a)

a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban 4 éves kortól való részvétel aránya a tagállamok kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően magas, éppen csak elmarad az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerben meghatározott célértéktől, az egyenlőtlen hozzáférés és minőség azonban továbbra is kihívást jelent;

b)

a korai iskolaelhagyók aránya 2019-ben 10,2 % volt, amivel majdnem teljesült az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerben meghatározott célérték. A fogyatékossággal élők esetében azonban ez az arány 20,3 %-ra nő, a külföldön született tanulók pedig nagyobb valószínűséggel hagyják el idő előtt az oktatást, mint helyben született társaik (22,2 %, illetve 8,9 %). A fiúk körében magasabb a korai iskolaelhagyók aránya, mint a lányokéban (11,9 %, illetve 8,4 %), és ez a különbség az elmúlt évtized során nagyjából változatlan maradt;

c)

a 2018. évi PISA-vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az EU nem teljesítette az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerben foglalt azon célkitűzését, hogy az alapkészségek terén megfigyelhető alulteljesítés arányát 15 % alá csökkentse. Az alulteljesítés aránya összességében az EU-ban az elmúlt évtizedben a természettudományok és az olvasás terén nőtt, a matematika terén pedig változatlan maradt (az EU-27-re vonatkoztatva olvasás: 22,5 %, matematika: 22,9 %, természettudományok: 22,3 %). Az alulteljesítés szintjében kizárólag az olvasás terén figyelhető meg tartósan jelentős különbség a nemek között – a fiúk körében magasabb az alulteljesítők aránya. Az eredmények ezenkívül rávilágítanak arra, hogy az iskolai légkör nagy jelentőséggel bír a tanulók jólléte és teljesítménye szempontjából;

d)

az EU-ban és a tagállamok többségében sikerült elérni az Oktatás és képzés 2020 keretrendszerben meghatározott azon célkitűzést, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya elérje a 40 %-ot. Mindazonáltal az EU egészében megmaradtak a nemek közötti különbségek, továbbá a kevesebb lehetőséggel rendelkező diákoknak rosszabbak a kilátásaik a felsőoktatási tanulmányok befejezésére (43,4 %), mint társaiknak (82,3 %);

e)

a felnőttek tanulásban való részvétele az elmúlt évtizedben lassú növekedést mutatott, és továbbra is rendkívül nagy az egyes tagállamok közötti különbség a résztvevők arányát tekintve. 2019-ben a felnőttek tanulásban való részvételének aránya az EU-27-ben 10,8 % volt, amely a 2010. évi 7,8 %-hoz képest csekély növekedést jelent, és még mindig messze elmarad a 15 %-os célkitűzéstől;

f)

az EU-ban az oktatási eredmények legfontosabb meghatározó tényezője még mindig a társadalmi-gazdasági háttér, amely a fiatalok jelentős részét meggátolja a megfelelő szintű alapkészségek megszerzésében, továbbá megakadályozza a felfelé irányuló társadalmi mobilitást.

a)

a tanulók egyre növekvő mértékű sokszínűségének kezelése, valamint a magas színvonalú és inkluzív oktatáshoz és képzéshez való hozzáférés javítása valamennyi tanuló számára, ideértve az olyan hátrányos és kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat is, mint például a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett tanulók, a sajátos nevelési igényű tanulók, a fogyatékossággal élő személyek, az alacsonyabb képesítéssel/készségszinttel rendelkező személyek, a migráns hátterű személyek, a kisebbségekhez tartozó személyek, valamint a földrajzi helyzetük, nemük és/vagy társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetük miatt kevesebb lehetőséggel rendelkező tanulók;

b)

az átfogó oktatási sikerstratégiák nemzeti és regionális szintű, valamennyi szinten szoros ágazatközi együttműködésen alapuló előmozdítása annak érdekében, hogy minden tanuló sikerrel zárja felső középfokú (vagy azzal egyenértékű) oktatási és képzési pályáját, továbbá hogy visszaszoruljon az oktatásban és képzésben a korai iskolaelhagyás és a gyenge teljesítés, többek között a következők révén: az intézmények egészére kiterjedő megközelítésnek és az iskolákon belül, illetve azok részvételével zajló – átfogóan inkluzív tanulóközpontú oktatási és képzési szemléletet alkalmazó – multidiszciplináris együttműködésnek a támogatása; a tanulástól való elfordulás jelei korai észlelésének elősegítése; a veszélyeztetett tanulóknak biztosított személyre szabott iránymutatás és támogatási keretek megerősítése; valamint a szülők, gondozók, családok és közösségek bevonásának előmozdítása és támogatása;

c)

törekvés annak biztosítására, hogy az alapkészségek – köztük a digitális készségek – terén minden tanuló elérje az alapszintet, különös figyelemmel azokra a csoportokra, amelyek ki vannak téve az alulteljesítés, valamint az oktatásban és képzésben megjelenő korai iskolaelhagyás kockázatának; ezen belül pedig az alapkészségek jobb elsajátítását támogató, hatékony szakpolitikai reformok azonosítása, különösen a tanterveket és/vagy az értékelést, az egész életen át tartó pályaorientációt, valamint az intézmények és a pedagógusok azon képességét érintően, hogy innovatívak legyenek és diákközpontú tanítási módszereket és tanulási környezeteket alakítsanak ki;

d)

törekvés annak biztosítására, hogy minden tanuló, köztük a kiemelkedően tehetséges tanulók megfelelő támogatásban, és képességeiknek, valamint kapacitásuknak megfelelő szellemi kihívásokban részesüljenek – testi, érzelmi és pszichológiai jóllétük védelme mellett;

e)

az oktatási és képzési intézmények biztonságos, az erőszaktól, a rasszizmustól, a megfélemlítéstől, az internetes megfélemlítéstől, a szexuális zaklatástól, a szexizmustól, a káros hatású beszédtől, a dezinformációtól, a félretájékoztatástól és a megkülönböztetés minden formájától mentes környezetként való fenntartása;

f)

olyan biztonságos, otthonos és támogató, többek között online tanulási környezet kialakításának ösztönzése, amelyben minden tanuló – egyénileg és a közösség tagjaként egyaránt – gyarapodhat és fejlődhet, és úgy érezheti, hogy tiszteletben tartják, értékelik és elismerik sajátos tehetségét és szükségleteit; emellett pedig minden tanuló számára megfelelően magas elvárások támasztása és az egyéni jóllétükről való gondoskodás;

g)

annak biztosítása, hogy az oktatási és képzési intézmények belső és külső minőségbiztosítási folyamatai figyelembe vegyék az egyenlő hozzáférés, a befogadás és a mindenki számára elérhető siker szempontjait;

h)

a nemzeti és regionális körülményeknek megfelelően olyan, az egész életen át tartó pályaorientációval kapcsolatos, hatékony szakpolitikák végrehajtásának mérlegelése, amelyek az oktatás és képzés minden szintjén és típusában biztosítják a pályaválasztási tanácsadást és az életpálya-építési készségek fejlesztésének lehetőségeit, többek között a polgárok egész életen át tartó pályájában bekövetkező átmenetek megkönnyítése érdekében;

i)

a többnyelvűség előmozdítása az oktatási és képzési intézményekben a tanulók nyelvi hátterének megbecsülése és mozgósítása révén, ezáltal egyszerre erősítve az oktatás nyelvének ismeretét és támogatva a további nyelvi kompetenciák elsajátítását;

j)

a tanulási lehetőségekhez és inkluzív környezetekhez való hozzáférés lehetővé tétele a fogyatékossággal élő személyek számára, valamint – oktatásuk megkönnyítése érdekében – hatékony, személyre szabott támogató intézkedések biztosítása, a tudományos és társadalmi fejlődés legmagasabb fokának elérését segítő környezetben (7);

k)

törekvés a tanulók körében fellépő pszichológiai nehézségek megelőzésére, valamint a pszichológiai nehézségekkel küzdő tanulók támogatására, többek között – szükség esetén – a szakmai segítséghez való hozzáférés biztosítása révén.

a)

közös európai jövőkép előmozdítása, beleértve az olyan alapvető tudományos értékeket, amelyek hozzájárulnak valamennyi tanuló, tanár, kutató és munkatárs megerősített európai identitásához, ezáltal felvértezve őket az ahhoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, amelyek által elősegíthetik a fenntarthatóbb, reziliensebb és befogadóbb Európa felé való átmenetet, valamint együttműködhetnek és a különböző európai és globális kultúrákon átívelő ismereteket alakíthatnak ki közösen többféle nyelven, illetve különböző országokra, ágazatokra és tudományágakra kiterjedően;

b)

európai egyetemközi campusok létrehozása a befogadás, a méltányosság, a nemek közötti egyenlőség és a tanulás, az oktatás, a kutatás és az innováció terén elért kiválóság alapján, amelyek egész Európára kiterjedő, széles földrajzi területet ölelnek fel;

c)

hozzájárulás a közös, integrált hosszú távú oktatási és képzési, valamint kutatási és innovációs stratégiákhoz, valamint a társadalom szolgálatához az európai felsőoktatási intézmények minőségének, vonzerejének, versenyképességének és relevanciájának növelése, valamint a tudásnégyszög megerősítése érdekében. A felsőoktatási intézmények összefogják az online és fizikai erőforrásokat, kurzusokat, szakértelmet, személyzetet, adatokat és infrastruktúrát, hogy ezáltal kiaknázzák erősségeiket és reziliensebbé váljanak;

d)

a tanárok, az oktatási személyzet és a kutatók felvétele, jutalmazása, értékelése és szakmai továbbképzése új és vonzó módjainak feltérképezése, törekedve az oktatási, kutatási, vezetési és vállalkozói eredmények jobb elismerésére és egyensúlyára, előmozdítva ezáltal a munkaerő-felvétel és a szakmai előmenetel legjobb gyakorlatait, ugyanakkor tiszteletben tartva a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, valamint új módszereket kialakítva a teljesítmény elismerésére és értékelésére;

e)

minden eddiginél erősebb szövetségek létrehozása a különböző tagállami rendszereken belül a hallgatók együttes felvétele, valamint a tudományos dolgozók és a kutatók közös toborzása megvalósíthatóságának vizsgálata révén, annak érdekében, hogy hallgatói előremenetelük és oktatói, illetve kutatói karrierjük vonzóbbá, fenntarthatóbbá és rugalmasabbá váljon a szövetségeken belül;

f)

az európai társadalmi kihívások és készségigények kezelése kutatókkal, valamint az üzleti szférából, az innovációs szektorból és a tágabb közösségekből érkező felekkel partnerségben való munkavégzés, továbbá európai tudásteremtő, transzdiszciplináris és transznacionális hallgatói és tudományos kutatócsoportok kialakítása révén. A felsőoktatási intézmények az őket körülvevő innovációs ökoszisztémákkal együttműködve felkészítik a hallgatókat, a diplomásokat és a pályakezdő kutatókat arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben javítsák foglalkoztathatóságukat, éljenek a zöld és digitális kettős átalakulás kínálta lehetőségekkel, és e változások előmozdítóivá váljanak, továbbá az egyetemi képzésen túlra is kiterjesztik és megerősítik a doktori és posztdoktori képzési programokat, hogy azok adott esetben más ágazatok számára értékes transzverzális készségeket is magukban foglaljanak;

g)

a fenntartható fejlődést szolgáló oktatás valamennyi szinten és tudományágban történő általános érvényesítése felé történő elmozdulás, amelyet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend vezérel, előmozdítva a „STEAM” (6) (TTMMM) megközelítést, valamint vonzóbbá téve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területeit, illetve a tudományos és kutatói karriert többek között a nők számára is;

h)

kombinált mobilitási formák, azaz a jelenléti – amelynek továbbra is az alapvető formának kell maradnia –, a vegyes (7) és/vagy a virtuális (8) mobilitási formák beágyazása a tantervekbe annak érdekében, hogy minden szinten fokozódjon a hallgatók és diplomások mobilitása, és hogy lehetővé váljon a saját országban történő nemzetköziesedés az európai és tagállami minőségi sztenderdekkel (9) összhangban;

i)

az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a felsőoktatásban azáltal, hogy szerteágazó oktatási lehetőségeket kínálnak, valamint innovatív és hallgatóközpontú pedagógiai módszereket vezetnek be, amelyeket közösen valósítanak meg az európai egyetemközi campusokon, ahol a sokszínű hallgatói szervezetek a hallgatók tanulmányainak és szakmai előmenetelének minden szintjére vonatkozóan rugalmas tanulási pályákat alakíthatnak ki. A mikrotanúsítványok (10) – bár nem térnek el a teljes diplomás programok alapelvétől és nem ássák alá azt – hozzájárulhatnak a nem hagyományos tanulókat célzó tanulási lehetőségek és az új készségek iránti munkaerőpiaci kereslet bővítéséhez, a tanulási tapasztalat rugalmasabbá és modulárisabbá tételéhez, a felsőoktatáshoz való hozzáférés elősegítéséhez, valamint a tanulók bevonásához – korábbi képesítéseiktől és hátterüktől függetlenül – az átképzési és továbbképzési lehetőségek előmozdítása, valamint a minőségi oktatás biztosítása mellett;

j)

külső mentorok által támogatott gyakorlati és/vagy munkahelyi tapasztalatszerzés előmozdítása a vállalkozói szemlélet elterjesztése és a polgári szerepvállalás kialakítása érdekében;

k)

törekvés a hallgatók kiegyensúlyozott mobilitására, az oktatási személyzet mobilitására és a képzett munkaerő cirkulációjára a szövetségeken belül;

l)

olyan új, inkluzívabb és innovatívabb tanulási környezetek kialakítása, amelyek minden tanulót megszólítanak – beleértve a hátrányos helyzetű és a nem hagyományos tanulókat is –, és hozzájárulnak az európai felsőoktatási rendszerek minőségének és szociális dimenziójának megerősítéséhez;

m)

hozzájárulás az európai felsőoktatási intézmények kutatási és innovációs dimenzióinak megerősítéséhez közös menetrend, megosztott infrastruktúrák és erőforrások kialakítása, a kritikus tömeg előmozdítása, a humántőke megerősítése, valamint a nem tudományos szereplők oktatásba és kutatásba való bevonása, továbbá a környező innovációs ökoszisztémák és a polgárok és a társadalom összekapcsolása révén;

n)

az „európai egyetemeknek” az innovatív oktatás és a kutatás „kísérleti platformjaként” történő alkalmazásának előmozdítása, ideértve az olyan tudományos életpálya-értékelési és jutalmazási rendszereket, amelyek figyelembe veszik többek között a nyílt tudományban alkalmazott gyakorlatokat, az oktatás minőségét, a tudásátadást és a tájékoztatást; a határozatlan idejű munkaviszonyt kínáló felsőoktatási rendszerek javítása, továbbá az életpálya-menedzsment és a változatos szakmai pályafutás kialakításának megerősítése; valamint a nyílt tudomány elveinek és gyakorlatainak elfogadása, ideértve többek között az európai nyílt tudományosadat-felhőt és a nyílt hozzáférésű publikációs infrastruktúrákat, a tudás- és adatmegosztást, illetve a nyílt együttműködést;

o)

az „Európai kutatói charta” és a „kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexe (11)”, valamint ezek végrehajtási mechanizmusai jóváhagyásának előmozdítása, beleértve a kutatói humánerőforrás-stratégiát (HSR4R) és az EURAXESS kezdeményezést [A Tanács következtetései: „Az Európai Kutatási Térség elmélyítése, illetve a jövőbeli EKT-tehetségplatform], amelyek célja a többféle karrierútvonalra alkalmazható, európai kutatóikarrier-fejlesztési gyakorlatok előmozdítása;

p)

az EU kiváló kutatási és innovációs kapacitása teljes körű kihasználásának ösztönzése a felsőoktatási és a kutatási ágazatban, támogatva a magasan képzett és versenyképes európai kutatókat, a fokozott kutatási kiválóságot, valamint a megerősített tudástranszfert és innovációs kapacitást Európában, a Horizont Európa programmal való szorosabb kapcsolatok, valamint a karrierek közötti, határokon, tudományágakon és ágazatokon átívelő átjárhatóság révén;

q)

azon akadályok azonosításának elősegítése, amelyek gátolják az „Európai Egyetemek” kezdeményezésben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázását, és lehetőség szerint olyan, a jogilag felelős döntéshozatali szinten elfogadandó megoldások ajánlása, amelyek a teljes felsőoktatási rendszer javát szolgálhatják;

r)

példamutatás az európai felsőoktatás átalakításához, a bolognai fő kötelezettségvállalások további végrehajtásához – beleértve a képesítések és a külföldi mobilitási időszakok automatikus elismerését –, valamint összekötőként való fellépés az európai oktatási térség és az EKT között, az európai felsőoktatási térséggel teljes szinergiában;

s)

hozzájárulás a kutatás kiválóságának fokozásához és az oktatás minőségének javításához, többek között nemzetközi összefüggésben is, előmozdítva ezáltal az európai felsőoktatási ágazat versenyképességét a tehetségekért folytatott globális versenyben, egyebek mellett a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítése, a globális kihívások megoldására irányuló együttműködés, az alapvető tudományos értékek és a közös európai értékek előmozdítása, a külföldi beavatkozás kezelésére irányuló együttműködés, a kutatásértékelési rendszerek és életpályák reformja, valamint a kutatási eredmények és szellemi vagyon védelme révén, összhangban a nyílt hozzáférésre és a nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó uniós szintű elvekkel;