagállamok nemzeti keretszabályozása egy olyan táblázatot is magában foglalhat, amely a teljes programozási időszak vonatkozásában régiónkénti és évenkénti bontásban összefoglalja az érintett tagállam számára biztosított teljes EMVA-hozzájárulást.

7. cikk

Tematikus alprogramok

(1)  A vidékfejlesztéssel kapcsolatos uniós prioritások megvalósításához való hozzájárulás érdekében a tagállamok vidékfejlesztési programjaikba tematikus alprogramokat is belefoglalhatnak, amelyek konkrét igényeket elégítenek ki. Az ilyen tematikus alprogramok többek között a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a) fiatal mezőgazdasági termelők;

b) a 19. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett mezőgazdasági kisüzemek;

c) a 32. cikk (2) bekezdésében említett hegyvidéki területek;

d) rövid ellátási láncok;

e) vidéki térségekben élő nők;

f) az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; biológiai sokféleség.

Az egyes tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és művelettípusok indikatív jegyzékét a III. melléklet tartalmazza.

(2)  A tematikus alprogramok irányulhatnak továbbá a meghatározott vidéki térségek fejlődésére jelentős hatást gyakorló mezőgazdasági ágazatok szerkezetének átalakításához kapcsolódó konkrét igények kielégítésére is.

(3)  A mezőgazdasági kisüzemekkel és a rövid ellátási láncokkal, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos tematikus alprogramok keretében támogatott műveletek esetében az I. mellékletben megállapított támogatási mértékek további 10 százalékponttal növelhetők. A fiatal mezőgazdasági termelők és a hegyvidéki területek esetében a maximális támogatási mértékek a II. mellékletben foglaltaknak megfelelően növelhetők. A maximális kombinált támogatási mérték azonban legfeljebb 90 % lehet.

8. cikk

A vidékfejlesztési programok tartalma

(1)  Az 1303/2013/EU rendelet 27 cikkében említett elemeken túlmenően valamennyi vidékfejlesztési programnak tartalmaznia kell a következőket is:

a) az 1303/2013/EU rendelet 55. cikkében említett előzetes értékelés;

b) helyzetelemzés GYELV elemzés formájában, valamint a program hatálya alá tartozó földrajzi területen kielégítendő igények azonosítása.

Az elemzésnek az uniós vidékfejlesztési prioritások köré kell épülnie. A környezettel, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással, valamint az innovációval kapcsolatos konkrét igényeket valamennyi uniós vidékfejlesztési prioritás fényében kell megvizsgálni abból a célból, hogy e három területen megfelelő megoldásokat lehessen találni az egyes prioritások szintjén;

c) a stratégia ismertetése; amelyből kitűnik, hogy:

i. megfelelő célokat határoztak meg a programban foglalt uniós vidékfejlesztési prioritások minden egyes kiemelt területére vonatkozóan, a 76. cikkben említett közös mutatók, valamint – szükség esetén – programspecifikus mutatók alapján;

ii. a programhoz a benne foglalt uniós vidékfejlesztési prioritások minden egyes kiemelt területe tekintetében az intézkedések megfelelő kombinációit választották ki olyan szilárd beavatkozási logika alapján, amelyet az a) pontban említett előzetes értékelés és a b) pontban említett elemzés támaszt alá;

iii. a pénzügyi forrásoknak a programban foglalt intézkedések közötti elosztása indokolt, és kielégíti a megjelölt célkitűzések megvalósításához szükséges feltételeket;

iv. a regionális vagy szubregionális szintű egyedi feltételekhez kapcsolódó konkrét igényeket figyelembe veszik és azokra – az intézkedések megfelelően megtervezett kombinációján vagy tematikus alprogramokon keresztül – konkrét választ is adnak;

v. a programnak részét képezi az innovációra irányuló – az uniós vidékfejlesztési prioritások, többek között a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP megvalósulását célzó – megfelelő megközelítés, továbbá a környezetre – a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit is beleértve –, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló megfelelő megközelítés;

vi. intézkedéseket hoztak a szabályozási követelményekre és az innovációval kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó kielégítő tanácsadási kapacitás biztosítása érdekében;

d) a 19. cikkel összhangban megállapított minden egyes előfeltétel esetében, és az 1303/2013/EU rendelet általános előfeltételekről szóló XI. mellékletének 2. részével összhangban megállapított minden egyes előfeltétel esetében, valamint összhangban e rendelet V. mellékletével annak értékelése, hogy az előfeltételek közül melyeket kell a programra alkalmazni, illetve a partnerségi megállapodás és a program benyújtásakor közülük melyek teljesülnek. Amennyiben az alkalmazandó előfeltételek nem teljesülnek, a programnak tartalmaznia kell a meghozandó intézkedések leírását, a felelős szervezetek megnevezését, valamint az ilyen intézkedésekre vonatkozó határidőket is, összhangban a partnerségi megállapodásban benyújtott összefoglalóval.

e) az 1303/2013/EU rendelet 21. cikkének alkalmazásában létrehozott eredményességmérési keret leírása;

f) minden egyes kiválasztott intézkedés ismertetése;

g) az 1303/2013/EU rendelet 56. cikkében említett értékelési terv. A tagállamok gondoskodnak az azonosított igények kielégítéséhez szükséges erőforrásokról, valamint biztosítják a megfelelő monitoringot és értékelést;

h) finanszírozási terv, amely a következőket tartalmazza:

i. az 58. cikk (4) bekezdésének megfelelően az EMVA egyes évekre tervezett teljes hozzájárulását feltüntető táblázat. Ez a táblázat adott esetben az EMVA teljes hozzájárulásán belül külön feltünteti a kevésbé fejlett régiók számára biztosított előirányzatokat és az EMVA-ba az 1307/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközöket. Az EMVA tervezett éves hozzájárulásának összeegyeztethetőnek kell lennie a többéves pénzügyi kerettel;

▼M7

ii. minden egyes intézkedés, a meghatározott mértékű EMVA-hozzájárulással támogatott minden művelettípus, a 3. cikk (1) bekezdésében és a 39a. cikkben említett művelettípus és a technikai segítségnyújtás vonatkozásában a teljes tervezett uniós hozzájárulást és az EMVA-ból származó hozzájárulás alkalmazandó mértékét tartalmazó táblázat. Ebben a táblázatban adott esetben külön-külön kell feltüntetni az EMVA-ból a kevésbé fejlett régiók, illetve az egyéb régiók számára nyújtott hozzájárulás mértékét;

▼B

i) mutatókat tartalmazó terv kiemelt területenkénti bontásban, amely feltünteti a 8. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett célokat, valamint a megfelelő kiemelt területekhez kapcsolódóan kiválasztott minden egyes vidékfejlesztési intézkedés várt eredményeit és tervezett kiadásait;

j) adott esetben a kiegészítő nemzeti finanszírozást intézkedésenként feltüntető táblázat a 82. cikknek megfelelően;

k) adott esetben a 81. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, a programok végrehajtásához alkalmazandó támogatási rendszerek jegyzéke;

l) a vidékfejlesztési programnak a közös agrárpolitika egyéb eszközei és az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott intézkedéseket kiegészítő jellegére vonatkozó információk;

m) a program végrehajtására vonatkozó intézkedések, beleértve a következőket:

i. a 65. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi hatóságnak a tagállam által történő kijelölése és – tájékoztató céllal – az irányítási és kontrollrendszer összefoglaló leírása;

ii. a monitoring- és az értékelési eljárások, valamint a monitoring-bizottság összetételének ismertetése;

iii. a program megismertetésének a többek között az 54. cikkben említett nemzeti vidékfejlesztési hálózaton keresztül történő biztosítását szolgáló rendelkezések;

iv. a műveletek kiválasztását szolgáló kritériumok megállapítására és a helyi fejlesztési stratégiákra irányadó elveket megállapító megközelítés ismertetése, amely figyelembe veszi a vonatkozó célkitűzéseket; ezzel összefüggésben a tagállamok előnyben részesíthetik a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban működő kkv-kat.

v. a helyi fejlesztés vonatkozásában – adott esetben – a helyi fejlesztési stratégiák keretében előirányzott tevékenységek, a 35. cikkben említett együttműködési intézkedés, valamint a vidéki térségekben az alapvető szolgáltatások biztosítása és a falvak megújulásának elősegítése érdekében végrehajtandó, a 20. cikkben említett intézkedés közötti koherencia biztosítását célzó mechanizmusok leírása, a város és a vidék közötti kapcsolatokat is beleértve;

n) az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek bevonása érdekében hozott intézkedések, valamint a partnerekkel folytatott konzultáció eredményeinek összefoglalása;

o) adott esetben a nemzeti vidékfejlesztési hálózatnak az 54. cikk (3) bekezdésében említett struktúrája, valamint a hálózat irányítására vonatkozó rendelkezések, amelyek az éves cselekvési terveinek alapját hivatottak képezni.

(2)  Amennyiben a vidékfejlesztési program tematikus alprogramokat foglal magában, minden egyes alprogramnak tartalmaznia kell a következőket:

a) a GYELV-módszeren alapuló részletes helyzetelemzés, valamint azon igények azonosítása, amelyekkel az alprogram keretében foglalkozni kell;

b) az alprogram szintjén meghatározott konkrét célkitűzések, valamint az alprogram beavatkozási logikájának pontos meghatározása alapján kiválasztott intézkedések, beleértve annak felmérését is, hogy a kiválasztott intézkedések várhatóan mennyiben járulnak hozzá a célkitűzések megvalósításához;

c) külön részletes, tájékoztató jellegű terv, amely feltünteti a megfelelő kiemelt területekhez kapcsolódóan kiválasztott minden egyes vidékfejlesztési intézkedés várt eredményeit és tervezett kiadásait.

(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az (1) és a (2) bekezdésben leírt elemeknek a vidékfejlesztési programban történő bemutatására és a 6. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti keretek tartalmára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.



II.

FEJEZET

A vidékfejlesztési programok kidolgozása, jóváhagyása és módosítása

9. cikk

Előfeltételek

Az 1303/2013/EU rendelet XI. mellékletének II. részében említett általános előfeltételek mellett az EMVA-programozásra az e rendelet V. mellékletében említett előfeltételeket is alkalmazni kell, amennyiben azok a program prioritásai keretében elérendő konkrét célok tekintetében relevánsak és alkalmazandók.

10. cikk

A vidékfejlesztési programok jóváhagyása

(1)  A tagállamok minden egyes vidékfejlesztési programra vonatkozóan a 8. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak.

(2)  A Bizottság az egyes vidékfejlesztési programokat végrehajtási jogi aktus útján hagyja jóvá.

11. cikk

A vidékfejlesztési programok módosítása

A programok módosítása iránti tagállami kérelmek a következő eljárások szerint hagyhatók jóvá:

a) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján határoz azokról a programmódosítás iránti kérelmekről amelyek a következőket érintik:

i. a programstratégia módosítása a kiemelt területek valamelyikéhez kapcsolódó, célokra vonatkozó számszerűsített mutató több mint 50 %-os mértékű megváltoztatása révén;

ii. az EMVA-ból származó hozzájárulás mértékének megváltoztatása egy vagy több intézkedés esetében;

iii. a teljes uniós hozzájárulást vagy annak évenkénti elosztását érintő, a program szintjén végrehajtott változtatás;

b) A Bizottság minden egyéb esetben végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagyja a program módosítására irányuló kérelmeket. Ezek különösen a következő eseteket foglalják magukban:

i. az intézkedések vagy művelettípusok bevezetése vagy visszavonása;

ii. az intézkedés leírását érintő változások, beleértve a támogathatósági feltételek változásait is;

iii. pénzeszközök átcsoportosítása olyan intézkedések között, amelyek esetében nem azonos az EMVA-ból származó hozzájárulás mértéke;

A b) pont i. és ii. alpontjának, valamint a b) pont iii. alpontjának alkalmazásában azonban, amennyiben a pénzeszközök átcsoportosítása az adott intézkedésre elkülönített összeg 20 %-ánál, és az adott programhoz nyújtott teljes EMVA-hozzájárulás 5 %-ánál alacsonyabb összeget érint, a jóváhagyást megadottnak kell tekinteni, ha a Bizottság a kérelem kézhezvételétől számított 42 munkanapos időszakot követően nem hozott arról döntést. Ez az időszak azon időszak nélkül értendő, amely az azt követő napon kezdődik, amikor a Bizottság megküldte észrevételeit a tagállamnak, és amely az észrevételek tagállamok általi megválaszolásának napján ér véget.

c) A Bizottság jóváhagyása nem szükséges az olyan pusztán szövegezési vagy szerkesztési jellegű kiigazítások esetében, amelyek nem befolyásolják a szakpolitika és az intézkedések végrehajtását. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen módosításokról.

12. cikk

Az eljárásokra és a menetrendekre vonatkozó szabályok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a következőkre vonatkozó eljárások és menetrend tekintetében:

a) a vidékfejlesztési programok és nemzeti keretek jóváhagyása;

b) a vidékfejlesztési programok módosítására, illetve a nemzeti keretek módosítására irányuló javaslatok benyújtása és jóváhagyása, beleértve a módosítások hatálybalépését és a módosítási javaslatok benyújtásának a programozási időszak alatti gyakoriságát is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.



III.

CÍM

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS



I.

FEJEZET

Intézkedések

13. cikk

Intézkedések

A programba felvett vidékfejlesztési intézkedések mindegyikének ténylegesen hozzá kell járulnia egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósításához. Az uniós prioritások szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések indikatív jegyzékét a VI. melléklet tartalmazza.

14. cikk

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

(1)  Ezen intézkedés keretében a szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó fellépések, valamint demonstrációs és tájékoztatási tevékenységek támogathatók. A szakképzéshez és a készségek elsajátításához kapcsolódó tevékenységek magukban foglalhatnak tanfolyamokat, szakmai találkozókat és személyre szabott tanácsadást is.

Támogatás nyújtható továbbá rövid időtartamra szóló mezőgazdasági üzemvezetési és erdőgazdálkodási csereprogramok, valamint mezőgazdasági üzemlátogatások és erdészeti tanulmányutak lebonyolításához is.

(2)  Ezen intézkedés keretében a mezőgazdasági, az élelmiszer- és az erdészeti ágazatban tevékenykedő személyek, gazdálkodók és egyéb, a vidéki térségekben kkv-ként működő gazdasági szereplők részesülhetnek támogatásban.

A támogatás kedvezményezettje a képzési vagy egyéb, tudásátadásra vagy tájékoztatásra irányuló szolgáltatás nyújtója.

(3)  Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás nem terjed ki az olyan oktatási vagy képzési tanfolyamokra, amelyek a rendes középfokú vagy magasabb szintű oktatási programok vagy rendszerek részét képezik.

A tudásátadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek rendelkezniük kell a feladatuk ellátásához szükséges megfelelő kapacitásokkal a személyzet képesítése és rendszeres képzése révén.

▼M7

(4)  Az ezen intézkedés keretében támogatható költségek a tudásátadásra vagy a tájékoztatásra irányuló tevékenység megszervezésének és lebonyolításának költségei. A demonstráció eredményeként létrehozott infrastruktúrát a művelet befejezését követően használni lehet. A demonstrációs projektek esetében a támogatás a kapcsolódó beruházási költségek fedezésére is kiterjedhet. A résztvevők utazási és szállásköltségei, napidíja, valamint a mezőgazdasági termelők helyettesítésének költségei szintén támogathatók. A kedvezményezett részére az e bekezdés alapján megállapított valamennyi költséget meg kell téríteni.

▼B

(5)  Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemvezetési és erdészeti csereprogramok, valamint az üzemlátogatások és tanulmányutak világosan elkülöníthetők legyenek a más uniós programok keretében végrehajtott hasonló tevékenységektől, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a mezőgazdasági üzemvezetési és erdészeti csereprogramok, valamint a mezőgazdasági üzemlátogatások és erdészeti tanulmányutak időtartamára és tartalmára vonatkozóan.

(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a résztvevők költségeinek megtérítésére vonatkozó fizetési feltételek megállapításáról, ideértve az utalványok és egyéb hasonló formanyomtatványok felhasználásával történő kifizetés szabályait is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

15. cikk

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

(1)  Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatásnak a következő célokat kell szolgálnia:

a) segítség nyújtása a mezőgazdasági termelőknek, az e rendeletben meghatározottak szerinti fiatal mezőgazdasági termelőknek, az erdőgazdálkodóknak, egyéb gazdálkodóknak és a vidéki térségekben működő kkv-knak abban, hogy gazdaságuk, vállalkozásuk és/vagy beruházásuk gazdasági és környezeti teljesítményének javítása, valamint éghajlatbarátabbá és ellenállóképesebbé tétele érdekében tanácsadási szolgáltatásokat vegyenek igénybe;

b) üzemvezetési, helyettesítési és mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások, valamint erdőgazdálkodási tanácsadási szolgáltatások létrehozásának előmozdítása, ideértve az 1306/2013/EU rendelet 12–14. cikkében említett mezőgazdasági tanácsadási rendszert is;

c) a tanácsadók képzésének előmozdítása.

▼M7

(2)  Az (1) bekezdés a) és c) pontjával összhangban nyújtott támogatás kedvezményezettje vagy a tanácsadási vagy képzési szolgáltatás nyújtója vagy az irányító hatóság. Amennyiben az irányító hatóság a kedvezményezett, a tanácsadási vagy képzési szolgáltatás nyújtóját az irányító hatóságtól funkcionálisan független szervezetnek kell kiválasztania. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatást az üzemvezetési, helyettesítési, mezőgazdasági tanácsadási, illetve erdőgazdálkodási tanácsadási szolgáltatás létrehozására kiválasztott hatóságnak vagy szervezetnek kell odaítélni.

(3)  A tanácsadásra kiválasztott hatóságoknak vagy szervezeteknek rendelkezniük kell a megfelelő erőforrásokkal, azaz rendszeres képzésben részesülő és megfelelő szakképesítéssel rendelkező személyzettel, valamint a tanácsadási tevékenység körébe tartozó szakterületeken tanácsadási tapasztalattal és megbízhatósággal. Ezen intézkedés keretében a szolgáltatókat olyan kiválasztási eljárással kell kiválasztani, amely nyitva áll állami és magánjogi szervezetek előtt egyaránt. Az említett kiválasztási eljárásnak objektívnek kell lennie, és abból összeférhetetlenség esetén ki kell zárni az érintett jelölteket.

▼B

A tanácsadás során a tanácsadási szolgáltatások nyújtóinak tiszteletben kell tartaniuk az 1306/2013/EU rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett titoktartási kötelezettségeket.

▼M7

(3a)  . cikk alkalmazásában a tagállamoknak a 65. cikk (1) bekezdésével összhangban az összes ellenőrzést a tanácsadási vagy képzési szolgáltatás nyújtójának szintjén kell elvégezniük.

▼B

(4)  Az egyéni mezőgazdasági termelők, az e rendeletben meghatározottak szerinti fiatal mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók számára biztosított tanácsadásnak kapcsolódnia kell legalább egy uniós vidékfejlesztési prioritáshoz, és ki kell terjednie a következő elemek közül legalább egyre:

a) az 1306/2013/EU rendelet VI. címének 1. fejezetében meghatározott, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekből és/vagy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokból következő, a mezőgazdasági üzem szintjére vonatkozó követelmények;

b) adott esetben az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezetében megállapított, az éghajlatra és a környezetre kedvező hatást gyakorló mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a mezőgazdasági terület fenntartása az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említettek szerint;

c) a mezőgazdasági üzemek korszerűsítését, a versenyképesség javítását, az ágazati integrációt, az innovációt és a piacorientáltságot, valamint a vállalkozói készség ösztönzését célzó, vidékfejlesztési programokban előirányzott, a mezőgazdasági üzemek szintjére vonatkozó intézkedések;

d) a víz-keretirányelv 11. cikke (3) bekezdésének végrehajtása tekintetében a tagállamok által megállapított követelmények;

e) az 1107/2009/EK rendelet 55. cikkének végrehajtására vonatkozóan a tagállamok által meghatározott követelmények, különösen pedig a 2009/128/EK irányelv 14. cikkében említett integrált növényvédelmi alapelveknek való megfelelés; vagy

f) adott esetben munkahelyi biztonsági előírások vagy a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó biztonsági előírások;

g) szaktanácsadás olyan mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben.

►C2  A tanácsadás kiterjedhet egyéb kérdésekre is, különösen az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, a biológiai sokféleséggel és a vízvédelemmel kapcsolatos információkra, az 1306/2013/EU rendelet I. mellékletében megállapítottak szerint, vagy a mezőgazdasági üzemek gazdasági és környezeti teljesítményével, többek között a versenyképességi vonatkozásokkal kapcsolatos kérdésekre is. ◄ Ez a rövid ellátási láncok kialakításához, az ökológiai gazdálkodáshoz, valamint az állattenyésztés egészségügyi aspektusaihoz kapcsolódó tanácsadást is magában foglalhat.

(5)  Az erdőgazdálkodók számára nyújtott tanácsadásnak ki kell terjednie legalább a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv, valamint a víz-keretirányelv szerinti vonatkozó kötelezettségekre. A tanácsadás kiterjedhet továbbá az erdőgazdálkodási üzem gazdasági és környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre is.

(6)  A kkv-k számára biztosított tanácsadás vonatkozhat a vállalkozás gazdasági és környezeti teljesítményéhez kapcsolódó kérdésekre is.

(7)  Adott esetben, amennyiben az kellően indokolt, a tanácsadás részben csoportos formában is megvalósulhat, figyelembe véve ugyanakkor a tanácsadási szolgáltatást igénybe vevő minden egyes résztvevő helyzetét.

(8)  Az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatás összege nem haladhatja meg az II. mellékletben megállapított maximális összegeket. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás a szolgáltatás létrehozásától számítva legfeljebb öt éven át nyújtható, és mértéke fokozatosan csökken.

16. cikk

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

▼M7

(1)  Az ezen intézkedés szerinti támogatás a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági termelők csoportjainak a következő rendszerekhez való csatlakozásához, illetve a megelőző öt évben azokban történő részvételéhez nyújtható:

▼B

a) a következő rendeletek és rendelkezések értelmében létrehozott minőségrendszerek:

i. az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete ( 4 );

ii. a Tanács 834/2007/EK rendelete ( 5 );

iii. az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete ( 6 );

iv. a Tanács 1601/91/EGK rendelete ( 7 );

v. az 1308/2013/EU tanácsi rendelet II. része, II. címe I. fejezetének a borra vonatkozó Ia. szakasza;

b) mezőgazdasági termékekre, gyapotra vagy élelmiszerekre vonatkozó minőségrendszerek – a mezőgazdaságiüzem-tanúsítási rendszereket is beleértve –, amelyek esetében a tagállamok elismerték a következő kritériumoknak való megfelelést:

i. az ilyen rendszerek hatálya alá tartozó végtermék egyedi jellege egyértelműen meghatározott kötelezettségekre vezethető vissza, amelyek garantálják a következők bármelyikét:

 a termék sajátos jellemzői,

 sajátos gazdálkodási vagy termelési módszerek, vagy

 a végtermék minősége jelentősen felülmúlja a köz-, az állat-, illetve a növényegészségügy, az állatjólét vagy a környezetvédelem tekintetében az árukra vonatkozó kereskedelmi előírások szerint megkövetelt minőséget;

ii. a rendszer valamennyi termelő előtt nyitva áll;

iii. a rendszer kötelező erejű termékleírásokat tartalmaz, és az e leírásoknak való megfelelést hatóság vagy független ellenőrző szervezet ellenőrzi;

iv. a rendszer átlátható és teljes mértékben biztosítja a termékek nyomon követhetőségét; vagy

c) olyan önkéntes mezőgazdaságitermék-tanúsítási rendszerek, amelyeket a tagállamok a mezőgazdasági termékekkel és az élelmiszerekkel kapcsolatos önkéntes tanúsítási rendszerek működtetése tekintetében a legjobb gyakorlatokra vonatkozó uniós iránymutatásoknak megfelelőként ismernek el.

▼M7

(2)  Az ezen intézkedés értelmében nyújtott támogatás kiterjedhet az e cikk (1) bekezdésével összhangban támogatott minőségrendszerek alá tartozó termékek tekintetében a termelők csoportjai által végzett tájékoztatási és promóciós tevékenységek során felmerülő költségek fedezésére is. Az 1303/2013/EU rendelet 70. cikkének (3) bekezdésétől eltérve ezeket a tevékenységeket csak a belső piacon lehet gyakorolni.

(3)  Az (1) bekezdés szerinti támogatást évente, legfeljebb ötéves időtartamra lehet odaítélni ösztönző jellegű kifizetésként, amelynek a szintjét a támogatott rendszerekben való részvétel kapcsán felmerülő állandó költségek szintjével összhangban kell megállapítani.

Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti támogatás iránt benyújtott kérelmet megelőző kezdeti részvételről van szó, a maximális ötéves időtartamot annyi évvel kell csökkenteni, amennyi a minőségrendszerhez történő kezdeti csatlakozás és a támogatás iránti kérelem között eltelt.

E bekezdés alkalmazásában „állandó költségek”-nek a támogatott minőségrendszerbe való belépéssel és az abban való részvételhez kapcsolódó éves hozzájárulással összefüggésben felmerült költségek tekintendők, szükség esetén beleértve a rendszer előírásainak való megfelelés igazolásához szükséges ellenőrzésekre fordított kiadásokat is.

E. cikk alkalmazásában „mezőgazdasági termelő”-nek az 1307/2013/EU rendelet – az érintett tagállamban alkalmazandó – 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelő tekintendő.

▼B

(4)  A támogatás összege nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális támogatási arányt és összeget.

(5)  Az ezen intézkedés szerinti támogatást esetlegesen befolyásoló új uniós jogszabályok figyelembe vétele, valamint a mezőgazdasági intézkedések előmozdítására vonatkozó egyéb uniós eszközökkel való összhang biztosítása és a versenytorzulás megelőzése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá sorolandó egyedi uniós rendszerekre, valamint azon termelői csoportok jellemzőire és azon tevékenységtípusokra vonatkozóan, amelyek a (2) bekezdés értelmében támogatásban részesülhetnek; továbbá az egyes termékekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megelőzése feltételeinek megállapítására, és kereskedelmi márkák támogatásból való kizárása feltételeinek meghatározására vonatkozóan.

17. cikk

Beruházások tárgyi eszközökbe

(1)  Az ezen intézkedés szerinti támogatás olyan tárgyi és/vagy immateriális beruházásokhoz nyújtható, amelyek:

a) javítják a mezőgazdasági üzem összteljesítményét és fenntarthatóságát;

▼M7

b) a halászati termékek kivételével az EUMSZ I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek, illetve a gyapot feldolgozásához, értékesítéséhez és/vagy fejlesztéséhez kapcsolódnak; a termelési folyamat eredménye olyan termék is lehet, amely nem tartozik az említett melléklet hatálya alá; amennyiben a támogatást finanszírozási eszközök formájában nyújtják, úgy az input az említett melléklet hatályán kívül eső termék is lehet, feltéve, hogy a beruházás egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritáshoz hozzájárul;

▼B

c) a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy alkalmazkodásához kapcsolódó infrastruktúrára irányulnak, beleértve a mezőgazdasági és az erdőterületek megközelíthetőségét, a birtokrendezést és a termőföld minőségének javítását, valamint az energia- és vízellátást és az energia- és víztakarékosságot; vagy

d) az agrár-környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozással kapcsolatos, e rendelet keretében kitűzött célok teljesítéséhez, így a biológiai sokféleséggel összefüggésben a fajok és élőhelyek védettségi állapotához, illetve valamely Natura 2000 terület vagy egyéb, a programban meghatározásra kerülő, jelentős természeti értéket képviselő rendszerek közjóléti értékének növeléséhez kapcsolódó nem termelő beruházások.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás mezőgazdasági termelőknek vagy mezőgazdasági termelők csoportjainak ítélhető oda.

A mezőgazdasági üzemek szerkezetének átalakítását célzó beruházások esetében a tagállamok a támogatást a GYELV-elemzéssel összhangban biztosítják a mezőgazdasági üzemek számára, amely elemzést az Unió vidékfejlesztési prioritásával kapcsolatban végzik el: e prioritás célja a mezőgazdasági üzemek életképességének és versenyképességének fokozása valamennyi mezőgazdasági termelési típus vonatkozásában és valamennyi régióban, továbbá az innovatív mezőgazdasági termelési technológiák és a fenntartható erdőgazdálkodás előmozdítása.

(3)  Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás mértéke nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális támogatási mértékeket. A fiatal mezőgazdasági termelők tekintetében ezek a maximális mértékek, a kollektív beruházások – a termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódó kollektív beruházásokat is ideértve –, az egynél több intézkedés keretében támogatott integrált projektek, a 32. cikkben említett, természeti és egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeken megvalósuló beruházások, a 28. és 29. cikk szerinti műveletekhez kapcsolódó beruházások, valamint a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP keretében támogatott műveletek esetében a II. mellékletben megállapított támogatási mértékeknek megfelelően növelhetők. A maximális kombinált támogatási mérték azonban nem haladhatja meg a 90 %-ot.

▼C2

(4)  Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti támogatás esetében a II. mellékletben megállapított támogatási mértékeket kell alkalmazni.

▼M7

(5)  Támogatás ítélhető oda olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodni valamely mezőgazdasági üzemben az adott mezőgazdasági üzem vezetőjeként, a mezőgazdasági termelésre vonatkozó uniós előírásoknak – így például a munkahelyi biztonságnak – való megfelelést célzó beruházások tekintetében. Az ilyen támogatás a vidékfejlesztési programban foglaltak szerint az üzem létesítésének napjától számított legfeljebb 24 hónapos időtartamra, vagy pedig a 19. cikk (4) bekezdésében említett üzleti tervben meghatározott intézkedések befejezéséig nyújtható.

▼B

(6)  Amennyiben az uniós jogszabályok új követelményeket támasztanak a mezőgazdasági termelőkkel szemben, az e követelményeknek való megfelelést célzó beruházásokhoz támogatás nyújtható az azon időponttól számított legfeljebb 12 hónapos időtartamra, amikor e követelmények kötelezővé válnak a mezőgazdasági üzem számára.

18. cikk

A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

(1)  Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következőkre terjedhet ki:

a) olyan megelőző intézkedésekre irányuló beruházások, amelyek célja a valószínűsíthető természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények következményeinek mérséklése;

b) a természeti katasztrófák, kedvezőtlen éghajlati események és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági földterületek és termelési potenciál helyreállítására irányuló beruházások.

(2)  A támogatás mezőgazdasági termelőknek vagy mezőgazdasági termelők csoportjainak ítélhető oda. Közjogi szervek is részesülhetnek támogatásban, amennyiben az ilyen szervek által megvalósított beruházás és a mezőgazdasági termelési potenciál között bizonyított kapcsolat van.

(3)  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás nyújtásának feltétele, hogy a tagállamok illetékes hatóságai hivatalosan megerősítsék a természeti katasztrófa bekövetkeztét és azt, hogy a katasztrófa, illetve valamely növénybetegség vagy kártevőfertőzés felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK tanácsi irányelv ( 8 ) alapján elfogadott intézkedések a vonatkozó mezőgazdasági potenciál legalább 30 %-ának a pusztulását okozták.

(4)  Ezen intézkedés keretében nem nyújtható támogatás a természeti katasztrófának vagy katasztrófaeseménynek betudható bevételkiesés ellentételezésére.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés és más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánbiztosítási rendszerek kombinálása következtében.

(5)  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás mértéke nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális támogatási mértékeket.

19. cikk

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

(1)  Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következőkre terjedhet ki:

a) a vállalkozás beindításához nyújtott támogatás:

i. fiatal mezőgazdasági termelők számára;

ii. vidéki térségekben folytatandó nem mezőgazdasági tevékenységekhez;

iii. mezőgazdasági kisüzemek fejlesztéséhez;

b) nem mezőgazdasági tevékenységek beindítására és fejlesztésére irányuló beruházások;

c) éves kifizetések vagy egyszeri kifizetések azoknak az 1307/2013/EU rendelet V. címe által létrehozott mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer (a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer) keretében támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőknek a részére, akik mezőgazdasági üzemüket véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre.

(2)  Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás fiatal mezőgazdasági termelőknek ítélhető oda.

Az (1) bekezdés a) pontjának ii. alpontja szerinti támogatás azon mezőgazdasági termelőknek, illetve a mezőgazdasági háztartás azon tagjainak ítélhető oda, akik tevékenységi körüket nem mezőgazdasági tevékenységekkel bővítik, illetve e támogatásban részesülhetnek a vidéki térségekben működő mikro- és kisvállalkozások és a vidéki térségekben élő természetes személyek is.

Az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatás a tagállami meghatározás alapján mezőgazdasági kisüzemnek minősülő üzemeknek ítélhető oda.

Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás a vidéki térségekben működő mikro- és kisvállalkozásoknak, valamint vidéki térségekben élő természetes személyeknek, továbbá mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági háztartások tagjainak ítélhető oda.

Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás azoknak a mezőgazdasági termelőknek ítélhető oda, akik támogatás iránti kérelmük benyújtásának időpontjában már legalább egy éve jogosultak a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvételre, és vállalják, hogy mezőgazdasági üzemük egészét és a kapcsolódó kifizetési jogosultságokat véglegesen átruházzák egy másik mezőgazdasági termelőre. A támogatás az átruházás időpontjától 2020. december 31-ig fizetendő, vagy az a szóban forgó időszak vonatkozásában kiszámított egyszeri kifizetés formájában is teljesíthető.

(3)  A mezőgazdasági munkavállalók kivételével bármely természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek bármely csoportja mezőgazdasági háztartás tagjának minősülhet, a nemzeti jog által a csoport és annak tagjai számára biztosított jogállástól függetlenül. Amennyiben valamely jogi személy vagy jogi személyek valamely csoportja a mezőgazdasági háztartás tagjának minősül, az adott tagnak a támogatás kérelmezésének időpontjában mezőgazdasági tevékenységet kell folytatnia a mezőgazdasági üzemben.

▼M7

(4)  Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás iránti kérelmet legkésőbb 24 hónappal az üzem létesítésének napját követően kell benyújtani.

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás nyújtásának feltétele az üzleti terv benyújtása. Az üzleti terv végrehajtását a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalának időpontjától számított kilenc hónapon belül meg kell kezdeni. Az üzleti terv maximális időtartama öt év.

Az üzleti tervnek tartalmaznia kell, hogy a fiatal mezőgazdasági termelő a támogatás odaítéléséről szóló határozat időpontjától számított 18 hónapon belül megfelel az 1307/2013/EU rendelet – az érintett tagállamban alkalmazandó – 9. cikkének.

A tagállamok a 2. cikk (1) bekezdésének s) pontjában említett tevékenység(ek)et a vidékfejlesztési programokban határozzák meg.

A tagállamok kedvezményezettenkénti vagy üzemenkénti alsó és felső küszöbértékeket határoznak meg az (1) bekezdés a) pontjának i. és iii. alpontja szerinti támogatásra való jogosultságra vonatkozóan. Az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó alsó küszöbértéknek magasabbnak kell lennie az (1) bekezdés a) pontjának iii. alpontja szerinti támogatásra vonatkozó felső küszöbértéknél. A támogatás kizárólag a mikro- és kisvállalkozások fogalommeghatározása alá tartozó mezőgazdasági üzemek számára ítélhető oda.

▼M7

(4a)  Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, az e cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti támogatás finanszírozási eszközök formájában vagy vissza nem térítendő támogatások és finanszírozási eszközök kombinációjaként is nyújtható.

▼M7

(5)  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást legalább két részletben kell folyósítani. A részletek összege fokozatosan csökkenthető. Az utolsó részletnek az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontja alapján történő kifizetése az üzleti terv megfelelő végrehajtásához van kötve.

▼B

(6)  Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás maximális összegét a II. melléklet rögzíti. A tagállamok az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontja szerinti támogatások összegét a program által lefedett terület társadalmi-gazdasági helyzetét is figyelembe véve határozzák meg.

(7)  Az (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás azon éves kifizetés 120 %-ának felel meg, amelyre a kedvezményezett a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer keretében jogosult.

(8)  Az EMVA- források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az üzleti tervek minimális tartalmára és a tagállamok által az e cikk (4) bekezdésében említett küszöbértékek meghatározásához alkalmazandó kritériumokra vonatkozóan.

20. cikk

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

(1)  Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás különösen a következőkre terjedhet ki:

a) a vidéki térségekben található települések és falvak, valamint az általuk biztosított alapvető szolgáltatások fejlesztésére, valamint a Natura 2000 területek és egyéb, magas természeti értéket képviselő területek védelmére és kezelésére vonatkozó tervek kidolgozása és naprakésszé tétele;

b) beruházások a kisméretű infrastruktúra valamennyi típusának létrehozása, fejlesztése vagy bővítése terén, beleértve a megújuló energiával és az energia-megtakarítással kapcsolatos beruházásokat is;

c) széles sávú infrastruktúra, beleértve annak létrehozását, fejlesztését és kiterjesztését is, passzív széles sávú infrastruktúra és hozzáférés biztosítása széles sávú szolgáltatásokhoz és nyilvános e-kormányzati megoldásokhoz;

d) a vidéki népesség számára nyújtott helyi alapvető – többek között szabadidős és kulturális tevékenységekkel kapcsolatos – szolgáltatások és a kapcsolódó infrastruktúra létrehozására, fejlesztésére vagy bővítésére irányuló beruházások;

e) a rekreációs infrastruktúra, a turisták tájékoztatása és a kisméretű turisztikai infrastruktúrák tekintetében megvalósított közhasznú beruházások;

f) a falvak kulturális és természeti örökségének, a vidéki tájaknak és a nagy természeti értékű területeknek a megőrzésével, helyreállításával és korszerűsítésével – az ezekhez kapcsolódó társadalmi-gazdasági szempontokat, valamint a környezettudatosságot célzó intézkedéseket is beleértve – kapcsolatos tanulmányok és beruházások;

g) olyan beruházások, amelyek a tevékenységek áthelyezésére és a vidéki településeken, illetve azokhoz közel található épületek vagy más létesítmények átalakítására irányulnak az életminőség javítása vagy a település környezeti teljesítményének fokozása céljából.

(2)  Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás csak a programban szereplő tagállami meghatározás szerinti kisméretű infrastruktúrára vonatkozik. A vidékfejlesztési programokban azonban egyedi eltérések biztosíthatók e szabály alól a széles sávú infrastruktúrába és a megújuló energiába történő beruházások tekintetében. Ebben az esetben egyértelmű kritériumokat kell meghatározni az ezen intézkedés, illetve az egyéb uniós eszközök révén nyújtott támogatások egymást kiegészítő jellegének biztosítására.

(3)  Az (1) bekezdés alapján megvalósuló beruházások abban az esetben támogathatók, ha a vonatkozó műveletek a vidéki térségekben található települések és falvak és az általuk nyújtott alapvető szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó terveknek megfelelően kerülnek végrehajtásra, amennyiben léteznek ilyen tervek, és összhangban vannak a vonatkozó helyi fejlesztési stratégiákkal.

▼M7

(4)  A finanszírozási eszközök formájában nyújtott támogatások esetében a (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó.

▼B

21. cikk

Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások

(1)  Ezen intézkedés keretében a következők vonatkozásában nyújtható támogatás:

a) erdőtelepítés és fásítás;

b) agrár-erdészeti rendszerek létrehozása;

c) az erdőtüzek, természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által okozott erdőkárok – többek között károkozók és kórokozók elszaporodása, valamint az éghajlattal kapcsolatos fenyegetések által előidézett károk – megelőzése és helyreállítása;

d) az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére való képességének növelését célzó beruházások;

e) erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások.

▼C2

(2)  Az erdők tulajdonjogára vonatkozóan a 22–26. cikkben meghatározott korlátozások nem alkalmazandók a trópusi és a szubtrópusi erdőkre, továbbá az Azori-szigetek, Madeira, a Kanári-szigetek, a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) szerinti kisebb égei-tengeri szigetek területén, valamint a Franciaország legkülső régióiban található erdős területekre.

▼B

Azon erdőgazdálkodási üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által a programban meghatározandó értéket, a támogatásnak feltétele a Miniszteri Konferencia az európai erdők védelméről tartott 1993. évi ülésén meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási üzemtervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

22. cikk

Erdősítés és fásítás

(1)  A 21. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás köztulajdonban és magántulajdonban álló területen gazdálkodóknak, valamint társulásaik számára nyújtható, a közvetlen telepítési költségek, valamint legfeljebb tizenkét éven át, hektáronkénti éves támogatás formájában az elmaradt mezőgazdasági bevételek és a fenntartási költségek – beleértve a fiatalos ápolásokat és tisztításokat is – fedezése céljából. Az állami tulajdonban lévő földterületek esetében csak akkor ítélhető oda támogatás, ha az adott földterületeken magánjogi szervezet vagy települési önkormányzat gazdálkodik.

A közjogi hatóságok tulajdonában lévő földterületek erdőtelepítéséhez vagy gyors növésű fák telepítéséhez nyújtott támogatás csak a közvetlen telepítés költségeit fedezheti.

(2)  Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterület egyaránt támogatható. A telepített fajoknak meg kell felelniük az adott terület környezeti és éghajlati viszonyainak és bizonyos környezetvédelmi minimumkövetelményeknek. Nem ítélhető oda támogatás rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények, karácsonyfák, valamint gyors növekedésű fajok energetikai célú faültetvény telepítéséhez. Azokon a területeken, ahol az erdőtelepítést kedvezőtlen talaj- és éghajlati adottságok nehezítik, a helyi körülményekhez alkalmazkodni képes egyéb évelő fásszárú fajok, például cserje- és bokorfajok telepítéséhez is nyújtható támogatás.

(3)  Annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági földterületek erdőtelepítése összhangban álljon a környezetpolitika céljaival, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az üzleti tervek minimális tartalmára és a tagállamok által az ecikk (2) bekezdésében említett minimális környezetvédelmi követelményekre vonatkozóan.

▼M7

23. cikk

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása, helyreállítása vagy megújítása

(1)  A 21. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás magángazdálkodók, települési önkormányzatok és társulásaik számára ítélhető oda, és az agrár-erdészeti rendszerek létrehozásával, helyreállításával és/vagy megújításával kapcsolatos költségekre, valamint a fenntartási költségeket fedező, legfeljebb öt éven át nyújtható hektáronkénti éves támogatásra fordítható.

▼B

(2)  E cikk alkalmazásában agrár-erdészeti rendszereknek az olyan földhasználati rendszerek tekintendők, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat is nevelnek és mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak. A fák hektáronkénti legalacsonyabb és legmagasabb számát a tagállamok határozzák meg, figyelembe véve a helyi talaj- és éghajlati adottságokat, a környezeti feltételeket, az erdei fajokat, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák az adott földterület fenntartható mezőgazdasági hasznosítását.

(3)  A támogatás mértéke nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális támogatási mértéket.

24. cikk

Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása

(1)  A 21. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás magán- és közjogi erdőgazdálkodóknak, valamint egyéb magán- és közjogi szervezeteknek és társulásaiknak ítélhető oda a következőkhöz kapcsolódó költségek fedezése céljából:

a) védelmi infrastruktúra kiépítése. A tűzvédelmi pászták esetében a támogatás kiterjedhet a fenntartási költségek fedezéséhez nyújtott hozzájárulásra is. Nem ítélhető oda támogatás az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások által lefedett területeken folytatott, mezőgazdasági vonatkozású tevékenységek céljaira;

b) a tűz vagy egyéb természeti veszélyek elleni védelemre irányuló helyi, kisléptékű megelőző intézkedések, a legelő állatok igénybevételét is beleértve;

c) az erdőtüzekhez, a kártevőfertőzésekhez és a betegségekhez kapcsolódó monitoring létesítmények és kommunikációs berendezések létrehozása és fejlesztése; valamint

d) az erdőtüzek és egyéb természeti katasztrófák – a kártevőfertőzéseket, a betegségeket, valamint a katasztrófaeseményeket és az éghajlatváltozással összefüggő eseményeket is beleértve – által károsított erdőgazdálkodási potenciál helyreállítása.

(2)  A kártevőfertőzésekkel és betegségekkel kapcsolatos megelőző intézkedések esetében a vonatkozó katasztrófa bekövetkezésének kockázatát tudományos bizonyítékokkal kell alátámasztani és tudományos közszervezetekkel is meg kell erősíttetni. A programnak adott esetben tartalmaznia kell a növényeket károsító szervezetek azon fajainak jegyzékét, amelyek katasztrófát idézhetnek elő.

A támogatható műveleteknek összhangban kell állniuk a tagállamok által kidolgozott erdővédelmi tervvel. Azon erdőgazdálkodási üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által a programban meghatározandó értéket, a támogatásnak feltétele az európai erdők védelméről tartott 1993. évi miniszteri konferencián meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő, a megelőzési célokat részletesen ismertető erdőgazdálkodási üzemtervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

Az erdőtüzek megelőzéséhez kapcsolódó támogatásban a tagállamok által kidolgozott erdővédelmi tervben közepesen vagy erősen tűzveszélyesnek minősített erdőterületek részesülhetnek.

(3)  Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás nyújtásának feltétele, hogy a tagállamok illetékes hatóságai hivatalosan megerősítsék a természeti katasztrófa bekövetkeztét és azt, hogy a katasztrófa, illetve valamely növénybetegség vagy kártevőfertőzés felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedések a vonatkozó erdőgazdálkodási potenciál legalább 20 %-ának a pusztulását okozták.

(4)  Ezen intézkedés keretében nem nyújtható támogatás a természeti katasztrófának betudható bevételkiesés ellentételezésére.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés és más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközök vagy magánbiztosítási rendszerek kombinálása következtében.

25. cikk

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

(1)  A 22. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás természetes személyeknek, magán- és közjogi erdőgazdálkodóknak, valamint egyéb magán- és közjogi szervezeteknek és társulásaiknak ítélhető oda.

(2)  A beruházásoknak a környezetvédelmi célokra, ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására és/vagy az érintett területen lévő erdő vagy erdős terület közjóléti értékének növelésére vonatkozóan vállalt kötelezettségek teljesítésére, illetve az ökoszisztémák éghajlatváltozás-mérséklési potenciáljának javítására kell irányulniuk, nem zárva ki a hosszú távon jelentkező gazdasági előnyöket.

26. cikk

Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások

▼C2

(1)  A 21. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti támogatás magánjogi erdőgazdálkodók, települési önkormányzatok és társulásaik, valamint kkv-k részére ítélhető oda, az erdészeti potenciált növelő vagy az erdei termékek értékét gyarapító feldolgozással, mobilizálással és értékesítéssel kapcsolatos beruházások céljára. Az Azori-szigeteken, Madeirán, a Kanári-szigeteken, a 229/2013/EU rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken és Franciaország legkülső régióiban olyan vállalkozások is részesülhetnek támogatásban, amelyek nem minősülnek kkv-nak.

▼B

(2)  Az erdők gazdasági értékének növeléséhez kapcsolódó beruházásokat az egy vagy több erdőgazdálkodási üzem területén található erdők vonatkozásában jelentett várható értéktöbblettel kell indokolni, és azok magukban foglalhatnak talaj- és erőforrás-kímélő fakitermelő gépekkel és módszerekkel kapcsolatos beruházásokat.

(3)  A fa nyersanyagként vagy energiaforrásként történő hasznosításához kapcsolódó beruházások csak az ipari feldolgozást megelőző munkaműveletekre terjedhetnek ki.

(4)  A támogatás mértéke nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális támogatási mértékeket.

27. cikk

Termelői csoportok és szervezetek létrehozása

(1)  Az ezen intézkedés keretében biztosított támogatás a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban működő termelői csoportok és szervezetek létrehozásának elősegítése érdekében, a következő célokból nyújtható:

a) az ilyen csoportokban vagy szervezetekben tagsággal rendelkező termelők termelésének és teljesítményének a piaci követelményekhez való igazítása;

b) az áruk közös forgalomba hozatala, beleértve az értékesítésre való előkészítést, az értékesítés központosítását és a nagy tételben vásárlók ellátását;

c) c) közös szabályok megállapítása a termeléssel, és különösen a betakarítással és a rendelkezésre állással kapcsolatos információkra vonatkozóan, valamint

d) egyéb, termelői csoportok és szervezetek által végezhető tevékenységek, például a vállalkozói és marketingkészségek fejlesztése, valamint innovációs folyamatok megszervezése és előmozdítása.

(2)  A támogatás olyan termelői csoportoknak és szervezeteknek ítélhető oda, amelyeket üzleti tervük alapján a tagállamok illetékes hatósága hivatalosan elismer. A támogatásban kizárólag a kkv-nak minősülő termelői csoportok és szervezetek részesülhetnek.

A tagállamok ellenőrzik, hogy az üzleti terv célkitűzései teljesültek-e a termelői csoport vagy szervezet elismerésétől számított öt éven belül.

(3)  A támogatást az üzleti terv alapján, átalányösszegű támogatásként, éves részletekben kell kifizetni az attól az időponttól számított legfeljebb öt éven keresztül, amikor a termelői csoportot vagy szervezetet elismerték, és a részletek összegét fokozatosan csökkenteni kell. A támogatást a csoport vagy szervezet éves értékesített termelése alapján kell kiszámítani. A tagállamok az utolsó részletet csak azt követően fizetik ki, hogy meggyőződtek az üzleti terv megfelelő végrehajtásáról.

A tagállamok az első évben a termelői csoportnak vagy szervezetnek kifizetett támogatás összegét számíthatják a tagok által a csoportba vagy szervezetbe történő belépésüket megelőző három év során értékesített termelés éves átlagértéke alapján is. Az erdészeti ágazatban létrehozott termelői csoportok vagy szervezetek esetében a támogatás összegét a csoport vagy szervezet tagjai által az elismerést megelőző öt év során értékesített termelés átlaga alapján kell kiszámítani, figyelmen kívül hagyva a legmagasabb és a legalacsonyabb értéket.

(4)  A támogatás mértéke, illetve összege nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális mértékeket és összegeket.

(5)  A tagállamok azt követően is nyújthatnak támogatást termelői csoportok létrehozásához, hogy azokat az 1308/2013/EU rendelet ( 10 ) feltételei szerint termelői szervezetekként elismerték.

28. cikk

Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

(1)  Ezen intézkedés keretében a tagállamok a támogatást teljes területükön elérhetővé teszik, egyedi nemzeti, regionális, illetve helyi szükségleteiknek és prioritásaiknak megfelelően. Ennek az intézkedésnek a környezethez és az éghajlathoz pozitívan hozzájáruló mezőgazdasági gyakorlat megőrzését, valamint e gyakorlat szükséges módosításainak az előmozdítását kell céloznia. Ezt az intézkedést kötelező belefoglalni a vidékfejlesztési programokba.

(2)  Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések azoknak a mezőgazdasági termelőknek és mezőgazdasági termelői csoportoknak, illetve mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók azon csoportjainak ítélhetők oda, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveleteknek a tagállamok által meghatározandó mezőgazdasági földterületen – többek között, de nem kizárólag az e rendelet 2. cikkében meghatározott mezőgazdasági területen – történő végrehajtását, amelyek az agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások közül egy vagy több teljesítéséből állnak. Amennyiben az a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése szempontjából kellően indokolt, az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetésekben egyéb gazdálkodók vagy azok csoportjai is részesülhetnek.

(3)  Az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kifizetések csak azokra a kötelezettségvállalásokra terjednek ki, amelyek túlmutatnak az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján meghatározott vonatkozó kötelező előírásokon, a 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. pontja alapján meghatározott vonatkozó kritériumokon és minimumtevékenységeken, és a műtrágya és a növényvédő szerek használatára vonatkozó kapcsolódó minimumkövetelményeken, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott vonatkozó kötelező követelményeken. A programban minden ilyen kötelező követelményt azonosítani kell.

(4)  A tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy az ezen intézkedés keretébe tartozó műveletek végrehajtását vállaló személyek számára biztosítsák az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges ismereteket és információkat. Ezt megtehetik többek között az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó szaktanácsadás útján és/vagy azáltal, hogy az ezen intézkedés alapján történő támogatásnak feltételéül szabják a megfelelő képzésben való részvételt.

(5)  Az ezen intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok a várt környezeti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében hosszabb időszakot is meghatározhatnak vidékfejlesztési programjaikban a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően. A kezdeti időszakban teljesített kötelezettséget közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak vidékfejlesztési programjaikban.

(6)  A kifizetéseket évente kell odaítélni, és azoknak ellentételezést kell biztosítaniuk a kedvezményezettek számára a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egy része vagy egésze tekintetében. A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig. A mezőgazdasági termelők csoportjai vagy mezőgazdasági termelők és egyéb gazdálkodók csoportjai által vállalt kötelezettségek esetében a maximális szint 30 %.

▼M7

Az első albekezdésben említett kifizetések kiszámításakor a tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának kizárása érdekében a szükséges összeget levonják. A tagállamok a levonandó összeget az adott típusú műveletet végző valamennyi kedvezményezettre alkalmazandó rögzített, átlagos összegként is kiszámíthatják.

▼B

A környezet védelmével kapcsolatos műveletek tekintetében, kellően indokolt esetekben támogatás átalány vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújtható olyan kötelezettségvállalások esetén, amelyek adott területek kereskedelmi célú felhasználásáról való lemondásra irányulnak; a támogatást ebben az esetben a felmerült többletköltségek és az elmaradt bevétel alapján kell kiszámítani.

(7)  Amennyiben az az intézkedés hatékony alkalmazásának a biztosításához szükséges, a tagállamok a kedvezményezettek kiválasztásához alkalmazhatják a 49. cikk (3) bekezdésében említett eljárást.

(8)  A támogatás összege nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális összegeket.

Ezen intézkedés keretében nem ítélhető oda támogatás az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó intézkedés hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásokra.

▼M7

(9)  Támogatásban részesülhetnek a mezőgazdasági genetikai erőforrások – ideértve a nem őshonos erőforrások – megőrzésére, valamint fenntartható használatára és fejlesztésére irányuló, az (1)–(8) bekezdés rendelkezéseiben nem szereplő kötelezettségvállalások. Az ilyen kötelezettségvállalásokat a (2) bekezdésben említettektől eltérő kedvezményezettek is teljesíthetik.

▼B

(10)  Annak biztosítása érdekében, hogy az agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalások meghatározása az Unió vidékfejlesztési prioritásaival összhangban történjen, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a) az állattenyésztés extenzívvé tételére irányuló kötelezettségvállalásokra alkalmazandó feltételek,

b) a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták tenyésztésére vagy a génerózió veszélye által fenyegetett növénygenetikai erőforrások megőrzésére irányuló kötelezettségvállalásokra alkalmazandó feltételek, valamint

c) a (9) bekezdés alapján támogatható műveletek meghatározása.

▼C2

(11)  A (6) bekezdés második albekezdésében említett kettős finanszírozás kizárásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alkalmazandó kiszámítási mód megállapítására vonatkozóan, többek között az 1307/2013/EU rendelet 43. cikke szerinti egyenértékű intézkedések esetében is.

▼B

29. cikk

Ökológiai gazdálkodás

▼M7

(1)  Ezen intézkedés keretében olyan mezőgazdasági termelőknek, illetve mezőgazdasági termelők olyan csoportjainak ítélhető oda támogatás a mezőgazdasági terület után hektáronként, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják, hogy áttérnek a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására, illetve a jövőben is folytatják azt, és akik – az adott tagállambeli alkalmazás szerint – az 1307/2013/EU rendelet – az érintett tagállamban alkalmazandó – 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelőnek minősülnek.

▼C2

(2)  Támogatás csak azokra a kötelezettségvállalásokra nyújtható, amelyek túlmutatnak az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján meghatározott vonatkozó kötelező előírásokon, az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii., illetve iii. alpontja alapján meghatározott vonatkozó kritériumokon és minimumtevékenységeken, a műtrágya és a növényvédő szerek használatára vonatkozó kapcsolódó minimumkövetelményeken, valamint a nemzeti jogszabályokban meghatározott vonatkozó kötelező követelményeken.

▼B

(3)  Az ezen intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségvállalásoknak öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell szólniuk. Az ökológiai gazdálkodásra való áttéréshez nyújtott támogatás esetében a tagállamok rövidebb, az áttérés időtartamának megfelelő kezdeti időszakot is meghatározhatnak. Amennyiben a támogatást az ökológiai gazdálkodás fenntartásához nyújtják, a tagállamok vidékfejlesztési programjaikban lehetővé tehetik az éves alapon történő meghosszabbítást a kezdeti időszak lejártát követően. A kezdeti időszakban teljesített kötelezettséget közvetlenül követő, az ökológiai gazdálkodás fenntartására vonatkozó új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak vidékfejlesztési programjaikban.

(4)  A kifizetéseket évente kell odaítélni, és azoknak ellentételezést kell biztosítaniuk a kedvezményezettek számára a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egy része vagy egésze tekintetében. A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók a kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig. A mezőgazdasági termelők csoportjai által vállalt kötelezettségek esetében a maximális szint 30 %.

▼M7

Az első albekezdésben említett kifizetések kiszámításakor a tagállamok a 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának kizárása érdekében a szükséges összeget levonják. A tagállamok a levonandó összeget az alintézkedéseket végző valamennyi kedvezményezettre alkalmazandó rögzített, átlagos összegként is kiszámíthatják.

▼B

(5)  A támogatás összege nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális összegeket.

(6)  A (4) bekezdés második albekezdésében említett kettős finanszírozás kizárásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alkalmazandó kiszámítási mód megállapítására.

30. cikk

Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

(1)  Ezen intézkedés keretében a támogatások évente, a mezőgazdasági terület vagy az erdőterület után hektáronként ítélhetők oda a kedvezményezettek számára az érintett területeken a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásával összefüggő hátrányok következtében felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel ellentételezése céljából.

▼M7

Az első albekezdésben említett támogatásokhoz kapcsolódó kifizetések kiszámításakor a tagállamok az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának kizárása érdekében a szükséges összeget levonják. A tagállamok a levonandó összeget az alintézkedéseket végző valamennyi kedvezményezettre alkalmazandó rögzített, átlagos összegként is kiszámíthatják.

▼B

(2)  A támogatás mezőgazdasági termelőknek és magán-erdőgazdálkodóknak, valamint magán-erdőgazdálkodók társulásainak ítélhető oda. Kellően indokolt esetekben egyéb gazdálkodók is részesülhetnek támogatásban.

▼C2

(3)  A mezőgazdasági termelők számára a 92/43/EGK, illetve a 2009/147/EK irányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak az 1306/2013/EU tanácsi rendelet 94. cikkében és II. mellékletében meghatározott jó mezőgazdasági és környezeti állapoton és az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii., illetve iii. alpontja alapján meghatározott vonatkozó kritériumokon és minimumtevékenységeken túlmutató követelményekből származó hátrányok ellentételezésére ítélhető oda.

▼B

(4)  A mezőgazdasági termelők számára a víz-keretirányelvvel összefüggésben biztosított támogatás csak olyan konkrét követelményekhez kapcsolódva ítélhető oda, amelyek:

a) bevezetése a víz-keretirányelvvel történt, összhangban állnak az irányelv környezetvédelmi célkitűzéseinek elérését célzó vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedési programjaival, és túlmutatnak a vizek védelmével kapcsolatos egyéb uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges intézkedéseken;

b) túlmutatnak a 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezetében előírt jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapoton, valamint a 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. és iii. pontja alapján meghatározott vonatkozó kritériumokon és minimumtevékenységeken;

c) túlmutatnak a víz-keretirányelv elfogadásakor már létező uniós jogszabályokban biztosított védelem szintjén, az említett irányelv 4. cikkének (9) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően; és

d) olyan jelentős változtatásokat írnak elő a földhasználat fajtája tekintetében, és/vagy olyan jelentős korlátozásokat vezetnek be a gazdálkodási gyakorlatban, amelyek jelentős bevételkieséshez vezetnek.

(5)  A programban azonosítani kell a (3) és a (4) bekezdésben említett követelményeket.

(6)  A kifizetések a következő területek számára folyósíthatók:

a) a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;

b) egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdőkre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, feltéve, hogy e területek aránya vidékfejlesztési programonként legfeljebb a program területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-a;

c) a víz-keretirányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.

(7)  A támogatás összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összegeket.

(8)  Az (1) bekezdés második albekezdésében említett kettős finanszírozás kizárásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alkalmazandó kiszámítási mód megállapítására.

31. cikk

Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

(1)  A hegyvidéki területek és más, hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek mezőgazdasági termelőinek járó kifizetések évente, a mezőgazdasági terület után hektáronként ítélhetők oda a mezőgazdasági termelők számára az érintett területen folyó mezőgazdasági termelést sújtó hátrányokkal összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel teljes vagy részleges ellentételezése céljából.

▼C2

A többletköltségeket és az elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján, az 1307/2013/EU rendelet III. címének 4. fejezete szerinti kifizetések figyelembevételével kell kiszámítani.

▼B

A többletköltségek és az elmaradó jövedelem kiszámításakor a tagállamok – kellően indokolt esetekben – különbséget tehetnek a kifizetések szintje között az alábbiak figyelembevétele mellett:

 a gazdálkodási tevékenységeket befolyásoló azonosított, állandó jellegű hátrányok súlyossága,

 a mezőgazdasági termelés rendszere.

▼M7

(2)  A kifizetések olyan mezőgazdasági termelőknek ítélhetők oda, akik vállalják, hogy mezőgazdasági tevékenységüket a 32. cikk alapján kijelölt területeken folytatják, és akik az 1307/2013/EU rendelet– az érintett tagállamban alkalmazandó – 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelőnek minősülnek.

▼B

(3)  A kifizetések összegét az I. mellékletben megállapított minimális és maximális összeghatár között kell meghatározni. Ezek a kifizetések kellően indokolt esetekben növelhetők, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó egyedi körülményeket.

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kifizetések összege a mezőgazdasági üzemek területére vonatkozóan a programban meghatározandó küszöbérték felett fokozatosan csökkenjen, kivéve ha a támogatás a II. mellékletben foglaltaknak megfelelően csak a hektáronkénti évenkénti minimális kifizetésre korlátozódik.

Jogi személy vagy természetes vagy jogi személyek egy csoportja esetében a tagállamok e jogi személyek vagy csoportok tagjainak a szintjén fokozatosan csökkenthetik a kifizetések szintjét, feltéve, hogy:

a) a nemzeti jog értelmében az egyes tagok – mindenekelőtt gazdasági, társadalmi és adózási jogállásuk tekintetében – a mezőgazdaságiüzem-vezetői jogállással rendelkező egyéni mezőgazdasági termelők jogaihoz és kötelezettségeihez hasonló jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek; és

b) az egyes tagok hozzájárultak a szóban forgó jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági szerkezeteinek megerősítéséhez.

▼M7

(5)  A (2) bekezdésben előírt kifizetéseken felül a tagállamok ezen intézkedés keretében 2014 és 2020 között támogatást nyújthatnak az olyan területeken gazdálkodó kedvezményezetteknek is, amelyek az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében a 2007–2013-as programozási időszakban támogathatók voltak. Az olyan területeken gazdálkodó kedvezményezettek esetében, amelyek a 32. cikk (3) bekezdésében említett új területmeghatározás alapján már nem minősülnek támogathatónak, e támogatások egy legfeljebb négyéves időszak alatt fokozatosan csökkennek. Az említett időszak a 32. cikk (3) bekezdésében említett területmeghatározás lezárultának időpontjában, de legkésőbb 2019-ben kezdődik. A kifizetések a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó programban az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontja ii. alpontjának megfelelően megállapított átlagos támogatás legfeljebb 80 %-ánál kezdődnek, és 2020-ban legfeljebb 20 %-on fejeződnek be. Amennyiben a támogatás szintje a fokozatos csökkenés következtében elérte a 25 EUR összeget, a tagállamok a támogatást ezen a szinten tarthatják a fokozatos csökkentés időszakának végéig.

▼B

A területmeghatározás lezárultát követően a továbbra is támogathatónak minősülő területeken gazdálkodó kedvezményezettek az ezen intézkedés szerinti teljes támogatást megkapják.

▼M1

(6)  Horvátország ennek az intézkedésnek a keretében folyósíthat kifizetéseket a 31. cikk (3) bekezdése alapján kijelölt területek kedvezményezettjei számára, még ott is, ahol az említett bekezdés harmadik albekezdésében említett finomhangolás nem történt meg. A finomhangolást legkésőbb 2014. december 31-ig el kell végezni. A finomhangolás elvégzését követően már nem támogatható területeknek a kedvezményezettjei ezen intézkedés alapján már nem részesülhetnek támogatásban.

▼B

32. cikk

A hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek kijelölése

(1)  A tagállamok a (2), a (3) és a (4) bekezdésben foglaltak alapján az alábbi kategóriák szerint kijelölik a 31. cikkben előírt kifizetésekkel támogatható területeket:

a) hegyvidéki területek;

b) a hegyvidéki területeken kívüli egyéb, jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területek; és

c) egyéb, sajátos hátrányokkal rendelkező területek.

(2)  A 31. cikk szerinti kifizetésekkel azok a hegyvidéki területek támogathatóak, amelyeket a földhasználat lehetőségeinek jelentős mértékű korlátozottsága és a termelési költségek észrevehetően magasabb volta jellemez az alábbiak miatt:

a) a tengerszint feletti magasság miatt nagyon kedvezőtlen éghajlati körülmények, amelyek következtében lényegesen lerövidül a tenyészidőszak;

b) alacsonyabb tengerszint feletti magasságon a kérdéses terület nagyobb része a gépek használatához túl meredek, vagy nagyon költséges különleges berendezések használatát teszi szükségessé, vagy e két tényező kombinációja, mely esetben – noha az e tényezőkből eredő hátrányok külön-külön kevésbé súlyosak – a kettő kombinációja egyenértékű hátrányokat eredményez.

A 62. szélességi körtől északra lévő területek és egyes ezekkel szomszédos területek hegyvidéki területnek minősülnek.

(3)  A hegyvidéki területeken kívüli területek akkor minősülnek jelentős természeti hátrányokkal rendelkező és ezáltal a 31. cikk szerinti kifizetésekkel támogatható területnek, ha a mezőgazdasági terület legalább 60 %-a megfelel a III. mellékletben felsorolt kritériumok legalább egyikének azáltal, hogy eléri a feltüntetett küszöbértéket.

E feltételek teljesítését helyi közigazgatási egységek szintjén (LAU 2-es szinten) vagy valamely olyan, egyértelműen körülhatárolt helyi egység szintjén kell biztosítani, amely egyetlen egyértelmű, egybefüggő, meghatározható gazdasági és közigazgatási identitással bíró földrajzi területet fed le.

Az e bekezdés által érintett területek meghatározása során a tagállamok objektív kritériumok alapján elvégzik a meghatározás finomhangolását abból a célból, hogy kizárják azokat a területeket, amelyeken megállapítást nyert az első albekezdésben említett jelentős természeti hátrányok megléte, ám e hátrányokat sikerült beruházások vagy gazdasági tevékenységek vagy a földterület igazoltan normális termőképessége révén felszámolni, vagy ha bizonyos termelési módszerek vagy gazdálkodási rendszerek ellentételezik a 31. cikk (1) bekezdésében említett bevételkiesést vagy többletköltséget.

(4)  A (2) és a (3) bekezdésben említetteken kívüli területek abban az esetben támogathatók a 31. cikk szerinti kifizetésekkel, ha sajátos hátrányok sújtják őket, és ha szükséges a földgazdálkodást folytatni a környezet védelme vagy javítása, a táj megőrzése és a térség idegenforgalmi potenciáljának fenntartása, illetve a partvidék védelme érdekében.

A sajátos hátrányokkal sújtott területeknek a természetes termelési feltételek szempontjából hasonló mezőgazdasági területekből kell állniuk, amelyek összterülete nem haladhatja meg az érintett tagállam területének 10 %-át.

Ezenfelül e bekezdés értelében támogathatónak minősül egy terület, amennyiben:

 a mezőgazdasági terület legalább 60 %-a megfelel a III. mellékletben felsorolt kritériumok közül legalább kettőnek, a feltüntetett küszöbértéktől legfeljebb 20 %-os eltéréssel, vagy

 a mezőgazdasági terület legalább 60 %-a olyan területekből áll, amelyek teljesítenek a III. mellékletben felsorolt kritériumok közül legalább egyet a feltüntetett küszöbértéken belül, illetve olyan területekből áll, amelyek megfelelnek a III. mellékletben felsorolt kritériumok közül legalább kettőnek, a feltüntetett küszöbértéktől legfeljebb 20 %-os eltéréssel.

E feltételek teljesítését LAU2-es szinten vagy valamely olyan, egyértelműen körülhatárolt helyi egység szintjén kell biztosítani, amely egyetlen egyértelmű, egybefüggő, meghatározható gazdasági és közigazgatási identitással bíró földrajzi területet fed le. Az ezen albekezdés által érintett területek meghatározásakor a tagállamok elvégzik a 32. cikk (3) bekezdése szerinti finomhangolást. Az e albekezdés értelmében támogathatónak minősülő területeket figyelembe kell venni a második albekezdésben említett 10 %-os küszöb kiszámításakor.

▼C2

A fentiektől eltérve, a második albekezdés nem alkalmazandó azon tagállamokra, amelyek egész területe az 1698/2005/EK és az 1257/1999/EK rendelet értelmében vett sajátos hátrányokkal küzdő területnek minősül.

▼B

(5)  A tagállamok vidékfejlesztési programjaikhoz csatolják a következőket:

a) a meglévő vagy a módosított területmeghatározás a (2) és a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően;

b) a (3) bekezdésben említett területek új meghatározása.

33. cikk

Állatjólét

▼M7

(1)  Ezen intézkedés keretében azoknak a mezőgazdasági termelőknek ítélhetők oda állatjóléti kifizetések, akik önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több állatjóléti kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak, és akik az 1307/2013/EU rendelet – az érintett tagállamban alkalmazandó – 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelőnek minősülnek.

▼B

(2)  Az állatjóléti kifizetések csak a 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezete alapján megállapított vonatkozó kötelező előírásokon és egyéb vonatkozó kötelező követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki. A programban azonosítani kell ezeket a vonatkozó követelményeket.

A szóban forgó kötelezettségvállalások teljesítését egytől hét éves időtartamig terjedő időszakra kell vállalni, mely időtartam megújítható.

(3)  A kifizetések odaítélésére évente kerül sor, és azok ellentételezést biztosítanak a mezőgazdasági termelők számára a vállalt kötelezettség következtében felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egésze vagy egy része tekintetében. A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók az állatjóléti kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig.

A támogatás összege nem haladhatja meg az I. mellékletben megállapított maximális összeget.

(4)  Annak érdekben, hogy az állatjóléti kötelezettségvállalások összhangban álljanak az e területre vonatkozó átfogó uniós szakpolitikával, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon területek meghatározására vonatkozóan, amelyeken az állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat kell biztosítaniuk.

34. cikk

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és természetmegőrzés

(1)  Az ezen intézkedés keretében biztosított támogatás erdőterület-hektáronként ítélhető oda azoknak a magán- és közjogi erdőgazdálkodóknak, valamint egyéb olyan magán- és közjogi szervezeteknek és társulásaiknak, akik, illetve amelyek önkéntes alapon vállalják olyan műveletek végrehajtását, amelyek egy vagy több erdő-környezetvédelmi és éghajlati kötelezettségvállalás teljesítéséből állnak. Az állami tulajdonban lévő erdők esetében csak akkor ítélhető oda támogatás, ha az adott erdőkkel magánjogi szervezet vagy települési önkormányzat gazdálkodik.

Azon erdőgazdálkodási üzemek esetében, amelyek mérete meghaladja a tagállamok által a vidékfejlesztési programjaikban meghatározandó küszöbértéket, az (1) bekezdés szerinti támogatásnak feltétele a Miniszteri Konferencia az európai erdők védelméről 1993. évi ülésén meghatározott fenntartható erdőgazdálkodással összhangban lévő erdőgazdálkodási üzemtervben vagy azzal egyenértékű eszközben foglalt releváns információk benyújtása.

(2)  A kifizetések csak azokra a kötelezettségvállalásokra terjedhetnek ki, amelyek túlmutatnak a nemzeti erdőtörvényben vagy más vonatkozó nemzeti jogszabályban meghatározott vonatkozó kötelező előírásokon. A programban minden ilyen követelményt azonosítani kell.

A kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Amennyiben azonban az szükséges és kellően indokolt, a tagállamok egyes kötelezettségvállalás-típusok tekintetében hosszabb időtartamot is meghatározhatnak vidékfejlesztési programjaikban.

(3)  A kifizetések ellentételezést biztosítanak a kedvezményezettek számára a vállalt kötelezettségek következtében felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egy része vagy egésze tekintetében. A kifizetések szükség esetén tranzakciós költségek fedezésére is fordíthatók az erdő-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokra nyújtott támogatás legfeljebb 20 %-áig terjedő érték erejéig. A támogatás összege nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális összeget.

A környezet védelmével kapcsolatos műveletek tekintetében, kellően indokolt esetekben támogatás átalány vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújtható olyan kötelezettségvállalások esetén, amelyek a fák és az erdők kereskedelmi célú felhasználásáról való lemondásra irányulnak; a támogatást ebben az esetben a felmerült többletköltségek és az elmaradt bevétel alapján kell kiszámítani.

(4)  Támogatás nyújtható köz- és magánjogi szervezetek részére az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére és javítására irányuló, az (1), a (2) és a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó műveletekre.

(5)  Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (4) bekezdése alapján támogatható művelettípusokra vonatkozóan.

35. cikk

Együttműködés

(1)  Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás azt a célt szolgálja, hogy előmozdítsa a legalább két szereplő részvételével megvalósuló együttműködés különböző formáit és különösen a következőket:

a) együttműködésre irányuló megközelítések az uniós mezőgazdasági ágazat, erdészeti ágazat és élelmiszerlánc különböző szereplői között, valamint egyéb olyan szereplők – többek között termelői csoportok, szövetkezetek és szakmaközi szervezetek – között, akik, illetve amelyek hozzájárulnak a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához;

b) klaszterek és hálózatok kiépítése;

c) a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP 56. cikk szerinti operatív csoportjainak létrehozása és működtetése.

(2)  Az (1) bekezdés alapján megvalósuló együttműködés különösen a következőkhöz kapcsolódik:

a) kísérleti projektek;

b) új termékek, gyakorlatok, folyamatok és technológiák kifejlesztése a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban;

c) kis gazdasági szereplők között a közös munkafolyamatok megszervezése és az eszközök és a források megosztása terén, valamint a vidéki turizmussal kapcsolatos turisztikai szolgáltatások fejlesztése és/vagy marketingje tekintetében folytatott együttműködés;

d) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között a rövid ellátási láncok és a helyi piacok létrehozása és fejlesztése érdekében;

e) a rövid ellátási láncok és a helyi piacok fejlesztésével kapcsolatos, helyi kontextusban végrehajtott promóciós tevékenységek;

f) az éghajlatváltozás mérséklése vagy az ahhoz való alkalmazkodás céljából végrehajtott közös fellépések;

g) környezetvédelmi projektekre és alkalmazásban lévő környezetvédelmi gyakorlatokra irányuló közös megközelítések, a hatékony vízgazdálkodást, a megújuló energia alkalmazását és a mezőgazdasági tájkép megőrzését is ideértve;

h) horizontális és vertikális együttműködés az ellátási lánc szereplői között az élelmiszer- és az energiatermelésben, valamint az ipari folyamatokban való felhasználásra szánt biomassza fenntartható biztosítása terén;

i) az egy vagy több uniós vidékfejlesztési prioritás megvalósítását célzó, az 1303/2013/EU rendelet 2. cikkének (19) bekezdésében meghatározottaktól eltérő helyi fejlesztési stratégiáknak mindenekelőtt a köz- és a magánszférabeli, az 1303/2013/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározottaktól eltérő partnerek csoportjai által történő végrehajtása;

j) erdőgazdálkodási üzemtervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozása;

k) a mezőgazdasági termelői tevékenységek diverzifikálása, méghozzá az egészségügyi ellátással, a szociális integrációval, a közösség által támogatott mezőgazdasággal és a környezeti és élelmiszerügyi oktatással kapcsolatos tevékenységekre bontás formájában.

(3)  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás csak újonnan kiépített klaszterek és hálózatok számára, valamint olyan klaszterek és hálózatok számára ítélhető oda, amelyek számukra új tevékenységbe kezdenek.

A (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti műveletekhez nyújtott támogatás egyéni gazdasági szereplők számára is odaítélhető, amennyiben erre a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít.

(4)  A (2) bekezdés a) pontja szerinti kísérleti projektek és a (2) bekezdés b) pontja szerinti, az egyéni szereplők által a (3) bekezdésben előírtaknak megfelelően végrehajtott műveletek eredményeit terjeszteni kell.

(5)  Ezen intézkedés keretében az alábbi, az (1) bekezdésben említett együttműködési formákhoz kapcsolódó költségek támogathatók:

a) az érintett területre vonatkozó tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok költségei, valamint az üzleti terv, az erdőgazdálkodási üzemterv vagy az azzal egyenértékű eszköz, illetve az 1303/2013/EU rendelet 33. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégia kidolgozásának költségei;

b) az érintett területen folytatott szervezési tevékenységek költségei valamely közös területi projekt megvalósíthatóvá tétele vagy egy projektnek a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerségnek a 56. cikkben említett operatív csoportja általi végrehajtása érdekében. A klaszterek esetében a szervezési tevékenységek képzések szervezésére, a tagok közötti hálózatépítésre és új tagok beszervezésére is irányulhatnak;

c) az együttműködéshez kapcsolódó működési költségek;

d) az üzleti tervek, a környezetvédelmi tervek, az erdőgazdálkodási üzemtervek vagy azokkal egyenértékű eszközök, az 1303/2013/EU rendelet 33. cikkében említettől eltérő helyi fejlesztési stratégiák végrehajtásához kapcsolódó egyedi projektek közvetlen költségei, vagy egyéb innovációs – köztük tesztelési – célú fellépések közvetlen költségei;

e) promóciós tevékenységek költségei.

(6)  Üzleti terv, környezetvédelmi terv, erdőgazdálkodási üzemterv vagy valamely azzal egyenértékű eszköz, illetve fejlesztési stratégia végrehajtása esetén a tagállamok a támogatást nyújthatják egy, az együttműködés költségeit és a végrehajtott projektek költségeit egyaránt magában foglaló keretösszeg formájában, vagy fedezhetik kizárólag az együttműködés költségeit, és a projekt végrehajtásának finanszírozásához más intézkedésekhez vagy más uniós alapokhoz tartozó pénzeszközöket használhatnak fel.

Amennyiben a támogatást keretösszeg formájában nyújtják és a végrehajtott projekt a típusa alapján egy e rendelet szerinti másik intézkedés hatálya alá tartozik, akkor alkalmazni kell a támogatás vonatkozó maximális összegét vagy mértékét.

(7)  A különböző régiókban vagy tagállamokban található szereplők közötti együttműködés szintén támogatható.

(8)  A támogatás időtartamát célszerű legfeljebb hét évre korlátozni; e rendelkezés alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a kollektív környezetvédelmi fellépések.

(9)  Az ezen intézkedés keretében megvalósuló együttműködés kombinálható az ugyanazon a területen az EMVA-tól eltérő uniós alapok által támogatott projektekkel. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközökkel történő kombinálása következtében.

(10)  Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatható kísérleti projektek, klaszterek, hálózatok, rövid ellátási láncok és helyi piacok jellemzőinek részletesebb meghatározására vonatkozóan, valamint az e cikk (2) bekezdésében felsorolt művelettípusok támogatására vonatkozó feltételek tekintetében.

36. cikk

Kockázatkezelés

(1)  Az ezen intézkedés keretében nyújtott támogatás a következőkre terjedhet ki:

a) kedvezőtlen éghajlati események, állat- vagy növénybetegségek, kártevőfertőzés vagy környezeti esemény által a mezőgazdasági termelőknek okozott gazdasági veszteségek ellen kötött termény-, állat- és növénybiztosítás biztosítási díjaihoz nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

b) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára kedvezőtlen éghajlati események, állat- vagy növénybetegségek, kártevőfertőzés vagy környezeti esemény által okozott gazdasági veszteségek mezőgazdasági termelők számára történő pénzügyi ellentételezéséhez nyújtott pénzügyi hozzájárulások;

▼M7

c) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a valamennyi ágazatba tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek a jövedelme jelentős mértékben visszaesett;

▼M7

d) kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott pénzügyi hozzájárulások formájában biztosított ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszköz, amelynek célja ellentételezés nyújtása azoknak a valamely konkrét ágazatba tartozó mezőgazdasági termelőknek, akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.

▼M7

(2)  . cikk alkalmazásában „mezőgazdasági termelő”-nek az 1307/2013/EU rendelet – az érintett tagállamban alkalmazandó – 9. cikke szerinti aktív mezőgazdasági termelő tekintendő.

(3)  Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjának alkalmazásában a „kölcsönös kockázatkezelési alap” olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti jogával összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében kompenzációs kifizetésben részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, akik kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- vagy növénybetegségek, károsító okozta fertőzés vagy környezeti esemény következtében gazdasági veszteségeket szenvedtek el, illetve akiknek jövedelme jelentős mértékben visszaesett.

▼B

(4)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ezen intézkedés más, nemzeti vagy uniós támogatási eszközökkel vagy magánbiztosítási rendszerekkel történő kombinálása következtében.

(5)  Az EMVA keretében biztosított költségvetési források hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 38. cikk (3) bekezdésének b) pontjában és a 39. cikk (4) bekezdésében említett, a kölcsönös kockázatkezelési alapok számára piaci feltételekkel nyújtott kölcsönök minimális és maximális futamidejének meghatározására vonatkozóan.

▼M7 —————

▼B

37. cikk

Termény-, állat- és növénybiztosítás

▼M7

(1)  A 36. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti támogatás kizárólag azon biztosítási szerződések esetében nyújtható, amelyek fedezik a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő átlagos éves termésének több mint 20 %-át elpusztító kedvezőtlen éghajlati jelenség, állat- vagy növénybetegség, kártevőfertőzés vagy környezeti esemény által okozott veszteségeket, illetve valamely, a növénybetegség vagy a kártevőfertőzés felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedés által okozott veszteségeket. A mezőgazdasági termelő éves termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók. Az alkalmazott számítási módszernek lehetővé kell tennie az egyes mezőgazdasági termelők adott évre vetített tényleges veszteségének a megállapítását.

▼B

Az okozott kár mértékének felmérését a termékek egyes típusainak sajátos jellemzőihez lehet igazítani a következők alkalmazása révén:

a) az egyes gazdaságok szintjén, illetve helyi, regionális vagy nemzeti szinten meghatározott biológiai mutatók (a biomassza-veszteség mennyisége) vagy a terméshozam csökkenésére vonatkozó egyenértékű mutatók, vagy

b) helyi, regionális vagy nemzeti szinten meghatározott időjárási mutatók (például csapadékmennyiség és hőmérséklet).

(2)  A kedvezőtlen éghajlati esemény bekövetkeztét, az állat- vagy növénybetegség vagy a kártevőfertőzés kitörését, illetve a környezeti esemény megtörténtét hivatalosan meg kell erősítenie az érintett tagállam illetékes hatóságának.

A tagállamok adott esetben előzetesen megállapíthatják azokat a kritériumokat, amelyek alapján e hivatalos megerősítést megadottnak kell tekinteni.

(3)  Az állatbetegségek tekintetében a 36. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti pénzügyi hozzájárulás kizárólag az Állategészségügyi Világszervezet állatbetegségeket felsoroló jegyzékében vagy a 2009/470/EK határozat mellékletében szereplő betegségek esetén nyújtható.

(4)  A kifizetett biztosítási összeg nem lehet magasabb, mint a 36. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett veszteségek pótlásának teljes költsége, és annak nyújtását nem szabad feltételként jövőbeli termelési tevékenység végzéséhez kötni, sem pedig azzal kapcsolatosan sajátos termelési módszereket vagy mennyiségeket kikötni.

A tagállamok megfelelő felső határok alkalmazásával korlátozhatják a biztosítási díj támogatható összegét.

(5)  A támogatás mértéke nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális mértéket.

38. cikk

Kedvezőtlen éghajlati események, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

(1)  Ahhoz, hogy jogosult legyen támogatásra, az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a) a kölcsönös kockázatkezelési alapot az illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;

b) a kölcsönös kockázatkezelési alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében;

c) a kölcsönös kockázatkezelési alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.

(2)  A tagállamok meghatározzák a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a mezőgazdasági termelőknek válság esetén nyújtott kompenzációs kifizetések, illetve a mezőgazdasági termelők jogosultsága tekintetében, valamint az említett szabályok betartásának felügyelete és monitoringja vonatkozásában. A tagállamok biztosítják, hogy a finanszírozásra vonatkozó szabályok kitérjenek a mezőgazdasági termelő gondatlansága esetén alkalmazandó szankciókra is.

A 36. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett események bekövetkeztét az érintett tagállam illetékes hatóságának hivatalosan meg kell erősítenie.

▼M7

(3)  A 36. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások kizárólag a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a) a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségek, legfeljebb három évre elosztva, fokozatosan csökkentve;

b) a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára pénzügyi ellentételezésként kifizetett összegek. Ezenkívül a pénzügyi hozzájárulás kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára válság esetén nyújtandó pénzügyi ellentételezés céljára, piaci feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is;

c) az alapba történő éves befizetések kiegészítése;

d) a kölcsönös kockázatkezelési alap kezdő tőkeállománya.

▼B

A 36. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás kizárólag arra a célra nyújtható, hogy fedezze a megelőző három évben vagy a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlagában a mezőgazdasági termelő átlagos éves termésének több mint 30 %-át elpusztító kedvezőtlen éghajlati esemény, állat- vagy növénybetegség, kártevőfertőzés által, illetve a valamely növénybetegség, kártevőfertőzés vagy környezeti esemény felszámolása vagy továbbterjedésének megakadályozása céljából a 2000/29/EK irányelv alapján elfogadott intézkedés által okozott veszteségeket. A mezőgazdasági termelő éves termelésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók. Az alkalmazott számítási módszernek lehetővé kell tennie az egyes mezőgazdasági termelők adott évre vetített tényleges veszteségének a megállapítását.

▼M7 —————

▼B

(4)  Állatbetegségek esetében a 36. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti pénzügyi ellentételezés nyújtható az Állategészségügyi Világszervezet állatbetegségeket felsoroló jegyzékében, vagy a 2009/470/EK határozat mellékletében szereplő betegségek tekintetében.

▼M7

(5)  A támogatás mértéke nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális támogatási mértéket. A (3) bekezdés b) pontja szerinti támogatás nyújtásánál figyelembe kell venni a (3) bekezdés c), illetve d) pontja szerint már nyújtott támogatást.

▼B

A tagállamok korlátozhatják a támogatható költségeket a következők alkalmazásával:

a) alaponként meghatározott felső határok;

b) egységenként meghatározott megfelelő felső határok.

▼M7

39. cikk

Jövedelemstabilizáló eszköz a valamennyi ágazatba tartozó mezőgazdasági termelők számára

(1)  A 36. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti támogatás csak abban az esetben ítélhető oda, ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves jövedelem 30 %-át. A 36. cikk (1) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a jövedelem a mezőgazdasági termelő által a piacon szerzett bevételek összege, amelybe beleértendő minden közpénzből származó támogatás, és amelyből le kell vonni a termelési költségeket. A kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők javára teljesített kifizetések a jövedelemveszteség kevesebb, mint 70 %-ának erejéig nyújthatnak ellentételezést abban az évben, amikor a termelő az ilyen támogatásra jogosultságot szerez. A mezőgazdasági termelő éves bevételkiesésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók.

▼B

(2)  Ahhoz, hogy jogosult legyen támogatásra, az érintett kölcsönös kockázatkezelési alapnak meg kell felelnie a következő feltételeknek:

a) a kölcsönös kockázatkezelési alapot az illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban akkreditálta;

b) a kölcsönös kockázatkezelési alap átlátható politikát követ az alapba történő befizetések és az onnan történő kifizetések tekintetében;

c) a kölcsönös kockázatkezelési alap egyértelmű szabályok alapján állapítja meg a felelősséget bárminemű felmerülő tartozás vonatkozásában.

(3)  A tagállamok meghatározzák a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának és irányításának szabályait, különösen a mezőgazdasági termelőknek válság esetén nyújtott kompenzációs kifizetések tekintetében, valamint az említett szabályok betartásának felügyelete és monitoringja vonatkozásában. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a finanszírozásra vonatkozó szabályok kitérjenek a mezőgazdasági termelő gondatlansága esetén alkalmazandó szankciókra is.

▼M7

(4)  A 36. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások kizárólag a következőkhöz kapcsolódhatnak:

a) a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával kapcsolatos igazgatási költségek, legfeljebb három évre elosztva, fokozatosan csökkentve;

b) a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára pénzügyi ellentételezésként kifizetett összegek. Ezenkívül a pénzügyi hozzájárulás kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára válság esetén nyújtandó pénzügyi ellentételezés céljára, piaci feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is;

c) az alapba történő éves befizetések kiegészítése;

d) a kölcsönös kockázatkezelési alap kezdő tőkeállománya.

(5)  A támogatás mértéke nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított maximális mértéket. A (4) bekezdés b) pontja szerinti támogatás nyújtásánál figyelembe kell venni a (4) bekezdés c), illetve d) pontja szerint már nyújtott támogatást.

▼M7

39a. cikk

Jövedelemstabilizáló eszköz a valamely konkrét ágazatba tartozó mezőgazdasági termelők számára

(1)  A 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás csak olyan, kellően indokolt esetekben ítélhető oda, ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves jövedelem legalább 20 %-át. A mezőgazdasági termelő bevételkiesésének kiszámítására mutatók alkalmazhatók. A 36. cikk (1) bekezdése d) pontjának alkalmazásában a jövedelem a mezőgazdasági termelő által a piacon szerzett bevételek összege, amelybe beleértendő minden közpénzből származó támogatás, és amelyből le kell vonni a termelési költségeket. A kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők javára teljesített kifizetések a jövedelemveszteség kevesebb, mint 70 %-ának erejéig nyújthatnak ellentételezést abban az évben, amikor a termelő az ilyen támogatásra jogosultságot szerez.

(2)  A 36. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti támogatás alkalmazásában a 39. cikk (2)–(5) bekezdése alkalmazandó.

▼B

40. cikk

A kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések finanszírozása Horvátország esetében

(1)  Támogatásban részesíthetők az 1307/2013/EU rendelet 19. cikke értelmében kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetésekre jogosult mezőgazdasági termelők. Az említett cikkben megállapított feltételek az e cikk alapján nyújtandó támogatásokra is alkalmazandók.

(2)  Az egyes mezőgazdasági termelők részére a 2014., a 2015., valamint a 2016. év vonatkozásában nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg a következők közötti különbözetet:

a) a közvetlen kifizetéseknek a Horvátországban az érintett év vonatkozásában az 1307/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban alkalmazandó szintje; és

b) a közvetlen kifizetések 2022-től alkalmazandó megfelelő szintjének 45 %-a.

(3)  Az e cikk alapján a 2014., a 2015., valamint a 2016. év vonatkozásában nyújtott horvátországi támogatásokhoz biztosítható uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg az ország számára az EMVA keretében az egyes érintett évekre odaítélt teljes támogatás 20 %-át.

(4)  Az EMVA-ból a közvetlen kifizetések kiegészítéseihez nyújtott hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a 80 %-ot.

41. cikk

Az intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek az e szakaszban meghatározott intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályokat tartalmazzák a következők tekintetében:

a) a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodási tanácsadási szolgáltatásokat, üzemvezetési vagy helyettesítési szolgáltatásokat nyújtó hatóságok vagy szervezetek kiválasztására irányuló eljárás, és a 15. cikkben említett, tanácsadási szolgáltatásokkal kapcsolatos intézkedés keretében nyújtott támogatás mértékének fokozatos csökkentése;

b) az üzleti terv végrehajtása terén elért haladás tagállamok általi értékelése, a kifizetés módozatai, valamint a 19. cikkben említett, a vállalkozások fejlesztésére irányuló intézkedés keretében támogatott fiatal mezőgazdasági termelők más intézkedésekhez való hozzáférésére vonatkozó részletes szabályok;

c) a II. mellékletben használtaktól eltérő egységekre történő átváltás és az állatoknak a számosállat-egységekre (száe) való átváltása, a 28., 29., 33. és 34. cikkben említett intézkedések szerint;

d) a többletköltségekre és az elmaradt bevételre vonatkozó általános feltevések alkalmazásának lehetősége a 28–31., 33. és 34. cikk szerinti intézkedések keretében, továbbá az elmaradt bevétel kiszámítására vonatkozó kritériumok;

e) a támogatási összeg kiszámítása azokban az esetekben, amikor valamely művelet egynél több intézkedés keretében is támogatható.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.



LEADER

42. cikk

LEADER helyi akciócsoportok

(1)  A helyi akciócsoportok az 1303/2013/EU rendelet 34. cikkében említett feladatok mellett további, az irányító hatóság és/vagy a kifizető ügynökség által rájuk átruházott feladatokat is elláthatnak.

(2)  A helyi akciócsoportok az illetékes kifizető ügynökségtől kérhetik előleg kifizetését, amennyiben erre a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít. Az előlegek összege nem haladhatja meg a működési és a szervezési költségek fedezéséhez közpénzekből nyújtott támogatás 50 %-át.

43. cikk

LEADER kezdőcsomag

A 2007–2013-as programozási időszakban LEADER-projekt végrehajtásában részt nem vevő helyi közösségek esetében a LEADER helyi fejlesztésre vonatkozó támogatásnak része lehet egy „LEADER kezdőcsomag” is. A „LEADER kezdőcsomag” a kapacitásépítés és a kisebb kísérleti projektek támogatását szolgálja. A „LEADER kezdőcsomag” keretében való támogatásnak nem feltétele LEADER helyi fejlesztési stratégia benyújtása.

44. cikk

A LEADER keretében folytatott együttműködési tevékenységek

▼C2

(1)  Az 1303/2013/EU rendelet 35. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett támogatás a következő célokra ítélhető oda:

▼B

a) egy adott tagállamon belüli együttműködési projektek (területek közötti együttműködés), vagy több tagállam területei közötti vagy harmadik országok területeivel megvalósuló együttműködési projektek (transznacionális együttműködés);

b) előkészítő technikai támogatás területek közötti és transznacionális együttműködési projektek számára, azzal a feltétellel, hogy a helyi akciócsoportok igazolni tudják, hogy konkrét projekt végrehajtását tervezik.

(2)  Más helyi akciócsoportok mellett a következők tartozhatnak még valamely helyi akciócsoport partnerei közé az EMVA keretében:

a) köz- és magánszférabeli helyi partnerek vidéki területen működő csoportjai, amelyek az Unió területén vagy azon kívül helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre;

b) köz- és magánszférabeli helyi partnerek nem vidéki területen működő csoportjai, amelyek helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre.

(3)  Azokban az esetekben, amikor az együttműködési projekteket nem a helyi akciócsoportok választják ki, a tagállamok folyamatos pályázati rendszert hoznak létre.

Legkésőbb két évvel a vidékfejlesztési programjaik elfogadását követően közzéteszik a transznacionális együttműködési projektek kiválasztásával kapcsolatos nemzeti vagy regionális közigazgatási eljárásokat és a támogatható költségek jegyzékét.

Az illetékes hatóságnak az együttműködési projekt jóváhagyásáról szóló határozatot legkésőbb négy hónappal a projektpályázat benyújtásának időpontját követően kell meghoznia.

(4)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a jóváhagyott transznacionális együttműködési projektekről.



II.

FEJEZET

Több intézkedésre vonatkozó közös rendelkezések

45. cikk

Beruházások

(1)  Ahhoz, hogy a beruházási műveletek az EMVA keretében támogathatók legyenek, az adott beruházástípusra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően előzetesen értékelni kell a várható környezeti hatást, amennyiben a beruházás valószínűleg kedvezőtlen hatást gyakorol a környezetre.

(2)  Kizárólag a következő kiadások támogathatók az EMVA keretében:

a) ingatlan építése, szerzése – a lízinget is beleértve – vagy fejlesztése;

b) új gépek és berendezések vásárlása vagy lízingelése, az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) az a) és a b) pontban említett kiadásokhoz kapcsolódó általános költségek, például az építészek, mérnökök díjai, tanácsadási díjak, a környezeti és a gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó tanácsadással kapcsolatos díjak, megvalósíthatósági tanulmányok költségeit is beleértve. A megvalósíthatósági tanulmányok abban az esetben is elszámolható kiadásnak minősülnek, ha a bennük foglalt eredmények következtében nem merülnek fel az a) és a b) pont szerinti kiadások;

d) a következő immateriális beruházások: számítógépes szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése, valamint szabadalmak, licencek, szerzői jogok és védjegyek megszerzése;

e) az erdőgazdálkodási üzemtervek vagy azokkal egyenértékű eszközök kidolgozásának költségei.

(3)  Mezőgazdasági beruházások esetében nem nyújtható beruházási támogatás mezőgazdasági termelői jogok, támogatási jogosultságok, állatok és egynyári növények megvásárlásához, valamint az említett növények telepítéséhez. A természeti katasztrófák vagy egyéb katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciálnak a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti helyreállítása esetén azonban az állatok vásárlására fordított kiadások is támogatható kiadásnak minősülhetnek.

(4)  Amennyiben arra a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít, a beruházáshoz kapcsolódó támogatások kedvezményezettjei kérhetik az illetékes kifizető ügynökségtől a beruházáshoz kapcsolódó, közpénzből nyújtott támogatás legfeljebb 50 %-ának megfelelő összegű előleg kifizetését.

▼M7

(5)  Az 1303/2013/EU rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott finanszírozási eszközök által nyújtott támogatás esetén a forgótőke támogatható kiadásnak minősülhet. Az ilyen támogatható kiadás nem haladhatja meg a 200 000 EUR-t vagy – ha ez magasabb – a beruházás tekintetében támogatható kiadás teljes összegének 30 %-át.

▼B

(6)  Egyes beruházástípusok sajátos jellemzőinek figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek egyrészt megállapítják azon feltételeket, amelyek teljesülése esetén egyéb, lízingszerződésekkel, használt berendezésekkel kapcsolatos költségek is támogatható kiadásoknak tekinthetők, másrészt pedig meghatározzák a megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrák támogatható típusait.

▼M7

(7)  A finanszírozási eszközök formájában nyújtott támogatások esetében az (1), a (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó.

▼B

46. cikk

Öntözéssel kapcsolatos beruházások

(1)  E rendelet 45. cikkének sérelme nélkül, az új és a már meglévő öntözött területeken történő öntözés esetén kizárólag azok a beruházások minősülnek támogatható kiadásnak, amelyek megfelelnek az e cikkben foglalt feltételeknek.

(2)  A víz-keretirányelvben foglaltak szerint előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervről értesítették a Bizottságot azon terület egésze vonatkozásában, ahol a beruházásra sor kerül majd, és bármely egyéb olyan terület vonatkozásában is, ahol a beruházás hatást gyakorolhat a környezetre. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján a víz-keretirányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő, valamint a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket részletesen meghatározták a vonatkozó intézkedési programban.

(3)  Rendelkezésre áll, vagy a beruházás részeként ki kell építeni egy olyan vízfogyasztás-mérő rendszer, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését;

(4)  A meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházások kizárólag akkor támogathatók, ha az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva legkevesebb 5 és 25 % közé tehető mértékű potenciális vízmegtakarítást eredményeznek majd.

Ha a beruházás olyan, talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, akkor:

a) a beruházásnak biztosítania kell, hogy a beruházás szintjén hatékonyan csökkenjen a vízfogyasztás mértéke, mégpedig legalább a által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás 50 %-ának megfelelő mértékben; és

b) a beruházás, amennyiben az egyetlen mezőgazdasági üzemet érint, azt is biztosítania kell a, hogy az üzem teljes vízfogyasztása a beruházás szintjén lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50 %-ának megfelelő mértékben csökkenjen. Az üzem teljes vízfogyasztásába az üzem által értékesített víz is beletartozik.

A (4) bekezdésben meghatározott feltételek egyike sem alkalmazandó a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek talajvíztestet vagy felszínivíz-testet.

(5)  Az öntözött területek nettó növekedését eredményező és talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztestet érintő beruházások kizárólag abban az esetben támogathatók, ha:

a) az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt;

b) környezeti elemzés bizonyítja, hogy a beruházás nem jár majd jelentősebb kedvezőtlen hatással a környezetre nézve; a környezeti hatáselemzést az illetékes hatóság végzi el vagy ő hagyja jóvá, és az hasonló agronómiai tulajdonságokkal rendelkező üzemek csoportjaira is vonatkozhat.

Az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából az olyan, aktuálisan nem öntözött – a programban megállapítandó és indokolandó – területek is, amelyeken a közelmúltban öntözőberendezés működött, öntözött területnek minősíthetők.

(6)  Az (5) bekezdés a) pontjától eltérve, a mezőgazdasági üzemek öntözött területének nettó növekedését eredményező beruházások abban az esetben is támogathatók, ha:

a) a beruházások a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló olyan beruházásokkal párosulnak, amelyek esetében az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva legkevesebb 5 és 25 % közé tehető mértékű potenciális vízmegtakarítást eredményeznek, és

b) a beruházás egésze a beruházás teljes szintjén a vízfogyasztás mértékének hatékony csökkenését biztosítja, mégpedig a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50 %-ának megfelelő mértékben.

További eltéréssel élve, az (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem alkalmazandó az olyan új öntözőberendezések létesítésére irányuló beruházásokra, amelyek vízellátása már meglévő tározóból történik, és amelyeket az illetékes hatóságok 2013. október 31. előtt hagytak jóvá, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

 a tározó szerepel az érintett vízgyűjtő-gazdálkodási tervben, és vonatkoznak rá a víz-keretirányelv 11. cikke (3) bekezdésének e) pontjában megállapított kontrollkövetelmények;

 2013. október 31-én vagy a tározóból történő maximális vízkivételre vonatkozó határérték, vagy a tározó által érintett víztestekre vonatkozóan előírt minimális áramlási szint volt hatályban,

 a maximális határérték vagy az előírt minimális áramlási szint megfelel a víz-keretirányelv 4. cikkében megállapított feltételeknek, valamint

 a szóban forgó beruházás nem eredményez a 2013. október 31-én hatályban lévő maximális határértéket meghaladó vízkivételt, sem pedig az érintett víztestekre vonatkozóan 2013. október 31-én hatályos, előírt minimális áramlási szint csökkenését.

47. cikk

A területalapú kifizetésekre vonatkozó szabályok

(1)  Azon hektárok száma, amelyekhez valamely, a 28., a 29., illetve a 34. cikk alapján vállalt kötelezettség kapcsolódik, évről évre változhat, amennyiben:

a) erre a vidékfejlesztési program lehetőséget biztosít;

b) a szóban forgó kötelezettségvállalás nem meghatározott parcellákra vonatkozik;

c) ez nem veszélyezteti a kötelezettségvállalás célkitűzésének teljesítését.

(2)  Amennyiben a kötelezettségvállalás által érintett földterület egészét vagy egy részét, illetve a mezőgazdasági üzem egészét másik személyre ruházzák át a kötelezettségvállalási időszak alatt, a kötelezettségnek vagy a kötelezettség átruházott földterületnek megfelelő részének a teljesítését átvállalhatja az említett másik személy a szóban forgó időszak hátralévő része tekintetében, illetve a kötelezettségvállalás érvényét vesztheti, és a kötelezettségvállalás érvényességének időtartama tekintetében nem követelhető visszatérítés.

(3)  Amennyiben a mezőgazdasági üzem vagy annak egy részének újraparcellázása, illetve a mezőgazdasági üzemre vagy annak egy részére vonatkozó állami birtokrendezési intézkedések vagy az illetékes hatóságok által jóváhagyott birtokrendezési intézkedések következtében a kedvezményezett a továbbiakban már nem tudja teljesíteni az általa vállalt kötelezettségeket, a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a kötelezettségvállalásokat a mezőgazdasági üzem új helyzetéhez lehessen igazítani. Ha ez a kiigazítás lehetetlennek bizonyul, a kötelezettségvállalás érvényét veszti, és a kötelezettségvállalás érvényességének időtartama tekintetében nem követelhető visszatérítés.

(4)  A kapott támogatást vis maior, valamint az 1306/2013/EU rendelet 2. cikkében említett kivételes körülmények fennállása esetén nem kell visszafizetni.

(5)  A teljes mezőgazdasági üzem átruházásának eseteit illetően a (2) bekezdés, továbbá a (4) bekezdés a 33. cikk szerinti kötelezettségvállalásokra is alkalmazandó.

(6)  A területalapú intézkedések hatékony végrehajtásának biztosítása és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 28., 29., 33. és 34. cikkben említett intézkedések szerinti kötelezettségvállalások átalakítására vagy kiigazítására alkalmazandó feltételekre és azon egyéb helyzetek meghatározására vonatkozóan, amelyekben a támogatást nem kell visszafizetni.

48. cikk

Felülvizsgálati záradék

Felülvizsgálati záradékról kell rendelkezni a 28., 29., 33. és 34. cikk alapján végzett műveletek vonatkozásában annak biztosítására, hogy az érintett műveletek kiigazításra kerüljenek, amennyiben módosulnak azok a szóban forgó cikkekben említett vonatkozó kötelező előírások, követelmények vagy kötelezettségek, amelyeken a kötelezettségvállalásoknak túl kell mutatniuk. A felülvizsgálati záradék alkalmazandó azokra a kiigazításokra is, amelyek az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának elkerülése érdekében szükségessé válnak az említett gyakorlatok módosítása esetén.

A 28., 29., 33. és 34. cikk alapján végrehajtott, a jelenlegi programozási időszakon túlnyúló műveletek esetében felülvizsgálati záradékról kell rendelkezni annak érdekében, hogy az érintett műveletek a következő programozási időszak jogi keretének megfelelően kiigazíthatók legyenek.

Ha a kedvezményezett nem fogadja el a kiigazítást, a kötelezettségvállalás érvényét veszti, és a kötelezettségvállalás érvényességének időtartama tekintetében nem követelhető visszatérítés.

49. cikk

A műveletek kiválasztása

(1)  Az 1303/2013/EU rendelet 34. cikke (3) bekezdése d) pontjának sérelme nélkül, a vidékfejlesztési program irányító hatósága a monitoring-bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározza a műveletekre vonatkozó kiválasztási kritériumokat. Törekedni kell arra, hogy a kiválasztási kritériumok biztosítsák a kérelmezők közötti egyenlő bánásmódot, a pénzügyi források megfelelőbb felhasználását és az intézkedések céljainak az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban történő meghatározását. A kiválasztási kritériumok meghatározásakor és alkalmazásakor a művelet nagysága kapcsán figyelembe kell venni az arányosság elvét.

▼M7

Az első albekezdéstől eltérve, kivételes és kellően indokolt esetekben, amennyiben az érintett művelettípus jellege miatt kiválasztási kritériumok meghatározása nem lehetséges, úgy az irányító hatóság a monitoring bizottsággal folytatott konzultációt követően másik kiválasztási módszert is meghatározhat, amelyet ismertetni kell a vidékfejlesztési programban.

▼M7

(2)  A műveletek kiválasztásáért felelős tagállami hatóság – a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 24. cikk (1) bekezdésének d) pontja, a 28–31., a 33–34. és a 36–39a. cikk szerinti műveletek kivételével – gondoskodik arról, hogy a műveletek kiválasztása az (1) bekezdésben említett kiválasztási kritériumok alapján, átlátható és megfelelően dokumentált eljárásnak megfelelően történjen.

(3)  A kedvezményezettek pályázati felhívás alapján, gazdasági, társadalmi és környezeti hatékonysági kritériumokat alkalmazva választhatók ki.

▼M7

(4)  A finanszírozási eszközök formájában nyújtott támogatások esetében az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó.

▼B

50. cikk

A vidéki térség fogalmának meghatározása

E rendelet alkalmazásában a vidéki térség fogalmát az irányító hatóság határozza meg a program szintjén. Kellően indokolt esetben a tagállamok egy bizonyos intézkedés vagy művelettípus tekintetében szintén megállapíthatnak ilyen fogalommeghatározást.



III.

FEJEZET

Technikai segítségnyújtás és hálózatépítés

51. cikk

A technikai segítségnyújtás finanszírozása

(1)   ►M6  Az 1306/2013/EU rendelet 6. cikkének megfelelően az EMVA-ból évente szétosztható pénzeszközök legfeljebb 0,25 %-a fordítható az 1303/2013/EU rendelet 58. cikkében említett feladatok finanszírozására, beleértve az 52. cikkben említett európai vidékfejlesztési hálózat és az 53. cikkben említett EIP-hálózat létrehozásához és működtetéséhez kapcsolódó költségek finanszírozását is, a Bizottság kezdeményezésére és/vagy annak nevében, amelyből folyó áron legfeljebb 30 567 000 EUR-t az (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 11 ) létrehozott strukturálisreform-támogató program számára kell elkülöníteni, az említett program alkalmazási körének és céljának keretei közötti felhasználásra. ◄

Az EMVA finanszírozhatja továbbá az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 12 ) 41. cikkének (2) bekezdésében előírt, az uniós minőségrendszerek által alkalmazott jelölésekhez és szimbólumokhoz kapcsolódó fellépéseket is.

Ezeket a fellépéseket a 966/2012/EU, EURATOM európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) 58. cikkével, valamint az említett rendelet bármely más olyan rendelkezésével, és az említett rendeletnek azon végrehajtási rendelkezéseivel összhangban kell megvalósítani, amelyek a költségvetés e végrehajtási formája esetében alkalmazandók.

(2)  A tagállamok kezdeményezésére az egyes vidékfejlesztési programok teljes összegének legfeljebb 4 %-a az 1303/2013/EU rendelet 59. cikkében említett feladatok, valamint a 32. cikkben említett, hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek meghatározásának előkészítő munkálataihoz kapcsolódó költségek fedezésére fordítható.

Az 1306/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti tanúsító szervezethez kapcsolódó költségek e bekezdés alapján nem támogathatók.

Ezen a 4 %-os határértéken belül fenn kell tartani egy összeget az 54. cikkben említett nemzeti vidékfejlesztési hálózat létrehozására és működtetésére.

(3)  Amennyiben a vidékfejlesztési programok kevésbé fejlett régiókat és egyéb régiókat egyaránt magukban foglalnak, a technikai segítségnyújtáshoz biztosított, az 59. cikk (3) bekezdésében említett EMVA-hozzájárulási mérték meghatározásakor figyelembe lehet venni, hogy számukat tekintve mely típusú régiók dominálnak a programban.

52. cikk

Európai vidékfejlesztési hálózat

(1)  Az 51. cikk (1) bekezdésével összhangban európai vidékfejlesztési hálózat jön létre az uniós szintű vidékfejlesztés területén tevékenykedő nemzeti hálózatok, szervezetek és közigazgatási szervek hálózatba szervezése céljából.

(2)  Az európai vidékfejlesztési hálózaton keresztül megvalósuló hálózatépítés a következő célokat szolgálja:

a) valamennyi érdekelt fél, és különösen a mezőgazdaságban, az erdészeti ágazatban és más, a vidékfejlesztésben érdekelt felek fokozottabb bevonása a vidékfejlesztés végrehajtásába;

b) a vidékfejlesztési programok minőségének javítása;

c) hozzájárulás a szélesebb közvéleménynek a vidékfejlesztési politika előnyeiről való tájékoztatásához;

d) a vidékfejlesztési programok értékelésének támogatása.

(3)  A hálózat a következő feladatokat látja el:

a) a vidékfejlesztési fellépésekre vonatkozó információk összegyűjtése, elemzése és terjesztése;

b) az értékelési folyamatokkal, valamint az adatgyűjtéssel és -kezeléssel kapcsolatos támogatás biztosítása;

c) a bevált vidékfejlesztési gyakorlatok – köztük az értékelési módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos gyakorlatok – összegyűjtése, megszilárdítása és terjesztése uniós szinten;

d) tematikus csoportok és/vagy műhelyek létrehozása és működtetése a szakmai tapasztalatcsere elősegítése és a vidékfejlesztési politika végrehajtásának, monitoringjának és továbbfejlesztésének támogatása céljából;

e) tájékoztatás nyújtása az uniós és a harmadik országbeli vidéki térségek helyzetének alakulásáról;

f) uniós szintű találkozók és szemináriumok szervezése a vidékfejlesztésben tevékenyen közreműködők számára;

g) a nemzeti hálózatok és a transznacionális együttműködési kezdeményezések támogatása, valamint a vidékfejlesztés területén harmadik országok hálózataival folytatandó tevékenység- és tapasztalatcsere támogatása;

h) kifejezetten a helyi akciócsoportok esetében:

i. szinergiák teremtése a megfelelő hálózatok által a kapacitásépítési fellépések és a tapasztalatcsere tekintetében nemzeti vagy regionális szinten, illetve mindkét szinten végrehajtott tevékenységekkel, továbbá

ii. együttműködés az ERFA, az ESZA és az ETHA által létrehozott, hálózatépítéssel és technikai segítségnyújtással foglalkozó helyi fejlesztési szervezetekkel az általuk folytatott helyi fejlesztési tevékenységek és transznacionális együttműködés tekintetében.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az európai vidékfejlesztési hálózat szervezeti felépítését és működési szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

53. cikk

Az Európai Innovációs Partnerség hálózat

(1)  Az 51. cikk (1) bekezdésének megfelelően európai innovációs partnerségi hálózat jön létre az 55. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP támogatása céljából. A hálózat lehetővé teszi az operatív csoportok, tanácsadók és kutatók közötti hálózatépítést.

(2)  Az EIP-hálózat célja, hogy:

a) előmozdítsa a szakmai tapasztalatcserét, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét;

b) párbeszédet alakítson ki a mezőgazdasági termelők és a kutatói közösség között, és megkönnyítse az összes érdekelt fél bevonását az ismeretcsere folyamatába.

(3)  Az EIP-hálózat a következő feladatokat látja el:

a) az EIP-vel kapcsolatos technikai információs szolgálat (help desk) működtetése és információk nyújtása a legfontosabb szereplők számára;

b) az operatív csoportok létrehozásának ösztönzése és tájékoztatás az uniós szakpolitikák által kínált lehetőségekről;

c) klaszterkezdeményezések és kísérleti vagy demonstrációs projektek létrehozásának a megkönnyítése, amelyek egyebek mellett a következőkre irányulhatnak:

i. nagyobb mértékű mezőgazdasági termelékenység, gazdasági életképesség, fenntarthatóság, termelés és erőforrás-hatékonyság;

ii. a bioalapú gazdaságot támogató innováció;

iii. biológiai sokféleség, ökoszisztéma-szolgáltatások, talajműködés és fenntartható vízgazdálkodás;

iv. innovatív termékek és az integrált ellátási láncra irányuló szolgáltatások;

v. új termék- és piaci lehetőségek feltárása az elsődleges termelők számára;

vi. élelmiszer-minőség, élelmiszer-biztonság és egészséges étkezés;

vii. a betakarítás utáni veszteségek és az élelmiszer-pazarlás csökkentése;

d) információk gyűjtése és terjesztése az EIP területén, az innovációval és a tudásmegosztással kapcsolatos kutatási eredmények és új technológiák területét és az innováció területén harmadik országokkal folytatott információcserét is beleértve.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az EIP-hálózat szervezeti felépítését és működési szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

54. cikk

Nemzeti vidékfejlesztési hálózat

(1)  Minden tagállam nemzeti vidékfejlesztési hálózatot hoz létre, amely összefogja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és közigazgatási szerveket. Az 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerségek szintén részét képezik a nemzeti vidékfejlesztési hálózatnak.

A regionális programokat alkalmazó tagállamok egyedi programot nyújthatnak be jóváhagyásra nemzeti vidékfejlesztési hálózatuk létrehozása és működtetése céljából.

(2)  A nemzeti vidékfejlesztési hálózaton keresztül megvalósuló hálózatépítés a következő célokat szolgálja:

a) az érdekelt felek fokozottabb bevonása a vidékfejlesztés végrehajtásába;

b) a vidékfejlesztési programok végrehajtása minőségének javítása;

c) a szélesebb közvéleménynek és a potenciális kedvezményezetteknek a vidékfejlesztési politikáról és a finanszírozási lehetőségekről való tájékoztatása;

d) az innováció előmozdítása a mezőgazdaságban, az élelmiszer-termelésben, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben.

▼C2

(3)  Az EMVA-ból az 51. cikk (2) bekezdése alapján nyújtott támogatás a következőkre használható fel:

▼B

a) a hálózat működtetéséhez szükséges struktúrák;

b) legalább az alábbiakra kiterjedő cselekvési tervek kidolgozása és végrehajtása:

i. a vidékfejlesztési programok valamennyi prioritását lefedő, példaként szolgáló projektek gyűjteményével kapcsolatos tevékenységek;

ii. a tematikus információknak és az elemzési eredményeknek a vidékfejlesztésben érdekelt felek közötti cseréjének előmozdításával, valamint a megállapítások megosztásával és terjesztésével kapcsolatos tevékenységek;

iii. a képzés és hálózatépítés helyi akciócsoportok számára történő biztosításával, és különösen a területek közötti és transznacionális együttműködéshez való technikai segítségnyújtással, a helyi akciócsoportok közötti együttműködés előmozdításával a 35. cikkben említett intézkedésben való részvétel érdekében és a partnerkeresés megkönnyítésével kapcsolatos tevékenységek;

iv. a hálózatépítés tanácsadók és az innovációt támogató szolgáltatások számára történő biztosításával kapcsolatos tevékenységek;

v. a monitoring és értékelés megállapításainak megosztásával és terjesztésével kapcsolatos tevékenységek;

vi. kommunikációs terv, amely a vidékfejlesztési programra vonatkozó, a nyilvánossággal való megismertetésre és a tájékoztatásra irányuló, az irányító hatósággal egyetértésben végrehajtott intézkedéseket, valamint a szélesebb közönséget megcélzó tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket is magában foglal;

vii. az európai vidékfejlesztési hálózatban való részvétellel és az ahhoz való hozzájárulással kapcsolatos tevékenységek.

(4)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a nemzeti vidékfejlesztési hálózatok létrehozására és működésére, továbbá az (1) bekezdésben említett egyedi programok tartalmára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.



IV.

CÍM

A MEZŐGAZDASÁG TERMELÉKENYSÉGÉT ÉS FENNTARTHATÓSÁGÁT CÉLZÓ EIP

55. cikk

Célok

(1)  A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP:

a) előmozdítja az erőforrás-hatékony, gazdaságilag életképes, termelékeny, versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, éghajlatbarát és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, az agrár-ökológiai gazdálkodási rendszerek irányába haladó és a gazdálkodáshoz és erdőgazdálkodáshoz nélkülözhetetlen alapvető természeti erőforrásokkal összhangban működő mezőgazdasági és erdészeti ágazat megteremtését;

b) hozzájárul a folyamatos és fenntartható élelmiszer-, takarmány- és bioanyag-ellátás biztosításához, beleértve mind a meglévő, mind az új típusokat;

c) javítja a környezet megóvására, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló folyamatokat;

d) kapcsolatokat teremt az élvonalbeli kutatás eredményeként rendelkezésre álló ismeretek és technológiák, valamint a mezőgazdasági termelők, az erdőgazdálkodók, a vidéki közösségek, a vállalkozások, a nem kormányzati szervezetek és a tanácsadók között.

(2)  A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP a következő tevékenységeken keresztül törekszik céljai megvalósítására:

a) értéktöbblet létrehozása a kutatás és a gazdálkodási gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbá tétele, valamint a rendelkezésre álló innovációs intézkedések szélesebb körben történő felhasználásának előmozdítása révén;

b) az innovatív megoldások gyorsabban és szélesebb körben történő gyakorlati megvalósítására való ösztönzés, továbbá

c) a tudományos közösség tájékoztatása a gazdálkodási gyakorlathoz kapcsolódó kutatási igényekről.

(3)  Az EMVA a 35. cikkben foglaltaknak megfelelően, az 56. cikkben említett EIP operatív csoportok és az 53. cikkben említett EIP-hálózat támogatása révén hozzájárul a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP céljainak eléréséhez.

56. cikk

Operatív csoportok

(1)  Az EIP operatív csoportok részét képezik a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó EIP-nek. A csoportokat érdekelt szereplők, például olyan mezőgazdasági termelők, kutatók, tanácsadók, valamint a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari ágazatban működő olyan vállalkozások hozzák létre, akik/amelyek releváns szerepet töltenek be az EIP célkitűzéseinek teljesítése szempontjából.

(2)  Az EIP operatív csoportok olyan belső eljárásokat állapítanak meg, amelyek biztosítják a csoportok működésének és döntéshozatalának átláthatóságát, és az összeférhetetlenséget előidéző helyzetek kialakulásának elkerülését.

(3)  A tagállamok a programjuk keretében eldöntik, hogy milyen mértékben támogatják az operatív csoportokat.

57. cikk

Az operatív csoportok feladatai

(1)  Az EIP operatív csoportok tervet dolgoznak ki, amely magában foglalja a következőket:

a) a kidolgozandó, tesztelendő, kiigazítandó vagy végrehajtandó innovatív projekt ismertetése;

b) a várt eredmények és az EIP-nek a termelékenység fokozásával és a fenntartható erőforrás-gazdálkodással kapcsolatos célkitűzéséhez való hozzájárulás ismertetése.

(2)  Innovatív projektjeik végrehajtása során az operatív csoportok:

a) innovatív intézkedések kidolgozására és végrehajtására vonatkozó döntéseket hoznak; továbbá

b) innovatív intézkedéseket hajtanak végre a vidékfejlesztési programok keretében finanszírozott intézkedéseken keresztül.

(3)  Az operatív csoportok terjesztik a projektjeik eredményét, mindenekelőtt az EIP-hálózaton keresztül.



V.

CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

58. cikk

Források és azok elosztása

(1)  E cikk (5), (6) és (7) bekezdésének sérelme nélkül az e rendelet alapján a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban nyújtható uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összege a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek megfelelően 84 936 millió EUR, 2011-es árakon.

(2)  Az (1) bekezdésben említett források 0,25 %-át az 51. cikk (1) bekezdésében említettek szerinti, a Bizottság kezdeményezésére és/vagy nevében biztosított technikai segítségnyújtásra kell fordítani.

(3)  Programozásuk és ezt követően az Unió általános költségvetésében való szerepeltetésük céljából az (1) bekezdésben említett összegek évi 2 %-os szinten kerülnek indexálásra.

(4)  Az (1) bekezdésben említett összegeknek a (2) bekezdésben említett összeg levonása utáni tagállamonkénti éves bontása az I. mellékletben található.

▼C2

(5)  Az egy tagállam által az 1307/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése értelmében átcsoportosított pénzeszközöket le kell vonni az adott tagállam számára a (4) bekezdésnek megfelelően elkülönített összegekből.

▼M1

(6)  A 73/2009/EK rendelet 136a. cikkének (1) bekezdése és ►C1  az ◄ 1307/2013/EU rendelet [a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet] 7. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában az EMVA-ba átcsoportosított pénzeszközöket, valamint a 2013-as és a 2014-es naptári év vonatkozásában a 73/2009/EK rendelet 10b., 136. és 136b. cikkének alkalmazásában az EMVA-ba átcsoportosított pénzeszközöket is fel kell tüntetni az e cikk (4) bekezdésében említett éves bontásban.

▼B

(7)  A (4) bekezdésben említett éves bontásokban való változások –így többek között az (5) és a (6) bekezdésben említett átcsoportosítások – figyelembe vétele érdekében, az elkülönített összegek egészében változást nem jelentő technikai kiigazítások elvégzése céljából, valamint az e rendelet elfogadását követően valamely jogalkotási aktusban előírt bármely egyéb módosítás figyelembe vétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 83. cikkel összhangban felhatalmazási jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben foglalt felső összeghatárok felülvizsgálata céljából.

(8)  Az 1303/2013/EU rendelet 22. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett eredményességi tartalék elosztása céljából az 1306/2013/EU rendelet 43. cikkének megfelelően az EMVA javára beszedett, rendelkezésre álló címzett bevételeket hozzá kell adni az 1303/2013/EU rendelet 20. cikkében említett összegekhez. E rendelkezésre álló címzett bevételeket a tagállamok számára az EMVA-ból származó támogatás teljes összegéből való részesedésük arányában kell kiosztani.

59. cikk

Az Alapból nyújtott hozzájárulás

(1)  A vidékfejlesztési programot jóváhagyó határozat megállapítja az EMVA-ból az adott program számára biztosított hozzájárulás maximális mértékét. A határozat szükség esetén egyértelműen azonosítja a kevésbé fejlett régiókhoz rendelt előirányzatokat.

(2)  Az EMVA hozzájárulását a támogatható közkiadások összege alapján kell kiszámítani.

►C2  (3)  A vidékfejlesztési programok meghatározzák az EMVA hozzájárulásának egységes, valamennyi intézkedésre alkalmazandó mértékét. Adott esetben külön EMVA-hozzájárulási mértéket kell meghatározni a kevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók és a 229/2013/EU rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek, valamint az átmeneti régiók tekintetében. ◄ Az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

▼C2

a) a támogatható közkiadások 85 %-a a kevésbé fejlett régiókban, a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken;

▼B

b) a támogatható közkiadások 75 %-a minden olyan régió esetében, ahol az egy főre jutó GDP a 2007–2013-as időszakban nem érte el az EU-25 átlagos GDP-jének a referenciaidőszakra vonatkoztatott átlaga 75 %-át, de ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének a 75 %-át;

c) a támogatható közkiadások 63 %-a az e bekezdés b) pontjában említettektől eltérő, átmeneti régiók esetében;

d) a támogatható közkiadások 53 %-a a többi régióban.

Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke 20 %.

(4)  A (3) bekezdéstől eltérve az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

a) 80 % a 14., a 27. és a 35. cikkben említett intézkedések, az 1303/2013/EU rendelet 32. cikkében említett, a LEADER keretében megvalósuló helyi fejlesztés, valamint a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerinti műveletek esetében. ►C2  Ez a mérték legfeljebb 90 %-ra növelhető a kevésbé fejlett régiók, a legkülső régiók, a 229/2013/EU rendelet szerinti kisebb égei-tengeri szigetek, valamint a (3) bekezdés b) és c) pontjában említett átmeneti régiók programjai esetében; ◄

b) 75 % az olyan műveletek esetében, amelyek hozzájárulnak a 17. cikk, a 21. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, a 28., 29. 30., 31. és 34. cikk szerinti, a környezettel, továbbá az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos célkitűzésekhez;

c) 100 % az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett uniós szintű pénzügyi eszközök esetében;

d) az érintett intézkedés tekintetében alkalmazandó hozzájárulási arány további 10 százalékponttal növelve az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett pénzügyi eszközökre biztosított hozzájárulás esetében;

▼C2

e) 100 % az EMVA-ba a 73/2009/EK rendelet 136a. cikke (1) bekezdésének és az 1307/2013/EU rendelet 7. cikke (2) bekezdésének és 14. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközökből támogatásban részesülő műveletek esetében;

▼M7

f) 100 % az Írországnak juttatott 100 millió EUR összeg esetében, 2011-es árakon, a Portugáliának juttatott 500 millió EUR összeg esetében, 2011-es árakon, valamint a Ciprusnak juttatott 7 millió EUR esetében, 2011-es árakon;

▼B

g) A 2014. január 1-jén vagy azt követően az EUMSZ 136. és 143. cikkével összhangban pénzügyi támogatásban részesülő tagállamok esetében az EMVA-hozzájárulásnak az 1303/2013/EU rendelet (CPR) 24. cikke (1) bekezdésének alkalmazásából következő mértéke legfeljebb további 10 százalékponttal, de legfeljebb 95 %-ra növelhető az e tagállamok által a vidékfejlesztési program végrehajtásának első két évében fizetendő kiadások esetében. Az ezen eltérés hiányában alkalmazandó EMVA-hozzájárulás mértékét ugyanakkor tiszteletben kell tartani a programozási időszak alatti összes közkiadás tekintetében;

▼M7

h) az 1303/2013/EU rendelet 38. cikke (1) bekezdésének (c) pontja szerinti finanszírozási eszköz esetében az említett rendelet 39a. cikkének (13) bekezdésében említett hozzájárulási ráta.

▼B

(5)  Az EMVA-ból a vidékfejlesztési programok számára biztosított teljes hozzájárulás legalább 5 %-át, Horvátország esetében pedig 2,5 %-át a LEADER céljaira kell elkülöníteni.

(6)  Az EMVA keretében a vidékfejlesztési programokhoz nyújtott teljes hozzájárulás legalább 30 %-át a következő cikkek szerinti intézkedéseknek kell fenntartani:a 17. cikk a környezethez és az éghajlathoz kapcsolódó beruházásokra; a 21., 28., 29. és 30. cikk a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések kivételével; és a 31., 32. és 34. cikk.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiókra és a tagállamok tengerentúli területeire.

(7)  Amennyiben egy tagállam nemzeti programot és több regionális programot nyújt be, úgy az (5) és a (6) bekezdés a nemzeti programra nem alkalmazandó. Az EMVA-ból a nemzeti program céljaira biztosított hozzájárulást minden egyes regionális program tekintetében figyelembe kell venni az (5) és a (6) bekezdésben említett százalékos arány kiszámításakor, az adott regionális programnak a nemzeti programra kiosztott hozzájárulásban való részesedésével arányos módon.

(8)  Az EMVA-ból társfinanszírozott kiadásokat nem lehet társfinanszírozni a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból vagy más uniós pénzügyi eszközből származó hozzájárulással.

(9)  Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a vállalkozások támogatására fordított közkiadásoknak meg kell felelniük az állami támogatásra vonatkozóan meghatározott támogatási határértékeknek.

60. cikk

A kiadások támogathatósága

▼M7

(1)  Az 1303/2013/EU rendelet 65. cikkének (9) bekezdésétől eltérve, a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a tagállamok a vidékfejlesztési programokban úgy rendelkezhetnek, hogy a program változtatásaihoz kapcsolódó kiadások az adott esemény bekövetkezésének időpontjától számolhatók el.

▼B

(2)  A kiadások csak abban az esetben támogathatók az EMVA-ból nyújtott hozzájárulással, ha a kérdéses programot irányító hatóság által vagy annak felelősségi körében, a 49. cikkben említett kiválasztási kritériumokkal összhangban meghatározott műveletek kapcsán merültek fel.

▼M7

Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó intézkedések keretében végrehajtott beruházási műveletek tekintetében – a 45. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott általános költségek kivételével – kizárólag a kérelem illetékes hatósághoz történő benyújtását követően felmerülő kiadások tekintendők támogathatónak. Ugyanakkor a tagállamok programjukban úgy rendelkezhetnek, hogy a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedésekhez kapcsolódó kiadások, amelyek a kedvezményezettnél az adott esemény bekövetkezése után merültek fel, szintén támogathatók.

▼B

A tagállamok rendelkezhetnek úgy programjaikban, hogy kizárólag azok a kiadások támogathatók, amelyek a támogatás iránti kérelemnek az illetékes hatóság általi jóváhagyását követően merültek fel.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó az 51. cikk (1) és (2) bekezdésére.

▼M7

(4)  A kedvezményezetteknek kifizetéseiket számlával és a kifizetést igazoló bizonylatokkal kell alátámasztaniuk. Ha erre nincs mód, a kifizetéseket – kivéve az 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésében, ennek a) pontja kivételével említett támogatási formákat – hasonlóan bizonyító erejű dokumentumokkal kell igazolni.

▼B

61. cikk

Támogatható kiadások

(1)  Amennyiben az e rendelet alapján nyújtott támogatás működési költségek fedezésére is fordítható, a következő költségtípusok támogathatók:

a) operatív költségek;

b) személyzeti költségek;

c) képzési költségek;

d) közönségkapcsolati tevékenységekhez kapcsolódó költségek;

e) pénzügyi költségek;

f) hálózatépítéssel kapcsolatos költségek.

(2)  A tanulmányok költségei csak abban az esetben minősülnek támogatható kiadásnak, ha kapcsolódnak valamely, a program keretében végrehajtott konkrét művelethez vagy a program általános és konkrét célkitűzéseihez.

(3)  A munkavégzés, áruk, szolgáltatások, földterület, illetve ingatlan formájában nyújtott természetbeni hozzájárulások, amelyek esetében nem történt számlákkal vagy azokkal azonos bizonyító erejű dokumentumokkal alátámasztott készpénzes fizetés, támogathatók lehetnek, feltéve hogy az 1303/2013/EU rendelet 69. cikkében foglalt feltételek teljesülnek.

62. cikk

Az intézkedések igazolhatósága és ellenőrizhetősége

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi általuk végrehajtani kívánt vidékfejlesztési intézkedés igazolható és ellenőrizhető legyen. E célból az egyes vidékfejlesztési programok irányító hatósága és kifizető ügynöksége előzetes értékelést készít a vidékfejlesztési programban szerepeltetendő intézkedések igazolhatóságáról és ellenőrizhetőségéről. Az irányító hatóság és a kifizető ügynökség az intézkedések igazolhatóságát és ellenőrizhetőségét a vidékfejlesztési program végrehajtása során is értékeli. Az előzetes értékelésben és a végrehajtási időszak alatt készített értékelésben figyelembe kell venni a megelőző és a folyó programozási időszakban végrehajtott kontrollok eredményeit. Ha az értékelésből az derül ki, hogy nem teljesül az igazolhatóság és az ellenőrizhetőség követelménye, az érintett intézkedéseket megfelelőképpen ki kell igazítani.

▼M7

(2)  Amennyiben a támogatás odaítélésére az átalányköltségek, illetve a többletköltségek és az elmaradt bevételek alapján kerül sor, az elmaradt bevételek és a fenntartási költségek tekintetében a 21. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban, valamint a 28–31., 33. és 34. cikkel összhangban, úgy a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, tisztességes, igazságos és ellenőrizhető számítási módszer alapján történjen. E célból egy, a program végrehajtásáért felelős hatóságoktól funkcionálisan független és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezetnek kell elvégeznie a számításokat, illetve megerősítenie a számítások helytállóságát és pontosságát. A vidékfejlesztési programnak nyilatkozatot kell tartalmaznia a számítások helytállóságáról és pontosságáról.

▼B

63. cikk

Előlegek

(1)  Az előlegfizetésnek feltétele az előleg összegének 100 %-ával megegyező összegre vonatkozó bankgarancia vagy azzal egyenértékű biztosíték letétbe helyezése. Az állami kedvezményezetteket illetően az előlegek önkormányzatok, regionális hatóságok és társulásaik, valamint közjogi szervezetek számára kerülnek kifizetésre.

A valamely hatóság által biztosítékként nyújtott pénzügyi eszköz egyenértékűnek tekintendő az első albekezdésben említett biztosítékkal, feltéve hogy a hatóság vállalja az említett biztosíték által fedezett összeg kifizetését, amennyiben a kifizetett előlegre való jogosultság nem nyer megállapítást.

(2)  A biztosíték akkor szabadítható fel, ha az illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy a művelethez kapcsolódó, közpénzből nyújtott hozzájárulásnak megfelelő tényleges kiadások összege meghaladja az előleg összegét.



VI.

CÍM

IRÁNYÍTÁS, KONTROLL ÉS NYILVÁNOSSÁG

64. cikk

A Bizottság feladatai

Az EUMSZ 317. cikkével összhangban, a megosztott irányítás keretében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtja az 1306/2013/EU rendeletben megállapított intézkedéseket és kontrollokat.

65. cikk

A tagállamok feladatai

(1)  A tagállamok elfogadják az 1306/2013/EU rendelet 58. cikkének (1) bekezdése szerinti valamennyi törvényi, jogszabályi és közigazgatási rendelkezést az Unió pénzügyi érdekei hatékony védelmének biztosítása érdekében.

(2)  A tagállamok valamennyi vidékfejlesztési program vonatkozásában kijelölik az alábbi hatóságokat:

a) az érintett program irányításáért felelős irányító hatóság, amely nemzeti vagy regionális szinten működő közjogi vagy magánjogi szervezet, illetve maga a tagállam, amennyiben az látja el az említett feladatot;

b) az 1306/2013/EU rendelet 7. cikke szerinti akkreditált kifizető ügynökség;

c) az 1306/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti tanúsító szervezet.

(3)  A tagállamok minden vidékfejlesztési program vonatkozásában biztosítják a vonatkozó irányítási és kontrollrendszerek létrehozását, oly módon, hogy biztosítva legyen az irányító hatóság és az egyéb szervezetek között a funkciók egyértelmű megosztása és elválasztása. A tagállamok felelnek annak biztosításáért, hogy a rendszerek a program teljes időtartama alatt hatékonyan működjenek.

(4)  A tagállamok világosan meghatározzák az irányító hatóság, a kifizető ügynökség és a LEADER keretében működő helyi akciócsoportok feladatait a támogathatósági és kiválasztási kritériumok alkalmazása, valamint a projektkiválasztási eljárás vonatkozásában.

66. cikk

Irányító hatóság

(1)  Az irányító hatóság felel a program hatékony, eredményes és szabályszerű irányításáért és végrehajtásáért, valamint különösen:

a) annak biztosításáért, hogy létrehozzanak egy megfelelő és biztonságos elektronikus rendszert a programmal és annak végrehajtásával kapcsolatos, a monitoringhoz, valamint az értékeléshez szükséges statisztikai információk, valamint különösen a meghatározott célkitűzések és prioritások megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges információk nyilvántartására, kezelésére, megőrzésére és szolgáltatására;

▼M7 —————

▼B

c) annak biztosításáért, hogy a kedvezményezettek és a műveletek végrehajtásában érintett egyéb szervezetek:

i. tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;

ii. ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a teljesítmény és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

d) annak biztosításáért, hogy az 1303/2013/EU rendelet 55. cikkében említett előzetes értékelés megfeleljen a monitoring- és értékelési rendszernek, valamint az előzetes értékelés elfogadásáért és a Bizottsághoz való benyújtásáért;

e) annak biztosításáért, hogy az 1303/2013/EU rendelet 56. cikkében említett értékelési terv rendelkezésre álljon, hogy az 1303/2013/EU rendelet 57. cikkében említett utólagos programértékelés lefolytatására az említett rendeletben megadott határidőkön belül sor kerüljön, továbbá annak biztosításáért, hogy ezek az értékelések megfeleljenek a monitoring- és értékelési rendszernek, valamint benyújtásra kerüljenek a monitoring-bizottsághoz és a Bizottsághoz;

f) azoknak az információknak és dokumentumoknak a monitoring-bizottság részére történő eljuttatásáért, amelyek a program végrehajtásának – a program konkrét célkitűzéseihez és prioritásaihoz mért – nyomon követéséhez szükségesek;

g) az elért eredményekről szóló, az összesített monitoring-táblázatokat is magában foglaló éves jelentés elkészítéséért, valamint a monitoring-bizottság jóváhagyását követően a Bizottsághoz történő benyújtásáért;

h) annak biztosításáért, hogy a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott műveletekkel kapcsolatban működtetett eljárásokról és végrehajtott kontrollokról;

i) a programok megismertetésének többek között a nemzeti vidékfejlesztési hálózaton keresztül történő biztosításáért oly módon, hogy tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő szervezeteket és az érintett nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által kínált lehetőségekről és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól, valamint az uniós támogatás kedvezményezettjeit és a közvéleményt az Uniónak a programban vállalt szerepéről.

(2)  A tagállam vagy az irányító hatóság a vidékfejlesztési műveletek irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.

Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervezetre ruházták át, a feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felel. Az irányító hatóság biztosítja a megfelelő rendelkezések életbe léptetését annak érdekében, hogy a szóban forgó másik szervezet hozzájuthasson valamennyi, a fenti feladatok végrehajtásához szükséges adathoz és információhoz.

(3)  Amennyiben a 7. cikkben említett tematikus alprogram is a vidékfejlesztési program részét képezi, az irányító hatóság a stratégia irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közbenső szervezetet, beleértve a helyi hatóságokat, helyi akciócsoportokat vagy nem kormányzati szervezeteket is. Ebben az esetben a (2) bekezdést kell alkalmazni.

Az irányító hatóság biztosítja, hogy az említett tematikus alprogramhoz tartozó műveletek és az alprogram eredményei a 67. cikkben említett monitoring- és értékelési rendszer alkalmazásának céljára külön kerüljenek megállapításra.

(4)  A kifizető ügynökségeknek és más szervezeteknek az 1306/2013/EU rendeletben meghatározott szerepére is figyelemmel, amikor egy tagállam egynél több programmal rendelkezik, koordináló szervezet jelölhető ki azzal a céllal, hogy biztosítsa a pénzeszközök koherens módon történő kezelését, valamint hogy kapcsolatot teremtsen a Bizottság és a nemzeti irányító hatóságok között.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az (1) bekezdés i) pontjában említett tájékoztatási és programismertetési előírások alkalmazásának egységes feltételeit.



VII.

CÍM

MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS



I.

FEJEZET

Általános rendelkezések



1.

szakasz

A monitoring- és értékelési rendszer létrehozása, célkitűzéseinek meghatározása

67. cikk

Monitoring- és értékelési rendszer

E címnek megfelelően a Bizottság és a tagállamok egymással együttműködve létrehoznak egy közös monitoring- és értékelési rendszert, melyet a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján jóváhagy. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

68. cikk

Célkitűzések

A monitoring- és értékelési rendszer célja:

a) a vidékfejlesztési politika terén elért haladás és az eredmények bemutatása, valamint a vidékfejlesztési politikai beavatkozások hatásának, eredményességének, hatékonyságának, és relevanciájának értékelése;

b) a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához való hozzájárulás;

c) a monitoringhoz és az értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása.



2.

szakasz

Technikai rendelkezések

69. cikk

Közös mutatók

(1)  A 67. cikkben előírt monitoring- és értékelési rendszerben meg kell határozni a programok kiinduló helyzetére, valamint pénzügyi végrehajtására, teljesítményére, eredményeire, hatásaira vonatkozó és valamennyi program esetében alkalmazandó közös mutatók jegyzékét annak érdekében, hogy az adatok uniós szintű összesítése megvalósulhasson.

(2)  A közös mutatóknak hozzáférhető adatokon kell alapulniuk, és kapcsolódniuk kell a vidékfejlesztési politikai keret struktúrájához és célkitűzéseihez, valamint lehetővé kell tenniük a szakpolitikai célok és célkitűzések végrehajtása terén tapasztalható előrelépés, eredményesség és hatékonyság uniós, nemzeti és programszintű értékelését. A közös hatásmutatóknak hozzáférhető adatokon kell alapulniuk.

(3)  Az értékelő számszerűsíti a programnak a hatásmutatók segítségével felmért hatását. A közös agrárpolitikára vonatkozó értékelésekben – beleértve a vidékfejlesztési programok értékeléseit is – nyújtott igazolható tények alapján a Bizottság a tagállamok segítségével értékeli valamennyi közös agrárpolitikai eszköz együttes hatását.

70. cikk

Elektronikus információs rendszer

(1) A monitoringhoz és az értékeléshez szükséges, a programok végrehajtásával, valamennyi finanszírozásra kiválasztott művelettel, valamint a befejezett műveletekkel kapcsolatos alapvető információkat, ideértve az egyes kedvezményezettekkel és projektekkel kapcsolatos fő információkat, elektronikus formában kell rögzíteni és tárolni.

71. cikk

Tájékoztatás nyújtása

A vidékfejlesztési intézkedések keretében nyújtott támogatások kedvezményezettjei és a helyi akciócsoportok kötelesek az irányító hatóság és/vagy a megbízott értékelők vagy más, az irányító hatóság megbízásából eljáró szervezetek részére valamennyi olyan, különösen a meghatározott célkitűzések és prioritások elérésére vonatkozó információt eljuttatni, melyek szükségesek a programok monitoringjához és értékeléséhez.



II.

FEJEZET

Monitoring

72. cikk

Monitoringeljárások

(1)  Az irányító hatóság és az 1303/2013/EU rendelet 47. cikkében említett monitoring-bizottság ellenőrzi a program végrehajtásának minőségét.

(2)  Az irányító hatóság és a monitoring-bizottság az egyes vidékfejlesztési programok monitoringját pénzügyi, teljesítmény- és célmutatók alapján végzi.

73. cikk

Monitoring-bizottság

A regionális programokkal rendelkező tagállamok felállíthatnak egy nemzeti monitoring-bizottságot a programok nemzeti keretszabályozással összefüggő végrehajtásának és a pénzügyi források felhasználásának koordinálása érdekében.

74. cikk

A monitoring-bizottság feladatai

A monitoring-bizottság meggyőződik a vidékfejlesztési program teljesítményéről és végrehajtásának eredményességéről. Ennek érdekében, az 1303/2013/EU rendelet 49. cikkében említett feladatkörök kiegészítéseként a monitoring-bizottság:

▼M7

a) a vonatkozó pályázati felhívás közzététele előtt konzultációt folytat és véleményt alkot a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumairól, amelyeket a programozás által támasztott igényeknek megfelelően felül kell vizsgálni;

▼B

b) megvizsgálja a program értékelési tervének végrehajtása terén elért előrehaladással kapcsolatos tevékenységeket és eredményeket;

c) megvizsgálja mindenekelőtt az előfeltételek teljesítéséhez kapcsolódóan a program keretében végrehajtott azon intézkedéseket, amelyek az irányító hatóság felelősségi körébe tartoznak, valamint tájékoztatást kap az egyéb előfeltételek teljesítésével kapcsolatos intézkedésekről;

d) részt vesz a nemzeti vidékfejlesztési hálózat munkájában azzal a céllal, hogy információcserét folytasson a program végrehajtásával kapcsolatban; és

e) a Bizottságnak történő megküldést megelőzően megvizsgálja és jóváhagyja az éves végrehajtási jelentéseket.

75. cikk

Éves végrehajtási jelentés

(1)  A tagállamok 2016. június 30-ig, majd 2024-gyel bezárólag minden ezt követő év június 30-ig a megelőző naptári évre vonatkozó éves jelentést terjesztenek a Bizottság elé a vidékfejlesztési program végrehajtásáról. A 2016-ban benyújtandó jelentés a 2014-es és 2015-ös naptári évekre vonatkozik.

(2)  Az éves végrehajtási jelentés az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkében foglalt előírások teljesítésén túl tartalmazza többek között a pénzügyi kötelezettségvállalásokra és a kiadásokra vonatkozó információk intézkedések szerinti lebontását, valamint az értékelési tervvel kapcsolatban végrehajtott tevékenységek összefoglalóját.

(3)  A 2017-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentés az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkében foglalt előírások teljesítésén túl tartalmazza továbbá a program részét képező valamennyi alprogram végrehajtásának ismertetését is.

(4)  A 2019-ben benyújtandó éves végrehajtási jelentés az 1303/2013/EU rendelet 50. cikkében foglalt előírások teljesítésén túl tartalmazza továbbá a program részét képező valamennyi alprogram végrehajtásának ismertetését, valamint az EMVA és más, a vidéki területek területfejlesztését támogató európai uniós finanszírozási eszközök igénybevételére irányuló integrált megközelítés biztosításának terén tett előrehaladás értékelését, ideértve a helyi fejlesztési stratégiákat is.

(5)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a végrehajtásra vonatkozó éves jelentéstétel formájára vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.



III.

FEJEZET

Értékelés

76. cikk

Általános rendelkezések

(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az 1303/2013/EU rendelet 55. és 57. cikkében említett előzetes és utólagos értékelések részletes elemeit, és megállapíthatja az 1303/2013/EU rendelet 56. cikkében említett értékelési tervvel kapcsolatos minimumkövetelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az értékelések megfeleljenek a 67. cikkel összhangban elfogadott közös elemzési módszernek, megszervezik a szükséges adatok előállítását és gyűjtését, és az értékelők rendelkezésére bocsátják a monitoring-rendszer által nyújtott különböző információkat.

(3)  Az értékelési jelentéseket a tagállamok az interneten, a Bizottság pedig a weboldalán teszi közzé.

77. cikk

Előzetes értékelés

A tagállamok biztosítják, hogy az előzetes értékelést végző fél a vidékfejlesztési program kidolgozásának folyamatában már annak korai szakaszától kezdődően részt vegyen, ideértve a 8. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett elemzés kidolgozását, a program beavatkozási logikájának kialakítását és a program céljainak meghatározását.

78. cikk

Utólagos értékelés

2024-ben a tagállamok utólagos értékelési jelentést készítenek valamennyi általuk végrehajtott vidékfejlesztési program tekintetében. Ezt a jelentést 2024. december 31-ig benyújtják a Bizottsághoz.

79. cikk

Az értékelések összegzése

Az előzetes és utólagos értékelési jelentések uniós szintű összegzése a Bizottság hatáskörébe tartozik.

Az értékelési jelentések összegzésének legkésőbb a vonatkozó értékelések benyújtását követő év december 31-ig kell elkészülnie.



VIII.

CÍM

VERSENYJOGI RENDELKEZÉSEK

80. cikk

A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

Abban az esetben, amikor e rendelet keretében vállalkozások közötti együttműködések különféle formái részesülnek támogatásban, a támogatás csak olyan együttműködési formák esetében ítélhető oda, amelyek megfelelnek az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 206–210. cikkének értelmében alkalmazott versenyszabályoknak.

81. cikk

Állami támogatások

(1)  Amennyiben e cím másként nem rendelkezik, a tagállamok által nyújtott vidékfejlesztési támogatásra az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni.

(2)  Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke – az EUMSZ 42. cikkének alkalmazásában – nem vonatkozik az e rendelettel összhangban és annak megfelelően teljesített tagállami kifizetésekre, illetve egyéb, a 82. cikkben említett kiegészítő nemzeti finanszírozásra.

82. cikk

Kiegészítő nemzeti finanszírozás

A tagállamoknak a 8. cikk (1) bekezdésének j) pontjában előírt vidékfejlesztési programban fel kell tüntetniük azon tagállami kifizetéseket, amelyek az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó műveletekhez kapcsolódnak, és amelyek célja, hogy a programozási időszak során bármikor kiegészítő finanszírozást biztosítsanak az uniós támogatás alá eső vidékfejlesztésre, és e kifizetéseket, amennyiben azok megfelelnek az e rendeletben előírt követelményeknek, a Bizottságnak jóvá kell hagynia.



IX.

CÍM

A BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE, KÖZÖS RENDELKEZÉSEK, VALAMINT ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



I.

FEJEZET

A Bizottság hatásköre

83. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

▼C2

(1)  A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap a 2. cikk (3) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésében, a 16. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (8) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 28. cikk (10) és (11) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (8) bekezdésében, a 33. cikk (4) bekezdésében, a 34. cikk (5) bekezdésében, a 35. cikk (10) bekezdésében, a 36. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében, a 47. cikk (6) bekezdésében, az 58. cikk (7) bekezdésében és a 89. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

▼B

►C2  (2)  A Bizottságnak a 2. cikk (3) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésében, a 16. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (8) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 28. cikk (10) és (11) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (8) bekezdésében, a 33. cikk (4) bekezdésében, a 34. cikk (5) bekezdésében, a 35. cikk (10) bekezdésében, a 36. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében, a 47. cikk (6) bekezdésében, az 58. cikk (7) bekezdésében és a 89. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása az e rendelet hatálybalépését követő hétéves időtartamra szól. ◄ A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

►C2  (3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (3) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésében, a 16. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (8) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 28. cikk (10) és (11) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (8) bekezdésében, a 33. cikk (4) bekezdésében, a 34. cikk (5) bekezdésében, a 35. cikk (10) bekezdésében, a 36. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében, a 47. cikk (6) bekezdésében, az 58. cikk (7) bekezdésében és a 89. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazást. ◄ A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

▼C2

(5)  A 2. cikk (3) bekezdése, a 14. cikk (5) bekezdése, a 16. cikk (5) bekezdése, a 19. cikk (8) bekezdése, a 22. cikk (3) bekezdése, a 28. cikk (10) és (11) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése, a 30. cikk (8) bekezdése, a 33. cikk (4) bekezdése, a 34. cikk (5) bekezdése, a 35. cikk (10) bekezdése, a 36. cikk (5) bekezdése, a 45. cikk (6) bekezdése, a 47. cikk (6) bekezdése, az 58. cikk (7) bekezdése és a 89. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

▼B

84. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot a Vidékfejlesztési Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.



II.

FEJEZET

Közös rendelkezések

85. cikk

Információk és dokumentumok cseréje

(1)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben létrehoz egy információs rendszert, hogy lehetővé tegye a közérdekű adatoknak a Bizottság és az egyes tagállamok közötti biztonságos cseréjét. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el az említett rendszer működésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 84. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  A Bizottság gondoskodik az alapvető információk rögzítésére, tárolására és kezelésére, valamint a monitoringgal és az értékeléssel kapcsolatos jelentéstételre alkalmas, megfelelő és biztonságos elektronikus rendszer létrehozásáról.

86. cikk

A személyes adatok feldolgozása és védelme

(1)  A tagállamok és a Bizottság az e rendelet szerinti – és ezen belül is különösen a VI. és VII. címben megállapított – irányítási, kontroll-, monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítésének céljára személyes adatokat gyűjtenek, melyeket csak az e céllal összeegyeztethető módon dolgozhatnak fel.

(2)  Amennyiben a VII. cím szerinti monitoring és értékelés céljára dolgoznak fel személyes adatokat a 85. cikkben említett biztonságos elektronikus rendszer felhasználásával, ezeket az adatokat anonimmá kell tenni, és csak összesített formában szabad feldolgozni.

(3)  A személyes adatokat a 95/46/EK irányelvben és a 45/2001/EK rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően kell feldolgozni. Ezen belül a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további feldolgozásának indokát képező célok eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó nemzeti és uniós jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4)  A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy nemzeti és uniós szervek az (1) bekezdésnek megfelelően feldolgozhatják személyes adataikat, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket a 95/46/EK irányelv, illetve a 45/2001/EK rendelet adatvédelmi szabályaiban megállapított jogok.

(5)  Az 1306/2013/EU rendelet 111–114. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazandók e cikkre.

87. cikk

A KAP-ra vonatkozó általános rendelkezések

Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban az 1306/2013/EU rendelet és az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.



III.

FEJEZET

Átmeneti és záró rendelkezések

88. cikk

Az 1698/2005/EK rendelet

Az 1698/2005/EK rendelet hatályát veszti.

Az 1698/2005/EK rendeletet továbbra is alkalmazni kell a Bizottság által a rendelet alapján 2014. január 1-je előtt jóváhagyott programok értelmében végrehajtott műveletekre.

89. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1698/2005/EK által létrehozott rendszerről az e rendelettel létrehozott rendszerre való áttérés elősegítésének érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 83. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan feltételeket illetően, melyek teljesülése esetén a Bizottság által az 1698/2005/EK rendelet alapján jóváhagyott támogatás beépíthető az e rendelet alapján nyújtott támogatásba, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések céljaira. A szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a Horvátország számára az 1085/2006/EK rendelet alapján nyújtott vidékfejlesztési támogatásról az e rendelet alapján nyújtott támogatásra való áttérésre vonatkozó feltételekről is rendelkezhetnek.

90. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet 2014. január 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

▼M8




I. MELLÉKLET

AZ UNIÓS VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁS BONTÁSA (2014–2020)



(folyó árakon, EUR-ban)

 

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

ÖSSZESEN 2014–2020

Belgium

40 855 562

97 243 257

109 821 794

97 175 076

97 066 202

102 912 713

102 723 155

647 797 759

Bulgária

0

502 807 341

505 020 057

340 409 994

339 966 052

339 523 306

338 990 216

2 366 716 966

Cseh Köztársaság

0

470 143 771

503 130 504

344 509 078

343 033 490

323 242 050

321 615 103

2 305 673 996

Dánia

90 287 658

90 168 920

136 397 742

144 868 072

153 125 142

152 367 537

151 588 619

918 803 690

Németország

664 601 903

1 498 240 410

1 685 574 112

1 404 073 302

1 400 926 899

1 397 914 658

1 394 588 766

9 445 920 050

Észtország

103 626 144

103 651 030

111 192 345

122 865 093

125 552 583

127 277 180

129 177 183

823 341 558

Írország

0

469 633 941

469 724 442

313 007 411

312 891 690

312 764 355

312 570 314

2 190 592 153

Görögország

0

907 059 608

1 007 736 821

703 471 245

701 719 722

700 043 071

698 261 326

4 718 291 793

Spanyolország

0

1 780 169 908

1 780 403 445

1 185 553 005

1 184 419 678

1 183 448 718

1 183 394 067

8 297 388 821

Franciaország

4 353 019

2 336 138 618

2 363 567 980

1 665 777 592

1 668 304 328

1 984 761 729

1 987 739 983

12 010 643 249

Horvátország

0

448 426 250

448 426 250

282 342 500

282 342 500

282 342 500

282 342 500

2 026 222 500

Olaszország

0

2 223 480 180

2 231 599 688

1 493 380 162

1 495 583 530

1 498 573 799

1 501 763 408

10 444 380 767

Ciprus

0

28 341 472

28 345 126

18 894 801

18 892 389

18 889 108

18 881 481

132 244 377

Lettország

138 327 376

150 968 424

153 066 059

155 139 289

157 236 528

159 374 589

161 491 517

1 075 603 782

▼M9

Litvánia

230 392 975

230 412 316

230 431 887

230 451 686

230 472 391

247 213 599

264 151 386

1 663 526 240

▼M8

Luxemburg

0

21 385 468

21 432 133

14 366 484

14 415 051

14 464 074

14 511 390

100 574 600

Magyarország

0

742 851 235

737 099 981

488 620 684

488 027 342

487 402 356

486 662 895

3 430 664 493

Málta

0

20 905 107

20 878 690

13 914 927

13 893 023

13 876 504

13 858 647

97 326 898

Hollandia

87 118 078

87 003 509

118 496 585

118 357 256

118 225 747

148 107 797

147 976 388

825 285 360

Ausztria

557 806 503

559 329 914

560 883 465

562 467 745

564 084 777

565 713 368

567 266 225

3 937 551 997

Lengyelország

1 569 517 638

1 175 590 560

1 193 429 059

1 192 025 238

1 190 589 130

1 189 103 987

1 187 301 202

8 697 556 814

Portugália

577 031 070

577 895 019

578 913 888

579 806 001

580 721 241

581 637 133

582 456 022

4 058 460 374

Románia

0

1 723 260 662

1 751 613 412

1 186 544 149

1 184 725 381

1 141 925 604

1 139 927 194

8 127 996 402

Szlovénia

118 678 072

119 006 876

119 342 187

119 684 133

120 033 142

120 384 760

120 720 633

837 849 803

Szlovákia

271 154 575

213 101 979

215 603 053

215 356 644

215 106 447

214 844 203

214 524 943

1 559 691 844

Finnország

335 440 884

336 933 734

338 456 263

340 009 057

341 593 485

343 198 337

344 776 578

2 380 408 338

Svédország

0

386 944 025

378 153 207

249 386 135

249 552 108

249 710 989

249 818 786

1 763 565 250

Egyesült Királyság

475 531 544

848 443 195

850 859 320

754 569 938

754 399 511

755 442 113

756 171 870

5 195 417 491

▼M9

EU-28 összesen

5 264 723 001

18 149 536 729

18 649 599 495

14 337 026 697

14 346 899 509

14 656 460 137

14 675 251 797

100 079 497 365

▼M8

 

Technikai segítségnyújtás

34 130 699

34 131 977

34 133 279

34 134 608

34 135 964

34 137 346

34 138 756

238 942 629

▼M9

Összesen

5 298 853 700

18 183 668 706

18 683 732 774

14 371 161 305

14 381 035 473

14 690 597 483

14 709 390 553

100 318 439 994

▼B




II. MELLÉKLET



ÖSSZEGEK ÉS TÁMOGATÁSI MÉRTÉKEK

Cikk

Tárgy

Maximális összeg euróban vagy mérték

 

15. cikk (8) bekezdés

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

1 500

Tanácsadásonként

200 000

Hároméves időszakonként, a tanácsadók képzésére

16. cikk (2) bekezdés

Tájékoztatási és promóciós tevékenységek

70 %

A tevékenység támogatható költségéből

16. cikk (4) bekezdés

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

3 000

Mezőgazdasági üzemenként évente

17. cikk (3) bekezdés

Beruházások tárgyi eszközökbe

 

Mezőgazdasági ágazat

50 %

A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből és minden olyan régió esetében, ahol az egy főre jutó GDP a 2007–2013-as időszakban nem érte el az EU-25 átlagos GDP-jének a referencia-időszakra vonatkoztatott átlaga 75 %-át, de ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének a 75 %-át

75 %

A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből

75 %

A Horvátországban a 91/676/EGK tanácsi irányelvnek (1) a csatlakozás időpontjától számított legfeljebb négyéves időszakon belül, az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése és 5. cikkének (1) bekezdése szerint történő végrehajtása céljából megvalósított támogatható beruházások összegéből

75 %

A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből

40 %

►M7  Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből

A fenti mértékek további 20 százalékponttal növelhetők a következők esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90 %-ot:

— a fiatal mezőgazdasági termelők a vidékfejlesztési programban foglaltak szerint az üzem létesítésének napjától számított legfeljebb öt éves időtartamra vagy pedig a 19. cikk (4) bekezdésében említett üzleti tervben meghatározott intézkedések befejezéséig, ◄

— kollektív beruházások és integrált projektek, ideértve azokat is, amelyek termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódnak,

— a 32. cikk szerinti hátrányos természeti adottságokkal és egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek,

— az EIP keretében támogatott műveletek,

— a 28. és 29. cikk szerinti műveletekhez kapcsolódó beruházások

 

Az EUMSZ I. mellékletének hatálya alá tartozó termékek feldolgozása és értékesítése

50 %

A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből és minden olyan régió esetében, ahol az egy főre jutó GDP a 2007–2013-as időszakban nem érte el az EU-25 átlagos GDP-jének a referenciaidőszakra vonatkoztatott átlaga 75 %-át, de ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének a 75 %-át

75 %

A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből

75 %

A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből

40 %

►M7  Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből

A fenti mértékek további 20 százalékponttal növelhetők az EIP keretében támogatott műveletek, a kollektív beruházások és az integrált projektek vagy a termelői szervezetek egyesüléséhez kapcsolódó műveletek esetében, feltéve, hogy a maximális kombinált támogatási mérték nem haladja meg a 90 %-ot ◄

17. cikk (4) bekezdés

Beruházások tárgyi eszközökbe

100 %

Nem termelő beruházások, valamint mezőgazdasági és erdőgazdálkodási infrastruktúra

18. cikk (5) bekezdés

A természeti katasztrófák által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

80 %

Az egyéni mezőgazdasági termelők által végrehajtott megelőző műveletek támogatható beruházási költségeinek összegéből

100 %

Az egynél több kedvezményezett által közösen végrehajtott megelőző műveletek támogatható beruházási költségeinek összegéből

100 %

A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági terület és termelési potenciál helyreállítása érdekében végrehajtott műveletek támogatható beruházási költségeinek összegéből

19. cikk (6) bekezdés

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

70 000

Fiatal mezőgazdasági termelőnként, a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja alapján

70 000

Kedvezményezettenként, a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alapján

15 000

Mezőgazdasági kisüzemenként, a 19. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja alapján

23. cikk (3) bekezdés

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

80 %

Az agrár-erdészeti rendszerek létrehozására irányuló támogatható beruházások összegéből

26. cikk (4) bekezdés

Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások

65 %

A kevésbé fejlett régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből

75 %

A legkülső régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből

75 %

A kisebb égei-tengeri szigeteken végrehajtott támogatható beruházások összegéből

40 %

Az egyéb régiókban végrehajtott támogatható beruházások összegéből

27. cikk (4) bekezdés

Termelői csoportok és szervezetek létrehozása

10 %

Az értékesített termelés százalékában az elismerést követő első öt év során. A támogatásnak folyamatosan csökkennie kell.

100 000

Évenkénti maximális összeg valamennyi esetben

28. cikk (8) bekezdés

Agrár-környezetvédelmem és éghajlat

600  (1)

Hektáronként és évenként az évelő növények esetében

900  (1)

Hektáronként és évenként a specializált évelő növények esetében

450  (1)

Hektáronként és évenként az egyéb földhasználati módok esetében

200  (1)

Számosállat-egységenként (száe) és évenként a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták esetében

29. cikk (5) bekezdés

Ökológiai gazdálkodás

600  (1)

Hektáronként és évenként az évelő növények esetében

900  (1)

Hektáronként és évenként a specializált évelő növények esetében

450  (1)

Hektáronként és évenként az egyéb földhasználati módok esetében

30. cikk (7) bekezdés

Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

500  (1)

Hektáronkénti és évenkénti maximum a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban

200  (1)

Hektáronkénti és évenkénti maximum

50  (2)

Hektáronkénti és évenkénti maximum a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések esetében

31. cikk (3) bekezdés

Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

25

Hektáronkénti és évenkénti minimum a támogatásban részesülő kedvezményezett mezőgazdasági területének átlaga alapján

250  (1)

Hektáronkénti és évenkénti maximum

450 (1)

Hektáronkénti és évenkénti maximum a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hegyvidéki területek esetében

33. cikk (3) bekezdés

Állatjólét

500

Számosállat-egységenként

34. cikk (3) bekezdés

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és erdővédelem

200  (1)

Hektáronként és évenként

▼M7

37. cikk (5) bekezdés

Termény-, állat- és növénybiztosítás

70 %

A fizetendő biztosítási díjból

38. cikk (5) bekezdés

Kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

70 %

Támogatható költségekből

39. cikk (5) bekezdés

Jövedelemstabilizáló eszköz

70 %

Támogatható költségekből

▼B

(1)   A Tanács irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.)

(*1)   Ezek az összegek kellően indokolt esetekben növelhetők, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó egyedi körülményeket.

(*2)   Ez az összeg kellően indokolt esetekben csökkenthető, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó egyedi körülményeket.

N.B.:  A támogatási intenzitás nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat.




III. MELLÉKLET



A HÁTRÁNYOS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOKKAL RENDELKEZŐ TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ BIOFIZIKAI KRITÉRIUMOK

KRITÉRIUM

MEGHATÁROZÁS

KÜSZÖBÉRTÉK

ÉGHAJLAT

Alacsony hőmérséklet (1)

A tenyészidőszak hossza (a napok száma) azon napok számában meghatározva, amelyeken a napi átlaghőmérséklet > 5 °C (LGPt5) vagy

≤ 180 nap

A termikus idő összege (foknapok) az 5 °C feletti felhalmozott napi átlaghőmérséklet alapján meghatározott tenyészidő tekintetében

≤ 1 500 foknap

Szárazság

Az éves csapadékmennyiségnek (P) a felszín és a növényzet éves potenciális párolgásához (PET) viszonyított aránya

P/PET ≤ 0,5

ÉGHAJLAT ÉS TALAJ

Túlzott talajnedvesség

Azon napok száma, amelyeken a szántóföldi vízkapacitás értéke eléri vagy meghaladja a talaj művelhetőségéhez szükséges értéket

≥ 230 nap

TALAJ

A talaj korlátozott vízelvezető képessége (1)

Az év jelentős részében vizenyős területek

A felszíntől számítva 80 cm mélységig nedves több mint 6 hónapon át, illetve 40 cm mélységig nedves több mint 11 hónapon át, vagy

Gyenge vagy nagyon gyenge vízelvezető képességű talaj, vagy

Rozsdaszínű (glejes) foltok a felszíntől számított 40 cm mélységig

Kedvezőtlen szerkezet és kövesség (1)

Viszonylag nagy mennyiségű agyag, iszap, homok, szerves anyag (tömegszázalék) és durva anyagok frakciói (térfogatszázalék)

A termőtalajréteg térfogatának legalább 15 %-a (≥ 15 %) durva anyag, beleértve a sziklakibúvásokat és a görgetegeket is, vagy

a termőtalajréteg a talajfelszíntől számított 100 cm mélységig 50 %-ban vagy annál nagyobb arányban (összesítve) homokos vagy agyagos-homokos szerkezetű, mely a következőképpen határozható meg:

iszap% + (2 × agyag%) ≤ 30 %, vagy

Erősen agyagos szerkezetű termőtalajréteg

(≥ 60 % agyag) vagy

Legalább 40 cm vastagságú szerves talaj (szerves anyag ≥ 30 %), vagy

A termőtalajréteg legalább 30 %-a agyag; az agyagásványok miatt és repedező, duzzadó (vertic) termőtalajréteg a talaj felszínétől számítva 100 cm-es mélységig

Csekély gyökerezési mélység

Mélység (cm) a talajfelszíntől az összefüggő kemény kőzetig vagy kemény altalajig. ≤ 30 cm

≤ 30 cm

Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok (1)

Sók, kicserélhető nátrium jelenléte és túlzott savasság

Sótartalom: ≥ 4 decisiemens méterenként (dS/m) a termőtalajrétegben vagy

Nátriumtartalom: ≥ 6 kicserélhetőnátrium-százalék (ESP) a termőtalajréteg legalább 50 %-ban (összesítve), a felszíntől számított 100 cm-es mélységig vagy

Talajsavasság: pH ≤ 5 (vízben) a termőtalajrétegben

TEREP

Meredek lejtő

A tengerszint feletti magasság változása a síkrajzi távolság viszonylatában (%)

≥ 15 %

(*1)   A tagállamoknak kizárólag az adott terület sajátos helyzete szempontjából releváns küszöbértékekhez képest kell e kritérium teljesülését ellenőrizniük.




IV. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT TEMATIKUS ALPROGRAMOK SZEMPONTJÁBÓL KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGGEL BÍRÓ INTÉZKEDÉSEK ÉS MŰVELETEK INDIKATÍV JEGYZÉKE

Fiatal mezőgazdasági termelők:

Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott támogatás olyan fiatal mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba mezőgazdasági üzemben

Beruházások tárgyi eszközökbe

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Együttműködés

Nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló beruházások

Mezőgazdasági kisüzemek:

Vállalkozási tevékenység megkezdéséhez nyújtott, mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó támogatás

Beruházások tárgyi eszközökbe

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Együttműködés

Nem mezőgazdasági tevékenységekre irányuló beruházások

Termelői csoportok létrehozása

LEADER

Hegyvidéki területek:

Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések

Agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

Együttműködés

Beruházások tárgyi eszközökbe

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése a vidéki térségekben

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Termelői csoportok létrehozása

LEADER

Rövid ellátási láncok:

Együttműködés

Termelői csoportok létrehozása

LEADER

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

Beruházások tárgyi eszközökbe

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Vidéki térségekben élő nők:

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Beruházások tárgyi eszközökbe

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

Együttműködés

LEADER

Az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás; biológiai sokféleség:

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

Beruházások tárgyi eszközökbe

A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások

Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

Ökológiai gazdálkodás

Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések (biológiai sokféleség)

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, természetmegőrzés

Együttműködés

Kockázatkezelés




V. MELLÉKLET

A VIDÉKFEJLESZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ ELŐFELTÉTELEK



1.  A PRIORITÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐFELTÉTELEK

Uniós vidékfejlesztési prioritás / A közös rendelkezésekről szóló rendelet tematikus célkitűzése

Előfeltétel

Az előfeltétel teljesülésére vonatkozó kritériumok

3. vidékfejlesztési prioritás: az élelmiszerlánc szervezésének – beleértve a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését –, az állatjólétnek és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása

5. tematikus célkitűzés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a kockázatkezelés előmozdítása

3.1.  Kockázatmegelőzés és kockázatkezelés: a katasztrófakezeléssel kapcsolatos nemzeti és regionális kockázatértékelések megléte, figyelembe véve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást

— A következő elemeket tartalmazó nemzeti vagy regionális szintű kockázatértékelést kell alkalmazni:

— 

— a nemzeti kockázatértékelés folyamatának, módszertanának, valamint a kockázatértékeléshez használt módszereknek és nem érzékeny adatoknak, valamint a beruházások rangsorolására szolgáló kockázatalapú kritériumoknak az ismertetése;

— az egy- vagy többféle kockázatra vonatkozó forgatókönyvek leírása;

— adott esetben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti stratégiák figyelembevétele.

4. vidékfejlesztési prioritás: a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással összefüggő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása

4.1.  Jó mezőgazdasági és környezeti állapot: nemzeti szinten meghatározásra kerültek az 1306/2013/EU rendelet VI. címének I. fejezetében említett, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások

— A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások meghatározása szerepel a nemzeti jogszabályokban, és a programok részletesen is meghatározzák ezen előírásokat;

5. tematikus célkitűzés: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és a kockázatkezelés előmozdítása

4.2.  A műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények: nemzeti szinten meghatározásra kerültek az e rendelet III. címe I. fejezetének 28. cikkében említett, a műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelmények

— a programok részletesen meghatározzák az e rendelet III. címének I. fejezetében említett, a műtrágyákra és a növényvédő szerekre vonatkozó minimumkövetelményeket;

6. tematikus célkitűzés: a környezet megőrzése és védelme és az erőforrás-hatékonyság előmozdítása

4.3.  Egyéb vonatkozó nemzeti előírások: e rendelet III. címe I. fejezete 28. cikkének alkalmazásában meghatározásra kerültek a vonatkozó kötelező nemzeti előírások

— a programok részletesen meghatározzák a vonatkozó kötelező nemzeti előírásokat;

5. vidékfejlesztési prioritás: az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban

4. tematikus célkitűzés: a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása valamennyi ágazatban

6. tematikus célkitűzés: A környezet megőrzése és védelme és a forráshatékonyság elősegítése

5.1.  Energiahatékonyság: Olyan intézkedésekre került sor, amelyek célja annak előmozdítása, hogy az építkezések, illetve az épületfelújítások során az energia végfelhasználásának hatékonyságát költséghatékony módon javítsák, illetve az energiahatékonyságot célzó költséghatékony beruházásokat tegyenek.

— Ezek az intézkedések a következők:

— 

— a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 3., 4. és 5. cikke által az épületek energiahatékonysága vonatkozásában előírt minimumkövetelmények alkalmazásának biztosítását célzó intézkedések,

— az épületek energiahatékonyságát tanúsító rendszer létrehozásához szükséges intézkedések, a 2010/31/EU irányelv 11. cikkéve összhangban,

— az energiahatékonyságra irányuló stratégiai tervezést biztosító intézkedések, a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 3. cikkével összhangban.

— az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 13. cikkével összhangban álló intézkedések az egyéni fogyasztásmérőkkel rendelkező végfelhasználók részére történő ellátás biztosítása érdekében, a műszakilag lehetséges, pénzügyileg ésszerű és a potenciális energiamegtakarítással arányos mértékben.

5.2.  Vízügyi ágazat: Olyan vízdíj-megállapítási politika megléte, amely a) alkalmas arra, hogy a felhasználókat a vízforrások hatékony használatára ösztönözze, és b) annak biztosítása, hogy a különféle vízhasznosítási célok megoszlása megfelelően hozzájáruljon a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez a programok által támogatott beruházások céljára készített, jóváhagyott vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott mértékben.

— Az EMVA által támogatott ágazatokat illetően az egyik tagállam biztosította, hogy a különböző vízfelhasználók hozzájárulnak a vízszolgáltatások ágazatonkénti költségmegtérüléséhez, összhangban a víz-keretirányelv 9. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésével, figyelemmel adott esetben a költségmegtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira, valamint az érintett régió vagy régiók földrajzi és éghajlati feltételeire is;

5.3.  Megújuló energia: Intézkedésekre került sor a megújuló energiaforrások előállításának és elosztásának ösztönzése érdekében (4);

— A 2009/28/EK irányelv 14. cikkének (1) bekezdése, 16. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében átlátható támogatási rendszerek, a távvezeték-rendszerhez való elsőbbségi hozzáférés vagy garantált hozzáférés és elsőbbségi terheléselosztás, valamint a műszaki átalakítások költségeinek viselésére és megosztására vonatkozó egységes szabályok vannak érvényben,

— Az egyik tagállam a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervet fogad el a 2009/28/EK irányelv 4. cikkének megfelelően.

6. vidékfejlesztési prioritás: a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben

2. tematikus célkitűzés: információs és kommunikációs technológiák hozzáférésének, használatának és minőségének javítása (Szélessávú cél)

6.  Új generációs hálózat (NGN) infrastruktúrája: Olyan nemzeti vagy regionális NGA tervek rendelkezésre állása, amelyek figyelembe veszik az unió nagysebességű internet elérési céljainak megvalósítására tett regionális intézkedéseket olyan területekre koncentrálva, ahol a piac nem tud nyílt infrastruktúrát biztosítani elérhető árakon és megfelelő minőségben a versenyre és állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal összhangban, és biztosítani tudja a lakosság kiszolgáltatott csoportjai számára a szolgáltatások elérhetőségét.

— Rendelkezésre áll egy nemzeti vagy regionális NGN-terv, amely tartalmaz:

— 

— egy gazdasági elemzésen alapuló infrastrukturális beruházási tervet, figyelembe véve a meglevő magán és közinfrastruktúrákat és a tervezett beruházásokat,

— olyan fenntartható beruházási modelleket, amelyek erősítik a versenyt és hozzáférést biztosítanak a nyílt, megfizethető, jó minőségű és jövőálló infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz,

— a magánberuházásokat ösztönző intézkedéseket.

(1)   Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.)

(2)   Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(3)   Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve (2006. április 5.) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról, valamint a 93/76/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 114., 2006.4.27., 64. o.).

(4)   Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).




VI. MELLÉKLET

AZ EGY VAGY TÖBB UNIÓS VIDÉKFEJLESZTÉSI PRIORITÁS SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS INTÉZKEDÉSEK INDIKATÍV JEGYZÉKE

Több uniós prioritás szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

15. cikk

Tanácsadási szolgáltatások, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások

17. cikk

Beruházások tárgyi eszközökbe

19. cikk

A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése

35. cikk

Együttműködés

42–44. cikk

LEADER

A tudásátadásnak és az innovációnak a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a vidéki térségekben történő előmozdítása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

14. cikk

Tudásátadás és tájékoztatási tevékenységek

26. cikk

Erdőgazdálkodási technológiákra, valamint erdei termékek feldolgozására, mobilizálására és értékesítésére irányuló beruházások

A versenyképességnek a mezőgazdasági termelés valamennyi típusa esetében történő fokozása és a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

16. cikk

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Az élelmiszerlánc szervezésének és a kockázatkezelésnek a mezőgazdaság terén történő előmozdítása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

18. cikk

A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése

24. cikk

Az erdőtüzek, a természeti katasztrófák és a katasztrófaesemények által okozott erdőkárok megelőzése és helyreállítása

27. cikk

Termelői csoportok létrehozása

33. cikk

Állatjólét

36. cikk

Kockázatkezelés

37. cikk

Termény-, állat- és növénybiztosítás

38. cikk

Kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állat- és növénybetegségek, kártevőfertőzések, valamint környezeti események esetére létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok

39. cikk

Jövedelemstabilizáló eszköz

▼C2

A mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással összefüggő ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása,

▼B

valamint

az erőforrás-hatékonyság előmozdításának, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodni képes gazdaság irányába történő elmozdulásnak a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és az erdészeti ágazatban történő támogatása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

21. cikk (1) bekezdés a) pont

Erdőtelepítés és fásítás

21. cikk (1) bekezdés b) pont

Agrár-erdészeti rendszerek létrehozása

21. cikk (1) bekezdés d) pont

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások

28. cikk

Agrár-környezetvédelemi és éghajlattal kapcsolatos műveletek

29. cikk

Ökológiai gazdálkodás

30. cikk

Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések

34. cikk

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, természetmegőrzés

A társadalmi befogadásnak, a szegénység csökkentésének és a gazdasági fejlődésnek a vidéki térségekben történő előmozdítása szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések

20. cikk

Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségekben

42–44. cikk

LEADER



( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 549. oldalát).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK (2003. május 26.) rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o., magyar nyelvű különkiadás, 14. fejezet, 1. kötet, 196. o.).

( 3 ) A Tanács 2009/470/EK határozata (2009. május 25.) az állat-egészségügyi kiadásokról (HL L 155., 2009.6.18., 30. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

( 5 ) A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.)

( 7 ) A Tanács 1601/91/EGK rendelete (1991. június 10.) az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.)

( 8 ) A Tanács 2000/29/EK irányelve (2000. május 8.) a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o., magyar nyelvű különkiadás: 3. fejezet, 29. kötet, 258. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról,és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 671. oldalát).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/825 rendelete (2017. május 17.) a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 129., 2017.5.19., 1 o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.)

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

Top