Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Summaries of EU Legislation

Egységes Európai Okmány

Go to the summaries’ table of contents

Egységes Európai Okmány

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Egységes Európai Okmány

MI E JOGI AKTUS CÉLJA?

  • Az Egységes Európai Okmány (EEO) felülvizsgálta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó Római Szerződéseket.
  • Ez azért volt szükséges, hogy 1993. január 1-jéig új lendületet adjon az európai integrációnak, és megvalósítsa a belső piacot (olyan belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása).
  • Az EEO módosította az európai intézmények működésére vonatkozó szabályokat, továbbá számos politikai területen kibővítette az akkori Európai Közösség hatásköreit.
  • Az új közösségi hatáskörök létrehozásával és az intézményi reformokkal megnyitotta az utat a további politikai integráció és a gazdasági és monetáris unió előtt, amelyeket később az Európai Unióról szóló Szerződés (a Maastrichti Szerződés) juttatott érvényre.

FŐBB PONTOK

Célkitűzések

  • Az Egységes Európai Okmány aláírásával záruló kormányközi tárgyalásoknak kettős célja volt:
    • a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos szerződés, valamint
    • az EGK-Szerződést módosító jogi aktus tető alá hozása, különös tekintettel a következőkre:
      • a Tanács döntéshozatali eljárása;
      • az Európai Bizottság hatásköre;
      • az Európai Parlament hatásköre;
      • az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség felelősségi körének a kiterjesztése.

Felépítés

  • Az EEO egy preambulumból és négy címből áll, valamint tartalmazza a konferencián elfogadott nyilatkozatokat.
  • A preambulum a Szerződés főbb céljait ismerteti, és hangot ad az aláíró felek azon szándékának, hogy a közöttük lévő kapcsolatok egészét egy Európai Unió létrehozása céljából átalakítják. A preambulum ezenfelül kimondja, hogy az Okmány egységes jellegű, amely összefogja a külpolitika terén folytatott együttműködésre, valamint az Európai Közösségekre vonatkozó közös szabályokat. Végül rávilágít a Szerződések felülvizsgálatának két céljára, vagyis hogy „a közös politikák kiterjesztésével és új célok követésével javítsák a gazdasági és társadalmi helyzetet”, és biztosítsák „a Közösségek zavartalanabb működését”.
    • Az I. cím a politikai együttműködésre és az Európai Közösségekre egyaránt vonatkozó közös szabályokat tartalmazza.
    • A II. cím az Európai Közösségeket létrehozó szerződések módosítására irányul.
    • A III. cím a külpolitika terén történő európai együttműködésre vonatkozik.
    • A IV. cím az általános és záró szabályokat foglalja magában.

Intézményi változások

  • Az egységes piacnak 1993-ig történő létrehozása érdekében az EEO több olyan esetet vezetett be, ahol a Tanács egyhangúság helyett minősített többséggel hozhat határozatokat. Ez leegyszerűsítette a döntéshozatalt, és azt jelentette, hogy az egyhangú megállapodások elérésével járó gyakori késések elkerülhetők lehettek a tizenkét akkori tagállam között. A belső piac létrehozását célzó törvények esetében – az adózással, a személyek szabad mozgásával, valamint a munkavállalók jogaival és érdekeivel kapcsolatos intézkedések kivételével – többé nem volt szükség egyhangú döntéshozatalra.
  • Az EEO létrehozta az állam-, illetve kormányfők konferenciáinak vagy csúcstalálkozóinak hivatalos formát nyújtó Európai Tanácsot, jóllehet e szerv hatásköreit majd csak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 15. cikke határozza meg.
  • Az Okmány megerősítette a Parlament jogköreit azáltal, hogy a bővítési és társulási megállapodások megkötésekor követelményként előírta a Parlament általi egyetértést. Az EEO bevezette az együttműködési eljárást, amely megerősítette a Parlament intézményi párbeszédben játszott szerepét, a korlátozott számú jogalap alapján benyújtott jogszabályjavaslatokat illetően lehetőséget adott a második olvasatra – ezáltal előkészítve a Parlament jövőbeni (Tanács melletti) társjogalkotó szerepét.
  • Az EEO tisztázott a végrehajtási hatáskörökkel kapcsolatos néhány szabályt. A 10. cikk – általános szabályként – lehetővé tette a Tanács számára, hogy az általa megállapított szabályok esetében végrehajtási hatáskörökkel ruházza fel a Bizottságot. A Tanács kizárólag meghatározott esetekben tarthatta fenn a végrehajtási hatáskör gyakorlásának jogát. Az Egységes Európai Okmány továbbá megteremtette az Elsőfokú Bíróság – mai nevén Törvényszék – létrehozásához szükséges feltételeket.

Szakpolitikai területek

  • Az EEO keretében a szerződések által felölelt négy meglévő szakpolitikai területen a minősített többségi szavazás vált az új fő normává:
  • Az EEO számos új szakpolitikai területet vezetett be, ahol a döntéshozatal minősített többséggel történik. Ide sorolhatók:

MIKORTÓL HATÁLYOS A JOGI AKTUS?

Az EEO 1987. július 1. óta hatályos.

HÁTTÉR

Az Európai Unió története – 1980–1989 (Europa).

FŐ DOKUMENTUM

Egységes Európai Okmány (HL L 169, 1987.6.29., 1–28. o. [ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT])

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A belső piac megvalósítása – a Bizottság fehér könyve az Európai Tanácsnak (Milánó, 1985. június 28–29.) (COM(85) 310 final, 1985.6.14.)

utolsó frissítés 04.04.2018

Top