EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, ESZAK-Szerződés

Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, ESZAK-Szerződés

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK) létrehozó párizsi szerződés

MI VOLT A SZERZŐDÉS CÉLJA?

  • Létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), amely egyesített 6 országot (Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia) abból a célból, hogy megszervezzék a szén és acél szabad mozgását, és a termelési források szabad elérését.
  • Fontos jellemzője volt egy közös főhatóság létrehozása a következők érdekében:
    • a piac felügyelete;
    • a versenyszabályok betartásának ellenőrzése, és
    • az árak átláthatóságának biztosítása.
  • Az ESZAK-Szerződés volt az uniós intézmények ma ismert formájának eredete. Az 1951-ben, a második világháború utóhatásai közepette létrehozott ESZAK az első lépést jelentette az európai integráció felé.

FŐBB PONTOK

Célkitűzések

A szerződés célja az volt, ahogy azt a 2. cikke kimondja, hogy a szén és acél közös piacán keresztül hozzájáruljon a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatás bővüléséhez és a magasabb életszínvonalhoz. Ezért az intézményeknek biztosítaniuk kellett a szén és acél rendszeres szállítását a közös piacra a termelési forrásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításával, a legalacsonyabb árak kialakításával és jobb munkakörülmények teremtésével. Mindehhez szükség volt a nemzetközi kereskedelem növekedésére, valamint termelés korszerűsítésére.

A közös piac létrehozásával a szerződés bevezette a termékek vám- és adómentes szabad mozgását. Tiltotta a diszkriminatív intézkedéseket vagy gyakorlatokat, a támogatásokat, az állami támogatásokat vagy az állam által kivetett külön terheket, illetve korlátozó gyakorlatokat.

Felépítés

A szerződés 4 fejezetből állt:

  • 1.

    az Európai Szén- és Acélközösség;

  • 2.

    a Közösség intézményei;

  • 3.

    gazdasági és társadalmi szabályok, és

  • 4.

    általános szabályok.

Tartalmazott továbbá:

  • 2 jegyzőkönyvet, amelyek közül az egyik a Bíróságra a másik pedig az ESZAK Európa Tanáccsal fenntartott kapcsolatára vonatkozott, és
  • egy egyezményt az átmeneti szabályokról, amely a szerződés végrehajtásával, a nem ESZAK-országokkal való kapcsolatokkal és általános biztosítékokkal foglalkozott.

Intézmények

A szerződés létrehozott egy Főhatóságot, egy Közgyűlést, a Miniszterek Tanácsát, és egy bíróságot. Az ESZAK jogi személyiséggel rendelkezett.

  • A Főhatóság, a mai Európai Bizottság elődje volt a független testületi végrehajtó szerv, amelynek feladata a szerződésben rögzített célok elérése, valamint az volt, hogy eljárjon az ESZAK általános érdekében. 9 tagból állt (amelyek körül legfeljebb 2 lehetett azonos állampolgárságú), akiket 6 évre neveztek ki. Egy igazi nemzetek feletti testület volt döntéshozatali hatáskörrel. A következőket felügyelte:
    • a termelés korszerűsítése és fejlesztése;
    • a termékek azonos feltételek mellett történő szállítása;
    • közös exportpolitika kidolgozása, és
    • a munkakörülmények javítása a szén- és acéliparban.

A Főhatóság döntéseket hozott, ajánlásokat fogalmazott meg és véleményeket adott ki. Munkáját a Konzultatív Bizottság (a mai Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) segítette, amely a termelők, dolgozók, fogyasztók és kereskedők képviselőiből állt.

  • A Közgyűlés, az Európai Parlament elődje, 78 tagból állt, akik a nemzeti parlamentek képviselői voltak. Németország, Franciaország és Olaszország 18, Belgium és Hollandia 10, Luxemburg pedig 4 képviselővel képviseltette magát. A szerződés felügyeleti jogkörrel ruházta fel a Közgyűlést.
  • A Tanács, az Európai Unió mai Tanácsának az elődje, a nemzeti kormányok 6 képviselőjéből állt. A Tanács elnökségét az egyes ESZAK-országok látták el 3 hónapos váltásban. Feladata az volt, hogy harmonizálja a Főhatóság tevékenységeit és a kormányok általános gazdaságpolitikáit. A Főhatóság fontos döntéseihez a Tanács jóváhagyására volt szükség.
  • A Bíróság, az Európai Unió Bíróságának elődje 7 bíróból állt, akiket 6 évre neveztek ki az ESZAK-országok kormányainak közös megegyezésével. A Bíróság biztosított a szerződés megfelelő értelmezését és végrehajtását.

A Hivatal feladatai

  • Céljai eléréséhez az ESZAK:
    • információt gyűjtött a szén- és acélipari vállalatoktól és egyesületektől;
    • konzultált a különböző felekkel (szén- és acélipari vállalatok, dolgozók stb.), és
    • hatásköre volt ellenőrzések végzéséhez, hogy ellenőrizze a kapott információkat.
  • Amikor a szén- és acélipari vállalatok nem tartották tiszteletben e hatásköröket, a Főhatóság pénzbüntetést (az éves árbevétel legfeljebb 1%-a) és kényszerítő bírságot (a késedelem minden napja után a napi átlagos forgalom 5%-a) szabhatott ki.
  • Az összegyűjtött információk alapján a Főhatóság előrejelzéseket készített, hogy irányítsa az érintettek tevékenységeit és meghatározza az ESZAK cselekedeteit. A vállalatoktól és egyesületektől kapott információk kiegészítésére az ESZAK saját tanulmányokat készített az ártrendekről és a piac viselkedéséről.

Finanszírozási szempontok

  • Az ESZAK költségvetését a szénre és acélgyártásra kivetett adókból és kölcsönszerződésekből finanszírozták. Az adókból fedezték a közigazgatási kiadásokat, a dolgozók megtartására kapott vissza nem térítendő támogatásokat és a műszaki és gazdasági kutatásokat (amelyeket ösztönözni kellett). A kölcsönből kapott pénzt csak kölcsönnyújtásra lehetett felhasználni.
  • A beruházások terén, a kölcsönnyújtás mellett az ESZAK garanciát tudott vállalni a vállalatok harmadik felekkel kötött kölcsönszerződéseire. Az ESZAK hatáskörrel rendelkezett, hogy iránymutatást adjon olyan beruházásokra vonatkozóan, amelyet nem ő finanszírozott.

Termelés

Az ESZAK főként közvetett, másodlagos szerepet játszott a kormányokkal folytatott együttműködésen és az árakba, valamint kereskedelempolitikába való beavatkozáson keresztül. Ugyanakkor a kereslet csökkenése vagy hiány esetén közvetlen intézkedéseket hozhatott úgy, hogy kvótákat írt elő abból a célból, hogy szervezett módon korlátozza a termelést, vagy hiány esetén termelési programokat dolgozott ki, fogyasztási prioritásokat határozott meg, meghatározta az erőforrások elosztását és az kiviteli szinteket.

Árrögzítés és verseny

  • A szerződés tiltotta azokat a gyakorlatokat, melyek hátrányt okoztak ár, tisztességtelen versenygyakorlatok és megkülönböztető gyakorlatok alapján a hasonló ügyletekre eltérő feltételek alkalmazásával. Ezek a szabályok vonatkoztak a szállításra is.
  • Továbbá bizonyos körülmények között, például nyilvánvaló válság esetén, a Főhatóság maximum vagy minimum árakat rögzíthetett vagy az ESZAK-on belül, vagy az exportpiac vonatkozásában.
  • A szabad verseny tiszteletben tartásának biztosítására a Főhatóságot tájékoztatni kellett az ESZAK-országok minden olyan intézkedéséről, amelyek azt veszélyeztethették. A szerződés továbbá kifejezetten azzal a 3 esettel foglalkozott, amelyek veszélyeztethették a versenyt:
    • megállapodások;
    • koncentrációk, és
    • domináns pozícióval való visszaélés.

A vállalkozások közötti megállapodásokat vagy egyesüléseket a Főhatóság megszüntethette, ha azok közvetlenül vagy közvetetten megakadályozták, korlátozták vagy torzították a rendes versenyt.

Dolgozói szempontok

  • Noha a dolgozók munkabére az ESZAK-országok hatáskörében maradt, a Főhatóság bizonyos feltételek mellett beavatkozhatott abnormálisan alacsony bérek és bércsökkentés esetén.
  • A Főhatóság pénzügyi segélyt nyújthatott programokhoz az ipar technológiai fejlődésének munkaerőre gyakorolt lehetséges negatív hatásainak ellensúlyozására (kompenzáció, juttatások és szakmai átképzés).
  • A szakképzett dolgozókat illetően az ESZAK-országoknak meg kellett szüntetniük a foglalkoztatás korlátozását állampolgárság alapján. A dolgozók egyéb kategóriáinál és az adott munkaerőtípus hiánya esetén az országokat felhívták, hogy tegyék meg a bevándorlási szabályok szükséges módosításait a más országokból érkező dolgozók foglalkoztatása érdekében.

Kereskedelempolitika

  • A szerződés foglalkozott az ESZAK-országok nem ESZAK-országokkal szemben folytatott kereskedelempolitikájával. Noha megmaradt a nemzeti kormányok hatásköre, az ESZAK számos hatáskörrel rendelkezett, például a vámok maximális és minimális mértékének meghatározása, valamint a behozatali és kiviteli engedélyek kiadásának felügyelete. Az ESZAK továbbá jogosult volt arra, hogy tájékoztatást kapjon a szénnel és acéllal kapcsolatos kereskedelmi megállapodásokról.
  • A Főhatóság beavatkozhatott dömping esetén is, vagyis az ESZAK joghatóságán kívüli szén- és acélipari vállalkozások által a szerződéssel ellentétes versenyeszközök használata és a behozatal ESZAK termelését komolyan veszélyeztető jelentős emelkedése esetén.

MIKORTÓL VOLT HATÁLYOS A SZERZŐDÉS?

A szerződés 1952 óta volt hatályos, 50 évig volt érvényes és 2002-ben hatályát veszítette. A szerződéssel létrehozott közös piac a szén, vasérc és vashulladék tekintetében 1953. február 10-én nyílott meg, míg acél tekintetében 1953. május 1-jén.

HÁTTÉR

  • Lejárata előtt a szerződést számos alkalommal módosították a következő szerződésekkel:
  • Amikor az ESZAK-Szerződés hatályát veszítette, a szén- és acélágazatra vonatkozó szabályokat beépítették az Európai Közösséget létrehozó szerződésbe, a Római Szerződésbe.
  • A Nizzai Szerződés mellékletét képezi egy jegyzőkönyv az ESZAK-Szerződés megszűnésének pénzügyi következményeiről, illetve a szén- és acélipari kutatási alapról. Ez a jegyzőkönyv rendelkezik az ESZAK valamennyi eszközének és kötelezettségének átruházásáról az Európai Közösségre, valamint ezen eszközök és kötelezettségek nettó értékéknek kutatási célú felhasználásáról a szén- és acéliparhoz kapcsolódó ágazatokban.
  • Néhány 2003. februári határozat tartalmazza a jegyzőkönyv cikkeinek végrehajtásához szükséges intézkedéseket, a pénzügyi iránymutatásokat és szén- és acélipari kutatási alapra vonatkozó cikkeket.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés

utolsó frissítés 11.12.2017



(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.

Top