INT/935

Az új iparstratégia frissítése

VÉLEMÉNY
„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció.
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A 2020. évi új iparstratégia frissítése: Erősebb egységes piac kiépítése Európa fellendülése érdekében
[COM(2021) 350 final]

Előadó: Sandra PARTHIE

Társelőadó: Dirk BERGRATH

1.Következtetések és ajánlások

1.1Egy koherens iparstratégiának két tényezőre: a világjárvány utáni helyreállításra és újjáépítésre, illetve a rezilienciára kell összpontosítania. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a zöld és digitális jövőt szolgáló átállási pályák közös létrehozására irányuló felhívást, és hangsúlyozza, hogy ezt az iparral, a hatóságokkal, a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel partnerségben kell megvalósítani. Az EGSZB szerint az iparstratégia sikeres és koherens végrehajtásának első lépése a versenyképességre és az innovációra összpontosító megfelelő keret kialakítása. Ezzel a két kérdéssel – egyértelmű célokat kitűzve – minden ökoszisztéma kapcsán foglalkozni kell.

1.2Ezzel összefüggésben az EGSZB olyan célzott fő teljesítménymutatókat szorgalmaz, amelyek nemcsak az ökoszisztéma versenyképességét mérik, hanem horizontális kérdéseket is, és hangsúlyozza, hogy rendszeresen értékelni kell a kiválasztott mutatókat, és idővel módosítani kell azokat vagy le kell cserélni őket.

1.3Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság meg akarja tartani, illetve növelni akarja az európai ipari és feldolgozóipari bázist, és hangsúlyozza, hogy a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek kulcsszerepük van, és be kell vonni őket az európai ipar jövőjének megtervezésébe. Az EGSZB kéri továbbá, hogy a klímasemlegesség és a digitális átállás megvalósítása érdekében tervezett intézkedéseket hangolják össze a társadalmi jóllét és a fenntartható növekedés célkitűzésével.

1.4Az EGSZB egyetért azzal, hogy az értékláncok rezilienciája egyre fontosabbá vált, és támogatja az ellátási láncok biztosítása és a vállalkozások rezilienciájának fokozása érdekében tett európai bizottsági erőfeszítéseket, mivel ez fontos az európai uniós gazdaság számára, főként hogy a Covid19-világjárvány váratlan hiányosságokra világított rá, többek közt az egységes piacon is.

1.5A világjárvány egyes területeken sajnálatos módon hozzájárult a fejlett és a kevésbé fejlett uniós tagállamok közötti szakadék mélyítéséhez. Ez tovább veszélyezteti a társadalmi és gazdasági kohéziót. A Next Generation EU példa nélküli eszköz ahhoz, hogy az EU enyhíteni tudja ezt a hatást, ezért fel kell használni az európai tagállamok és régiók közötti konvergencia javítására, többek között a fenntartható és digitális Európára való kettős átállás tekintetében is.

1.6Az ipari szövetségek sikeres módszernek bizonyulnak a nagyszabású és határokon átnyúló ipari projektek fejlesztéséhez a stratégiai területeken. Ezek az ipari szövetségek a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel együtt alapvetően fontosak a helyreállításhoz, valamint az európai szabványok és kulcstechnológiák előmozdításához, különösen azokon a területeken, ahol a piac erre önmagában nem képes vagy torzul.

1.7Véleményünk szerint az ilyen projektek sikeres végrehajtásához szoros párbeszédre van szükség a munkavállalók képviselőivel és a szakszervezetekkel, valamint a vállalatok képviselőivel és a munkáltatói szervezetekkel, hogy a lehető legjobban bevonjuk a szakértelmüket, és csökkentsük az átalakítással kapcsolatos bizonytalanságokat. Ezeket hatásvizsgálattal kell kiegészíteni arra vonatkozóan, hogy a dekarbonizációs folyamatok milyen hatást gyakorolnak az értékteremtésre, a foglalkoztatásra, valamint a dekarbonizált ipari termeléshez és a körforgásos gazdasághoz szükséges készségekre.

1.8Rendkívül fontos, hogy egyértelmű és megfelelő intézkedéseket határozzanak meg az európai mkkv-k 1 támogatására, és az EGSZB támogatja azt a szándékot, hogy biztosítsanak hozzáférhető támogatást a különböző méretű vállalkozások számára az innovációhoz és a digitalizáció teljes körű bevezetéséhez. A vállalatok munkaerő-felvételi nehézségeinek enyhítése és a képzett munkaerő vonzása érdekében felül kell vizsgálni egyes szakpolitikákat, valamint vállalkozásbarát környezetre, továbbá beruházásokra van szükség a szociális infrastruktúra, a munkavállalók készségei és képzése, valamint a tisztességes munkakörülmények terén.

1.9A stratégiai értékláncokban mutatkozó hiányosságok, valamint a szakképzett munkaerő hiánya aláássa az európai iparágak azon képességét, hogy gyorsan kilábaljanak a világjárványból. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok és az EU – többek között az újraiparosítás, a körforgásos gazdaság, a kereskedelempolitika és a készségekre irányuló intézkedések révén – határozottan fellépjenek a stratégiai függőségek 2 kezelése érdekében. Általában a vállalkozások vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy felülvizsgálják és átalakítsák ellátási láncaikat, ezért támogatni kell őket ebben a törekvésben.

1.10Az EU-nak – a befektetők vonzása és a gazdasági tevékenységek támogatása érdekében – nyitottnak, tisztességesnek és értékalapúnak kell maradnia. Az EGSZB mindazonáltal támogatja a nyitott és tisztességes egységes piacot, amely segít abban, hogy az európai vállalatok versenyképesek legyenek a külföldi piacokon is, ezért arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a beruházások olyan digitális megoldásokba irányuljanak, amelyek hozzáadott értéket teremtenek az európai gazdaságok számára. A gazdaság digitalizációját inkluzív módon kell előmozdítani, megakadályozva a digitális diszkrimináció minden formáját.

1.11Az EGSZB úgy véli, hogy a külföldi támogatásokból eredő tisztességtelen verseny elleni küzdelemre irányuló, az Európai Bizottság által bejelentett intézkedéscsomagnak eszközként kell szolgálnia Európa újraiparosításához és iparági értékláncainak támogatásához is. Az EGSZB támogatja továbbá az európai termelési láncok feltérképezését, az ipart állítva ennek az újjászervezésnek a középpontjába, és az európai szabványok jobb globális szintű érvényesítésére szólít fel.

2.Az Európai Bizottság közleménye

2.1A közlemény a 2020. március 10-én közzétett, „Új európai iparstratégia” című dokumentum frissített változata. A frissítés célja a világjárvány okozta válság európai gazdaságra és iparra gyakorolt hatásának feltérképezése. A közlemény ismerteti a válságból levont tanulságokat, és három fő témakörben határozza meg a szakpolitikai prioritásokat:

-az egységes piac ellenálló képességének erősítése;

-Európa stratégiai függőségeinek kezelése;

-az európai uniós ipar zöld és digitális átállásának felgyorsítása.

2.2A frissített változat továbbá értékelést ad az egységes piac ellenálló képességéről és működéséről, felméri az egyes ipari ökoszisztémák szükségleteit, azonosítja a kulcsfontosságú sérülékeny ökoszisztémákban mutatkozó stratégiai függőségeket, és javaslatot tesz a stratégia végrehajtásának nyomon követésére szolgáló fő teljesítménymutatókra (KPI-k). Foglalkozik a kkv-k dimenziójával is, testre szabott pénzügyi támogatást és intézkedéseket javasolva a kkv-k és az induló vállalkozások segítéséhez a kettős átállás megvalósításában.

3.Általános észrevételek

3.1Az EGSZB üdvözli az iparstratégia frissítését. A stratégiát felül kellett vizsgálni, hiszen a Covid19-válság az európai gazdaságot, az ipari értékláncokat, a mikro-, kis- és középvállalkozásokat és a polgárokat – különös tekintettel a fiatalokra, a munkájukat elvesztőkre, az alacsony jövedelműekre, a kiszolgáltatott csoportokra, például a fogyatékkal élőkre és a nőkre – egyaránt nyomás alá helyezte. Az ellátási láncokban további gyenge pontokra, függőségekre és hiányosságokra derült fény, és ezek sikeres kezeléséhez tényeken alapuló értékelésre van szükség. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság meg akarja tartani és növelni akarja az európai ipari és feldolgozóipari bázist, és hangsúlyozza, hogy a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek kulcsszerepük van, és be kell vonni őket az európai ipar jövőjének megtervezésébe. Az EGSZB különösen hangsúlyozza, hogy a szociális párbeszédnek, a szociális partnereknek, a kollektív tárgyalásoknak és a munkavállalók bevonásának, valamint a civil társadalom szerepvállalásának döntő szerepe van a versenyképes iparpolitika megvalósításában.

3.2Mivel azonban a Covid19 előtti kihívások sem szűntek meg, a 2020. évi európai iparstratégiában javasolt intézkedésekkel is meg kell teremteni az összhangot. A fellendülés időigényes lesz, és az európai iparágaknak, vállalatoknak és munkavállalóknak folyamatos támogatásra lesz szükségük a folyamat során. Az átmenet által támasztott kettős kihívás – az éghajlatváltozás kezelése és a digitalizáció előmozdítása – erőfeszítéseket követel meg a vállalatoktól és a hatóságoktól, és ezért annak központi szerepet kell játszania egy modern európai iparstratégiában. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a klímasemlegességre és a digitális átállásra irányuló intézkedéseknek összhangban kell lenniük a társadalmi jóllét és a fenntartható növekedés célkitűzésével, hogy olyan igazságos átmenet valósulhasson meg, amelyben senki sem marad le. A Covid-19-válságból történő kilábalásra való összpontosítás mellett elengedhetetlen, hogy hosszabb távú perspektíva álljon rendelkezésre a zöld és digitális átmenet, valamint általában a termelékenység és a versenyképesség vonatkozásában.

3.3Az EGSZB egyetért azzal, hogy egyre fontosabbá vált az értékláncok rezilienciája, és támogatja az ellátási láncok biztosítása és a vállalkozások rezilienciájának fokozása érdekében tett európai bizottsági erőfeszítéseket, mivel ez fontos az európai uniós gazdaság számára, a Covid19-világjárvány pedig váratlan hiányosságokra világított rá, többek közt az egységes piacon is. Az európai ipari bázist erős horizontális iparpolitikának kell támogatnia anélkül, hogy a piaci eredményekbe diszkrecionálisan beavatkozna. Az EGSZB felhívja a figyelmet az innováció fontosságára. Az ellátásbiztonság megfelelő szintjének megtalálására irányuló módozatok kidolgozása és a zavarok kezeléséhez szükséges képességek megerősítése a politikai, de mindenekelőtt a vállalati szereplők feladata kell, hogy legyen.

3.4A készségek döntő fontosságúak a kettős átmenet támogatása és a fellendüléshez való hozzájárulás érdekében. Az EU kizárólag akkor lehet geopolitikai hatalom, ha nagyon versenyképes ipari bázissal, erős vállalatokkal, magasan képzett munkavállalókkal és az EU területén működő termelési létesítményekkel rendelkezik, továbbá világos és tisztességes belső piaci szabályai vannak. Az EGSZB támogatja a „készségfejlesztési paktum” kezdeményezést, amelynek célja a felnőtt munkavállalók át- és továbbképzését célzó intézkedések előmozdítása. A paktum keretében megvalósuló intézkedések kidolgozása – ideértve például a készségfejlesztési partnerségek ökoszisztémánként történő kialakítását, amely magában foglalja a köz- és magánszféra partnerségeit is – ágazati szinten, az ágazati szociális partnerek és az érintett civil társadalmi szervezetek bevonásával a legszerencsésebb. Fontos továbbá, hogy a nemzeti készségfejlesztési kezdeményezések képzési lehetőségek biztosítására ösztönözzék a munkaadókat. Rendkívül fontos e tekintetben a területi dimenzió; a munkaerőpiacokat megfelelően értékelni kell annak érdekében, hogy minden régióban új munkahelyek jöhessenek létre. Az EGSZB figyelemmel fogja kísérni ezeket a szempontokat, és arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnereket és a civil társadalmat is vonják be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó tervek nyomon követésébe és végrehajtásába, amelyeknek összhangban kell lenniük az európai zöld megállapodással és az iparstratégiával. Európának magasan képzett munkaerőre van szüksége, amely alkalmazkodik a gazdaság előtt álló változásokhoz. A továbbképzések és átképzések sikerre vitele hatalmas kihívást jelent 3 .

3.5Az EGSZB üdvözli a Covid19-világjárvány hatásairól a stratégia keretében készült alapos elemzést. A javaslat szerinti folyamatos nyomonkövetési és megfigyelési tevékenységek és eszközök – mint például az egységes piacról szóló éves jelentés vagy a kritikus jelentőségű nyersanyagok nyomon követése – nagyon hasznos adathalmazokat eredményezhetnek Európa ipari erejének értékeléséhez és egy olyan horizontális iparpolitika megalapozásához, amely ismét globális vezető pozícióba helyezi Európát.

3.6Azonban a stratégiák és tervek sora – ideértve például az európai zöld megállapodást vagy a Next Generation EU helyreállítási eszközt – nem elegendő, ha nem valósítják meg őket. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak róla, hogy az Európa helyreállítását célzó különféle tervek összhangba kerüljenek egymással, és rendelkezzenek a szükséges szabályozási keretekkel és ösztönzőkkel, hogy az ipari ágazat, annak vállalatai és munkavállalói képessé váljanak a fenntartható és digitális jövőre való átállásra.

3.7A szociális jogok európai pillérével összhangban a közpénzek e jelentős mértékű felhasználásának a társadalmi fenntarthatóság és szolidaritás elvét kell szolgálnia. Ennek vezérelvnek kell lennie az aktualizált stratégia végrehajtása során. A kihívások nagyságrendjét tekintve az Igazságos Átmenet Alapból jelenleg rendelkezésre bocsátott források nem elegendőek ahhoz, hogy a strukturális átalakulás folyamatában elegendő perspektívát teremtsenek az érintett régiók és munkavállalók számára. Az ipari ágazatban kizárólag akkor kerülhet sor igazságos átmenetre, ha azt összehangoltan valósítják meg. Az EGSZB úgy véli, hogy a közberuházásokat – a piachoz közelebb álló tevékenységek támogatásának elkerülése érdekében – olyan széles körű és nyitott kutatási programokon keresztül kell megvalósítani, mint a Horizont Európa.

3.8Az ipar- és a kereskedelempolitika összekapcsolódik, kölcsönösen erősíteniük kell egymást, és kezelniük kell a piaci torzulásokat. A rugalmasság elérésének előfeltétele, hogy az EU továbbra is nyitott maradjon a kereskedelem és a beruházások előtt. A kereskedelem hozzájárulhat az ellátási láncok diverzifikálásához, és lehetővé teheti az EU számára, hogy akadálytalanul hozzáférjen az innovációs és termelési kapacitásunk növelése szempontjából létfontosságú inputokhoz 4 . Az EU kereskedelempolitikája hozzájárulhat globális versenyképességünk növeléséhez, többek között azáltal, hogy például a környezeti áruk és szolgáltatások kereskedelmének liberalizálása révén fokozza a kereskedelmi partnerek éghajlat-politikai ambícióit. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy minden uniós politikának elő kell mozdítania a fenntartható fejlődést mind európai, mind nemzetközi szinten, valamint biztosítania kell, hogy a gazdasági fejlődést társadalmi igazságosság, az emberi jogok tiszteletben tartása és magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normák kísérjék. Az EU-nak – a befektetők vonzása és gazdasági tevékenységének támogatása érdekében – nyitottnak, tisztességesnek és értékalapúnak kell maradnia.

3.9Az egységes piac Európa legnagyobb értéke, és sikere kulcsfontosságú lesz az átállás lehetővé tételéhez. Az Európai Bizottságnak továbbra is a szabályok végrehajtására és érvényesítésére, valamint az egységes piacot jellemző, már a válság előtt is fennálló akadályok felszámolására kell összpontosítania.

3.10A világjárvány egyes területeken tovább mélyítette a fejlett és a kevésbé fejlett uniós tagállamok közötti szakadékot. Ez tovább veszélyezteti a társadalmi és gazdasági kohéziót. A Next Generation EU példa nélkül álló eszköz e hatás enyhítésére, de az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az iparstratégia frissítéséből hiányzik a regionális szempont, valamint a periférikusság vagy földrajzi elhelyezkedés szempontja. Az ökoszisztéma-szemlélet önmagában nem lesz elég a helyzet orvoslásához és az eltérések mérsékléséhez. A stratégia egyik fő célkitűzése – a felfelé irányuló konvergenciára való törekvéssel egyidejűleg – a tagállamok és régiók közötti eltérések mérséklése kell, hogy legyen.

4.Az ipari tendenciák, értékláncok és a versenyképesség nyomon követése

4.1A feldolgozóipar az innováció mozgatórugója, az értékláncok – beleértve a szolgáltatásokat is – gyűjtőpontjaként szolgál, továbbá nagy termelékenységű és magas jövedelmű munkahelyeknek ad otthont. A reziliens és korszerű, munkahelyeket megóvó és teremtő európai gazdaság- és iparpolitika sarokkövét a gyártás jövőjének biztosítása, az ipari termelés megerősítése és a kedvező üzleti és szabályozási környezet biztosítása kell, hogy jelentse.

4.2A stratégiai értékláncokban mutatkozó hiányosságok, valamint a szakképzett munkaerő hiánya aláássa az európai iparágak azon képességét, hogy gyorsan kilábaljanak a világjárványból. A tagállamoknak és az EU-nak kezelniük kell a stratégiai függőségeket, többek között azáltal, hogy az EU területére vonzzák a stratégiai termelést, valamint a körforgásos gazdaság és kereskedelempolitikai intézkedések révén. Általában a vállalkozások vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy felülvizsgálják és átalakítsák ellátási láncaikat. Az EGSZB úgy véli, hogy a külföldi támogatásokból eredő tisztességtelen verseny elleni küzdelemre irányuló, az Európai Bizottság által bejelentett intézkedéscsomagnak eszközként kell szolgálni Európa újraiparosításához és iparági értékláncainak támogatásához is. Azzal, hogy Európa stratégiai kapacitásait olyan új ipari szövetségek révén növeljük, amelyek egyébként nem jönnének létre, munkahelyeket és növekedést teremthetünk és egyben újjáalakíthatunk bizonyos stratégiai gyártási létesítményeket is.

4.3Az európai feldolgozóiparnak egyre élesedő versenyben kell helytállnia az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. Európa olyan beruházásokért verseng, amelyek a világ számos részén megvalósíthatók. A kedvező beruházási feltételek kulcsfontosságú előfeltételt jelentenek Európa jövőbeli jólétéhez. A hazai, európai és nemzetközi befektetőknek vonzó feltételeket kell találniuk, hogy fenntarthassák és növelhessék a jövőbeli növekedést elősegítő tőkeállományt. A meglévő vállalatoknak teljesíteniük kell a fejlődés feltételeit, a vállalkozást alapítókat pedig meg kell győzni arról, hogy üzleti projektjeik sikeresen növekedhetnek Európában. Az EGSZB a horizontális megközelítés erősítését ajánlja az iparstratégiában, vertikális megközelítésekkel kiegészítve.

4.4Az adózás kulcsszerepet játszhat a szükséges ösztönzők biztosítása terén, de addig nem, amíg a tagállamok tisztességtelen és ártalmas módon versengenek egymással, ezáltal lehetővé téve egyes nagyvállalatok számára, hogy elkerüljék az adófizetés méltányosan rájuk eső részét. Az EGSZB támogatja a BEFIT-re („Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret”) vonatkozó jogalkotási javaslat előkészítését, és nagyra értékeli azokat a megállapodásokat, amelyeket a közelmúltban az OECD-n belül sikerült elérni a vállalatok adóztatása terén.

4.5Az egységes piacról szóló éves jelentés olyan fő teljesítménymutatókat határoz meg, amelyek segítségével elemezhetők a gazdasági fejlemények, és nyomon követhetők az európai ipar számára prioritásként meghatározott különféle területeken elért eredmények. Az EGSZB támogatja a fő teljesítménymutatók nyomonkövetési eszközként való alkalmazását, és üdvözli az arra irányuló célkitűzést, hogy áttekintés szülessen az uniós gazdaság teljesítményéről, összehasonlítva azt a nemzetközi partnerekkel és elemezve az ipari ökoszisztémák sajátosságait. Kérjük az Európai Bizottságot, hogy készítsen éves értékelést arról, hogy a fő teljesítménymutatók hogyan érték el a javasolt célokat, és szükség esetén hozzon korrekciós intézkedéseket. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy amennyiben a fő teljesítménymutatók kulcseszközök az iparstratégia végrehajtásához, akkor számszerűsíthető célkitűzésekre, világos ütemtervre és megfelelő irányításra van szükség.

4.6Véleményünk szerint ugyanakkor olyan mutatókra lenne szükségünk, amelyek nem csupán egy újabb adathalmazt szolgáltatnak, hanem megmutatják, mi a fontos az EU versenyképessége szempontjából. A javasolt fő teljesítménymutatók figyelmen kívül hagynak néhány olyan fontos mutatót, mint például a különféle munkaerő-ökoszisztémákat jellemző kor, nem vagy képzettségi profil. Ezek a szempontok döntő fontosságúak ahhoz, hogy az európai ipar átalakítása során előre lássuk az előttünk álló változásokat, és elkerüljük a buktatókat és akadályokat. Ugyanakkor az inkluzív helyreállítás megvalósításában is kulcsszerepet játszanak, mivel a válság a fiatalokat, a nőket és a bizonytalan helyzetű munkavállalókat érintette a legsúlyosabban. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a javasolt fő teljesítménymutatókat egészítsék ki olyan mutatókkal, amelyek az iparstratégiának és 14 ökoszisztémájának szociális teljesítményét mérik. Ezzel az a cél, hogy jó munka- és termelési körülményeket és minőségi munkahelyeket lehessen biztosítani. Olyan célzott mutatókat szorgalmaz, amelyek nemcsak ökoszisztémákat, hanem horizontális kérdéseket is mérnek, és lehetőséget kell biztosítani ezek kiigazítására, cseréjére vagy fejlesztésére, ha szükséges. A fő teljesítménymutatók például figyelembe vehetnék a fogyasztói preferenciákat, különösen a fenntartható termékekre való átállást.

5.Az egységes piac ellenálló képességének erősítése

5.1Az EGSZB üdvözli, hogy az aktualizálás középpontjában az egységes piac áll. Az erős hazai piac előfeltétel az európai vállalatok letelepedéséhez, fejlődéséhez és további gyarapodásához. Az EGSZB emlékeztet arra, hogy a cél magas szintű munkaügyi, szociális és környezetvédelmi normák, valamint az ellátási láncok és értékteremtő hálózatok zavartalan működésének biztosítása Európán belül. A társadalmi kohézió, a megfizethető egészségügyi rendszerek, a hatékony közszolgáltatások, a jó infrastruktúrák, a sikeres oktatási rendszerek és a jól működő ipari kapcsolatok kulcsfontosságú feltételek a beruházások bevonzásához és a jólét megteremtéséhez.

5.2Az EGSZB támogatja az egységes piaci szükséghelyzeti eszközről szóló európai bizottsági javaslatot, amely nagyobb mértékű átláthatóságot és koordinációt szorgalmaz. Üdvözli továbbá az ipari ökoszisztémák részletes elemzését, amelyet olyan ágazati elemzésekkel és ütemtervekkel kell kiegészíteni, amelyek nemcsak a kölcsönös függőségeket és kapcsolatokat, hanem az EU számos ágazatában megmutatkozó hiányosságokat is kiemelik, és kiterjednek a munkaerőpiaci fejlemények és a megfelelő készségigények értékelésére is. Ezenkívül – hogy ne váljon túlságosan szelektívvé az eszköz – mozgásteret kell biztosítani annak felülvizsgálatára is, hogy hogyan határozzák meg és használják az ökoszisztémákat 5 , és mely ágazatok képezik a vizsgálat tárgyát.

5.3Az EGSZB üdvözli, hogy elismerik az európai mkkv-k szerepét, és támogatja azt a szándékot, hogy segítsék őket a növekedésükben és a szakképzett munkaerő bevonásában. Ehhez vállalkozásbarát környezetre, továbbá a munkavállalók készségeibe és képzéseibe történő beruházásokra, valamint tisztességes munkakörülményekre és jó szociális infrastruktúrára van szükség. Az EGSZB nagyra értékeli, hogy az Európai Bizottság kiemelt figyelmet fordít a késedelmes kifizetésekre. A késedelmes fizetés problémájának kezelése különösen fontos a kkv-k számára. Ebbe az irányba fontos lépést jelenthetnek az alternatív vitarendezési rendszerek, amelyek keretében a jogviták titkosíthatóak.

5.4Az ipari szövetségek sikeres módszernek bizonyulnak a nagyszabású és határokon átnyúló ipari projektek fejlesztéséhez a stratégiai területeken. Ezek az ipari szövetségek a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekkel együtt alapvetően fontosak a helyreállításhoz, valamint az európai szabványok és kulcstechnológiák előmozdításához, különösen azokon a területeken, ahol a piac erre önmagában nem képes vagy torzul.

5.5Az EGSZB az állami támogatásokra vonatkozó szabályok reformjára szólít fel. A jelenlegi rendszer már nem bizonyul célravezetőnek. Olyan rendszerre van szükségünk, amely csökkenti az adminisztratív terheket, felgyorsítja a döntéshozatalt és megkönnyíti a megfelelési záradék követelményeinek teljesítését. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok azt is eldönthetik, hogy a köz- és magánberuházások ösztönzésében kulcsfontosságú, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek sikeresek lesznek-e vagy megbuknak.

5.6Az EGSZB sajnálattal veszi tudomásul, hogy a közlemény nem ismeri el a szociális vállalkozások által a világjárvány idején betöltött kulcsfontosságú szerepet, és azt, hogy azok mennyire fontosak a reziliens Európa építésében. Ennek kapcsán az EGSZB felhívja a figyelmet a szociális gazdaság előmozdítására irányuló, hamarosan elkészülő cselekvési tervre.

5.7A kutatás, a fejlesztés és az innováció nagyon fontos az európai ipar jövője szempontjából. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a K+F+I-re fordítandó 3%-os GDP-arányos beruházási cél még mindig messze nem teljesül. Míg egyes tagállamok elérik ezt a szintet, addig mások 1% alatt vannak. Ezek a különbségek akadályt gördítenek az EU mint blokk globális kapacitása elé, és tartósan az USA, Japán és Kína mögé kényszerítik azt.

5.8Az egységes piac ellenálló képességének erősítéséhez elő kell mozdítani a piac integrációját. Ennek érdekében mind európai, mind nemzetközi szinten fontolóra kell venni az adóügyi dimenziót és integrációt, valamint a tisztességtelen adóverseny elkerülését célzó intézkedéseket. A versenyszabályokat – az iparpolitikától függetlenül – hozzá kell igazítani azokhoz az új realitásokhoz is, amelyekkel napjainkban szembe kell néznünk.

6.A függőségek kezelése: nyitott stratégiai autonómia a gyakorlatban

6.1Az EU-nak – a befektetők bevonzása és gazdasági tevékenységének támogatása érdekében – nyitottnak, tisztességesnek és értékalapúnak kell maradnia. Geopolitikai ereje a versenyképes ipari bázisához, az erős vállalatokhoz és a magasan képzett munkavállalókhoz, az EU-n belüli termelési létesítményekhez, valamint ahhoz kapcsolódik, hogy világos és tisztességes szabályokkal rendelkezik a belső piac vonatkozásában, amelyek példaként szolgálhatnak nemzetközi szinten 6 . Fontos azonban, hogy az EU-ban a tisztességes verseny fenntartása érdekében megfontoltan alkalmazza a kereskedelemvédelmi eszközöket.

6.2Az EGSZB meggyőződése, hogy az autonómiára összpontosító politika nem lehet célravezető. Az EU kereskedelempolitikájának inkább azt kell felismernie, hogy a nyitottság kulcsfontosságú tényező a reziliencia megvalósításához. Fontos a nyitottság és a tervezett jogi eszköz közötti megfelelő egyensúly megtalálása, hogy kezelni lehessen az egységes piacon a külföldi támogatások miatti, vállalatokat és munkavállalókat érintő, esetleges torzító hatásokat. Az EGSZB támogatja a nyitott és tisztességes egységes piacot és az európai vállalatok külföldi piacokon való versengését lehetővé tevő egyenlő versenyfeltételeket.

6.3Másrészről kerülni kell az olyan új terminológiák további magyarázat nélküli bevezetését, mint a „versenyképes fenntarthatóság”. Nehéz küzdelemmel kell szembenézniük a vállalatoknak a helyreállítás időszakában, ehhez pedig könnyen tárgyalható jogi keretre van szükségük.

6.4Az ipari szövetségek létrehozására és támogatására irányuló megközelítés az akkumulátorok és a hidrogén jelenlegi példáinál sikeresnek bizonyult. Az EGSZB ezt nagyon jó eszköznek tartja, és támogatja további szövetségek elindítását a kiválasztott ágazatokban, például a processzorok és a félvezető technológiák, az ipari adatok, a perem- és felhőtechnológia, az űrhajó-hordozórakéták és a kibocsátásmentes repülés terén. Sürgetjük azonban, hogy a szövetségeket átlátható és inkluzív módon hozzák létre, különös figyelmet fordítva az mkkv-kra.

7.A kettős átállás felgyorsítása

7.1Mint ahogy azt a zöld megállapodás is elismeri, a digitalizáció valamennyi ökoszisztémában kulcsszerepet játszik. Ezért növelni kell a beruházások mértékét az EU-ban az új ikt-ágazatok, mint például az adatgazdaság, a dolgok internete, a felhőalapú számítástechnika, a robotika, a mesterséges intelligencia és a korszerű gyártás növekedési erejének fokozásához, valamint az Európában kidolgozott ipari szabványok alkalmazása érdekében. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a beruházások olyan digitális megoldásokra irányuljanak, amelyek hozzáadott értéket biztosítanak az európai gazdaságoknak.

7.2A legfontosabb prioritás, hogy Európa versenyképessé váljon a digitális területen. A stratégia helyesen mutat rá arra, hogy a társjogalkotóknak minél hamarabb el kell fogadniuk a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt és a digitális piacokról szóló jogszabályt, valamint hogy a harmonizált szabványoknak kiemelkedő szerepük van abban, hogy az áruk egységes piaca megerősödjön, és Európa – többek között a digitalizációnak a nagyobb energiahatékonyságra irányuló használata révén – alkalmassá váljon a globális technológiai vezető szerep betöltésére. Egy jól működő európai szabványosítási rendszer kulcsfontosságú a kettős átállás céljainak elérésében, valamint az uniós iparágak versenyképességének és ellenálló képességének megerősítésében. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit arra irányulóan, hogy Európa – a meglévő európai ipari szabványok vállalatokkal közösen történő népszerűsítése és fejlesztése révén – vezető szerepet töltsön be a szabványosítás terén. Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottság holisztikus megközelítését, amely figyelembe veszi azt is, hogy a szolgáltatási ágazatnak fontos szerepe van a jól működő egységes piac és a kettős átállás lebonyolítása szempontjából.

7.3Nagyon fontos az európai munkaerő digitális készségekkel való felvértezése az iparosodás ezen új szakaszában. A digitális kor előnyei kizárólag képzett és jól felkészült munkaerő segítségével használhatók ki. A készségek az innováció és a hozzáadott értékteremtés fontos katalizátorai. A foglalkoztathatóság növelése olyan átfogó munkaerőpiaci stratégiákat igényel, amelyekben minden érintett érdekelt fél (szociális partnerek, munkaerőpiaci intézmények, civil társadalmi szervezetek, képzési szolgáltatók) részt vesz. A digitális készségeket és kompetenciákat az oktatás, a képzés és az ágazati szociális partnerek minden szintjén integrálni kell. A helyi vállalatokat is be kell vonni az oktatási és szakképzési rendszerek irányításába, hiszen azok széles körű ismeretekkel rendelkeznek a vállalatok rendszereiről és a helyi piac igényeiről. A gazdaság digitalizációját inkluzív módon, és mindenfajta – különösen az idősekkel, a fogyatékkal élőkkel, valamint a vidéki és távoli régiókban élőkkel szembeni – digitális diszkrimináció kizárásával kell előmozdítani.

7.4Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a gazdasági jólét és az éghajlat szempontjából az alacsony vagy kibocsátásmentes technológiákon és az energiahatékonyságon alapuló, erős európai feldolgozóipar a legjobb. Alapvető hiba lenne csökkenteni a termelési kapacitásokat és megkockáztatni azt, hogy a kibocsátások és a beruházások kevésbé ambiciózus kibocsátási normákkal rendelkező országokba helyeződjenek át. A globális kibocsátáscsökkentés legfontosabb eszköze a megfizethető, alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy kibocsátásmentes – és energiahatékony – technológiák kifejlesztése és globális piacra vitele. Európa felelőssége, hogy bebizonyítsa, hogy az ambiciózus kibocsátáscsökkentés anélkül is lehetséges, hogy az a gazdasági jólétet veszélyeztetné.

7.5Létfontosságú a körforgásos gazdaság 7 és a másodlagos nyersanyagok piacainak megteremtése. A hulladékgazdálkodási politikák, valamint az, hogy a csomagolásokban és egyéb termékekben kötelező újrafeldolgozott anyagokat is felhasználni, elengedhetetlen ahhoz, hogy az újrafeldolgozási láncok mentén elinduljanak a beruházások.

7.6Ahhoz, hogy elérjük a zöld megállapodás finanszírozásához szükséges beruházási szintet, tervbe kell venni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékekbe és folyamatokba való beruházásra vonatkozó állami támogatási szabályok felülvizsgálatát is. Ezenkívül az újonnan létrehozott innovációs és modernizációs alapoknak, valamint az ETS-árverésből befolyó bevételeknek és a javasolt karboncsökkentési célú szerződéseknek további forrásokat kellene biztosítaniuk az éghajlati és energetikai vonatkozású projektek támogatásához és a – lehetőleg mindenkire kiterjedő – átállás társadalmi hatásának kezeléséhez. Emellett össze kell kapcsolni az iparstratégiát, illetve az európai zöld megállapodást és a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó uniós szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet.

7.7Az EGSZB támogatja az iparstratégia aktualizált változatának az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal kapcsolatos szemléletét. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy a kiválasztott ágazatokra bevezetett, az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusnak maradéktalanul meg kell felelnie a WTO-szabályoknak, hogy így elejét vegyük annak, hogy a kereskedelmi partnerek megtorló intézkedéseket vezetnek be. A karbonsemlegességre való törekvés során a jövőbeni többoldalú tárgyalások kiemelt céljának kell lennie, hogy nemzetközi szinten hasonló szén-dioxid-árszintek legyenek érvényben.

7.8Az adatelemzés rövid és középtávon döntő szerepet fog játszani. Az EU-nak fejlett adatelemző programokra van szüksége, amelyekkel képes felmérni, hogy globális versenytársainkhoz képest milyen szinten áll Európa versenyképessége. Az EGSZB ezért üdvözli az ipari adatokkal, a peremtechnológiával és a felhőtechnológiával foglalkozó ipari szövetségek létrehozására irányuló erőfeszítéseket.

Kelt Brüsszelben, 2021. szeptember 30-án.

Alain COHEUR
az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció elnöke

_____________

(1)    Mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k).

(2)    Az EGSZB szeretne rámutatni, hogy itt stratégiai „függetlenségekről”, nem pedig a „függőségekről” volna logikus beszélni, de a koherencia érdekében továbbra is az Európai Bizottság által bevezetett terminológiát követi.

(3)       https://www.eesc.europa.eu/hu/our-work/opinions-information-reports/opinions/adult-learning-0 .

(4)      Lásd: HL C 429., 2020.12.11., 197. o. és HL C 364., 2020.10.28., 53. o.

(5)      Az „ökoszisztéma” kifejezés használata tévesen sugall fenntartható egyensúlyt. Az Európai Bizottság közleményeiben nem következetesen használják az „ökoszisztéma” kifejezést. Az európai zöld megállapodásról szóló 2019. decemberi közleményben az „ökoszisztéma” a természetes rendszerekre, nem pedig az emberek által létrehozott rendszerekre használatos. Az iparstratégiáról szóló aktualizált közleményben a kifejezés csak az ipari rendszerekre vonatkozik.

(6)      Lásd: HL C 364., 2020.10.28., 108. o.

(7)      Lásd: HL C 364., 2020.10.28., 94. o. és HL C 14., 2020.1.15., 29. o.