(1)

A 3 800–4 200 MHz frekvenciasáv lehetővé teheti olyan földfelszíni, vezeték nélküli széles sávú rendszerek kiépítését, amelyek a technológiasemlegesség alapján helyi hálózati összekapcsoltságot képesek biztosítani különböző szolgáltatások és alkalmazások számára. A harmonizált műszaki feltételek különböző ipari és nem ipari – beltéri és kültéri – környezetekben előforduló helyi használati esetek széles köre számára előnyösek lesznek.

(2)

Az „5G Európa számára: cselekvési terv” (a továbbiakban: 5G cselekvési terv) (2) című bizottsági közlemény felvázolja az 5G-s szolgáltatások 2020 utáni kiépítésével kapcsolatos összehangolt uniós megközelítést. Az 5G cselekvési terv kiemeli, hogy az 5G a „vertikális iparágak” (a továbbiakban: vertikumok) digitalizációjának kulcsfontosságú elősegítője (3). Azt is megállapítja, hogy uniós szinten összehangolt fellépésre van szükség, többek között az 5G céljára szánt spektrum azonosítása és harmonizálása tekintetében, a helyi engedélyeken alapuló spektrumhozzáférés innovatív üzleti modelljeinek és megoldásainak előmozdítása érdekében.

(3)

A rádióspektrum-politikával foglalkozó csoport (RSPG) az 5G bevezetésével kapcsolatos kihívásokról szóló szakvéleményében (Az RSPG 3. szakvéleménye az 5G-ről) (4) arra a következtetésre jutott, hogy a vertikumok összekapcsoltságát biztosíthatják mobilszolgáltatói megoldások, harmadik fél szolgáltatók, illetve közvetlenül maguk a vertikumok is az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt, uniós szinten harmonizált sávokban vagy a kifejezetten a vertikumok számára kijelölt spektrumban. Az RSPG ajánlása az, hogy az olyan üzleti/ágazati igények kielégítése céljából, amelyeket a mobilszolgáltatók esetleg nem tudnak megfelelően teljesíteni, a tagállamok mérlegeljenek más spektrummegoldásokat is, köztük a konkrétan ilyen célra kijelölt vagy a megosztott spektrumot.

(4)

Az RSPG a jövőbeli vezeték nélküli széles sávú hálózatok további spektrumigényeiről és gyors kiépítésük irányelveiről szóló szakvéleményében (5) elismeri továbbá, hogy a középsávú spektrum iránt sajátos igény mutatkozik, és azt az ajánlást adja, hogy a tagállamok vizsgálják meg a 3 800–4 200 MHz frekvenciasáv helyi (nevezetesen kis/közepes teljesítményű) alkalmazások, többek között a vertikum jellegű alkalmazások céljára történő lehetséges használatát, figyelembe véve a műholdas és más meglévő alkalmazások és szolgáltatások védelmének biztosítását.

(5)

A 3 800–4 200 MHz frekvenciasávot Unió-szerte műholdas szolgáltatásokra használják, beleértve a műholdas állandóhelyű szolgálat (FSS) műholdas földi állomásai felé irányuló űr–Föld irányú összeköttetéseket is. A szóban forgó frekvenciasávot emellett az állandóhelyű szolgálat (FS) földfelszíni összeköttetéseire is használják, beleértve mind a katonai, mind a polgári használatot.

(6)

A 2008/411/EK bizottsági határozat (6) alapján az Unióban a 3 400–3 800 MHz frekvenciasávot az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni, vezeték nélküli széles sávú rendszerekre harmonizálták, és ez az elsődleges sáv az 5G Unión belüli kiépítéséhez. Alapvető fontosságú, hogy a szóban forgó rendszerek megfelelő védelemben részesüljenek.

(7)

A 4 200–4 400 MHz frekvenciasávot globálisan a légi rádiónavigáció szolgálat (ARNS) számára osztották fel, és azt a légi járművek fedélzetén elhelyezett rádió-magasságmérők használják. A rádió-magasságmérőket különböző típusú légi járműveken, többek között utas- és teherszállító repülőgépeken és helikoptereken használják. Ezek az eszközök pontos magasságméréseket biztosítanak, amelyek kritikus fontosságúak a légi közlekedés különböző biztonsági funkciói szempontjából, beleértve az automatizált leszállítást, a földközelség-jelző rendszereket, a terepveszélyt előrejelző rendszereket és az összeütközés-elkerülést, ezért védeni kell őket.

(8)

Emellett a kritikus infrastruktúrákra vonatkozó Galileo európai projekt részeként egyes tagállamokban néhány nagyon hosszú bázisvonalú interferometrikus (VLBI) globális megfigyelőrendszerhez (VGOS) tartozó állomást telepítettek, és ezek rendkívül érzékeny passzív vevőkészülékekkel rendelkeznek. Ezen megfigyelési műveletekre jelenleg nincs rádiócsillagászati felosztás a 3 800–4 200 MHz frekvenciasávban. Mindazonáltal a tagállamoknak minden lehetséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy megvédjék őket a káros zavarástól.

(9)

A 676/2002/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság megbízást adott a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletének (CEPT) arra, hogy dolgozzon ki harmonizált műszaki feltételeket a 3 800–4 200 MHz frekvenciasávnak az Unióban helyi hálózati összekapcsoltságot biztosító földfelszíni, vezeték nélküli széles sávú rendszerek számára történő megosztott használatára vonatkozóan.

(10)

E megbízásra válaszul a CEPT 2024. november 8-án kiadta a 88. jelentést (7) (a továbbiakban: CEPT-jelentés). A CEPT-jelentés meghatározza a 3 800–4 200 MHz frekvenciasávnak a kis és közepes teljesítményű földfelszíni, vezeték nélküli széles sávú rendszerek (a továbbiakban: WBB LMP-rendszerek) általi megosztott használatára vonatkozó legkevésbé korlátozó harmonizált műszaki feltételeket a helyi hálózati összekapcsoltság biztosítása érdekében. Ezek a feltételek az Elektronikus Hírközlési Bizottság (ECC) 358. (8) és 362. (9) jelentésének eredményein alapulnak.

(11)

A CEPT 88. jelentésében meghatározott harmonizált műszaki feltételek biztosítják a technológiasemlegességet a WBB LMP-rendszerek működése tekintetében, beleértve a 3GPP (3. generációs partnerségi projekt) technológiát és a DECT–2020 NR továbbfejlesztett, zsinór nélküli digitális távközlés új rádiótechnológiát. A szóban forgó feltételek lehetővé teszik a közepes teljesítményű aktív antennarendszerű (AAS) és nem AAS bázisállomások, valamint a kis teljesítményű nem-AAS bázisállomások nem szinkronizált működését. Amennyiben a 3 800–4 200 MHz frekvenciasávon belüli különböző WBB LMP rendszerek együttes működésének kezeléséhez szükséges, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti és adott esetben a határövezeti koordinációt.

(12)

A sáv akkor használható, ha a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) alapvető követelményeinek való megfeleléshez megfelelő szintű vevőteljesítményt biztosító spektrumhozzáférési és zavarcsökkentő technikákat alkalmaznak. Amennyiben a vonatkozó technikákat olyan harmonizált szabványok vagy azok részei írják le, amelyek hivatkozásait a 2014/53/EU irányelvvel összhangban közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az említett technikák teljesítményszintjével legalább egyenértékű teljesítményt kell biztosítani.

(13)

A CEPT 88. jelentésében meghatározott harmonizált műszaki feltételek és a vonatkozó iránymutatás a 3 800–4 200 MHz frekvenciasávot használó meglévő felhasználók védelmével és hosszú távú fejlesztéseivel foglalkozik, különös tekintettel a műholdas vevő földi állomásokra és a földfelszíni állandóhelyű összeköttetésekre. Foglalkoznak továbbá a 3 800 MHz alatti elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó földfelszíni, vezeték nélküli széles sávú rendszerek és a 4 200–4 400 MHz frekvenciasávban működő rádió-magasságmérők védelmével is. A harmonizált műszaki feltételek egy olyan nemzeti engedélyezési rendszer feltételezett meglétén alapulnak, amelyben ismert a WBB LMP hálózatoknak vagy bázisállomásoknak, az FS állandóhelyű összeköttetéseinek és az FSS műholdas vevő földi állomásainak a telepítési helye.

(14)

A 3 800–4 200 MHz sávon belül egyrészről a WBB LMP-rendszerek, másrészről az FSS- vagy FS-rendszerek közötti megosztott használat eseti alapon megvalósítható. A 3 800 MHz alatti meglévő FSS-rendszerek, valamint a 3 800–4 200 MHz sávon belüli meglévő és jövőbeli FSS- és FS-rendszerek védelmének biztosítása érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a WBB LMP-rendszerek gondos tervezéséről és eseti elemzéséről. A tagállamoknak megfelelő zavarcsökkentő technikák alkalmazását is mérlegelniük kell, mind nemzeti szinten, mind – amennyiben a nagy elkülönítési távolságok miatt szükséges – két- vagy többoldalú, határövezeti koordinációs megállapodások révén. A 3 800–4 200 MHz sávnak a tagállamok piacán jelenleg engedélyezett FSS- és FS-rendszerek céljára történő használata továbbra is nemzeti döntések tárgyát képezi. Ez a határozat nem érinti azt, ahogyan a tagállamok e sáv használatát engedélyezik az FSS- és FS-rendszerek számára.

(15)

A tagállamoknak az ECC 362. jelentésében meghatározott eredmények alapján és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) által hozható légiközlekedési intézkedések sérelme nélkül biztosítaniuk kell a 4 200–4 400 MHz frekvenciasávban működő rádió-magasságmérőknek a 3 800–4 200 MHz frekvenciasávban működő WBB LMP-rendszerekkel szembeni védelmét. Nemzeti szinten különös figyelmet kell fordítani a rádió-magasságmérőknek a repülőterek közvetlen közelében – többek között a határ menti területeken – található és a 4 100–4 200 MHz frekvenciasávrészen belül működő közepes teljesítményű AAS-bázisállomásokkal szembeni védelmére.

(16)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a 3 400–3 800 MHz frekvenciasávban WBB elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó földfelszíni rendszerek védelmét, többek között – amennyiben szükséges – határövezeti koordináció, a hálózatok szinkronizált működése, a felületi teljesítménysűrűségre vonatkozó határértékek, elkülönítési távolságok és/vagy a frekvenciaelválasztási követelmények révén.

(17)

mivel a CEPT 88. jelentése nem vizsgálta a 3 800–4 200 MHz frekvenciasávban működő WBB LMP-rendszerek légi végfelhasználói állomásokkal való összeköttetés céljából történő használatát, ez a határozat a légi végfelhasználói állomások használatára vonatkozóan nem ír elő harmonizált műszaki és üzemeltetési feltételeket. A hatályos jogi kerettel összhangban a tagállamok jogosultak e frekvenciasávban korlátozni a légi végfelhasználói állomások használatát mindaddig, amíg a jövőben uniós szinten harmonizált feltételek nem állnak rendelkezésre.

(18)

Alapvető fontosságú a WBB LMP-rendszerek közötti, illetve a WBB LMP-rendszerek és más meglévő szolgálatok, például a rádió-magasságmérők együttes működésének biztosítása. E tekintetben a tagállamok nemzeti szintű vagy kétoldalú/többoldalú intézkedés céljából támaszkodhatnak az ECC ajánlásaira is (11).

(19)

E határozattal összefüggésben a 3 800–4 200 MHz frekvenciasáv „kijelölésének és rendelkezésre bocsátásának” fogalma a következő lépéseket jelenti: i. a frekvenciafelosztásra vonatkozó nemzeti jogi keret kiigazítása oly módon, hogy az magában foglalja e sávnak az e határozatban meghatározott harmonizált műszaki feltételek szerinti tervezett használatát; ii. minden szükséges intézkedés megtétele az e sávban már meglévő használattal való együttes működés biztosítása érdekében, a szükséges mértékben; és iii. megfelelő intézkedések megtétele – adott esetben az érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat elindításával alátámasztva – annak érdekében, hogy lehetővé váljon e sávnak az uniós szinten alkalmazandó jogi kerettel – többek között e határozat harmonizált műszaki feltételeivel – összhangban történő használata.

(20)

A káros zavarás elkerülése, továbbá a spektrumhatékonyság növelése és a spektrumhasználat konvergenciájának javítása érdekében szükség lehet a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és az EU-n kívüli országok közötti határövezeti koordinációs megállapodásokra. Az EASA lehetséges légiközlekedési intézkedéseinek sérelme nélkül a 4 200–4 400 MHz frekvenciasávban működő rádió-magasságmérők határövezeti egységes védelmének biztosítása érdekében a tagállamoknak figyelembe kell venniük az ECC vonatkozó ajánlásait. A Bizottság a tagállamokkal és az EASA-val együttműködve nem kötelező erejű uniós ütemtervet dolgozott ki a mobilhálózatok és a légi járművek rádió-magasságmérői biztonságos együttes működésének biztosítására a 3 400–4 400 MHz frekvenciatartományban (12).

(21)

A tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy területükön engedélyezzék a spektrumhasználatot, az e határozat szerinti spektrumhasználat jövőbeli felülvizsgálatát megkönnyítené, ha az EU-n belül egységes lenne, hogy a spektrum mely részeit használják, például ha a használat a sáv felső részétől kezdődne. A spektrum EU-n belüli összehangolt használatának egyéb módjai tekintetében további vizsgálatokat volna célszerű folytatni. A 3 800–4 200 MHz frekvenciasávra alkalmazott engedélyezési rendszertől függően a tagállamoknak fel kell mérniük, hogy szükség van-e további műszaki feltételek előírására a WBB LMP-rendszerek közötti, illetve a WBB LMP-rendszerek és az ebben a frekvenciasávban és a szomszédos sávokban működő más meglévő szolgálatok megfelelő együttes működésének biztosítása érdekében.

(22)

A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak e határozat végrehajtásáról, különösen a WBB LMP-rendszereknek a 3 800–4 200 MHz frekvenciasávban való fokozatos bevezetéséről és fejlesztéséről, valamint az együttes működéssel kapcsolatos kérdésekről annak érdekében, hogy segítsék a határozat uniós szintű hatásának, valamint a meglévő szolgálatok megfelelő védelmének biztosítására vonatkozó harmonizált műszaki feltételek alkalmasságának értékelését, valamint a határozat időben történő felülvizsgálatát.

(23)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Rádióspektrum-bizottság véleményével,

„rádió-magasságmérő”: lefelé néző radaros távolságmérő rendszer, amely a repülés valamennyi szakaszában nagyfokú pontossággal, megbízhatósággal és rendelkezésre állással méri a légi jármű terep és akadályok feletti magasságát.

a)

a műholdas állandóhelyű szolgálat (FSS) űr–Föld irányú összeköttetések céljára használt azon földi állomásai, amelyek Unió-szerte a 3 800–4 200 MHz frekvenciasávban és 3 800 MHz alatt üzemeltethetők;

b)

az állandóhelyű szolgálat (FS) 3 800–4 200 MHz frekvenciasávban működő rendszerei;

c)

a 3 400–3 800 MHz frekvenciasávon belül vezeték nélküli széles sávú elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó földfelszíni rendszerek (WBB ECS);

d)

a légi rádiónavigáció szolgálat (ARNS) 4 200–4 400 MHz frekvenciasávban működő rádió-magasságmérői;

e)

a VLBI globális megfigyelőrendszer állomásai az Unió területén, szükség esetén és szabályozási státuszuk kellő figyelembevételével.