EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Idegen és nem honos fajok

Idegen és nem honos fajok

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

708/2007/EK rendelet – az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról

MI A RENDELET CÉLJA?

FŐBB PONTOK

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya a következőkre terjed ki:

  • idegen fajok átköltöztetései (betelepítések)* vagy nem honos fajok (áttelepítések)* az EU-ban, az akvakultúrában való felhasználásra;
  • az akvakultúrás telepítések összes típusa. Mindazonáltal a rendelet a zárt akvakultúrás létesítmények kapcsán különleges szabályokat állapít meg. A nem őshonos vagy nem honos fajokat zárt akvakultúrás létesítményekbe való átköltöztetése mentesülhet az engedélyezés követelménye alól, feltéve, hogy olyan körülmények között történik a szállítás, amelyek megakadályozzák terjedésüket a környezetben. A zárt akvakultúrás létesítményekről az uniós országok kötelesek rendszeresen frissített listát vezetni.

A rendelet a következőkre nem vonatkozik:

  • élőlények áttelepítése az uniós országokon belül, kivéve, ha a környezet számára fennáll valamilyen kockázat;
  • kisállat-kereskedések, kertközpontok vagy akváriumok, amennyiben nincs kapcsolatuk uniós vizekkel;
  • a IV. mellékletben felsorolt fajok, bizonyos esetek kivételével.

A rendelet hatálya kiterjed az összes vízi fajra, beleértve azok bármely részét, amely képes a fennmaradásra és a szaporodásra.

Intézkedések a biológiai sokféleségre gyakorolt káros hatások elkerülésére

Az uniós országok kötelesek:

  • intézkedéseket vezetni be annak elkerülésére, hogy a vízi élőlények akvakultúrás célok miatti átköltöztetéséből, illetve az ilyen élőlények elterjedéséből adódó káros hatások miatt a biodiverzitás sérüljön;
  • figyelemmel kísérni és ellenőrizni az akvakultúrás tevékenységeket, biztosítva, hogy
    • a zárt akvakultúrás létesítmények megfeleljenek a jelen rendeletben rögzített követelményeknek; és
    • az ilyen létesítmények közötti szállítás olyan feltételek között történjen, amelyek megakadályozzák az idegen fajok vagy a nem célfajok elmenekülését.

Engedélyek

Egy idegen vízi élőlénynek egy akvakultúrás létesítménybe történő átköltöztetése esetén követelmény a fogadó ország által kibocsátott engedély. Ennek az engedélynek a megszerzéséhez az akvakultúra-üzemeltetőnek kérelmet kell benyújtania, bizonyos információk megadásával, ezen belül:

  • az érintett élőlény megnevezése és jellemzői;
  • a javasolt rendeltetési hely és az átköltöztetés oka;
  • a környezetre gyakorolt lehetséges hatás;
  • az átköltöztetés kezelését és figyelemmel kísérését biztosító intézkedések, stb.

Rutin jellegű átköltöztetés

Abban az esetben, ha olyan forrásból történik az átköltöztetés, amelyről tudott, hogy nem jelent kockázatot a környezet számára, az illetékes hatóság kiadhat egy engedélyt, adott esetben jelezve a karanténra* vagy a kísérleti kibocsátásra* vonatkozó követelményeket.

Nem rutin jellegű átköltöztetés

Egy nem rutin jellegű átköltöztetés esetén a környezeti kockázatértékelést el kell végezni. Ha a kockázat szintje az értékelés szerint közepes vagy magas, a kérelmezőnek és az érintett ügyintézőnek meg kell vizsgálniuk, hogy van-e mód arra, hogy a kockázatot alacsony szintre csökkentsék. Ha a kockázat szintjét alacsonyra csökkentették, az illetékes hatóság kiadhatja az engedélyt, adott esetben jelezve a karanténra, a kísérleti kibocsátásra vagy a monitoringra* vonatkozó követelményeket.

Átköltöztetések, amelyek szomszédos uniós országokat érintenek

Azokat az uniós országokat, amelyek valószínűleg érintettek lesznek tengeri élőlények átköltöztetése miatt, tájékoztatni kell, és megjegyzéseiket el kell küldeni az Európai Bizottságnak, amely jóváhagyja, törli vagy módosítja az engedélyt.

Nyilvántartás

Az uniós országok kötelesek nyilvántartást vezetni a betelepítésekről és az áttelepítésekről, amelynek tartalmaznia kell az azokkal kapcsolatos összes információt. A nyilvántartásokat hozzáférhetővé kell tenni nyilvánosság számára.

Az uniós országok többsége külön weboldalt szentel a rendeletnek, és a nyilvántartás általában onnan hozzáférhető.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2009. január 1. óta hatályos – az I. és a II. fejezet, valamint a 24. cikk kivételével (részletes szabályok és alkalmazkodás a műszaki haladáshoz), amelyek 2007. július 18. óta vannak hatályban.

HÁTTÉR

A biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfontosabb oka az invazív idegen fajok jelenléte, ami többféleképpen jelentkezhet:

  • genetikai változásokkal;
  • az élőhelyek leromlásával vagy módosulásával;
  • kórokozó szerek és élősködők elterjedése miatt; vagy
  • a honos fajok lecserélődése az általuk elfoglalt ökológiai résben.

Ez a környezeti hatás jelentős gazdasági és társadalmi következményekkel jár.

További információk:

KULCSFOGALMAK

Akvakultúra: az akvakultúra a vízi élőlények szaporítása, illetve tenyésztése olyan technológiák alkalmazásával, amelyek a kérdéses élőlények szaporodását a környezet természetes kapacitását meghaladó mértékben növelik. Az élőlények természetes vagy jogi személy tulajdonában maradnak a szaporítás, illetve tenyésztés egész időszaka alatt, beleértve a begyűjtést is.
Nem honos faj: mindazok a vízi fajok, amelyek a természetes elterjedési tartományukon belül biogeográfiai okokból nem honosak egy adott zónában.
Idegen faj:
  • bármely olyan vízi faj, amely annak ismert természetes tartományán és elterjedési képességének körzetén kívül fordul elő;
  • bármely élőlény, amelyben a kromoszómák számát mesterségesen megduplázták; és
  • nemzőképes mesterséges hibrid fajok.
Betelepítések: az a folyamat, amelynek során egy idegen fajt szándékosan átköltöztetnek egy olyan környezetben való felhasználásra, amely az akvakultúra szempontjából saját természetes tartományán kívül van.
Áttelepítések: az a folyamat, amelynek során egy nem honos fajt szándékosan átköltöztetnek egy olyan környezetben való felhasználásra, amely az akvakultúra szempontjából saját természetes tartományán belül van, de ott korábban nem jelent meg.
Karantén: ennek az a célja, hogy az érintett élőlényeket teljes mértékben, kellően hosszú időre elszigeteljék a tenyészállomány kialakulásához, kiderítsék, hogy vannak-e véletlenül bekerült fajok, és meggyőződjenek arról, hogy kórokozók és betegségek nincsenek. A karantén-létesítménynek meg kell felelnie a rendelet által megállapított feltételek szerinti részletes előírásoknak (III. melléklet).
Kísérleti kibocsátás: a vízi élőlények kis-léptékű kibocsátása, speciális korlátozó és megelőző intézkedések mellett. Fel kell vázolni egy készenléti tervet arra, hogy a környezetre vagy a honos populációra vonatkozó, előre nem látható veszélyek esetén a szóbanforgó élőlényeket el lehessen távolítani, vagy zsúfoltságukat csökkenteni lehessen.
Monitoring: ezt legalább két éven keresztül folytatni kell az élőlényeknek az új környezetükbe való kiengedését követően, annak kiértékelése céljából, hogy a hatások előrejelzése pontos volt-e, illetve voltak-e kiegészítő vagy más hatások.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 708/2007/EK rendelete (2007. június 11.) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról (HL L 168., 2007.6.28., 1-17. o.)

A 708/2007/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság 535/2008/EK rendelete (2008. június 13.) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 156., 2008.6.14., 6-9. o.)

A Bizottság 506/2008/EK rendelete (2008. június 6.) az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendelet IV. mellékletének módosításáról (HL L 149., 2008.6.7., 36-37. o.)

utolsó frissítés 18.12.2018

Top