(1)

Az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) meghatározott 2023. október 1-jei átmeneti időszak kezdete óta a Bizottság adatokat és információkat gyűjtött az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) végrehajtásáról az említett rendeletben előírtak szerint, többek között az adatszolgáltató nyilatkozattevők által benyújtott negyedéves jelentések elemzése révén. Az összegyűjtött információk és az érdekelt felekkel – többek között a CBAM-mel foglalkozó szakértői csoporton belül – folytatott eszmecserék alapján körvonalazódtak azok a területek, amelyeken a CBAM egyszerűsíthető és megerősíthető, az Unió azon kötelezettségvállalásával összhangban, hogy az átmeneti időszak 2026. január 1-i lejártát követően biztosítsa a CBAM zökkenőmentes végrehajtását.

(2)

Az átmeneti időszak alatt szerzett tapasztalatok és az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében felsorolt árukat az Unióba behozó importőrök megoszlására vonatkozó összegyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy a behozott árukba beágyazott kibocsátások túlnyomó többsége az említett importőrök egy pusztán kis részéhez köthető. Az elhanyagolható értékű áruk – vagyis a szállítmányonként összesen 150 EU értéket meg nem haladó értékű, a 1186/2009/EK tanácsi rendelet (4) 23. cikkében említett áruk – behozatalára alkalmazott eltérés nem tűnik elégségesnek annak biztosításához, hogy a CBAM az importőrökre az importőrök által (EU) 2023/956 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátásokra gyakorolt hatás arányában vonatkozzon. A kis mennyiségű árut behozó importőrök számára az (EU) 2023/956 rendeletben foglalt jelentéstételi és pénzügyi kötelezettségeknek való megfelelés indokolatlan terhet jelenthet. Ezért új eltérést kell bevezetni az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében felsorolt árukat a tömeget tekintve kis mennyiségben behozó importőrök mentesítésére az említett rendelet szerinti kötelezettségek alól, megőrizve ugyanakkor a CBAM környezetvédelmi célkitűzését és képességét a kilátásba helyezett éghajlatpolitikai célkitűzés elérésére.

(3)

Az (EU) 2023/956 rendeletben be kell vezetni egy új küszöbértéket, amely az egyes importőrök által egy adott naptári évben behozott áruk összesített nettó tömegén alapul (a továbbiakban: az egységes tömegalapú küszöbérték), és annak szintjét kezdetben 50 tonnában kell megállapítani. A vas- és acél-, az alumínium-, a műtrágya- és a cementágazatban az összes árura egy egységes tömegalapú küszöbértéket kell alkalmazni kumulatív módon. Amennyiben egy importőr által egy adott naptári évben behozott összes áru nettó tömege kumulatív módon nem haladja meg az egységes tömegalapú küszöbértéket, ezt az importőrt – beleértve a CBAM-nyilatkozattevői státusszal rendelkező importőröket – az adott naptári évben mentesíteni kell az (EU) 2023/956 rendelet szerinti kötelezettségek alól (a továbbiakban: a de minimis mentesség). Amennyiben egy importőr egy adott naptári évben túllépi az egységes tömegalapú küszöbértéket, erre az importőrre – az adott naptári év során behozott összes áru beágyazott kibocsátásai tekintetében – az (EU) 2023/956 rendelet szerinti kötelezettségeknek kell vonatkozniuk, beleértve különösen az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz megszerzésére vonatkozó kötelezettséget, a CBAM-nyilatkozat benyújtásának kötelezettségét az említett naptári évben behozott összes áru beágyazott kibocsátásai tekintetében, valamint a CBAM-tanúsítványok vásárlására és visszaadására vonatkozó kötelezettséget e az összes említett kibocsátás tekintetében.

(4)

A villamosenergia- és hidrogénágazatban az olyan kulcsfontosságú jellemzők, mint például a behozatal mennyisége, a kereskedelem szerkezete, a váminformációk és a kibocsátási intenzitás jelentős mértékben különböznek a vas- és acél-, az alumínium-, a műtrágya- és a cementágazat jellemzőitől. Ezek a különbségek maguk után vonják, hogy az egységes tömegalapú küszöbérték hatályának kiterjesztése a villamosenergia- és hidrogénbehozatalra olyan bonyolult kiigazítások bevezetését követelné meg, amelyek nem tennék lehetővé az ezen ágazatokban tevékenykedő importőrök adminisztratív költségeinek jelentős csökkentését. Ezért helyénvaló, hogy a villamos energia, illetve a hidrogén behozatala ne tartozzon a de minimis mentesség hatálya alá.

(5)

A behozott áruk mennyiségének átlagos kibocsátási intenzitását tükröző egységes tömegalapú küszöbérték kialakításának célja annak biztosítása, hogy a behozott áruk beágyazott kibocsátásainak legalább 99 %-a továbbra is a CBAM hatálya alá tartozzon, és így a de minimis mentesség a behozott áruk beágyazott kibocsátásainak legfeljebb 1 %-ára vonatkozzon. A de minimis mentesség robusztus és célirányos megközelítést jelentene, mivel pontosan tükrözi a CBAM környezetvédelmi jellegét és éghajlatpolitikai célkitűzését, miközben jelentősen csökkenti az importőrök CBAM-mel kapcsolatos adminisztratív terheit, tekintve, hogy túlnyomó többségük mentesül majd az (EU) 2023/956 rendelet szerinti kötelezettségek alól. Ugyanakkor a CBAM továbbra is a behozott áruk beágyazott kibocsátásának legalább 99 %-ára lesz alkalmazandó. Az ilyen egységes tömegalapú küszöbérték azt a kockázatot is kiküszöböli, hogy egyetlen importőr a küldemények mesterséges módon történő szétbontásával kijátszhassa az intézkedések végrehajtását.

(6)

A Bizottságnak – az előző 12 naptári hónapra vonatkozó behozatali adatok alapján – minden évben értékelnie kell, hogy történt-e lényeges változás az áruk átlagos kibocsátási intenzitásában vagy az árukereskedelem szerkezetében, a kijátszásra irányuló gyakorlatokat is beleértve. Annak biztosítása érdekében, hogy a behozott áruk beágyazott kibocsátásainak legalább 99 %-a továbbra is a CBAM hatálya alá tartozzon, a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia az egységes tömegalapú küszöbértéknek az (EU) 2023/956 rendelet VII. mellékletének 2. pontjában meghatározott módszertan alkalmazásával történő módosítása céljából. A hatékonyság és jogbiztonság szavatolása érdekében helyénvaló, hogy a Bizottság csak akkor fogadjon el ilyen jogi aktusokat, ha a kapott küszöbérték értéke több, mint 15 tonnával eltér az alkalmazandó küszöbértéktől. Amennyiben az egységes tömegalapú küszöbérték módosul, azt a következő naptári év kezdetétől kell alkalmazni.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy az eltérés kellően célzott legyen, az egységes tömegalapú küszöbértéket minden importőrre– az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusszal rendelkező importőröket is beleértve– alkalmazni kell. E célból egy adott importőr behozatalát attól függetlenül kell figyelembe venni, hogy a behozatalt maga az importőr vagy egy közvetett vámjogi képviselő jelentette-e be. A közvetett vámjogi képviselő számára – tevékenységének jellege és az (EU) 2023/956 rendelet szerinti kapcsolódó kötelezettségek miatt – minden esetben elő kell írni az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz megszerzését, mielőtt az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében felsorolt áruk tekintetében az importőr nevében eljárna. Amennyiben az egy vagy több közvetett vámjogi képviselő által képviselt importőr túllépte az egységes tömegalapú küszöbértéket, az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőként eljáró mindegyik közvetett vámjogi képviselőnek CBAM-nyilatkozatot kell benyújtania az általa képviselt, az egységes tömegalapú küszöbértéket túllépő említett importőrök vonatkozásában a szóban forgó közvetett vámjogi képviselő által az Unió vámterületére behozott árukra vonatkozóan – az egységes tömegalapú küszöbérték alatti bármely árut is beleértve –, és vissza kell adnia az említett áruk beágyazott kibocsátásainak megfelelő számú CBAM-tanúsítványt.

(8)

A jogbiztonság érdekében helyénvaló kifejezetten úgy rendelkezni, hogy amennyiben közvetett vámjogi képviselő jár el engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőként az importőr nevében, a szóban forgó importőrre az (EU) 2023/956 rendelet alapján alkalmazandó kötelezettségek – különösen az e közvetett vámjogi képviselő által az importőr nevében behozott árukra vonatkozó CBAM-nyilatkozat benyújtására, valamint a CBAM-tanúsítványoknak az említett áruk beágyazott kibocsátásaihoz kapcsolódó visszaadására vonatkozó kötelezettség – a közvetett vámjogi képviselőt kell, hogy terheljék. Következésképpen meg nem felelés esetén az (EU) 2023/956 rendelet szerinti bírságokkal a közvetett vámjogi képviselőt kell sújtani. A közvetett vámjogi képviselő mindazonáltal nem sújtható bírsággal, ha a valamely tagállamban letelepedett importőr nevében eljáró közvetett vámjogi képviselő nem egyezett bele abba, hogy engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőként járjon el.

(9)

Az egységes tömegalapú küszöbértéknek való megfelelés értékelése érdekében a Bizottságnak a váminformációk alapján nyomon kell követnie a behozott áruk mennyiségét. E nyomon követés végzését az illetékes hatóságok számára is lehetővé kell tenni. Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok megalapozott döntést hozhassanak, megfelelő rendelkezéseket kell megállapítani, amelyek biztosítják, hogy a szükséges információk és adatok az illetékes hatóságok rendelkezésére álljanak. Valamennyi illetékes hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a vámhatóságoktól bekérje a szükséges információkat és bizonyítékokat, beleértve az importőr nevét, címét és elérhetőségét is, amennyiben ezek az információk egyéb módon nem állnak az illetékes hatóság rendelkezésére. Amennyiben a vámhatóságok – többek között az illetékes hatóságtól kapott információk alapján – tudomást szereznek arról, hogy egy importőr túllépte az egységes tömegalapú küszöbértéket, nem engedhetik meg az áruknak a szóban forgó importőr általi további behozatalát az adott naptári év végéig, vagy ameddig az említett importőr meg nem szerzi az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státuszt.

(10)

Annak az importőrnek, aki a várakozásai szerint túl fogja lépni az éves egységes tömegalapú küszöbértéket, engedély iránti kérelmet kell benyújtania. Az ilyen importőrnek az egységes tömegalapú küszöbérték túllépése előtt meg kell szereznie az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státuszt. Azon importőröket, amelyek nem kapták meg az engedélyt az egységes tömegalapú küszöbérték túllépése előtt, bírsággal kell sújtani.

(11)

Az a kötelezettség, amelynek értelmében az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státuszt még az egységes tömegalapú küszöbérték túllépése előtt meg kell szerezni, azt eredményezheti, hogy 2026 elején nagyszámú kérelmet nyújtanak majd be. Az (EU) 2023/956 rendeletnek az átmeneti rendelkezések lejárta utáni alkalmazásának megkönnyítése érdekében és az esetleges behozatali zavarok elkerülése érdekében helyénvaló lehetővé tenni azon importőrök és közvetett vámjogi képviselők számára, akik 2026. március 31-ig nyújtottak be engedély iránti kérelmet, hogy 2026-ban még az egységes tömegalapú küszöbérték túllépése után is folytathassák az áruk behozatalát az engedély megadásáról szóló határozat meghozataláig. Az (EU) 2023/956 rendelet kijátszásának elkerülése érdekében, amennyiben az engedély megadása elutasításra kerül, az importőröket és a közvetett vámjogi képviselőket az említett rendelet 26. cikkének (2a) bekezdésével összhangban bírsággal kell sújtani.

(12)

Annak érdekében, hogy az importőr fogalommeghatározása valamennyi releváns vámeljárásra kiterjedjen, azt módosítani kell oly módon, hogy magában foglalja az egyszerűsített vámeljárás azon esetét is, amelynek keretében az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) 175. cikkének (5) bekezdése alapján csak vámeljárás lezárásáról szóló igazolást mutatnak be.

(13)

Az engedélyezési eljárás hatékonysága és a kérelmezők kockázati profilja közötti egyensúly elérése érdekében a konzultációs eljárás alkalmazását opcionálissá kell tenni az illetékes hatóság számára. A konzultációs eljárás keretében lehetőséget kell biztosítani az illetékes hatóság számára, hogy konzultáljon más illetékes hatóságokkal és a Bizottsággal, amennyiben az a kérelmező által benyújtott információk és a CBAM-nyilvántartásban rendelkezésre bocsátott váminformációk alapján szükségesnek minősül.

(14)

A további rugalmasság biztosítása érdekében az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő számára lehetővé kell tenni, hogy a CBAM-nyilatkozat benyújtását harmadik félre ruházza át. A CBAM-nyilatkozatok benyújtásáért való felelősség továbbra is az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőt kell, hogy terhelje. Annak érdekében, hogy a CBAM-nyilatkozattevő megadhassa a szükséges felhatalmazást és hozzáférést harmadik fél számára, e harmadik félnek meg kell felelnie bizonyos technikai feltételeknek, beleértve azt, hogy rendelkeznie kell gazdálkodói nyilvántartási és azonosító számmal (EORI-szám), valamint valamelyik tagállamban letelepedettnek kell lennie.

(15)

Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőknek az áruk behozatalának évét követő év szeptember 30-ig be kell nyújtaniuk éves CBAM-nyilatkozatukat, és le kell adniuk a megfelelő számú tanúsítványt. Annak érdekében, hogy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevők rugalmasan teljesíthessék kötelezettségeiket, a benyújtás határidejének későbbi időpontra történő halasztása több időt hagyna az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőknek a szükséges adatok összegyűjtésére, a beágyazott kibocsátások akkreditált hitelesítő általi hitelesíttetésére, és a megfelelő számú CBAM-tanúsítvány megvásárlására. A CBAM-tanúsítványok törlésének időpontját ennek megfelelően ki kell igazítani.

(16)

Az (EU) 2023/956 rendelet hatálya alá tartozó egyes alumínium- és acéltermékek beágyazott kibocsátásának meghatározása elsősorban az inputanyagok (prekurzorok) beágyazott kibocsátása alapján történik, miközben az e termékek előállítási műveletei során keletkező kibocsátás jellemzően viszonylag alacsony. Ezek az előállítási műveletek felületkezelési eljárásokból állnak, amelyeket – az integrált létesítmények kivételével – a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerinti uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) hatálya alá nem tartozó különálló létesítmények végeznek. Az EU ETS szabályaival való összhang biztosítása és a CBAM-szabályok alkalmazásának a harmadik országbeli üzemeltetők számára történő egyszerűsítése érdekében az említett termelési folyamatok beágyazott kibocsátását ki kell vonni a kibocsátás kiszámítására szolgáló rendszerhatárokból, a termelési folyamatok rendszerhatárainak az EU ETS hatálya alá tartozókkal való összehangolása révén.

(17)

A valamely tagállam vagy harmadik ország kontinentális talapzatán, vagy kizárólagos gazdasági övezetében termelt villamos energia az adott tagállamból, illetve harmadik országból származónak minősül. A valamely tagállam vagy harmadik ország kontinentális talapzatából, vagy kizárólagos gazdasági övezetéből származó hidrogén az adott tagállamból, illetve harmadik országból származónak minősül.

(18)

Amennyiben az inputanyagok (prekurzorok) már az EU ETS vagy az EU ETS-sel teljes mértékben összekapcsolt szén-dioxid-árazási rendszer hatálya alá tartoztak, e prekurzorok beágyazott kibocsátását nem lehet figyelembe venni az összetett áruk beágyazott kibocsátásának kiszámításakor.

(19)

Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőknek éves CBAM-nyilatkozatot kell benyújtaniuk, amely tartalmazza a beágyazott kibocsátásoknak az alapértelmezett értékek vagy akkreditált hitelesítők által hitelesített tényleges értékek alapján történő kiszámítását. Az alapértelmezett értékeket a Bizottságnak kell kiszámítania és rendelkezésre bocsátania. A beágyazott kibocsátások hitelesítését ezért csak a tényleges értékekre kell alkalmazni.

(20)

Az átmeneti időszak alatt összegyűjtött információk azt mutatják, hogy az adatszolgáltató nyilatkozattevők nehezen tudják beszerezni a harmadik országban ténylegesen kifizetett szén-dioxid-árra vonatkozó szükséges információkat. A szén-dioxid-ár levonásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak lehetőség szerint meg kell állapítania – többek között konzervatív megközelítéssel számolva – a ténylegesen kifizetett szén-dioxid-ár EUR/CO2-tonnaegyenértékben kifejezett éves átlagos szén-dioxid-árát, megbízható, nyilvánosan elérhető információkból és a harmadik országok által a Bizottságnak szolgáltatott információkból származó legjobb rendelkezésre álló adatok alapján.

(21)

A ténylegesen kifizetett szén-dioxid-ár levonásához szükséges bizonyítékok a tényleges beágyazott kibocsátások meghatározása és hitelesítése szempontjából releváns információkon alapulnak. Amennyiben a beágyazott kibocsátásokat alapértelmezett értékek alapján jelentik be, helyénvaló, hogy a szén-dioxid-ár levonását csak az éves alapértelmezett szén-dioxid-árakra való hivatkozás alapján lehessen igényelni, amennyiben azok rendelkezésre állnak. Továbbá, mivel a prekurzorok beágyazott kibocsátásait nem szabad figyelembe venni, amennyiben azokat az EU ETS vagy az EU ETS-sel teljes mértékben összekapcsolt szén-dioxid-árazási rendszer keretében már beszámították, az e beágyazott kibocsátásokhoz kapcsolódó szén-dioxid-ár nem releváns a levonás szempontjából.

(22)

Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőknek lehetőségük van a bejelentett beágyazott kibocsátások tekintetében a származási országban ténylegesen kifizetett szén-dioxid-árnak megfelelően igényelni a visszaadandó CBAM-tanúsítványok számának csökkentését. Mivel a szén-dioxid-ár a behozott áruk származási országától eltérő harmadik országban is fizethető, az ilyen szén-dioxid-ár után is járnia kell a levonásnak.

(23)

A CBAM-nyilvántartásban szereplő, beágyazott kibocsátásokra vonatkozó adatok megbízhatóságának javítása és az adatok benyújtásának megkönnyítése érdekében az akkreditált hitelesítők számára – a harmadik országbeli üzemeltetők kérésére – hozzáférést kell biztosítani a CBAM-nyilvántartáshoz, hogy abban ellenőrizni tudják a beágyazott kibocsátásokat. Ezen túlmenően az említett üzemeltetők anyavállalatai vagy a felettük ellenőrzést gyakorló szervezetek számára is hozzáférést kell biztosítani a CBAM-nyilvántartáshoz a releváns adatoknak az említett üzemeltetők nevében történő nyilvántartásba vétele és megosztása céljából. Az üzemeltetők számára elő kell írni, hogy azonosításuk érdekében cégjegyzékszámot vagy tevékenység szerinti nyilvántartási számot adjanak meg.

(24)

A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7), valamint az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendelettel (8) való összhang biztosítása érdekében a hitelesítőnek olyan jogi személynek kell lennie, amelyet az (EU) 2023/956 rendelet alkalmazása céljából nemzeti akkreditáló testület határozata útján akkreditáltak. Ennek a határozatnak a meghozatalakor a nemzeti akkreditáló testületnek a jogi személy képesítéseinek értékelése során figyelembe kell vennie az (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelet szerinti releváns tevékenységcsoportokat.

(25)

Az (EU) 2023/956 rendelet nemzeti szintű végrehajtásának előmozdítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek mindazon hatáskörökkel, amelyek funkcióik és kötelezettségeik ellátásához szükségesek.

(26)

A közös központi platform létrehozásával, működtetésével és irányításával kapcsolatban felmerülő költségeket az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevők által fizetendő díjakból kell finanszírozni. A közös központi platform létrehozására, működtetésére és irányítására vonatkozó első közös közbeszerzési szerződés időtartama alatt az említett költségeket kezdetben az Unió általános költségvetéséből kell fedezni, és ezért az említett díjakból származó bevételeket a vonatkozó költségek fedezése céljából be kell vezetni az Unió költségvetésébe. Jellegükre tekintettel a bevételeket belső címzett bevételként helyénvaló kezelni. E költségek fedezése után megmaradó minden bevételt be kell vezetni az Unió költségvetésébe. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a díjak szerkezetét és mértékét úgy határozzák meg, hogy a közös központi platform szervezése és használata költséghatékony legyen, hogy a díjak szigorúan a vonatkozó költségeket fedezzék; valamint hogy elkerülhetők legyenek az indokolatlan adminisztratív költségek. A Bizottságnak továbbá felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia annak meghatározásáról is, hogy a későbbi közös közbeszerzési szerződések időtartama alatt a díjakból közvetlenül a platform működési és irányítási költségeit kell finanszírozni.

(27)

Annak érdekében, hogy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőknek elegendő idejük legyen felkészülni az (EU) 2023/956 rendelet szerinti módosított kötelezettségeknek való megfelelésre, a tagállamoknak 2027-ben meg kell kezdeniük a 2026-os évben behozott áruk beágyazott kibocsátására vonatkozó CBAM-tanúsítványok értékesítését. A 2027-ben vásárolt és az Unióba 2026-ban behozott áruk beágyazott kibocsátásának megfelelő CBAM-tanúsítványok árának az EU ETS kibocsátási egységek 2026-os árait kell tükröznie.

(28)

Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevők kötelesek biztosítani, hogy a CBAM-nyilvántartásban rögzített számlájukon szereplő CBAM-tanúsítványok száma minden negyedév végén megfeleljen az általuk az év eleje óta behozott árukhoz kapcsolódó beágyazott kibocsátás legalább 80 %-ának; ez a kötelezettség azonban nem igazodik megfelelően a várható pénzügyi kiigazításhoz. Ezért egyrészt az említett százalékos arányt 80 %-ról 50 %-ra kell csökkenteni, másrészt pedig be kell építeni az ingyenesen kiosztott EU ETS kibocsátási egységeket. Ezenkívül az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevők számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanazon áruk és ugyanazon harmadik országok esetében támaszkodhassanak az előző évi CBAM-nyilatkozatban benyújtott információkra.

(29)

Hasonlóképpen, a visszavásárlásra vonatkozó mennyiségi korlátozást pontosabban hozzá kell igazítani az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevők által a behozatal évében megvásárolandó CBAM-tanúsítványok számához.

(30)

mivel a CBAM-tanúsítványok érvénytelenítésére ellentételezés nélkül kerül sor, nincs szükség arra, hogy a munkanap végén a közös központi platformról adatokat továbbítsanak a CBAM-nyilvántartásba.

(31)

Amennyiben egy engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő adott harmadik fél – nevezetesen egy üzemeltető, hitelesítő vagy a szén-dioxid-ár dokumentációt tanúsító független személy – által szolgáltatott helytelen információk eredményeként nem adja vissza a megfelelő számú CBAM-tanúsítványt, az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy a bírságok alkalmazása során figyelembe vegyék az adott sajátos körülményeket, így a meg nem felelés időtartamát, súlyosságát, terjedelmét, szándékos vagy gondatlan jellegét vagy ismétlődését, vagy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevő együttműködésének szintjét. Ily módon kisebb vagy nem szándékos hibák esetén csökkenteni lehetne a bírságok összegét.

(32)

Az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevőktől eltérő azon importőröket, akik túllépték az egységes tömegalapú küszöbértéket, a 26. cikk (2a) bekezdésében meghatározott bírsággal kell sújtani. E célból az ilyen importőr által az adott naptári évben engedély nélkül behozott áruk beágyazott kibocsátásainak egészét figyelembe kell venni. Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a bírság megfizetése mentesítse az importőrt a CBAM-nyilatkozat benyújtására és a CBAM-tanúsítványok visszaadására vonatkozó kötelezettség alól az említett behozatalok tekintetében. A jogsértés kisebb jelentőségű voltának vagy nem szándékos jellegének figyelembevétele érdekében az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy alacsonyabb összegű bírságot szabjanak ki, ha az egységes tömegalapú küszöbértéket e küszöbérték legfeljebb 10 %-ával lépték túl, vagy ha az importőr ideiglenesen folytatta az áruk behozatalát, és az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevői státusz iránti kérelmét elutasították.

(33)

AZ (EU) 2023/956 rendelet az Unióba behozott egyes karbonintenzív árukra alkalmazandó. Az (EU) 2023/956 rendelet I. mellékletében található áruk magukban foglalják a cementáruk jegyzékében szereplő „[m]ás kaolinos agyag”-ot is. Míg a kalcinált kaolinos agyagok karbonintenzív termékek, a nem kalcinált kaolinos agyagok esetében nem ez a helyzet. A nem kalcinált kaolinos agyagokat ezért ki kell zárni az (EU) 2023/956 rendelet hatálya alól.

(34)

Az (EU) 2023/956 rendelet II. melléklete felsorolja azokat az árukat, amelyek esetében csak a közvetlen kibocsátást kell figyelembe venni a beágyazott kibocsátás kiszámításakor. Az említett mellékletben fel nem sorolt áruk esetében mind a közvetlen, mind a közvetett kibocsátásokat figyelembe kell venni. Mivel a közvetett kibocsátások nem relevánsak a villamosenergia-termelés esetében, a villamos energiát fel kell venni az említett mellékletben szereplő árujegyzékbe.

(35)

Egyszerűsíteni kell továbbá az alapértelmezett értékek meghatározásának módszereit, amennyiben egy bizonyos típusú áru esetében nem állnak rendelkezésre megbízható adatok az exportáló országra vonatkozóan. Ilyen esetekben a kibocsátásáthelyezés megelőzése érdekében az alapértelmezett értéket a legnagyobb kibocsátási intenzitással rendelkező azon 10 exportáló ország átlagos kibocsátási intenzitásának szintjén kell megállapítani, amelyekre vonatkozóan megbízható adatok állnak rendelkezésre; ez az átlagérték megfelelően biztosítja a CBAM környezetvédelmi célkitűzésének megvalósítását. Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy az említett alapértelmezett értékeket az (EU) 2023/956 rendelet IV. mellékletének 7. pontja szerint régióspecifikus sajátosságok alapján kiigazítsák.

(36)

Az (EU) 2023/956 rendelet egyes nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet VII. mellékletében foglalt egységes tömegalapú küszöbérték szükség szerinti módosítására vonatkozóan, az említett rendelet 2. cikkének (3a) bekezdésével összhangban meghatározottak szerint és az említett rendelet kiegészítése érdekében annak megállapítása céljából, hogy az engedélyezett CBAM-nyilatkozattevők által fizetendő díjak közvetlenül finanszírozzák a közös központi platform működtetésének és irányításának költségeit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (9) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(37)

mivel e rendelet céljait – nevezetesen bizonyos kötelezettségek teljesítésének egyszerűsítését és az Unió által a kibocsátásáthelyezés kockázatának elkerülése és ennek révén a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentése céljából elfogadott mechanizmus megerősítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(38)

Az (EU) 2023/956 rendelet szerinti felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok időben történő elfogadásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon hatályba kell lépnie.

(39)

Az (EU) 2023/956 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

3.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

4.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

6.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

7.

A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

8.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

9.

A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép:

10.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

11.

A 11. cikk a következőképpen módosul:

12.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

13.

A 17. cikk a következőképpen módosul:

14.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

15.

A 19. cikk (3) bekezdésének második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság elősegíti továbbá a csalárd tevékenységekkel, a 25a. cikk alapján hozott következtetésekkel, valamint a 26. cikknek megfelelően kiszabott bírságokkal kapcsolatos információk cseréjét az illetékes hatóságokkal.”

16.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

17.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

18.

A 22. cikk a következőképpen módosul:

19.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

20.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

21.

A 25. cikk (1)–(4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

22.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

23.

A 26. cikk a következőképpen módosul:

24.

A 27. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

25.

A 28. cikk a következőképpen módosul:

26.

A 30. cikk (6) bekezdése második albekezdésének b) pontja a következőképpen módosul:

27.

A 36. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

28.

Az I. mellékletben a „2507 00 80  – Más kaolinos agyag” KN-kód helyébe a „ex 2507 00 80  – Más kaolinos agyag a nem kalcinált kaolinos agyag kivételével” KN-kód lép.

29.

A II. melléklet a következő táblázattal egészül ki:

„Villamos energia

30.

A IV. melléklet e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

31.

Az V. melléklet 2. pontja a következő ponttal egészül ki:

32.

A VI. melléklet 2. pontjának k) pontjában az iii. alpont helyébe a következő szöveg lép:

33.

A rendelet kiegészül egy új, VII. melléklettel, amelynek szövegét e rendelet II. melléklete tartalmazza.