1.Következtetések és ajánlások

1.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság régóta várt kezdeményezését a 21. századi társasági adózási stratégiáról. Az EGSZB határozottan támogatja és nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság összehangolja munkáját a nemzetközi tárgyalásokkal és megállapodásokkal.

1.2Az EGSZB hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni a határokon átnyúló beruházásokat, és csökkenteni kell a vállalkozások megfelelési költségeit, miközben az európai gazdaságot környezetbarátabbá és digitalizáltabbá kell tenni.

1.3Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy folytassa a helyreállítási stratégiát támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló cselekvési terv 1 végrehajtását, figyelembe véve az EGSZB véleményét a méltányos és egyszerű adózásra vonatkozó intézkedéscsomagról 2 .

1.4Az EGSZB üdvözli, hogy a G20-ak pénzügyminiszterei jóváhagyták a 2021. október 8-án, az inkluzív keret 140 országából 136 által aláírt megállapodást, melynek célja egy globális és konszenzuson alapuló megoldáscsomag kidolgozása az adóztatási jogok országok közötti elosztásának módjáról. Az EGSZB ugyanakkor rámutat az ilyen ambiciózus célkitűzések összetettségének következményeire, és az 1. és 2. pillér (a csomag) egységes, globálisan összehangolt és koordinált végrehajtását szorgalmazza.

1.5Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az adócsomagot mind az Unióban, mind pedig a főbb kereskedelmi partnerországokban egyszerre kell bevezetni. Ha az 1. pillér nem kerül egyidejűleg bevezetésre az Egyesült Államokban és más jelentős kereskedelmi partnerországokban, az európai vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek.

1.6Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Európában pontosan ugyanazok a szabályok lépjenek életbe a 2. pillérre és a tényleges társasági minimumadóra vonatkozóan, mint a globális megállapodásban kidolgozott komplex szabályok. A tagállamoknak ezért elegendő időt kell hagyniuk arra, hogy az irányelv elfogadása előtt rendelkezésre álljon a végleges, elfogadott szöveg.

1.7A tényleges adókulcs (ETR) kiszámítása annak meghatározására szolgál, hogy egy adott multinacionális vállalatcsoport tényleges adókulcsa meghaladja-e a szóban forgó adójogrendszer minimális adókulcsát. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tényleges adókulcsok kiszámítására vonatkozó követelményeknek az elfogadott globális megközelítést kell követniük, hogy az adminisztratív költségek ne növekedjenek.

1.8Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy ajánlást adjon ki a tagállamok számára, lehetővé téve a veszteségek visszamenőleges elhatárolás útján történő kompenzálását.

1.9Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságot a pénzmosást, a magánszemélyek és vállalatok agresszív adótervezését és az adókijátszást célzó fedőcégekkel folytatott visszaélések elleni küzdelemben. Az EGSZB várja, hogy kifejthesse véleményét a fedőcégekkel folytatott visszaélésekkel foglalkozó konkrét javaslatról.

1.10Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatás (DEBRA) létrehozására. Az új környezetbarát technológiákba történő beruházások komoly kockázatot jelentenek a befektető számára. Ilyen helyzetekben a tőkefinanszírozás különösen fontos, és az adórendszerekbe beépített, a tőkefinanszírozással szembeni alapvető előítéletet kezelni kell.

1.11Az EGSZB üdvözli a Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keretet (BEFIT), amely egységes társasági adózási szabálykönyvet tartalmat, és várja, hogy megvizsgálhassa a részletes javaslatot.

1.12Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a társasági adózásra vonatkozó stratégia szerves részeként foglalkozzon a határokon átnyúló távmunka helyzetével.

1.13Egy másik terület, amelyet felül kell vizsgálni, a héa hatálya. Mentességek és a kiskapuk bonyolítják a helyzetet, és egyenlőtlen versenyfeltételeket, valamint elmaradt adóbevételeket eredményeznek. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a hozzáadottértékadó-rendszer alkalmazási körét.

2.Az európai bizottsági javaslat

2.1A 21. század társasági adózásáról szóló európai bizottsági közlemény célja, hogy megoldást találjon a Covid-járvány mellett az évek során kialakult főbb kihívásokra.

2.2Az Uniónak szilárd, hatékony és méltányos adókeretre van szüksége, amely kielégíti a közfinanszírozási igényeket, de ezzel egyidejűleg a méltányos, fenntartható és inkluzív növekedés, és a munkahelyteremtéshez hozzájáruló beruházások számára kedvező környezet létrehozásával a helyreállítást, valamint a zöld és digitális átállást is támogatja.

2.3Az adórendszer várhatóan hozzájárul az olyan szélesebb körű uniós szakpolitikákhoz, mint például az európai zöld megállapodás, az Európai Bizottság digitális menetrendje, az új európai ipari stratégia és a tőkepiaci unió. Az adózásnak a digitális átállást olyan környezet biztosításával is elő kell segítenie, amelyben a digitális vállalkozások sikeresen működhetnek.

2.4Az Európai Bizottság közleménye megfelelő figyelmet fordít a BEPS projekt eredményeire, és foglalkozik a nemzetközi társaságiadó-rendszer reformjával, amelyet a G20-ak megbízásából az OECD vezetett. A reformcsomag két pillérből áll. Az 1. pillér célja, hogy a nemzetközi adószabályokat az új üzleti modellekhez igazítsa, amelyek lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy fizikai jelenlét nélkül folytassanak üzleti tevékenységet 3 .

2.5A 2. pillér viszont csökkenti az adóversenyt azáltal, hogy 15 százalékos minimális tényleges társaságiadó-kulcsot határoz meg 4 .

2.6Amint a többoldalú egyezmény keretében megállapodás születik, a csomag alkalmazása kötelezővé válik, és az Európai Bizottság egy irányelvre tesz majd javaslatot az EU-ban történő végrehajtásáról.

2.7Az Európai Bizottság egy, az Unió területén székhellyel rendelkező és a 2. pillér hatálya alá tartozó nagyvállalatok tényleges társaságiadó-kulcsának éves közzétételére vonatkozó új javaslatot is elő fog terjeszteni, a 2. pillér szerinti számításokhoz elfogadott módszertant alkalmazva.

2.8Az EU az átláthatóság javítására irányuló törekvésének részeként további lépéseket fog tenni a fedőcégek – azaz érdemi képviselettel és tényleges gazdasági tevékenységgel nem vagy csak minimális mértékben rendelkező társaságok – adózási célú visszaélésekre történő használatának felszámolására, egy új jogalkotási kezdeményezés révén, melynek célja a magánszemélyek és vállalatok agresszív adótervezésének, adókijátszásának vagy pénzmosásának megakadályozása.

2.9Az Európai Bizottság stratégiája a hitelfinanszírozás társasági adózás terén való adóelőnyével is foglalkozik, egy tőkefinanszírozásra vonatkozó támogatási rendszeren (DEBRA) keresztül, vonzóbbá téve a saját tőkéből történő finanszírozást.

2.10Az Európai Bizottság várhatóan visszavonja a közös összevont társaságiadó-alapra (KÖTA) 5 vonatkozó, függőben lévő javaslatait, amint a belső piac megerősítésére vonatkozó új javaslat elkészül. Ez egy új, a vállalkozások európai társasági adóztatására vonatkozó keret lesz, BEFIT néven (Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret).

2.11A BEFIT-javaslat az 1. és a 2. pillérre épül. E javaslat tervezése során az Európai Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal, figyelembe fogja venni az Európai Parlament véleményét, és egyeztetni fog az üzleti szektorral és a civil társadalmi csoportokkal is.

2.12Az Európai Bizottsági stratégiája ajánlást tartalmaz a tagállamok számára, hogy tegyék lehetővé a veszteségek visszamenőleges elhatárolás útján történő kompenzálását, azzal a céllal, hogy a vállalatok számára az Unió egész területén egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek. Az ajánlás a 2020-as és 2021-es adóévre vonatkozik.

3.Általános megjegyzések

3.1Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság régóta várt kezdeményezését a 21. századi társasági adózási stratégiáról. Az EGSZB határozottan támogatja és nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság összehangolja munkáját a nemzetközi tárgyalásokkal és megállapodásokkal.

3.2Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság törekvését, hogy az adópolitikai menetrenddel hozzájáruljon a méltányos és fenntartható növekedés lehetővé tételének átfogó célkitűzéséhez, az olyan szélesebb körű uniós szakpolitikák támogatásával, mint például az európai zöld megállapodás, az Európai Bizottság digitális menetrendje, az európai ipari stratégia és a tőkepiaci unió.

3.3Az EGSZB hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni a határokon átnyúló beruházásokat, és csökkenteni kell a vállalkozások megfelelési költségeit, miközben az európai gazdaságot környezetbarátabbá és digitalizáltabbá kell tenni.

3.4Az EGSZB aggodalmát fejezi ki az adórés miatt, annak ellenére, hogy a GDP-hez viszonyított társaságiadó-bevételek az elmúlt évtizedben átlagosan stabilak voltak, sőt növekedtek.

3.5Az EGSZB osztja az Európai Bizottság azon nézetét, hogy a kormányok az adókikerülés és az adókijátszás ellen egyre szövevényesebb intézkedéseket kezdtek elfogadni, tovább bonyolítva a már amúgy is komplikált rendszert. Az EGSZB olyan szilárd, hatékony és igazságos adózási keretet sürget, amely megszünteti az adóalap-erózióra és a nyereségátcsoportosításra irányuló magatartásformák mögöttes ösztönzőit.

3.6Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy értékelje az elmúlt hat évben bevezetett adókijátszás elleni jogszabályok hatását.

3.7Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy folytassa a helyreállítási tervet támogató igazságos és egyszerű adózásra irányuló cselekvési terv 6 végrehajtását, figyelembe véve az EGSZB véleményét a méltányos és egyszerű adózásra vonatkozó intézkedéscsomagról 7 . Az EGSZB fontosnak tartja, hogy az európai gazdaság termelékenységét legalább a versenytársak szintjére emeljük. Az adó csak egyike a termelékenységet befolyásoló tényezőknek, de fontos tényező 8 .

4.Részletes megjegyzések

4.1Az EGSZB üdvözli, hogy a G20-ak pénzügyminiszterei jóváhagyták a 2021. október 8-án, az inkluzív keret 140 országából 136 által aláírt megállapodást, melynek célja egy globális és konszenzuson alapuló megoldáscsomag kidolgozása az adóztatási jogok országok közötti elosztásának módjáról 9 . Az EGSZB ugyanakkor rámutat az ilyen ambiciózus célkitűzések összetettségének következményeire, és az 1. és 2. pillér egységes, globálisan összehangolt és koordinált végrehajtását szorgalmazza. Ebben az összefüggésben az uniós javaslatoknak figyelembe kell venniük az olyan uniós jogi követelmények sajátosságait, mint a letelepedés szabadsága és a megkülönböztetésmentesség.

4.2Az EGSZB megjegyzi, hogy a megállapodás részleteinek a kidolgozásához még sok munkára van szükség. Rendkívül fontos, hogy számos technikai kérdésben megállapodásra jussanak. A szabályok uniós szintű végrehajtásakor azok a vállalatok, melyek székhelye az EU-ban található, nem kerülhetnek versenyhátrányba más, jelentős joghatóságok területén működő versenytársaikkal szemben 10 .

4.3Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az adócsomagot nem csak az Unióban, hanem a főbb kereskedelmi partnerországokban is egyszerre kell bevezetni. Ha az 1. pillér nem kerül egyidejűleg bevezetésre az Egyesült Államokban és más jelentős kereskedelmi partnerországokban, az európai vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnek. Ezért a kereskedelmi partnerekkel össze kell hangolni a többoldalú egyezmény végrehajtását és alkalmazását is.

4.4Az EGSZB hangsúlyozza a jogszabályok átültetésének és annak fontosságát, hogy pontosan ugyanazok a szabályok lépjenek életbe a 2. pillér irányelvére és a tényleges társasági minimumadóra vonatkozóan, mint a globális megállapodásban kidolgozott komplex szabályok. A tagállamoknak ezért elegendő időt kell hagyniuk arra, hogy az irányelv elfogadása előtt rendelkezésre álljon a végleges, elfogadott szöveg 11 .

4.5Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy ajánlást adjon ki a tagállamok számára, lehetővé téve a visszamenőleges elhatárolás útján történő kompenzálást. Ezek a szabályok azonban nemcsak világjárvány esetén, hanem normál körülmények között is fontosak. Egy vállalat adott idő alatt elért nettó nyereségét a társasági adó hatálya alá kell vonni.

4.6Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságot a pénzmosást, a magánszemélyek és vállalatok agresszív adótervezését és az adókijátszást célzó fedőcégekkel folytatott visszaélések elleni küzdelemben. Az EGSZB várja, hogy kifejthesse véleményét a fedőcégekkel folytatott visszaélésekkel foglalkozó konkrét javaslatról.

4.7Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatás létrehozására. Az új környezetbarát technológiákba történő beruházások nagy kockázatot jelentenek a befektető számára. Ilyen helyzetekben a tőkefinanszírozás különösen fontos, és az adórendszerekbe beépített, a tőkefinanszírozással szembeni alapvető előítéletet kezelni kell 12 .

4.8Az EGSZB megjegyzi, hogy a tőkefinanszírozást mind vállalati, mind részvényesi szinten kedvezőbb helyzetbe lehetne hozni. Fontos, hogy az adóügyi megítélés ne ösztönözzön arra, hogy a pénzeszközöket egyik szintről a másikra csatornázzák át.

4.9Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy ha a társasági adó jogszabályban előírt mértéke növekszik, a levonható kamat mértéke nő, és gazdaságilag kedvezőbbé válik a vállalatok számára a hitelen keresztül történő beruházás. A magasabb inflációs ráta és a magasabb kamatlábak hasonló hatást gyakorolnának, azaz tovább erősítenék a hitelből történő finanszírozás adóelőnyét 13 . Mivel egy ilyen fejlemény nem zárható ki, az Európai Bizottság küszöbön álló kezdeményezése annál inkább is üdvözlendő és fontos.

4.10Az EGSZB üdvözli a BEFIT célkitűzéseit, és várja, hogy megvizsgálhassa a részletes javaslatot. A javaslatnak figyelembe kell vennie a különböző tagállamok által hagyományosan elfogadott, a szövetkezetek és biztosító egyesületek bizonyos formáira alkalmazandó különleges jogi szabályozást. Az EGSZB arra biztatja az Európai Bizottságot, hogy az előrelépés és az elfogadás érdekében vonja be az érdekelt feleket és a civil társadalmat a vitákba.

5.Néhány további terület, amellyel a 21. századi adópolitikának foglalkoznia kell

5.1Az EGSZB úgy véli, hogy a világjárvány sokak munkahelyét megváltoztatta, gyakoribbá téve a távmunkát az elkövetkező években. A határokon átnyúló távmunka adózási következményei kérdéseket vetnek fel mind a vállalkozások, mind a munkavállalók számára. Egy vállalat esetében nem szándékolt állandó telephely keletkezhet, annak adózási következményeivel együtt. A munkavállalók több ország adózási követeléseivel szembesülhetnek, miközben szociális juttatásaik és védelmük sérülhet. Mindez a nyugdíjjogosultságot is érintheti.

5.2Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy a társasági adózásra vonatkozó stratégia szerves részeként foglalkozzon a határokon átnyúló munka helyzetével.

5.3Egy másik terület, amelyet felül kell vizsgálni, a héa hatálya. Mentességek és a kiskapuk bonyolítják a helyzetet, és egyenlőtlen versenyfeltételeket, valamint elmaradt adóbevételeket eredményeznek. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a hozzáadottértékadó-rendszer alkalmazási körét.

Kelt Brüsszelben, 2022. február 23-án.

Christa SCHWENG
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

_____________

(1)     COM(2020) 312 final .

(2)       HL C 155., 2021.4.30., 8. o.

(3)      Az alkalmazási körbe tartozó vállalatok a 20 milliárd eurót meghaladó globális árbevétellel és 10% feletti nyereségességgel (adózás előtti nyereség/bevétel) rendelkező multinacionális vállalatok. A nyereséget egy átlagolási mechanizmus segítségével számolják ki, a forgalmi küszöbértéket 10 milliárd euróra csökkentve, ami függ a sikeres végrehajtástól, beleértve az adóbiztonságot is. A vonatkozó vizsgálat a megállapodás hatálybalépését követő 7. évben kezdődik, és legfeljebb egy év alatt zajlik le. A nyersanyag-kitermelés és a szabályozott pénzügyi szolgáltatások nem tartoznak ide. https://www.oecd.org/tax/beps/statement-on-a-two-pillar-solution-to-address-the-tax-challenges-arising-from-the-digitalisation-of-the-economy-october-2021.pdf .

(4)      A második pillér a következőkből áll: a) két egymásra épülő belföldi szabály, együttesen a globális adóalap-erózió elleni szabályok (GloBE): i. egy jövedelembeszámítási szabály (IIR), amely szerint az anyavállalat egy kiegészítő (top-up) adót fizet a leányvállalata nem elégséges mértékben adózott jövedelme után; és ii. az aluladóztatott kifizetési szabály (UTPR), amely szerint amennyiben egy leányvállalat nem köteles az IRR alapján adózni, az anyavállalat adóalapját nem lehet költségekkel csökkenteni, vagy az alacsony adózású jövedelem mértékének megfelelően ki kell igazítani; és b) a kettős adóztatási egyezményeken alapuló szabály (STTR), melynek értelmében a forrásországok korlátozott forrásadót vethetnek ki a kapcsolt felek között történő, minimális adókulcs alatti adóköteles kifizetésekre. Az STTR a GloBE szabályai alapján fedezett adóként lesz jóváírható. A GloBE-szabályok azokra a multinacionális vállalatokra lesznek érvényesek, melyek elérik a BEPS 13. intézkedésében meghatározott 750 millió eurós küszöbértéket (országonkénti jelentéstétel). Az országok szabadon alkalmazhatják az IIR-t a területükön székhellyel rendelkező multinacionális vállalatokra, még akkor is, ha azok nem érik el a küszöbértéket. Az IIR és az UTPR által használt minimális adókulcs 15%. https://www.oecd.org/tax/beps/statement-on-a-two-pillar-solution-to-address-the-tax-challenges-arising-from-the-digitalisation-of-the-economy-october-2021.pdf .

(5)     COM(2016) 685 final és COM(2016) 683 final .

(6)     COM(2020) 312 final .

(7)       HL C 155., 2021.4.30., 8. o.

(8)      Számos jelentés jut arra a következtetésre, hogy a társasági adók növekedésre és termelékenységre gyakorolt hatása különösen káros. Ezt a következtetést az OECD számos alkalommal levonta, lásd például: (2010). ”Tax and Economic Growth„, OECD Economics Department Working Paper 620. szám vagy  Tax Policy Reform and Economic Growth, OECD (2010).  A következtetés szempontjából fontos tényező a társasági adónak a munkavállalókra, különösen az alacsonyan képzett munkavállalókra való áthárítása, valamint a beruházásokra gyakorolt negatív hatás. Más adók, például a munkából származó jövedelemre kivetett adók is negatívan hathatnak a növekedésre és a termelékenység alakulására.

(9)      Az adószabályok a küszöbérték feletti valamennyi vállalatra vonatkoznak, függetlenül attól, hogy mely ágazatokban tevékenykednek. Ez nem csak az úgynevezett digitális üzleti modellekre vagy fogyasztóbarát vállalkozásokra vonatkozik.

(10)      Az UTPR-szabály hiányában, és amennyiben az IIR nem vonatkozik a belföldi ügyekre, olyan helyzet állna elő, amelyben a külföldi multinacionális vállalatcsoportok, beleértve az amerikai csoportokat is, csak a minimális ETR-t alkalmaznák a határokon átnyúló ügyletek során. Ennek az lenne a hatása, hogy belföldi leányvállalataik továbbra is védve maradnának a minimális tényleges adókulccsal szemben: ebben az esetben az amerikai/külföldi székhelyű vállalkozások alacsony adózású belföldi leányvállalatai továbbra is részesülnének például a K+F célú adójóváírásból, és a megállapított minimum alatti adókulcsot fizetnének, miközben az uniós székhelyű vállalkozások és belföldi leányvállalataik K+F adójóváírását semlegesítené a kiegészítő adó, ha saját belföldi ETR-jük a megállapított minimum alá csökkenne.

(11)      Ha az OECD/inkluzív keretmegállapodásban foglalt összes szabály még nem ismert abban az időpontban, amikor a tagállamok megállapodnak az irányelvről, meg kell kezdeni az irányelv módosítását annak érdekében, hogy a globális megállapodást uniós megállapodásba ültessék át. Néhány tagállam ellenezheti az irányelv ilyen módosítását. A megfelelő és teljes körű átültetés érdekében az irányelvről való megállapodás előtt teljes mértékben ki kell dolgozni és meg kell ismerni a globális megállapodást.

(12)      Lásd az EGSZB „ A társasági adók szerepe a vállalatirányításban” című, folyamatban lévő véleményét, HL C (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(13)      Lásd :  The Taxation of Income from Capital, Mervyn King and Don Fullerton, The University of Chicago Press and NBER (1984) .