1. cikk

A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása

A 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 43. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(3)   A tagállamok kiigazítják a referenciaarányt, ha úgy ítélik meg, hogy jelentős hatás éri az arány alakulását, különösen az ökológiai termelésre használt területek változása vagy a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben részt vevők sokaságában bekövetkező változás miatt, vagy ha egy tagállam az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének a), b) vagy c) pontjával összhangban lévő határozatot hoz. Ilyen helyzetekben a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a kiigazításról és az annak alapjául szolgáló indokokról.”

2.

A 44. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(1)   A tagállamok megállapíthatnak a mezőgazdasági termelők számára olyan egyedi kötelezettséget, amelynek értelmében előzetes egyedi engedély nélkül nem alakíthatnak át és az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontja alkalmazása esetén nem szánthatnak fel állandó gyepterületeket. A mezőgazdasági termelőket haladéktalanul, de legkésőbb azon év november 15-e előtt tájékoztatni kell erről a kötelezettségről, amelyben az érintett tagállam így rendelkezik. A szóban forgó kötelezettség csak azon mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó, akikre vonatkoznak az 1307/2013/EU rendelet III. címének 3. fejezete szerinti, az 1307/2013/EU rendelet 45. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó állandó gyepterületekkel kapcsolatos kötelezettségek. Az engedély megadása objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok, ezen belül környezetvédelmi kritériumok alapján történhet. Amennyiben az első albekezdésben említett engedély feltétele, hogy megegyező hektárszámú másik területet kell állandó gyepterületként létrehozni, vagy – amennyiben a tagállam az 1307/2013/EU rendelet 4. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésének a) pontját alkalmazza –, hogy az adott vagy egy másik terület állandó gyepterületté alakul, az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjától eltérve úgy kell tekinteni, hogy a szóban fogó terület az átalakítást – ideértve a szántást – követő első naptól kezdve állandó gyepterület. Ezeket a területeket az átalakítás – ideértve a szántást – időpontjától kezdődően legalább öt egymást követő éven keresztül gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni. Ha azonban a mezőgazdasági termelők olyan területeket alakítanak át állandó gyepterületté, amelyeket már használtak gyep és egyéb egynyári takarmánynövények termesztésére, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy ezeket a területeket az öt egymást követő év eléréséhez szükséges további években kell gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére használni.”

3.

A 45. cikk a következőképpen módosul: a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „(2)   A parlagon hagyott földterületeken és a mézelő növényekkel (virágporban és nektárban gazdag fajok) borított parlagon hagyott területeken tilos a mezőgazdasági termelés. A tagállamok megállapítják azt az időszakot, amelynek során a földterületeket egy adott naptári évben parlagon kell hagyni. Ez az időszak nem lehet rövidebb hat hónapnál. A mézelő növényekkel borított parlagon hagyott területek tekintetében a tagállamok összeállítják a használandó, virágporban és nektárban gazdag fajok jegyzékét. Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 3. cikkének (2) bekezdése szerinti idegenhonos inváziós fajok nem szerepelhetnek e jegyzéken. Az ilyen területek nem tartalmazhatnak olyan területeket, amelyeket rendszerint betakarítás céljából vetnek be. A tagállamok további követelményeket is megállapíthatnak. Ilyen területeken lehetnek lágyszárú növények, feltéve, hogy a mézelő növények továbbra is túlsúlyban vannak. A (10a) bekezdésben meghatározott, termelési tilalomra vonatkozó követelmény sérelme nélkül a mézelő növényekkel (virágporban és nektárban gazdag fajok) borított parlagon hagyott területekre szabad kaptárakat helyezni. Az 1307/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének h) pontjától eltérve az ökológiai jelentőségű terület követelményének teljesítéséhez öt évnél hosszabb ideig parlagon hagyott földterület és mézelő növényekkel borított parlagon hagyott terület továbbra is szántóterület. (*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).”;" b) a szöveg a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a)   A Miscanthus és a Silphium perfoliatum borította területeken a tagállamok megtiltják a növényvédő szerek használatát, kivéve azt az első évet, amelyben a mezőgazdasági termelő a két fajt megtelepíti. A tagállamok – az ökológiai jelentőségű területek célját, különösen a biológiai sokféleség megóvását és fokozását szem előtt tartva – megtiltják vagy meghatározzák továbbá az ásványi műtrágya e területeken való használatára vonatkozó előírásokat.”

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2018. január 1-jén és azután kezdődő naptári évekre vonatkozó támogatási kérelmekre kell alkalmazni.

Az 1. cikk 3. pontját a 2019. január 1-jén és azután kezdődő naptári évekhez kapcsolódó támogatási kérelmek vonatkozásában kell alkalmazni.

1. cikk

A melléklet táblázatának (1) oszlopában leírt árukat a Kombinált Nómenklatúrában a táblázat (2) oszlopában megjelölt KN-kód alá kell besorolni.

2. cikk

Az e rendelet rendelkezéseivel összhangban nem álló kötelező érvényű tarifális felvilágosítás – a 952/2013/EU rendelet 34. cikkének (9) bekezdésével összhangban – e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve három hónapig továbbra is felhasználható.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

MELLÉKLET

Árumegnevezés	Besorolás (KN-kód)	Indokolás
(1)	(2)	(3)
Különböző hosszúságú, mindkét végükön csatlakozóval szerelt szigetelt kábelek (úgynevezett „stack kábelek”). Az egyes kábelek 32, legfeljebb 1 000  V feszültséghez használandó, szigetelt egyeres vezetékből állnak, amelyek sodrás nélkül 16 beburkolt párba vannak nyalábolva. Ezeket a párokat fémfólia és fémszálak borítják. A kábelek a távközlési hálózatokban (helyi hálózatok/LAN) használt kapcsolóállomásokat (úgynevezett „tömbök”) alkotó kapcsolókat kötik össze. Lehetővé teszik az Ethernet technológiát használó kapcsolók közötti kétirányú adatátvitelt. A kábelek nem rendelkeznek további funkciókkal (például villamosenergia-átvitel). Lásd a képet (*1)	8544 42 10	A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 8544 , a 8544 42 és a 8544 42 10 KN-kód szövege határozza meg. A 8544 42 10 KN-kód alkalmazásában a távközlési technológiát, például Ethernetet használó készülékek közötti adatátvitel távközlésnek minősül (lásd az 1112/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (1)). A szóban forgó kábeleket LAN-ként konfigurált távközlési hálózatokban történő használatra tervezték. Következésképpen távközlési hálózatokban használt, csatlakozóval szerelt elektromos vezetékeknek minősülnek (lásd még a 8544 42 10 alszámhoz tartozó KN-magyarázatot). A termékeket ezért a 8544 42 10 KN-kód alá, legfeljebb 1 000  V feszültséghez használandó, csatlakozókkal szerelt, távközlésben használt más elektromos vezetékként kell besorolni.

---

(*1)  A kép csupán tájékoztató jellegű.

(1)  A Bizottság 1112/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. november 23.) egyes áruk Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásáról (HL L 329., 2012.11.29., 9. o.).

1. cikk

A „Chianti Classico” (OEM) elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

1. cikk

A 2010/96/KKBP határozat a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2)   Az (1) bekezdésben foglalt célok elérése érdekében uniós katonai missziót kell Szomáliába telepíteni, hogy egyrészt stratégiai tanácsadással segítse elő az intézményfejlesztést a védelmi ágazatban, másrészt képzés, tanácsadás és mentorálás révén közvetlen támogatást biztosítson a szomáliai nemzeti hadseregnek. 2019-től kezdődően az uniós katonai missziónak különösen hozzá kell járulnia a szomáliai nemzeti hadsereg saját képzési kapacitásának fejlesztéséhez, abból a célból, hogy amint a feltételek teljesülnek a taktikai egységekkel kapcsolatos képzési tevékenységek átadásra kerüljenek; az uniós katonai missziónak mentorálnia kell Szomália saját és általa nyújtott képzését. Az uniós katonai missziónak ezenkívül készen kell állnia arra, hogy eszközeihez és képességeihez mérten támogatást nyújtson az egyéb uniós szereplőknek a szomáliai biztonsági és védelmi területre vonatkozó megbízatásaik végrehajtásában.”

2.

A 10. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: „(7)   Az uniós katonai misszió közös költségeire vonatkozó pénzügyi referenciaösszeg a 2019. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra 22 980 000 EUR. A referenciaösszegnek a (KKBP) 2015/528 tanácsi határozat 25. cikkének (1) bekezdésében említett százalékos aránya 0 %, az említett határozat 34. cikkének (3) bekezdésében említett százalékos arány pedig 0 %.”

3.	A 12. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „(2)   Az uniós katonai misszió megbízatása 2020. december 31-én fejeződik be.”

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

MELLÉKLET

A NYUGAT-BALKÁNON A KÉZI- ÉS KÖNNYŰFEGYVEREK/TŰZFEGYVEREK, VALAMINT AZ AZOKHOZ SZÜKSÉGES LŐSZEREK JOGELLENES BIRTOKLÁSÁVAL ÉS HASZNÁLATÁVAL, ILLETVE AZ EZEKKEL VALÓ TILTOTT KERESKEDELEMMEL SZEMBENI FENNTARTHATÓ MEGOLDÁSRA IRÁNYULÓ ÜTEMTERV VÉGREHAJTÁSA KERETÉBEN A NYUGAT-BALKÁNON VÉGZETT KÉZI- ÉS KÖNNYŰFEGYVER-ELLENŐRZÉSI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ SEESAC-PROJEKTHEZ NYÚJTOTT UNIÓS HOZZÁJÁRULÁS

1.   Bevezetés és célok

Délkelet-Európa továbbra is aggodalomra okot adó és nagy kihívást jelentő területnek számít a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégiában (a továbbiakban: EU SALW stratégia). Az elmúlt években elért jelentős eredmények ellenére a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére irányuló erőfeszítések hatékonyságát továbbra is csökkenti a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek felhalmozása, a nem megfelelő tárolási körülmények, a tiltott fegyverbirtoklás, valamint az instabil politikai rendszerekkel társulva a szakpolitikai döntéshozatal és a végrehajtási kapacitás terén tapasztalt több hiányosság. Ezért a folyamatos előrelépés garantálása, az elért eredmények biztosítása és a hosszú távú – az uniós keretjogszabályokkal és keretszabályozással való teljeskörű harmonizációra és a nemzetközi előírásoknak való megfelelésre is kiterjedő – fenntartható megoldás feltételeinek megteremtése céljából és az EU SALW stratégia céljainak elérése érdekében ezért alapvető fontosságú, hogy az Unió továbbra is támogassa a kézi- és könnyűfegyverek Délkelet-Európán belüli, illetve onnan kiinduló terjedése és tiltott kereskedelme jelentette veszély elleni küzdelmet.

A kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatban még fennálló kihívások kezelése érdekében, valamint a nyugat-balkáni partnerek által a tűzfegyverek tiltott kereskedelmével és jogellenes használatával szembeni küzdelemre vonatkozóan tett kötelezettségvállalás megerősítése céljából az érintett intézményekkel és nemzetközi szervezetekkel tartott konzultációs folyamatot követően a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó nyugat-balkáni bizottságok 2018. május 29-én Tiranában kidolgozták a Nyugat-Balkánon a kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jogellenes birtoklásával és használatával, illetve az ezekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni, 2024-re megvalósítandó fenntartható megoldásra irányuló ütemtervet (a továbbiakban: az ütemterv). Az ütemterv jóváhagyására a nyugat-balkáni csúcstalálkozó keretében 2018. július 9-én Londonban került sor. Az ütemterv a Nyugat-Balkánt biztonságosabb régióként és a biztonság exportőreként vetíti előre, ahol átfogó és fenntartható, az uniós és más nemzetközi előírásokkal teljes mértékben harmonizált felügyeleti és ellenőrzési mechanizmusok vannak érvényben a tűzfegyverek, a lőszerek és a robbanóanyagok jogellenes birtoklásának és használatának, valamint az ezekkel való tiltott kereskedelemnek az azonosítása, megelőzése, büntetőeljárás alá vonása és visszaszorítása érdekében. Az ütemterv kidolgozására iránymutatásként szolgáló dokumentumként került sor, és ekként közösen elfogadott teljesítményszinteket irányoz elő, továbbá felvázolja a stratégiai, szakpolitikai és operatív szinten a kedvezményezettektől elvárt elkötelezettséget, a nyugat-balkáni hatóságoknak az ENSZ és az Unió fegyverzet-ellenőrzési kötelezettségvállalásai és stratégiai dokumentumai iránti politikai elkötelezettségére épülve.

A Kézi- és Könnyűfegyvereket Ellenőrző Délkelet- és Kelet-európai Központ (SEESAC) a kézi- és könnyűfegyverek (SALW) elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó regionális végrehajtási terv végrehajtó ágaként támogatta az ütemterv kidolgozását, valamint koordinálni és támogatni fogja annak végrehajtását. Ez a fellépés tehát el fogja mélyíteni a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése céljából a 2010/179/KKBP, a 2013/730/KKBP és a (KKBP) 2016/2356 tanácsi határozat útján nyújtott segítséget. Elő fogja mozdítani továbbá a kézi- és könnyűfegyverek fenntartható nyugat-balkáni ellenőrzéséhez szükséges folyamatokat és intézkedéseket.

Ez a fellépés a) támogatni fogja az ütemterv végrehajtásának a koordinálását; b) támogatni fogja a kézi- és könnyűfegyverekre/tűzfegyverekre vonatkozó keretjogszabályoknak és keretszabályozásnak az uniós előírásokkal való harmonizálását; valamint c) lehetővé fogja tenni a jelenlegi hiányosságok és igények egyértelmű meghatározását annak érdekében, hogy javítani lehessen a tűzfegyverekkel való tiltott kereskedelem határokon átnyúló felderítésére szolgáló kapacitásokat, tűzfegyverekre vonatkozó kapcsolattartó pontok Délkelet-Európában való létrehozására építve. Biztosítani fogja továbbá a jelenlegi helyzet jobb átlátását és azoknak a területeknek az azonosítását, amelyeken kapacitástámogatásra van szükség a kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek elterjedése és az ezekkel folyatott tiltott kereskedelem megelőzése tekintetében Ukrajnában és Belaruszban, a kézi- és könnyűfegyverek Délkelet-Európában történő tiltott felhalmozásából és kereskedelméből eredő fenyegetés csökkentéséhez biztosított támogatásról szóló (KKBP) 2016/2356 határozat (SEESAC IV) értelmében nyújtott segítségre építve. Ennélfogva e fellépés végrehajtása ki fogja egészíteni a (KKBP) 2016/2356 határozat szerinti tevékenységeket, lehetővé téve a tűzfegyverekkel való tiltott kereskedelem elleni küzdelemre gyakorolt hatás fokozását. Biztosítani fogja a tűzfegyverekkel való tiltott kereskedelem elleni küzdelem terén a régióban zajló egyéb fellépések és kezdeményezések koordinálását a szinergiák kiaknázása, az interoperabilitás javítása és az erőfeszítések közötti átfedések megelőzése érdekében (1).

A projekt átfogó célja az európai és a globális béke és biztonság előmozdítása a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek Délkelet-Európában való felhalmozása, illetve az ott zajló és onnan kiinduló tiltott kereskedelme jelentette veszély elleni küzdelem révén. Egyidejűleg javítani fogja a regionális stabilitást a Regionális Együttműködési Tanács (a továbbiakban: RCC) keretében, valamint a más vonatkozó nemzetközi partnerekkel és kezdeményezésekkel partnerségben végzett munka révén.

A projekt közvetlenül hozzá fog járulni az EU biztonsági stratégiájának, az EU SALW stratégiának, az EU tűzfegyverekre vonatkozó stratégiájának, az EU és a délkelet-európai régió közötti tiltott tűzfegyver-kereskedelemre vonatkozó cselekvési tervnek (a továbbiakban: a 2015–2019-es cselekvési terv), a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklusnak – beleértve az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség Ellen (a továbbiakban: EMPACT), Tűzfegyverek cselekvési tervet – a Fegyverkereskedelmi Szerződésnek, a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési programnak, a nemzetközi nyomonkövetési egyezménynek, az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyvének és az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1325 (2000) sz. határozatának a végrehajtásához, és konkrétan erősíteni fogja a regionális együttműködést a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek terjedése jelentette fenyegetés elleni küzdelem terén. A projekt keretében elért eredmények közvetlenül elő fogják mozdítani a békés és igazságos társadalmakra vonatkozó 16. fenntartható fejlesztési cél, különösen a 16.1. (az erőszak valamennyi formájának és a halálozási rátának a jelentős csökkentése mindenütt) és a 16.4. cél (a fegyverek tiltott forgalmának jelentős csökkentése) megvalósítását is. Ezen túlmenően a projekt ki fogja egészíteni a Bizottság azon cselekvési tervének végrehajtását, amely a tűzfegyverek és robbanóanyagok Unión belüli tiltott kereskedelmét célozza.

A projekt keretében konkrétan a következőkre kerül majd sor:

—	a Nyugat-Balkánon a kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jogellenes birtoklásával és használatával, illetve az ezekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni fenntartható megoldásra irányuló ütemterv végrehajtásának koordinálása és nyomon követése,

—	a nyugat-balkáni hatóságok támogatása abban, hogy fegyverzet-ellenőrzési jogszabályaikat teljes mértékben harmonizálják az uniós keretszabályozással és más kapcsolódó nemzetközi kötelezettségekkel; és

—	támogatás nyújtása a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemhez a Nyugat-Balkánon, a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában és Belaruszban a bűnüldöző és határrendészeti hatóságok körében végzett kapacitásértékelések és az e hatóságoknak nyújtott technikai segítségnyújtás révén.

A 2013/730/KKBP és a (KKBP) 2016/2356 határozat sikeres végrehajtására építve, valamint összhangban a kézi- és könnyűfegyverekre vonatkozó uniós stratégiával, ezen utódprojekt célja ezért az, hogy tovább erősödjenek a partnerek ellenőrzési rendszerei, és hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek szolgáltatása és destabilizáló hatású terjedése elleni küzdelmet célzó, jól bevált regionális mechanizmusok megerősítésével a multilateralizmus további ösztönzést kapjon. Ezenkívül annak biztosítása érdekében, hogy a délkelet-európai intézmények keretében kiépített kapacitásokat aggodalomra okot adó más földrajzi területeken is hasznosítani lehessen, a projekt a tudástranszferre irányuló célzott erőfeszítések révén átfogóbb regionális dimenziót fog biztosítani.

2.   A végrehajtó ügynökség kiválasztása és koordináció az egyéb releváns finanszírozási kezdeményezésekkel

A SEESAC az Egyesült Nemzetek fejlesztési programjának (UNDP) és az RCC-nek a közös kezdeményezése, és mint ilyen a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos délkelet-európai tevékenységek kapcsolattartó pontja. A kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó regionális végrehajtási terv végrehajtó ágaként a SEESAC 2002 óta együttműködik nemzeti és nemzetközi érdekelt felekkel Délkelet-Európában a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó holisztikus megközelítés megvalósításán széles körű tevékenységeket folytatva, beleértve a következőket: a regionális stratégiai és operatív együttműködés elősegítése, a szakpolitika-fejlesztés és az intézmények kapacitásbővítésének támogatása, figyelemfelkeltési, valamint a kézi- és könnyűfegyverek begyűjtését célzó kampányok, készletkezelés, a felesleges készletek csökkentése, a jelöléssel és a nyomon követéssel kapcsolatos képességek fokozása, valamint a fegyverkivitel szigorúbb ellenőrzése. Ezáltal a SEESAC egyedülálló képességre és tapasztalatra tett szert a régió partnereinek hasonló politikai és gazdasági körülményei közötti, több érdekelt fél bevonásával megvalósuló regionális beavatkozások terén, biztosítva a fellépéseiben való nemzeti és regionális szerepvállalást és azok hosszú távú fenntarthatóságát, és egyben elsődleges regionális hatósággá vált a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén.

A SEESAC továbbra is kétoldalú és többoldalú kommunikációs csatornákat működtet valamennyi érintett szereplővel és szervezettel. E tekintetben a SEESEAC továbbra is a kézi- és könnyűfegyverek regionális irányítócsoportjának titkárságaként működik. Emellett a SEESAC a készletcsökkentés regionális megközelítésére (RASR) irányuló kezdeményezés titkársága. A SEESAC részt vesz továbbá a kézi- és könnyűfegyverekkel és aknamentesítési intézkedésekkel kapcsolatban a NATO, az Unió, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a SEESAC között tartott koordinációs értekezleteken, amelyek a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére irányuló tevékenységek nem hivatalos koordinációs mechanizmusaként szolgálnak. A SEESAC rendszeresen hozzájárul a releváns regionális fórumok a tevékenységeihez. A SEESAC továbbra is kiterjedt hálózatot tart fenn az olyan szervezetekkel való hivatalos és nem hivatalos partnerségek révén, mint például a fegyverzet-ellenőrzés felügyeletét és végrehajtását támogató regionális központ biztonsági együttműködési központja (RACVIAC) és az EBESZ Biztonsági Együttműködési Fóruma. Rendszeres koordinációs értekezletekre, valamint információ- és adatcserére kerül sor más ENSZ-ügynökségekkel – így például az UNODC-vel és az UNODA-val – a kézifegyverekkel kapcsolatos tevékenységek ENSZ által létrehozott koordinációs mechanizmusa révén. A SEESAC tehát a biztonsági ágazat reformjával összefüggő kérdések széles körét felölelő regionális központként és kapcsolattartó pontként szolgál, különös figyelmet szentelve a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére és a készletkezelésre. A délkelet-európai partnerek hatékonyabb tájékoztatása céljából a SEESAC egyrészt szoros kapcsolatot tart fenn a megfelelő uniós intézményekkel, elsősorban a Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságával és az Europollal, valamint az Unió irányítása alatt megvalósuló olyan kezdeményezésekkel, mint például az EMPACT és az európai tűzfegyverszakértők munkacsoportja, másrészt pedig támogatást biztosít számukra.

A belgrádi székhelyű SEESAC jelenleg Délkelet-Európa egészében tevékenykedik, Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, Montenegróban és Szerbiában fejti ki tevékenységet, továbbá korlátozott mértékű támogatást nyújt Ukrajnának és Belarusznak. A múltban a SEESAC Bulgáriában, Horvátországban és Romániában is tevékenykedett. A regionális szerepvállalás a Regionális Együttműködési Tanácson és a regionális irányítócsoporton keresztül valósul meg, ahol az összes délkelet-európai partner képviselteti magát, és stratégiai iránymutatást ad, illetve indítványokat tesz és kéréseket fogalmaz meg a SEESAC tevékenységét illetően.

A SEESAC élen járt egy, a közös problémák regionális kezdeményezések keretében történő kezelésére épülő megközelítés kidolgozásában, amely megközelítés látványos eredményekhez vezetett Délkelet-Európában, nemcsak az elengedhetetlen információmegosztás és az általa keltett egészséges regionális verseny ösztönzése miatt, hanem mert a holisztikus végrehajtási mód révén nemzeti és regionális szinten konzisztens és könnyen mérhető eredmények elérését segíti elő. A regionális irányítócsoport éves üléseinek megtartása és az, hogy a SEESAC részt vesz minden releváns folyamatban és kezdeményezésben, időszerű és őszinte információcserét, pontos helyzetismeretet és az ahhoz szükséges előrelátást biztosítja, hogy ne legyenek átfedések a végrehajtás során, és hogy az összhangban legyen a kormányok és a régiók aktuális igényeivel, valamint a folyamatosan alakuló tendenciákkal.

A SEESAC minden tevékenységét a partnerek által kifejezésre juttatott igényekre és az összegyűjtött alapadatokra építi, és gondoskodik arról, hogy a fellépés előfeltételeként a nemzeti érdekelt felektől jóváhagyást és politikai támogatást kapjon. Emellett minden erőfeszítés az Unió által irányított folyamatok, valamint az uniós normák és kritériumok megvalósulásának támogatására irányul. A SEESAC az uniós finanszírozású korábbi projektjei keretében a tervezett tevékenységek igen nagy részét megvalósította, és tartós eredményeket ért el a projektjeiben és a tevékenységeiben való nemzeti szintű szerepvállalás megerősítésével és előmozdításával, valamint a regionális koordinációnak, a tapasztalatszerzésnek, a legjobb gyakorlatok megosztásának és a regionális kutatásnak az ösztönzésével. A kézi- és könnyűfegyverek terén szerzett szakértelme, valamint a regionális ügyek és az érintett érdekelt felek mélyreható ismerete okán a SEESAC a legalkalmasabb végrehajtó partner e konkrét fellépés tekintetében.

A projekt kiegészíti továbbá a meglévő nemzeti és regionális erőfeszítéseket, maximális szinergiára törekedve. A SEESAC az alábbi nemzetközi segítségnyújtási erőfeszítésekkel összhangban fog tevékenykedni:

—

Bosznia-Hercegovinában: — a készletkezelésre, a technikai támogatásra és a feleslegben lévő lőszerkészletek csökkentésére irányuló uniós projekt (a továbbiakban: EU STAR), amelynek finanszírozására a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló uniós eszköz rövid távú eleme révén kerül sor, és amelyet az UNDP szarajevói irodája hajt végre; az EU STAR-projekt az Unió által finanszírozott és az UNDP által 2013 áprilisa és 2016 novembere között végrehajtott EXPLODE-projekt eredményeire és tanulságaira épül azzal a céllal, hogy folytatódjon egy bosznia-hercegovinai fenntartható készletkezelési rendszer kialakításának a támogatása; — a német külügyminisztérium által finanszírozott, a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemre irányuló projekt (CIAT), amely a bosznia-hercegovinai határrendészetet és Biztonsági Minisztériumot támogatja az ahhoz szükséges kapacitásaik fokozásában, hogy azonosítani tudják és meg tudják előzni a tűzfegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal való, Bosznia-Hercegovinából kiinduló, illetve az országon keresztül zajló tiltott kereskedelmet, és hogy küzdeni tudjanak e kereskedelem ellen; — a SEESAC a bosznia-hercegovinai Védelmi Minisztérium és nemzetközi szereplők által létrehozott – és az EUFOR Althaia koordinálása mellett működő – koordinációs mechanizmuson keresztül végzi majd tevékenységét egyrészt azért, hogy biztosítani lehessen, hogy a fellépés folyamatosan kiegészítse a nemzetközi közösség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kezelni lehessen a bosznia-hercegovinai védelmi minisztérium birtokában lévő hagyományos lőszerek többletkészleteinek problémáját, másrészt pedig a tiltott hagyományos fegyverek Bosznia-Hercegovinában való begyűjtését célzó esetleges jövőbeli tervekre tekintettel. Eddig jelentős előrelépést sikerült elérni az e három projekttel való szoros együttműködés és koordináció révén, ami jobb eredményeket hozott:

—

Szerbiában a hagyományos lőszerek készletkezelése (CASM) projekt, amelyet az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, az UNDP és az EBESZ finanszíroz, célja pedig az, hogy fokozódjon a hagyományos lőszerek előre meghatározott tárolólétesítményeinek biztonsága és védettsége, valamint a bejelentett lőszerfelesleg ártalmatlanítása;

—

Montenegróban a Montenegró demilitarizációja (MONDEM) projekt, amelyet az UNDP az EBESZ-szel partnerségben irányít, célja pedig a fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos kockázatcsökkentés a következők révén: a hagyományos lőszerek biztonságos és védett tárolási infrastruktúrájának és kezelési rendszerének kiépítése, a robbanóanyagok által a települések vonatkozásában képviselt kockázatok csökkentése környezetbarát demilitarizáció révén, a mérgező veszélyes hulladékok (folyékony rakéta-hajtóanyagok) megsemmisítése, valamint a védelmi ágazat reformjának támogatása a montenegrói védelmi minisztérium által kijelölt nehézfegyverzeti rendszerek korlátozott mennyiségének megsemmisítésével;

—	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban a fegyverek és a lőszerek elterjedési kockázatának csökkentésére irányuló, a Belügyminisztérium által irányított és az EBESZ szkopjei missziója által végrehajtott projekt, amelynek célja a meglévő kézifegyver- és a lőszerkészletek biztonságának a fokozása;

—

Koszovóban a tűzfegyverekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos kockázat csökkentésére irányuló (FERM, korábban KOSSAC) projekt, amelynek eredeti célja a koszovói fegyveres erőszak mérséklése és a közbiztonság fokozása volt, és amely arra irányul, hogy támogassa a koszovói érdekelt feleket a kézi- és könnyűfegyverek széles körben elterjedt jogellenes birtoklásának és forgalmának ellenőrzésében, és hogy kockázatalapú irányítással és tényeken alapuló megközelítéssel minimálisra csökkenjenek az ilyen fegyverek és robbanóanyagok jelentette kockázatok;

—

a régióban a biztonsági ágazat reformját célzó regionális platform (a továbbiakban: a platform), amely jól bevált erőforrásként a jogállamisági igények vonatkozásában gyors, hatékony és keresletvezérelt technikai reagálást tesz lehetővé világszerte; a platform – a SEESAC-nak a biztonsági ágazat reformja területén tapasztalatokkal rendelkező biztonsági szakértők alkotta, egyedülálló hálózatára épülő gyors telepítési mechanizmussal – testre szabott támogatást biztosít, különös hangsúlyt helyezve a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére, valamint a nemek közötti egyenlőségnek a biztonságpolitika területén történő érvényesítésére.

A fellépések egymást kiegészítő jellegének, a beavatkozások időszerűségének és az erőforrás-felhasználás költséghatékonyságának biztosítása érdekében a SEESAC rendszeres kapcsolatban áll az EBESZ-szel, a NATO-val, az Europollal, az EMPACT-tal és az Interpollal, valamint más érintett szereplőkkel.

3.   A projekt ismertetése

A SEESAC-projekt új szakasza a 2013/730/KKBP határozat keretében elért eredményeken fog alapulni, és kiegészíti a (KKBP) 2016/2356 tanácsi határozatot.

Fenntartva a kézi- és könnyűfegyverek által a régióban képviselt fenyegetés leküzdésére irányuló holisztikus megközelítést, a projekt három fő területre fog összpontosítani. E három terület a stratégiai/szakpolitikai szintet, valamint az operatív szempontokat érinti, így közvetlenül támogatja a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének valamennyi szintjét, előtérbe helyezve a következőket: az ütemterv végrehajtása tekintetében a regionális megközelítés szoros koordinációja; a fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályi harmonizációt célzó kapacitásépítés, valamint Belarusz és Ukrajna vonatkozásában a tiltott kereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatos kapacitások jobb megértése.

A projekt különösen a következőket fogja eredményezni:

—	a Nyugat-Balkánon a kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jogellenes birtoklásával és használatával, illetve az ezekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni fenntartható megoldásra irányuló ütemterv koordinált végrehajtása,

—	a nyugat-balkáni hatóságok fegyverzet-ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályainak az uniós keretszabályozással és az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel való teljeskörű harmonizálásához és a régió egészére kiterjedő egységesítéshez nyújtott támogatás,

—	a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelem a Nyugat-Balkánon, a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában és Belaruszban a bűnüldöző és határrendészeti hatóságok körében végzett kapacitásértékelések és az e hatóságoknak nyújtott technikai támogatás révén.

A projekt stratégiájának alapja az az egyedi megközelítés, melyet a SEESAC a régióban a bizalom és az együttműködés előmozdításával mint a konkrét és mérhető, átalakulást jelentő változások előfeltételével kapcsolatban alkalmaz. Regionális szinten különösen a SEESAC által elősegített, a politikai döntéshozók és az operatív szinten tevékenykedő szakemberek bevonásával zajló különböző együttműködési folyamatok bizonyultak alapvető fontosságú tényezőnek a tudástranszfert, valamint a szakértelem és az információk megosztását elősegítő és versengő környezet biztosításában. Ez nemcsak a kapacitások növekedését segítette elő a régióban, hanem – ami még ennél is fontosabb – hozzájárult a bizalomépítéshez és ahhoz, hogy közvetlen együttműködés alakuljon ki az intézmények és az egyéni szakértők körében, ami többek között lehetővé tette az ütemterv kidolgozását. A szakmai bizalom jellemezte légkör pedig lehetővé teszi a nemzeti szintű előrehaladást az ütemterv tárgyát képező kérdésekben. Emellett a regionális együttműködést előtérbe helyező megközelítés átláthatóbbá és hatékonyabbá tette a régiónak a fegyverkereskedelem ellenőrzésére irányuló tevékenységeit, ami azt eredményezte, hogy a délkelet-európai partnerek a fegyvertranszferrel kapcsolatos jelentéstételt illetően világviszonylatban a legátláthatóbb jelentéstételt alkalmazó államok között vannak. Következésképpen a projekt keretében folytatódni fog a mérhető eredmények elérése szempontjából alapvető fontosságú regionális együttműködés előmozdítása.

A projekt földrajzi hatálya a Nyugat-Balkánra terjed ki, a projekt közvetlen kedvezményezettjei pedig Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia. Emellett a projekt keretében törekednek arra, hogy a Nyugat-Balkánon 2001 óta megszerzett tudás és tapasztalatok, valamint a kidolgozott legjobb gyakorlatok átadása révén további támogatást nyújtsanak a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzése terén hasonló kihívásokkal küzdő kelet-európai országoknak, például a Moldovai Köztársaságnak, Ukrajnának és Belarusznak.

3.1.   A Nyugat-Balkánon a kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jogellenes birtoklásával és használatával, illetve az ezekkel való tiltott kereskedelemmel szembeni fenntartható megoldásra irányuló ütemterv végrehajtásának koordinálása

Célkitűzés

Hatékony koordináció biztosítása az ütemtervnek a hat kedvezményezett általi végrehajtásához és a hat kapcsolódó cselekvési terv végrehajtásához, amelyek konkrét célkitűzéseket tartalmaznak és amelyek eredményeinek mérése fő teljesítménymutatókon keresztül történik. Az előrehaladást az ütemterv és az ütemterv végrehajtására vonatkozó, a partnerek cselekvési terveinek végrehajtása során elért eredmények nyomon követésére, értékelésére és az eredményekről való beszámolásra szolgáló mechanizmus keretében fogják mérni.

Leírás

A nyugat-balkáni partnerek a 2018. július 9-én Londonban tartott Nyugat-Balkán csúcstalálkozón újólag megerősítették arra irányuló közös elhatározásukat és kötelezettségvállalásukat, hogy – a Nyugat-Balkánon az ütemterv jóváhagyásával – véget vetnek a tűzfegyverek jogellenes birtoklásának és használatának, illetve az ezekkel való tiltott kereskedelemnek. Ez az alapos konzultációs folyamat keretében és a SEESAC támogatásával kidolgozott regionális ütemterv kiegészíti az említett fenyegetés elleni küzdelmet célzó, már folyamatban lévő uniós tevékenységet, konkrétan a 2015–2019-es cselekvési tervet, a tiltott tűzfegyverek, kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni uniós stratégia elemeiről szóló, a Bizottság és a főképviselő közös közleményét, valamint az Europol EMPACT-ját. Az ütemterv tanúskodik a régió összes érdekelt fele között a jelenlegi kihívásokkal, a megvalósítandó átfogó célkitűzésekkel és a szükséges tevékenységek ütemezésével kapcsolatban létrejött konszenzusról. Stratégiai, szakpolitikai és operatív szinten átfogó platformot biztosít a közösen jóváhagyott fő teljesítménymutatók megvalósításához. Az ezen elem keretében folytatott tevékenységek eredményei a következők lesznek: az ütemterv végrehajtásának hatékony, regionális szintű koordinációja; a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok és a megfelelő hatóságok testre szabott támogatása az ütemtervhez kapcsolódó cselekvési terveik végrehajtásában; az eredmények rendszeres időközönkénti nyomon követése és értékelése a közösen jóváhagyott fő teljesítménymutatók alapján; valamint a kedvezményezettek arra irányuló kapacitásainak jobb megértése, hogy végrehajtsák az ütemterv funkcionális területeihez kapcsolódó fellépéseket.

A projekt konkrétan a következők révén irányozza elő az ütemterv végrehajtásának a koordinálását:

—	a hivatalos regionális ütemterv-koordinációs találkozók, amelyek előterében az elért eredmények számbavétele és az információcsere áll,

—	szakértői és technikai támogatás biztosítása a helyi ütemterv-koordinációs találkozókhoz, amelyeken nyomon követik a partnerek cselekvési terveinek végrehajtását,

—	féléves nyomonkövetési és értékelési jelentések elkészítése, amelyekkel dokumentálják az ütemtervnek a közösen jóváhagyott fő teljesítménymutatókon alapuló végrehajtásával kapcsolatos eredményeket, kihívásokat és igényeket,

—	az ütemtervhez kapcsolódó cselekvési tervek végrehajtásának félidős értékelése, beleértve a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének hat kedvezményezettjére vonatkozó kapacitásértékelést,

—	az ütemtervvel kapcsolatos tájékoztatást és láthatóságot célzó tevékenységek (például online platform létrehozása, az érdekelt felek bevonása és figyelemfelkeltés).

Projekteredmények/végrehajtási mutatók:

—	legfeljebb hat regionális ütemterv-koordinációs találkozó megszervezése,

—	az eredmények áttekintésének, az információcserének, a tudástranszfernek és az egységesítésnek a lehetővé tétele,

—	helyi koordinációs találkozó megszervezése (összesen legfeljebb 36),

—	féléves nyomonkövetési és értékelési jelentés elkészítése (legfeljebb hat),

—	félidős értékelés, beleértve az ütemterv hat kedvezményezettjére vonatkozó kapacitásértékelés elkészítését is,

—	online platform létrehozása az ütemtervvel kapcsolatos megfelelő tájékoztatás és láthatóság biztosítása érdekében.

3.2.   A nyugat-balkáni hatóságok támogatása abban, hogy fegyverzet-ellenőrzési jogszabályaikat teljes mértékben harmonizálják az uniós keretszabályozással és más kapcsolódó nemzetközi kötelezettségekkel és egységesítsék azokat a régió egészében

Célkitűzés

Ez az elem átfogó technikai támogatást fog biztosítani egy teljeskörűen harmonizált, valamint az uniós keretszabályozásnak és az egyéb nemzetközi megállapodásoknak és normáknak megfelelő, a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó szilárd jogi keret kialakításához és bevezetéséhez.

Leírás

Az ütemtervben szereplő első cél annak biztosítására irányul, hogy 2023-ra kialakítsák, valamint az uniós keretszabályozással és az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel teljeskörűen harmonizálják a nyugat-balkáni fegyverzet-ellenőrzési jogszabályokat. A Nyugat-Balkánon egyértelmű és sürgős igény van a kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos ilyen jogszabályi keretre és keretszabályozásra annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen szabályozni a fegyverzet-ellenőrzést és elő lehessen segíteni a vonatkozó fenyegetésekre való reagálást. Ez következésképpen lehetővé fogja tenni a nyugat-balkáni országok fegyverzet-ellenőrzési törvényei és eljárásai közötti kompatibilitást, valamint a kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos eljárások és gyakorlatok egységesítését. Ez az egységesítés lehetővé tenné, hogy elháruljanak az akadályok a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási hatóságok közötti közvetlen együttműködés, az információcsere, továbbá a közös vagy párhuzamos nyomozások folytatása elől. Nemzeti, regionális és európai szinten megfelelőbb és hatékonyabb válaszlépéseket is lehetővé tenne a tűzfegyverekkel kapcsolatos fenyegetésekre. Ezenkívül, mivel Délkelet-Európában a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének szabályozására irányuló jogszabályi és szakpolitikai keretekben gyakorta nem fordítanak figyelmet a nemi dimenzióra és nem is kezelik azt megfelelő módon – ezáltal csökkentve a fegyverzet-ellenőrzési erőfeszítések abbéli hatékonyságát, hogy biztonságot teremtsenek minden polgár számára, függetlenül attól, hogy nőkről, férfiakról, lányokról vagy fiúkról van szó –, a projekt hozzá fog járulni a nemi dimenziónak a fegyverzet-ellenőrzési jogszabályokba történő integrálásához.

Ez az elem – a régióbeli hatóságok számára a 2013/730/KKBP határozat végrehajtásának keretében nyújtott szakértői támogatásra építve – a következők érdekében fogja támogatni a régióbeli hatóságokat: a jelenlegi alapadatoknak és a jogi keret hiányosságainak jobb megértése a hat kedvezményezett esetében; technikai támogatás biztosítása az uniós keretszabályozással és az egyéb nemzetközi megállapodásokkal/normákkal való teljeskörű harmonizációhoz, testre szabott nemzeti és regionális tematikus műhelytalálkozók kidolgozása; a regionális fegyvertörvény-gyűjtemény aktualizálása; a projekt kedvezményezettjeinél a jogi keretnek a nemek közötti egyenlőség vonatkozásában történő átvilágítása annak biztosítása érdekében, hogy a fegyverzet-ellenőrzés szabályozására vonatkozó szakpolitikákban megjelenjenek a kézi- és könnyűfegyverek és a nemek közötti egyenlőség, valamint a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanácsadói program közötti kapcsolatok. E fellépés keretében támogatás nyújtható majd a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok tájékoztatási és érdekérvényesítési kapacitásainak a médiastratégia fejlesztésére irányuló képzésen keresztüli megerősítéséhez is.

Ez a következők segítségével fog megtörténni:

—	a következőkkel kapcsolatos értékelés és hiányelemzés kidolgozása: a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére irányuló nemzeti jogi keretek, e jogi kereteknek az uniós és a nemzetközi jogszabályokkal való harmonizációjának mértéke, továbbá az eljárások egységesítésének szintje a régióban;

—	folyamatos és kérésre történő tanácsadói támogatás, valamint a fegyvertörvényekkel és -szabályozásokkal, továbbá a büntető törvénykönyvekkel kapcsolatos, regionális és nemzeti szintű tematikus műhelytalálkozók megszervezése révén a jogszabályi egységesítés és harmonizáció támogatása;

—	a regionális fegyvertörvény-gyűjtemény aktualizálása: ez a gyűjtemény a regionális kézi- és könnyűfegyver-/tűzfegyver-ellenőrzési jogszabályokra irányuló, könnyen használható referenciaútmutató;

—	a jogi keretnek a nemek közötti egyenlőség tekintetében történő átvilágítása és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanácsadói program folytatása.

—	a médiastratégia fejlesztésére irányuló képzés.

Projekteredmények/végrehajtási mutatók:

—	a jogi kerettel kapcsolatos értékelési és hiányelemzési jelentések (hat) mindegyik kedvezményezett tekintetében,

—	legfeljebb három regionális műhelytalálkozó és hat tematikus műhelytalálkozó a kedvezményezettek számára,

—	jogalkotási és szakpolitikai fejleményekkel kapcsolatos szakértelem kérésre történő biztosítása,

—	a regionális fegyvertörvény-gyűjtemény aktualizálása és lefordítása a régió tekintetében releváns minden nyelvre,

—	jelentés a fegyverekkel kapcsolatos jogi keretnek a nemek közötti egyenlőség tekintetében történő átvilágításáról (hat jelentés),

—	a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanácsadói program a kézi és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok mindkét vezetőjének részvételével,

—	a médiastratégia fejlesztése és az ezzel kapcsolatos képzés.

3.3.   A tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelem a Nyugat-Balkánon, a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában és Belaruszban a bűnüldöző és határrendészeti hatóságok körében végzett kapacitásértékelések és az e hatóságoknak nyújtott technikai támogatás révén

Célkitűzés

A tűzfegyverek tiltott kereskedelme által képviselt fenyegetés csökkentése azáltal, hogy javulnak a bűnüldöző és határrendészeti hatóságoknak a további információgyűjtésre, -elemzésre és -megosztásra irányuló kapacitásai.

Leírás

Ezzel az elemmel felmérhető lesz a regionális hatóságok képessége mind megelőző, mind pedig elnyomó tevékenységek folytatására annak érdekében, hogy sikeresen azonosítsák és meghiúsítsák tűzfegyverekkel, lőszerekkel és robbanóanyagokkal való, a területükről kiinduló vagy azon keresztül megvalósuló tiltott kereskedelmet, és küzdjenek e kereskedelem ellen. A támogatás mindenekelőtt arra fog irányulni, hogy alaposan felmérjék a határőrizeti hatóságoknak és a bűnügyi rendőrségnek a megfelelő működésükhöz és teljesítményükhöz szükséges emberierőforrás- és felszerelési igényeit. Kísérleti projekt indul majd azzal a céllal, hogy létrejöjjön a délkelet-európai ballisztikai információs rendszer – közvetlenül az Europolhoz tartozó, költséghatékony operatív ballisztikai információcserére irányuló struktúra, amelyet úgy alakítanak ki, hogy automatizálni lehessen a határokon átnyúló, tűzfegyverekkel kapcsolatos ismert bűncselekményekkel, a további bűnelkövetés megelőzésével, valamint a tűzfegyverrel elkövetett bűncselekmények jellegére és jellegzetességeire vonatkozó stratégiai helyzetismeret javításával kapcsolatos, felhasználható ballisztikai információk gyűjtését és megosztását.

A javasolt tevékenységek kiegészítik a Délkelet-Európában jelenleg is zajló, uniós támogatással megvalósuló fellépéseket – elsősorban a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó uniós szakpolitikai ciklust és konkrétan az EMPACT Tűzfegyverek operatív cselekvési tervet, valamint az Europol, a Frontex és az Interpol tevékenységeit –, és ezekkel szoros koordinációban kerülnek megvalósításra. Végezetül az ennek az elemnek a keretében megvalósuló tevékenységek hozzájárulnak majd a 2015–2019-es cselekvési terv végrehajtásához.

Ezenkívül arra a sikeresnek bizonyult megközelítésre építve, hogy a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Belarusz hatóságait bevonják a Délkelet-Európában zajló regionális együttműködési folyamatokba, már azonosítottak számos, a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos igényt. Annak érdekében, hogy fokozódjon a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével foglalkozó moldovai, ukrán és belorusz hatóságok azon képessége, hogy küzdeni tudjanak általánosságban a bűncselekmények, különösen pedig a kézi- és könnyűfegyverek/tűzfegyverek elterjedésével és az ezekkel folyatott tiltott kereskedelem ellen, ezen elem keretében felmérik az említett országokban a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséhez kapcsolódó legfontosabb területeket, előkészítve ezzel az utat a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme által képviselt fenyegetés kezelésére irányuló célzott beavatkozásokhoz.

Tervezett főbb tevékenységek:

—	a Nyugat-Balkánon a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemhez a határrendészeti hatóságok és a bűnügyi rendőrség részéről jelentkező igények felmérése;

—

az – elsősorban ballisztikai bizonyítékokra vonatkozó – információcsere-kapacitások gyakorlati támogatása révén a tűzfegyverekre vonatkozó kapcsolattartó pontok létrehozása céljából folyamatban lévő munka figyelembevétele, valamint speciális felszerelések beszerzése a tűzfegyverekre vonatkozó kapcsolattartó pontok támogatása céljából;

—

a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Belarusz kapacitásainak felmérése a kézi- és könnyűfegyverek, a lőszerek és a robbanóanyagok ellenőrzésének kiválasztott vonatkozásai, továbbá a tűzfegyverek tiltott kereskedelme elleni küzdelem tekintetében, előtérbe helyezve többek között a jogi és a szakpolitikai kereteket, a fizikai biztonsági és készletkezelési képességeket, a határellenőrzést, a bűnügyi rendőrséget, valamint a tűzfegyverek tiltott kereskedelmére és jogellenes használatára irányuló igazságügyi válaszlépéseket. A részletes felmérés keretében megjelölik a lehetőségeket, a fenyegetéseket és a kihívásokat, továbbá ajánlásokat tesznek esetleges célzott beavatkozásokra annak érdekében, hogy kezelni lehessen a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme által képviselt fenyegetést.

Projekteredmények/végrehajtási mutatók:

—	a Nyugat-Balkánon a tiltott fegyverkereskedelem elleni küzdelemhez a határrendészeti hatóságok és a bűnügyi rendőrség részéről jelentkező igények felmérése,

—	a tűzfegyverekkel kapcsolatos, határokon átnyúló bűncselekmények kezelése érdekében a ballisztikai szakértők és nyomozók kapacitásainak megerősítése,

—	az operatív ballisztikai információk cseréjét célzó struktúrával kapcsolatos kísérleti projekt végrehajtása,

—	a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Belarusz kapacitásainak felmérése a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének kiválasztott vonatkozásai tekintetében, megjelölt célzott beavatkozásokkal.

4.   Kedvezményezettek

A projekt közvetlen kedvezményezettjei a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséért felelős nyugat-balkáni intézmények lesznek. Az Albán Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, Montenegró és Szerbia belügyminiszterei, rendészeti hatóságai, határőrségei és vámhatóságai lesznek majd a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos szakpolitikai, operatív és technikai előrelépéshez szükséges kapacitásépítés, ismeretfejlesztés, jobb eljárások és költséghatékony speciális felszerelések kedvezményezettjei. Végezetül a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok, valamint Délkelet-Európában a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséért felelős egyéb intézmények képzésben fognak részesülni, lehetőségük lesz információcserét folytatni és regionális együttműködésben részt venni. Ezenkívül a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével a Moldovai Köztársaságban, Ukrajnában és Belaruszban megbízott intézmények jobban átlátják majd a tűzfegyverekkel való tiltott kereskedelem jelentette fenyegetést és a célzott tudástranszfert.

A javasolt tevékenységek teljes mértékben összhangban vannak az ütemtervvel, valamint a partnerek kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos prioritásaival, és jóváhagyták őket a partnerek releváns, a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséért felelős hatóságai, tanúsítva ezzel a projekteredmények elérése iránti érdekeltségüket és elkötelezettségüket.

A kézi- és könnyűfegyverek széles körű elterjedéséből eredő kockázatoknak kitett nyugat-balkáni és kelet-európai országok, valamint az Unió lakossága e kockázat csökkenésével élvezheti a projekt előnyeit.

5.   Az Unió láthatósága

A SEESAC megtesz minden megfelelő intézkedést annak közismertté tétele érdekében, hogy az Unió a fellépés finanszírozója. Ezek az intézkedések a Bizottság által készített, az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban kerülnek végrehajtásra. A SEESAC ezáltal biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő márkaépítés és népszerűsítés útján, kiemelve az Unió szerepét, biztosítva az uniós intézkedések átláthatóságát, és növelve a határozat okainak, valamint a határozathoz nyújtott uniós támogatásnak és e támogatás eredményeinek az ismertségét. A projekt keretében készült anyagokon jól látható helyen fel kell tüntetni az Európai Unió zászlaját, a zászló helyes használatára és reprodukciójára vonatkozó uniós iránymutatásoknak megfelelően.

Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenységek hatálya és jellege meglehetősen széles skálán mozog, többféle promóciós eszközt is igénybe kell venni, így például a következőket: hagyományos média, honlapok, közösségi média, tájékoztatási és promóciós anyagok, beleértve az infografikákat, a szórólapokat, a hírleveleket, a sajtóközleményeket, valamint – esettől függően – egyéb megoldásokat is. A kiadványokon, a nyilvános rendezvényeken, a kampányok során, az eszközökön és a projekttel kapcsolatos építési munkákon is megfelelően fel kell tüntetni a támogató kilétét. A hatásnak a különböző nemzeti kormányok és a lakosság, a nemzetközi közösség, valamint a helyi és a nemzetközi média körében végzett figyelemfelhívás révén történő további fokozása érdekében a projekt mindegyik célcsoportját a megfelelő nyelven kell megszólítani. Különös figyelmet kell fordítani az új médiára és az online jelenlétre.

6.   Időtartam

A 2010/179/KKBP és a 2013/730/KKBP határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján, valamint figyelembe véve a projekt regionális hatályát, a kedvezményezettek számát, továbbá a tervezett tevékenységek számát és összetettségét, a végrehajtásra rendelkezésre álló időkeret 36 hónap.

7.   Általános felépítés

E fellépés technikai végrehajtására az UNDP kapott megbízást, amely a SEESAC – a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény utódjaként az UNDP és az RCC megbízása keretében működő regionális kezdeményezés – nevében jár el. A kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó regionális végrehajtási terv végrehajtó ágaként a SEESAC a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos valamennyi kérdés tekintetében kapcsolattartó pontként működik a délkelet-európai régióban, elősegítve többek között a regionális ütemterv végrehajtásának a koordinálását.

A SEESAC nevében eljáró UNDP általános felelősségi körébe tartozik a projekttevékenységek végrehajtása, és a projekt végrehajtása tekintetében elszámolási kötelezettsége van. A projekt időtartama három év (36 hónap).

8.   Partnerek

A SEESAC közvetlenül fogja végrehajtani a fellépést, szoros együttműködésben a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságokkal, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Moldovai Köztársaság, Montenegró és Szerbia belügyminisztériumával, továbbá Ukrajna és Belarusz megfelelő intézményeivel. Más intézmények is intenzíven részt fognak venni a végrehajtásban, összhangban a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének több érdekelt felet bevonó, kialakult átfogó megközelítésével.

9.   Jelentéstétel

A szöveges és a pénzügyi jelentéstételnek ki kell terjednie a vonatkozó hozzájárulás-specifikus megállapodásban és az ahhoz kapcsolódó költségvetésben szereplő fellépés egészére, függetlenül attól, hogy az adott fellépést a Bizottság teljes egészében finanszírozza-e vagy csak társfinanszírozást biztosít hozzá.

Negyedévente benyújtott, az elért eredményekről szóló szöveges jelentésben kell rögzíteni és nyomon követni a fontosabb eredmények elérése terén tett előrehaladást.

10.   Becsült költségvetés

Az Unió által finanszírozott projekt teljes becsült költsége 4 002 587,52 EUR.

---

(1)  Cselekvési terv az EU és a délkelet-európai régió közötti tiltott tűzfegyver-kereskedelemről a 2015–2019-es időszakra. A Tanács következtetései a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözésre vonatkozó európai uniós szakpolitikai ciklus (2018–2021) végrehajtásáról – EMPACT – tűzfegyverek.

1. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

5. cikk

MELLÉKLET

A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme és elterjedése ellen az Arab Államok Ligájának tagállamaiban folytatott küzdelem (2018–2020)

1.   A KKBP-támogatás háttere és indokolása

E projekt alapját az Arab Államok Ligája (a továbbiakban: Arab Liga) és az Unió által annak érdekében tett korábbi erőfeszítések képezik, hogy az Arab Liga tagállamai támogatást kapjanak a tiltott kézi- és könnyűfegyverek ellen az arab térségben folytatott küzdelemhez. A tiltott kézifegyverek felszámolása az arab térségben elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen az erőszak minden formája, és hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlesztési céljaival összhangban elő lehessen mozdítani a fenntartható fejlődést és jólétet az arab térségben és a szomszédos, ideértve Európát is.

A projekt célja konkrétabban az, hogy megerősítse az Arab Liga tagállamainak arra irányuló kapacitását, hogy az általuk megjelölt prioritásoknak és igényeknek megfelelően végrehajtsák az ENSZ kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló cselekvési programját és a nemzetközi nyomonkövetési egyezményt. A projekt normatív kerete magában foglalja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet is, különösen annak 16.4. célkitűzését. A fogadó Arab Liga tagállam preferenciáinak függvényében az ENSZ tűzfegyverekről szóló jegyzőkönyve és a Fegyverkereskedelmi Szerződés is referenciapontként szolgálhat a projekthez kapcsolódó kapacitásépítési erőfeszítésekhez (export-/importellenőrzés, az illetéktelen kezekbe jutás megakadályozása stb.).

2.   Projektcélok és hosszú távú fenntarthatóság

A projekt alapvető célja az, hogy fenntartható módon megerősítse az Arab Liga tagállamainak arra irányuló kapacitását, hogy az általuk megjelölt prioritásoknak és igényeknek megfelelően végrehajtsák az ENSZ kézifegyverekkel kapcsolatos cselekvési programját és a nemzetközi nyomonkövetési egyezményt, többek között a tiltott kézifegyverek és a terrorizmus elleni küzdelem céljából. Ennek eléréséhez a projekt az alábbi fő célkitűzéseket követi:

a)	az Arab Liga tagállamai nemzeti kapacitásainak fenntartható módon történő építése a kézi- és könnyűfegyverek tiltott elterjedése és a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a konfliktust követő helyzetekben a biztonság fokozása érdekében;

b)	az Arab Liga regionális kapacitásának fenntartható építése ugyanezen kihívások kezelése érdekében;

c)	az Arab Liga tagállamai által a kézi- és könnyűfegyverek tekintetében e fegyverek életciklusának legfontosabb szakaszaiban végzett nemzeti ellenőrzés erősítése;

d)	a legjobb gyakorlatok és a levont tanulságok cseréjének fokozása.

Az Arab Liga tagállamaival folytatott konzultációk azt jelzik, hogy ezek az államok konkrét területeken igényelnek segítséget és támogatást, az elsődleges hangsúlyt a tiltott fegyveráramlások elleni küzdelemre irányuló nemzeti kapacitásépítésre helyezve (bővebben: lásd a 3. pont). A projekt valamennyi elemét, így például az igényfelméréshez és a végrehajtást követő értékeléshez kapcsolódókat is úgy alakították ki, hogy biztosítani lehessen, hogy a projekt fenntarthatóan megerősítse a célzott kedvezményezettek – nevezetesen az Arab Liga tagállamainak kormányzati intézményei és tisztviselői, valamint az Arab Liga Titkársága (Fegyverzetellenőrzési és Leszerelési Osztály) – kapacitásait.

3.   A fellépés leírása

A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme és elterjedése ellen az Arab Államok Ligájának tagállamaiban folytatott küzdelemre (2018–2020) irányuló uniós projektet azzal a céllal alakították ki, hogy reagálni lehessen az Arab Liga tagállamai által a következő prioritási területek kapcsán kifejezésre juttatott igényekre:

1.terület:

a kézi- és könnyűfegyverek nemzetközi átadásának ellenőrzése (a tiltott fegyveráramlások elleni küzdelem)

1.1.   Export-/import-/tranzitengedélyezés és -ellenőrzés (kockázatértékelés stb.)

1.2.   A kézi- és könnyűfegyverek illetéktelen kezekbe jutásának megakadályozása

1.3.   A kézi- és könnyűfegyverek, valamint alkotóelemeik észlelése szállított áruk és rakományok ellenőrzésekor (szemlézési módszerek, technikák és eszközök stb.)

2. terület:

a tiltott kézifegyverek forrásainak azonosítása és felszámolása (kapacitásépítés a bűnüldöző hatóságok körében).

2.1.   A szárazföldi, a légi és a tengeri határok ellenőrzése, beleértve a technológiatranszfer ellenőrzését is

2.2.   Megjelölés, nyilvántartás és nyomon követés

2.3.   A fegyverek tekintetében végzett nyomozás és szemlézés további technikái és módszerei (ballisztikai információk felhasználása, a csempészútvonalak és -módszerek azonosítása/ellehetetlenítése, stb.)

3. terület:

a kézifegyverek ellenőrzését célzó egyéb intézkedések

3.1.   Készletkezelés és -biztonság.

4. terület:

lefegyverzés, leszerelés és reintegráció (DDR)

4.1.   A DDR-rel kapcsolatos szakértelem, legjobb gyakorlatok és levont tanulságok cseréje.

4.2.   A nemzeti DDR-programok kialakításához nyújtott segítség.

4.3.   A konfliktust követő szakaszban az Arab Liga tagállamainak nyújtott támogatás egyéb formái.

Megjegyzendő, hogy bár az Arab Liga néhány tagállama jelezte az ezen elem iránti igényét, összességében kevesebb érdeklődés mutatkozott iránta, mint az e szakaszban szereplő egyéb területek iránt. Ezért ez nem a projekt hangsúlyos eleme.

5. terület:

a tiltott kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos információnyújtás, valamint a kézi- és könnyűfegyverek fokozott ellenőrzése:

5.1.   Az Arab Liga tagállamai törvényeinek és szabályozásának értékelése; javaslattétel esetleges módosításokra és felülvizsgálatokra.

5.2.   A vonatkozó kutatási anyagok, publikált tanulmányok és egyéb dokumentumok lefordítása arab nyelvre.

Ezen igényekre reagálva a projekt a következő elemeket fogja tartalmazni:

1.	regionális koordináció: kairói alakuló ülés

2.	szubregionális koordináció: szubregionális munkaértekezletek

3.	értékelő missziók

4.	országon belüli képzés

5.	jogalkotási támogatás

6.	arab nyelvű információnyújtás

7.	regionális koordináció: kairói összegző ülés

8.	projektfelügyelet és -értékelés (pénzügyi ellenőrzést is beleértve)

3.1.   Regionális koordináció: kairói alakuló ülés

3.1.1.   Célkitűzés: a projekt ismertségének növelése, kapcsolatfelvétel az Arab Liga tagállamaival és az országok konkrét igényei felmérésének a megkezdése (kezdeti igényfelmérés) (1–5. prioritási terület).

3.1.2.   Tevékenységek: egyhetes alakuló ülés Kairóban a projekt minden vonatkozásának áttekintéséhez (1–5. prioritási terület), az Arab Liga tagállamainak vezető tisztviselői és az Arab Ligának a projekthez kapcsolódó kérdésekért felelős személyzete számára.

3.1.3.   A fellépés eredményei: kapcsolatok kialakítása az Arab Liga tagállamaival; az országok konkrét igényeinek megjelölése; az üléssel kapcsolatos összefoglaló jelentés elkészítése.

3.2.   Szubregionális koordináció: szubregionális munkaértekezletek

3.2.1.   Célkitűzés: szubregionális szinten annak lehetővé tétele, hogy a projekthez kapcsolódó területek vonatkozásában az Arab Liga tagállamai megosszák tapasztalataikat és a bevált gyakorlatokat, valamint megjelöljék a végrehajtási prioritásokat (1–4. prioritási terület).

3.2.2.   Tevékenységek: a projekt futamidejének nagyjából felénél, három különböző alrégióban (indikatív jelleggel: Maghreb, a Száhel-övezet arab országai és Kelet-Afrika; Mashreq; Arab-félsziget és Irak) tartott, egy-egy hetes munkaértekezletek (összesen három hét). Az egyes munkaértekezleteken részt vevő Arab Liga tagállamokról a kairói alakuló ülésen (3.1. pont) vagy röviddel utána születne döntés.

3.2.3.   A fellépés eredményei: a projekthez tartozó területekkel kapcsolatos tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztása; a végrehajtási prioritások megjelölése; az üléssel kapcsolatos összefoglaló jelentés elkészítése.

3.3.   Értékelő missziók

3.3.1.   Célkitűzés: az országok konkrét igényeinek felmérése, valamint felkészülés az országon belüli képzés és segítségnyújtás nyomon követésére (1–5. prioritási terület).

3.3.2.   Tevékenységek: helyszíni látogatások az Arab Liga segítségnyújtást igénylő tagállamaiban.

3.3.3.   A fellépés eredményei: az értékelő missziók lezárása; a fogadó Arab Liga tagállam számára készített bizalmas, a konkrét igények meghatározását célzó, rövid jelentés készítése mindegyik misszióról (a meglévő szakpolitikák és intézkedések, a szabályozási vagy egyéb hiányosságok és az e hiányosságok megszüntetésének útjában álló akadályok azonosítása).

3.4.   Országon belüli képzés

3.4.1.   Célkitűzés: a kézifegyverek ellenőrzése vonatkozásában fenntartható kapacitások építése az Arab Liga fogadó tagállamában, az ország érdeklődéseivel és igényeivel összhangban (1–4. prioritási terület).

3.4.2.   Tevékenységek

Országon belüli képzések az Arab Liga támogatást kérő tagállamaiban. Az (államonként egy-egy hétig tartó) képzések hasznosak lehetnek az Arab Liga mind a 22 tagállama számára vagy az Arab Liga ennél kisebb számú tagállama számára (többszöri látogatás ezekbe az államokba, például kéthetes képzés az Arab Liga 11 tagállama számára).

Mindegyik egyhetes képzés a következőket foglalja magában: a) a nyitó napon a projekt minden olyan vonatkozásának ismertetése a magas rangú kormánytisztviselőkkel, amely az Arab Liga tagállam számára érdekes/releváns; b) kétnapos képzés a helyszíni vezetők (az ország számára érdekes/releváns kérdésterületeken párhuzamosan tevékenykedő projektszakértők) számára; c) kétnapos gyakorlati képzés a helyszíni személyzet (az Arab Liga tagállam számára érdekes/releváns kérdésterületeken párhuzamosan tevékenykedő projektszakértők) számára.

Többszöri látogatás esetén a projekt célja az lenne, hogy az első látogatás során biztosított képzés kibővítése és megerősítése révén fokozódjon a nemzeti felelősségvállalás, különösen a fogadó Arab Liga tagállam által kiemelt prioritásúként megjelölt területeken.

3.4.3.   A fellépés eredményei: a képzések eredménye felmérésre kerülne annak meghatározása érdekében, hogy milyen mértékben teljesültek a projekttel kapcsolatos kapacitásépítési célkitűzések.

3.5.   Jogalkotási támogatás

3.5.1.   Célkitűzés: az Arab Liga ilyen támogatást kérő tagállamaiban a kézifegyverekre vonatkozó jogszabályok megvizsgálása; az esetleges jogszabályi módosítások és felülvizsgálatok megjelölése (1–4. prioritási terület).

3.5.2.   Tevékenységek: elméleti alapú kutatás és kapcsolattartás az Arab Liga támogatást kérő tagállamával; (egyhetes) helyszíni látogatás, valamint nyomonkövetési jelentés és kapcsolattartás az Arab Liga támogatást kérő tagállamával.

3.5.3.   A fellépés eredményei: a fogadó ország számára készített bizalmas, az esetleges jogszabályi módosításokat és felülvizsgálatokat megjelölő rövid jelentés elkészítése.

3.6.   Arab nyelvű információnyújtás

3.6.1.   Célkitűzés: az Arab Liga tagállamainak kézi fegyverekkel és fegyveres erőszakkal kapcsolatos, független és megbízható, arab nyelvű információk iránti igényeinek a teljesítése (5. prioritási terület).

3.6.2.   Tevékenységek: a legfontosabb kiadványok és dokumentumok (közzétett jelentések, a legjobb gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások stb.) lefordítása arab nyelvre. Ezek közé tartozhatnak például a következők: a kézifegyverek és a fegyveres erőszak kutatásával foglalkozó kiválósági központ által a kézifegyverekkel kapcsolatos ENSZ-folyamathoz készített útmutató, valamint fizikai biztonsági és készletkezelési mátrixa.

3.6.3.   A fellépés eredményei: a konkrét eredmények közé tartozna fontos könyvek, jelentések és tájékoztatók lefordítása, valamint arab nyelvű podcastok és blogbejegyzések elkészítése. E fellépés eredményeként jelentősen javulna a kézifegyverekkel és a fegyveres erőszakkal kapcsolatos független és megbízható, arab nyelvű információk elérhetősége.

3.7.   Regionális koordináció: kairói összegző ülés

3.7.1.   Célkitűzés: a projekt értékelése és a jövőbeli együttműködés megtervezése (1–5. prioritási terület).

3.7.2.   Tevékenységek: a projekt végén kétnapos ülés Kairóban az Arab Liga tagállamainak vezető tisztviselői és az Arab Ligának a projekthez kapcsolódó kérdésekért felelős személyzete számára.

3.7.3.   A fellépés eredményei: a projekt megvitatása és értékelése; a kézifegyverek ellenőrzésével kapcsolatos jövőbeli együttműködési tervek kidolgozása; az üléssel kapcsolatos összefoglaló jelentés elkészítése.

3.8.   Projektfelügyelet és -értékelés

3.8.1.   Célkitűzés: a projekt alapvető célkitűzései teljesülésének és annak biztosítása, hogy a projektkiadásokat a jóváhagyott költségvetésnek megfelelően eszközölték.

3.8.2.   Tevékenységek: a különböző projektelemek hatásának felmérése érdekében a projekthez belső és külső felügyeleti rendszer is kapcsolódik. A belső felügyeleti rendszer vezetője az eredményalapú igazgatásért felelős belső szakértő lesz, akinek a tevékenységét a projekt személyzete támogatja. A külső értékelésben a következők vesznek részt: egy külső értékelő csoport, amely a projekt végén részt vesz a kétnapos kairói ülésen, az Arab Ligának a projektben részt vevő kiválasztott államai (legfeljebb 8) és a fő projektvégrehajtók, a kiválósági központ, a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete és a Vámigazgatások Világszervezete székhelyei. A projekt részeként sor kerül majd egy pénzügyi ellenőrzésre is az uniós követelményekkel összhangban.

3.8.3.   A fellépés eredményei: a projekt hatásvizsgálatának a lezárása; a pénzügyi ellenőrzés lezárása.

4.   Végrehajtó ügynökségek és partnerségek

A vezető végrehajtó ügynökség a svájci Genfben található Felsőfokú Nemzetközi és Fejlesztési Tanulmányok Intézetének keretében működő, a kézifegyverek és a fegyveres erőszak kutatásával foglalkozó kiválósági központ lesz. A projekt végrehajtása során a kiválósági központ különösen a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének (Interpol) és a Vámigazgatások Világszervezetének a hozzájárulására fog támaszkodni. Az Interpol elsődlegesen a 2.2. és a 2.3. prioritási területtel (kapacitásépítés a bűnüldöző hatóságok körében), a Vámigazgatások Világszervezete pedig az 1. és a 2.1. prioritási területtel (a nemzetközi átadások ellenőrzése, a határellenőrzéseket is beleértve) foglalkozik majd.

A kiválósági központ szükség szerint más szervezeteket is megbízhat, amelyek a projekt egyéb elemei (így például esetlegesen a készletkezelési és -biztonsági elem) tekintetében nyújtanak támogatást. Az Arab Liga részt vevő tagállamai igényeinek és preferenciáinak függvényében egyéb szervezetek – így például társadalmi szervezetek és az Arab Liga egyes szakosított intézményei – is szerepet vállalhatnak a projekt végrehajtásában.

Annak biztosítása érdekében, hogy a projekt keretében végzett összes tevékenység kiegészítse a már meglévő kezdeményezéseket és e kezdeményezésekre épüljön, a végrehajtó ügynökségek koordinálni fognak az Arab Liga tagállamaiban működő kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, valamint az e tagállamokban jelen lévő uniós programokkal is.

A kiválósági központ és végrehajtó partnerei megfelelő intézkedéseket tesznek továbbá annak érdekében, hogy az uniós iránymutatásokkal összhangban biztosított legyen a projekt láthatósága.

5.   Futamidő

A projekt tervezett futamideje 24 hónap. Az Arab Liga tagállamainak érdeklődésétől és a rendelkezésre álló finanszírozástól függően a projektnek e kezdeti kétéves futamidőn túli meghosszabbítása lehetővé tenné, hogy folytatódjanak és megszilárduljanak a projekt kezdeti szakaszában tett kapacitásépítési erőfeszítések. Így például a fenntarthatóság biztosítása érdekében nagyobb létszámú személyzet bevonásával megismételhető, kibővíthető és letesztelhető lenne a projekt kezdeti szakaszában az Arab Liga egy adott tagállama számára nyújtott képzés. Az Arab Liga azon tagállamai pedig, amelyek a projekt első szakaszában nem kapták meg az általuk igényelt összes képzési, illetve jogalkotási támogatást, a második szakaszban kaphatnák meg azt. Az Arab Liga azon tagállamai, amelyek – például a projekt első szakaszában megteremtett kapacitások alapján – új fegyverzetellenőrzési igényeket vagy prioritásokat jelöltek meg, a második szakaszban kaphatnának támogatást ezeken a területeken.

1. cikk

A 2002/623/EK határozat hatályát veszti.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

1. cikk

A Politikai és Biztonsági Bizottság 2018. november 12-i hatállyal Peter MIROW dandártábornokot nevezi ki az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziója (EUTM Mali) uniós missziós erőinek parancsnokává.

2. cikk

A (KKBP) 2018/135 határozat hatályát veszti.

3. cikk

Ez a határozat 2018. november 12-én lép hatályba.

1. cikk

Fogalom

Az Európai Unió Bíróságát alkotó igazságszolgáltatási fórumok tekintetében közös, „e-Curia” nevű informatikai alkalmazás lehetővé teszi az eljárási iratoknak a jelen határozatban megállapított feltételek mellett, elektronikus úton történő benyújtását és kézbesítését.

2. cikk

Hozzáférés az alkalmazáshoz

Ezen alkalmazás használata hozzáférés létrehozását feltételezi, továbbá ahhoz személyes azonosító és jelszó szükséges.

3. cikk

Eljárási irat benyújtása

Az e-Curia alkalmazáson keresztül benyújtott eljárási irat ezen iratnak az eljárási szabályzat 57. cikkének (1) bekezdése értelmében vett eredeti példányának minősül, amennyiben e benyújtás valamely fél képviselője vagy valamely tagállam bírósága nevében eljáró személy személyes azonosítójának és jelszavának használatával történt. Ezen azonosító és jelszó használata az említett irat aláírásával egyenértékű.

4. cikk

Mellékletek és másolati példányok

Az e-Curia alkalmazáson keresztül benyújtott eljárási irathoz csatolni kell az ezen iratban említett mellékleteket, valamint e mellékletek jegyzékét.

Az e-Curia alkalmazáson keresztül benyújtott irat és esetleges mellékletei hitelesített másolati példányainak benyújtása nem szükséges.

5. cikk

A benyújtás dátuma és időpontja

Az eljárási iratot akkor kell az eljárási szabályzat 57. cikkének (7) bekezdése értelmében benyújtottnak tekinteni, amikor ezen irat benyújtását a fél képviselője vagy az érintett bíróság nevében eljáró személy jóváhagyja.

Az időpont szempontjából a Luxemburgi Nagyhercegség időszámítása az irányadó.

6. cikk

Az eljárási iratok kézbesítése

Az eljárási iratokat – ideértve az ítéleteket és a végzéseket is – az e-Curia alkalmazáson keresztül kell kézbesíteni az e-Curia hozzáféréssel rendelkező, valamely ügyben felet képviselő vagy valamely tagállam bírósága nevében eljáró személyek, valamint az esetleges segítőik részére.

Az eljárási iratokat az e-Curia alkalmazáson keresztül kell kézbesíteni azon tagállamok, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes azon államok, valamint az Unió azon intézményei, szervei és hivatalai részére is, amelyek elfogadták e kézbesítési módot.

Az eljárási iratok az eljárási szabályzatban meghatározott egyéb továbbítási módokon is kézbesíthetők, ha azt az irat terjedelme vagy jellege megköveteli, vagy ha az e-Curia alkalmazás használata technikailag lehetetlennek bizonyul.

7. cikk

A kézbesítés dátuma és időpontja

A kézbesített iratoknak az előző cikkben említett címzettjeit e-mailben kell értesíteni az e-Curia alkalmazáson keresztül részükre teljesített valamennyi kézbesítésről.

Az eljárási irat akkor minősül kézbesítettnek, amikor a címzett hozzáférést kér ezen irathoz. Hozzáférés iránti kérelem hiányában az iratot a kézbesítésről szóló értesítést tartalmazó e-mail elküldésének napját követő hetedik nap elteltével kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha a felet több személy képviseli, vagy valamely tagállam bírósága nevében több személy jogosult eljárni, a határidők számítása szempontjából az első hozzáférés iránti kérelem időpontját kell figyelembe venni.

Az időpont szempontjából a Luxemburgi Nagyhercegség időszámítása az irányadó.

8. cikk

Az alkalmazás használati feltételei

A hivatalvezető megállapítja az e-Curia alkalmazás használati feltételeit, és gondoskodik azok tiszteletben tartásáról. Az e-Curia alkalmazás e feltételeknek meg nem felelő használata az érintett hozzáférés letiltását vonhatja maga után.

A Bíróság megteszi az e-Curia alkalmazás visszaélésekkel vagy rosszhiszemű használattal szembeni védelméhez szükséges intézkedéseket.

A felhasználó e-mailben kap értesítést az e cikk alapján tett minden olyan intézkedésről, amely megakadályozza őt a hozzáférésének használatában.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

A jelen határozat hatályon kívül helyezi az eljárási iratoknak az e-Curia alkalmazáson keresztül történő benyújtásáról és kézbesítéséről szóló, 2011. szeptember 13-i bírósági határozatot, (1) és annak helyébe lép.

10. cikk

Hatálybalépés

A jelen határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének időpontját követő hónap első napján lép hatályba.

1. cikk

A Társulási Tanács elfogadja a mellékletben foglalt, „Az EU–Tunézia kiemelt partnerség megszilárdítása: a 2018–2020-as időszakra vonatkozó stratégiai prioritások” című dokumentumban bemutatott, a 2018–2020-as időszakra vonatkozó EU–Tunézia stratégiai prioritásokat és ajánlja a feleknek azok végrehajtását.

2. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

MELLÉKLET

Az EU–Tunézia kiemelt partnerség megszilárdítása: A 2018–2020-as időszakra vonatkozó stratégiai prioritások

1.   Bevezetés

Tunézia stratégiai döntésnek tekinti az európai térséghez való kapcsolódását, továbbá kölcsönös stratégiai érdek a virágzó és stabil tunéziai demokrácia fejlesztése az Európai Unió szomszédságában.

Az EU–Tunézia kiemelt partnerség a benne foglalt kétoldalú kapcsolatok egyediségéről és dinamizmusáról, valamint az arra irányuló közös törekvésről tanúskodik, hogy e kapcsolatokat fejlesztve Tunéziát egyre szorosabban az európai térséghez kapcsolják. A hosszú távú célkitűzés a kapcsolatok 2020 utáni ambiciózus keretének kidolgozása az eddig elért eredmények alapján, és teljes mértékben kihasználva az európai szomszédságpolitika által a 2018–2020-as időszakban biztosított közeledési lehetőségeket.

A kiemelt partnerség keretében Tunézia teljes mértékben elkötelezett az ország fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődéséhez szükséges reformok végrehajtása, valamint a demokratikus átmenet során tett előrelépések tartós megszilárdítása iránt. Az Európai Unió, amely tisztában van a Tunéziát érintő nehézségek és kihívás nagyságával, megerősíti elkötelezettségét e reformok lehető leggyorsabb végrehajtásának támogatása iránt.

Az e dokumentumban kidolgozott stratégiai prioritások a 2018–2020-as évekre vonatkozó konkrét terv formájába öntik a kiemelt partnerséget. A két fél tevékenységében kiemelt szerepet kap a fiatalok jövőbeni perspektíváinak kialakítása. Kiemelten kezelik a társadalmi-gazdasági reformok felgyorsítását, többek között az üzleti környezet javítását, valamint egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötését. A demokratikus konszolidáció, különösen a 2014-es alkotmány hatékony végrehajtása és a jó kormányzás, szintén lényeges marad. A két fél megerősíti együttműködését a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a migráció és a mobilitás terén, a vízumkönnyítési és visszafogadási tárgyalások lezárásával és az európai programokban való egyre aktívabb tunéziai részvétellel. Ezeket az erőfeszítéseket a magas szintű politikai párbeszédnek és a civil társadalommal folytatott párbeszédnek, valamint a partnerség láthatóságának megerősítése kíséri.

E prioritások a 2016–2020-as tunéziai ötéves fejlesztési tervre (1), valamint „A Tunéziának nyújtott uniós támogatás megerősítése” (2) című közös közleményre épülnek.

2.   Az EU–Tunéziai kiemelt partnerség 2018–2020-as időszakra vonatkozó stratégiai prioritásai

Partnerség az ifjúság számára

Az Unió és Tunézia fontos célkitűzésnek tekinti a fiatalok jövőbeni perspektíváinak kialakítását, amint azt a Tunézia elnöke és a főképviselő/alelnök által 2016. december 1-jén elindított „az ifjúság számára létrehozott EU–Tunézia” partnerség is tanúsítja. Annak érdekében, hogy jobban reagáljanak a tunéziai ifjúság igényeire, javítani fogják a különböző folyamatban lévő és jövőbeni intézkedések összhangját. Az e partnerség végrehajtása céljából indított párbeszéd alapján az Unió és Tunézia vállalta, hogy megerősíti az ifjúsági foglalkoztatás és foglalkoztathatóság, a mobilitás, valamint a fiatalok fokozott közéleti és politikai szerepvállalásának előmozdítására irányuló intézkedéseket, különösen a helyi kezdeményezéseket. A foglalkoztathatóság az oktatás és a szakképzés reformja, a magánszektor, valamint az oktatási és képzési rendszerek közötti szorosabb kapcsolat kialakítása, továbbá a fiatalok által, különösen az új technológiák és a kultúra terén indított innovatív kezdeményezések előmozdítása és nyomon követése révén javítható. A tunéziai nemzeti ifjúsági stratégia kidolgozásának támogatása a partnerség egyik kulcseleme, az ifjúsággal foglalkozó intézmények és szervezetek megerősítése mellett.

Az ifjúság iránti, említett vállalás kiegészítéseként a két fél a következő stratégiai prioritásokon dolgozik majd:

2.1.   Inkluzív és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés

A politikai eredmények csak akkor lehetnek tartósak, ha azonos léptékű gazdasági előrelépések társulnak hozzájuk. Tekintettel Tunézia sérülékeny társadalmi-gazdasági helyzetére, a jelentős ifjúsági munkanélküliségre (különösen a fiatal diplomások körében), és a komoly regionális és társadalmi különbségekre, az egyik kulcsfontosságú célkitűzés a tunéziai gazdaság fellendülésének, versenyképesebbé és diverzifikáltabbá tételének, inkluzív és fenntartható, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás terén vállalt nemzetközi kötelezettségeket tiszteletben tartó átalakításának elősegítése. Az Unió továbbra is támogatja és ösztönzi a strukturális reformokat.

Konkrétabban a társadalmi-gazdasági fejlődés terén hozandó intézkedések a következő kötelezettségvállalások köré csoportosulnak:

—

az üzleti klíma javítása, valamint a magánszektor és a magánberuházások támogatása, különösen az alábbiak révén: i. a vállalkozásokra vonatkozó közigazgatási eljárások egyszerűsítése és könnyítése, ii. a forráshoz jutás javítása, valamint iii. az állami- és magánberuházások fellendítése – különösen a beruházásokról szóló 2016. évi törvény és az adókedvezmények átdolgozásáról szóló 2017. évi törvény hatékony alkalmazásával, szem előtt tartva, hogy meg kell szüntetni az adókedvezményekkel kapcsolatos káros konstrukciókat;

—	hangsúlyt helyeznek továbbá a vállalkozói lét, valamint a kkv-k és a mikrovállalkozások fejlesztésének aktív előmozdítására;

—	a hiányzó ágazati stratégiák, például a turizmusra vonatkozó stratégia meghatározása és végrehajtása;

—

a környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás (ideértve a vízgazdálkodást is) javítása, különösen a környezetbarát gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégia végrehajtása, valamint az éghajlatváltozás (meghatározott nemzeti hozzájárulás), a kék gazdaság és a halászati erőforrások tekintetében Tunézia által vállalt nemzetközi kötelezettségek végrehajtása révén;

—	a hagyományos ágazatok, valamint a mezőgazdasági és ipari húzóágazatok versenyképességének javítása – különösen az innováció támogatásának köszönhetően, és biztosítva az erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást –, valamint az exportpiacok diverzifikációja;

—	az energiaágazat fejlesztése, különösen az Unió és Tunézia közötti villamosenergia-összeköttetések, valamint a megújuló energiák és az energiahatékonyság előmozdítása révén;

—	biztonságos, védett, fenntartható és hatékony közlekedési rendszer kialakítása harmonizált közlekedési előírások révén, valamint integrált multimodális hálózat létrehozása a dél-dél és az észak-dél összeköttetés megkönnyítése érdekében;

—

az államháztartási gazdálkodási rendszer megszilárdítása, egy új sarkalatos költségvetési törvény elfogadása és végrehajtása, az államháztartás ellenőrzési rendszerének reformja, valamint az állami vállalatok irányításának javítása révén. Az adórendszer reformjának (az adórendszer egyszerűsítése, méltányos adóztatás, decentralizáció, az igazgatás korszerűsítése, az adókikerülés elleni küzdelem és a vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtása) megvalósítása fontos állomás az afelé vezető úton, hogy az ország előrelépjen az inkluzívabb fejlesztés felé. A bankszektor folyamatban lévő reformjának támogatása, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, azok igénybevétele és minősége tekintetében a pénzügyi kirekesztés felszámolására irányuló, 2017–2021-es nemzeti stratégia szintén fontos elem;

—

a decentralizációs folyamat végrehajtása a helyi közösségek igényeinek megfelelő közszolgáltatások és szociális infrastruktúra kialakítása érdekében (különösen az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a vízellátás és csatornázás terén); továbbá a belső régiók fejlesztési folyamatának felgyorsítása – a két fél közös kötelezettségvállalása a társadalmi-gazdasági különbségek fokozatos csökkentése érdekében.

A társadalmi fejlődés elősegítése céljából, a két fél elkötelezett az alábbiak folyamatos előmozdítása iránt:

—	a foglalkoztatás, különösen az aktív munkaerőpiaci részvételre irányuló politika keretében a munkaerőpiaci igényekhez igazodó minőségi oktatáshoz és szakképzéshez való méltányos hozzáférést célzó reformok folytatása révén;

—

a társadalmi befogadás és a hatékony szociális védelem tekintetében integrált és jól teljesítő tunéziai szakpolitika megvalósítása, különösen az érintett állami szervezetek kapacitásainak erősítése révén, támogatva a Tunézia által a társadalmi kohézió terén végrehajtott reformokat, valamint az EU–Tunézia társulási megállapodásnak a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és a szociális jogszabályok terén az egyenlő bánásmód elvei alkalmazásának garantálásáról szóló 67. cikkének végrehajtását; valamint

—	inkluzív társadalmi párbeszéd a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek áthidalására vonatkozó kapacitások erősítése, a társadalmi feszültségek csökkentése és a valódi társadalmi béke előmozdítása érdekében – ezáltal erősítve az ország vonzerejét a külföldi befektetők számára.

A két fél továbbra is teljes mértékben elkötelezetten részt vesz egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalási folyamatban, továbbá megállapodásra jutottak egy 2018-ra vonatkozó konkrét cselekvési tervről, amely révén előrelépést érhetnek a tárgyalásoknak az azok mielőbbi lezárása érdekében történő felgyorsítása terén. Az Unió és Tunézia továbbra is annak elősegítésén dolgozik, hogy a teljes népesség – köztük a leghátrányosabb helyzetben lévő régiók és közösségek – érdekében korszerűsítsék a tunéziai gazdaságot, és fellendítsék a munkahelyteremtést, különösen az ifjúság szánára. A két fél elkötelezett az iránt, hogy fokozzák Tunézia gazdaságának az európai piacba és a Maghreb-régióba való integrációját.

A gazdasági, társadalmi és regionális fejlődést szolgáló innováció és kutatás helyzetének megerősítése érdekében, az Unió és Tunézia azon dolgozik, hogy különösen a felsőoktatás előmozdítása, az irányítás, az állami kutatás ösztönzésére irányuló mechanizmusok, valamint az egyetemek és az ipari szféra közötti technológia-átadás erősítése révén megvalósítsa Tunéziának az Európai Kutatási Térségbe való integrációját.

2.2.   Demokrácia, jó kormányzás és emberi jogok

Az Unió és Tunézia továbbra is kiemelt fontosságot tulajdonít a demokratikus reformfolyamatnak, valamint a jó kormányzás és a jogállamiság előmozdításának, az emberi jogok tiszteletben tartásának, az alapvető szabadságoknak, valamint a civil társadalom szerepe és részvétele megerősítésének. A két fél továbbra is előmozdítja a politikai reformokat az alkotmány és a Tunézia által vállalt nemzetközi kötelezettségek hatékony végrehajtása révén.

A jó kormányzás és a jogállamiság tiszteletben tartása tekintetében különösen az alábbi szempontok élveznek prioritást:

—	a parlamenti intézmény megerősítése, valamint független intézmények létrehozása és hatékony működtetése;

—	az Alkotmánybíróság létrehozása;

—	a demokratikus, átlátható és független választási eljárás megszilárdítása;

—	a korrupció és a csalás elleni küzdelem, többek között a korrupció elleni küzdelem nemzeti hatóságának támogatása révén;

—	az igazságszolgáltatás reformja, beleértve a nemzetközi normákhoz és az Európa Tanács normáihoz való közelítését;

—	a közigazgatás reformjára és korszerűsítésére irányuló stratégia végrehajtása, beleértve a központi és helyi szintű szolgáltatások javítását, a tényeken alapuló döntéshozatal bevezetését, a közigazgatási eljárások egyszerűsítését, valamint a digitális közigazgatás kialakítását;

—

a decentralizációs folyamat támogatása, beleértve a helyi önkormányzatok kapacitásainak és költségvetéseinek erősítését, különösen a 2018. májusi önkormányzati választásokkal összefüggésben; továbbá a civil társadalmi szervezeteknek, azok szerepének és a döntéshozatali folyamathoz nyújtott hozzájárulásának megerősítése, valamint a polgároknak és különösen a fiataloknak a politikai életben és a döntéshozatali folyamatban való szerepvállalásának erősítése.

Az emberi jogok tiszteletben tartására és előmozdítására vonatkozó kötelezettségvállalás kiemelt szempontjai a következők:

—	az alkotmánnyal és a nemzetközi normákkal való jogharmonizációs eljárás lezárása, Tunézia együttműködése a multilaterális fórumokon, valamint az időszakos egyetemes helyzetértékelés keretében tett kötelezettségvállalások végrehajtása;

—

a megkülönbözetés minden formájával szembeni küzdelemben tett erőfeszítések, a kínzással szemben tett erőfeszítések (amelyek a Kínzás Elleni Bizottság keretében tett kötelezettségvállalásokat valósítják meg), valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévők védelme, valamint a nők, a gyermekek és a migránsok jogainak előmozdítása érdekében tett erőfeszítések támogatása;

—	a nők elleni erőszakkal szembeni küzdelem, a nemek közötti teljes egyenlőség garantálása, a nők szerepének minden területen, különösen a gazdasági és politikai szférában történő előmozdítása érdekében tett, úttörő jellegű tunéziai intézkedések támogatása;

—	a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának védelme;

—	a személyes adatok védelméhez való jog; valamint

—	az emberi jogok tiszteletben tartása a biztonság terén.

2.3.   A népek közeledése, mobilitás és migráció

A tunéziai és az európai társadalom közeledése az emberek, a társadalmak és a kultúrák közötti cserék erősítése révén, a kiemelt partnerség egyik lényeges pillére. Ez a mobilitási dimenzió különösen fontos az ifjúság számára létrehozott partnerség végrehajtása során. Ezen erőfeszítések sarokkövét fogja képezni Tunézia Horizont 2020 programhoz való társulásának, valamint a Kreatív Európa és az Erasmus+ programokban való részvételének hatékony megvalósítása.

A migráció összehangolt kezelése egyaránt politikai prioritás Tunézia és az Unió számára. A két fél elkötelezett a párbeszéd és az együttműködés intenzitásának erősítése iránt, elsősorban a mobilitási partnerség megvalósítása, az irreguláris migráció kiváltó okai elleni küzdelem erősítése, valamint a tunéziai menekültügyi rendszer létrehozásának támogatására való európai hajlandóság révén. A problémakör regionális dimenzióját is tükröző együttműködés az alábbiakra terjed majd ki:

—	a tunéziai nemzeti migrációs stratégia végrehajtása, amely kiterjed a menedékjogra és a nemzetközi védelemre is, beleértve a megfelelő jogi keret végrehajtását;

—	a visszafogadási és a vízumkönnyítési megállapodásokra vonatkozó tárgyalások lezárása;

—

a legális migráció megfelelő szabályozása azáltal, hogy a tagállamok hatáskörének tiszteletben tartása mellett javítják az uniós tagállamokkal folytatott koordinációt/együttműködést, többek között mobilitási kísérleti projektek végrehajtása és a migránsok befogadó országokba való integrációjának javítása révén;

—	a külföldön élő tunéziaiak mozgósításának támogatása az innovatív tunéziai ágazatokba való beruházások érdekében;

—

az irreguláris migráció megakadályozásának támogatása, különösen azáltal, hogy a fejlesztési stratégiákban jobban figyelembe veszik a migrációs kérdéseket; mindez az alábbiak révén is megvalósul: megerősített határigazgatás, és az irreguláris migráció kockázataival kapcsolatos tájékoztató kampányok;

—	a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelemre és azok megelőzésére irányuló tevékenységek támogatása, többek között a bűnszövetkezetek felderítése és büntetőeljárás alá vonása révén; valamint

—	a visszaküldés és a visszafogadás terén folytatott együttműködés megszilárdítása; többek között a visszatérő tunéziaiak tartós visszailleszkedésének támogatásával.

2.4.   Biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem

Az Unió és Tunézia olyan közös biztonsági kihívásokkal állnak szemben, amelyek a két fél összehangolt fellépését teszik szükségessé, és az Uniónak és Tunéziának a demokrácia és az emberi jogok közös értékeinek tiszteletben tartása mellett kell előlépéseket tenniük.

Tunézia a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemre vonatkozó, globális és több ágazatot érintő stratégiát szándékozik megvalósítani. Az alábbiak tartoznak a kiemelt együttműködési területek közé:

—	a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti stratégia megvalósítása, különösen a biztonsági és igazságügyi jogszabályok és intézmények megerősítésével és korszerűsítésével, az Alkotmányba foglalt demokratikus értékek tiszteletben tartása mellett;

—	a biztonsági ágazat reformját és korszerűsítését támogató program végrehajtásának felgyorsítása, beleértve a biztonsági erők elszámoltathatóságát, és a szóban forgó együttműködés elmélyítését az elért eredményekre támaszkodva;

—	a pénzmosás, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, beleértve a Pénzügyi Akció Munkacsoport keretében elfogadott cselekvési terv hatékony végrehajtását;

—	a radikalizáció megelőzésére irányuló átfogó politika kialakítása;

—	a külföldi harcosok visszatérése;

—	a terrorizmus áldozatainak támogatására és védelmére vonatkozó politika kialakítása;

—	a szervezett bűnözés, különösen a tűzfegyverek és a kábítószerek csempészete elleni küzdelem;

—	a nemzeti határbiztonsági stratégia végrehajtásának támogatása;

—	az Európai Unió illetékes ügynökségeivel folytatott együttműködés megerősítése; valamint

—	együttműködés a katasztrófakockázat-megelőzés és -kezelés terén.

Az Európai Unió ugyanakkor továbbra is teljes mértékben részt vesz a Tunézia fő partnerei közötti koordinációt biztosító G7 + 6 csoportban.

Emellett más partnerségi területek is kialakíthatók a biztonság/védelem terén.

3.   Miként szilárdítható meg az EU–Tunézia kiemelt partnerség

A két fél továbbra is nagy fontosságot tulajdonít a köztük lévő kapcsolatoknak, és ez a valamennyi kölcsönös érdekű kérdésre – így regionális és nemzetközi kérdésekre is – kiterjedő, széles körű politikai párbeszéd keretében megvalósuló, rendkívül intenzív politikai kapcsolattartásban és rendszeres látogatásokban ölt konkrét formát. E megbeszélések regionális dimenzióját meg kellene erősíteni. A két fél e tekintetben felhívja a figyelmet az Unió a Mediterrán Térségért keretében folytatott együttműködésük fontosságára. A két fél azon dolgozik, hogy a meglévő párbeszéd mellett magas szintű EU–Tunézia találkozókra kerüljön sor, és a tunéziai miniszterek vegyenek részt az Európai Unió Tanácsának tagjaival tartott bizonyos informális tematikus üléseken. A két fél ösztönzi az Európai Parlament és a Népképviselők Gyűlése közötti parlamenti együttműködést.

A társulási megállapodás szervei (társulási tanács, társulási bizottság és a technikai albizottságok) továbbra is a partnerség hatékony végrehajtását irányító kiemelt testületek maradnak. Az Unió és Tunézia vállalják munkájuk hatékonyságának és hozzáadott értékének erősítését, valamint lehetőség szerint a stratégiai prioritásoknak megfelelő szélesebb prioritású témák köré csoportosítását.

Tunézia az Unió egyetértésével javaslatot tett egy ütemtervre annak érdekében, hogy kézzelfoghatóbbá tegye a fentiekben felsorolt prioritásokat. Ez a nyilvános dokumentum az ország társadalmi-gazdasági fellendítéséhez szükséges legsürgősebb (jogalkotási, stratégiai és operatív) intézkedéseket foglalja össze. Ez az ütemterv rugalmas és operatív féléves nyomonkövetési mechanizmus.

A közös közlemény keretében az Unió vállalta, hogy jelentős mértékben növeli a Szomszédsági Támogatási Eszközből Tunéziának nyújtott pénzügyi támogatását. Az Unió és Tunézia együtt fog működni a meglévő pénzügyi lehetőségek maximális kihasználása érdekében, beleértve az új eszközöket, köztük az Unió külső beruházási tervét is, az uniós támogatások és a nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönök kiegészítő jellegének és multiplikátorhatásának érvényesítésével. A két fél elkötelezett a politikai és ágazati párbeszédek közötti szinergia fokozása és a pénzügyi együttműködés megvalósítása iránt. A tunéziai fél felelőssége mellett együtt fognak működni továbbá a nemzetközi pénzügyi partnerekkel és hitelezőkkel folytatott koordinációs mechanizmusok és párbeszéd megerősítése érdekében mind a prioritások meghatározása, mind pedig azok végrehajtása tekintetében.

Végezetül a két fél vállalja, hogy nagyobb láthatóságot biztosít az Unió és Tunézia közötti stratégiai kapcsolatnak, valamint jobban érvényesíti az együttműködésük előnyeit a Földközi-tenger két partján élő polgárok körében.

---

(1)  Ez a terv fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló új fejlesztési modellt támogat, és a következő öt prioritás mentén épül fel: i. jó kormányzás, közigazgatási reform, a korrupció elleni küzdelem, ii. alacsony költségű gazdaságból gazdasági csomóponttá válás, iii. humán fejlődés és társadalmi befogadás, iv. a régiók törekvéseinek megvalósítása, valamint v. környezetbarát gazdaság, a fenntartható fejlődés oszlopa.

(2)  Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Bizottság említett, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló közleménye (JOIN (2016)47 final, 2016. szeptember 29.) a következő öt prioritásra helyezi a hangsúlyt: i. a jó kormányzás előmozdítása és a közigazgatás reformja; ii. a civil társadalom szerepének megerősítése; iii. befektetés a jövőbe: munkahelyteremtés és a fenntartható gazdasági fejlődés elősegítése; iv. a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése; v. a biztonsági kihívással szembeni fellépésre szolgáló támogatás; vi. a migráció és a mobilitás szabályozásának javítására irányuló közös erőfeszítések.