INT/1034

Lakossági befektetési csomag

VÉLEMÉNY

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

a)Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2014/65/EU és az (EU) 2016/97 irányelvnek a lakossági befektetők védelmére vonatkozó uniós szabályok tekintetében történő módosításáról

COM(2023) 279 final - 2023/0167 (COD)

b)Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 1286/2014/EU rendeletnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum korszerűsítése tekintetében történő módosításáról

COM(2023) 278 final - 2023/0166 (COD)

Előadó: Kęstutis KUPŠYS

Társelőadó: Wautier ROBYNS DE SCHNEIDAUER

I.AJÁNLÁSOK

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

1tudomásul veszi az Európai Bizottság döntését, hogy nem javasolja az ösztönzők teljes körű betiltását, ugyanakkor üdvözli határozott nyilatkozatait, amelyek szerint összeférhetetlenség lehetősége merülhet fel a befektetési termékek értékesítési és forgalmazási modelljeiben, miközben a legtöbb uniós fogyasztó számára elérhetetlenek az önálló pénzügyi tanácsadási és a tervezési szolgáltatások, és ezért a fogyasztók többsége csak olyan tanácsadókkal kerül kapcsolatba, akik az általuk értékesített termékekről adnak tájékoztatást;

2megjegyzi, hogy már most is túlságosan kevés független tanácsadás érhető el az olyan fogyasztók számára, akik tartanak a pénzügyi piacokba való befektetéstől, mivel stabilabb befektetési hozamot biztosító termékeket keresnek, miközben számos termék nem nyújt védelmet a befektetési veszteségek ellen, és a fogyasztókat összezavarhatják a jelentős díjkülönbségek, valamint a befektetések adózási státusza; javasolja a felülvizsgálati időszak három évre történő meghosszabbítását a tényleges piaci alkalmazás eredményeinek értékelése érdekében;

3sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a strukturális tervezéshez kapcsolódó intézkedések helyett bevezetett referenciamutatók és a „különösen kockázatos befektetésekre” vonatkozó új figyelmeztetések tovább növelik a termékek bonyolultságát; ajánlja, hogy az alapszámlákhoz 1 és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz 2 hasonlóan a lakossági pénzügyi (befektetési) termékek terén is vezessenek be „alaptermékeket”, lehetővé téve a termékjellemzők fejlesztését, az innovációt és a versenyt;

4üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, mely szerint a biztosítási értékesítésről szóló irányelvben 3 foglalt képzési követelményeket összhangba kell hozni a MiFID-irányelvvel 4 , és kodifikálni kell az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) ehhez kapcsolódó iránymutatásait, meghatározva az értékesítési közvetítők képzésére vonatkozó minimumkövetelményeket, beleértve a fenntarthatóság témakörét is, amelyet tovább kell bővíteni az óraszám tekintetében;

5üdvözli a fenntarthatósági célkitűzések közzétételének javítására irányuló intézkedéseket; ajánlja a fenntarthatósági mutatók és meghatározások jobb összehangolásának biztosítását a fenntartható tevékenységek európai taxonómiája („taxonómia”), a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendelet (SFDR) és a lakossági befektetési csomagtermékek, illetve biztosítási alapú befektetési termékek (PRIIP) között; ajánlja, hogy a termékek előállítóinak adjanak iránymutatást arra vonatkozóan, hogyan mérjék és tegyék közzé a tényleges fenntarthatósági hatást a puszta zöld tőkekiadások helyett, mivel a lakossági fogyasztók gyakran így értelmezik a fenntarthatóságot; ajánlja, hogy a fenntartható termékeket tegyék választható lehetőség helyett alapértelmezetté, az önkéntes kívülmaradás biztosítása mellett, anélkül, hogy adott esetben felülírnák az igények és szükségletek vizsgálatának eredményeit vagy ellentmondásba kerülnének a fenntarthatósági teszttel;

6üdvözli az Európai Bizottság javaslatát a közzétételi követelmények harmonizációjáról, amely az első lépés lenne a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló jogszabályok horizontálisabb, fogyasztócentrikusabb szemlélete felé; sajnálja azonban, hogy a biztosítási alapú termékekre vonatkozó közzétételi szabályok továbbra is egy másik rendszer hatálya alá tartoznak, és nem kerültek teljes mértékben integrálásra a PRIIP-keretrendszerbe; ajánlja, hogy a következő jogalkotási ciklus során az Európai Bizottság javaslatára építve a társjogalkotók hangolják össze a biztosítási alapú termékekre vonatkozó közzétételi szabályokat a PRIIP-pel, tiszteletben tartva azok egyedi jellemzőit ahelyett, hogy a biztosítási értékesítésről szóló irányelv keretében elkülönített megközelítést alkalmaznának a nem csomagolt biztosítási alapú termékekre, leegyszerűsítve ezáltal a fogyasztók számára a különböző eszközosztályokba tartozó termékek összehasonlítását, ugyanakkor biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket a piaci szereplők között; átfogó „versenyképességi ellenőrzést” ajánl, figyelembe véve annak következményeit, hogy a kiskereskedelmi befektetők várhatóan aktívabb részt vállalnak az EU reálgazdasági vállalatainak finanszírozásában.

II.MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK / KIFEJTÉS

1.Ösztönzők

1.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) egyetért az Európai Bizottság értékelésével, mely szerint hiányosságok tapasztalhatók a befektetési termékek előállításában és forgalmazásában, és e hiányosságok némelyike az ösztönzők kifizetéséhez kapcsolódik. Az EGSZB osztja azt a nézetet, hogy a nem kielégítő tanácsadást és az összeférhetetlenséget megfelelő szabályokkal és hatékony végrehajtással kell megelőzni; ugyanakkor tudatában van annak, hogy a jutalékok betiltása hátrányosan érintené a forgalmazókat, mivel közülük sokan kis- és középvállalkozások (kkv-k).

1.2Az EGSZB megjegyzi, hogy az Európai Bizottság hatásvizsgálata – amelyről a Szabályozói Ellenőrzési Testület ajánlásokat tartalmazó kedvező véleményt adott ki – arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló adatok alátámasztják az ösztönzők teljes körű betiltását, mivel az európai bizottsági elemzés szerint ez az egyetlen olyan szakpolitikai lehetőség, amely biztosítja az előítéletektől mentes tanácsadáshoz való hozzáférést; megjegyzi, hogy az Európai Bizottság ennek ellenére úgy döntött, hogy kétlépcsős megközelítést alkalmaz a meglévő forgalmazási rendszerekre gyakorolt jelentős és hirtelen hatás elkerülése érdekében úgy, hogy először további korlátozásokat vezet be az ösztönzőkre vonatkozóan, majd ha a fogyasztókat továbbra is kár éri, egy jogalkotási felülvizsgálat keretében teljes tilalmat léptet életbe.

1.3Az EGSZB aggódik amiatt, hogy a korlátozott jövedelemmel rendelkező személyek hajlandóak lesznek-e előre fizetni a tanácsadásért, különösen mivel ezeknek a személyeknek van a legnagyobb szükségük a védelem és a diverzifikáció által nyújtott előnyökre, miközben a tehetősebb befektetők nagyobb valószínűséggel ismerik fel a tanácsadás hozzáadott értékét. Sajnálná azokat a nem kívánt következményeket, amelyek révén a piac megoszlana a szakavatott befektetők és a lakossági befektetők túlnyomó része között, akik csak a legalapvetőbb szolgáltatásokat vennék igénybe, mivel túlzott hangsúlyt fektetnének a költségekre, ahelyett, hogy az olyan szolgáltatások megkülönböztető jegyeire is figyelnének, mint a tőkevédelem vagy az élet- és egészségbiztosítás 5 (egészségügyi problémák, fogyatékosság, halál, várható élettartam stb.).

1.4Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamokban esetlegesen a hozzáadottérték-adót (héa) alkalmazzák a pénzügyi tanácsadók által felszámított díjakra, mivel az egyéni befektetőknek kell viselniük a tanácsadás teljes költségét, beleértve a hozzáadottérték-adót, a pénzügyi termékekre kivetett esetleges egyéb adókon, például a biztosításokat terhelő adókon felül.

1.5Mivel az Európai Bizottság javaslata nem tiltja meg teljesen az ösztönzők kifizetését, határozott enyhítő intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a következő években jelentős mértékben csökkenjenek a túlzott és indokolatlan díjak. Az EGSZB-nek kétségei vannak az európai bizottsági javaslat által bevezetett „félmegoldás” megfelelőségével és hatékonyságával kapcsolatban, mivel bizonyos esetekben továbbra is lehetővé tenné az ösztönzőket, más esetekben pedig a befektetés beszerzésének jellegétől függően tiltaná meg azokat, ami kérdéseket vet fel a reform költség-haszon arányával és a gazdasági szereplők közötti egyenlő versenyfeltételekkel kapcsolatban. Az EGSZB nagyobb fokú integrálást ajánl, és fontosnak tartja, hogy vegyék figyelembe az ösztönzőkre vonatkozó korlátozások hatásait az egyes ágazatokra (például a biztosítási szektorra).

1.6Az EGSZB rámutat a javaslatok lehetséges hatásaira, mivel azok előnyben részesítenék a tőzsdén kereskedett alapokat (ETF-ek). Ez egyenlőtlenségekhez vezetne a tőzsdén nem jegyzett vállalatok és a tőzsdei társaságok között, ugyanis ez utóbbiak – különösen azok, amelyek indexekben szerepelnek – nagyobb valószínűséggel kerülnének bele ilyen befektetési eszközökbe, mint a kkv-k. Ami a digitális és zöld átállást illeti, az uniós gazdaság nem engedheti meg magának, hogy a befektetési források elhagyják az EU-t, mivel ez súlyos következményekkel járna a munkahelyekre és a vállalkozásokra nézve.

2.Ár-érték arány

2.1Az EGSZB eltérő nézeteket vall azzal kapcsolatban, hogy az ár-érték arány szerinti megközelítés végső soron csökkenti-e az árakat, különösen a nemzeti piacok sokféleségére vonatkozó páneurópai referenciaértékek tekintetében, és eltérően vélekedik az ösztönzők teljes tilalmának bizonyítási terhéről is, amely továbbra is az Európai Bizottságra hárul. Annak biztosítása és a fogyasztók számára történő bizonyítása érdekében, hogy megfelelő ellenértéket kapnak a pénzükért, valamint azzal a céllal, hogy a jogalkotók képesek legyenek tényeken alapuló értékelést végezni a felülvizsgálati záradékról – ami esetlegesen bevezetné az ösztönzők teljes tilalmát –, alapvető fontosságú, hogy a költségekről és a referenciamutatókról szóló jelentéseket mind a felügyelő hatóságok, mind a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetővé tegyék, és hogy a felügyeleteknek történő jelentéstétel a lehető leghamarabb megkezdődjön az alapforgatókönyv meghatározása érdekében 6 .

2.2Bár az Európai Bizottság hatásvizsgálata már megállapította, hogy csak a teljes tilalom fogja véglegesen megszüntetni a fogyasztónak okozott károkat, az EGSZB azt javasolja, hogy a felülvizsgálati időszakot terjesszék ki egy kellően reprezentatív, a tényleges alkalmazás kezdetétől számított hároméves időszakra, amelyet követően az Európai Bizottságnak végleges döntést kell hoznia arról, hogy a fogyasztói kárt megfelelően megszüntették-e, vagy a fogyasztók érdekeit az ösztönzőkre és egyéb költségekre vonatkozó további korlátozások szolgálnák-e leginkább.

2.3Az EGSZB azt javasolja, hogy a megfelelő ár-érték arány gyorsabb elérése érdekében a felülvizsgálat lezárultáig alternatív tanácsadó hálózatok segítsék bizonyos mértékben a fogyasztókat a befektetési döntések meghozatalában. Fontos szerepet játszhatnak a fogyasztói szervezetek is, feltéve, hogy pénzügyileg és technikai szempontból is felkészültek. A tanácsadás mellett a tömegtájékoztatás és a közösségi média is hatékonyan segíthetné munkájukat (rövid, egyszerű üzenetekkel, például „A tíz legfontosabb tudnivaló a pénzügyi termékek vásárlóinak”, „Ne vegyen olyat, amit nem ért”, „Nagy nyereség, nagy kockázat”, „Ne tegyen fel mindent egy lapra!” stb.). Az erős fogyasztói szervezetek segíthetnek abban, hogy fegyelmezni tudjuk a pénzügyi termékek előállítóit és forgalmazóit. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő intézkedéseket ezen alternatív tanácsadói szolgáltatások hálózatának megerősítésére, figyelembe véve a tagállamok már meglévő bevált gyakorlatait 7 .

3.Alaptermékek

3.1Az EGSZB üdvözli a költséghatékony és egyszerű termékek előmozdítását célzó mérsékelt változtatásokat, összhangban az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) egyszerűbb és költséghatékonyabb biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó tanácsaival. Az EGSZB ajánlja, hogy a társjogalkotók adjanak bővebb iránymutatást az ESMA arra való felhatalmazásával kapcsolatban, hogy meghatározza a „különösen kockázatos pénzügyi termékek fogalmát”, különös tekintettel az összetettségre vonatkozó sokféle nemzeti figyelmeztetéssel kapcsolatos tapasztalatokra (a lakossági befektetési csomagtermékekben, illetve biztosítási alapú befektetési termékekben meghatározott, az összetettségre utaló figyelmeztetés), amelyek az elődjének létrehozását inspirálták.

3.2Az alapszámláról szóló irányelvben előírt alaptermékek és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás koncepciója olyan hozzáadott értéket biztosítanak, amely túlmutat az összehasonlítható pénzügyi szolgáltatási termékekhez való egyenlő hozzáférés biztosításán. Ezek a termékek egyúttal ár-érték arányos referenciaértéket is biztosítanak, ösztönözve más termékek előállítóit is a fejlesztésre, mivel a pénzügyi piac szereplőit arra kényszerítik, hogy megindokolják a konkurens termékek magasabb költség- és díjszerkezetét. Az EGSZB a biztosítási alapú befektetési termékek esetében ajánlja, hogy az alaptermékek vegyék figyelembe az életbiztosítások szerződőinek – többek között a befektetés biztonságát, a tőkevédelmet, valamint az életbiztosítási és egészségbiztosítási fedezetet érintő – sajátos igényeit.

3.3Az EGSZB egyetért a fogyasztói szervezetekkel abban, hogy „fogyasztónak lenni” nem egy főállású munka, és hogy a fogyasztók egyre több választási lehetőséggel szembesülnek a piacon elérhetővé vált különböző szolgáltatások és termékek vásárlása során. A túl sok információ és a korlátozott racionalitás hatása azonban visszafogja a szolgáltatóváltást; az EGSZB arra figyelmeztet, hogy ez csökkenti a piaci szereplőkre gyakorolt fegyelmező hatást és elriasztja az új szereplőket a piacra lépéstől.

3.4Az EGSZB úgy véli, hogy a visszaélést bejelentő személyekhez és a fogyasztói felügyeleti szervezetekhez hasonlóan a pénzügyi piacokért és szolgáltatásokért felelős felügyeleti hatóságok is jelenthetik a piaci hiányosságokat, és élniük is kell ezzel a lehetőséggel. A hatóságoknak ragaszkodniuk kell a fennálló prudenciális és értékesítési szabályokban meghatározott jogi megbízatásukhoz, és nem szabad túllépniük a működési elemek – például a pénzügyi szolgáltatások kialakítása és árképzése – meghatározására vonatkozó hatáskörüket, ami ármegállapításnak és a versenybe történő beavatkozásnak minősülne a felügyeleti hatóságok részéről, amelyek elsődleges feladata a pénzügyi intézmények stabilitásának, valamint a fogyasztókkal és a pénzügyi szolgáltatások kedvezményezettjeivel szembeni tisztességes bánásmódnak a biztosítása.

4.Pénzügyi oktatás és szakmai továbbképzés

4.1Az értékesítési ügynökök és közvetítők (más néven „pénzügyi tanácsadók”) képzése, többek között a fenntarthatóság terén, kulcsfontosságú. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottságnak a képzési követelményekről szóló javaslatát, és javasolja az évente nyújtott minimális képzés kiterjesztését. A fogyasztók javát szolgálják a megfelelően képzett pénzügyi alkalmazottak, akik számára elegendő időt kell biztosítani a képzésre és arra, hogy megértsék ügyfeleik – többek között a fenntarthatósággal kapcsolatos – befektetési igényeit, és munkáltatójuk nem gyakorolhat indokolatlan nyomást rájuk a pénzügyi termékek értékesítési céljainak teljesítése érdekében.

4.2Az EGSZB üdvözölné továbbá, ha az illetékes nemzeti szervek számára konkrétabb célokat tűznének ki a bevált gyakorlatok azonosításával és a célok kijelölésével kapcsolatban, illetve ha jelentés készülne a meghozott intézkedésekről mind a szokásos csatornákon keresztül (családok, iskolák, média, a civil társadalmi szervezetekkel folytatott partnerségek), mind pedig célzottabb módon, figyelmet fordítva a legkiszolgáltatottabb csoportokra – például a stabil vagy megbízható jövedelemforrással nem rendelkezőkre, a migránsokra és azokra, akik olyan döntések előtt állnak, amelyek hatással lesznek a megtakarításaikra.

4.3Az EGSZB hangsúlyozza, hogy még a legjobb pénzügyi oktatás sem változtat azon, hogy a fogyasztók és a pénzügyi tanácsadók között információs aszimmetria áll fenn. Fontos lenne, hogy a fogyasztók össze tudják hasonlítani az értékesítőket, hasonlóan ahhoz, mint amikor egészségügyi kérdésekben másodvéleményt kérnek, mindezt úgy, hogy nem áll rendelkezésükre valóban független és elfogulatlan tanácsadás.

4.4Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy a gyorsabb előrehaladás érdekében szabályozott független pénzügyi tanácsadók segítségével javítsák a szélesebb körű pénzügyi tervezési szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok elterjedését, például adókedvezmények révén, szem előtt tartva az egyenlő versenyfeltételeket is, mivel a jó pénzügyi tervezés – különösen a nyugdíjba vonulást követően – reziliensebbé teszi a fogyasztókat a pénzügyek terén.

4.5Az EGSZB támogatja a véleményvezérek marketingkommunikációs szabályozásba történő bevonását, és aggodalmát fejezi ki a megbízhatatlan – különösen az Európai Gazdasági Térségen kívüli – véleményvezéreknek a kriptoeszközök és nem engedélyezett termékek népszerűsítésében betöltött szerepe miatt.

4.6Az EGSZB üdvözli, hogy a tapasztalt és jól tájékozott befektetők lemondhatnak az alapértelmezett „lakossági” ügyfélként való besorolásról, de figyelmeztet arra, hogy ezt a folyamatot szigorú biztosítékokhoz kell kötni, elkerülendő, hogy a fogyasztókat a védelmüket szolgáló uniós fogyasztóvédelmi szabályokról való lemondásra ösztönözzék. Fontos, hogy azokra, akik úgy döntenek, hogy lemondanak az alapértelmezett „lakossági” ügyfélkategóriáról, továbbra is vonatkozzanak bizonyos biztosítékok, nemcsak az ismeretek vagy tapasztalatok hiányának, hanem a befektetési szolgáltatóval vagy vállalkozással szembeni egyenlőtlen tárgyalási pozíciónak az ellensúlyozása érdekében is. A fogyasztók túlbecsülhetik vagy eltúlozhatják befektetési ismereteiket vagy tapasztalataikat, hogy hozzáférhessenek az összetettebb termékekhez, vagy azokhoz, amelyek kockázati profilja nem megfelelő a hasonló helyzetben lévő átlagos fogyasztók számára.

5.Alapértelmezett fenntarthatóság

5.1Az EGSZB úgy véli, hogy számos tagállamban erős a kulturális preferencia az egyszerű termékek iránt, ami a bonyolultnak tartott pénzügyi szolgáltatásokkal, valamint a biztonság, a likviditás és a teljesítmény közötti egyensúly keresésével együtt azt eredményezi, hogy a lakossági megtakarítások nagy része bankbetétekben vagy bankszámlákon található. Ez viszont fenntartja a kkv-k banki finanszírozástól való folyamatos függőségét és a bankoknak a hitelnyújtásban betöltött domináns szerepét. A pénzügyi ágazat e társadalmi szerepe indokolja azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a hitelallokáció összhangban legyen más uniós szakpolitikákkal, például a zöld megállapodással és a fenntartható finanszírozási stratégiákkal. Az EGSZB úgy véli, hogy a kkv-k számára hozzáférést kell biztosítani az állami és magántámogatásokhoz annak érdekében, hogy könnyebben hozzájussanak az egyéni befektetőktől származó finanszírozáshoz, és jobban megismerhessék a rendelkezésükre álló eszközöket.

5.2Az EGSZB üdvözli a javasolt salátairányelvben foglalt intézkedéseket, amelyek célja a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletet kiegészítő fenntarthatósági célkitűzések nyilvánosságra hozatalának javítása, és célszerűnek tartja, hogy az Európai Bizottság gyorsítsa fel a 2018-ban indított, a lakossági pénzügyi termékek uniós ökocímkéjére vonatkozó projektjét 8 ; az EGSZB ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fenntartható finanszírozással kapcsolatos közzétételekről szóló rendeletben szereplő hatályos közzétételi intézkedések – például a zöld eszközök arányára vonatkozóan – nem elegendőek ahhoz, hogy teljes körű és részletes képet adjanak egy vállalatnak vagy alapnak a rendelet hatálya alá tartozó externáliákra gyakorolt hatásáról. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a lakossági befektetők számára hozzáférést kell biztosítani a releváns és – amennyiben a fogyasztók azt igénylik – részletes adatokhoz, például a rendelkezésre álló környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) minősítések eredményeihez, hogy objektív befektetési döntéseket hozhassanak az igények és szükségletek értékeléséből kiindulva, beleértve a fenntarthatóságot is, és ne legyenek kitéve olyan információs aszimmetriáknak, amelyek zöldrefestéshez és fogyasztóknak okozott károkhoz vezethetnek. Az EGSZB tudatában van annak, hogy a termékek előállítói számára iránymutatást kell biztosítani egy ilyen kiegészítő tájékoztatáshoz annak érdekében, hogy a tájékoztatás következetes legyen és elősegítse a termékek közötti összehasonlíthatóságot, ugyanakkor összhangban álljon a MiFID és a biztosítási értékesítésről szóló irányelv felhatalmazáson alapuló jogi aktusai szerinti, az ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak felmérésére vonatkozó követelménnyel.

5.3Az EGSZB ajánlja, hogy a fenntartható termékeket tegyék alapértelmezett lehetőséggé, többek között a pénzügyi technológiai helyzetekben is, adott esetben az igények és szükségletek vizsgálatának határain belül, kötelező hatásvizsgálat mellett, továbbá tiszteletben tartva azt az elvet, hogy az ügyfél szükségleteinek leginkább megfelelő terméket kínálják, szakszerű tanácsadás alapján. Mivel az ösztönzőkre nem vonatkozik teljes körű tilalom, olyan enyhítő intézkedéseket kell bevezetni, amelyek segítik a fogyasztókat abban, hogy önállóan jobb befektetési döntéseket hozzanak. Ahelyett, hogy a fogyasztóknak kérniük kellene a fenntartható terméket, inkább ezeknek kellene a normává válniuk – biztosítva a fogyasztók számára a választás lehetőségét, különösképp azért, mert a fogyasztók kétharmada 9 szeretné, hogy pénzét fenntartható módon fektessék be. Az olyan civil társadalmi kezdeményezések, mint a Fair Finance International 10 és a MeinFairMögen 11 segíthetik a fogyasztókat a viszonylag fenntartható termékportfólióval rendelkező szolgáltatók kiválasztásában. Uniós finanszírozás segítségével a fent említett civil társadalmi kezdeményezések a fizetési számlákon és bankokon túl a biztosítótársaságokra és a nyugdíjalapokra is kiterjeszthetők (vagy újak hozhatók létre), amint azt a hollandiai sikeres példa is mutatja 12 .

5.4Az EGSZB konkrét kezdeményezéseket szorgalmaz a pénzügyi termékek elméleti fenntarthatóságának méréséről a tényleges fenntarthatósági hatás mérésére való áttérés érdekében. Az EGSZB megjegyzi, hogy sok lakossági befektető számára a fenntarthatóságot a hatás határozza meg, ami természeténél fogva korlátozott, mivel a fogyasztók többsége olyan másodlagos piaci eszközökkel kereskedik, amelyek nem nyújtanak további forrásokat a zöld és digitális átálláshoz; az EGSZB ajánlja, hogy a lakossági befektetők hatásra irányuló preferenciáinak jobb összehangolása érdekében ösztönözzék őket arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak az elsődleges piacokon (pl. első nyilvános részvénykibocsátás), többek között a befektetéseik „addicionalitásáról” szóló jobb tájékoztatás révén.

6.Egyéb szempontok

6.1Fontos, hogy az Európai Bizottság lakossági termékekre vonatkozó horizontális szakpolitikája – melynek a jelenlegi stratégia az egyik fő, de nem az egyetlen pillére – foglalkozzon a pénzügyi és jelentéstételi szabályozás következetlenségeivel, hiányosságaival és átfedéseivel, amelyek hosszú ideje háttérbe szorultak a pénzügyi termékekről szóló uniós jogszabályok által alkalmazott elszigetelt megközelítés miatt.

6.2Az EGSZB ezért üdvözli, hogy az Európai Bizottság megpróbálja harmonizálni a fogyasztók tájékoztatását és védelmét azáltal, hogy egyre több lakossági befektetési terméket helyez a PRIIP-rendelet, a MiFID és a biztosítási értékesítésről szóló irányelv hatálya alá, de jobban örült volna egy a közzétételre vonatkozó horizontális jogszabálynak, mint további pénzügyi eszközök bevonásának a PRIIP-rendelet közzétételi szabályai alá, ami további bonyodalmakat okoz. Az EGSZB ezt olyan lehetséges megoldásnak tekinti, amelyre a következő jogalkotási ciklusban törekedni kell. Az EGSZB üdvözli továbbá a „legjobb érdek” fogalmára irányuló teszt bevezetését (MiFID 24. cikk és IDD 29b. cikk), valamint az előzetes költséginformációs követelményt, amely segíthet az értékesítési folyamat átláthatóbbá tételében, a bizalomépítésben, az összehasonlíthatóság javításában, és ezáltal növelheti a pénzügyi tanácsadás értékét, függetlenül attól, hogy a tanácsadást online vagy offline nyújtják-e.

6.3Az EGSZB üdvözli továbbá az Európai Bizottság azon döntését is, hogy konszolidálja az eddigi erőfeszítéseket és harmonizálja a kiemelt befektetői információkat az eszközosztályok között, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy tekintettel a biztosítási garanciák sajátosságaira, az Európai Bizottság nem látott lehetőséget arra, hogy a biztosításhoz kapcsolódó termékeket is integrálja a PRIIP-szabályozásba, ami javította volna az összehasonlíthatóságot a változatos termékkínálaton belül. Az a pragmatikus megoldás, hogy az új termékcsoportokat a PRIIP hatálya alá vonják, miközben egyes biztosítási alapú termékekre külön szabályokat tartanak fenn, ahelyett, hogy egy új, horizontális, a lakossági pénzügyi közzétételekről szóló jogalkotási eszközt javasolnának, állandósítja az elkülönített megközelítést, még akkor is, ha az eredmény nagyon hasonló. Ez akadályozhatja a terméktájékoztatókkal kapcsolatos keret jövőbeli kiegészítését vagy módosítását is, mivel azt nem egyetlen jogi eszközben határozzák meg.

6.4Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság régóta esedékes „elsősorban digitális” szemléletét, különösen a digitális közzétételek területén, de figyelmeztet arra, hogy „fizikai adathordozón” történő közzétételeket vizsgáltak és építettek be a jogszabályokba annak biztosítása érdekében, hogy a legfontosabb információk a fogyasztók tudomására kerüljenek. Az EGSZB figyelmeztet arra, hogy technikai szinten szükséges a digitális közzétételek fogyasztói viselkedés szempontjából történő vizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók a szerződés megkötésekor megismerjék és megértsék a fontos információkat, és azokat ne lehessen (mélyen) elrejteni a digitális közzétételekben.

6.5Az EGSZB fenntartásainak ad hangot a lakossági befektetési stratégia hatásával kapcsolatban, mivel az abban javasolt intézkedések meghatározó elemeit olyan alárendelt szinten kívánják meghatározni, ami nem az uniós jogalkotási eljárás közvetlen része, és az EGSZB-nek nincs lehetősége arra, hogy miután megvizsgálta a megfelelő fogyasztói tesztek eredményeit, hivatalosan kifejtse a szervezett civil társadalom véleményét ezen a szinten.

6.6Az EGSZB megjegyzi továbbá, hogy a hatásvizsgálat nem tartalmaz különböző szakpolitikai alternatívákat elemző „versenyképességi ellenőrzést”, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság elnöke korábban kötelezettséget vállalt arra, hogy rendszeresen elvégzi ezt a vizsgálatot. A versenyképességi ellenőrzésnek holisztikus megközelítést kell alkalmaznia, és nemcsak az uniós pénzügyi piaci szereplők versenyképességének kérdésével kell foglalkoznia, hanem azzal is, hogy milyen következményekkel jár, ha a lakossági befektetők nagyobb részt vállalnak az uniós reálgazdasági vállalatok finanszírozásában.

III.JAVASOLT MÓDOSÍTÁSOK AZ IRÁNYELVHEZ

COM(2023) 279 final - 2023/0167 (COD)

1. módosítás

a 2. ajánláshoz kapcsolódik

1. cikk (13) bekezdés, amely beilleszti a 24a. cikket a 2014/65/EU irányelvbe (MiFID)

2. módosítás

a 2. ajánláshoz kapcsolódik

2. cikk 45. pont 13

amely beilleszti a 29a. cikket az (EU) 2016/97 irányelvbe (IDD)

3. módosítás

a 3. ajánláshoz kapcsolódik

(36a) preambulumbekezdés

4. módosítás

a 4. ajánláshoz kapcsolódik

1. cikk (13) bekezdés, amely beilleszti a 24d. cikket a 2014/65/EU irányelvbe (MiFID)

5. módosítás

a 4. ajánláshoz kapcsolódik

Az (EU) 2016/97 irányelv (IDD) 10. cikkét módosító 2. cikk (29) bekezdése b) pontjának i. alpontja

6. módosítás

az 5. ajánláshoz kapcsolódik

A 2014/65/EU irányelv (MiFID) 25. cikkét módosító 1. cikk (14) bekezdése

7. módosítás

a 6. ajánláshoz kapcsolódik

Az (EU) 2016/97 irányelv (IDD) 23. cikkét módosító 2. cikk (39) bekezdése

IV.JAVASOLT MÓDOSÍTÁSOK A RENDELETHEZ

COM(2023) 278 final - 2023/0166 (COD)

1. módosítás

az 5. ajánláshoz kapcsolódik

Az 1286/2014/EU rendelet (MiFIR) módosításáról szóló 1. cikk (5) bekezdése d) pontjának ga) alpontja

Kelt Brüsszelben, 2023. október 3-án.

Sandra PARTHIE

az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció elnöke

_____________

(1)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/92/EU irányelve (2014. július 23.) a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról.

(2)    Az Európai Parlament és a Tanács 2009/103/EK irányelve (2009. szeptember 16.) a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről.

(3)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (átdolgozás).

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (átdolgozott szöveg).

(5)    A páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott biometrikus kockázatok.

(6)    Az ESMA ajánlásának megfelelően: https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/2023-08/ESMA22-1669215091-5358_Board_of_Supervisors_July_2023_-_summary_of_conclusions.pdf , 5. oldal, 9. pont.

(7)     https://www.verbraucherzentrale.de/beratung , https://www.verbraucherzentrale.de/ueber-uns , https://www.test-achats.be/invest .

(8)     https://susproc.jrc.ec.europa.eu/product-bureau/product-groups/432/home.

(9)    2° Investing Initiative (2020), A Large Majority of Retail Clients Want to Invest Sustainably,
https://2degrees-investing.org/resource/retail-clients-sustainable-investment/ .

(10)     https://fairfinanceguide.org/ .

(11)     https://www.meinfairmoegen.de/ .

(12)     https://eerlijkegeldwijzer.nl/pensioenwijzer/ .

(13)    Az Európai Bizottság javaslatának angol nyelvű változata számozási hibát tartalmaz a 2. cikkben. Az 1. cikk 25. pontja és a 2. cikk 1. pontja után a következő pont a 2. cikk 26. pontjaként szerepel a 2. cikk 2. pontja helyett. Ez a módosítás az Európai Bizottság számozását követi az egyértelműség érdekében.