|
VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül) |
|
|
E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban. Felkérjük ezért e csoportokat, hogy fejtsék ki véleményüket a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint osszák meg velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat. |
|
|
A kezdeményezés címe |
A CBAM végrehajtása: a CBAM-árukba beágyazott kibocsátások kiszámításának módszertanára vonatkozó szabályok, a CBAM-tanúsítványoknak az EU ETS ingyenes kiosztását tükröző kiigazítására vonatkozó szabályok, a harmadik országban fizetett szén-dioxid-ár levonására vonatkozó szabályok |
|
Vezető főigazgatóság – felelős egység(ek) |
Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság, C2. és C5. egység |
|
A kezdeményezés várható típusa |
Három bizottsági végrehajtási rendelet az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó különös szabályok megállapításáról |
|
Indikatív ütemterv |
2025 negyedik negyedév |
|
További információk |
A CBAM egyszerűsítésére és megerősítésére irányuló bizottsági javaslat Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM):A Tanács és a Parlament megállapodásra jutott az egyszerűsítésről – Consilium |
|
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat. |
|
|
A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat |
|
Politikai környezet |
|
Az európai zöld megállapodás részeként 2023-ban az EU bevezette az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (a továbbiakban: CBAM). A CBAM a kibocsátásáthelyezés megelőzését szolgáló éghajlat-politikai eszköz. Kibocsátásáthelyezés akkor fordul elő, ha a szén-dioxid-kibocsátási költségek miatt az uniós ipar kevésbé szigorú kibocsátási korlátokkal rendelkező harmadik országokba helyezi át a termelést, vagy az ezekből az országokból származó importtermékek az éghajlat-politikai különbségek miatt alacsonyabb üvegházhatásúgáz-kibocsátási intenzitású egyenértékű termékek helyébe lépnek. A CBAM hatálya alá tartozik jelenleg a cement, a vas és az acél, az alumínium, a trágyázószerek, a villamos energia és a hidrogén. A mechanizmus biztosítja, hogy az importra ugyanazok a szén-dioxid-kibocsátási költségek háruljanak, mint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (a továbbiakban: EU ETS) szerinti uniós termelésre. Az (EU) 2023/956 rendelet (a továbbiakban: CBAM-rendelet) számos olyan végrehajtási jogi aktus elfogadásáról rendelkezik, amelyek tisztázzák és harmonizálják a CBAM kulcsfontosságú technikai vonatkozásait, például a beágyazott kibocsátások kiszámítását (7. cikk), a CBAM-kötelezettségnek a termék származási országában ténylegesen fizetett szén-dioxid-ár figyelembevételével történő kiigazítását (9. cikk), valamint az EU ETS 2026 és 2034 közötti ingyenes kiosztását (31. cikk). A jelenlegi kezdeményezés összhangban van a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy egyszerűsítse és költséghatékonyabbá tegye a CBAM-rendeletet. A Bizottság célja továbbá, hogy egyértelműséget és jogbiztonságot nyújtson a vállalkozások számára, támogassa a tagállamok végrehajtási erőfeszítéseit, és javítsa a CBAM általános hatékonyságát. |
|
A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma |
|
A kibocsátásáthelyezés megelőzése érdekében alapvető fontosságú, hogy a CBAM rendelkezéseit következetesen és hatékonyan alkalmazzák valamennyi tagállamban. Ennek érdekében a Bizottságnak számos végrehajtási jogi aktust kell elfogadnia, amelyek működőképessé teszik a CBAM rendelkezéseit annak biztosításához, hogy a mechanizmus 2026. január 1-jétől a végleges rendszerében működjön. E véleményezési felhívás célja a CBAM kulcsfontosságú technikai vonatkozásainak tisztázása és az érdekelt felek releváns észrevételeinek összegyűjtése. A végleges rendszer indulása előtt hatékony információkkal fog szolgálni a Bizottság által elfogadandó három végrehajtási jogi aktushoz: 1. A módszertanról szóló végrehajtási jogi aktus E véleményezési felhívás célja, hogy további információkat gyűjtsön a végleges rendszerben a CBAM keretében alkalmazott számítási módszertannal kapcsolatos kihívásokkal összefüggő, tényeken alapuló döntéshozatalhoz, különös tekintettel a következőkre: A beágyazott közvetlen kibocsátások kiszámítása A Bizottság felülvizsgálja az átmeneti időszakban (2023–2025) alkalmazandó CBAM-módszertant annak egyértelművé tétele és egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése és a tényleges kibocsátások felhasználásának megkönnyítése érdekében. Ez a felülvizsgálat az átmeneti időszak során levont tanulságokon és az érdekelt felek visszajelzésein fog alapulni, és beépül a végleges rendszer (2026-tól) módszertanába, amelyet a módszertanról szóló végrehajtási jogi aktus fog meghatározni. E véleményezési felhívás célja, hogy további visszajelzéseket, adatokat és bizonyítékokat gyűjtsön a közvetlen kibocsátások kiszámítására vonatkozó módszertan Bizottság általi felülvizsgálatához. A villamos energia beágyazott kibocsátásának meghatározása A CBAM-rendelet előírja, hogy a villamos energia esetében a szén-dioxid-kibocsátási tényezőket kell alapértelmezett értékként használni, kizárólag a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló termelési források alapján. A tényleges kibocsátásokat akkor lehet bejelenteni, ha bizonyos kumulatív feltételek teljesülnek. Az érdekelt felek aggodalmukat fejezték ki a jelenlegi szabályokkal kapcsolatban, és e kérdésekkel kapcsolatban külön véleményezési felhívás került közzétételre. A CBAM-rendeletben megállapított meglévő jogi korlátokon belül a módszertanról szóló végrehajtási jogi aktus határozza meg a végleges rendszerre vonatkozó kibocsátási tényezők kiszámításának részleteit, a tényleges kibocsátások megállapításához benyújtandó bizonyítékokat, valamint az alternatív alapértelmezett értékek használatának feltételeit. A beágyazott közvetett kibocsátások meghatározása A közvetett kibocsátások jelenleg csak a cement- és műtrágyaágazat esetében tartoznak a CBAM hatálya alá. A Bizottság feladata, hogy azonosítsa a közvetett kibocsátásokra vonatkozó legmegfelelőbb alapértelmezett értékeket a környezeti integritás biztosítása és a kibocsátásáthelyezés megelőzése érdekében, miközben a CBAM-rendeletben meghatározott kritériumokon belül is működik. Emellett a módszertanról szóló végrehajtási jogi aktus meghatározza a tényleges értékek megállapításához benyújtandó bizonyítékokat, valamint az alternatív alapértelmezett értékek használatának feltételeit. Az alapértelmezett értékek meghatározása A villamos energiától eltérő árukra vonatkozó alapértelmezett értékek tartalék lehetőségként szolgálnak, ha a tényleges kibocsátási adatok nem állnak rendelkezésre. A módszertanról szóló végrehajtási jogi aktus célja, hogy méltányos, átlátható és következetes megközelítést határozzon meg az alapértelmezett értékekre vonatkozóan, alátámasztva azt az elvet, hogy a CBAM-nyilatkozatok elsődleges alapját továbbra is a tényleges kibocsátásoknak kell képezniük. 2. Az ingyenes kiosztásról szóló végrehajtási jogi aktus Az EU ETS irányelv értelmében a kibocsátásáthelyezés kezelése a kibocsátási egységek konkrét referenciaértékeken alapuló ingyenes kiosztásával történik. Ezt a kiosztást 2026 és 2034 között fokozatosan kivezetik a CBAM hatálya alá tartozó ágazatok esetében, a CBAM fokozatos bevezetésével párhuzamosan. Az ingyenes kiosztásról szóló elfogadandó végrehajtási jogi aktus meg fogja állapítani az ingyenes kiosztás miatti kiigazítás kiszámításának szabályait, amelyet a CBAM-kötelezettség tekintetében kedvezményként alkalmaznak annak tükrözése érdekében, hogy az EU ETS kibocsátási egységeit milyen mértékben osztják ki ingyenesen. A cél annak biztosítása, hogy az EU-ban és harmadik országokban előállított áruk egyenlő bánásmódban részesüljenek. E véleményezési felhívás célja, hogy további magas színvonalú bizonyítékokat, információkat, adatokat és visszajelzéseket gyűjtsön a végrehajtási jogi aktus hatálya alá tartozó kulcsfontosságú területekre vonatkozó bizottsági döntések megalapozásához, különös tekintettel a következőkre: A beágyazott ingyenes kiosztás kiszámításának módszertana Az EU ETS keretében történő ingyenes kiosztás az egyes releváns termelési folyamatokra meghatározott konkrét termék-referenciaértékek, valamint tartalék- és technológiai kibocsátási referenciaértékek alkalmazásán alapul. Az ingyenes kiosztásról szóló végrehajtási jogi aktus tükrözni fogja az ingyenes kiosztásról szóló szabályokat, amelyeket az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet határoz meg. Az EU ETS-referenciaértékekből származtatott CBAM-referenciaértékek kidolgozása A módszertan egyik kulcsfontosságú eleme a CBAM-rendelet hatálya alá tartozó minden egyes árura vonatkozó CBAM-referenciaértékek kidolgozása. Ezek a referenciaértékek az uniós szén-dioxid-piacon az ingyenes kibocsátási egységek kiosztásának meghatározásához használt releváns EU ETS-referenciaértékekből származnak majd. Az egyik fő kihívás a létesítményekre és konkrét termelési folyamatokra alkalmazandó EU ETS-referenciaértékeknek az egyes CBAM-árukhoz való igazítása. Az ingyenes kiosztásról szóló végrehajtási jogi aktusban választott megközelítésnek egyszerűnek kell lennie az aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében, és pontosnak kell lennie, hogy tükrözze az importált termékekre vonatkozó ingyenes kiosztás megfelelő mennyiségét. 3. A harmadik országban fizetett szén-dioxid-árról szóló végrehajtási jogi aktus Ez a végrehajtási jogi aktus lehetővé teszi az uniós importőrök számára, hogy kérelmezzék a visszaadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését, figyelembe véve a bejelentett kibocsátások tekintetében egy harmadik országban ténylegesen megfizetett szén-dioxid-árat. Ennek érdekében szabályokat állapít meg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló harmadik országbeli rendszerek keretében a kibocsátásokért fizetett szén-dioxid-ár megfelelő számú CBAM-tanúsítványra történő átváltására vonatkozóan. Ennek az átváltásnak magában kell foglalnia a külföldi pénznemben fizetett ár euróra történő átváltását is. Ezeknek a szabályoknak meg kell határozniuk a szükséges bizonyítékokat, beleértve a vonatkozó visszatérítéseket vagy egyéb ellentételezési formákat, és egyértelmű jogosultsági szabályokat kell megállapítaniuk az ilyen bizonyítékokat igazoló harmadik felekre vonatkozóan (pl. képesítésük és függetlenségük megállapításának feltételei). E véleményezési felhívás célja, hogy visszajelzéseket, adatokat és bizonyítékokat gyűjtsön az ebben a bekezdésben említett kérdésekre vonatkozó bizottsági döntések megalapozásához. |
|
Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat) |
|
Jogalap |
|
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 291. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint az (EU) 2023/956 rendelet 7. cikkének (7) bekezdésével, 9. cikkének (4) bekezdésével és 31. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a CBAM-bizottság támogatásával (az (EU) 2023/956 rendelet 29. cikke értelmében) végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. |
|
Az uniós fellépés szükségessége |
|
Ez a három végrehajtási jogi aktus elengedhetetlen a CBAM 2026. január 1-jétől induló végleges rendszerének működéséhez. Az uniós szintű fellépés biztosítja a koherenciát, megakadályozza a piac széttagoltságát, és egyértelmű jogi helyzetet biztosít mind a vállalkozások, mind a nemzeti hatóságok számára, ami egyedi nemzeti intézkedésekkel nem érhető el hatékonyan. |
|
B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan? |
|
Várható hatások |
|
Gazdasági hatások: A kezdeményezés hatással lesz a CBAM-áruk uniós importőreire és harmadik országbeli gyártóira azáltal, hogy a visszajelzéseken és az átmeneti időszak tanulságain alapuló felülvizsgált kibocsátásszámítási módszertant vezet be. A tényleges értékek használatára vonatkozó aktualizált feltételek várhatóan több nyilatkozattevőt ösztönöznek arra, hogy ezt a lehetőséget válasszák. Ezzel szemben az alapértelmezett értékekre vonatkozó kiigazított szabályok eloszlatnák a harmadik országok aggályait, miközben frissebb adatbevitelt és szélesebb földrajzi hatályt biztosítanának. Uniós szinten a kezdeményezés az uniós és a nem uniós termelők közötti tisztességes verseny biztosításával támogatja az egységes piacot. A költségek áthárításának függvényében közvetett módon is befolyásolhatja a fogyasztói árakat, különösen az energiaigényes ágazatokban. A kezdeményezés egyértelművé teszi a CBAM-importőrök számára azt is, hogy a CBAM-nyilatkozatuk részeként miként lehet a szén-dioxid-ár levonására irányuló kérelmet benyújtani, továbbá a beágyazott ingyenes kiosztás kiigazításából származó engedményeket is. A kezdeményezés lehetővé teszi a CBAM-nyilatkozattevők számára, hogy az ingyenes kiosztás kiigazítása és a ténylegesen kifizetett szén-dioxid-ár levonása után előre jelezzék a CBAM szerinti várható teljes pénzügyi kötelezettségüket. A kezdeményezés azt is egyértelművé teszi, hogy ki és milyen feltételek mellett járhat el a bizonyítékokat tanúsító személyként. A kezdeményezés meghatározza azokat a bizonyítékokat, amelyeket az EU-ba exportált CBAM-árukat előállító létesítmények üzemeltetőinek a CBAM-nyilatkozattevők rendelkezésére kell bocsátaniuk. A harmadik országokra és a harmadik országbeli létesítmények üzemeltetőire gyakorolt lehetséges hatásokra vonatkozó bizonyítékok a kezdeményezés alapjául szolgálnak. Környezeti hatások: A kezdeményezés azáltal járul hozzá az éghajlat-politikai célkitűzésekhez, hogy megerősíti a CBAM szerepét a kibocsátásáthelyezés csökkentésében és a globális dekarbonizáció előmozdításában. A pontos kibocsátási adatok használatának fokozásával növeli a mechanizmus környezeti integritását, és támogatja a tisztább technológiákra való ipari szintű átállást. Az egyszerűsítésre és az adminisztratív terhekre gyakorolt hatás: A kezdeményezés célja, hogy egyértelműbb szabályok és a meglévő módszertanokkal (pl. nemzetközi nyomonkövetési, jelentéstételi és hitelesítési rendszerek, karbonlábnyom-szabványok) való jobb összehangolás révén csökkentse a CBAM-importőrök általi jelentéstétel összetettségét. Ez az egyszerűsítés várhatóan megkönnyíti a megfelelést a már felkészült üzemeltetők számára, bár a korlátozott adatinfrastruktúrával rendelkező országokban a kisebb vállalkozások esetében még mindig szükség lehet kapacitásépítésre. A szociális és alapvető jogokra gyakorolt hatások várhatóan korlátozottak lesznek. A kezdeményezés azonban közvetve támogatja a hosszú távú szociális célokat azáltal, hogy hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az ipari innovációhoz és a zöld átálláshoz. |
|
Jövőbeli nyomon követés |
|
A kezdeményezés végrehajtása során elért előrehaladás felügyelete érdekében az eredményeket a Bizottság nyomon követi és értékeli a CBAM-nyilvántartásba a CBAM-rendelet 6. cikkével összhangban benyújtott CBAM-nyilatkozatokban szereplő információk nyomon követésével (bejelentett kibocsátások, megfizetett szén-dioxid-ár, az ETS ingyenes kiosztását tükröző kiigazítás). A nyomon követésre folyamatosan kerül sor, mivel időeltolódás lesz a kezdeményezés elindítása és hatásainak mérése között, tekintettel arra, hogy a CBAM-nyilatkozatokat évente (az előző naptári évre vonatkozóan) csak 2027-től nyújtják be a CBAM-nyilvántartásba. Ez a kezdeményezés nem vezet be új nyomonkövetési kötelezettségeket. Csak megjelöli a CBAM 2026-ban induló végleges rendszerének működéséhez szükséges szabályokat. Továbbá a CBAM-rendelet 30. cikkének (6) bekezdése szerint a Bizottság nyomon fogja követni a CBAM működését annak érdekében, hogy értékelje annak hatásait és alkalmazásának lehetséges kiigazításait. 2028. január 1-jéig, valamint azt követően kétévente a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és a CBAM működéséről. A nyomon követés így alapul szolgál majd a Bizottság által 2028. január 1-je előtt elvégzendő értékeléshez, és azt a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz fogják felhasználni a CBAM célkitűzéseihez és célértékeihez viszonyított végrehajtás előrehaladásának nyomon követése és az arról való jelentéstétel révén. |
|
C. Minőségi jogalkotás |
|
Hatásvizsgálat |
|
A 2021-ben elvégzett hatásvizsgálat (SWD/2021/643 final) és e végrehajtási jogi aktusok korlátozott, technikai hatálya miatt nincs szükség hatásvizsgálatra. Ezek a jogi aktusok korlátozott mértékben tartalmaznak költségeket/megtakarításokat, és céljuk kizárólag a CBAM-rendelet 2026. január 1-jétől induló végleges rendszerben történő végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása. |
|
Konzultációs stratégia |
|
E véleményezési felhívás célja, hogy összegyűjtse valamennyi érdekelt fél véleményét a CBAM végrehajtásáról. Kiegészíti az érdekelt felekkel a (villamos energiával (mint CBAM-áruval), valamint a közvetlen és közvetett kibocsátásokkal) foglalkozó, folyamatban lévő tanulmányok keretében már lefolytatott célzott konzultációkat, továbbá az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság folyamatos törekvését az érdekelt felek bevonására. Ez a véleményezési felhívás négy héten keresztül lesz elérhető az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon és a Bizottság CBAM-honlapján. Az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén tehető észrevétel. A konzultáció valamennyi eredményét egy kellő időben közzétett összegző jelentés fogja összefoglalni. |
|
Miért indítottuk ezt a konzultációt? |
|
A konzultáció célja, hogy összegyűjtse az összes érdekelt fél véleményét a fent ismertetett három területről. A Bizottság az érdekelt feleket arra is felkéri, hogy adjanak visszajelzést a lehetséges társadalmi, gazdasági, környezeti és adminisztratív hatásokról. A Bizottság a CBAM-rendelet 7., 9. és 31. cikkével összhangban elfogadandó vonatkozó végrehajtási rendeletek kidolgozása során figyelembe fogja venni az érdekelt felek e véleményezési felhíváshoz való hozzájárulását. |
|
Célközönség |
|
A fő érdekelt felek a következők: az EU-ban működő valamennyi vállalkozás és a CBAM által érintett (nem uniós) partnerországok érdekelt felei; az uniós tagállamoknak a CBAM végrehajtásáért felelős illetékes nemzeti hatóságai; valamint harmadik országok hatóságai (beleértve a vámhatóságokat is), különösen azok, amelyek szén-dioxid-árazási eszközöket fogadtak el vagy dolgoznak ki. Emellett az Európai Bizottság „minőségi jogalkotás” politikájával összhangban – amelynek célja a rendelkezésre álló legjobb ismereteken alapuló kezdeményezések kidolgozása – felkérjük az e kezdeményezéshez kapcsolódó műszaki és szakpolitikai területeken szakértelemmel rendelkező tudományos kutatókat, tudományos szervezeteket, tudós társaságokat és tudományos egyesületeket, hogy nyújtsák be a vonatkozó már publikált és még közzététel előtt álló tudományos kutatásokat, elemzéseket és adatokat. |