Az Energiaközösséget létrehozó szerződés

Az Energiaközösséget létrehozó szerződés megteremti az Európai Unió 28 tagállamát, valamint 6 balkáni államot és területet tömörítő belső villamosenergia- és földgázpiacot.

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/500/EK határozata (2006. május 29.) az Energiaközösséget létrehozó szerződés Európai Közösség általi megkötéséről [Hivatalos Lap L 198., 2006.7.20.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Energiaközösséget létrehozó szerződés integrált energiapiacot (villamosenergia- és földgázpiacot) hoz létre az EU és a többi szerződő fél között.

Az Energiaközösség tagjai az EU, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró, Szerbia és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozata értelmében az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Igazgatási Missziója (a továbbiakban Koszovó). Ezenkívül a Miniszteri Tanács kérésére egy vagy több európai uniós tagállam is részt vehet az Energiaközösségben. Harmadik országok megfigyelőként működhetnek közre.

A szerződés hatálya az érintett országok és Koszovó területére terjed ki.

A szerződés 2006. július 1-jén lépett hatályba, és érvényességi ideje 10 év. Az alkalmazás időtartamát 2013. okbóber 24-én a Miniszteri Tanács egyhangú döntése által egy újabb tíz éves időtartamra meghosszabbították.

Az Energiaközösség küldetése

Az Energiaközösség céljai a következők:

• a beruházásoknak kedvező stabil jogi és piaci keretrendszer létrehozása, amely lehetővé teszi a megbízható és folyamatos energiaellátást;
• egységes szabályozási tér megteremtése a hálózati energiával való kereskedelem számára;
• az ellátás biztonságának növelése a térségben és kapcsolatok kialakítása a szomszédos országokkal;
• a hálózati energiával és az ahhoz kapcsolódó energiahatékonysággal kapcsolatos környezetvédelmi helyzet javítása és a megújuló energiák fejlesztése;
• a hálózati energia piacán folyó verseny fokozása.

Az Energiaközösség tevékenységei

Az Energiaközösség tevékenységeiben központi helyet foglal el a közösségi jogszabályok – azaz a közösségi vívmányok – energiára, környezetvédelemre, versenyre és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó részének valamennyi részes államban történő végrehajtása, valamint egyes általános európai műszaki rendszerbiztonsági normák tiszteletben tartása, például az energiatovábbítás vagy a határokon átívelő kapcsolatok terén.

Ezenkívül a szerződés létrehozza a hálózatienergia-piacok működési mechanizmusát, amely a szerződést aláíró felek és az érintett uniós tagállamok területét foglalja magában. Ez a mechanizmus a hálózati energia hosszú távú szállításával, az ellátási biztonsággal, a polgárok energiával történő ellátásával, a harmonizációval, a megújuló energiaforrások népszerűsítésével és az energiahatékonysággal kapcsolatos, illetve az Energiaközösség valamely tagjának felségterületén előre nem látható válsághelyzetben alkalmazandó intézkedési keretet irányoz elő.

A szerződés továbbá a felek között létrehozza a belső határok nélküli energiapiacot, amelyen belül e felek között – néhány kivételtől eltekintve (közrend, közbiztonság, az emberi, állati és növényi egészség védelme, az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme) – tilos az energia importjára és exportjára vámot, mennyiségi korlátozást és bármely ezekkel azonos hatású intézkedést kivetni. A szerződés a harmadik országokkal létesített kapcsolatokról és az ellátási zavar esetén történő kölcsönös segítségnyújtásról is rendelkezik.

A Bizottság a fenti tevékenységek koordinátoraként jár el.

Intézmények és döntéshozatal

A szerződő felek egy-egy képviselőjéből álló Miniszteri Tanács általános politikai iránymutatást nyújt, a szerződés céljainak megvalósítására irányuló intézkedéseket hoz és eljárási jogi aktusokat fogad el többek között a feladatok, hatáskörök és kötelezettségek átruházásáról. Az elnökséget valamennyi szerződő fél hathónapos időszakra tölti be, és annak munkáját az EU egyik képviselője, valamint a következőként elnöklő fél egyik képviselője segíti. A Miniszteri Tanács éves jelentést terjeszt elő az Európai Parlamentnek, valamint a szerződő felek parlamentjeinek.

Az állandó magas rangú munkacsoport többek között a Miniszteri Tanács munkájának előkészítéséért felel. A munkacsoportot a szerződő felek egy-egy képviselője alkotja.

A Szabályozó Testület elsődleges feladata, hogy tanácsokkal látja el a többi intézményt, és határokon átnyúló vitás kérdésekben ajánlásokat ad ki. A Szabályozó Testület valamennyi szerződő fél energiaipari szabályozó hatóságának egy-egy képviselőjéből áll. Az Uniót az Európai Bizottság képviseli, valamennyi részt vevő tagállam egy-egy képviselőjének, valamint a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportja (ERGEG) egy képviselőjének támogatásával.

Ezenkívül az Energiaközösséget két fórum látja el tanácsokkal, amelyek valamennyi érdekelt fél képviselőit magukban foglalják.

A bécsi székhelyű állandó Titkárság többek között adminisztratív támogatást nyújt az Energiaközösség intézményeinek, és felülvizsgálja, hogy a felek megfelelően teljesítik-e kötelezettségeiket.

Az Energiaközösség (kötelező érvényű) határozatokat és (nem kötelező érvényű) ajánlásokat fogad el. Ezeket az intézkedéseket az esettől függően az Európai Bizottság javaslata alapján (a közösségi joganyag alkalmazása) vagy valamely szerződő fél javaslata alapján (egyéb tevékenységek) hozzák meg, és egyszerű többséggel (a közösségi joganyag alkalmazása), kétharmados többséggel (piacok működési mechanizmusa) vagy egyhangúlag (belső energiapiac) fogadják el.

Ha valamely fél szerződéses kötelezettségeit súlyosan és tartósan megszegi, a Miniszteri Tanács egyhangú döntéssel megvonhat bizonyos szerződéses jogokat az adott féltől.

További tájékoztatás az alábbi honlapon érhető el:

• Energiaközösség

Utolsó frissítés: 22.09.2014