INDOKOLÁS
1.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE
1.1. Általános háttér és célkitűzések
Az európai zöld megállapodás és a 2050-ig megvalósítandó klímasemleges és fenntartható gazdaságra való átállás lehetőségeket kínál, ugyanakkor kihívást is jelent az EU számára. A zöld átállásba való beruházás hozzá fog járulni ahhoz, hogy Európa legyen az első klímasemleges kontinens, hozzá fog járulni az EU természeti tőkéjének védelméhez, megőrzéséhez és gyarapításához, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelméhez a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. A tiszta energiákba és az energiahatékonyságba történő beruházások megerősítik az Unió nyitott stratégiai autonómiáját, és csökkentik a harmadik országokból származó fosszilis tüzelőanyagok behozatalától való függőségünket, hozzájárulva az energiaárak jövőbeli csökkentéséhez. A tiszta technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló kapacitásainkba történő beruházások az EU versenyképességét is erősíteni fogják. Ennek elérése érdekében az Uniónak évente további 700 milliárd EUR-t kell beruháznia a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításába. E beruházások jóval nagyobb arányát pedig magánfinanszírozásból kell majd fedezni. Ez összhangban van a Bizottság azon prioritásával is, hogy olyan, a jövőre felkészített gazdaságot építsen ki, amely az emberek érdekeit szolgálja, és stabilitást, munkahelyeket, növekedést és beruházásokat eredményez.
Az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a taxonómiai rendelet) célja, hogy segítse a tőkét olyan tevékenységek felé terelni, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez, mint például a klímasemlegesség és a reziliencia, a szennyezőanyag-mentesség, a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzése, a körforgásos gazdaságra való átállás, valamint a víz és a tengeri erőforrások fenntartható használata. Azáltal, hogy a vállalkozások, a befektetők és a politikai döntéshozók számára megadja a környezeti szempontból fenntarthatónak tekinthető gazdasági tevékenységek meghatározását, a taxonómiai rendelet várhatóan segíteni fogja a közvetlen tőkebefektetéseket azokban a gazdasági ágazatokban, ahol azokra a méltányos zöld átálláshoz a legnagyobb szükség van.
Ez a keret hozzájárul az átláthatóság növeléséhez, a „zöldrefestés” kockázatának enyhítéséhez és a piac széttagoltságának elkerüléséhez, amelyet a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek közös értelmezésének hiánya okozhat. A taxonómiai rendelet nem kötelezi a befektetőket arra, hogy az említett rendeletben meghatározott konkrét kritériumoknak megfelelő gazdasági tevékenységekbe fektessenek be.
A taxonómiai rendelet oly módon határozza meg az uniós taxonómia keretét, hogy négy feltételt határoz meg, amelyeket a gazdasági tevékenységnek teljesítenie kell ahhoz, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön. A minősített tevékenység:
i.
a taxonómiai rendelet 10–16. cikkének megfelelően lényegesen hozzájárul az említett rendelet 9. cikkében meghatározott hat környezeti célkitűzés közül egyhez vagy többhöz;
ii.
nem képezi az egyéb környezeti célkitűzéseknek a rendelet 17. cikke szerinti jelentős megsértését;
iii.
végzése a taxonómiai rendelet 18. cikkében meghatározott minimális (szociális) biztosítékoknak megfelelően történik;
iv.
megfelel a Bizottság által a taxonómiai rendelet 10. cikkének (3) bekezdésével, 11. cikkének (3) bekezdésével, 12. cikkének (2) bekezdésével, 13. cikkének (2) bekezdésével, 14. cikkének (2) bekezdésével és 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított technikai vizsgálati kritériumoknak. A technikai vizsgálati kritériumok teszik alkalmazhatóvá az i. és a ii. feltételt azáltal, hogy a gazdasági tevékenységhez teljesítménykövetelményeket határoznak meg, amelyek megállapítják, hogy az adott tevékenység milyen feltételek mellett i. járul hozzá lényegesen egy adott környezeti célkitűzéshez; és ii. nem sérti jelentősen a többi környezeti célkitűzést.
A Bizottság 2021. június 4-én fogadta el az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet, amelyben megállapítja azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek teljesülése esetén egyes gazdasági ágazatok az éghajlatváltozás mérsékléséhez vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz lényegesen hozzájárulónak és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértőnek tekintendők (a továbbiakban: taxonómiai éghajlatügyi FJA). A Bizottság 2021. július 6-án fogadta el az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet, amely a tevékenységüknek az uniós taxonómiához való igazíthatóságával és igazodásával kapcsolatban beszámolásra kötelezett nem pénzügyi és pénzügyi vállalkozások által közzéteendő információk tartalmára, meghatározásának módszertanára és bemutatására vonatkozó szabályokat állapítja meg (a továbbiakban: taxonómiai közzétételi FJA). A Bizottság 2022. március 9-én fogadta el az (EU) 2022/1214 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet, amely módosította a taxonómiai éghajlatügyi FJA-t és a taxonómiai közzétételi FJA-t. Ezek a módosítások az uniós taxonómiában szereplő, a nukleáris energiából és földgázból történő energiatermelésre vonatkozó bizonyos tevékenységeket foglaltak magukban, és konkrét közzétételi követelményeket határoztak meg e tevékenységekre vonatkozóan.
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus (a továbbiakban: taxonómiai környezeti FJA) meghatározza azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek teljesülése esetén a gyártás, a vízellátás, a szennyvíz gyűjtése, tisztítása, a hulladékgazdálkodás és szennyeződésmentesítés, az építőipar, a magas- és mélyépítés, a katasztrófakockázat-kezelés, a tájékoztatás és kommunikáció, a környezetvédelmi és a környezet helyreállításával összefüggő tevékenységek, valamint a szálláshely-szolgáltatás területén végzett bizonyos gazdasági tevékenységek úgy minősülnek, mint amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a következőkhöz: i. a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme; ii. a körforgásos gazdaságra való átállás; iii. a szennyezés megelőzése és csökkentése; vagy iv. a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása. E jogi aktus meghatározza azokat a kritériumokat is, amelyek alapján megállapítható, hogy e gazdasági tevékenységek sértik-e jelentősen az egyéb környezeti célkitűzések valamelyikét. Ez a jogi aktus azokat a gazdasági tevékenységeket és ágazatokat részesíti előnyben, amelyekről megállapították, hogy a legnagyobb potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak a négy környezeti célkitűzés legalább egyikéhez, és amelyek esetében lehetséges volt az ajánlott kritériumok azonnali kidolgozása vagy finomítása. Bizonyos ágazatok és tevékenységek, például a mezőgazdaság, az erdészet vagy a halászat, valamint bizonyos gyártási tevékenységek esetében a kritériumok további értékelésére és kalibrálására lesz szükség.
Mivel az éghajlatváltozás valószínűleg minden gazdasági ágazatot érint, minden gazdasági ágazatot hozzá kell igazítani a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat kedvezőtlen hatásaihoz. Ezért a taxonómiai éghajlatügyi FJA az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat minden olyan ágazat és gazdasági tevékenység tekintetében megállapította, amelyeket lefedtek az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos technikai vizsgálati kritériumok. Az idő szűkössége miatt a platform és a Bizottság ebben a szakaszban nem tudott az alkalmazkodásra vonatkozó kritériumokat kidolgozni a taxonómiai környezeti FJA-ban foglalt tevékenységek tekintetében is annak érdekében, hogy azok alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz. A Bizottság célja, hogy a jövőben az érintett tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok kidolgozása révén segítse azok éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását.
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus módosítja a taxonómiai közzétételi FJA-t is annak biztosítása érdekében, hogy az abban meghatározott közzétételi követelmények összhangban legyenek a taxonómiai környezeti FJA rendelkezéseivel, és kijavításra kerüljön néhány technikai hiba és következetlenség.
A felhatalmazáson alapuló módosító jogi aktus olyan szabályozási csomag részét képezi, amely magában foglalja a taxonómiai éghajlatügyi FJA-t módosító, az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban még nem szereplő további gazdasági tevékenységek tekintetében meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktust is. Emellett néhány technikai jellegű módosítást is bevezet a taxonómiai éghajlatügyi FJA végrehajtásának javítása érdekében.
1.2. Jogi háttér
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a taxonómiai rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében, 12. cikkének (2) bekezdésében, 13. cikkének (2) bekezdésében 14. cikkének (2) bekezdésében és 15. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felhatalmazásokon alapul. A technikai vizsgálati kritériumok megállapításának alapjául az említett rendelet 19. cikkében foglalt követelmények szolgálnak.
A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 31. cikkével összhangban ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus egyetlen jogi aktusban egyesíti a taxonómiai rendelet öt, egymással összefüggő felhatalmazását. Ezek a 12. cikk (2) bekezdésében, a 13. cikk (2) bekezdésében, a 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére, a körforgásos gazdaságra való átállásra, a szennyezés megelőzésére és csökkentésére, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokra vonatkozó felhatalmazások, illetve a 8. cikk (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: számviteli irányelv) 19a. cikke vagy 29a. cikke értelmében a nem pénzügyi információk közzétételére kötelezett vállalkozások által közzéteendő információkra vonatkozóan.
2.AZ AKTUS ELFOGADÁSÁT MEGELŐZŐ KONZULTÁCIÓK
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a 2020-ban létrehozott, a magán- és a közszféra különböző érdekelt feleiből álló bizottsági szakértői csoport, a fenntartható finanszírozással foglalkozó platform ajánlásaira épül. A taxonómiai rendelet 20. cikke alapján a platform feladata, hogy tanácsot adjon a Bizottságnak az uniós taxonómia hat környezeti célkitűzésének technikai vizsgálati kritériumaival kapcsolatban.
Azon gazdasági tevékenységeket előnyben részesítve, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy jelentősen hozzájáruljanak az uniós taxonómia négy környezeti célkitűzésének egyikéhez, a platform technikai vizsgálati kritériumok tervezetét dolgozta ki számos tevékenységre vonatkozóan.
A platform által javasolt technikai vizsgálati kritériumok tervezetét 2021 augusztusa és szeptembere között közzétették az érdekelt felek visszajelzései céljából. Az érdekelt felek visszajelzéseit a platform a végleges ajánlásainak 2022. márciusi és novemberi közzététele előtt figyelembe vette. A platform végleges ajánlásait több alkalommal megvitatták a Bizottság tagállami szakértői csoportjával is, konkrétan 2022. április 6-án, július 8-án, október 4-én és december 15-én, valamint 2023. január 24-én.
A Bizottság megvizsgálta a platform által kidolgozott ajánlott technikai vizsgálati kritériumokat, és további munkát végzett annak biztosítása érdekében, hogy a kritériumok megfeleljenek a taxonómiai rendelet 19. cikkében meghatározott követelményeknek. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét 2023. április 5-én megosztották a tagállami szakértői csoporttal és a platformmal, és az éghajlat-politikai uniós taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus javasolt módosításaival és a taxonómiai közzétételi felhatalmazáson alapuló jogi aktus módosításaival együtt négyhetes időtartamra, 2023. április 5. és május 3. között közzétették, hogy összegyűjtsék az érdekelt felek visszajelzéseit. Összesen 636 válaszadó küldött visszajelzést.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét 2023. április 19-én és május 24-én megvitatták a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal is. A tagállami szakértői csoport 2023. április 20-i és 2023. május 25-i ülésén a tagállami szakértőkkel és az Európai Parlament megfigyelőivel is ismertették és megvitatták a felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét. 2023. május 25-én ad hoc megbeszélésre került sor az Európai Parlament képviselőivel is.
A platform, a tagállami szakértői csoport és az érdekelt felek visszajelzései összességében pozitívak voltak, és üdvözölték az új célkitűzések és ágazatok uniós taxonómiába való beépítését. Számos aggályt fogalmaztak meg, különösen egyes kritikusnak tekintett ágazatok figyelmen kívül hagyásával kapcsolatban, rámutatva a taxonómia hatálya alá nem tartozó vállalkozásokra gyakorolt lehetséges következményekre. Az észrevételek nagymértékben polarizáltak voltak a szigorúbb vagy kevésbé szigorú kritériumokat javaslók között. Egyesek szerint bizonyos tevékenységek kritériumainak kalibrálása nem eléggé ambiciózus. Mások szerint egyes kritériumok túl ambiciózusak, összetettek vagy szűk körűek. Számos észrevétel a kritériumok használhatóságára, a beszámolás szabályaira és technikai pontosításokra is kitért.
A kapott visszajelzések gondos vizsgálata alapján a felhatalmazáson alapuló rendelet véglegesítése során sor került egyes kritériumok célzott kalibrálására, valamint egyéb technikai módosításokra. Ezek különösen technikai pontosításokat, a meglévő ágazati jogszabályokkal való nagyobb összhangot biztosító kiigazításokat, a soron következő felülvizsgálatokra való hivatkozások beillesztését, valamint több tevékenység esetében a jelentős károkozás elkerülését célzó kritériumok koherenciájának javítását célzó kiigazításokat jelentenek.
A legtöbb észrevétel a körforgásos gazdaság célkitűzéséhez hozzájáruló tevékenységekre vonatkozott, különösen a feldolgozóipari, építőipari, vízügyi és hulladékgazdálkodási ágazatokban. A nyilvános véleménynyilvánítási időszak folyamán kapott visszajelzések összefoglalását az e felhatalmazáson alapuló rendeletet kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum 7.2. melléklete tartalmazza. A kritériumok tekintetében a visszajelzési időszak után bevezetett főbb változtatásokat a bizottsági szolgálati munkadokumentum 4. fejezete ismerteti, célkitűzések és ágazatok szerinti bontásban.
A vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez lényegesen hozzájáruló tevékenységek – I. melléklet
A kapott visszajelzések alapján eszközölt változtatások többnyire technikai jellegűek voltak. Célzott módosításokra került sor különös tekintettel a települési szennyvíz kezelésére vonatkozó tevékenységre, a technikai kérdések egyértelművé tétele és az uniós vízügyi kerethez való jobb igazodás érdekében. A természetalapú megoldások esetében a tevékenységleírásokat úgy módosították, hogy azok hatályát kiterjesszék a tavakra is, mivel azok a folyóhálózat részét képezik. Emellett módosították a DNSH-kritériumokat e tevékenység és az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban (és annak módosításaiban) és a felhatalmazáson alapuló környezeti jogi aktusban foglalt egyéb, szorosan kapcsolódó tevékenységek közötti koherencia biztosítása érdekében.
A körforgásos gazdaságra való átálláshoz lényegesen hozzájáruló tevékenységek – II. melléklet
A gyártást illetően a változások főként a kritériumok használhatóságának javítására összpontosítottak. A műanyag csomagolóanyagok gyártása tekintetében a kapott visszajelzések nagyrészt azt szorgalmazták, hogy a taxonómiai kritériumokat hangolják össze a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló uniós jogszabályok felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslattal. E tekintetben a Bizottság módosította az újrafeldolgozott tartalom használatáról, az újrahasználatra irányuló tervezésről, a rotációról és az újrafelhasználási rendszerekről, valamint a termék újrafeldolgozhatóságáról szóló szöveget. A Bizottság kiigazította továbbá a körforgásos alapanyagok használatára vonatkozó kritériumok ambíciószintjét, és a környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokon alapuló új célértékeket vezetett be, amelyeket a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslatot kísérő hatásvizsgálat értékelt. Az aktualizált célok biztosítják, hogy a taxonómiai kritériumok a hamarosan felülvizsgálatra kerülő jogszabályoknál szigorúbbak, ugyanakkor a jelenlegi technológiai elérhetőségnek köszönhetően könnnyebben használhatók legyenek. Az elektromos és elektronikus berendezések gyártására vonatkozó kritériumok tekintetében a Bizottság egyértelművé tette, hogy a kritériumok csak akkor alkalmazandók, ha azok egy adott termék tekintetében relevánsak, és nem zárják ki azokat a termékeket, amelyek esetében a termék jellege miatt lehetetlen megfelelni a kritériumoknak. A Bizottság emellett módosította a „kritikus nyersanyagban gazdag” összetevőkre vonatkozó eredeti rendelkezést is annak érdekében, hogy a rendelkezés egyértelműbbé és a gyakorlatban használhatóbbá váljon.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusban foglalt építési tevékenységek és ingatlanügyletek tekintetében korlátozott változtatásokat vezetett be annak érdekében, hogy pontosítsa vagy meghatározza az alkalmazott technikai fogalmakat, és hogy az ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében összehangolja a lényeges hozzájárulási kritériumok megfogalmazását. Emellett módosította a DNSH-kritériumokat a tevékenységek és az éghajlat-politikai taxonómiáról szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktusban (és annak módosításaiban) és a felhatalmazáson alapuló környezeti jogi aktusban foglalt egyéb, szorosan kapcsolódó tevékenységek közötti koherencia biztosítása érdekében.
Módosításokat vezetett be az „IT/OT adatvezérelt megoldások biztosítása” tevékenység tekintetében is annak érdekében, hogy az összhangban legyen az ezzel összefüggő, a vízügyi célkitűzéshez kapcsolódó tevékenységgel, valamint hogy javítsa a lényeges hozzájárulási kritériumok használhatóságát. A 2–7. lényeges hozzájárulási kritérium esetében például meghatározásra került, hogy az üzemeltetőknek minden egyes IT/OT adatvezérelt megoldás esetében a felsorolt képességek közül csak egyet (vagy kettőt) kell teljesíteniük ahhoz, hogy megfeleljenek a vonatkozó kritériumnak.
Ami a hulladékkal és a vízzel kapcsolatos tevékenységeket, valamint a szolgáltatási tevékenységeket illeti, a legtöbb változtatás technikai jellegű volt, vagy pontosításra irányult.
A szennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez lényegesen hozzájáruló tevékenységek – III. melléklet
Ami a gyógyszerhatóanyagok vagy gyógyszeripari termékek gyártását, valamint a hulladékgazdálkodást és a szennyeződésmentesítési tevékenységeket illeti, a változtatások többnyire technikai jellegűek voltak, vagy céljuk a tevékenység leírásának vagy a technikai vizsgálati kritériumok alkalmazásának egyértelművé tétele volt.
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához lényegesen hozzájáruló tevékenységek – IV. melléklet
A kapott visszajelzések sokfélesége alapján a természetvédelmi tevékenység célzott módosításra került. A fő változtatások az ellentételezésre vonatkozó megfogalmazás pontosítását érintették annak egyértelművé tétele érdekében, hogy csak a biológiai sokféleség nettó növekedése számíthasson természetvédelmi tevékenységnek. Ezenkívül olyan változtatásokra került sor, amelyek a trágya, többek között az istállótrágya felhasználhatóságát azokra az esetekre korlátozzák, amikor az a megőrzési és helyreállítási célkitűzések eléréséhez szükséges, és összhangban van a bevált gyakorlatokkal valamint az alkalmazandó joggal.
Az idegenforgalmi tevékenység esetében szintén korlátozott módosítás történ, különösen annak egyértelművé tételével, hogy elemezni kell az úgynevezett „turisztikai aktivitást”, azaz azt, hogy legfeljebb hány ember látogathat egyidejűleg egy turisztikai célpontra anélkül, hogy rombolást okozna, és nagyobb rugalmasságot kell biztosítania a tanúsított termékek beszerzésével kapcsolatos követelmények tekintetében.
A taxonómiai közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus módosításai – V-VIII. melléklet
Az érdekelt felek üdvözölték a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus javasolt módosításait, amelyek célja, hogy a beszámolás valamennyi környezetvédelmi célkitűzéshez igazodjon, beleértve az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységeket is. Üdvözölték továbbá a beszámolási keret használhatóságát javító technikai korrekciókat.
Az érdekelt felektől, többek között a platformtól és a tagállamoktól kapott visszajelzések alapján további technikai korrekciókra került sor. Ezek közé tartozik különösen a gazdasági tevékenységekre vonatkozó kódok harmonizálása, valamint a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellékleteiben a nem pénzügyi és pénzügyi vállalkozások tekintetében a következetesség és a használhatóság további javítása. Egyes érdekelt felek több időt kértek a végrehajtásra, vagy érdemibb javaslatokat tettek az adatszolgáltatási keret módosítására, például a kkv-kkal szembeni kitettségeknek a banki közzétételekbe való belefoglalására, amelyeket később a közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus 9. cikkében előírt adatszolgáltatási keret szélesebb körű felülvizsgálata keretében lehetne mérlegelni.
3.A HATÁSOK VIZSGÁLATA
A Bizottság elvégezte a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatásainak vizsgálatát. A hatások vizsgálata nem hivatalos hatásvizsgálat formájában történt. Ennek az az oka, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a taxonómiai rendeletben és nagyrészt a taxonómiai éghajlatügyi FJA-ban már meghozott szakpolitikai döntéseket követi. A taxonómiai rendelet esetében készült hatásvizsgálat, amely értékelte az uniós taxonómia szerinti beszámolás gazdasági, társadalmi és környezeti hatásait. A taxonómiai éghajlatügyi FJA-hoz arányos hatásvizsgálat kapcsolódott, amely részletesen ismertette a technikai vizsgálati kritériumok meghatározásához alkalmazott általános megközelítéseket. Az a vizsgálat a környezeti célkitűzésekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok szempontjából is releváns.
Ezt a felhatalmazáson alapuló jogi aktust elemző szolgálati munkadokumentum támasztja alá, amely: i. ismerteti a kezdeményezés hátterét és célját; ii. bemutatja a konkrét technikai vizsgálati kritériumok meghatározásához alkalmazott megközelítést, beleértve azt is, hogy ezek a kritériumok várhatóan hogyan működnek majd a gyakorlatban; iii. ismerteti a platform ajánlásaitól való esetleges eltéréseket és azok kiegészítéseit; iv. összefoglalja a kezdeményezés várható előnyeit és költségeit, beleértve különösen az adminisztratív költségeket; és v. ismerteti, hogy a kezdeményezést hogyan fogják nyomon követni és értékelni.
A Bizottság értékelte, hogy e felhatalmazáson alapuló jogi aktus összhangban áll-e az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzéssel, valamint az ugyanezen rendelet 5. cikkében említett, az alkalmazkodás terén elért előrehaladás biztosítására vonatkozó célkitűzéssel.
A taxonómiai rendelet 17. cikkében meghatározott követelményekkel összhangban a Bizottság kalibrálta a technikai vizsgálati kritériumokat annak biztosítása érdekében, hogy a valamely környezeti célkitűzéshez jelentős mértékben hozzájáruló gazdasági tevékenységek ne okozzanak jelentős kárt (DNSH) az éghajlatváltozás mérséklésében, és biztosítva legyen, hogy egyetlen olyan tevékenységet se lehessen környezeti szempontból fenntarthatónak tekinteni, amely jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz (a továbbiakban: ÜHG-kibocsátás) vezet. Minden egyes gazdasági tevékenység esetében figyelembe vette a magas ÜHG-kibocsátás és ezáltal az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célkitűzésben okozott jelentős kár lehetőségét. Az ennek lehetőségét magukban hordozó tevékenységek esetében kidolgozta a mérséklésre vonatkozó DNSH-kritériumokat. A magas ÜHG-kibocsátás alacsony kockázatával járó tevékenységekre vonatkozóan nem javasolt kritériumokat. Amennyiben lehetséges és helyénvaló, ezek a mérséklésre vonatkozó DNSH-kritériumok hivatkoznak az uniós jogban meghatározott követelményeknek való megfelelésre. Ahol az uniós jogszabályok nem írnak elő konkrét minimális teljesítményt a környezetvédelmi ambíciókkal kapcsolatban, a jogszabályokban mennyiségi mérőszámokat használt, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) szerinti létesítményadatokat. A kritériumok lehetnek mennyiségiek, mint az ÜHG-kibocsátás, vagy minőségiek, mint például a metánszivárgás nyomon követésére vonatkozó terv megléte.
A Bizottság hasonlóképpen kalibrálta a technikai vizsgálati kritériumokat annak biztosítása érdekében, hogy a valamely környezeti célkitűzéshez jelentős mértékben hozzájáruló gazdasági tevékenységek ne okozzanak jelentős kárt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Ez biztosítja, hogy egyetlen tevékenységet se lehessen környezeti szempontból fenntarthatónak tekinteni, ha eredményeként a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat nagyobb mértékű kedvezőtlen hatást gyakorol magára a tevékenységre, illetve az emberekre, a természetre vagy az eszközökre.
Az alkalmazkodásban való jelentős károkozás elkerülésének meghatározására alkalmazott megközelítés azt az elképzelést tükrözi, hogy az alkalmazkodás mindenki felelőssége, és hogy a kormányzás minden szintjének – beleértve a magánszemélyeket és a gazdasági szereplőket is – rezilienssé kell tennie a döntéseit és a tevékenységeit az éghajlatváltozás hatásaival szemben. Az alkalmazkodásban való jelentős károkozás elkerülése azon alapul, hogy a tevékenység reziliens-e az éghajlatváltozás hatásaival szemben, azaz azonosítottak-e a tevékenység szempontjából lényeges meglévő és jövőbeli hatásokat, és találtak-e megoldásokat az esetleges veszteségek vagy az üzletmenet-folytonosságra gyakorolt hatás minimalizálására vagy elkerülésére. A DNSH-kritériumok folyamatalapú követelményt határoznak meg, amely valamennyi gazdasági tevékenység tekintetében azonos. A Bizottság ezt a folyamatalapú követelményt javasolja minden tevékenységre azt a megközelítést követve, hogy az éghajlatváltozás a gazdaság egészére hatással lesz.
4.A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS JOGI ELEMEI
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásához való jogról a taxonómiai rendelet 8. cikkének (4) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése rendelkezik.
Az 1. cikk a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat állapítja meg.
A 2. cikk a körforgásos gazdaságra való átállásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat állapítja meg.
A 3. cikk a szennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat állapítja meg.
A 4. cikk a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat állapítja meg.
Az 5. cikk a taxonómiai közzétételi FJA módosításait tartalmazza.
A 6. cikk meghatározza e rendelet hatálybalépésének szabályait és alkalmazásának kezdőnapját.
A BIZOTTSÁG (EU) .../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2023.6.27.)
az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, a szennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, és a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához lényegesen hozzájáruló és az egyéb környezeti célkitűzéseket jelentősen nem sértő gazdasági tevékenységekkel szemben támasztott követelmények meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumok megállapítása érdekében történő kiegészítéséről, valamint az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az említett gazdasági tevékenységekre vonatkozó konkrét közzétételek tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletre és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 12. cikke (2) bekezdésére, 13. cikke (2) bekezdésére, 14. cikke (2) bekezdésére és 15. cikke (2) bekezdésére,
mivel:
(1)Az (EU) 2020/852 rendelet meghatározza az általános keretet annak eldöntéséhez, hogy egy gazdasági tevékenység környezeti szempontból fenntarthatónak minősül-e, annak megállapítása céljából, hogy egy befektetés környezeti szempontból milyen mértékben fenntartható. Az említett rendelet az Unió vagy a tagállamok által elfogadott olyan intézkedésekre alkalmazandó, amelyek a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott pénzügyi termékek vagy vállalati kötvények tekintetében a pénzügyi piaci szereplőkre vagy kibocsátókra, a pénzügyi termékeket rendelkezésre bocsátó pénzügyi piaci szereplőkre, valamint azokra a vállalkozásokra vonatkozó követelményeket határoznak meg, amelyek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 19a. cikke értelmében kötelesek nem pénzügyi kimutatást vagy az említett irányelv 29a. cikke szerinti konszolidált nem pénzügyi kimutatást közzétenni. Az (EU) 2020/852 rendelet hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplők vagy hatóságok önkéntes alapon szintén alkalmazhatják az említett rendeletet.
(2)Az (EU) 2020/852 rendelet 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy konkrét gazdasági tevékenység úgy minősül, mint amely lényegesen hozzájárul a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, a szennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához, továbbá hogy az említett rendelet 9. cikkében meghatározott minden egyes releváns környezeti célkitűzés tekintetében megállapítsa azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján eldönthető, hogy az adott gazdasági tevékenység nem sért-e jelentősen egy vagy több környezeti célkitűzést.
(3)„A fenntartható gazdaságra való átállás finanszírozási stratégiája” című, 2021. július 6-i bizottsági közlemény bejelentette a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére, a körforgásos gazdaságra való átállásra, a szennyezés megelőzésére és csökkentésére, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó környezeti célkitűzések technikai vizsgálati kritériumainak megállapítását. Ezeket a technikai vizsgálati kritériumokat az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben megállapított technikai vizsgálati kritériumokon felül kell elfogadni.
(4)A vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére, a körforgásos gazdaságra való átállásra, a szennyezés megelőzésére és csökkentésére, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó környezeti célkitűzések technikai vizsgálati kritériumainak – az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumokhoz hasonlóan – lehetőség szerint a gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. osztályozási rendszerében meghatározott osztályozást kell követniük. Annak érdekében, hogy a vállalkozások és a pénzügyi piaci szereplők könnyebben azonosíthassák azokat a releváns gazdasági tevékenységeket, amelyekre technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani, a gazdasági tevékenység egyedi leírásának tartalmaznia kell az adott tevékenységhez társítható NACE-kódokra való indikatív hivatkozásokat is. E hivatkozásokat indikatívnak kell tekinteni, és nem szabad elsőbbséget élvezniük a gazdasági tevékenység leírásában szereplő egyedi meghatározással szemben.
(5)A vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, a szennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához lényegesen hozzájáruló gazdasági tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy az érintett gazdasági tevékenység pozitív hatást gyakoroljon e célkitűzések valamelyikére. E technikai vizsgálati kritériumoknak ezért azokra a küszöbértékekre vagy teljesítményszintekre kell vonatkozniuk, amelyeket a gazdasági tevékenységnek el kell érnie ahhoz, hogy az ezen célkitűzések valamelyikéhez lényeges mértékben hozzájárulónak minősüljön. A „jelentős károkozás elkerülésére” (DNSH) vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenység ne gyakoroljon jelentős negatív hatást a környezetre, ideértve az éghajlattal kapcsolatos hatásokat is. Következésképpen e technikai vizsgálati kritériumoknak meg kell határozniuk azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket a gazdasági tevékenységnek teljesítenie kell ahhoz, hogy környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljön.
(6)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység lényegesen hozzájárul-e a környezeti célkitűzések valamelyikéhez, az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározottak szerint, és nem sérti-e jelentősen egyik egyéb környezeti célkitűzést sem, adott esetben a meglévő uniós jogra, a bevált gyakorlatokra, szabványokra és módszertanokra, valamint a nemzetközileg elismert közjogi szervezetek által kidolgozott, jól megalapozott szabványokra, gyakorlatokra és módszertanokra kell épülniük. Amennyiben egy adott szakpolitikai terület esetében nincs ilyen szabvány, gyakorlat vagy módszertan, a technikai vizsgálati kritériumoknak nemzetközileg elismert magánszervezetek által kidolgozott, jól megalapozott szabványokra kell épülniük.
(7)Az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikke (1) bekezdésének h) pontja szerint a technikai vizsgálati kritériumoknak figyelembe kell venniük a szóban forgó gazdasági tevékenység és ágazat jellegét és nagyságrendjét, valamint azt, hogy a gazdasági tevékenység az ugyanezen rendelet 16. cikkében említett támogató tevékenységnek minősül-e. Ahhoz, hogy a technikai vizsgálati kritériumok hatékonyan és kiegyensúlyozottan teljesítsék az (EU) 2020/852 rendelet 19. cikkében foglalt követelményeket, ezeket a technikai vizsgálati kritériumokat mennyiségi küszöbértékként vagy minimumkövetelményként, relatív javulásként, a minőségi teljesítményre vonatkozó követelményként, folyamat- vagy gyakorlatalapú követelményként vagy a gazdasági tevékenység jellegének pontos leírásaként kell meghatározni, amennyiben az adott tevékenység jellegénél fogva lényegesen hozzájárulhat a környezeti célkitűzésekhez.
(8)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység milyen feltételek mellett minősül a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez lényeges mértékben hozzájárulónak, tükrözniük kell a víztestek jó állapotának és a tengervizek jó környezeti állapotának elérésére, illetve a már jó állapotban lévő víztestek és a már jó környezeti állapotban lévő tengervizek romlásának megakadályozására vonatkozó igényt. Ezért helyénvaló először azokra a gazdasági tevékenységekre és ágazatokra összpontosítani, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek e célok eléréséhez.
(9)Az uniós vízvédelmi keret olyan integrált vízgazdálkodási megközelítést nyújt, amely tiszteletben tartja a teljes ökoszisztémák épségét. A technikai vizsgálati kritériumoknak ezért arra kell irányulniuk, hogy kezeljék a települési és ipari szennyvízkibocsátás káros hatásait, megvédjék az emberi egészséget az emberi fogyasztásra szánt víz szennyeződésének káros hatásától, javítsák a vízgazdálkodást és a vízhasználat hatékonyságát, biztosítsák a tengeri ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartható használatát, hozzájáruljanak a tengervizek jó környezeti állapotához, valamint általában a víztestek, köztük a felszíni és a felszín alatti vizek jó állapotának vagy jó potenciáljának eléréséhez és fenntartásához. Felül kell vizsgálni és szükség esetén ki kell igazítani a települési szennyvíz kezelésére mint egy vagy több környezetvédelmi célkitűzéshez jelentős mértékben hozzájáruló tevékenységre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat, figyelembe véve a vonatkozó uniós jogszabályokat, beleértve a 91/271/EGK tanácsi irányelvet is.
(10)Ami a természet által ihletett és támogatott, környezeti, társadalmi és gazdasági előnyökkel járó, és a reziliencia kiépítéséhez hozzájáruló megoldásokat illeti, a technikai vizsgálati kritériumoknak az árvizek és aszályok megelőzésére és az azokkal szembeni védelemre kell irányulniuk a természetes vízmegtartás, a biológiai sokféleség és a vízminőség javítása mellett.
(11)A körforgásos gazdaságra való átállás lehetővé teszi a környezeti fenntarthatóságot, amely jelentős előnyökkel jár a fenntartható vízgazdálkodás, a biológiai sokféleség védelme és megőrzése, a szennyezés megelőzése és csökkentése, valamint az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából. A körforgásos gazdaság tükrözi az olyan gazdasági tevékenységek iránti igényt, amelyek az erőforrások megfelelő újrahasználata és újrafeldolgozása révén előmozdítják az erőforrások hatékony felhasználását. Ezért az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység milyen feltételek mellett minősül a körforgásos gazdaságra való átálláshoz lényeges mértékben hozzájárulónak, biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági szereplő a tervezési és gyártási szakaszban figyelembe vegye a termék hosszú távú, életciklusra vetített értékmegtartását és hulladékcsökkentését. A használati szakaszban a terméket az élettartamának meghosszabbítása érdekében karbantartásnak kell alávetni, miközben csökkenteni kell a hulladék mennyiségét. A terméket használat után szét kell szerelni vagy kezelni kell annak biztosítása érdekében, hogy egy másik termék gyártásához újrahasználható vagy újrafeldolgozható legyen. Ez a megközelítés csökkentheti az unió gazdaságának harmadik országokból importált anyagoktól való függőségét, ami különösen fontos a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében. Ezért helyénvaló először azokra a gazdasági tevékenységekre és ágazatokra összpontosítani, amelyek a legnagyobb potenciállal rendelkeznek e célok eléréséhez.
(12)Egy termék körforgásos jellegének mérlegelésekor a tervezési és gyártási szakasz kulcsfontosságú a termék tartósságának és potenciális újrahasználatának biztosításához, valamint az újrafeldolgozhatóságához. Ezek a szakaszok elengedhetetlenek a veszélyes anyagok mennyiségének csökkentéséhez és a különös aggodalomra okot adó anyagok helyettesítéséhez is az alapanyagokban és a termékekben azok teljes életciklusa során. A körforgásos gazdaságra való átálláshoz jelentősen hozzájáruló gyártási tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért meg kell határozniuk a termékek élettartamára, javíthatóságára és újrahasználatára vonatkozó tervezési követelményeket, valamint a termék minőségi újrafeldolgozását lehetővé tevő alapanyagok, anyagok és folyamatok használatára vonatkozó követelményeket. Minimálisra kell csökkenteni a veszélyes anyagok használatát. Amennyiben lehetséges, a kritériumoknak elő kell írniuk az újrafeldolgozott anyagok használatát magának a terméknek a gyártása során is.
(13)Az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i, a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervről szóló, 2020. március 3-i, a műanyagokra vonatkozó európai stratégiáról szóló, 2018. január 16-i, valamit bioalapú, biológiailag lebomló és komposztálható műanyagokra vonatkozó uniós szakpolitikai keretről szóló, 2022. november 30-i bizottsági közleményeket követő intézkedések során ki kell egészíteni, felül kell vizsgálni és szükség szerint át kell dolgozni a műanyag csomagolások gyártására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat, figyelembe véve a vonatkozó uniós jogszabályokat, többek között a 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet és annak jövőbeli módosításait.
(14)A biomassza műanyag csomagolásban betöltött szerepére vonatkozó, jogilag elfogadott fenntarthatósági kritériumok hiányában a körforgásos gazdaságra való átálláshoz jelentős mértékben hozzájáruló, a műanyag csomagolások gyártására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok a biohulladék-alapanyagok használatára összpontosítanak. Figyelembe véve a jövőbeli technológiai és szakpolitikai fejleményeket, többek között az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv felülvizsgálatát, valamint az egyéb környezetvédelmi célkitűzésekhez való lehetséges hozzájárulást, szükség lehet e kritériumok felülvizsgálatára.
(15)A jó hulladékgazdálkodás a körforgásos gazdaság egyik alapköve, amelynek segítségével megelőzhető, hogy a hulladék negatív hatást gyakoroljon a környezetre vagy az emberi egészségre. A hulladékra vonatkozó uniós jogszabályok „hulladékhierarchia” meghatározásával javítják a hulladékgazdálkodást, amelynek értelmében a hulladékkeletkezés megelőzése és az újrahasználatra és újrafeldolgozásra való előkészítés az előnyben részesített alternatíva, ezeket követik az egyéb hasznosítások, beleértve az energetikai hasznosítást, és az ártalmatlanítás, például az energetikai hasznosítás nélküli hulladékégetés vagy a hulladéklerakás csak végső eszköz. Ezért az azon feltételek meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, amelyek mellett egy konkrét gazdasági tevékenység a körforgásos gazdaságra való átálláshoz lényegesen hozzájárulónak minősül, a hulladékkeletkezés megelőzésére vagy csökkentésére, a hulladék újrahasználatra és újrafeldolgozásra való előkészítésének növelésére, valamint a hulladék értékcsökkentő újrafeldolgozásának és ártalmatlanításának elkerülésére kell irányulniuk. Figyelembe véve, hogy egyes anyagok, amelyek alkalmasak arra, hogy visszakerüljenek a körforgásos gazdaságba, például a fémek és a szervetlen sók, újrahasznosíthatók égéstermékekből, különösen a nem veszélyes hulladékok égetéséből származó fenékhamuból, fontolóra kell venni ezen újrafeldolgozási tevékenységekre vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok meghatározását.
(16)Az Unióban a hulladék 37 %-áért az építés és a bontás felelős. Annak biztosítása tehát, hogy az épületek és egyéb építmények építési és karbantartási folyamata során felhasznált anyagok főként újrahasznált vagy újrafeldolgozott (másodlagos) nyersanyagokból származzanak, és az építmény bontásakor elő legyenek készítve az újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra, fontos szerepet játszhat a körforgásos gazdaságra való átállásban. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani az új épületek építésére, a meglévő épületek felújítására, az épületek és egyéb szerkezetek bontására, az utak és autópályák karbantartására, valamint a betonnak a mély- és magasépítési projektekben való felhasználására vonatkozóan. Az anyagok és az építmények körforgásos jellegének szempontjait figyelembe kell venni a tervezési szakaszban, egészen a bontási szakaszig. A technikai vizsgálati kritériumoknak ezért az építmény körforgásos tervezésének és gyártásának, valamint az adott építmény előállításához használt anyagok körforgásos felhasználásának elveit kell követniük.
(17)A fenntartható szolgáltatások teljesen új kínálata, a „termék mint szolgáltatás” üzleti modellek és a digitális megoldások jobb életminőséget, innovatív munkahelyeket, valamint naprakész tudást és készségeket eredményeznek. A Bizottság „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i közleményével összhangban a körforgásos gazdaság jó minőségű, működőképes és biztonságos termékeket biztosít, amelyek hatékonyak és megfizethetőek, hosszabb élettartamúak, és amelyeket újrahasználatra, javításra és jó minőségű újrafeldolgozásra terveztek. Ezért a termékek élettartamának meghosszabbításához hozzájáruló tevékenységek tekintetében meg kell állapítani az azon feltételek meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek mellett az innovatív fenntartható szolgáltatások a körforgásos gazdaságra való átálláshoz lényegesen hozzájárulónak minősülnek.
(18)A digitális megoldások – többek között a digitális termékútlevelek használata – valós idejű adatokat szolgáltathatnak egy adott termék helyéről, állapotáról és elérhetőségéről, és növelhetik az anyagok nyomonkövethetőségét, és ezáltal fokozhatják az értékmegtartást minden tervezési, gyártási és fogyasztói döntés során. Ez pedig lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy körforgásos üzleti modellekre térjenek át, beleértve a termék mint szolgáltatás üzleti modellt is, végső soron függetlenítve a gazdasági tevékenységeket a természeti erőforrások felhasználásától, és javítja a gazdasági tevékenység környezeti hatásait. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani az olyan új digitális megoldásokra vonatkozóan, amelyek javíthatják a környezetvédelmi ellenőrzés és a szabályozás végrehajtásának átláthatóságát és hatékonyságát, beleértve az integrált vízkészlet-gazdálkodáson belüli döntéshozatalt is.
(19)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység milyen feltételek mellett minősül a szennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez lényeges mértékben hozzájárulónak, tükrözniük kell a levegő, a víz, a talaj, az élő szervezetek és az élelmiszerforrások szennyezésének felszámolására vonatkozó igényt. A szennyezés betegségeket okozhat, és ennek következtében idő előtti halálesetekhez vezethet. Az emberi egészségre gyakorolt legkárosabb hatásai általában a legkiszolgáltatottabb csoportokat sújtják. A szennyezés a biológiai sokféleséget is veszélyezteti, és hozzájárul a fajok tömeges kipusztulásához. Amint azt a Bizottság 2021. május 12-i, Bolygónk egészségessé tétele mindenki számára. Uniós cselekvési terv: „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című közleménye ismerteti, a szennyezés elleni küzdelem gazdasági haszna jelentős, és a társadalom számára jelentkező előnyök messze meghaladják a szükséges költségeket.
(20)„A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia a toxikus anyagoktól mentes környezetért” című, 2020. október 14-i bizottsági közlemény törekvéseinek megfelelően a szennyezés megelőzésének és csökkentésének elősegítése érdekében különösen fontos a legkárosabb anyagok fokozatos kivonása a fogyasztói vagy foglalkozásszerű felhasználásra szánt termékekből, kivéve, ha felhasználásuk bizonyítottan nélkülözhetetlen a társadalom számára, és amennyire csak lehetséges, az aggodalomra okot adó anyagok előállításának és használatának helyettesítése vagy minimálisra csökkentése.
(21)Az egyes gyógyszerösszetevők által okozott szennyezés kockázatot jelenthet a környezetre és az emberi egészségre, amint azt „Az Európai Unió környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos stratégiai megközelítése” című, 2019. március 11-i bizottsági közlemény ismerteti. A gyógyszerhatóanyagok vagy hatóanyagok és gyógyszerek gyártására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumoknak ezért a természetben előforduló vagy biológiailag könnyen lebontható anyagként besorolt összetevők gyártásának és használatának előmozdítására kell irányulniuk.
(22)A termékek életciklusának végén a szennyező anyagok kibocsátásának megelőzése és csökkentése, valamint a meglévő szennyezések megtisztítása jelentős potenciállal rendelkezik a környezet szennyezéssel szembeni védelme és a környezet állapotának javítása szempontjából. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani a környezetre és az emberi egészségre a nem veszélyes hulladékoknál nagyobb kockázatot jelentő veszélyes hulladékok gyűjtésére, szállítására és kezelésére, valamint a nem megfelelő, elhagyott vagy illegális hulladéklerakók, és a szennyezett területek helyreállítására vonatkozóan.
(23)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy egy gazdasági tevékenység milyen feltételek mellett minősül a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához lényeges mértékben hozzájárulónak, tükrözniük kell a biológiai sokféleség védelmének, megőrzésének vagy helyreállításának szükségességére vonatkozó igényt az ökoszisztémák jó állapotának elérése vagy a már jó állapotban lévő ökoszisztémák védelme érdekében. A biológiai sokféleség csökkenése és az ökoszisztémák összeomlása a következő évtizedben az emberiséget fenyegető legsúlyosabb veszélyek közé tartoznak.
(24)A biológiai sokféleség megőrzése közvetlen gazdasági haszonnal jár a gazdaság számos ágazata számára. A technikai vizsgálati kritériumoknak ezért a szárazföldi, édesvízi és tengeri élőhelyek, ökoszisztémák és a kapcsolódó állat- és növényfajok populációi állapotának és tendenciáinak fenntartására vagy javítására kell irányulniuk.
(25)A biológiai sokféleség és az egészséges ökoszisztémák által nyújtott kapcsolódó szolgáltatások értéke fontos az idegenforgalom számára, mivel jelentősen hozzájárul a turisztikai célpontok vonzerejéhez és minőségéhez, és ezáltal versenyképességükhöz. Ezért technikai vizsgálati kritériumokat kell megállapítani az idegenforgalmi szálláshely-tevékenységekre vonatkozóan, és azoknak annak biztosítására kell irányulniuk, hogy ezek a tevékenységek megfelelő elveket és minimumkövetelményeket kövessenek a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és fenntartása, valamint a megőrzésükhöz való hozzájárulás érdekében.
(26)Az annak meghatározására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy a környezeti célkitűzések valamelyikéhez lényeges mértékben hozzájáruló gazdasági tevékenységek nem okoznak-e jelentős kárt az egyéb környezeti célkitűzések egyikében sem, annak biztosítására kell irányulniuk, hogy az egyik környezeti célkitűzéshez való hozzájárulás ne más környezeti célkitűzések kárára történjen. A „jelentős károkozás elkerülése” kritériumok ezért alapvető szerepet játszanak a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek osztályozása környezeti integritásának biztosításában. Egy adott környezeti célkitűzés tekintetében azon tevékenységekre vonatkozóan kell meghatározni a „jelentős károkozás elkerülése” kritériumokat, amelyek esetében fennáll annak a veszélye, hogy a célkitűzésben jelentős kárt okoznak. Ezeknek a kritériumoknak figyelembe kell venniük a hatályos uniós jog vonatkozó követelményeit, és azokra kell épülniük.
(27)Az annak biztosítására szolgáló technikai vizsgálati kritériumoknak, hogy a valamely környezeti célkitűzéshez jelentős mértékben hozzájáruló tevékenységek ne okozzanak jelentős kárt az éghajlatváltozás mérséklésében, gondoskodniuk kell arról, hogy azok a gazdasági tevékenységek, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésén kívül más környezeti célkitűzésekhez is jelentős mértékben hozzájárulhatnak, ne vezessenek jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz.
(28)Az éghajlatváltozás valószínűleg minden gazdasági ágazatot érint. Ezért valamennyi gazdasági tevékenységre alkalmazni kell azokat a technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek biztosítják, hogy a valamely környezeti célkitűzéshez lényegesen hozzájáruló gazdasági tevékenységek ne okozzanak jelentős kárt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. E kritériumoknak biztosítaniuk kell a gazdasági tevékenységre nézve lényeges meglévő és jövőbeli kockázatok azonosítását, illetve alkalmazkodási megoldások megvalósítását az esetleges veszteségek vagy az üzletmenet folytonosságára gyakorolt hatások minimalizálása vagy elkerülése érdekében.
(29)A vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumokat minden olyan tevékenység tekintetében meg kell határozni, amely hátráltathatja e fenntartható használatot és védelmet. Ezeknek a kritériumoknak annak elkerülését kell biztosítaniuk, hogy a gazdasági tevékenység káros legyen a víztestek – a felszíni és a felszín alatti vizeket egyaránt ideértve – jó állapotára vagy jó ökológiai potenciáljára, illetve a tengervizek jó környezeti állapotára, és ennek érdekében meg kell követelniük a környezetkárosodás kockázatainak azonosítását és kezelését egy vízhasználati és -védelmi intézkedési tervvel vagy a tagállam tengervédelmi stratégiájával összhangban.
(30)A körforgásos gazdaságra való áttérésre vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumokat a konkrét gazdasági tevékenységekhez kell igazítani annak érdekében, hogy e tevékenységek ne okozzák az erőforrások nem hatékony felhasználását vagy a lineáris termelési modellekbe való bezáródást, a hulladék elkerülhető vagy csökkenthető legyen, és ha nem elkerülhető, kezelése a hulladékhierarchia szerint történjen. Ezeknek a kritériumoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági tevékenység ne ássa alá a körforgásos gazdaságra való áttérés célkitűzését.
(31)A környezetszennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” technikai vizsgálati kritériumoknak a levegőbe, vízbe vagy talajba jutó szennyezés releváns forrásainak és típusainak kezelése érdekében tükrözniük kell az ágazati sajátosságokat, és adott esetben hivatkozniuk kell a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján megállapított, az elérhető legjobb technikákkal kapcsolatos következtetésekre.
(32)A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó „jelentős károkozás elkerülése” kritériumokat minden olyan tevékenység esetében meg kell határozni, amely kockázatot jelenthet az élőhelyek, a fajok vagy az ökoszisztémák státuszára vagy állapotára nézve, és ezeknek a kritériumnak elő kell írniuk, hogy adott esetben környezeti hatásvizsgálatot vagy egyéb megfelelő vizsgálatokat kell végezni, és az ilyen vizsgálatokból levont következtetéseket érvényesíteni kell a gyakorlatban. Ezeknek a kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a tevékenységek még környezeti hatásvizsgálat vagy más megfelelő értékelés elvégzésére vonatkozó követelmény hiányában se vezessenek jogszabályban védett fajok megzavarásához, befogásához vagy leöléséhez vagy jogszabályban védett élőhelyek károsodásához.
(33)Mivel az éghajlatváltozás valószínűleg minden gazdasági ágazatot érint, minden gazdasági ágazatot hozzá kell igazítani a jelenlegi és a várható jövőbeli éghajlat kedvezőtlen hatásaihoz. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz való jelentős hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumokat ezért a jövőben minden olyan ágazat és gazdasági tevékenység tekintetében meg kell határozni, amelyre az e rendeletben meghatározott, a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, a szennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához való jelentős hozzájárulásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok vonatkoznak.
(34)A környezeti célkitűzésekhez hozzájáruló új gazdasági tevékenységeknek az (EU) 2020/852 rendelet 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése szerinti felvétele kiterjeszti az említett rendelet 8. cikkében meghatározott közzétételek körét. Az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet ezért módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze ezt a kiterjesztett hatályt. Az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazása óta feltárt egyes technikai és jogi következetlenségek kezelése érdekében az említett rendeletet továbbá célzottan is módosítani kell.
(35)Az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(36)Az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkének c)–f) pontjában, valamint az említett rendelet 12., 13., 14. és 15. cikkében említett négy környezeti célkitűzés szorosan kapcsolódik egymáshoz a célkitűzés megvalósításának módja és az egyik célkitűzés elérésének a többi célkitűzésre gyakorolt lehetséges előnyei tekintetében. Ezért azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák, hogy egy gazdasági tevékenység jelentősen hozzájárul-e a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, a szennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához, szorosan kapcsolódnak egymáshoz és az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott közzétételi kötelezettségek kiterjesztésének szükségességéhez. Figyelemmel arra is, hogy az érintett rendelkezéseknek egyidejűleg kell hatályba lépniük ahhoz, hogy átfogó képet adjanak az érdekeltek számára az alkalmazandó jogi keretről és megkönnyítsék az (EU) 2020/852 rendelet alkalmazását, az érintett rendelkezések közötti koherencia biztosításához az érintett rendelkezéseket egyetlen rendeletbe kell foglalni.
(37)Annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2020/852 rendelet alkalmazása a tudományos, technológiai, piaci és szakpolitikai fejleményekhez igazodjon, ezt a rendeletet rendszeresen felül kell vizsgálni és adott esetben módosítani kell azon tevékenységek tekintetében, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez, a körforgásos gazdaságra való átálláshoz, a szennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához, valamint a kapcsolódó technikai vizsgálati kritériumok tekintetében.
(38)E rendelet összhangban áll az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott klímasemlegességi célkitűzéssel, és biztosítja az előrehaladást a rendelet 5. cikkében említettek szerinti alkalmazkodás terén. A Bizottság az (EU) 2021/1119 rendelet 6. cikkének (4) bekezdésében előírtak szerint értékelte az annak biztosítására szolgáló technikai vizsgálati kritériumok összhangját az említett rendeletben megfogalmazott célkitűzéssel és célokkal, hogy a valamely környezeti célkitűzéshez jelentősen hozzájáruló gazdasági tevékenységek ne okozzanak jelentős kárt az éghajlatváltozás mérséklésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban.
(39)A pénzügyi és a nem pénzügyi vállalkozások számára kellő időt kell hagyni annak felmérésére, hogy a gazdasági tevékenységük megfelel-e az e rendeletben meghatározott technikai vizsgálati kritériumoknak, valamint arra, hogy e felmérés alapján közzétegyék az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt információkat. E rendelet alkalmazásának kezdőnapját ezért el kell halasztani, míg az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításainak biztosítaniuk kell, hogy a nem pénzügyi és pénzügyi vállalkozásoknak elegendő idejük legyen az említett rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségük teljesítésére,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatára és védelmére vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok
E rendelet I. melléklete tartalmazza az azon feltételek meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység a vízi és tengeri erőforrások fenntartható használatához és védelméhez lényegesen hozzájárulónak minősül és amelyek meghatározzák, hogy e gazdasági tevékenység nem képezi-e az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések jelentős megsértését.
2. cikk
A körforgásos gazdaságra való átállásra vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok
E rendelet II. melléklete tartalmazza az azon feltételek meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység a körforgásos gazdaságra való átálláshoz lényegesen hozzájárulónak minősül és amelyek meghatározzák, hogy e gazdasági tevékenység nem képezi-e az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések jelentős megsértését.
3. cikk
A szennyezés megelőzésére és csökkentésére vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok
E rendelet III. melléklete tartalmazza az azon feltételek meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység a szennyezés megelőzéséhez és csökkentéséhez lényegesen hozzájárulónak minősül és amelyek meghatározzák, hogy e gazdasági tevékenység nem képezi-e az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések jelentős megsértését.
4. cikk
A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmére és helyreállítására vonatkozó technikai vizsgálati kritériumok
E rendelet IV. melléklete tartalmazza az azon feltételek meghatározásához szükséges technikai vizsgálati kritériumokat, amelyek alapján egy gazdasági tevékenység a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelméhez és helyreállításához lényegesen hozzájárulónak minősül és amelyek meghatározzák, hogy e gazdasági tevékenység nem képezi-e az (EU) 2020/852 rendelet 9. cikkében meghatározott egyéb környezeti célkitűzések jelentős megsértését.
5. cikk
Az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása
Az (EU) 2021/2178 felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:
1.A 8. cikkben az (5) bekezdést el kell hagyni.
2.A 10. cikk a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6)
2024. január 1-jétől 2024. december 31-ig a nem pénzügyi vállalkozások csak a [taxonómiai környezeti FJA] rendelet és az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3.18–3.21. szakasza és 6.18–6.20. szakasza, valamint az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 5.13., 7.8., 8.4., 9.3., 14.1. és 14.2. szakasza szerinti, taxonómiához igazítható és a taxonómiához nem igazítható gazdasági tevékenységeknek a teljes árbevételükben, tőke- és működési kiadásaikban képviselt részarányát, valamint az I. melléklet 1.2. szakaszában említett, a közzététel szempontjából releváns minőségi információkat teszik közzé.
2025. január 1-jétől a nem pénzügyi vállalkozások fő teljesítménymutatói kiterjednek a [taxonómiai környezeti FJA] rendelet és az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3.18–3.21. szakasza és 6.18–6.20. szakasza, valamint az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 5.13., 7.8., 8.4., 9.3., 14.1. és 14.2. szakasza szerinti gazdasági tevékenységekre.
(7)
2024. január 1-jétől 2025. december 31-ig a pénzügyi vállalkozások csak a következőket teszik közzé:
a)a [taxonómiai környezeti FJA] rendelet és az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3.18–3.21. szakasza és 6.18–6.20. szakasza, valamint az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 5.13., 7.8., 8.4., 9.3., 14.1. és 14.2. szakasza szerinti, a taxonómiához nem igazítható és a taxonómiához igazítható gazdasági tevékenységekkel szembeni kitettségek aránya a lefedett eszközállományukon belül;
b)az a) pontban említett gazdasági tevékenységekre vonatkozóan a XI. mellékletben említett minőségi információk.
2026. január 1-jétől a pénzügyi vállalkozások fő teljesítménymutatói kiterjednek az (EU) XXX rendelet [taxonómiai környezeti FJA] és az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletének 3.18–3.21. szakasza és 6.18–6.20. szakasza, valamint az (EU) 2021/2139 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletének 5.13., 7.8., 8.4., 9.3., 14.1. és 14.2. szakasza szerinti gazdasági tevékenységekre.”
3.Az I., a II., a III., a IV., az V., a VII., a IX. és a X. melléklet e rendelet V. mellékletének megfelelően módosul.
4.A VI. melléklet helyébe e rendelet VI. mellékletének szövege lép.
5.A VIII. melléklet helyébe e rendelet VII. mellékletének szövege lép.
6. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
2024. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én. 2023.6.27.
a Bizottság részéről
az elnök nevében
Mairead McGUINNESS
a Bizottság tagja
