EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A vegyi anyagok jelentette veszélyek kezelése (Stockholmi Egyezmény)

A vegyi anyagok jelentette veszélyek kezelése (Stockholmi Egyezmény)

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKRÓL:

Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról

2006/507/EK határozat a Stockholmi Egyezménynek az Európai Közösség részéről való megkötéséről

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

  • A nemzetközi egyezmény célja, hogy megóvja az emberi egészséget és a környezetet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok* által okozott káros hatásoktól. Az egyezmény korlátozza és végül megszünteti a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok szándékos és nem szándékos gyártását, használatát, kereskedelmét, kibocsátását és tárolását.
  • A tanácsi határozat az Unió nevében jogilag jóváhagyja az egyezményt.

FŐBB PONTOK

Az egyezmény a következőkre kötelezi az aláírókat:

  • a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok szándékos gyártásának és használatának kezelése a következők által:
    • az A. mellékletben felsorolt vegyi anyagok gyártásának, felhasználásának, valamint be- és kivitelének beszüntetése;
    • a B. mellékletben felsorolt vegyi anyagok gyártásának és felhasználásának korlátozása;
    • annak biztosítása, hogy az A. és B. mellékletben felsorolt vegyi anyagokat kizárólag jóváhagyott felhasználási célból importálják, és azokat környezetbarát módon lehessen ártalmatlanítani;
    • olyan nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás létrehozása, amely az általános tiltások és korlátozások alóli valamennyi nemzeti mentességet tartalmazza;
  • a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok nem szándékos gyártásának és használatának kezelése a következők által:
    • részletes cselekvési terv elfogadása az egyezmény hatálybalépésétől számított két éven belül annak érdekében, hogy minimalizálják és végül beszüntessék a C. mellékletben felsorolt vegyi anyagok használatát;
  • az árukészletekből és hulladékokból származó kibocsátások csökkentése vagy megszüntetése a következők által:
    • stratégiák kifejlesztése az A. és B. mellékletben felsorolt vegyi anyagokat tartalmazó árukészletek, valamint valamennyi mellékletben (A., B. és C.) felsorolt vegyi anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett termékek és árucikkek azonosítása érdekében;
    • árukészletek biztonságos, hatékony és környezetbarát módon történő kezelése;
    • annak biztosítása, hogy valamennyi hulladékot megfelelően kezeljenek, gyűjtsenek, szállítsanak és tároljanak;
    • a hulladék ártalmatlanítása annak érdekében, hogy vagy valamennyi szennyező anyagot elpusztítsanak, vagy azokat többé ne – vagy ennek hiányában a legkörnyezetbarátabb módon – lehessen újból felhasználni;
  • (adott esetben frissített) végrehajtási tervek készítése az egyezmény hatálybalépésétől számított két éven belül. A végrehajtási tervek megállapítják, hogyan fogják teljesíteni a kötelezettségvállalásaikat, és hogyan működnek együtt a partnerekkel, beleértve a nemzetközi, nemzeti, regionális és szubregionális szervezeteket, továbbá párbeszédet kezdeményeznek a nemzeti érintettekkel;
  • releváns információk cseréje az egyezmény titkársága révén a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok csökkentéséről vagy megszüntetéséről és a megvalósítható alternatívákról;
  • a nyilvánosság tájékoztatásának, a társadalmi tudatosságnak és a képzésnek az elősegítése a döntéshozók és a nyilvánosság – különös tekintettel a nőkre és a gyermekekre – körében, továbbá a kulcsfontosságú személyzet képzésének elősegítése;
  • a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokkal kapcsolatos, megfelelő nemzeti és nemzetközi kutatás, fejlesztés, monitoring és együttműködés ösztönzése és elvégzése;
  • időben és megfelelően történő műszaki segítségnyújtás, szükség esetén pedig pénzügyi támogatás nyújtása a fejlődő és átmeneti gazdaságú országok számára;
  • a nemzeti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzösszegek és ösztönzők elkülönítése;
  • jelentéstétel a többi aláíró számára (a Részes Felek konferenciája – lásd lent) az egyezmény szerinti kötelezettségek teljesítése érdekében meghozott intézkedésekről és azok hatásáról;
  • a következők időnkénti biztosítása az egyezmény titkársága számára:
    • adatok vagy észszerű becslés az A. és B. mellékletben felsorolt valamennyi vegyi anyag gyártási, valamint be- és kiviteli összmennyiségéről;
    • azon országok jegyzéke, amelyekből, illetve amelyekbe az egyes anyagokat importálták vagy exportálták.

Az egyezmény a következőket hozza létre:

  • a Részes Felek konferenciája, amely valamennyi aláírót magában foglalja. A konferencia:
    • rendes ülései rendszeres időközönként, rendkívüli ülései pedig a szükségesnek tartott egyéb időpontokban kerülnek megtartásra;
    • folyamatosan felülvizsgálja az egyezmény végrehajtását;
    • szükség esetén alcsoportokat hozhat létre;
    • együttműködik nemzetközi szervezetekkel, valamint kormányközi és nem kormányzati szervekkel;
    • létrehozza a Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottságot, amely kormány által kijelölt szakértőkből áll;
    • dönt arról, hogy elfogadjon-e egy arra irányuló javaslatot, hogy egy adott vegyi anyagot felvegyenek-e az A., B. vagy C. melléklet jegyzékébe;
    • megvizsgálja az egyezmény hatékonyságát, először a hatálybalépését követő négy év elteltével;
    • intézkedéseket hagy jóvá az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eseteknek és az egyezmény javasolt módosításainak azonosítása és kezelése érdekében;
  • titkárság, melynek adminisztratív feladatait az Egyesült Nemzetek Környezeti Programjának főigazgatója látja el.

Az egyezmény hatálybalépését követő három év elteltével írásbeli értesítéssel bármelyik aláíró felmondhatja az egyezményt, egyéves felmondási idővel.

Az Unió a következők elfogadásával teljesíti az egyezmény szerinti kötelezettségeit:

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

Az egyezmény 2004. május 17-én lépett hatályba.

HÁTTÉR

KULCSFOGALMAK

Környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok: növényvédő szerekben és ipari folyamatokban használt vegyi anyagok. Hosszú évekig aktívak maradnak, nagy területen porladnak el, biológiailag felhalmozódnak*, ezért veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a környezetre.
Biológiailag felhalmozódik: az élőlények testében koncentrálódik.

FŐ DOKUMENTUMOK

Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 209., 2006.7.31., 3–29. o.)

A Tanács 2006/507/EK határozata (2004. október 14.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezménynek az Európai Közösség részéről való megkötéséről (HL L 209., 2006.7.31., 1–2. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45–77. o.)

Az (EU) 2019/1021 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló 850/2004/EK rendelet 8. cikkének (4) bekezdése szerinti második európai közösségi intézkedési terv felülvizsgálatáról és aktualizálásáról (COM(2018) 848 final, 2019.1.4.)

Jegyzőkönyv a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez kapcsolódóan a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 81., 2004.3.19., 37–71. o.)

A Tanács 2004/259/EK határozata (2004. február 19.) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez kapcsolódóan a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 81., 2004.3.19., 35–36. o.)

utolsó frissítés 04.09.2020

Top