VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

EGYIDEJŰLEG ZAJLÓ ÉRTÉKELÉSHEZ ÉS HATÁSVIZSGÁLATHOZ

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság tervezett jogalkotási munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint megoszthassák velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat, ideértve a különböző alternatívák szerintük várható következményeit.

A kezdeményezés címe

A halászati termékeknek az autonóm vámkontingensekről szóló uniós rendelet keretében történő fenntartható behozatala.

Vezető főigazgatóság (felelős egység)

DG MARE, B.3

A kezdeményezés várható típusa

jogalkotási/nem jogalkotási

Indikatív ütemterv

2026. első negyedév

További információk

Energia – Európai Bizottság (europa.eu)

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

Az autonóm vámkontingensek lehetővé teszik a kiválasztott termékek behozatalára vonatkozó vámok csökkentését vagy felfüggesztését. A cél az, hogy megkönnyítsék az uniós ipar számára az olyan nyersanyagokhoz való hozzáférést, amelyek az EU-ban nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben és/vagy versenyképes árakon. A vámkontingenseket különböző ágazatokban alkalmazzák, többek között a halászatban és az akvakultúrában.

A halászati ágazatban jelenleg az (EU) 2023/2720 tanácsi rendelet írja elő a 2024–2026-os időszakra vonatkozó autonóm vámkontingenseket. A rendelet 31 vámkontingenst nyit meg az uniós élelmiszer-feldolgozó ágazat számára szükséges feldolgozatlan és félkész halászati termékekre vonatkozóan. A legtöbb termék esetében a kontingensen belüli vám nulla. Ez segít csökkenteni a nyersanyagok költségeit, és ezáltal előmozdítja az élelmezésbiztonságot és a versenyképes árakat az uniós fogyasztók számára.

A vámmentes hozzáférés az érkezési sorrend elve alapján alkalmazandó a halászati termékek meghatározott mennyiségeire, amelyekhez nem kapcsolódnak fenntarthatósági feltételek. Ez kérdéseket vet fel az érintett halállományok védelmére és kezelésére, a szociális és kereskedelmi kérdésekre, valamint az uniós halászati ágazat versenyképességére gyakorolt hatásokkal kapcsolatban.

A Bizottság ezért megvizsgálja annak lehetőségét, hogy 2026 után kiigazítsa az autonóm vámkontingensek rendszerét az importált halászati termékek fenntarthatóságának kezelése érdekében. E célkitűzés elérésének módjáról még nem született döntés.

A Bizottság hatásvizsgálatot kíván végezni az autonóm vámkontingensekre vonatkozó rendelet esetleges felülvizsgálatának környezeti, társadalmi és gazdasági következményeiről, hogy fenntarthatósági kritériumokat vezessen be az autonóm uniós vámkontingensekre vonatkozóan. Ezt a véleményezési felhívást azért tesszük közzé, hogy az érdekelt felek valamennyi csoportja kifejthesse véleményét, amely hozzá fog járulni ehhez a hatásvizsgálati folyamathoz.

Értékelés

A hatásvizsgálatra az autonóm vámkontingensekre vonatkozó jelenlegi és a korábbi rendeletek visszamenőleges értékelésével párhuzamosan kerül sor, mivel azokhoz soha nem kapcsolódtak fenntarthatósági kritériumok. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára annak értékelését, hogy az autonóm vámkontingensek jelenlegi behozatali rendszere előmozdítja-e a fenntarthatóságot, és ha igen, hogyan, és hogy szükség van-e javításokra. Ez az elemzés segíteni fog az autonóm vámkontingensekre vonatkozó rendelet esetleges felülvizsgálatával kapcsolatos mérlegelés alakításában.

A visszamenőleges értékelés az autonóm vámkontingensekre vonatkozó jelenlegi és korábbi ((EU) 2020/1706) rendeletekre fog kiterjedni 2021-től 2024 végéig. Mind a hatásvizsgálat, mind az értékelő tanulmány alapjául egy független tanácsadó által 2022-ben készített tanulmány szolgál majd, amelyet adott esetben egy további kiegészítő tanulmány, valamint az autonóm vámkontingensek hozzáadott értékéről szóló aktualizált EUMOFA-tanulmány kísér majd.

Az autonóm vámkontingensekre vonatkozó rendeletek alkalmazása az EU egészére kiterjed, mivel a vámunió az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik. A hatásvizsgálat és a visszamenőleges értékelés ezért valamennyi tagállamra kiterjed.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

Élelmezésbiztonság és a halászati termékek fenntartható értékláncainak szükségessége. A halászati termékek iránti kereslet Unió-szerte tapasztalható növekedésével összefüggésben minden lehetséges új eszköznek ki kell elégítenie az EU élelmezésbiztonsági igényeit, ugyanakkor biztosítania kell, hogy az uniós fogyasztók fenntartható módon halászott termékekhez férhessenek hozzá. A jelenleg hatályos rendelet értelmében a halászati behozatal esetében nincs szükség fenntarthatósági feltételekre, ami alááshatja az EU globális vezető szerepét a tengeri erőforrások társadalmi és környezeti szempontból fenntartható kiaknázása terén. Az autonóm vámkontingenseknek továbbra is annak alapvető eszközéül kell szolgálniuk, hogy folyamatos ellátást biztosítsanak az uniós piac számára olyan halászati termékekből, amelyek nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben és/vagy versenyképes árakon az EU-ban.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

A kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a közös vámtarifáról szóló 31. cikkén alapul.

Az EUMSZ 3. cikkének (1) bekezdése értelmében az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a tengeri biológiai erőforrások megőrzésére a közös halászati politika keretében, valamint a vámunióra. A szubszidiaritás elve ezért nem alkalmazandó.

Az uniós fellépés szükségessége

A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságnak a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodással kapcsolatos küldetése illeszkedik az Európai Bizottság tágabb fenntarthatósági céljaihoz, amelyeket elsősorban a zöld megállapodás révén teljesítenek.

Az EU-nak fokozott nyomással kell szembenéznie az EU-ban nem elérhető nyersanyagok fenntartható módon történő beszerzése tekintetében, ami szükségessé teszi az autonóm vámkontingensek működésének értékelését.

Ez a kezdeményezés kiegészítené az EU által a fenntartható behozatal és értékláncok biztosítása érdekében előterjesztett egyéb eszközöket, például a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvet és az erdőirtásmentes termékekről szóló rendeletet, és összhangban állna azokkal.

B. Célkitűzések és szakpolitikai alternatívák

A kezdeményezés általános célja annak biztosítása, hogy az autonóm vámkontingensek rendszere keretében importált termékek behozatala fenntartható módon történjen. A három egyedibb célkitűzés a következő:

·annak biztosítása, hogy az EU-ba importált halászati termékek megfeleljenek a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági előírásoknak,

·az uniós feldolgozó ágazatra vonatkozó behozatali rendszer bármilyen változásából eredő gazdasági hatások enyhítése,

·a fenntartható behozatalra vonatkozó uniós előírások összehangolása a belső piacon alkalmazott előírásokkal.

A szakpolitikai alternatívák a következők lehetnek:

1.Alapforgatókönyv – az autonóm vámkontingensek jelenlegi rendszerének változatlan formában történő folytatása. E forgatókönyv szerint az (EU) 2023/2720 rendeletben meghatározott autonóm vámkontingensek (amennyiben az autonóm vámkontingensek alkalmazása semmilyen fenntarthatósági feltételtől nem függ) 2026 utánra is kiterjeszthetők.

2.Az autonóm vámkontingensek megszüntetésének forgatókönyve. E forgatókönyv szerint az autonóm vámkontingensek behozatali rendszere az autonóm vámkontingensekre vonatkozó rendeletben meghatározott időszak lejártakor véget érne. 2027-től a jelenleg az autonóm vámkontingensekre vonatkozó rendelet hatálya alá tartozó, olyan országokból származó termékek behozatala, amelyek nem kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást az EU-val, vagy amelyek nem részesülnek az általános vámkedvezmény-rendszer (GSP) előnyeiből, a legnagyobb kedvezményes elbánás hatálya alá tartozna.

3.Az autonóm vámkontingensek fenntarthatósági kritériumokkal rendelkező új rendszere. Az új fenntarthatósági kritériumok pontos jellegét (feltételek formájában) részletesebben kidolgoznák a hatásvizsgálatban és a nyilvános konzultációs folyamatban. A Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság különböző lehetőségeket fog megvizsgálni, beleértve azt is, hogy a halászati termékeknek az autonóm vámkontingensek rendszerének keretében történő behozatalát több olyan környezetvédelmi és/vagy munkaügyi egyezmény ratifikálásától tegyék függővé, amelyek alátámasztják a szabadkereskedelmi megállapodás és a GSP-rendszerek működését. Az autonóm vámkontingensekre vonatkozó eszközben végrehajtott változtatásoknak meg kell felelniük a Kereskedelmi Világszervezet / Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) szerinti uniós kötelezettségeknek.

C. Valószínűsíthető hatások

Az értékelés biztosítani fogja, hogy a jövőbeli intézkedések kellően megalapozottak legyenek és tényeken alapuljanak. Ki fog terjedni a halászati termékek uniós piacra irányuló behozatalát szabályozó rendszer tekintetében a fent felvázolt valamennyi szakpolitikai alternatíva gazdasági, környezeti és társadalmi hatásainak elemzésére. Az elemzés során ki fogják számítani a jelenlegi helyzethez viszonyított különböző változások (behozatalra, bevételre, jólétre és piacra gyakorolt) hatásait. Értékelni fogják továbbá ezen alternatíváknak a halászati gyakorlatok fenntarthatóságára gyakorolt lehetséges hatásait. A hatásvizsgálat kijelöli majd, hogy milyen úton haladjon a Bizottság, összhangban a prioritásaival, különösen az európai zöld megállapodással, az emberközpontú gazdasággal, Európa globális szerepének erősítésével és az európai életmód előmozdításával.

Az értékelés többek között a következők vizsgálatára fog kiterjedni:

Környezeti hatások:

-a szakpolitikai alternatívák hatása arra, hogy a nyersanyagok milyen mértékben felelnek meg a nemzetközi fenntarthatósági előírásoknak,

-a nyersanyagok és egyéb inputanyagok beszerzésének olyan országokba való esetleges áthelyezésének hatásai, amelyek jobban megfelelnének a nemzetközi fenntarthatósági előírásoknak, mint a jelenlegi exportáló országok.

Gazdasági hatások:

-a behozatali mintákban bekövetkező lehetséges változások hatása az uniós feldolgozóipar és termelő ágazat versenyképességére és egyenlő versenyfeltételeire,

-az autonóm vámkontingensek hatálya alá tartozó termékek behozatalának esetleges csökkenéséből eredő gazdasági következmények,

-a fogyasztói többlethez kapcsolódó jóléti hatások (az uniós élelmiszer-feldolgozók és ügyfeleik/fogyasztók együttes jóléte),

-külkereskedelmi hatás (beleértve a szabadkereskedelmi megállapodásra és a GSP-kedvezményezettekre gyakorolt hatást),

-az uniós és nemzeti közigazgatások pénzügyi és igazgatási kapacitása az intézkedések bevezetésére és érvényre juttatására,

-az egyes szakpolitikai alternatívák hatása az uniós piacra, különösen az árakra és a kínálat/kereslet dinamikájára.

Társadalmi hatások:

-az egyes szakpolitikai alternatívák következményei a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatos foglalkoztatási és szociális feltételekre nézve,

-a fogyasztókra, különösen a halászati termékek keresletére, hozzáférhetőségére és megfizethetőségére gyakorolt hatások.

D. Minőségi jogalkotási eszközök

Hatásvizsgálat

Az Európai Bizottság minőségi jogalkotási politikájával összhangban hatásvizsgálat és nyilvános konzultáció folyik annak érdekében, hogy megalapozza a halászati behozatal fenntarthatóságának javítását célzó új jogi változások előkészítésére irányuló munkát. A hatásvizsgálati folyamat 2024 harmadik negyedévében kezdődött.

Tekintettel a vizsgálat összetettségére és arra, hogy bizonyos adatkategóriák esetleg nem érhetők el azonnal, a vizsgálat várhatóan legalább tizenkét hónapig fog tartani.

Konzultációs stratégia

A konzultáció célja, hogy jól tájékozott, részvételen alapuló és átlátható módszert dolgozzanak ki az autonóm vámkontingensekről szóló jövőbeli rendelet alakítására. A Bizottság konzultálni fog a tengeri erőforrások megőrzésében és a fenntartható beszerzésben érintett érdekelt felekkel (pl. nem kormányzati szervezetekkel és az önkéntes fenntarthatósági tanúsításban részt vevő szervezetekkel), az EU-ban és harmadik országokban gazdasági érdekeltséggel rendelkező érdekelt felekkel (pl. a haltermelő ágazat, a halfeldolgozó ágazat és az élelmiszeripar, az EU közös halászati politikájának tanácsadó testületei, különösen a távolsági flottával foglalkozó tanácsadó testület és a piacokkal foglalkozó tanácsadó testület), a kapcsolódó közigazgatási szervekkel (beleértve a vámhatóságokat), a szakszervezetekkel, a tudományos körökkel, a fogyasztói szervezetekkel és bármely más olyan testülettel, amely kész megosztani véleményét és ismereteit.

A konzultációs tevékenységek magukban foglalják ezt a véleményezési felhívást és egy nyilvános online konzultációt, amely 12 héten keresztül nyitva áll az EU-n belüli és kívüli érdekelt felek számára. A kérdőív az EU valamennyi hivatalos nyelvén elérhető lesz az „Ossza meg velünk véleményét!” nyilvános konzultációs portálon keresztül. A válaszadók az Unió bármely hivatalos nyelvén válaszolhatnak.

A Bizottság a nyilvános konzultáció lezárását követő 8 héten belül rövid tényszerű összefoglaló jelentést tesz közzé a konzultációs oldalon. A Bizottság összegző jelentést is közzé fog tenni, amely valamennyi konzultációs eredmény összegzését tartalmazni fogja.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A konzultáció célja, hogy jól tájékozott, részvételen alapuló és átlátható módszert dolgozzanak ki az autonóm vámkontingensekre vonatkozó potenciális új eszköz kialakítására. A Bizottság olyan véleményeket és szakértői hozzászólásokat szeretne megismerni, amelyek segítenek részletesen felmérni a nettó környezeti előnyöket, valamint az autonóm vámkontingensekre vonatkozó rendelet módosításával kapcsolatos potenciális gazdasági költségeket és lehetőségeket. A benyújtott bizonyítékoknak segíteniük kell az import fenntarthatóságának biztosítására és az uniós ipar egyenlő versenyfeltételeire gyakorolt negatív hatások minimalizálására szolgáló lehetséges alternatív módszerek azonosítását is.

Célközönség

A konzultáció címzettjei a tengeri erőforrások megőrzésében és a fenntartható beszerzésben érintett vagy ahhoz kapcsolódó gazdasági érdekkel bíró érdekelt felek (pl. a haltermelő ágazat, a halfeldolgozó ágazat, a szakszervezetek, az uniós tanácsadó testületek, a vámhatóságok), a tudományos körök – beleértve a kapcsolódó környezeti, gazdasági és társadalmi, többek között közegészségügyi kérdésekre szakosodott kutatókat is –, illetve a fogyasztói szervezetek és más olyan testületek, amelyek készek megosztani véleményüket és ismereteiket.