(1)

Az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) harmonizált szabályokat állapít meg a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozóan, és célja a belső piac működésének javítása, az emberközpontú és megbízható mesterséges intelligencia elterjedésének előmozdítása az egészség, a biztonság és az alapvető jogok magas szintű védelmének biztosítása, valamint az innováció támogatása mellett. Az (EU) 2024/1689 rendelet 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba. Rendelkezéseinek alkalmazandóvá válása fokozatos, és 2027. augusztus 2-ig valamennyi szabály alkalmazandóvá válik.

(2)

Az (EU) 2024/1689 rendelet már alkalmazandó részeinek végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapul szolgálhatnak a még nem alkalmazandó részek végrehajtásához. Ebben az összefüggésben a vártnál nagyobb megfelelési terhet eredményez az, hogy késedelmet szenved a szabványok elkészítése – melyeknek műszaki megoldásokat kell nyújtaniuk a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói számára az említett rendeletben előírt kötelezettségeik teljesítésének biztosítása érdekében –, valamint az, hogy késlekedik az irányítási és megfelelőségértékelési keretek nemzeti szintű létrehozása. Emellett az érdekelt felekkel folytatott konzultációk rávilágítottak arra, hogy további intézkedésekre van szükség, amelyek megkönnyítik és egyértelművé teszik a végrehajtást és a megfelelést, anélkül, hogy csökkentenék az egészség, a biztonság és az alapvető jogok MI-vel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelmének azt a szintjét, melyet az (EU) 2024/1689 rendelet rendelkezései kívánnak elérni.

(3)

Az (EU) 2024/1689 rendelet célzott módosítására van szükség bizonyos végrehajtási kihívások kezelése érdekében, a vonatkozó szabályok eredményes, egyszerű és egységes alkalmazása céljából.

(4)

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos innovációnak a magán- és a közszférában való lehetővé tétele érdekében fontos, hogy a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai biztosítsák, hogy az ágazati és nemzeti jogszabályok felügyelete, érvényesítése és nyomon követése ne eredményezzen átfedéseket, következetlen értelmezéseket vagy eltérő végrehajtást.

(5)

Az (EU) 2024/1689 rendelet horizontális szabályokat állapít meg az MI-rendszerekre vonatkozóan annak érdekében, hogy biztosítsa a közérdek következetes és magas szintű védelmét az egészség, a biztonság, valamint az alapvető jogok tekintetében. A 6. cikk (1) bekezdésében említett nagy kockázatú MI-rendszerek tekintetében az említett rendeletet az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályokkal együtt kell alkalmazni. Bizonyos esetekben az ilyen uniós harmonizációs jogszabályok olyan követelményeket állapíthatnak meg, amelyek az érintett közérdekek védelmét ugyanolyan vagy magasabb szinten biztosítják, mint az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott konkrét követelmények vagy kötelezettségek. Ebben az esetben lehetővé kell tenni az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott konkrét követelmények vagy kötelezettségek alkalmazásának korlátozását a megfelelés megkönnyítése, az adminisztratív terhek és a párhuzamosságok minimalizálása érdekében, megőrizve ugyanakkor az említett rendelet által biztosított védelem szintjét. Az ilyen korlátozást akkor és annyiban kell lehetővé tenni, ha és amennyiben az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok olyan követelményeket állapítanak meg, amelyek az egészség, a biztonság vagy az alapvető jogok tekintetében az érintett követelménnyel vagy kötelezettséggel egyenértékű szintű védelmet biztosítanak. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet kiegészítése céljából az ilyen esetek azonosítása és az érintett termékek, a korlátozható követelmények vagy kötelezettségek, valamint a korlátozások feltételeinek és hatályának meghatározása révén, biztosítva, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet által biztosított védelem szintje ne csökkenjen.

(6)

A legtöbb uniós vállalkozás kis- és középvállalkozás, amelyek többsége mikro- és kisvállalkozás. A mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) fogalommeghatározásán túlnőtt vállalkozások – nevezetesen a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok – alapvető szerepet játszanak az Unió gazdaságában. A kkv-khoz képest a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokat általában gyorsabb növekedési ütem, valamint intenzívebb innováció és digitalizáció jellemzi. Azonban e vállalkozások az adminisztratív terhek tekintetében a kkv-k kihívásaihoz hasonló kihívásokkal szembesülnek, ami az (EU) 2024/1689 rendelet végrehajtása tekintetében szükségessé teszi az arányosságot és a célzott támogatást. A vállalkozások kkv-król kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra való zökkenőmentes átállásának lehetővé tétele érdekében fontos koherens módon kezelni azt a hatást, amelyet a szabályozás gyakorolhat e vállalkozások tevékenységére akkor, ha e vállalkozások kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokká válnak, és a nagyvállalatokra alkalmazandó szabályokkal szembesülnek. Az (EU) 2024/1689 rendelet számos intézkedést ír elő a kis méretű gazdasági szereplőkre vonatkozóan, melyek hatályát adott esetben ki kell terjeszteni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, megőrizve ugyanakkor az (EU) 2024/1689 rendelet által biztosított védelem átfogó célkitűzéseit és szintjét. A kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok esetében alkalmazott, az (EU) 2024/1689 rendeletben szereplő elbánás egyértelművé tétele érdekében fogalommeghatározásokat szükséges beilleszteni a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra vonatkozóan, amelyeknek meg kell felelniük a 2003/361/EK (6) bizottsági ajánlás mellékletében, illetve az (EU) 2025/1099 (7) bizottsági ajánlás mellékletében meghatározott fogalommeghatározásnak.

(7)

A „biztonsági alkotórész” fogalma alapvető fontosságú bizonyos MI-rendszereknek az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti nagy kockázatúként való besorolása szempontjából. Ezért a fogalomnak arra kell irányulnia, hogy csak azokra az MI-rendszerekre terjedjen ki, amelyek káros hatással lehetnek a személyek egészségére és biztonságára, illetve a vagyontárgyak biztonságára, összhangban az említett rendelet kockázatalapú megközelítésével. Az (EU) 2024/1689 rendelet 3. cikkének 14. pontjában szereplő fogalommeghatározás nem biztosítja a szükséges egyértelműséget ahhoz, hogy az MI-rendszerek szolgáltatói meghatározhassák, hogy egy MI-rendszer biztonsági alkotórésznek minősül-e, és ennek következtében fennáll annak a kockázata, hogy az MI-rendszerekre vonatkozó magas kockázati besorolás kiterjed az említett rendelet kockázatalapú megközelítése által indokoltnál szélesebb körre. Ezért az említett fogalommeghatározást módosítani kell. Először is szükséges tisztázni a „biztonsági funkció” fogalmát. A biztonsági funkciónak a rendszer rendeltetésének kell lennie, amelyet a rendszer szolgáltatója határoz meg. Az MI-rendszer akkor tölt be biztonsági funkciót, ha a szolgáltató által meghatározott rendeltetése a személyek egészségét és biztonságát, illetve a vagyontárgyak biztonságát érintő kockázatok megelőzése vagy csökkentése. Nem tartoznak ide különösen azok az MI-rendszerek, amelyek kizárólag a felhasználók segítéséhez, a teljesítményoptimalizáláshoz, a szolgáltatás hatékonyságához, az automatizáláshoz, a kényelemhez vagy a biztonsággal nem kapcsolatos szempontok minőség-ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatok ellátására szolgálnak. Önmagában az a tény, hogy valamely MI-rendszer uniós harmonizációs jogszabály hatálya alá tartozó termékbe van beépítve vagy azon belül működik, nem jelenti azt, hogy biztonsági funkciót tölt be.

(8)

Az (EU) 2024/1689 rendelet 4. cikke jelenleg arra kötelezi az MI-rendszerek valamennyi szolgáltatóját és alkalmazóját, hogy biztosítsák személyzetük MI-jártasságát. Az MI-jártasságnak az oktatás és képzés, majd az egész életen át tartó tanulás keretében történő fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a szolgáltatók, az alkalmazók és más érintett személyek rendelkezzenek azokkal a készségekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak az MI-rendszerek bevezetésével kapcsolatban. Az érdekelt felek által megosztott tapasztalatok azonban rámutatnak, hogy az MI-jártasság megfelelő szintjének biztosítására irányuló szigorú kötelezettségek előírása nem megfelelő a szolgáltatók és az alkalmazók valamennyi típusa számára az MI-jártasság előmozdítása tekintetében. Emellett az adatok azt mutatják, hogy az ilyen kötelezettségek előírása további megfelelési terhet jelent, különösen a kisebb vállalkozások számára, holott az MI-jártasságnak stratégiai prioritásnak kell lennie, mégpedig a szabályozási kötelezettségektől és az esetleges szankcióktól függetlenül. Ezen információk fényében az (EU) 2024/1689 rendelet 4. cikkét módosítani kell annak érdekében, hogy az előírja a szolgáltatók és az alkalmazók számára, hogy hozzanak intézkedéseket személyzetük és a nevükben az MI-rendszerek működtetésével és használatával foglalkozó más személyek megfelelő szintű MI-jártasságának fejlesztése érdekében. A Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell és elő kell segíteniük az MI-rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak erőfeszítéseit, többek között képzési lehetőségek kínálása, illetve információs erőforrások biztosítása révén, valamint lehetővé téve a bevált gyakorlatok és más kezdeményezések cseréjét. E kötelezettség teljesítése során a Bizottság és a tagállamok figyelembe vehetik az európai kompetenciakereteket, így például az Állampolgári Digitális Kompetenciakeretet (DigComp) és az alap- és középfokú oktatás MI-jártassági keretrendszerét. A Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Testületnek (a továbbiakban: a Testület) támogatnia kell a Bizottságot és a tagállamokat olyan ajánlások elfogadásával, amelyek meghatározzák a kötelezettségeik teljesítéséhez elérendő közös célkitűzéseket annak érdekében, hogy teljesítsék kötelezettségüket és biztosítsák a Bizottság és a tagállamok közötti rendszeres információcserét a témában, míg a Mesterséges Intelligencia Alkalmazásával Foglalkozó Szövetség (Apply AI Alliance) a szélesebb közösséggel folytatott megbeszéléseket teszi lehetővé.

(9)

A torzítás észlelése és korrekciója jelentős közérdeknek minősül, mivel védi a természetes személyeket a torzítás káros hatásaival, többek között a megkülönböztetéssel szemben. E célból az (EU) 2024/1689 rendelet olyan jogalapot biztosít, amely bizonyos kivételes esetekben és szigorú biztosítékok mellett engedélyezi a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói számára a személyes adatok különleges kategóriáinak kezelését. Ez a jogalap az említett szolgáltatók azon kötelezettségéhez kapcsolódik, hogy a személyek egészségét és biztonságát valószínűleg befolyásoló, az alapvető jogokra negatív hatást gyakorló vagy az uniós jog által tiltott megkülönböztetéshez vezető torzítások felderítésére, megelőzésére és korrekciójára vonatkozó gyakorlatokat állapítsanak meg. Mindazonáltal a valószínűleg ilyen hatásokkal járó torzítások a nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazóinak intézkedéseiből is eredhetnek. Ezenkívül ilyen torzítások más MI-rendszerek vagy MI-modellek esetében is felmerülhetnek. Például a különböző típusú nyilvános engedélyek vagy nyilvános felhasználási engedélyek iránti kérelmek értékeléséhez használt jogosultsági vagy kockázatértékelési eszközök torzítása korlátozhatja a jogokat, vagy ténylegesen akadályozhatja bizonyos csoportok közszolgáltatásokhoz való hozzáférését. Ennek megfelelően jelentős közérdek fűződik ahhoz, hogy kivételesen és amennyiben feltétlenül szükséges, lehetővé váljon más MI-rendszerek és MI-modellek szolgáltatói és alkalmazói, valamint a nagy kockázatú MI-rendszerek alkalmazói számára a személyes adatok különleges kategóriáinak a torzítás észlelése és korrekciója céljából történő kezelése. Ezért az (EU) 2024/1689 rendelet alapján létrehozott jogalapot ki kell terjeszteni ezekre a szolgáltatókra és alkalmazókra. Erre a jogalapra az említett rendelet meglévő 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban alkalmazandó azonos korlátozásoknak, feltételeknek és biztosítékoknak kell vonatkozniuk, ezáltal biztosítva az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 9. cikke (2) bekezdése g) pontjának, az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) 10. cikke (2) bekezdése g) pontjának és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) 10. cikke a) pontjának való megfelelést. Továbbá annak érdekében, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói jogszerűen végezhessenek a torzítások észlelésére és korrekciójára irányuló tevékenységeket a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó követelményeknek – többek között az (EU) 2024/1689 rendelet 10. cikke (2) bekezdése f) és g) pontjának – való megfelelés előkészítése céljából, az (EU) 2024/1689 rendelet 4a. cikkével létrehozott jogalapot az említett rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kell alkalmazni.

(10)

Az (EU) 2024/1689 rendelet 5. cikke tiltja az MI-rendszerek bizonyos olyan gyakorlatait, amelyek különösen károsak és visszaélésszerűek, ellentmondanak bizonyos uniós értékeknek, és sértenek bizonyos alapvető jogokat. Az 5. cikket folyamatosan felül kell vizsgálni, az említett rendelet 112. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint. Az említett rendelet elfogadása óta bekövetkezett technológiai és társadalmi fejlemények fényében, beleértve a beleegyezés nélküli intim képeket, videókat, audio- és hasonló anyagokat (a továbbiakban: beleegyezés nélküli intim anyagok) és a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat generáló MI-rendszerek bevezetését és széles körű használatát, módosítani kell az említett rendelet 5. cikkét.

(11)

A beleegyezés nélküli intim anyagok szexuális erőszakot és visszaélést jelentenek az egyének, különösen a nők ellen. Az ilyen anyagokat generáló vagy manipuláló MI-rendszerek súlyos kockázatot jelentenek az egészségre, a biztonságra, valamint az alapvető jogokra, többek között az áldozatok emberi méltóságára, személyes autonómiájára, integritására és magánéletére nézve, potenciálisan súlyos és tartós pszichológiai, valamint egyéb ártalmakkal, továbbá lehetővé teszik a széles körű visszaélést. Az ilyen technológiák – amelyeket gyakran „vetkőztető” alkalmazásoknak neveznek – elterjedése miatt sürgősen, kifejezett szabályozási tilalomra van szükség. A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok, beleértve a részben vagy egészben szintetikus anyagokat is, súlyos fenyegetést jelentenek a gyermekek biztonságára és alapvető jogaira nézve. Az ilyen anyagokat generáló vagy manipuláló MI-rendszerek súlyos kockázatot jelentenek az emberi méltóságra és a gyermekek jogaira nézve, és fennáll annak a kockázata, hogy normalizálják, felerősítik és állandósítják a gyermekek elleni szexuális erőszakot. Ennek megfelelően módosítani kell az (EU) 2024/1689 rendelet 5. cikkét egyrészt a nők, a gyermekek, más egyének és a társadalom súlyosan káros gyakorlatokkal szembeni védelme érdekében, ezáltal törekedve az említett rendelet célkitűzéseinek megvalósítására, másrészt azért, hogy egyértelművé tegyék a szolgáltatók és az alkalmazók számára kötelezettségeik hatályát, ezáltal kezelve a végrehajtási kihívásokat.

(12)

Egyértelműen meg kell határozni a tilalom hatályát, beleértve különösen a szolgáltatók és az alkalmazók kötelezettségeinek mértékét. Ez a tilalom nem akadályozhatja meg a szolgáltatókat abban, hogy fejlesszék az MI-rendszerek képek, videók, hanganyagok vagy hasonló anyagok generálására vagy manipulálására szolgáló műszaki képességeit. A szolgáltatók tekintetében a tilalomnak két esetben kell beleegyezés nélküli intim anyagokat vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat generáló vagy manipuláló MI-rendszerek forgalomba hozatalára vagy üzembe helyezésére korlátozódnia. Először is a tilalomnak ki kell terjednie az ilyen anyagok generálására vagy manipulálására szolgáló rendszerekre. Másodszor, ki kell terjednie azokra a rendszerekre, ahol az ilyen generálás vagy manipulálás észszerűen előrelátható és reprodukálható eredmény, és nem állnak rendelkezésre észszerű és megfelelő műszaki biztonsági intézkedések és egyéb biztosítékok – figyelembe véve az észszerűen előrelátható rendellenes használatot –, hogy megbízhatóan megelőzzék és szükség esetén orvosolják ezt az eredményt, valamint az észlelt vagy bejelentett rendellenes használatot, beleértve az ilyen intézkedések kijátszását is. Az ilyen anyagok generálásának megakadályozását célzó technikai intézkedések és egyéb biztosítékok magukban foglalhatják az adattisztítást, az elutasítási képzést, a biztonságos promptok tervezését és a kimeneti ellenőrzéseket, a futásidejű prompt-biztosítékokat, a tartalom osztályozására és szűrésére szolgáló mechanizmusokat, a használati korlátozásokat, a visszaélések felismerésére szolgáló mechanizmusokat, valamint az értesítési és intézkedési mechanizmusokat. Az ilyen megelőző intézkedéseknek észszerűnek kell lenniük az adott MI-rendszer tekintetében, és azok megfelelőnek tekinthetők, ha igazodnak a legkorszerűbb intézkedésekhez, és minden egyes konkrét esetben bizonyíthatóan megelőzik vagy kellően csökkentik az ilyen anyagok generálásának vagy manipulálásának valószínűségét, figyelembe véve az ismert és észszerűen előrelátható rendellenes használatot, beleértve a megelőző intézkedések jelentős műszaki módosítás nélküli, észszerűen előrelátható kijátszását is. Azon szolgáltatók esetében, amelyek – például platformon vagy webes interfészen keresztül – továbbra is tényleges ellenőrzést gyakorolnak az MI-rendszerek felett, ez magában foglalhatja a visszaélésekkel kapcsolatos esetek nyomon követésére és bejelentésére szolgáló módszereket, a magánélet védelmére és az adatvédelemre vonatkozó uniós joggal teljes összhangban. A megelőző intézkedések vagy egyéb biztosítékok észlelt vagy bejelentett kijátszása esetén megfelelő korrekciós intézkedéseket kell hozni, feltéve, hogy az ilyen intézkedések észszerűek, figyelembe véve a konkrét MI-rendszert, beleértve annak kibocsátási és forgalmazási stratégiáját (így például a nyílt forráskódú kibocsátásokat). Az alkalmazók tekintetében az MI-rendszer használatát csak akkor kell megtiltani, ha az alkalmazó valamely MI-rendszert beleegyezés nélküli intim anyagok vagy gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok generálásának vagy manipulálásának céljából használja. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az alkalmazó olyan forgalomba hozott vagy üzembe helyezett MI-rendszereket használ vagy azokkal visszaél, amelyek nem rendelkeznek észszerű és megfelelő megelőző intézkedésekkel, vagy amikor az alkalmazó megkerüli a megelőző intézkedéseket vagy e célból olyan jogszerű MI-rendszereket használ, amelyek nem ilyen anyagok generálására vagy manipulálására rendeltettek. A használat tilalma ezért nem terjed ki az MI-rendszerek jogszerű célokra történő használatára, így például a beleegyezés nélküli intim anyagoktól vagy a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagoktól eltérő anyagok generálására vagy manipulálására, még azokban az esetekben sem, amikor az MI-rendszer nem rendelkezik olyan észszerű és megfelelő biztosítékokkal, amelyeket a szolgáltatónak be kellett volna vezetnie, és nem terjed ki az ilyen tartalmak véletlen generálására vagy manipulálására sem. A beleegyezés nélküli intim anyagokra vonatkozó tilalom tekintetében – amennyiben az MI-rendszer célja az e tilalom hatálya alá tartozó anyagok generálása vagy manipulálása –, az intézkedéseknek és egyéb biztosítékoknak megfelelő eszközöket kell tartalmazniuk az olyan MI-rendszer forgalmazásához, amelyek célja, hogy az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően megbízható módon lehessen beszerezni és igazolni az ábrázolt személy beleegyezését az ilyen generálás vagy manipulálás tekintetében. A beleegyezés nélküli intim anyagokra vonatkozó tilalmat az intim testrészek, nevezetesen a nemi szervek, a szeméremtájék, a végbélnyílás, a fedetlen fenék vagy a fedetlen női mell, mellbimbó vagy bimbóudvar valósághű ábrázolására, vagy kifejezetten szexuális tevékenységre kell korlátozni. Ez a „valósághű ábrázolás” a személy arcának, hangjának vagy testének hiteles, valósághű módon történő ábrázolására vonatkozik, függetlenül attól, hogy az említett ábrázolás kontextusa mennyire valósághű, illetve attól, hogy az teljes mértékben megfelel-e az ábrázolt személy tényleges hangjának vagy megjelenésének. Ezzel szemben kizárja valamely személy testének rajzfilmszerű vagy fizikailag lehetetlen ábrázolását. A beleegyezés nélküli intim anyagok tilalma nem érinti más típusú aktanyagok generálását vagy manipulálását, így például az olyan anyagokat, amelyek nem ábrázolnak azonosítható természetes személyeket; a valósághű, részleges meztelenséget ábrázoló alkotásokat, amelyek nem fedik fel az intim testrészeket és nem ábrázolnak kifejezetten szexuális tevékenységeket; vagy a nem valósághű művészi aktábrázolásokat, amelyek nem ábrázolnak valósághűen azonosítható természetes személyeket kifejezetten szexuális tevékenység közben, illetve nem ábrázolják intim testrészeiket. Nem terjed ki továbbá azokra a generatív MI-alkalmazásokra sem, amelyekben az intim testrészek nem láthatók, vagy amennyiben láthatók, azok megjelenése az ábrázolt személy szabadon megadott, konkrét, tájékoztatáson alapuló, egyértelmű és kifejezett hozzájárulásán alapul (például ruhapróbáló alkalmazások és orvosi alkalmazások, mint például az orvosi anatómiai szimulációk és a mammográfiák); ez a tilalom nem zárja ki az azonosítható személy intim testrészeinek meztelen ábrázolásait generáló vagy manipuláló MI-rendszerek kivételes használatát az alapvető jogokra vonatkozó joggal – ideértve az adatvédelmi jogot és az alkalmazandó orvosi jogot is – összhangban, orvosi szakemberek által végzett orvosi diagnózis és kezelés céljából, amennyiben az érintett személy nem képes hozzájárulását adni (például vészhelyzetben). Végezetül a beleegyezés nélküli intim anyagok „manipulálásának” tilalma nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor már létező intim anyagot oly módon manipulálnak, hogy az nem növeli az ábrázolt intim testrészek láthatóságát, vagy nem változtatja meg az ábrázolt, kifejezetten szexuális tevékenységek jellegét, mint például egy már létező, intim testrészeket ábrázoló kép vagy kifejezetten szexuális tevékenységeket bemutató videó egyszerű javítása, így például a háttér megváltoztatása, szöveges felirat hozzáadása, illetve a kontraszt vagy a fényerő növelése. Ezzel szemben e tilalom hatálya alá tartozik minden olyan anyagmanipuláció, beleértve az intim testrészeket vagy kifejezetten szexuális tevékenységet ábrázoló anyagokat is, amely növeli az ábrázolt intim testrészek láthatóságának szintjét, vagy megváltoztatja az ábrázolt, kifejezetten szexuális tevékenységek jellegét.

(13)

A gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok tilalma nem akadályozhatja meg olyan MI-rendszerek forgalomba hozatalát, üzembe helyezését vagy használatát, amelyek esetében a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 5. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint a nemzeti jog értelmében a „jogellenességet kizáró okon alapuló” védekezés alkalmazandó. Ez magában foglalja a nemzeti jogi hatáskörök alapján végzett tevékenységeket, így például a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagoknak a hatóságok általi jogszerű generálását vagy manipulálását büntetőeljárás lefolytatása vagy bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából, valamint az MI-rendszer jogszerű használatát red teaming vizsgálatokkal és értékelési tevékenységekkel összefüggésben annak értékelése céljából, hogy a rendszer megfelel-e az e rendeletben meghatározott tilalomnak.

(14)

Ezek a tilalmak a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságába, valamint a vállalkozás szabadságába való indokolt beavatkozásnak minősülnek. Általános érdekű célkitűzéseket követnek, és védik mások jogait és szabadságait, többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 1. cikkében, 3. cikkének (1) bekezdésében, valamint 4., 7., 8., 21., 23. és 24. cikkében meghatározottakat is. Az említett tilalmak szűk körre korlátozódnak. Intim anyagok esetében ezek azonosítható természetes személyek valósághű ábrázolására, valamint azokra az esetekre korlátozódnak, amikor az MI-rendszert a meztelenség vagy a szexuális jelleg fokozására használják; és kizárják a személy beleegyezésével történő generálást vagy manipulációt. Ezenkívül arra korlátozódnak, hogy előírják a szolgáltatók számára, hogy „észszerű és megfelelő” intézkedéseket és biztosítékokat hajtsanak végre olyan rendszerek esetében, amelyek rendeltetése nem a tiltott anyagok generálása vagy manipulálása. Emellett összhangban vannak a meglévő uniós joggal, többek között a 2011/93/EU irányelvvel és az (EU) 2024/1385 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel. (12) A beavatkozások tiszteletben tartják a Charta 11. és 16. cikkének lényegét, jogszabályban vannak előírva, és arányosak.

(15)

Az e tilalmak hatálya alá tartozó magatartás más jogszabályokat is sérthet, beleértve a büntetőjogot is. A tilalmak nem zárják ki az ilyen jogszabályok szerinti büntetőeljárást. Amennyiben azonban a tilalmak megsértése az (EU) 2024/1689 rendelet 99. cikkének (1) bekezdése alapján meghatározható büntetőjogi jellegű szankciók kiszabását eredményezheti, és amennyiben ugyanazt a magatartást a büntetőjog – többek között a 2011/93/EU és az (EU) 2024/1385 irányelv hatálya alá tartozó büntetőjog – szankcionálja, a tagállamoknak a Chartával összhangban biztosítaniuk kell a ne bis in idem elvének tiszteletben tartását.

(16)

A tilalmak nem érintik a nemzeti jogszabályok alapján az egyének számára az alapvető jogaik – többek között a róluk alkotott képhez, a magánélethez és az emberi méltósághoz való joguk – védelme érdekében rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

(17)

A következetesség biztosítása, az átfedések elkerülése és a bejelentett szervezetek (EU) 2024/1689 rendelet szerinti kijelölési eljárásával kapcsolatos adminisztratív terhek minimalizálása érdekében – az ellenőrzés azonos szintjének fenntartása mellett – egyetlen kérelemnek és egységes értékelési eljárásnak kell rendelkezésre állnia az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok, így például az (EU) 2017/745 (13) és az (EU) 2017/746 (14) európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kijelölt új megfelelőségértékelő szervezetek és bejelentett szervezetek számára, amennyiben az említett uniós harmonizációs jogszabályok alapján ilyen kérelmet és eljárást hoztak létre. Az egyetlen kérelem és az egységes értékelési eljárás célja az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti kijelölésükre irányuló eljárás megkönnyítése, támogatása és felgyorsítása, biztosítva ugyanakkor az említett rendelettel és az annak I. melléklete A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályokkal összhangban a bejelentett szervezetekre alkalmazandó követelményeknek való megfelelést. Az egységes értékelési eljárást az érintett hatóságok feladatait és felelősségi körét figyelembe véve kell lefolytatni. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy az I. melléklet A. szakaszában felsorolt, egynél több uniós harmonizációs jogszabály alapján kijelölt megfelelőségértékelő szervezetnek csak egyszer kell kérelmeznie az e rendelet alapján történő kijelölését.

(18)

Az (EU) 2024/1689 rendelet zökkenőmentes alkalmazásának és következetességének biztosítása érdekében az említett rendeletet módosítani kell. Az (EU) 2024/1689 rendelet 43. cikke (3) bekezdésének első albekezdését technikailag helyesbíteni kell annak érdekében, hogy a megfelelőségértékelési követelmények összhangba kerüljenek a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak az említett rendelet 16. cikkében foglalt követelményeivel. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy amennyiben egy nagy kockázatú MI-rendszer szolgáltatója az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok szerinti megfelelőségértékelési eljárás hatálya alá tartozik, és a megfelelőségértékelés kiterjed az említett rendelet minőségirányítási rendszerének és az említett uniós harmonizációs jogszabályoknak való megfelelésre, a szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy az említett rendelet szerinti minőségirányítási rendszerekkel kapcsolatos szempontokat az említett uniós harmonizációs jogszabályok szerinti minőségirányítási rendszerek részévé tegye, összhangban az (EU) 2024/1689 rendelet 17. cikkének (3) bekezdésével. Az említett rendelet 43. cikke (3) bekezdésének második albekezdését módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok alapján bejelentett azon bejelentett szervezeteknek, amelyeknek célja az említett rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek értékelése, hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy bizonyos feltételek mellett 2026. július 27-től számított 18 hónapig értékeljék a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségét. Ez a módosítás nem érinti az (EU) 2024/1689 rendelet 28. cikkét, így az említett rendelet alapján kijelölést és bejelentést kívánó megfelelőségértékelő szervezetek e 18 hónap alatt és azt követően bármikor kérelmet nyújthatnak be. Emellett az (EU) 2024/1689 rendeletet módosítani kell annak egyértelművé tétele érdekében, hogy amennyiben egy nagy kockázatú MI-rendszer egyszerre tartozik az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá és az említett rendelet III. mellékletében felsorolt felhasználási esetek valamelyikébe, a szolgáltatónak az említett vonatkozó harmonizációs jogszabályokban előírtak szerint kell követnie a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárást.

(19)

Az (EU) 2024/1689 rendelet és az (EU) 2024/2847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) kiegészítik egymást, így biztosítva a digitális elemeket tartalmazó termékek biztonságát és kiberbiztonságát. Az (EU) 2024/2847 rendelet 12. cikke kimondja, hogy amennyiben a nagy kockázatú MI-rendszerek és a gyártók által bevezetett eljárások teljesítik az (EU) 2024/2847 rendeletben meghatározott alapvető kiberbiztonsági követelményeket, úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek az (EU) 2024/1689 rendelet 15. cikkében meghatározott kiberbiztonsági követelményeknek, amennyiben e követelményekre kiterjed az (EU) 2024/2847 rendelet alapján kiadott EU-megfelelőségi nyilatkozat vagy annak részei. Az (EU) 2024/1689 rendelet és az (EU) 2024/2847 rendelet közötti kölcsönhatás láthatóságának javítása érdekében az (EU) 2024/2847 rendelet 12. cikkében foglalt szabálynak az (EU) 2024/1689 rendeletben is tükröződnie kell. Ez nem érintheti a két eszköz közötti kölcsönhatást.

(20)

Az (EU) 2024/1689 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban az MI-rendszerek akkor minősülnek nagy kockázatúnak, ha az említett rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termék alkotóelemét képező MI-rendszer biztonsági alkotórész, és az adott termék harmadik fél által végzett megfelelőségértékelést igényel. Az a követelmény azonban, hogy az ilyen termékek esetében harmadik fél által végzett megfelelőségértékelés szükséges, nem befolyásolja a gyártó döntését az ilyen termékek megfelelőségértékelési eljárásának megválasztását illetően. Amennyiben az I. melléklet A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok lehetővé teszik, hogy a megfelelőségértékelési eljárások közül a harmonizált szabványokon alapuló eljárást válasszák, ez a lehetőség azokra a termékekre is vonatkozik, amelyekbe magas kockázatú MI-rendszer van beágyazva. Az (EU) 2024/1689 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy előírja azon termékek esetében, amelyekbe nagy kockázatú MI-rendszert ágyaztak be, hogy azokat egy bejelentett szervezet bevonásával automatikusan harmadik fél általi megfelelőségértékelésnek vessék alá. Amennyiben az uniós harmonizációs jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget, a nagy kockázatú MI-rendszert tartalmazó termék szolgáltatója megfelelőségértékelési eljárásként továbbra is támaszkodhat harmonizált szabványokra az uniós harmonizációs jogszabályok és az (EU) 2024/1689 rendelet követelményeinek való megfelelés érdekében.

(21)

A versenyképesség és az innováció fokozása érdekében alapvető fontosságú azon gazdasági szereplők támogatása, amelyeknek egyidejűleg meg kell felelniük az (EU) 2024/1689 rendelet III. fejezetének 2. és 3. szakaszában meghatározott, vonatkozó követelményeknek vagy kötelezettségeknek, valamint az említett rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek. Az ilyen gazdasági szereplők szabályozási megfelelési folyamatainak támogatása és egyszerűsítése érdekében a Bizottságnak indokolatlan késedelem nélkül fel kell kérnie az európai szabványügyi szervezeteket, hogy dolgozzanak ki szabvány jellegű dokumentumokat, beleértve adott esetben a harmonizált szabványokat is. Az említett szabvány jellegű dokumentumoknak az (EU) 2024/1689 rendelet követelményeinek vagy kötelezettségeinek való megfelelés vélelmét megalapozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált szabványokon, valamint az említett rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott, vonatkozó követelményeknek vagy kötelezettségeknek való megfelelés vélelmét megalapozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett releváns harmonizált szabványokon kell alapulniuk. Az ilyen szabvány jellegű dokumentumoknak hozzá kell járulniuk a jogbizonytalanság csökkentéséhez, a megfelelőségértékelési tevékenységek, a tesztelési, dokumentációs és jelentéstételi kötelezettségek szükségtelen megkettőzésének elkerüléséhez, valamint a megfelelési költségek csökkentéséhez, különösen a kis- és középvállalkozások és az induló innovatív vállalkozások esetében. Az ilyen jellegű dokumentumok időben történő kidolgozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdasági szereplők gyakorlati és megbízható műszaki megoldásokat kapjanak, erősödjön a jogbiztonság, és könnyebbé váljon az MI-rendszerek e rendelettel és az említett rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályokkal összhangban történő forgalomba hozatala, üzembe helyezése és használata.

(22)

A megfelelés egyszerűsítése és a kapcsolódó költségek csökkentése érdekében az (EU) 2024/1689 rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett MI-rendszereknek az említett rendelet 49. cikkének (2) bekezdése alapján az uniós adatbázisban való nyilvántartásba vételét egyszerűsíteni kell az említett rendelet VIII. mellékletében előírt tartalom észszerűsítésével. Bár a hatékony piacfelügyelet és a nyilvános elszámoltathatóság szempontjából továbbra is alapvető fontosságú, hogy az ilyen MI-rendszereket nyilvántartásba vegyék az uniós adatbázisban, a nyilvántartásba vételi követelményeket egyszerűsíteni kell és arányosabbá kell tenni. Ez az egyszerűsítés jobb egyensúlyt teremtene anélkül, hogy aláásná az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott védelmet. Az ilyen MI-rendszerek bizonyos feltételek mellett nem minősülnek nagy kockázatúnak, amennyiben nem jelentenek jelentős kockázatot a személyek egészségére, biztonságára vagy alapvető jogaira nézve. Továbbá azon szolgáltatónak, amely az (EU) 2024/1689 rendelet 6. cikkének (3) bekezdését alkalmazza, az említett MI-rendszer forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt dokumentálnia kell értékelését. Az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy kérjék az említett értékelést.

(23)

Az (EU) 2024/1689 rendelet 57., 58. és 60. cikkét módosítani kell az MI szabályozói tesztkörnyezetekkel kapcsolatos további uniós szintű együttműködés megerősítése, az MI szabályozói tesztkörnyezetek irányítása egyértelműségének és következetességének előmozdítása, valamint az MI szabályozói tesztkörnyezeteken kívüli valós körülmények közötti tesztelés hatályának az említett rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerekre való kiterjesztése érdekében. Különösen annak érdekében, hogy adott esetben egyszerűsíteni lehessen az eljárásokat az MI szabályozói tesztkörnyezetekben felügyelt olyan projektek esetében, amelyek valós körülmények közötti tesztelést is magukban foglalnak, a valós körülmények közötti tesztelésre vonatkozó tervet integrálni kell a szolgáltatók vagy leendő szolgáltatók és az illetékes hatóság által elfogadott, tesztkörnyezetre vonatkozó tervbe.

(24)

Emellett helyénvaló lehetővé tenni a Mesterséges Intelligenciával Foglalkozó Európai Hivatal (MI-hivatal) számára, hogy uniós szintű MI szabályozói tesztkörnyezetet hozzon létre az (EU) 2024/1689 rendelet 75. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó MI-rendszerekre vonatkozóan. A koherencia, a jogbiztonság és a felügyeleti feladatok uniós és nemzeti szintek közötti hatékony elosztásának biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni az uniós szintű MI szabályozói tesztkörnyezet hatályát az említett rendelet alapján létrehozott nemzeti MI szabályozói tesztkörnyezetekkel való átfedések elkerülése érdekében. Az innováció előmozdítása és az MI elterjedésének megkönnyítése érdekében a kkv-k, köztük az induló innovatív vállalkozások és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára elsőbbségi hozzáférést kell biztosítani az MI-hivatal által létrehozott, MI szabályozói tesztkörnyezetekhez.

(25)

A hatékony működésük biztosítása érdekében továbbá egyértelművé kell tenni a releváns illetékes hatóságok közötti, az MI szabályozói tesztkörnyezet működtetése terén folytatott együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket. Ezért a Bizottság arra vonatkozó felhatalmazását, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza az MI szabályozói tesztkörnyezetek létrehozására, fejlesztésére, végrehajtására, működtetésére és felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat, ki kell terjeszteni az ilyen tesztkörnyezetek irányítási szempontjaira is. Emellett, amennyiben az MI szabályozói tesztkörnyezetek olyan innovatív MI-rendszereket foglalnak magukban, amelyek személyes adatokat kezelnek, vagy más módon az adatokhoz való hozzáférést biztosító vagy támogató más nemzeti hatóságok vagy illetékes hatóságok felügyeleti hatáskörébe tartoznak, a releváns illetékes felügyeleti hatóságokat be kell vonni az MI szabályozói tesztkörnyezet működésébe, valamint feladataik és hatásköreik mértékéig be kell vonni őket e szempontok felügyeletébe.

(26)

Az innováció előmozdítása érdekében helyénvaló továbbá kiterjeszteni az (EU) 2024/1689 rendelet 60. cikkében említett, az MI szabályozói tesztkörnyezeteken kívüli valós körülmények közötti tesztelés hatályát, mely jelenleg az említett rendelet III. mellékletében felsorolt nagy kockázatú MI-rendszerekre terjed ki, továbbá helyénvaló lehetővé tenni az említett rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói és leendő szolgáltatói számára, hogy az ilyen rendszereket megfelelő biztosítékok mellett valós körülmények között is teszteljék. Ez nem érinti az említett uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékekhez kapcsolódó nagy kockázatú MI-rendszerek valós körülmények közötti tesztelésére vonatkozó uniós vagy nemzeti jogot.

(27)

Helyénvaló továbbá biztosítani, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó nagy kockázatú MI-rendszerek valós körülmények között tesztelhetők legyenek. Ezek a rendszerek a vonatkozó ágazati jogszabályok követelményeinek és eljárásainak hatálya alá tartoznak, és a legtöbb esetben nem tartoznak közvetlenül az említett rendelet hatálya alá. Az említett ágazati jogi aktusok kellő időben magukban foglalják majd az említett rendelet 8–15. cikkében meghatározott követelményeknek megfelelő követelményeket. Ezért helyénvaló biztosítani, hogy a tagállamok engedélyezhessék ezen MI-rendszerek valós körülmények közötti tesztelését annak értékelése és ellenőrzése céljából, hogy az említett rendszerek megfelelnek-e az említett rendelet 8–15. cikkében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy engedélyezik az ilyen teszteléseket, az említett rendeletnek elő kell írnia számukra, hogy fogadjanak el az ilyen tesztelésekre vonatkozó részletes követelményeket meghatározó keretrendszereket. Az említett rendeletnek rendelkeznie kell az ilyen keretrendszerekbe foglalandó alapvető elemekről. Az ilyen keretrendszerek kialakításakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell a természetes személyek egészségének, biztonságának és alapvető jogainak magas szintű védelmét. A keretrendszer végrehajtása előtt a tagállamoknak értesíteniük kell arról a Bizottságot. A valós körülmények közötti teszteléseknek meg kell felelniük az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének B. szakaszában felsorolt vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak, beleértve a tesztelésekre vonatkozó rendelkezéseket is. Ez azonban nem érintheti a valós körülmények közötti tesztelésre vonatkozó új cikk alkalmazását.

(28)

Az (EU) 2024/1689 rendelet 63. cikke lehetővé teszi a nagy kockázatú MI-rendszereket szolgáltató mikrovállalkozások számára, hogy egyszerűsített módon feleljenek meg a minőségirányítási rendszer létrehozására vonatkozó kötelezettségnek. Annak céljából, hogy több innovátor számára váljon könnyebbé a megfelelés, ezt a lehetőséget valamennyi kkv-ra – köztük az induló innovatív vállalkozásokra is – ki kell terjeszteni.

(29)

Tekintettel az MI-hivatalnak az (EU) 2024/1689 rendelet hatékony és összehangolt irányításában betöltött fontos szerepére, amelyet e rendelet tovább erősített, valamint a következő többéves pénzügyi keret és a költségvetési eljárás sérelme nélkül a Bizottságnak megfelelő emberi, pénzügyi és technikai erőforrásokat kell elkülönítenie az MI-hivatal számára annak biztosítása érdekében, hogy az hatékonyan és észszerű időkereteken belül el tudja látni az (EU) 2024/1689 rendelet végrehajtásához kapcsolódó feladatait, beleértve elegendő számú, mélyreható kompetenciákkal és műszaki szakértelemmel rendelkező állandó személyzet rendelkezésre bocsátását is.

(30)

Az (EU) 2024/1689 rendelet 69. cikkét módosítani kell a tudományos testület díjstruktúrájának egyszerűsítése érdekében. Amennyiben a tagállamok igénybe veszik a testület szakértelmét, az e tagállamok által adott esetben a szakértők részére megfizetendő díjaknak meg kell egyezniük a Bizottság által hasonló körülmények között megfizetendő díjakkal.

(31)

Az MI-rendszerek irányítási rendszerének megerősítése érdekében egyértelművé kell tenni az MI-hivatal szerepét az ilyen MI-rendszerek (EU) 2024/1689 rendeletnek való megfelelésének nyomon követésében és felügyeletében. Az említett rendelet 88. cikke értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az általános célú MI-modellek tekintetében. A koherencia, az egyértelműség és a hatékonyság növelése érdekében, valamint az MI-rendszerek e hatáskörökhöz kapcsolódó hatókörének és hatásainak fényében pontosítani kell az MI-hivatal rendszerek felügyeletére vonatkozó kizárólagos hatáskörének hatályát. Az MI-hivatalnak kizárólagos hatáskörrel kell rendelkeznie különösen az általános célú MI-modellekre épülő MI-rendszerek tekintetében, nemcsak akkor, ha mind a rendszert, mind a modellt ugyanaz a szolgáltató fejlesztette ki, hanem akkor is, ha azokat ugyanazon vállalkozás részét képező szolgáltatók fejlesztették ki. Bizonyos esetekben azonban – különösen, ha külön ágazati felügyeletről van szó – a felelősséget továbbra is a releváns illetékes nemzeti hatóságnak kell viselnie. Ennek megfelelően meg kell határozni bizonyos kivételeket. E kizárólagos hatáskör személyi hatályának ki kell terjednie az említett MI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira ugyanazon vállalkozáson belül. Az egyéb alkalmazóknak továbbra is nemzeti felügyelet és végrehajtás hatálya alá kell tartozniuk. Nem tartoznak ide továbbá azok az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által forgalomba hozott, üzembe helyezett vagy használt MI-rendszerek, amelyek az (EU) 2024/1689 rendelet 74. cikkének (9) bekezdése alapján az európai adatvédelmi biztos felügyelete alá tartoznak.

(32)

Emellett, tekintettel az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) szerinti meglévő felügyeleti és végrehajtási rendszerre, helyénvaló a Bizottságra ruházni az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti illetékes piacfelügyeleti hatóság hatásköreit abban az esetben, ha egy MI-rendszer az (EU) 2022/2065 rendelet szerint online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősül, vagy ha ilyen platformba vagy keresőprogramba van beágyazva. Ez hozzájárul annak biztosításához, hogy a Bizottságnak az (EU) 2024/1689 rendelet és az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti felügyeleti és végrehajtási hatásköreinek gyakorlása, valamint az ilyen platformokba vagy keresőprogramokba beépített általános célú MI-modellekre alkalmazandó hatáskörök gyakorlása koherens és hatékony módon történjen. Ez az ilyen platformok és keresőprogramok jelentőségének fényében is helyénvaló, figyelembe véve azok elérhetőségét, hatását és azt a kockázatot, hogy összetett és súlyos társadalmi károkat okozhatnak. E kizárólagos hatáskör személyi hatályának ki kell terjednie az említett MI-rendszerek szolgáltatóira és alkalmazóira ugyanazon vállalkozáson belül. Az online óriásplatformokba vagy nagyon népszerű keresőprogramokba ágyazott vagy ilyennek minősülő MI-rendszerek esetében az MI-rendszerek értékelésének első belépési pontját az (EU) 2022/2065 rendelet 34., 35. és 37. cikkében előírt kockázatértékelés, kockázatcsökkentési intézkedések és ellenőrzési kötelezettségek alkotják, az MI-hivatal azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy utólagosan kivizsgálja az (EU) 2024/1689 rendelet szabályainak való meg nem felelést, és érvényre juttassa az említett szabályokat. E kockázatértékelés, kockázatcsökkentési intézkedések és ellenőrzések elemzésével összefüggésben az (EU) 2022/2065 rendelet végrehajtásáért felelős bizottsági szolgálatok kikérhetik az MI-hivatal véleményét az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban végzett esetleges korábbi vagy párhuzamos kockázatértékelés eredményéről és az (EU) 2024/1689 rendelet alapján előírt tilalmak alkalmazhatóságáról. Emellett az MI-hivatalnak és illetékes nemzeti hatóságoknak az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban össze kell hangolniuk jogérvényesítési erőfeszítéseiket az (EU) 2022/2065 rendelet felügyeletéért és végrehajtásáért felelős hatóságokkal, köztük a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy tiszteletben tartsák a lojális együttműködés, az arányosság és a ne bis in idem elvét, miközben az egyik rendelet alapján szerzett információkat csak a vállalkozás beleegyezésével használják fel a másik rendelet felügyeleti és jogérvényesítési céljaira. Így különösen az említett hatóságoknak rendszeresen véleményt kell cserélniük, és saját hatáskörükön belül figyelembe kell venniük az ugyanazon szolgáltatóra ugyanazon magatartásért más uniós vagy nemzeti szabályok megsértésével kapcsolatos eljárásokban hozott jogerős határozat útján kiszabott pénzbírságokat és kivetett szankciókat, biztosítandó, hogy a kiszabott bírságok és kivetett szankciók összességében arányosak legyenek, és megfeleljenek az elkövetett jogsértések súlyosságának.

(33)

A hatáskörébe tartozó, MI-rendszerekkel kapcsolatos kötelezettségek felügyelete és érvényesítése során az MI-hivatal ugyanolyan szereppel és felelősséggel rendelkezik, mint az (EU) 2024/1689 rendelet szerinti piacfelügyeleti hatóság. Következésképpen az MI-hivatalnak rendelkeznie kell mindazokkal a hatáskörökkel és felelősségi körökkel, amelyekkel a piacfelügyeleti hatóságok az említett rendelet és az (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) alapján rendelkeznek (a továbbiakban: az általános hatáskörök). Ezeknek biztosítaniuk kell az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott követelmények és kötelezettségek megfelelő és hatékony érvényesítését. Meg kell azonban határozni, ki kell egészíteni és keretbe kell foglalni az általános hatáskörök egyes alapvető elemeit és egyéb szempontjait, valamint azok biztosítékait (a továbbiakban: a pontosító rendelkezések). Meg kell határozni különösen az MI-hivatal és a nemzeti hatóságok közötti kapcsolatot szabályozó rendelkezéseket; az információkérésre és a helyszíni ellenőrzések lefolytatására vonatkozó hatásköröket meghatározó, kiegészítő és korlátozó rendelkezéseket; a vizsgálatokat szabályozó rendelkezéseket, beleértve a kötelezettségvállalások kötelezővé tételét; valamint a meg nem felelés megállapítására, továbbá a pénzbírságok és a kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatáskört meghatározó és korlátozó rendelkezéseket. Amennyiben ilyen módon meghatároztak egy általános hatáskörtípust, az MI-hivatal nem teheti meg azt, hogy egy kapcsolódó általános hatáskörre támaszkodva megkerüli e hatáskörök feltételeit és korlátait. Ezzel szemben az MI-hivatal támaszkodhat olyan általános hatáskörtípusokra, amelyeket az MI-hivatal vonatkozásában nem határoztak meg és nem foglaltak keretbe, így például az (EU) 2019/1020 rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében említett, intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörre. Az (EU) 2024/1689 rendelet megfelelő végrehajtásához szükséges mértékben a Bizottság számára lehetővé kell tenni végrehajtási jogi aktusok elfogadását, amelyekben részletesebben meghatározza az elévülési idők alkalmazására, valamint az iratbetekintésre és az információk egyeztetett megosztására vonatkozó szabályokat és eljárásokat. E hatáskörök gyakorlása során az MI-hivatalnak be kell tartania a Charta rendelkezéseit. Emellett az MI-hivatalra vonatkoznak a pontosító rendelkezésekben meghatározott, az alapvető jogokra vonatkozó biztosítékok és védelem is.

(34)

Az említett eljárási és alapvető jogi biztosítékokon túlmenően az (EU) 2019/1020 rendelet 18. cikkében előírt eljárási jogokat értelemszerűen alkalmazni kell az MI-rendszerek szolgáltatóira, az (EU) 2024/1689 rendeletben előírt konkrétabb eljárási jogok sérelme nélkül. Amennyiben a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok az egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül felkérik az MI-hivatalt, hogy hozzon felügyeleti és végrehajtási intézkedéseket a kizárólagos felügyelete alá tartozó MI-rendszerek tekintetében, az MI-hivatal legkésőbb az említett kérelem kézhezvételétől számított négy hónapon belül tájékoztatja az egyedüli kapcsolattartó pontot arról, hogy gyakorolni kívánja felügyeleti és végrehajtási hatásköreit, vagy arról, hogy miért nem gyakorolja hatásköreit. Ha az MI-hivatal úgy dönt, hogy gyakorolja felügyeleti és végrehajtási hatásköreit, tájékoztatnia kell az egyedüli kapcsolattartó pontot is az ilyen eljárások végeredményéről és azokról a közbenső fejleményekről, amelyek az MI-hivatal megítélése szerint jelentős hatást gyakorolnak a vizsgálatra, beleértve az eljárás megindításáról, a pénzbírság kiszabásáról, valamint az MI-rendszer forgalomból való kivonásáról vagy visszahívásáról szóló határozatot is.

(35)

Az (EU) 2024/1689 rendelet 75. cikke alapján az MI-hivatal felügyelete alá tartozó és harmadik fél általi megfelelőségértékelés tárgyát képező MI-rendszerek uniós piachoz való hozzáférésének lehetővé tétele érdekében a Bizottság a felelős azért, hogy az említett rendszerek tekintetében forgalomba hozatal előtti megfelelőségértékeléseket végezzen.

(36)

Az (EU) 2024/1689 rendelet 77. cikke és kapcsolódó rendelkezései fontos irányítási mechanizmust alkotnak, mivel céljuk, hogy lehetővé tegyék az alapvető jogok védelmét célzó uniós jog érvényesítéséért vagy felügyeletéért felelős hatóságok vagy szervek számára, hogy meghatározott feltételek mellett teljesítsék megbízatásukat, továbbá céljuk az, hogy előmozdítsák az együttműködést az említett rendelet felügyeletéért és végrehajtásáért felelős piacfelügyeleti hatóságokkal. Egyértelművé kell tenni az ilyen együttműködés hatókörét, valamint azt, hogy mely hatóságok vagy szervek vehetnek részt benne. Az együttműködés megerősítése céljából egyértelművé kell tenni, hogy az információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket az illetékes piacfelügyeleti hatóságnál kell megtenni, amelynek indokolatlan késedelem nélkül válaszolnia kell az ilyen kérelmekre, továbbá azt, hogy az érintett hatóságokat vagy szerveket kölcsönös együttműködési kötelezettség terheli. Tisztázni kell, hogy e rendelkezések nem érintik a releváns nemzeti hatóságok vagy szervek megbízatásuk szerinti hatásköreit, feladatait, jogköreit és függetlenségét. Az említett rendelkezések különösen nem korlátozzák az említett hatóságok és szervek azon hatáskörét, hogy más uniós vagy nemzeti jog alapján információt kérjenek. Ennek megfelelően az említett hatóságok és szervek megőrzik azon hatáskörüket, hogy megbízatásuk vagy uniós vagy nemzeti jog alapján közvetlenül információkat kérjenek a gazdasági szereplőktől.

(37)

Az (EU) 2024/1689 rendeletben a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan meghatározott követelmények kezelik az MI-rendszerekben rejlő konkrét kockázatokat, beleértve az torzítást, a kiszámíthatatlan modellviselkedést, a gyenge stabilitást vagy pontosságot, a harmadik felek támadásaival szembeni sebezhetőséget és az MI-rendszer átláthatóságának hiányát. Az MI-specifikus kockázatok kezelésével az említett rendelet kiegészíti az említett rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelményeket, anélkül, hogy megkettőzné azokat. Az (EU) 2024/1689 rendelet mechanizmusokat biztosít a gazdasági szereplők számára a megfelelési terhek minimalizálására. Különösen az ágazati jogszabályokkal való kölcsönhatásról szóló 8. cikk (2) bekezdése, a kockázatkezelésről szóló 9. cikk (10) bekezdése és a minőségirányításról szóló 17. cikk (3) bekezdése teszi lehetővé a gazdasági szereplők számára, hogy szükség esetén és adott esetben beépítsék a mesterséges intelligenciával kapcsolatos konkrét kockázatok értékelését a meglévő kockázat- és minőségirányítási rendszerekbe. Az (EU) 2024/1689 rendelet 40. cikke előírja továbbá, hogy a Bizottságnak meg kell határoznia, hogy az említett rendelet alapján kidolgozott harmonizált szabványoknak összhangban kell lenniük az említett rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok alapján kidolgozott szabványokkal. A Bizottságnak iránymutatásokat kell nyújtania, hogy segítse az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének hatálya alá tartozó, nagy kockázatú MI-rendszerek gazdasági szereplőit az említett rendeletnek való megfelelésben, többek között azáltal, hogy iránymutatást nyújt említett rendelet 8. cikke (2) bekezdésének, 9. cikke (10) bekezdésének és 17. cikke (3) bekezdésének a megfelelési terhek minimalizálását célzó mechanizmusként történő alkalmazására vonatkozóan, összhangban a kiegészítő jelleg és az arányosság elvével. Az említett iránymutatásokat legkésőbb 2027. augusztus 1-jéig közzé kell tenni.

(38)

Annak érdekében, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet 50. cikkének (2) bekezdésében meghatározott jelölési kötelezettségek hatálya alá tartozó generatív MI-rendszerek szolgáltatói számára elegendő idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy észszerű időn belül, a piac megzavarása nélkül kiigazítsák gyakorlataikat, helyénvaló négyhónapos átmeneti időszakot bevezetni azon szolgáltatók számára, amelyek 2026. augusztus 2. előtt hozták forgalomba rendszereiket.

(39)

Annak érdekében, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói számára elegendő idő álljon rendelkezésre, valamint az (EU) 2024/1689 rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása előtt már forgalomba hozott vagy üzembe helyezett MI-rendszerekre alkalmazandó szabályok egyértelműsítése érdekében helyénvaló egyértelművé tenni az említett rendelet 111. cikkének (2) bekezdésében előírt türelmi időszak alkalmazását. Az említett 111. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a türelmi idő akkor alkalmazandó, ha az MI-rendszer típusát és modelljét már forgalomba hozták. Ez azt jelenti, hogy ha a nagy kockázatú MI-rendszer legalább egy önálló egységét a 111. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpont előtt jogszerűen hozták forgalomba vagy helyezték üzembe, a nagy kockázatú MI-rendszer azonos típusába és modelljéhez tartozó egyéb önálló egységeire a 111. cikk (2) bekezdésében előírt türelmi idő vonatkozik, aminek következtében további kötelezettségek, követelmények vagy további tanúsítás szükségessége nélkül továbbra is forgalomba hozhatók, forgalmazhatók vagy üzembe helyezhetők az uniós piacon, mindaddig, amíg az adott nagy kockázatú MI-rendszer kialakítása változatlan marad. A 111. cikk (2) bekezdésében előírt türelmi idő alkalmazásában a döntő tényező az az időpont, amikor a nagy kockázatú MI-rendszer adott típusának és modelljének első egységét az uniós piacon első alkalommal forgalomba hozták vagy üzembe helyezték. Az említett MI-rendszer kialakításának a 111. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontot követő bármely jelentős módosítása a szolgáltató azon kötelezettségét vonja maga után, hogy teljes mértékben megfeleljen az említett rendelet nagy kockázatú MI-rendszerekre alkalmazandó valamennyi releváns rendelkezésének, beleértve a megfelelőségértékelési követelményeket is.

(40)

Az (EU) 2024/1689 rendelet 113. cikke meghatározza az említett rendelet hatálybalépésének és alkalmazásának kezdőnapját, így különösen azt, hogy az alkalmazás általános kezdőnapja 2026. augusztus 2. Az (EU) 2024/1689 rendelet III. fejezetének 1., 2. és 3. szakaszában meghatározott, a nagy kockázatú MI-rendszerekkel kapcsolatos kötelezettségek tekintetében a szabványok, a közös előírások és alternatív iránymutatások rendelkezésre állásának késedelme, valamint az illetékes nemzeti hatóságok késedelmes létrehozása olyan kihívásokhoz vezet, amelyek veszélyeztetik az említett kötelezettségek alkalmazásának tényleges megkezdését, továbbá azzal a kockázattal járnak, hogy jelentősen megnövelik a végrehajtási költségeket oly módon, amely nem indokolja az alkalmazás eredeti kezdőnapjának, azaz 2026. augusztus 2-ának a fenntartását. Ezért helyénvaló, hogy a III. fejezet 1., 2. és 3. szakasza alkalmazásának kezdőnapja a 6. cikk (2) bekezdése és a III. melléklet alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek esetében 2027. december 2., a 6. cikk (1) bekezdése és az I. melléklet alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerek esetében pedig 2028. augusztus 2. legyen. Az említett rendelet 6. cikkének (2) bekezdése és III. melléklete, valamint 6. cikkének (1) bekezdése és I. melléklete alapján nagy kockázatúnak minősített MI-rendszerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának kezdőnapja közötti különbségtétel összhangban van az (EU) 2024/1689 rendeletben előirányzott eredeti alkalmazási kezdőnapok közötti különbséggel, és célja, hogy biztosítsa a vonatkozó kötelezettségek kiigazításához és végrehajtásához szükséges időt. A támogatási eszközök – beleértve az iránymutatást, a vonatkozó szabványokat, a közös előírásokat és a gyakorlati kódexeket – időben történő rendelkezésre állása fontos a megfelelés megkönnyítése, valamint a szabályok tagállamok közötti eltérő értelmezése és egyenlőtlen alkalmazása kockázatának csökkentése érdekében. A jogbiztonság garantálása és az (EU) 2024/1689 rendelet alkalmazásában bekövetkező további késedelmek elkerülése érdekében a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az említett rendelet III. fejezetének 1., 2. és 3. szakasza tekintetében a megfelelést támogató intézkedések kellő időben rendelkezésre álljanak a szükséges rendelkezések időben történő és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében.

(41)

A polgárok, a vállalkozások és a közigazgatási szervek előtt álló végrehajtási kihívások csökkentésére irányuló célkitűzés fényében alapvető fontosságú, hogy bizonyos szabályok végrehajtására vonatkozóan csak abban az esetben kerüljön sor harmonizált feltételek elfogadására, ha az feltétlenül szükséges. E célból helyénvaló megszüntetni a Bizottság bizonyos felhatalmazásait arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján ilyen harmonizált feltételeket fogadjon el azokban az esetekben, amikor az nem feltétlenül szükséges. Az (EU) 2024/1689 rendelet 50. cikkének (7) bekezdését, 56. cikkének (6) bekezdését és 72. cikkének (3) bekezdését ezért módosítani kell a végrehajtási jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottságra ruházott felhatalmazások megszüntetése érdekében. Mivel az 50. cikk (7) bekezdésében és az 56. cikk (6) bekezdésében említett magatartási kódexek korlátozott joghatással bírnak, és különösen nem biztosítják a megfelelőség vélelmét, nem feltétlenül szükséges, hogy ezeket a kódexeket végrehajtási jogi aktussal hagyják jóvá. A szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2024/1689 rendelet 53. cikkének (4) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése alapján az említett rendelet 56. cikkének (6) bekezdése alapján megfelelőnek minősített magatartási kódexekre támaszkodjanak. Az (EU) 2024/1689 rendelet 72. cikkének (3) bekezdésében foglalt, a forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési terv harmonizált sablonjának elfogadására vonatkozó felhatalmazás megszüntetése további előnnyel jár, mivel nagyobb rugalmasságot biztosít a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatói számára ahhoz, hogy a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre szolgáló, a szervezetükre szabott rendszert vezessenek be. Ugyanakkor – elismerve, hogy egyértelműsíteni tenni azt, hogy a nagy kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak hogyan kell megfelelniük az (EU) 2024/1689 rendelet 72. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségüknek –, a Bizottságot kötelezni kell arra, hogy 2027. szeptember 2-ig közzétegye a forgalomba hozatal utáni nyomonkövetési tervre vonatkozó iránymutatást, beleértve egy önkéntes sablont is.

(42)

A mesterséges intelligencia gépekben való használata elősegítheti az innovációt és javíthatja e gépek hatékonyságát. Az (EU) 2023/1230 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) és az (EU) 2024/1689 rendelet alkalmazása átfedésekhez vezethet. Ugyanakkor fontos olyan szintű védelmet biztosítani a mesterséges intelligencia gépekben való használatával kapcsolatos kockázatok tekintetében, amely összhangban van az (EU) 2024/1689 rendeletben a nagy kockázatú MI-rendszerek tekintetében biztosított védelem szintjével. Tekintettel a gépek és a gépágazat sajátos jellegére, valamint a mesterséges intelligencián alapuló gépekre vonatkozó szabályozási keret egyszerűsítése iránti igény kezelése érdekében helyénvaló ágazati megközelítésre áttérni az (EU) 2023/1230 rendeletnek az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszából a B. szakaszába történő áthelyezésével. Ennek megfelelően először is az (EU) 2024/1689 rendeletnek az említett gépekre való alkalmazását az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett rendelkezésekre kell korlátozni. A 2006/42/EK irányelvre való hivatkozást az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszából a B. szakaszába kell áthelyezni, és az (EU) 2023/1230 rendeletre való hivatkozással naprakésszé kell tenni. Másodszor, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az (EU) 2023/1230 rendelet tartalmazza az (EU) 2024/1689 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint besorolt, és gépekben vagy gépeket alkotó nagy kockázatú MI-rendszerekben biztonsági alkotórészként használt nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, amelyek az (EU) 2024/1689 rendelettel összhangban álló védelmi szintet biztosítanak. E célból a Bizottság számára elő kell írni, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az (EU) 2023/1230 rendelet III. mellékletének módosítására vonatkozóan annak érdekében, hogy az tükrözze az (EU) 2024/1689 rendelet III. fejezetének 2. szakaszában, valamint 17., 19., 72. és 73. cikkében meghatározott, vonatkozó követelményeket. A joghézag elkerülése és az (EU) 2024/1689 rendeletben meghatározott, nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó releváns szabályok alkalmazásának kezdőnapjával való összhang biztosítása érdekében az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2028. augusztus 2-tól kell alkalmazni. Ugyanezen okokból a gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy mindaddig szabadon támaszkodhassanak az (EU) 2024/1689 rendelet alapján hivatkozott vagy elfogadott olyan harmonizált szabványokra vagy közös előírásokra, amelyek kiterjednek az (EU) 2023/1230 rendelet 20. cikke értelmében vett megfelelőség vélelmezéséhez szükséges releváns, alapvető követelményekre, amíg az MI-re vonatkozó harmonizált szabványokra vagy közös előírásokra nem hivatkoznak vagy azokat el nem fogadják az (EU) 2023/1230 rendelet alapján.

(43)

A nagy kockázatú MI-rendszerek (EU) 2024/1689 rendelet szerinti megfelelőségértékeléséhez szükség lehet megfelelőségértékelő szervezetek bevonására. Csak az említett rendelet alapján kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek végezhetnek megfelelőségértékelést, és csak az érintett MI-rendszerek kategóriáihoz és típusaihoz kapcsolódó tevékenységek tekintetében. Az (EU) 2024/1689 rendelet 30. cikke szerint bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése hatályának meghatározása érdekében szükséges összeállítani az MI-rendszerek kódjainak, kategóriáinak és vonatkozó típusainak jegyzékét. A kódok jegyzékének figyelembe kell vennie, hogy az MI-rendszer egy termék alkotórésze-e, vagy maga is az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termék (a termékjogszabályok hatálya alá tartozó MI-rendszerek esetében a továbbiakban: AIP-kódok), vagy az említett rendelet III. mellékletében felsorolt rendszer, amely jelenleg csak a III. melléklet 1. pontjában említett biometrikus MI-rendszereket érinti (a biometrikus MI-rendszerek esetében a továbbiakban: AIB-kódok). Mind az AIP-kódok, mind az AIB-kódok vertikális kódok. Az AIP-kódok olyan referenciakódok, amelyek kapcsolatot biztosítanak az (EU) 2024/1689 rendelet I. mellékletének A. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályokkal. Az AIB-kódok az (EU) 2024/1689 rendeletre szabott új kódok, amelyek az említett rendelet III. mellékletének 1. pontjában említett biometrikus MI-rendszereket azonosítják. A kódok jegyzékének figyelembe kell vennie az MI-rendszerek konkrét típusait és az alapul szolgáló technológiáit is (a horizontális MI-rendszerkódok esetében a továbbiakban: AIH-kódok). Az AIH-kódok új MI-technológiaspecifikus kódok, és az AIP- vagy AIB-kódokkal mint vertikális kódokkal együtt alkalmazhatók. Az AIH-kódok az MI-rendszerek alapul szolgáló típusaira és technológiáira terjednek ki. A kódok három kategóriából álló jegyzékének rendelkeznie kell az MI-rendszerek többdimenziós tipológiájáról, amely biztosítja, hogy a bejelentett szervezetként kijelölt megfelelőségértékelő szervezetek teljes mértékben kompetensek legyenek az általuk értékelendő MI-rendszerek tekintetében.

(44)

Az (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) a polgári légi közlekedés területén állapít meg közös szabályokat. Az (EU) 2024/1689 rendelet 108. cikke módosítja az (EU) 2018/1139 rendeletet annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság az (EU) 2018/1139 rendelet szerinti bármely releváns, felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási jogi aktus elfogadásakor a polgári légiközlekedési ágazat műszaki és szabályozási sajátosságai alapján, valamint az ott létrehozott meglévő irányítási, megfelelőségértékelési és végrehajtási mechanizmusok és hatóságok sérelme nélkül figyelembe vegye az (EU) 2024/1689 rendeletben a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan meghatározott kötelező követelményeket. Az (EU) 2018/1139 rendelet további cikkeinek módosítását célzó technikai korrekcióra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2018/1139 rendelet szerinti vonatkozó, felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok elfogadásukkor teljes mértékben kiterjedjenek az (EU) 2024/1689 rendeletben a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozóan meghatározott kötelező követelményekre.

(45)

Az (EU) 2024/1689 és az (EU) 2023/1230 rendelet bizonyos nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (20) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(46)

A jogbiztonság haladéktalan biztosítása érdekében, tekintettel az (EU) 2024/1689 rendelet közelgő általános alkalmazására, e rendeletnek sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon hatályba kell lépnie.

(47)

Az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos és a testület 2026. január 20-án közös véleményt nyilvánított,

1.

Az 1. cikk (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

4.

A 3. cikk a következőképpen módosul:

5.

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

6.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

7.

A 5. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 6. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

9.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

10.

A 11. cikk (1) bekezdésében a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az említett műszaki dokumentációt úgy kell összeállítani, hogy bizonyítsa, hogy a nagy kockázatú MI-rendszer megfelel az e szakaszban meghatározott követelményeknek, és hogy belőle az illetékes nemzeti hatóságok és a bejelentett szervezetek világos és érthető formában hozzájussanak az annak értékeléséhez szükséges információkhoz, hogy az MI-rendszer megfelel-e az említett követelményeknek. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell legalább a IV. mellékletben meghatározott elemeket. A kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások – és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok egyszerűsített formában nyújthatják be a IV. mellékletben meghatározott technikai dokumentáció elemeit. E célból a Bizottság létrehozza a kkv-k – köztük az induló innovatív vállalkozások – és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok igényeinek megfelelő, egyszerűsített műszaki dokumentációs formanyomtatványt. Amennyiben valamely kkv – köztük az induló innovatív vállalkozások – vagy kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat úgy dönt, hogy a IV. mellékletben előírt információkat egyszerűsített formában nyújtja be, e célra az e bekezdésben említett formanyomtatványt kell használnia. A bejelentett szervezeteknek a megfelelőségértékelés céljára el kell fogadniuk a formanyomtatványt.”

11.

A 17. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

12.

A 25. cikk a következőképpen módosul:

13.

A 27. cikk a következőképpen módosul:

14.

A 28. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

15.

A 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

16.

A 30. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

17.

Az 40. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) összhangban és indokolatlan késedelem nélkül felkéri az európai szabványügyi szervezeteket, hogy dolgozzanak ki szabvány jellegű dokumentumokat, beleértve adott esetben a harmonizált szabványokat is, az e rendelet III. fejezetének 2. és 3. szakaszában meghatározott követelményeknek vagy kötelezettségeknek, valamint az e rendelet I. mellékletében felsorolt uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott, vonatkozó követelményeknek és kötelezettségeknek való közös megfelelés és a megfelelés vélelmezésének megkönnyítése érdekében.”

(*1)  Az Európai Parlamenti és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2012/1025/oj)."

18.

A 42. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

19.

A 43. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

20.

Az 50. cikk (7) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

21.

Az 56. cikk (6) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

22.

Az 57. cikk a következőképpen módosul:

23.

A 58. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következőképpen módosul:

24.

A 60. cikk a következőképpen módosul:

25.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

26.

A 63. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

27.

A 64. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

28.

A 69. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

29.

A 70. cikk (8) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

30.

A 72. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

31.

A 75. cikk a következőképpen módosul:

32.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

33.

A 76. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben a valós körülmények közötti tesztelés a 60a. cikken alapul, az e cikkben a piacfelügyeleti hatóságra való hivatkozásokat az I. melléklet B. szakaszában felsorolt uniós harmonizációs jogszabályok szerinti illetékes nemzeti hatóságra vagy megfelelő hatóságra való hivatkozásként kell értelmezni, a 60. cikkre való hivatkozásokat pedig adott esetben a 60a. cikkre való hivatkozásként kell értelmezni.”

34.

A 77. cikk a következőképpen módosul:

35.

A 95. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

36.

A 96. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

37.

A 97. cikk a következőképpen módosul:

38.

A 99. cikk a következőképpen módosul:

39.

A 111. cikk a következőképpen módosul:

40.

A 113. cikk harmadik bekezdése a következőképpen módosul:

41.

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

42.

A VIII. melléklet B. szakaszának 7. és 9. pontját el kell hagyni.

43.

A rendelet a következő melléklettel egészül ki:

1.

A 27. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj).”"

2.

A 31. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

3.

A 32. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

4.

A 36. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

5.

A 39. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

6.

Az 50. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

7.

A 53. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

1.

A 8. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A Bizottság e rendelet 47. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet III. mellékletének módosítása céljából, kiegészítve azt az (EU) 2024/1689 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) 6. cikkének (1) bekezdése alapján nagy kockázatúnak minősített mesterséges intelligencia (MI) rendszerekre vonatkozó egészségügyi és biztonsági követelményekkel, mivel azok az e rendelet hatálya alá tartozó valamely termék biztonsági alkotórészének, vagy e rendelet hatálya alá tartozó terméknek minősülnek. Az említett követelményeknek biztosítaniuk kell az (EU) 2024/1689 rendelet III. fejezetének 2. szakaszában, valamint 17., 19., 72. és 73. cikkében meghatározott, vonatkozó követelmények figyelembevételét.

A harmadik bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az (EU) 2024/1689 rendelet célkitűzéseit, és biztosítja az említett rendelettel összhangban lévő védelmi szintet. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2028. augusztus 2-tól kell alkalmazni.

(*3)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj).”"

2.

A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

3.

A 47. cikk a következőképpen módosul: