VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

A kezdeményezés címe

Az energiahatékonyságba történő magánberuházások mozgósítása – iránymutatás a tagállamok és a piaci szereplők számára

Vezető főigazgatóság – felelős egység

ENER.B2

A kezdeményezés várható típusa

Bizottsági ajánlás részletes melléklettel

Indikatív ütemterv

2024. harmadik negyedév

További információk

Energiahatékonyság – Finanszírozás (Europa.eu)

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

Az energiahatékonyság elengedhetetlen az EU teljes dekarbonizációjának 2050-ig történő megvalósításához, és egyben növeli az európai gazdaság versenyképességét és megerősíti az energiabiztonságot és -megfizethetőséget. Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag és a REPowerEU terv részeként 2023 szeptemberében elfogadták az energiahatékonyságról szóló (EU) 2023/1791 irányelvet (az energiahatékonyságról szóló irányelv átdolgozott változata) és szintén 2023 szeptemberében közzétették azt a Hivatalos Lapban. Az irányelv 2023. október 10-én lépett hatályba. Az energiahatékonyságról szóló átdolgozott irányelv az európai energiahatékonysági szakpolitika sarokköve, amely meghatározza a 2030-ra kitűzött uniós energiahatékonysági célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen szabályokat, kötelezettségeket és szakpolitikai eszközöket.

A tagállamoknak a 2030-ra kitűzött energiahatékonysági célkitűzések és a REPowerEU terv energiamegtakarítási pillére teljesítésében való támogatása szempontjából alapvető fontosságú az energiahatékonyságba történő beruházások növelése célzott szakpolitikai és finanszírozási intézkedések segítségével. Az energiahatékonyságba történő beruházások mozgósításának támogatása lehetővé teszi a klímasemlegesség 2050-ig történő költséghatékony elérését, miközben biztosítja az uniós gazdaság versenyképességét és fenntarthatóságát, továbbá megerősíti az EU ellátásbiztonságát és fokozza az energiapiac rezilienciáját.

Az energiahatékonysági irányelv nemrégiben elfogadott átdolgozott változatának 30. cikke megerősíti az energiahatékonyságba történő beruházások mozgósítását célzó jogi és szakpolitikai keretet. A 30. cikk célja a közforrásokból nyújtott támogatás költséghatékonyságának és az energiahatékonyságot javító intézkedésekbe történő magánberuházások mozgósításának fokozása. Mivel a közfinanszírozás – beleértve az uniós finanszírozást is – önmagában nem lesz elegendő a 2030-ig tartó időszak alatt felmerülő beruházási igények és a REPowerEU tervben megfogalmazott energiamegtakarítási célok teljesítéséhez, a pénzügyi támogatás nagy részét a magánszektorból kell majd mozgósítani. A 30. cikk ezért elismeri, hogy megfelelő pénzügyi és technikai támogatást kell nyújtani az energiahatékonyságot javító intézkedésekhez, célzott szakpolitikai intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik az energiahatékonyságba történő magánberuházások mozgósítását, valamint elő kell mozdítani az innovatív finanszírozási mechanizmusokat és az energiahatékonyságot támogató magánszektorbeli pénzügyi termékeket. Emellett a cikk lefekteti az energiahatékonysági beruházások ösztönzésére irányuló további munka alapjait, hangsúlyt fektetve az Európai Bizottság, a tagállamok és a pénzügyi intézmények közötti együttműködésre.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

Az energiahatékonyságról szóló irányelv átdolgozott változatára irányuló bizottsági javaslatot kísérő hatásvizsgálat (SWD(2021) 623 final) rámutat arra, hogy az energiahatékonyság az egyik legnagyobb beruházási hiánnyal szembesülő terület Európában, és a becslések szerint 2030-ig évente 165 milliárd EUR összegű további beruházásra van szükség az energiahatékonysági célkitűzések eléréséhez. Az irányelv átdolgozott változata keretében elfogadott ambiciózusabb célkitűzések ismeretében ezt a számot felfelé kell módosítani. Ami konkrétan az épületek energiahatékonyságát illeti, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására irányuló bizottsági javaslatot kísérő hatásvizsgálat (SWD(2021) 453 final) szerint évente több mint 100 milliárd EUR további beruházás szükséges az EU épületfelújításokkal kapcsolatos szakpolitikai célkitűzéseinek realizálásához.

Ennek fényében növelni kell az energiahatékonyságba történő magánberuházások volumenét, mivel az európai és nemzeti szinten rendelkezésre álló közforrások nem elegendőek és várhatóan a jövőben sem lesznek elegendőek. Ha több magánberuházást szeretnénk mozgósítani az energiahatékonysági intézkedések céljára, akkor a meglévő piaci akadályokat (gazdasági, pénzügyi / viselkedési, valamint operatív / kontextuális és technológiai / értékelési és ellenőrzési / szabályozási és adminisztratív stb.) fel kell számolni, és egyidejűleg innovatív finanszírozási megoldásokat kell kidolgozni.

Az energiahatékonyságról szóló irányelv átdolgozott változata 30. cikkének (10) bekezdése előírja az Európai Bizottság számára, hogy 2024. december 31-ig nyújtson iránymutatást a tagállamoknak és a piaci szereplőknek a magánberuházások mozgósításáról. A 30 cikk (10) bekezdése szerint az iránymutatás célja, hogy segítse a tagállamokat és a piaci szereplőket többek között a különböző uniós programok keretében megvalósuló, az energiahatékonyságot célzó beruházásaik kidolgozásában és végrehajtásában, valamint hogy megfelelő pénzügyi mechanizmusokat és innovatív finanszírozási megoldásokat javasoljon – vissza nem térítendő támogatások, pénzügyi eszközök és projektfejlesztési támogatás kombinációjával – a meglévő kezdeményezések fokozása érdekében, továbbá hogy az uniós programokat katalizátorként használja a magánfinanszírozás fokozása és ösztönzése érdekében.

Az energiahatékonyságról szóló irányelv 30. cikkének (3) bekezdésére figyelemmel a magánberuházások mozgósítására irányuló bizottsági iránymutatásnak foglalkoznia kell a tagállamok által végrehajtható olyan lehetséges intézkedésekkel is, amelyek innovatív finanszírozási rendszerek – adóalapú, számlaalapú és harmadik fél általi finanszírozás – megvalósítását segítik elő, továbbá olyan intézkedésekkel, amelyek az energiahatékonysági hiteltermékeket népszerűsítik.

Az energiahatékonyságba történő magánberuházások mozgósításáról szóló, a tagállamok és a piaci szereplők részére szánt bizottsági iránymutatásnak ezért az a célja, hogy támogassa az energiahatékonyságba történő beruházások mobilizálását és a 2030-ra kitűzött energiahatékonysági és kapcsolódó célok elérését.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

Az energiahatékonyságról szóló (EU) 2023/1791 irányelv 30. cikkének (10) bekezdése

Az uniós fellépés szükségessége

A kezdeményezés az energiahatékonyságról szóló irányelv átdolgozott változata (azaz az (EU) 2023/1791 irányelv) 30. cikke (10) bekezdésével összhangban az Európai Bizottság azon jogi kötelezettségét hajtja végre, amelynek értelmében az köteles 2024. december 31-ig iránymutatást nyújtani a tagállamok és a piaci szereplők részére az energiahatékonyságba történő magánberuházások mozgósításáról. 

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

Az iránymutatás támogatja a tagállamokat és a piaci szereplőket többek között a különböző uniós programok keretében megvalósuló, az energiahatékonyságot célzó beruházásaik kidolgozásában és végrehajtásában. Megfelelő pénzügyi mechanizmusokat és innovatív finanszírozási megoldásokat javasol – vissza nem térítendő támogatások, pénzügyi eszközök és projektfejlesztési támogatás kombinációjával – a meglévő kezdeményezések fokozása érdekében, továbbá hogy az uniós programokat katalizátorként használja a magánfinanszírozás fokozása érdekében.

Az energiahatékonysági finanszírozás további növeléséhez kulcsfontosságú felszámolni az energiahatékonyságra irányuló magánfinanszírozáshoz való hozzáférés és az ilyen finanszírozás mozgósítása ismert akadályait. A fő akadályok a következők:

-gazdasági és pénzügyi (pénzügyi források hiánya, ösztönzők hiánya, vélt kockázatok, hosszú megtérülési időszakok, magas tranzakciós költségek),

-viselkedési és operatív (korlátozott tájékozottság az előnyökről, korlátozott nyomonkövetési és ellenőrzési intézkedések, magas adminisztratív költségek, kapacitás, készségek és pénzügyi jártasság hiánya),

-kontextuális és technológiai (szabványosított megoldások hiánya, korlátozott ellátási lánc, a testreszabás hiánya),

-szabályozói (az innovatív és vegyes finanszírozási megoldások bevezetésének meglévő adminisztratív akadályai).

Az iránymutatás bizottsági ajánlás formáját fogja ölteni, amelynek melléklete átfogó részletes iránymutatásokat fog tartalmazni. A bizottsági ajánlás és a mellékletében foglalt részletes iránymutatások:

-áttekintik az energiahatékonyság finanszírozásának jelenlegi helyzetét,

-bemutatják a magánberuházások mozgósításának akadályait és mozgatórugóit,

-ismertetik a magánberuházások ösztönzésére szolgáló releváns pénzügyi mechanizmusokat és innovatív finanszírozási megoldásokat, ideértve a tagállamokban meglévő bevált gyakorlatokat és modelleket is,

-konkrét iránymutatásokat nyújtanak a tagállamok számára az arra irányuló szakpolitikai és finanszírozási intézkedésekről, hogy a rendelkezésre álló közforrásalapú pénzügyi támogatást a lehető legköltséghatékonyabban használják fel a pénzügyi eszközök és az innovatív finanszírozási rendszerek alkalmazására,

-azonosítják a piaci szereplők számára a meglévő bevált gyakorlatokat és eszköztárakat az energiahatékonysági projektek kidolgozásának, a finanszírozási megoldásoknak és a beruházásoknak a fokozása érdekében,

-konkrét iránymutatást nyújtanak a köz-, az üzleti és a lakossági szektort célzó energiahatékonysági és integrált megújulóenergia-projektek kidolgozásához és végrehajtásához.

Az iránymutatás általános célkitűzése egy olyan támogató keret létrehozásának a támogatása, amely lehetővé teszi az energiahatékonysági beruházások piacának bővítését a 2030-ra vonatkozó uniós energiahatékonysági célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás érdekében. Az energiahatékonyságról szóló irányelv átdolgozott változatával összhangban az iránymutatás várhatóan különös figyelmet fordít majd a pénzügyi eszközök – többek között a hitelfinanszírozás és az állami garanciák – alkalmazásának fokozására, valamint a kkv-k által folytatott tevékenységek és a fűtés- és hűtésfelújítási tevékenységek pénzügyi támogatásának előtérbe helyezésére. Emellett tekintettel arra, hogy az épületfelújítások valóban jelentős mértékben hozzájárulnak mind az energiahatékonysági célkitűzések, mind a dekarbonizációs célkitűzések eléréséhez, valamint az épületek energiahatékonyságáról szóló átdolgozott irányelv által előterjesztett fokozott ambícióhoz, az iránymutatás ajánlásokat fog megfogalmazni a kifejezetten az épületfelújításokkal kapcsolatos innovatív finanszírozási eszközök és pénzügyi eszközök alkalmazására vonatkozóan is. Végezetül az energiaszegénység kezelésére szolgáló finanszírozási megoldásokkal is fog foglalkozni az iránymutatás, különös tekintettel az energiaszegénységnek a Szocális Klímaalap keretében történő kezelésére.

Az iránymutatás célkitűzése az, hogy konkrét ajánlásokat fogalmazzon meg a tagállamok és a piaci szereplők számára az azonosított akadályok hatékony szakpolitikai, szabályozási és finanszírozási intézkedések révén történő leküzdéséhez.

Valószínűsíthető hatások

Az iránymutatás elfogadását követően a tagállamok és a piaci szereplők az akadályok felszámolását, valamint az energiahatékonyságba történő magánberuházások mozgósítására képes pénzügyi eszközök és innovatív finanszírozási megoldások elterjedésének további megkönnyítését célzó intézkedéseket vezetnek be, hogy elérjék a 2030-ra kitűzött, megerősített uniós energiahatékonysági célkitűzéseket.

Az ajánlások jogilag nem lesznek kötelező erejűek. Az iránymutatásban leírt intézkedések hatása attól függ, hogy mennyire lesznek megfelelőek a tagállamok és a piaci szereplők által tapasztalt konkrét kihívások és akadályok kezelésére, valamint hogy a nemzeti hatóságok mennyiben hajlandók a magánberuházások ösztönzésére képes energiahatékonyság-finanszírozási megoldások bővítésére.

Jövőbeli nyomon követés

Nem alkalmazandó.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

A Bizottság ajánlásai, amelyek általános szakpolitikai megközelítést határoznak meg, és nem kötelezik el magukat intézkedések mellett, nem igényelnek hatásvizsgálatot. Az iránymutatáson alapuló esetleges jövőbeli jogalkotási javaslatokra a hatásvizsgálat elvégzésének szükségessége tekintetében a Bizottság minőségi jogalkotást célzó szakpolitikájának általános követelményei vonatkoznak.

Konzultációs stratégia

A konzultáció célja, hogy az energiahatékonyság finanszírozásának területén tevékenykedő érdekelt felektől és piaci szereplőktől, különösen a projektgazdáktól és -fejlesztőktől, a pénzügyi intézményektől, az energetikai szolgáltató vállalatoktól és az energiahatékonyság és az energetikai átállás finanszírozása terén tevékenykedő bármely más érintett piaci szereplőtől az energiahatékonyságba történő magánberuházások mozgósításának aktuális akadályairól releváns adatokat és visszajelzéseket gyűjtsön, valamint megismerje a források mozgósítására irányuló javaslataikat. Az iránymutatás átfogó célkitűzése az, hogy felszabadítsa az energiahatékonysági beruházások fenntartható és virágzó piacában rejlő lehetőségeket. Ennek érdekében számba veszi az energiahatékonyság finanszírozása terén szerzett tapasztalatokat, értékeli a hasonlóságokat, és konkrét ajánlásokat és előretekintő stratégiát fogalmaz meg a meglévő akadályok felszámolásának elősegítésére.

A célközönséget alkotó érdekelt felek többek között a projektfejlesztők és projektgazdák, a tagállamok képviselői, a regionális és helyi hatóságok, az állami és magán pénzügyi intézmények, a vállalkozások és vállalkozói szövetségek, a technikai segítségnyújtási lehetőségek és egyablakos ügyintézési pontok gyakorlati szakemberei, a finanszírozók, a fogyasztói csoportok, a fogyasztók képviselői, a civil társadalmi szervezetek, az oktatási szervezetek és a kutatóintézetek, valamint minden egyéb olyan szereplő, amely energiahatékonysági projektek kidolgozásában, finanszírozásában és támogatásában, valamint az energiahatékonyságba történő magánberuházások mozgósításában vesz részt.

A Bizottság felkéri a válaszadókat, hogy adjanak visszajelzést az energiahatékonyságra irányuló magánfinanszírozáshoz való hozzáférés és az ilyen finanszírozás mozgósítása akadályairól és mozgatórugóiról, tegyenek a meglévő akadályok leküzdésére és a magánberuházások mozgósítására vonatkozó ajánlásokat, a magánberuházások mozgósításának – többek között szakpolitikai, finanszírozási és szabályozói intézkedések útján történő – megkönnyítésére vonatkozó javaslatokat, valamint mutassanak bevált gyakorlatokat a finanszírozási megoldásokra és a meglévő akadályok felszámolására irányuló intézkedésekre. Felkérjük a válaszadókat, hogy osszanak meg minden általuk relevánsnak ítélt jelentéstételi adatot, beleértve az értékelő jelentéseket is.

Az Európai Bizottságnak a rendelkezésre álló legjobb tudáson alapuló kezdeményezések kidolgozására irányuló minőségi jogalkotási politikájával összhangban arra is felkérjük az energiahatékonyság finanszírozása terén szakértelemmel rendelkező tudományos kutatókat, valamint tudományos szervezeteket, tudós társaságokat és tudományos szövetségeket, hogy nyújtsanak be releváns, közzétett és ún. pre-print (szerzői kézirat) státuszú tudományos kutatásokat, elemzéseket és adatokat. A Bizottság különösen olyan beadványokat vár, amelyek összegzik az adott területekre vonatkozó jelenlegi ismereteket.

Ez a véleményezési felhívás az EU mind a 24 hivatalos nyelvén elérhető a Bizottság Ossza meg velünk véleményét! portálján. A közzétételtől számított négy héten belül az EU bármely hivatalos nyelvén lehet válaszokat adni. A felhívást megosztjuk az energiahatékonysági irányelvvel foglalkozó bizottsággal, és az Energiaügyi Főigazgatóság honlapján is közzétesszük. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációra vonatkozó stratégia részeként az Energiaügyi Főigazgatóság 2024. február 8-án, csütörtökön online munkaértekezletet szervez az érdekelt felekkel. A véleményezési felhívás lezárultát követő nyolc héten belül összegző jelentés készül.