I. melléklet – Nem pénzügyi vállalkozások kulcsfontosságú teljesítménymutatói (KPI)
1.A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL KÖZZÉTEENDŐ KPI-K TARTALMA
1.1.A kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI) meghatározása
1.1.1.Az árbevételhez kapcsolódó KPI-k (árbevételi KPI)
Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett árbevételarányt a 2013/34/EU irányelv 2. cikkének 5. pontjában meghatározott nettó árbevételnek a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel összefüggő termékekből vagy szolgáltatásokból – köztük immateriális javakból – származó része (számláló) és a nettó árbevétel (nevező) hányadosaként kell kiszámítani. Az árbevétel az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel elfogadott IAS 1 standard 82. bekezdésének a) pontja alapján megjelenített bevételeket tartalmazza.
Az első albekezdésben említett KPI számlálójából ki kell zárni a nettó árbevétel azon részét, amely olyan gazdasági tevékenységekkel összefüggő termékekből és szolgáltatásokból származik, amelyeket az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének a) pontjával és az (EU) [év/szám] felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus) II. mellékletével összhangban az éghajlatváltozáshoz igazítottak, kivéve, ha ezek a tevékenységek:
a)az (EU) 2020/852 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogató tevékenységnek minősülnek, vagy
b)maguk is taxonómiához igazodó tevékenységek.
1.1.2.A tőkekiadásokhoz kapcsolódó KPI-k (tőkekiadások, CAPEX) (CAPEX KPI)
A tőkekiadásoknak (CAPEX) az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett részarányának kiszámításához az e melléklet 1.1.2.2. pontjában meghatározott számlálót el kell osztani az 1.1.2.1. pontban meghatározott nevezővel.
1.1.2.1.Nevező
A nevező a tárgyi eszközök és az immateriális eszközök pénzügyi év során bekövetkezett növekedéseit tartalmazza, az érintett pénzügyi évre vonatkozó értékcsökkenés, amortizáció és – többek között az átértékelésekből és értékvesztésekből eredő – újraértékelések figyelembevétele előtt, továbbá a valós érték változásai nélkül. A nevező a tárgyi eszközök és az immateriális eszközök üzleti kombinációkból származó növekedéseit is tartalmazza.
Az 1126/2008/EK rendelettel elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS) alkalmazó nem pénzügyi vállalkozások esetében a CAPEX az alábbiak alapján elszámolt költségeket tartalmazza:
a)IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések standard 73. bekezdése e) pontjának i. és iii. alpontja;
b)IAS 38 Immateriális javak standard 118. bekezdése e) pontjának i. alpontja;
c)IAS 40 Befektetési célú ingatlan standard 76. bekezdésének a) és b) pontja (valósérték-modell alkalmazása esetén);
d)IAS 40 Befektetési célú ingatlan standard 79. bekezdésének d) pontjának i. és ii. alpontja (bekerülésiérték-modell alkalmazása esetén);
e)IAS 41 Mezőgazdaság standard 50. bekezdésének b) és e) pontja;
f)IFRS 16 Lízingek standard 53. bekezdésének h) pontja.
Az általánosan elfogadott nemzeti számviteli elveket (GAAP) alkalmazó nem pénzügyi vállalkozások esetében a tőkekiadások az alkalmazandó GAAP szerint elszámolt költségeket tartalmazzák, amelyek megfelelnek az IFRS-t alkalmazó nem pénzügyi vállalkozások tőkekiadásaiban szereplő költségeknek.
Azok a lízingek, amelyek nem vezetnek az eszköz feletti használati jog megjelenítéséhez, nem számítanak tőkekiadásoknak.
1.1.2.2.Számláló
A számláló a nevezőben szereplő tőkekiadások azon részével egyenlő, amelyre érvényes az alábbiak bármelyike:
a)a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel összefüggő eszközökhöz vagy folyamatokhoz kapcsolódik;
b)a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek bővítésére vagy a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeknek az ezen 1.1.2.2. pont második albekezdésében meghatározott feltételek melletti taxonómiához igazodóvá alakítására irányuló terv („tőkekiadási terv”) része;
c)a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekből származó outputok megvásárlásához vagy a megcélzott tevékenységek alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá válását vagy ÜHG-kibocsátásának csökkentését lehetővé tevő egyedi intézkedésekhez kapcsolódik, különösen az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 7.3–7.6. pontjában felsorolt tevékenységekhez, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével, 11. cikkének (3) bekezdésével, 12. cikkének (2) bekezdésével, 13. cikkének (2) bekezdésével, 14. cikkének (2) bekezdésével, 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban felsorolt egyéb gazdasági tevékenységekhez, valamint, feltéve, hogy az érintett intézkedéseket 18 hónapon belül végrehajtják és működtetik.
Az 1.1.2.2. pont első bekezdésében említett tőkekiadási tervnek meg kell felelnie a következőknek:
a)célja vagy a vállalkozás taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeinek bővítése, vagy a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek korszerűsítésével azok öt éven belül taxonómiához igazodóvá alakítása;
b) a tervet a gazdasági tevékenység szintjén összesítve kell közzétenni, és azt a nem pénzügyi vállalkozás vezető testületének közvetlenül vagy hatáskör-átruházás útján jóvá kell hagynia.
Amennyiben a vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat a tőkekiadási terv befejezése előtt módosítják, a nem pénzügyi vállalkozások vagy két éven belül aktualizálják a tervet annak biztosítása érdekében, hogy az a) pontban említett gazdasági tevékenységek a terv befejezésekor összhangban legyenek a módosított technikai vizsgálati kritériumokkal, vagy újra megállapítják a CAPEX KPI számlálóját. A terv aktualizálásával az a) pontban említett időtáv újraindul. Az 1.1.2.2. pont második bekezdésének a) pontjában említett időtáv csak akkor haladhatja meg az öt évet, ha azt a szóban forgó gazdasági tevékenység és korszerűsítés sajátosságai objektív módon indokolják, de legfeljebb tíz év lehet. Az erre vonatkozó indokolásnak magában a tőkekiadási tervben és a melléklet 1.2.3. pontjában részletezett háttér-információk között is szerepelnie kell.
Amennyiben a tőkekiadási terv nem felel meg az 1.1.2.2. pont második bekezdésében említett feltételeknek, a tőkekiadásokra vonatkozóan korábban közzétett KPI-ket újra meg kell állapítani.
A számláló a CAPEX azon részét is tartalmazza, amely ezen éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletével összhangban a gazdasági tevékenységeknek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását szolgálja. A számlálóban külön azonosítható tételként kell szerepeltetni a tőkekiadásoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz való jelentős hozzájárulásra allokált részét.
1.1.3.Működési kiadásokhoz kapcsolódó KPI (OPEX) (OPEX KPI)
Az OPEX-nek az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett részarányának kiszámításához az e melléklet 1.1.3.2. pontjában meghatározott számlálót el kell osztani az 1.1.3.1. pontban meghatározott nevezővel.
1.1.3.1.Nevező
A nevező a kutatáshoz és fejlesztéshez, az épületfelújítási intézkedésekhez, a rövid távú lízinghez, továbbá a karbantartáshoz és javításhoz kapcsolódó közvetlen, nem tőkésített költségeket tartalmazza, valamint az ingatlanok, gépek és berendezések közé tartozó eszközöknek a vállalkozás vagy – kiszervezés esetén, a tevékenységeket végző – harmadik fél általi napi szervizelésével kapcsolatos minden olyan egyéb közvetlen kiadást, amely az ilyen eszközök folyamatos és tényleges működésének biztosításához szükséges.
A nemzeti GAAP-elveket alkalmazó és a használatijog-eszközöket nem tőkésítő nem pénzügyi vállalkozásoknak az OPEX-ben az ezen melléklet 1.1.3.1. pont első albekezdésében felsorolt költségeken felül fel kell tüntetniük a lízingköltségeket is.
1.1.3.2.Számláló
A számláló a nevezőben szereplő működési kiadások azon részével egyenlő, amelyre érvényes az alábbiak bármelyike:
a)a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel összefüggő eszközökhöz vagy folyamatokhoz kapcsolódik, beleértve a képzési és egyéb humánerőforrás-alkalmazkodási igényeket, valamint a közvetlen, nem tőkésített kutatás-fejlesztési költségeket;
b)a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek bővítésére vagy a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeknek az ezen 1.1.3.2. pont második bekezdésében meghatározott időtávon belüli taxonómiához igazodóvá alakítására irányuló tőkekiadási terv része;
c)a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekből származó outputok megvásárlásához vagy az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében, 11. cikkének (3) bekezdésében, 12. cikkének (2) bekezdésében, 13. cikkének (2) bekezdésében, 14. cikkének (2) bekezdésében, 15. cikkének (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban azonosított megcélzott tevékenységek alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá válását vagy ÜHG-kibocsátásának csökkentését lehetővé tevő egyedi intézkedésekhez, vagy egyedi épületfelújítási intézkedésekhez kapcsolódik, feltéve, hogy az érintett intézkedéseket 18 hónapon belül végrehajtják és működtetik.
Az ezen 1.1.3.2. pont első bekezdésében említett tőkekiadási tervnek meg kell felelnie az ezen melléklet 1.1.2.2. pontjában meghatározott feltételeknek.
A CAPEX KPI-ben már figyelembe vett kutatási és fejlesztési költségek nem vehetők figyelembe az OPEX KPI-ben.
A számláló a működési kiadások azon részét is tartalmazza, amely az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus II. mellékletével összhangban a gazdasági tevékenységeknek az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását szolgálja. A számlálóban külön azonosítható tételként kell szerepeltetni a működési kiadásoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz való jelentős hozzájárulásra allokált részét.
Amennyiben a működési kiadások nem lényegesek a nem pénzügyi vállalkozások üzleti modellje szempontjából, e vállalkozások:
a)mentesülnek az OPEX KPI számlálójának az 1.1.3.2. pont szerinti kiszámítása alól, és ezt a számlálót nullával egyenlőként teszik közzé;
b)közzéteszik az OPEX KPI nevezőjének 1.1.3.1. pont szerint kiszámított teljes értékét;
c)ismertetik, hogy üzleti modelljükben miért nem lényegesek a működési kiadások.
1.2.A nem pénzügyi vállalkozások kulcsfontosságú teljesítménymutatóit kísérő közzétételekre vonatkozó előírások
A nem pénzügyi vállalkozások a megfelelő kulcsfontosságú teljesítménymutatók mellett az alábbi információkat teszik közzé.
1.2.1.Számviteli politika
A nem pénzügyi vállalkozások bemutatják a következőket:
a)az árbevétel, a tőkekiadások és a működési kiadások meghatározásának és a számlálóhoz történő allokálásának módja;
b)az árbevétel, a tőkekiadások és a működési kiadások kiszámításának alapja, beleértve a bevételek vagy kiadások különböző gazdasági tevékenységekhez való hozzárendelésével kapcsolatos értékeléseket.
Az árbevétel és a tőkekiadások esetében a nem pénzügyi vállalkozások megadják a nem pénzügyi kimutatások érintett tételsorait.
Amennyiben bármely számítás alkalmazása az előző beszámolási időszak óta megváltozott, a nem pénzügyi vállalkozásoknak be kell mutatniuk, hogy ezek a változások miért eredményeznek megbízhatóbb és relevánsabb információkat, és közölniük kell az újból megállapított összehasonlító adatokat.
A nem pénzügyi vállalkozások közzéteszik az e melléklet 1.1.2. pontjával összhangban közzétett tőkekiadási tervek végrehajtásával kapcsolatban a beszámolási időszakban bekövetkezett lényeges változásokat. A nem pénzügyi vállalkozások közzéteszik a következők mindegyikét:
a)a tőkekiadási tervet érintő lényeges változások és azok okai;
b)az ilyen változások hatásai a vállalkozás gazdasági tevékenységeinek taxonómiához igazodóvá alakítására és e változás várható időtávjára;
c)a CAPEX és az OPEX KPI-k újbóli megállapítása a terv által lefedett minden egyes korábbi beszámolási évre vonatkozóan, amennyiben a terv módosításai hatással voltak ezekre a KPI-kre.
1.2.2.Az (EU) 2020/852 rendeletnek való megfelelés értékelése
1.2.2.1.Az (EU) 2020/852 rendeletnek való megfelelés értékelésére vonatkozó információk:
A nem pénzügyi vállalkozások:
a)az (EU) 2020/852 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján elfogadottfelhatalmazáson alapuló jogi aktusokra hivatkozva ismertetik a taxonómiához igazítható és taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeik jellegét;
b)bemutatják az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott kritériumoknak és az a) pontban említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt kapcsolódó technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelés értékelési módját;
c)ismertetik, hogyan kerülik el a kétszeres elszámolást a különböző gazdasági tevékenységekre vonatkozó, árbevétellel, tőkekiadásokkal és működési kiadásokkal kapcsolatos KPI-k számlálójában.
1.2.2.2.Több célkitűzéshez való hozzájárulás
Amennyiben egy gazdasági tevékenység több környezetvédelmi célkitűzéshez is hozzájárul, a nem pénzügyi vállalkozások:
a)bizonyítják az (EU) 2020/852 rendelet 3. cikkében meghatározott kritériumoknak való megfelelésüket, különösen a több környezetvédelmi célkitűzésre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok tekintetében;
b)az e tevékenységgel összefüggő árbevételt, tőkekiadásokat és működési kiadásokat számos környezetvédelmi célkitűzéshez hozzájárulóként mutatják be;
c)a kétszeres elszámolás elkerülése érdekében a tevékenységből származó árbevételt csak egyszer számítják be az e melléklet 1.1. pontjában szereplő KPI-k számlálójába.
1.2.2.3.A KPI-k szétbontása
Amennyiben az adott gazdasági tevékenységre vonatkozó KPI-ket szét kell bontani, különösen, ha a termelőegységeket integrált módon használják, a nem pénzügyi vállalkozások biztosítják, hogy:
a)bármely bontás olyan kritériumokon alapuljon, amelyek megfelelnek a megvalósítás alatt lévő termelési folyamatnak, és tükrözze az adott folyamat technikai sajátosságait;
b)a KPI-ket kísérő, az ilyen bontások alapjául szolgáló megfelelő információk rendelkezésre álljanak.
1.2.3.Háttér-információk
A nem pénzügyi vállalkozásoknak ki kell fejteniük az egyes KPI-k számadatait és az e számadatokban a beszámolási időszakban bekövetkezett változások okait.
A nem pénzügyi vállalkozások az árbevétel, a CAPEX és az OPEX alapján további KPI-ket is közzétehetnek, amelyek magukban foglalják a közös vállalkozásokban lévő, az IFRS 11 vagy az IAS 28 szerint elszámolt tőkebefektetéseket, a közös vállalkozás saját tőkéjében való részesedésük arányában.
1.2.3.1.Háttér-információk az árbevételi KPI-ről
A nem pénzügyi vállalkozások közlik a következők mindegyikét:
a)a számláló mennyiségi bontása az árbevételi KPI-ben a beszámolási időszakban bekövetkezett változás fő mozgatórugóinak szemléltetése érdekében, mint például az ügyfelekkel kötött szerződésekből származó bevételek, bérleti díjakból származó bevételek vagy egyéb bevételi források;
b)a nem pénzügyi vállalkozások által saját belső fogyasztásuk céljából végzett taxonómiához igazodó tevékenységekhez kapcsolódó összegekre vonatkozó információk;
c)kvalitatív magyarázat az árbevételi KPI-ben a beszámolási időszakban bekövetkezett változás főbb elemeiről.
A meghatározott taxonómiához igazodó tevékenységek finanszírozása céljából környezeti szempontból fenntartható kötvényeket vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kibocsátó nem pénzügyi vállalkozások a kétszeres elszámolás elkerülése érdekében kiigazított árbevételi KPI-t is közzétesznek.
1.2.3.2.Háttér-információk a CAPEX KPI-ről
A nem pénzügyi vállalkozások közlik a számlálóban szereplő összegeknek az egyes gazdasági tevékenységek szintjén aggregált mennyiségi bontását, és kvalitatív magyarázatot adnak a CAPEX KPI-ben a beszámolási időszakban bekövetkezett változás főbb elemeiről. A bontásban közzéteszik a következők mindegyikét:
a)az ingatlanok, gépek és berendezések, a saját előállítású – ideértve az üzleti kombinációban előállított vagy megszerzett – immateriális javak, a megszerzett vagy a könyv szerinti értékben megjelenített befektetési célú ingatlanok és adott esetben az aktivált használatijog-eszközök növekedéseinek összesítése;
b)az üzleti kombinációk révén megvalósított akvizíciókhoz kapcsolódó növekedések összesítése;
c)a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban felmerült kiadások és az e melléklet 1.1.2. pontjában említett tőkekiadási terv részeként felmerült kiadások összesítése.
A nem pénzügyi vállalkozások közzéteszik az e melléklet 1.1.2. pontjában említett egyes tőkekiadási terveikre vonatkozó kiemelt információkat, beleértve az alábbiak mindegyikét:
a)a követett környezetvédelmi célkitűzések;
b)az érintett gazdasági tevékenységek;
c)adott esetben az érintett kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek;
d)az az időtáv, amely alatt a taxonómiához igazodó egyes gazdasági tevékenységek várhatóan bővülni fognak, vagy amely alatt az egyes gazdasági tevékenységek várhatóan taxonómiához igazodóvá válnak, beleértve – amennyiben a gazdasági tevékenységnek a taxonómiához igazodóvá válása meghaladja az öt évet – az ilyen hosszabb időszaknak az érintett gazdasági tevékenység és korszerűsítés sajátosságain alapuló objektív indokolását;
e)a beszámolási időszakban és a tőkekiadási tervek időtartama alatt várhatóan felmerülő összes tőkekiadás.
A meghatározott taxonómiához igazodó tevékenységek finanszírozása céljából környezeti szempontból fenntartható kötvényeket vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kibocsátó nem pénzügyi vállalkozásoknak az ilyen kötvények vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok által finanszírozott, taxonómiához igazodó tőkekiadásoknak megfelelően kiigazított CAPEX KPI-t is közzé kell tenniük.
1.2.3.3.Háttér-információk az OPEX KPI-ről
A nem pénzügyi vállalkozások közlik a következők mindegyikét:
a)a számláló mennyiségi bontása (az e melléklet 1.1.3.2. pontjával összhangban meghatározott működési kiadások) az OPEX KPI-ben a beszámolási időszakban bekövetkezett változás főbb elemeinek szemléltetése érdekében;
b)kvalitatív magyarázat az OPEX KPI-ben a beszámolási időszakban bekövetkezett változás főbb elemeiről;
c)az ingatlanok, gépek és berendezések napi szervizelésével kapcsolatos azon egyéb kiadások magyarázata, amelyeket mind a számlálóban, mind a nevezőben figyelembe vesznek az OPEX kiszámítása során.
Amennyiben az OPEX az e melléklet 1.1.2.2. és 1.1.3.2. pontjában említett tőkekiadási terv része, a nem pénzügyi vállalkozások az 1.2.3.2. pont követelményeivel összhangban közzéteszik az egyes tőkekiadási terveikre vonatkozó kiemelt információkat.
2.A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK ÁLTAL KÖZZÉTEENDŐ KPI-K JELENTÉSÉNEK MÓDSZERTANA
Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének (2) bekezdése szerinti közzétételekre a következő követelmények alkalmazandók:
a)a nem pénzügyi vállalkozások minden egyes gazdasági tevékenységet azonosítanak, beleértve az átállási és támogató gazdasági tevékenységek részhalmazait is;
b)a nem pénzügyi vállalkozások mindegyik gazdasági tevékenységre vonatkozóan közzéteszik a KPI-ket és a gazdasági tevékenységek összességére vonatkozó, az érintett vállalkozás vagy csoport szintjén összesített KPI-ket;
c)a nem pénzügyi vállalkozások minden egyes környezetvédelmi célkitűzés tekintetében közzéteszik az e melléklet 1.1.1., 1.1.2. és 1.1.3. pontjában meghatározott KPI-ket, valamint az összes környezetvédelmi célkitűzés tekintetében a vállalkozás vagy csoport szintjén összesített KPI-ket, elkerülve a kétszeres elszámolást;
d)a nem pénzügyi vállalkozások meghatározzák a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek részarányát és azon taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek részarányát, amelyek nem felelnek meg a technikai vizsgálati kritériumoknak. A taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységen belül a nem pénzügyi vállalkozások meghatározzák, hogy az adott tevékenység mekkora részaránya taxonómiához igazodó;
e)a nem pénzügyi vállalkozások meghatározzák a taxonómiához nem igazítható tevékenységeket, és közzéteszik ezen gazdasági tevékenységeknek a vállalkozás- vagy csoportszintű árbevételi KPI nevezőjében való részarányát;
f)a KPI-ket az egyes vállalkozások szintjén kell megadni, amennyiben a vállalkozás csak egyedi nem pénzügyi kimutatásokat készít, vagy a csoport szintjén, amennyiben a vállalkozás készít konszolidált nem pénzügyi kimutatásokat.
II. melléklet – Nem pénzügyi vállalkozások kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak (KPI) táblái
Tábla: A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekből vagy szolgáltatásokból származó árbevétel aránya – az N. évre vonatkozó közzététel
|
|
|
|
|
Lényeges hozzájárulási kritériumok
|
DNSH-kritériumok
(A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés)
|
|
|
|
|
|
|
Gazdasági tevékenységek (1)
|
Kód(ok) (2)
|
Az árbevétel abszolút összege (3)
|
Az árbevétel aránya (4)
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (5)
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (6)
|
Víz és tengeri erőforrások (7)
|
Körforgásos gazdaság (8)
|
Szennyezés (9)
|
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (10)
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (11)
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (12)
|
Víz és tengeri erőforrások (13)
|
Körforgásos gazdaság (14)
|
Szennyezés (15)
|
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (16)
|
Minimális biztosítékok (17)
|
Az árbevétel taxonómiához igazodó hányada, N. év (18)
|
Az árbevétel taxonómiához igazodó hányada, N-1. év (19)
|
Kategória (támogató tevékenység vagy) (20)
|
Kategória
(átállási tevékenység)
(21)
|
|
|
|
Pénznem
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
Százalék
|
Százalék
|
T
|
Á
|
|
A. TAXONÓMIÁHOZ IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
|
|
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A1. Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. tevékenység
|
|
|
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
%
|
|
T
|
|
|
2. tevékenység
|
|
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
I
|
I
|
|
I
|
I
|
I
|
I
|
%
|
|
|
|
|
Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek árbevétele (A1.)
|
|
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
%
|
|
|
|
|
A2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. tevékenység
|
|
|
%
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
0 %
|
|
Á
|
|
|
3. tevékenység
|
|
|
%
|
%
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
I
|
I
|
N
|
I
|
I
|
I
|
I
|
0 %
|
|
|
|
|
Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) árbevétele (A2.)
|
|
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen (A1. + A2.)
|
|
|
%
|
%
|
0 %
|
%
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
|
|
|
|
|
|
|
%
|
|
%
|
|
|
B. TAXONÓMIÁHOZ NEM IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taxonómiához nem igazítható tevékenységek árbevétele (B)
|
|
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN (A + B)
|
|
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A 21. oszlopot az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló átállási tevékenységek esetében kell kitölteni.
Az A2. pontban felsorolt tevékenységek esetében az 5–17. oszlopot a nem pénzügyi vállalkozások önkéntes alapon kitölthetik.
Tábla: A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekkel vagy szolgáltatásokkal összefüggő CAPEX aránya – az N. évre vonatkozó közzététel
|
|
|
|
|
Lényeges hozzájárulási kritériumok
|
DNSH-kritériumok
(A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés)
|
|
|
|
|
|
|
Gazdasági tevékenységek (1)
|
Kód(ok) (2)
|
A CAPEX abszolút összege (3)
|
A CAPEX aránya (4)
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (5)
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (6)
|
Víz és tengeri erőforrások (7)
|
Körforgásos gazdaság (8)
|
Szennyezés (9)
|
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (10)
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (11)
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (12)
|
Víz és tengeri erőforrások (13)
|
Körforgásos gazdaság (14)
|
Szennyezés (15)
|
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (16)
|
Minimális biztosítékok (17)
|
A CAPEX taxonómiához igazodó hányada, N. év (18)
|
A CAPEX taxonómiához igazodó hányada, N-1. év (19)
|
Kategória (támogató tevékenység) (20)
|
Kategória
(átállási tevékenység)
(21)
|
|
|
|
Pénznem
|
%
|
&
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
Százalék
|
Százalék
|
T
|
Á
|
|
A. TAXONÓMIÁHOZ IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A1. Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. tevékenység
|
|
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
%
|
|
T
|
|
|
2. tevékenység
|
|
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
%
|
|
|
|
|
Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek CAPEX-e (A1.)
|
|
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
%
|
|
|
|
|
A2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. tevékenység
|
|
|
%
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
0 %
|
|
Á
|
|
|
3. tevékenység
|
|
|
%
|
%
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
I
|
I
|
N
|
I
|
I
|
I
|
I
|
0 %
|
|
|
|
|
Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) CAPEX-e (A2.)
|
|
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen (A1. + A2.)
|
|
|
%
|
%
|
0 %
|
%
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
|
|
|
|
|
|
|
%
|
|
%
|
|
|
B. TAXONÓMIÁHOZ NEM IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taxonómiához nem igazítható tevékenységek árbevétele (B)
|
|
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN (A + B)
|
|
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az A2. pontban felsorolt tevékenységek esetében az 5–17. oszlopot a nem pénzügyi vállalkozások önkéntes alapon kitölthetik.
Tábla: A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó termékekkel vagy szolgáltatásokkal összefüggő OPEX aránya – az N. évre vonatkozó közzététel
|
|
|
|
|
Lényeges hozzájárulási kritériumok
|
DNSH-kritériumok
(A jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek való megfelelés)
|
|
|
|
|
|
|
Gazdasági tevékenységek (1)
|
Kód(ok) (2)
|
Az OPEX abszolút összege (3)
|
Az OPEX aránya (4)
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (5)
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (6)
|
Víz és tengeri erőforrások (7)
|
Körforgásos gazdaság (8)
|
Szennyezés (9)
|
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (10)
|
Az éghajlatváltozás mérséklése (11)
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (12)
|
Víz és tengeri erőforrások (13)
|
Körforgásos gazdaság (14)
|
Szennyezés (15)
|
Biológiai sokféleség és ökoszisztémák (16)
|
Minimális biztosítékok (17)
|
Az OPEX taxonómiához igazodó hányada, N. év (18)
|
Az OPEX taxonómiához igazodó hányada, N-1. év (19)
|
Kategória (támogató tevékenység) (20)
|
Kategória
(átállási tevékenység)
(21)
|
|
|
|
Pénznem
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
I/N
|
Százalék
|
Százalék
|
T
|
Á
|
|
A. TAXONÓMIÁHOZ IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A1. Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. tevékenység
|
|
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
%
|
|
T
|
|
|
2. tevékenység
|
|
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
%
|
|
|
|
|
Környezeti szempontból fenntartható (taxonómiához igazodó) tevékenységek OPEX-e (A1.)
|
|
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
%
|
|
|
|
|
A2. Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. tevékenység
|
|
|
%
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
I
|
0 %
|
|
Á
|
|
|
3. tevékenység
|
|
|
%
|
%
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
I
|
I
|
N
|
I
|
I
|
I
|
I
|
0 %
|
|
|
|
|
Taxonómiához igazítható, de környezeti szempontból nem fenntartható tevékenységek (taxonómiához nem igazodó tevékenységek) OPEX-e (A2.)
|
|
|
%
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen (A1. + A2.)
|
|
|
%
|
%
|
0 %
|
%
|
0 %
|
0 %
|
0 %
|
|
|
|
|
|
|
|
%
|
|
%
|
|
|
B. TAXONÓMIÁHOZ NEM IGAZÍTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taxonómiához nem igazítható tevékenységek árbevétele (B)
|
|
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN (A + B)
|
|
|
%
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az A2. pontban felsorolt tevékenységek esetében az 5–17. oszlopot a nem pénzügyi vállalkozások önkéntes alapon kitölthetik.
III. melléklet – Az eszközkezelőkre vonatkozó KPI
1.AZ ESZKÖZKEZELŐK ÁLTAL KÖZZÉTEENDŐ KPI TARTALMA
A KPI kiszámításához az e melléklet 1.1. pontjában meghatározott számlálót el kell osztani az 1.2. pontban meghatározott nevezővel.
1.1.Számláló
A számláló a befektetést befogadók taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeiben lévő befektetések értékének súlyozott átlaga. A befektetések értékének súlyozott átlaga a befektetést befogadók taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeinek a következőképpen mért részarányán alapul:
a)nem pénzügyi vállalkozásnak minősülő befektetést befogadók esetében a befektetést befogadó KPI-jeinek az I. és II. melléklet szerinti kiszámításából származó árbevételi és CAPEX KPI-k;
b)az eszközkezelőnek minősülő befektetést befogadók esetében a befektetést befogadó KPI-jeinek a III. és IV. melléklet szerinti kiszámításából származó árbevétel-alapú és CAPEX-alapú KPI-k;
c)hitelintézetnek minősülő befektetést befogadók esetében a befektetést befogadó zöldeszköz-arányának az V. és VI. melléklet szerinti kiszámításából származó árbevétel-alapú és CAPEX-alapú zöldeszköz-arány;
d)befektetési vállalkozásnak minősülő befektetést befogadók esetében a befektetést befogadó árbevétel-alapú és CAPEX-alapú KPI-jeinek a VII. és VIII. melléklet szerinti kiszámításából származó, a szolgáltatások és tevékenységek saját számlás kereskedéséből és nem saját számlás kereskedéséből származó, a befektetési vállalkozás jövedelméből való részaránynak megfelelő befektetések és bevételek;
e)biztosítónak vagy viszontbiztosítónak minősülő befektetést befogadók esetében a IX. és X. mellékletnek megfelelően az árbevétel-alapú és a CAPEX-alapú befektetési KPI valamelyikének kiszámításából – adott esetben a nem-életbiztosító befektetést befogadó biztosítók és viszontbiztosítók biztosítási kockázatra vonatkozó KPI-jével kombinálva – származó befektetések, bruttó díjelőírások vagy adott esetben teljes biztosítási árbevétel.
A számításnak a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekben lévő befektetések részarányának jelentése céljából – a 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének (4) és (5) bekezdésében a nettó rövid pozíciók kiszámításához meghatározott módszer alkalmazásával – lehetővé kell tennie a nettósítást.
Az 1.1. pont első albekezdésétől eltérve a befektetést befogadó vállalkozás által kibocsátott, meghatározott tevékenységek vagy projektek finanszírozására szolgáló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat vagy a befektetést befogadó vállalkozás által kibocsátott, környezeti szempontból fenntartható kötvényeket a befektetést befogadó vállalkozás által szolgáltatott információk alapján a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek azon értékéig bele kell számítani a számlálóba, amely az említett kötvényekből és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból származó bevételekből származik.
1.2.Nevező
A nevező a kezelt eszközállomány értékéből áll, az eszközkezelők kollektív és egyéni portfóliókezelési tevékenységeiből eredő, az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett kitettségek nélkül.
Az eszközkezelők a befektetést befogadók árbevételi KPI-jein alapuló KPI-t, valamint a befektetést befogadók CAPEX KPI-jein alapuló KPI-t teszik közzé.
2.Az eszközkezelők által közzéteendő KPI kidolgozásának és jelentésének módszertana
Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti közzététel céljából az eszközkezelők:
a)közzéteszik az egyes környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó KPI-ket és a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekre vonatkozó, az érintett vállalkozás vagy csoport szintjén összesített KPI-ket;
b)meghatározzák az átállási és a támogató gazdasági tevékenységek részhalmazát, és közzéteszik a gazdasági tevékenységekre vonatkozó, a vállalkozás vagy csoport szintjén összesített KPI-ket;
c)befektetéstípusonként megadják a számláló és a nevező bontását;
d)közzéteszik a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekre vonatkozó összesített KPI-ket;
e)közzéteszik a taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységeknek a kezelt eszközállományon belüli részarányát;
f)közzéteszik az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett kitettségekben lévő befektetéseknek az összes befektetéshez viszonyított részarányát;
g)megadják a KPI-ket az egyes eszközkezelők szintjén, amennyiben az adott vállalkozás csak egyedi nem pénzügyi kimutatásokat készít, vagy a csoport szintjén, amennyiben a vállalkozás készít konszolidált nem pénzügyi kimutatásokat.
IV. melléklet – Az eszközkezelőkre vonatkozó KPI táblája
Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzététel egységes táblája (eszközkezelők)
|
A finanszírozási célú befektetések és a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó befektetések összességének súlyozott átlagértéke a KPI által lefedett összes eszköz értékéhez viszonyítva, az alábbi vállalkozásokban lévő befektetések tekintetében a következő súlyokkal:
Árbevétel-alapú: %
CAPEX-alapú: %
|
A finanszírozási célú befektetések és a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó befektetések összességének súlyozott átlagértéke, az alábbi vállalkozásokban lévő befektetések tekintetében a következő súlyokkal:
Árbevétel-alapú: [pénzösszeg]
CAPEX-alapú: [pénzösszeg]
|
|
A KPI által lefedett eszközök százalékos aránya az összes befektetéshez (kezelt eszközállományhoz) viszonyítva. Kivéve a szuverén entitásokhoz kapcsolódó befektetéseket, lefedettségi arány: %
|
A KPI által lefedett eszközök pénzben kifejezett értéke. Kivéve a szuverén entitásokhoz kapcsolódó befektetéseket.
Lefedettség: [pénzösszeg]
|
|
További, kiegészítő közzétételek: A KPI nevezőjének bontása
|
|
A származtatott ügyletek százalékos aránya a KPI által lefedett összes eszközön belül.
X %
|
A származtatott ügyletek pénzben kifejezett értéke:
[pénzösszeg]
|
|
A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá nem tartozó uniós pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek aránya a KPI által lefedett összes eszközön belül:
Nem pénzügyi vállalkozások esetében:
Pénzügyi vállalkozások esetében:
|
A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá nem tartozó uniós pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek értéke:
Nem pénzügyi vállalkozások esetében: [pénzösszeg]
Pénzügyi vállalkozások esetében: [pénzösszeg]
|
|
A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá nem tartozó pénzügyi és nem pénzügyi, nem uniós országbeli vállalkozásokkal szembeni kitettségek aránya a KPI által lefedett összes eszközön belül:
Nem pénzügyi vállalkozások esetében:
Pénzügyi vállalkozások esetében:
|
A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá nem tartozó pénzügyi és nem pénzügyi, nem uniós országbeli vállalkozásokkal szembeni kitettségek értéke:
Nem pénzügyi vállalkozások esetében: [pénzösszeg]
Pénzügyi vállalkozások esetében: [pénzösszeg]
|
|
A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek aránya a KPI által lefedett összes eszközön belül:
Nem pénzügyi vállalkozások esetében:
Pénzügyi vállalkozások esetében:
|
A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségek értéke:
Nem pénzügyi vállalkozások esetében: [pénzösszeg]
Pénzügyi vállalkozások esetében: [pénzösszeg]
|
|
A más partnerekkel szembeni kitettségek aránya a KPI által lefedett összes eszközön belül.
X %
|
Más partnerekkel szembeni kitettségek értéke:
[pénzösszeg]
|
|
A taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységeket finanszírozó összes befektetés értéke a KPI által lefedett összes eszköz értékén belül:
X %
|
A taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységeket finanszírozó összes befektetés értéke:
[pénzösszeg]
|
|
A taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó összes befektetés értéke a KPI által lefedett összes eszköz értékéhez viszonyítva:
X %
|
A taxonómiához igazítható, de nem taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó összes befektetés értéke:
[pénzösszeg]
|
|
További, kiegészítő közzétételek: A KPI számlálójának bontása
|
|
A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni, taxonómiához igazodó kitettségek aránya a KPI által lefedett összes eszközön belül:
Nem pénzügyi vállalkozások esetében:
Árbevétel-alapú: %
Tőkekiadás-alapú: %
Pénzügyi vállalkozások esetében:
Árbevétel-alapú: %
Tőkekiadás-alapú: %
|
A 2013/34/EU irányelv 19a. és 29a. cikkének hatálya alá tartozó pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni, taxonómiához igazodó kitettségek értéke:
Nem pénzügyi vállalkozások esetében:
Árbevétel-alapú: [pénzösszeg]
Tőkekiadás-alapú: [pénzösszeg]
Pénzügyi vállalkozások esetében:
Árbevétel-alapú: [pénzösszeg]
Tőkekiadás-alapú: [pénzösszeg]
|
|
A más partnerekkel szembeni, taxonómiához igazodó kitettségek aránya a KPI által lefedett összes eszközön belül.
Árbevétel-alapú: %
Tőkekiadás-alapú: %
|
Más partnerekkel szembeni taxonómiához igazodó kitettségek értéke:
Árbevétel-alapú: [pénzösszeg]
Tőkekiadás-alapú: [pénzösszeg]
|
|
A KPI számlálójának a környezetvédelmi célkitűzések szerinti bontása
|
|
Taxonómiához igazodó tevékenységek:
|
|
1)Az éghajlatváltozás mérséklése
|
Árbevétel: %
CAPEX: %
|
Átállási tevékenységek: A% (Árbevétel; CAPEX)
Támogató tevékenységek: B% (Árbevétel; CAPEX)
|
|
2)Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
|
Árbevétel: %
CAPEX: %
|
Átállási tevékenységek: A% (Árbevétel; CAPEX)
Támogató tevékenységek: B% (Árbevétel; CAPEX)
|
|
3)A vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme
|
Árbevétel: %
CAPEX: %
|
Átállási tevékenységek: A% (Árbevétel; CAPEX)
Támogató tevékenységek: B% (Árbevétel; CAPEX)
|
|
4)A körforgásos gazdaságra való átállás
|
Árbevétel: %
CAPEX: %
|
Átállási tevékenységek: A% (Árbevétel; CAPEX)
Támogató tevékenységek: B% (Árbevétel; CAPEX)
|
|
5)A szennyezés megelőzése és csökkentése
|
Árbevétel: %
CAPEX: %
|
Átállási tevékenységek: A% (Árbevétel; CAPEX)
Támogató tevékenységek: B% (Árbevétel; CAPEX)
|
|
6)A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása
|
Árbevétel: %
CAPEX: %
|
Átállási tevékenységek: A% (Árbevétel; CAPEX)
Támogató tevékenységek: B% (Árbevétel; CAPEX)
|
V. melléklet – A hitelintézetekre vonatkozó KPI-k
1.A HITELINTÉZETEK ÁLTAL KÖZZÉTEENDŐ KPI-K TARTALMA
1.1.A KPI-k hatóköre
1.1.1.Konszolidáció
A hitelintézetek az 575/2013/EU rendelet II. címe 2. fejezetének 2. szakaszával összhangban meghatározott prudenciális konszolidációjuk hatóköre alapján közzéteszik a releváns KPI-ket.
1.1.2.Lefedett eszközállomány
A mérlegen belüli kitettségekre vonatkozó zöldeszköz-arány (GAR) kiszámítása a pénzügyi eszközök következő számviteli kategóriáira terjed ki, beleértve a hiteleket és előlegeket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a tulajdoni részesedéseket és a lefoglalt biztosítékokat:
a)amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök;
b)az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök;
c)leányvállalatokban lévő befektetések;
d)közös vállalkozások és társult vállalkozások;
e)az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és az eredménnyel szemben kötelezően valós értéken értékelt nem kereskedési célú pénzügyi eszközök;
f)a hitelintézetek által az adósságok elengedéséért cserébe lefoglalt ingatlanbiztosítékok.
Az e rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett kitettségeket ki kell zárni a GAR által lefedett eszközökből.
A következő eszközöket ki kell zárni a GAR számlálójából:
a)kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközök;
b)bankközi látra szóló kölcsönök;
c)olyan vállalkozásokkal szembeni kitettségek, amelyek a 2013/34/EU irányelv 19a. vagy 29a. cikke értelmében nem kötelesek nem pénzügyi információkat közzétenni.
A mérlegen kívüli kitettségekre vonatkozó KPI-k kiszámításakor a hitelintézet által nyújtott pénzügyi garanciákat, valamint a garanciakedvezményezett és a befektetést befogadó nem pénzügyi vállalkozások számára kezelt eszközöket kell figyelembe venni. Az egyéb mérlegen kívüli kitettségeket, például a kötelezettségvállalásokat ki kell zárni a számításból.
1.2.A KPI-k tartalma és módszertana
1.2.1.Zöldeszköz-arány (GAR)
A GAR a hitelintézet taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos finanszírozási és befektetési eszközállományának arányát mutatja az e melléklet 1.1.2. pontja szerinti lefedett eszközállomány részarányában.
A GAR az 575/2013/EU rendelet II. címe 2. fejezetének 2. szakasza szerinti prudenciális konszolidációs körnek megfelelő kitettségeken és mérlegen alapul az e melléklet 1.1.2. pontjában meghatározott eszköztípusok és számviteli portfóliók tekintetében, beleértve az állományokra és állományváltozásokra, az átállási és támogató tevékenységekre, valamint a speciális és általános célú hitelezésre vonatkozó információkat.
A hitelintézetek közzéteszik a következők mindegyikét:
a)a mérlegen belüli lefedett eszközökre vonatkozó összesített GAR;
b)környezetvédelmi célkitűzés és partnertípus szerinti bontás.
A KPI meghatározása a következő elemeken alapul:
a)a számláló, amely az alapul szolgáló eszközök árbevételi és CAPEX KPI-je alapján a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó hiteleket és előlegeket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedéseket és az ilyen finanszírozással kapcsolatban lefoglalt biztosítékokat tartalmazza;
b)a nevező, amely az összes hitelt és előleget, az összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, az összes tulajdoni részesedést és az összes lefoglalt biztosítékot, valamint minden egyéb, mérlegen belüli lefedett eszközt tartalmaz.
A GAR mellett a hitelintézetek közzéteszik azon eszközeiknek az összes eszközhöz viszonyított százalékos arányát, amelyet e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésével és e melléklet 1.1.2. pontjával összhangban kizártak a GAR számlálójából.
1.2.1.1.A nem pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kitettségekre vonatkozó KPI
A hitelintézetek közzéteszik a hitelek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedések állományára és az új hitelnyújtásra vonatkozó GAR-t. A hitelintézetek a következő lépéseket követve számítják ki az egyes környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó GAR-t.
|
Környezetvédelmi célkitűzések
|
Első lépés
|
Második lépés
|
Zöldeszköz-arány (GAR)
|
|
Az éghajlatváltozás mérséklése
|
Az éghajlatváltozás mérséklése céljából taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységet finanszírozó hiteleknek és előlegeknek/hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöknek a nem pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos összes hitelhez/hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközhöz és minden egyéb, mérlegen belüli lefedett eszközhöz viszonyított aránya.
|
Az éghajlatváltozás mérséklése céljából taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó hiteleknek és előlegeknek/hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöknek a taxonómia által lefedett ágazatokban az éghajlatváltozás mérséklésének céljából gazdasági tevékenységeket finanszírozó hitelekhez és előlegekhez/hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökhöz viszonyított aránya.
|
Az éghajlatváltozás mérséklése céljából taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó hiteleknek és előlegeknek/hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöknek a nem pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos összes hitelhez és előleghez / hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz / tulajdonviszonyt megtestesítő eszközhöz és minden egyéb mérlegen belüli eszközhöz viszonyított aránya.
|
|
|
Ebből: támogató tevékenység Ebből: támogató tevékenység Ebből: átállási tevékenység Ebből: átállási tevékenység
|
|
Állomány és állományváltozás
|
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységet finanszírozó hiteleknek és előlegeknek/hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöknek a nem pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos összes hitelhez/hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközhöz és minden egyéb, mérlegen belüli lefedett eszközhöz viszonyított aránya.
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó hiteleknek és előlegeknek/hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöknek a taxonómia által lefedett ágazatokban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából gazdasági tevékenységeket finanszírozó hitelekhez és előlegekhez/hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközökhöz viszonyított aránya.
|
Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységet finanszírozó hiteleknek és előlegeknek/hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközöknek a nem pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos összes hitelhez/hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz/tulajdonviszonyt megtestesítő eszközhöz és minden egyéb, mérlegen belüli lefedett eszközhöz viszonyított aránya.
|
|
|
Ebből: támogató tevékenység Ebből: támogató tevékenység
Ebből: alkalmazkodási tevékenység Ebből: átállási tevékenység
|
|
Állomány és állományváltozás
|
|
Egyéb környezetvédelmi tevékenységek
|
A vizsgálati kritériumok meghatározását követően a négy másik környezetvédelmi célkitűzés mindegyikére vonatkozóan is közzé kell tenni az ugyanilyen módon számított arányokat. Azaz a következőkre vonatkozóan: a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme; a körforgásos gazdaságra való átállás; a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése; a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.
|
|
|
1.2.1.1.1.1.i. Nem pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos hitelezési tevékenységekre és tulajdoni részesedésekre vonatkozó GAR, hitelek és előlegek (GAR L&A)
A hitelintézetek az ilyen típusú kitettségekre vonatkozó GAR kiszámításához a következő tételeket veszik figyelembe és teszik közzé:
(1)(a)
a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek és előlegek összesen, ideértve az e melléklet 1.2. pontjában említett számviteli kategóriák szerint megjelenített hiteleket és előlegeket, azaz a következők bruttó könyv szerinti értéke:
i.
hitelek és előlegek amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken;
ii.
nem kereskedési céllal tartott, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek.
(1)(b)
a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott, taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeket finanszírozó hitelek és előlegek az egyes környezetvédelmi célkitűzések tekintetében, vagyis az egyes környezetvédelmi célkitűzések szempontjából releváns, taxonómiához igazítható (amennyiben rendelkezésre áll, a gazdasági tevékenységek nómenklatúrájának (NACE) 4 szintű kódjaival jelölt) gazdasági tevékenységet végző társaságoknak nyújtott, a megfelelő számviteli kategóriába tartozó hitelek és előlegek bruttó könyv szerinti értéke.
(1)(c)
a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott, taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó hitelek és előlegek az egyes környezetvédelmi célkitűzések tekintetében, ideértve a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó összes hitelt és előleget, beleértve az átállási és támogató gazdasági tevékenységek alcsoportjait is.
Az (1)(c) összeget a következő képlettel kell kiszámítani: 1(c) = (1)(c)(1) + (1)(c)(2), ahol:
(1)(c)(1)
olyan hiteleket és előlegeket jelöl, amelyek felhasználása ismert, ideértve a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében említett speciális hitelezés – projektfinanszírozás kategóriájába tartozó hiteleket;
(1)(c)(2)
olyan hiteleket és előlegeket jelöl, amelyek felhasználása nem ismert (általános hitelek).
Az (1)(c)(1) esetében a hitelintézetek a nem pénzügyi vállalkozással szembeni projektfinanszírozási kitettségek bruttó könyv szerinti értékét olyan arányban veszik figyelembe, amennyire a finanszírozott projekt taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységet finanszíroz. E követelmény teljesülését azon információk alapján kell értékelni, amelyeket a partner arról a projektről vagy tevékenységekről szolgáltat, amelyre a kapott hitelt vagy előleget felhasználják. A hitelintézetek tájékoztatást nyújtanak a finanszírozott gazdasági tevékenység típusáról. A kétszeres elszámolás nem megengedett. Amennyiben ugyanaz a speciális hitelezési kitettség két környezetvédelmi célkitűzés szempontjából is releváns, a hitelintézetek azt a legrelevánsabb célkitűzéshez rendelik.
Az (1)(c)(2) esetében a hitelintézetek arra a CAPEX KPI-re és árbevételi KPI-re hagyatkoznak, amelyet a partner e rendelettel összhangban az egyes környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozóan közzétesz. A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek és előlegek összege a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott, ismeretlen célú összes hitel és előleg bruttó könyv szerinti értékének összege, a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek arányában súlyozva, az egyes partnerek átállási és támogató tevékenységei szerinti bontásban.
A hitelintézetek az ilyen típusú kitettségekre vonatkozó KPI-ket a következőképpen számítják ki:
Első lépés = (1)(b)/(1)(a).
Második = (1)(c)/(1)(b). A hitelintézetek adott esetben külön közzéteszik a KPI-nek a támogató tevékenységekre vonatkozó részét.
A hitelekre és előlegekre vonatkozó GAR (minden egyes környezetvédelmi célkitűzésre) = (1)(c)/(1)(a). A hitelintézetek közzéteszik az árbevételi KPI-n alapuló GAR-t, valamint adott esetben külön a KPI-nek a támogató és átállási tevékenységekre vonatkozó részét.
Közzé kell tenni a KPI-k következő jellemzőit:
a)állományi adatként: a hitelek és előlegek teljes bruttó könyv szerinti értéke a közzététel vonatkozási időpontjában;
b)állományváltozási típusú adatként: az új hiteleknek és előlegeknek a közzététel vonatkozási időpontját megelőző évi bruttó könyv szerinti értéke;
c)külön bontásban a támogató és átállási és alkalmazkodási tevékenységekre, valamint a speciális hitelezésre vonatkozóan.
1.2.1.1.1.2.ii. Nem pénzügyi vállalkozások által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó GAR (GAR DS)
A hitelintézetek az ilyen típusú kitettségekre vonatkozó GAR kiszámításához kiszámítják és közzéteszik a következő tételeket:
(2)(a)
A nem pénzügyi vállalkozások összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapírja, vagyis az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a nem kereskedési céllal tartott, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó könyv szerinti értéke.
(2)(b)
A nem pénzügyi vállalkozások taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeket finanszírozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai az egyes környezetvédelmi célkitűzések tekintetében, vagyis a megfelelő számviteli kategóriába tartozó, a taxonómiához igazítható (amennyiben rendelkezésre áll, 4 szintű NACE-kódokkal jelölt) gazdasági tevékenységet végző vállalkozásokat finanszírozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó könyv szerinti értéke.
(2)(c)
A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó érintett szervezetek hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjai, vagyis a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységet – beleértve az átállási és támogató tevékenységeket is – finanszírozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéke összesen.
Az (2)(c) összeget a következő képlettel kell kiszámítani:
2(c) = (2)(c)(1) + (2)(c)(2), ahol:
a (2)(c)(1) olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokot jelöl, amelyeknél az összegek felhasználása ismert,
a (2)(c)(2) olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat jelöl, amelyeknél az összegek felhasználása nem ismert.
A (2)(c)(1) esetében a hitelintézetek a következőket veszik figyelembe:
A (2)(c)(1)(a) kapcsán a hitelintézetek az uniós jogszabályokkal összhangban kibocsátott, környezeti szempontból fenntartható kötvényekkel szembeni kitettségek teljes bruttó könyv szerinti értékét veszik figyelembe. A kibocsátók által zöld kötvényeknek minősített aktuális kötvénykibocsátásokat, amelyek célja a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységek finanszírozása, a gazdasági tevékenységeknek az (EU) 2020/852 rendelet szerinti taxonómiai megfelelése alapján kell értékelni, vagy a finanszírozott projektek szintjén, a kibocsátó által a kibocsátáshoz nyújtott konkrét információk alapján. A hitelintézetek biztosítják az átláthatóságot a finanszírozott gazdasági tevékenység jellegével kapcsolatban. A kétszeres elszámolás nem megengedett. Amennyiben ugyanaz a zöld kötvény két környezetvédelmi célkitűzés szempontjából is releváns lehet, a hitelintézetek azt a legrelevánsabb célkitűzéshez rendelik.
A (2)(c)(1)(b) kapcsán a hitelintézetek a projektfinanszírozási kitettségekbe befektetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bruttó könyv szerinti értékét veszik figyelembe olyan mértékben, amennyire a finanszírozott projekt tevékenységei taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek. Az értékelés a kibocsátó által az adott kibocsátás tekintetében szolgáltatott konkrét információkon alapul. A kétszeres elszámolás nem megengedett. Amennyiben ugyanaz a speciális hitelezési kitettség két környezetvédelmi célkitűzés szempontjából is releváns lehet, a hitelintézetek azt a legrelevánsabb célkitűzéshez rendelik. A hitelintézetek biztosítják az átláthatóságot a finanszírozott gazdasági tevékenység típusával kapcsolatban.
A (2)(c)(2) esetében a hitelintézetek a partner által az e rendelet 2. cikkével összhangban közzétett árbevételi és CAPEX KPI-re hagyatkoznak. A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összege a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott, ismeretlen felhasználási célú összes hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bruttó könyv szerinti értékének összege, a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek arányával súlyozva, az egyes partnerek átállási és támogató tevékenységei szerinti bontásban.
A hitelintézetek az ilyen típusú kitettségekre vonatkozóan javasolt KPI-ket a következő képlet szerint számítják ki:
Első lépés = (2)(b)/(2)(a).
Második = (2)(c)/(2)(b); A hitelintézetek adott esetben külön közzéteszik a KPI-nek a támogató és átállási tevékenységekre vonatkozó részét.
GAR DS = (2)(c)/(2)(a) az árbevételi KPI alapján; (2)(c)/(2)(a) a CAPEX KPI alapján.
Közzé kell tenni a KPI-k következő jellemzőit:
a)állományi adatként: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok teljes bruttó könyv szerinti értéke a közzététel vonatkozási időpontjában;
b)állományváltozási típusú adatként: az új hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak a közzététel vonatkozási időpontját megelőző évi bruttó könyv szerinti értéke;
c)külön bontásban a támogató és átállási tevékenységekre, valamint a speciális hitelezésre vonatkozóan.
1.2.1.1.1.3.iii. Hitelintézetek nem pénzügyi vállalkozásokban lévő tulajdoni részesedéseinek zöldeszköz-aránya (GAR EH)
1.2.1.1.1.4.A hitelintézetek kiszámítják és közzéteszik a következőket:
a)a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységet végző nem pénzügyi vállalkozásokban lévő tulajdoni részesedéseik részaránya a nem pénzügyi vállalkozásokban lévő összes tulajdoni részesedésükhez viszonyítva.
A számláló a nem kereskedési céllal tartott olyan tulajdoni részesedések bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza, amelyek az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket és a nem kereskedési céllal tartott, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket, valamint a nem pénzügyi vállalkozások taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységet végző leányvállalataiba, közös vállalkozásaiba és társult vállalkozásaiba történt befektetéseket foglalják magukban.
A nevező a nem kereskedési céllal tartott olyan tulajdoni részesedések teljes bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza, amelyek az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket és a nem kereskedési céllal tartott, az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket, valamint a nem pénzügyi vállalkozások leányvállalataiba, közös vállalkozásaiba és társult vállalkozásaiba történt befektetéseket foglalják magukban;
b)a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységet végző nem pénzügyi vállalkozásokban lévő tulajdoni részesedéseik aránya a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységet végző nem pénzügyi vállalkozásokban lévő tulajdoni részesedéseikhez viszonyítva.
A számláló a nem kereskedési céllal tartott tulajdoni részesedések bruttó könyv szerinti értéke azon nem pénzügyi vállalkozások taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó árbevételi KPI-je és CAPEX KPI-je alapján, amelyekhez a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tartoznak.
A nevező a nem kereskedési céllal tartott tulajdoni részesedések bruttó könyv szerinti értéke a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységeket végző nem pénzügyi vállalkozások árbevételi KPI-je alapján.
c)GAR EH = a nem pénzügyi vállalkozásokban lévő taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységet finanszírozó tulajdoni részesedések aránya a nem pénzügyi vállalkozásokban lévő összes tulajdoni részesedéshez viszonyítva.
A számláló a nem kereskedési céllal tartott tulajdoni részesedések bruttó könyv szerinti értéke a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó árbevételi és CAPEX KPI-vel súlyozva, az azon nem pénzügyi vállalkozás által közzétettek szerint, amelyhez a tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök tartoznak.
A nevező a nem pénzügyi vállalkozásokban lévő nem kereskedési céllal tartott tulajdoni részesedések teljes bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza.
Közzé kell tenni az arányok következő jellemzőit:
a)állományi adatként: a tulajdoni részesedések teljes bruttó könyv szerinti értéke a közzététel vonatkozási időpontjában;
b)állományváltozási adatként: a tulajdoni részesedéseknek a közzététel vonatkozási időpontját megelőző évi bruttó könyv szerinti értéke;
c)külön bontásban a támogató és átállási tevékenységekre vonatkozóan.
1.2.1.1.1.5.iv. A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott teljes finanszírozásra (hitelek és tulajdoni részesedések) vonatkozó GAR)
Az egyes környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó három arányt az árbevételi KPI alapján kell közzétenni, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedések esetében pedig az alapul szolgáló eszközök összesített szintű árbevételi és CAPEX KPI-je alapján, a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott valamennyi mérlegen belüli finanszírozási eszköz tekintetében, beleértve a tulajdoni részesedéseket is.
Az arányok számlálója és nevezője az egyes esetekben releváns hitelek és előlegek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedések bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza.
1.2.1.2.Pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelekre és az ilyen vállalkozásokban lévő tulajdoni részesedésekre vonatkozó zöldeszköz-arány
A pénzügyi vállalkozásoknak történő hitelezési tevékenységekre és a pénzügyi vállalkozásokban lévő tulajdoni részesedésekre vonatkozó GAR-t az egyes környezetvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatos taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó releváns számviteli portfóliókban szerepelő hiteleknek és előlegeknek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és tulajdoni részesedéseknek a pénzügyi vállalkozások összes hiteléhez és előlegéhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjához és tulajdoni részesedéséhez viszonyított arányaként kell kiszámítani.
Ez a GAR az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos közzétételeket tartalmazza, a támogató tevékenységek szerinti bontásban. Az éghajlatváltozás mérséklése tekintetében a GAR az átállási tevékenységekre és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó közzétételeket is tartalmaz. Az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint más környezetvédelmi célkitűzésekhez hozzájáruló tevékenységek tekintetében a hitelintézetek állományi és állományváltozási adatokat is közzétesznek.
A pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó GAR számlálóját a partnerek e rendelet szerinti KPI-jei alapján kell kiszámítani. Az arány számlálójában a pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos, a releváns számviteli portfóliókban szereplő hitelek és előlegek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedések bruttó könyv szerinti értékeinek a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek arányával súlyozott összegét kell figyelembe venni, az egyes partnerek átállási, éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási és támogató tevékenységei szerinti bontásban.
Amennyiben a partner egy másik hitelintézet, az alkalmazott árbevétel-alapú és CAPEX-alapú KPI a releváns számviteli portfóliókban szereplő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hitelek és előlegek, valamint tulajdoni részesedések bruttó könyv szerinti értéke, „a partnerre vonatkozó, a szakaszban meghatározottak szerinti összesített GAR-ral” súlyozva, azaz a bruttó könyv szerinti érték szorozva a partnerre vonatkozó „összesített GAR” értékével.
Amennyiben a partner befektetési vállalkozás, a KPI-t a szolgáltatásoknak a befektetési vállalkozás bevételében képviselt részaránya alapján kell kiszámítani a következők szerint:
a)a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének A. szakasza szerinti saját számlás kereskedést folytató befektetési vállalkozások esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hitelek és előlegek, valamint a tulajdoni részesedések bruttó könyv szerinti értékét a befektetési vállalkozások által közzétett árbevétel-alapú GAR és CAPEX-alapú GAR-értékkel kell súlyozni, vagyis a bruttó könyv szerinti értéket meg kell szorozni „a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekbe befektetett eszközök (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök, pénzeszköz-egyenértékesek és származtatott termékek) értékének a befektetett eszközök teljes értékéhez viszonyított arányával”.
b)a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének A. szakasza szerinti saját számlás kereskedést nem folytató befektetési vállalkozások esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hitelek és előlegek, valamint a tulajdoni részesedések bruttó könyv szerinti értékét az árbevétel-alapú és a CAPEX-alapú bevételi KPI-vel kell súlyozni, azaz a befektetési vállalkozások által közzétett díjakkal, jutalékokkal és egyéb pénzbeli juttatásokkal, vagyis a bruttó könyv szerinti értéket meg kell szorozni „a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységre irányuló szolgáltatásokból és tevékenységekből származó díjaknak, jutalékoknak és egyéb pénzbeli juttatásoknak az összes szolgáltatásból és tevékenységből származó összes díjhoz, jutalékbevételhez és egyéb pénzbeli juttatáshoz viszonyított arányával”.
Amennyiben a partner eszközkezelő, az árbevétel-alapú és a CAPEX-alapú KPI a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hitelek és előlegek, valamint a tulajdoni részesedések bruttó könyv szerinti értéke, súlyozva a partnernek az e rendelet III. és IV. mellékletében meghatározott taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekbe történő befektetéseinek arányával, azaz a bruttó könyv szerinti érték és az eszközkezelő összes befektetéséhez viszonyított arány szorzata.
Biztosítónak vagy viszontbiztosítónak minősülő befektetést befogadók esetében a referenciaérték az e rendelet X. és XI. mellékletének megfelelően a befektetést befogadónak vagy az árbevétel-alapú és CAPEX-alapú befektetési KPI-jének vagy a biztosítási kockázatra vonatkozó KPI-jének kiszámításából származó befektetések, bruttó díjelőírások vagy adott esetben teljes biztosítási árbevétel.
A nevező a releváns számviteli portfóliókban szereplő, pénzügyi vállalkozásokkal kapcsolatos hitelek és előlegek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedések teljes bruttó könyv szerinti értéke.
1.2.1.3.Lakossági kitettségekre vonatkozó zöldeszköz-arány
A lakóingatlannal vagy lakásfelújítási hitelekkel szembeni lakossági kitettségekre vonatkozó GAR-t a háztartásoknak nyújtott, lakóingatlannal fedezett vagy az épületekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok alapján a taxonómiához igazadó lakásfelújítási célra, azaz az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 7.2., 7.3., 7.4., 7.5., 7.6. és 7.7. pontja szerinti felújítási, szerzési és tulajdonlási célokra nyújtott hitelek és a háztartásoknak nyújtott, lakóingatlannal fedezett vagy lakásfelújítás céljából nyújtott összes hitel arányaként kell kiszámítani. Ez a GAR az átállási tevékenységekre vonatkozó közzétételeket, valamint az állományi és állományváltozási adatokra vonatkozó közzétételeket tartalmaz. Ez a GAR csak az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából releváns befektetésekre alkalmazandó.
A fogyasztási gépjárműhitelekhez kapcsolódó lakossággal szembeni kitettségre vonatkozó GAR-t az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 6.5. pontja szerinti technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő gépjárműveket finanszírozó hitelek arányaként kell kiszámítani. Ez a GAR az átállási tevékenységekkel kapcsolatos közzétételeket, valamint a kizárólag [e rendelet alkalmazásának kezdőnapja] után nyújtott hitelekre vonatkozóan a hitelállományok közzétételét, valamint a hitelekre vonatkozó állományváltozási adatok közzétételét foglalja magában. Ez a GAR csak az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából releváns befektetésekre alkalmazandó.
A taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó lakossági kitettségekre vonatkozó KPI-k csak az éghajlatváltozás mérséklésének célkitűzésére alkalmazandók.
1.2.1.3.1.1.i. Lakóingatlan-hitelezés
A hitelintézetek által közzétett KPI-k a lakossági hitelportfóliót, és különösen a jelzáloghitel-portfóliót tartalmazzák. Ezt a KPI-t az épületekre vonatkozó, az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 7.2., 7.3., 7.4., 7.5., 7.6. és 7.7. szakasza szerinti technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelés figyelembevételével kell közzétenni.
A hitelintézetek a lakóingatlan-hitelezési portfóliójukra vonatkozó KPI-t a háztartásoknak nyújtott, lakóingatlannal fedezett, az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 7.2., 7.3., 7.4., 7.5., 7.6. és 7.7. szakaszával összhangban az éghajlatváltozás mérséklésének környezetvédelmi célkitűzéséhez hozzájáruló hiteleknek a háztartásoknak nyújtott, lakóingatlannal fedezett összes hitelhez viszonyított arányaként teszik közzé.
A hitelintézetek a közzététel vonatkozási időpontjától kezdődően közzéteszik a hitelállományra vonatkozó adatokat, valamint az új hiteleknek a közzétételi időszak alatti forgalmára vonatkozó adatokat.
Az arány számlálója az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 7.7. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő lakóingatlan-hitelek bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza.
Az arány számlálójában a hitelintézetek az épületeknek vagy házaknak az épületekre vonatkozó, az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 7.2., 7.3., 7.4., 7.5. és 7.6. szakasza szerinti technikai vizsgálati kritériumokkal összhangban lévő felújítására nyújtott hiteleket is figyelembe veszik.
A nevező a háztartásoknak nyújtott, lakóingatlannal fedezett hitelek teljes bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza, növelve a háztartásoknak nyújtott lakásfelújítási hitelek teljes bruttó könyv szerinti értékével, elkerülve a hitelek kétszeres elszámolását abban az esetben, ha az utóbbiak fedezett hitelek.
1.2.1.3.1.2.ii. Lakossági hitelek – Fogyasztási gépjárműhitelek
A hitelintézetek közzéteszik a háztartásoknak gépjárművásárlásra nyújtott hitelekre (gépjárműhitelekre) vonatkozó KPI-t. A KPI az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 6.5. szakasza szerinti technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő gépjárművekhez kapcsolódó hitelek részaránya.
A hitelintézetek a közzétételi követelmények alkalmazásának kezdőnapjától kezdődően nyújtott gépjárműhiteleket a hitelek állományára és az új hitelekre vonatkozó KPI-ben egyaránt figyelembe veszik. A követelmények alkalmazásának kezdőnapja előtt nyújtott hitelek állományára vonatkozó adatok frissítése nem vehető figyelembe.
1.2.1.4.A köztulajdonú bérlakásokat és a hatóságoknak nyújtott egyéb speciális hiteleket finanszírozó hitelekre és előlegekre vonatkozó GAR
Amennyiben a hitelintézet nagyrészt a köztulajdonú bérlakás finanszírozására épülő üzleti modellel rendelkezik, közzé kell tennie az azon épületeknek az éghajlatpolitikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. melléklete 7.7. szakasza szerinti technikai vizsgálati kritériumoknak való megfelelési arányára vonatkozó KPI-t, amelyek megvásárlását a hitelintézet finanszírozza. Ezt a GAR-t a hitelintézet az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 7.7. szakasza szerinti technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő köztulajdonú bérlakásokat finanszírozó, önkormányzatoknak nyújtott hiteleknek a köztulajdonú bérlakásokat finanszírozó, önkormányzatoknak nyújtott összes hitelhez viszonyított arányában becsüli meg és teszi közzé. A hitelintézet állományi és állományváltozási adatokat is közzétesz.
A számláló és a nevező kiszámításának módszertana megegyezik a lakóingatlan-hitelezésre vonatkozó módszerrel.
A köztulajdonú bérlakásokhoz nem kötődő tevékenységek és eszközök finanszírozása esetében a hitelintézetek a hatósággal szembeni projektfinanszírozási kitettségek bruttó könyv szerinti értékét olyan mértékben és arányban veszik figyelembe, amennyire a finanszírozott projekt taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységet finanszíroz. E követelmény teljesülését azon információk alapján kell értékelni, amelyeket a hatóság arról a projektről vagy tevékenységekről szolgáltat, amelyre a kapott hitelt vagy előleget felhasználják. A hitelintézetek tájékoztatást nyújtanak a finanszírozott gazdasági tevékenység típusáról. A kétszeres elszámolás nem megengedett. Amennyiben ugyanaz a speciális hitelezési kitettség két környezetvédelmi célkitűzés szempontjából is releváns, a hitelintézetek azt a legrelevánsabb célkitűzéshez rendelik.
1.2.1.5.Egyéb mérlegen belüli kitettségek – Lefoglalt ingatlanbiztosítékok
A hitelintézetek az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 7.7. szakaszában szereplő technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő, fedezetként szolgáló, lefoglalt kereskedelmi és lakóingatlanoknak a fedezetként szolgáló, lefoglalt teljes kereskedelmi és lakóingatlan-állományhoz viszonyított arányaként közzéteszik az arra vonatkozó KPI-t, hogy az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzéshez kapcsolódóan a fedezetként szolgáló, lefoglalt, értékesítésre tartott kereskedelmi és lakóingatlan-portfóliójuk mekkora részaránya felel meg az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 7.7. szakaszában szereplő technikai vizsgálati kritériumoknak.
A hitelintézetek a közzététel vonatkozási időpontjától kezdődően közzéteszik a hitelállományra vonatkozó adatokat, valamint az új eszközöknek a közzétételi időszak alatti forgalmára vonatkozó adatokat.
Az arány számlálója az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus I. mellékletének 7.7. szakaszában foglalt technikai vizsgálati kritériumoknak megfelelő, fedezetként szolgáló, lefoglalt kereskedelmi- és lakóingatlanok bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza.
A nevező a hitelintézet által lefoglalt kereskedelmi és lakóingatlan-biztosítékok teljes bruttó könyv szerinti értékét tartalmazza.
A hitelintézetek a közzététel vonatkozási időpontjától kezdődően közzéteszik a hitelállományra vonatkozó adatokat, valamint az új hiteleknek a közzétételi időszak alatti forgalmára vonatkozó adatokat.
1.2.1.6.Összesített GAR
A hitelintézetek közzéteszik az összesített GAR-ra vonatkozó információkat. Az összesített GAR a kitettségalapú KPI-k kumulatív értékét tükrözi azáltal, hogy nevezője a 7. cikk (1) bekezdésében említett, kitettség nélküli mérlegen belüli eszközök teljes összegét tartalmazza, míg az összesített számlálóban a kitettségalapú KPI-k környezeti szempontból fenntartható kitettségeinek számlálóit összesíti:
a)A pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás összesített GAR-értéke, az összes környezetvédelmi célkitűzés tekintetében.
b)A nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott finanszírozás összesített GAR-értéke az összes környezetvédelmi célkitűzés tekintetében.
c)A lakóingatlanokkal kapcsolatos kitettségekre vonatkozó GAR, beleértve a lakásfelújítási hiteleket is, az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célkitűzéshez kapcsolódóan.
d)A lakossági gépjárműhitelekre vonatkozó GAR, az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó célkitűzéshez kapcsolódóan.
e)A helyi önkormányzatoknak lakásfinanszírozás és egyéb speciális hitelezés céljából nyújtott hitelekre vonatkozó GAR.
f)Fedezetként szolgáló, lefoglalt, értékesítés céljából tartott kereskedelmi- és lakóingatlanokra vonatkozó GAR.
Az összesített GAR mellett a hitelintézetek közzéteszik azon eszközeik százalékos arányát, amelyeket e rendelet 7. cikkének (2) és(3) bekezdésével és e melléklet 1.1.2. szakaszával összhangban kizártak a GAR számlálójából.
1.2.2.Mérlegen kívüli kitettségekre vonatkozó KPI-k
A hitelintézetek a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel való kapcsolat szintjét bemutató kiegészítő arányt tesznek közzé azon mérlegen kívüli kitettségekre vonatkozóan, amelyeket a hitelintézetek kezelnek és amelyek a tőkeáramlásokat olyan gazdasági tevékenységek felé irányítják, vagy hozzájárulnak a tőkeáramlások olyan gazdasági tevékenységek felé irányításához, amelyek környezeti fenntarthatósága az (EU) 2020/852 rendelettel összhangban értékelhető:
a)a vállalkozásoknak nyújtott hiteleket és előlegeket, valamint egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat biztosító pénzügyi garanciák; és
b)kezelt eszközállomány.
1.2.2.1.A pénzügyi és nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi garanciák zöld aránya (FinGuar KPI)
A vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi garanciák zöld arányát a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat támogató pénzügyi garanciáknak a vállalkozásoknak nyújtott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat támogató összes pénzügyi garanciához viszonyított arányaként kell meghatározni. A közzététel állományi és állományváltozási adatokat is tartalmaz. Az éghajlatváltozás mérséklése tekintetében közzé kell tenni a támogató és az átállási tevékenységek arányát is. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében közzé kell tenni a támogató és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó tevékenységeket is.
A pénzügyi garanciákra vonatkozó KPI-k kiszámításának módszere megegyezik a vállalkozásoknak nyújtott hitelekre és előlegekre és/vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra vonatkozó KPI-kre meghatározott módszerrel, de azt az alapul szolgáló, a hitelintézet által támogatott hitelekre és előlegekre/hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kell alkalmazni.
1.2.2.2.A kezelt eszközállomány zöld aránya (AuM KPI)
A kezelt eszközállomány zöld aránya a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeket finanszírozó, vállalkozásoktól származó kezelt eszközöknek (tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok) az összes kezelt eszközhöz (tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok) viszonyított aránya. A közzététel állományi és állományváltozási adatokat is tartalmaz. Az éghajlatváltozás mérséklése tekintetében közzé kell tenni a támogató és az átállási tevékenységek arányát is. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás tekintetében közzé kell tenni a támogató és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó tevékenységeket is.
A kezelt eszközállomány zöld arányára vonatkozó KPI kiszámításához használt módszernek meg kell egyeznie az eszközkezelőkre vonatkozóan e rendelet III. mellékletében meghatározott módszerrel.
1.2.3.A hitelezéstől eltérő szolgáltatásokra vonatkozó KPI-k – Díjak és jutalékok (F&C KPI)
A vállalkozások taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos díj- és jutalékbevételekre vonatkozó KPI-t a hitelintézet vállalkozásoktól származó, a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó, hitelezéstől eltérő termékekből vagy szolgáltatásokból származó díj- és jutalékbevételének a hitelezéstől eltérő termékekből vagy szolgáltatásokból származó összes díj- és jutalékbevételekhez viszonyított arányaként kell meghatározni.
A hitelintézetek közzéteszik a hitelezéstől és eszközkezeléstől eltérő szolgáltatásokhoz, többek között a következő szolgáltatásokhoz kapcsolódó díj- és jutalékbevételeiket (az intézmények által a 680/2014/EU végrehajtási rendeletben meghatározott 22.1. „Díj- és jutalékbevételek és díj- és jutalékráfordítások tevékenység szerint” táblának megfelelően jelentettek szerint):
a)harmadik fél által kibocsátott értékpapírokhoz kapcsolódó kibocsátási vagy egyéb szolgáltatások;
b)értékpapírok vételére vagy eladására vonatkozó megbízások átvétele, továbbítása és végrehajtása az ügyfelek nevében;
c)egyesüléssel és felvásárlással foglalkozó vállalkozások tanácsadási szolgáltatásai;
d)vállalkozások által vállalkozásoknak vagy más ügyfeleknek nyújtott tőkepiaci tanácsadással kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások;
e)privátbanki szolgáltatások díjai;
f)klíring és elszámolási szolgáltatások;
g)letéti őrzés és egyéb kapcsolódó szolgáltatások;
h)pénzforgalmi szolgáltatások;
i)a prudenciális csoportba nem tartozó gazdálkodó egységek által kibocsátott termékeknek a csoport meglévő ügyfelei közötti forgalmazásáért kapott díj- és jutalékbevételek;
j)hitelgondozási tevékenységek;
k)devizaszolgáltatások és nemzetközi tranzakciók.
A KPI számlálója a 680/2014/EU végrehajtási rendelet V. mellékletének 284. pontjában meghatározott, a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel összefüggésben a vállalkozásoknak nyújtott, a hitelezéstől és eszközkezeléstől eltérő szolgáltatásokból származó díj- és jutalékbevételeket tartalmazza. Ezt úgy kell megbecsülni, hogy az egyes partnerektől származó díj- és jutalékbevételeket súlyozzák a vállalkozás taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó, a releváns környezetvédelmi célkitűzéshez a vállalkozás által az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkével összhangban közzétettek szerint hozzájáruló árbevétel és CAPEX arányával. A pénzügyi vállalkozások esetében a partner tekintetében alkalmazandó arány megegyezik az ezen vállalkozásokra vonatkozó KPI-knél használt aránnyal.
A nevező a vállalkozásoktól származó, a hitelnyújtástól és eszközkezeléstől eltérő termékekből vagy szolgáltatásokból származó díj- és jutalékbevétel teljes összege.
1.2.4.A GAR-hoz kapcsolódó egyéb közzétételek: A kereskedési portfólióra vonatkozó GAR
A kereskedési portfóliót ki kell zárni az összesített GAR nevezőjéből és lefedettségéből.
A hitelintézetek ismertetik a kereskedési portfóliójukra és annak általános összetételére vonatkozó befektetési politikát, valamint az elsődleges ágazatok és a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységek közötti kapcsolatuk alakulására vonatkozó trendeket. A hitelintézetek ismertetik továbbá az éghajlati és környezeti kockázatokból, valamint a taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységekkel való kapcsolat szorosságából eredő potenciális korlátokat, valamint a portfólió értékét esetlegesen befolyásoló környezeti kockázatok kezelésének módját.
Amennyiben egy kereskedési portfólió fontos szereppel bír a hitelintézet üzleti modelljében, különösen ha a hitelintézetek nem teljesítik az 575/2013/EU rendelet 94. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket vagy az említett rendelet 325a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, a hitelintézet olyan mennyiségi információkat és KPI-ket tesz közzé, amelyek bemutatják, hogy az intézmény milyen mértékben kereskedik környezeti szempontból fenntartható eszközökkel, és milyen mértékben járul hozzá az ilyen típusú eszközök kereskedésének előmozdításához.
A hitelintézetek a következő információkat teszik közzé:
a)a taxonómiához igazodó instrumentumokkal a közzétételi időszakban folytatott kereskedés teljes volumene, vagyis a környezeti szempontból fenntartható értékpapírok vásárolt és értékesített volumeneinek abszolút értékeiből képzett összeg;
b)a közzétételi időszak alatti értékpapír-kereskedés teljes volumene, vagyis az értékpapírok vásárolt és értékesített volumeneinek abszolút értékeiből képzett összeg.
A hitelintézet kereskedési portfóliójára vonatkozó egyedi GAR számlálója a környezeti szempontból fenntartható értékpapírok vásárolt és értékesített volumeneinek abszolút értékeit tartalmazza. A kereskedési portfólióra vonatkozó GAR nevezője az értékesített és vásárolt értékpapírok teljes volumeneinek abszolút értékeiből képzett összeget tartalmazza.
A GAR számlálójának a kereskedési portfólióra vonatkozó részét úgy kell megbecsülni, hogy az egyes partnereknek értékesített és/vagy tőlük vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök bruttó könyv szerinti értékét súlyozzák a vállalkozás taxonómiához igazodó gazdasági tevékenységeihez kapcsolódó, a releváns környezetvédelmi célkitűzéshez a vállalkozás által az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkével és e rendelettel összhangban közzétettek szerint hozzájáruló árbevétel és CAPEX arányával. A pénzügyi vállalkozások esetében a partner tekintetében alkalmazandó arány megegyezik az ezen partnerekre vonatkozó releváns KPI-knél használt aránnyal.
