EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II)

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKRÓL:

1987/2006/EK rendelet – a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról

2007/533/IB határozat – a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról

MIK A RENDELET ÉS A HATÁROZAT CÉLJAI?

  • A rendelet és a határozat biztosítja a SIS II jogalapját, amely tartalmaz figyelmeztető jelzéseket* magánszemélyekre és tárgyakra vonatkozóan. Ezek határozzák meg a rendszer felépítését és az érintettek felelősségeit és jogait.
  • A rendelet a nem uniós állampolgároknak az EU-ba való belépésével és a figyelmeztető jelzések feldolgozásával foglalkozik.
  • A határozat a személyekkel és tárgyakkal kapcsolatos figyelmeztető jelzésekkel foglalkozik, a rendőrségi és igazságügyi bűnüldözési együttműködéshez kapcsolódóan.
  • Bár a SIS II-nek 2 jogalkotási alapja van, egységes információs rendszerként működik. A rendelet és a határozat számos cikke azonos.

FŐBB PONTOK

Felépítés A SIS II a következőkből áll:

  • Egy központi rendszer („Központi SIS II”), amelyben van:
    • egy műszaki és adminisztratív támogatási funkció (CS-SIS), Strasbourgban található adatbázissal (SIS II adatbázis), biztonsági mentéssel rendszerhibák esetére, Salzburg közelében (Ausztria);
    • egy egységes nemzeti interfész (NI-SIS).
  • Egy nemzeti rendszer (N.SIS.II) minden egyes olyan, a schengeni övezetbe tartozó országban, ahol az adatokat beviszik, frissítik, törlik és kereséseket végeznek, és ahol a Központi SIS II-vel kommunikálnak.
  • A kommunikációs infrastruktúra a CS-SIS és az NI-SIS között egy titkosított virtuális hálózatot biztosít.

Költségek

  • Az uniós költségvetés fedezi a SIS központi rendszer és a kommunikációs infrastruktúra létrehozásának, működésének és karbantartásának költségeit.
  • A schengeni övezet országai fedezik mindegyik N.SIS II létrehozásának, működésének és karbantartásának költségeit.

Eljárási szabályok

  • Mielőtt egy figyelmeztető jelzést kiadnak, az uniós országoknak meg kell állapítaniuk, hogy az ügy kellően megalapozott, releváns és jelentős-e ahhoz, hogy a SIS II-be történő bevitelére sor kerüljön.
  • A SIS II csak olyan adatkategóriákat tartalmaz, amelyek a figyelmeztető jelzés konkrét céljának eléréséhez szükségesek. Ezek olyan tételeket tartalmaznak, mint egy személy neve, neme, születési helye és ideje, fényképek, ujjlenyomatok, valamint a figyelmeztető jelzés oka.
  • A fényképeknek és az ujjlenyomatoknak meg kell felelniük az adatminőségre vonatkozó minimumelőírásoknak.
  • A személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket csak a cél eléréséhez szükséges időtartamra kell megőrizni.
  • A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések 3 év elteltével automatikusan törlődnek, kivéve, ha a kibocsátó ország – felülvizsgálatot követően – azok meghosszabbítása mellett dönt.
  • A tárgyakra – mint például járművekre, csónakokra, repülőgépekre és konténerekre – vonatkozó figyelmeztető jelzések legfeljebb 5 évig őrizhetők meg, a lefoglalandó vagy bűnvádi eljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyak esetében legfeljebb 10 évig, ami mindkét esetben meghosszabbítható.
  • A zavarok elkerülésére vagy a személyazonossággal kapcsolatos visszaélések esetén alkalmazott intézkedések.
  • A SIS II-ben kezelt adatokat és a kapcsolódó kiegészítő információkat nem lehet továbbítani, illetve rendelkezésre bocsátani harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára.
  • Ha egy ország úgy véli, hogy lépéseket kell tennie egy figyelmeztető jelzés esetén, amely a nemzeti joggal nem összeegyeztethető, akkor ezt jelezheti a figyelmeztető jelzéshez hozzáadott zászlóval.

A figyelmeztető jelzés kategóriái

Az 1987/2006/EK rendelet foglalkozik a figyelmeztető jelzésekkel (és a kapcsolódó feltételekkel) a nem uniós polgárok esetében, amikor belépésüket vagy tartózkodásukat megtagadják azon az alapon, hogy a közrendet vagy a nemzetbiztonságot fenyegető veszélyt jelentenek. Ez különösen azokra az esetekre érvényes, amikor a magánszemélyt:

  • egy uniós országban legalább 1 éves börtönbüntetésre ítéltek;
  • úgy gondolják, hogy súlyos bűncselekményt követett el vagy szándékozik elkövetni;
  • kiutasítás, belépési tilalom vagy kitoloncolási rendelkezés van érvényben ellene jelenleg is.

A 2007/533/IB határozat ismerteti a bűnvádi eljárásokban a rendőrség és az igazságügyi hatóságok közötti operatív együttműködés támogatására felhasznált figyelmeztető jelzéseket és az azok benyújtásához és intézéséhez szükséges vonatkozó eljárásokat. Ezek a következőket érintik:

  • olyan személyek, akiknek a kiadatását vagy letartóztatását kérték, európai elfogatóparancs alapján;
  • olyan eltűnt személyek, akiket rendőri védelem alá kell helyezni és/vagy akik hollétét meg kell állapítani;
  • azok a személyek, akik tanúk vagy olyasvalaki, aki idézést kapott vagy egy bírósági eljárásban való részvétel céljából keresik;
  • olyan személyeket vagy járműveket, csónakokat, repülőgépeket és konténereket, amelyeket keresnek rejtett vagy célzott ellenőrzésre bűnvádi eljárások lefolytatásához vagy a közbiztonság veszélyeztetésének megelőzésére, és – tárgyak esetében – súlyos bűncselekményekkel egyértelműen összefüggő vádak miatt;
  • olyan tárgyakat (mint például gépjárműveket, utánfutókat, lőfegyvereket, kitöltetlen hivatalos okmányokat, személyazonossági papírokat és bankjegyeket), amelyeket keresnek lefoglalásra vagy bűnvádi eljárásban bizonyítékként történő felhasználásra.

A határozat kifejezetten lehetővé teszi, hogy az ellopott, eltulajdonított, elveszett vagy érvénytelenített útlevelek adatait (azok számát, kibocsátásának országát és a dokumentum típusát) az Interpol tagjaival kicseréljék.

A következő jogalanyoknak van hozzáférése a SIS II adataihoz.

  • Azok a nemzeti hatóságok, amelyek felelősségi körébe a következők tartoznak:
    • határellenőrzések;
    • rendőrségi és vámellenőrzések;
    • bűnvádi eljárásokkal és bírósági vizsgálatokkal kapcsolatos közvádas eljárások, vádemelés előtt;
    • vízumot és tartózkodási engedélyt kiadó hatóságok.
  • Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) közvetlenül kereshet adatokat, de az adott keresés során talált információ felhasználása megköveteli a schengeni övezetbe tartozó érintett ország beleegyezését.
  • Az Eurojust nemzeti tagjai és azok ügykezelői, de nem az Eurojust saját személyzete. A felhasználók csak azokhoz az adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre feladataik elvégzéséhez szükségük van.

Felelősségek

Minden egyes schengeni övezetbeli ország a következőképpen jár el.

  • Létrehozza, működteti és karbantartja N.SIS II rendszerét és annak kapcsolódását a központi rendszerhez.
  • Kijelöl egy hatóságot mint nemzeti SIS II irodát (N.SIS II iroda). Ez központi jelentőségű saját nemzeti SIS II projektje számára és a nemzeti rendszer zökkenőmentes működése és biztonsága számára.
  • Megnevez egy nemzeti hatóságot, a SIRENE-irodát, hogy biztosítsa a kiegészítő információkat * a kommunikációs infrastruktúra felhasználásával. Az irodák koordinálják a SIS II-be bevitt információk minőségének ellenőrzését.
  • Alkalmazza a protokollokat és technikai eljárásokat, amelyek biztosítják a saját N-SIS II és a CS-SIS összeegyeztethetőségét, hogy az adatok küldése gyors és eredményes legyen.
  • Felel az adatok pontosságáért, naprakészségéért és a SIS II-be való bevitel jogszerűségéért. Csak az általa bevitt adatokat módosíthatja, csatolhatja, helyesbítheti, frissítheti vagy törölheti.
  • Elfogad egy biztonsági tervet az adatok védelmére és az engedély nélküli hozzáférés megelőzésére.
  • Alkalmazza a szakmai titkosítás és titoktartás szabályait.
  • Rögzíti saját N.SIS II rendszerében a személyes adatoknak a CS-SIS rendszeren belüli összes cseréjét, amikor nemzeti példányokat nem használ.
  • Gondoskodik arról, hogy minden, a SIS II adatokhoz való hozzáférésre jogosult hatóság betartsa a rendeletet és a határozatot.
  • Biztosítson megfelelő képzettségű személyzetet az adatbiztonsági és védelmi szabályok számára.
  • Felelősséget visel minden olyan károkozásért, amely egy magánszemély kapcsán, az N.SIS II felhasználása során történik.
  • Gondoskodik arról, hogy a SIS II-be bevitt adatokkal történő visszaélésre vagy a kiegészítő információk cseréjére hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók vonatkozzanak.

Az irányító hatóság (eu-LISA) felel a következőkért:

  • a Központi SIS II üzemeltetési irányításáért, hogy napi 24 órában, hetente 7 napon működjön;
  • a kommunikációs infrastruktúráért (az uniós országokkal fennálló kapcsolatok felügyeletéért, biztonságáért és összehangolásáért);
  • a biztonsági tervért, beleértve a vészhelyzeti intézkedéseket, az adatok és a kritikus infrastruktúra védelme, valamint az engedély nélküli hozzáférés vagy használat megelőzése érdekében (a Bizottság ugyanezt elvégzi a kommunikációs infrastruktúra kapcsán);
  • a szakmai titkosítás és titoktartás megfelelő szabályainak alkalmazásáért;
  • a személyes adatokhoz való bármiféle hozzáférés és kicserélés rögzítéséért a CS-SIS-en belül;
  • a SIS II figyelemmel kíséréséért a kimenő teljesítmény, a költséghatékonyság, a biztonság és a szolgáltatás minősége szempontjából;
  • az éves statisztikák közzétételéért a SIS II figyelmeztető jelzéseinek és az uniós országok hozzáféréseinek gyakorisága szerinti kategóriákban.

Adatvédelem

  • Az érzékeny adatkategóriák (azon adatok, amelyek a faji vagy etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, a vallási vagy világnézeti meggyőződésre, a szakszervezeti tagságra, az egészségi állapotra vagy a szexuális életre vonatkoznak) feldolgozása tilos.
  • Egy magánszemélynek joga van ahhoz, hogy a rá vonatkozó, tényszerűen pontatlan adatokat kijavítsák vagy töröljék, ha azokat jogellenesen tárolták, és tájékoztatást kell kapnia az ilyen lépés megtételéről.
  • A jogi eljáráshoz vagy harmadik felek jogainak és szabadságainak védelméhez nélkülözhetetlen információt nem közölhetik az érintettel*.
  • Egy magánszemély jogi lépéseket tehet egy rá vonatkozó, figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos információhoz való hozzáférést, annak helyesbítését, törlését és megszerzését illetően, illetve kártérítést követelhet.
  • A nemzeti ellenőrző hatóságok figyelemmel kísérik a SIS II-ben szereplő személyes adatok és kiegészítő információk feldolgozásának és továbbításának jogszerűségét saját országukban. Ellenőrzést legalább 4 évente végeznek.
  • Az európai adatvédelmi biztos ellenőrzi az irányító hatóság adatfeldolgozási tevékenységeit, és gondoskodik arról, hogy legalább 4 évente elvégezzék az ellenőrzést. A jelentést el kell küldeni az Európai Parlamentnek, az irányító hatóságnak, a Bizottságnak és a nemzeti ellenőrző hatóságoknak.
  • A nemzeti ellenőrző hatóságok és az európai adatvédelmi biztos szorosan együttműködnek egymással, kicserélik egymás között a vonatkozó információkat, és évente legalább kétszer találkoznak.
  • A 2007/533/IB határozat kiköti, hogy a keretszabálya szerint feldolgozott személyes adatok az Európa Tanács 1981. évi – a személyes adatok automatikus feldolgozása kapcsán a magánszemélyek védelméről szóló – egyezményének hatálya alá tartoznak.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET ÉS A HATÁROZAT?

A rendelet 2007. január 17. óta hatályos.

A határozat 2007. augusztus 28. óta hatályos.

HÁTTÉR

A SIS II jogi keretrendszerének felülvizsgálata

2018. november 19-én a Tanács három, a Schengeni Információs Rendszer felhasználásáról szóló rendeletet fogadott el, amelyek fokozatosan felváltják a jelenlegi rendeletet és határozatot, hogy foglalkozzanak a rendszerben lévő esetleges résekkel, és bevezessenek többféle változtatást a figyelmeztető jelzések típusainál (lásd összefoglaló az Erősebb Schengeni Információs Rendszerről – Schengeni Információs Rendszer). Ez hozzá fog járulni a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem erősödéséhez, gondoskodva a biztonság magas színvonaláról az EU egészében, és segítve a migráció kezelését.

Az új jogi keretrendszer a következő rendeletekből áll:

  • a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén (2018/1862 rendelet)
  • a határforgalom-ellenőrzések terén (2018/1861 rendelet)
  • illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése (2018/1860 rendelet)

Az új rendeletek, amelyeket fokozatosan léptetnek hatályba 2021 decemberéig, a rendszer számára a figyelmeztető jelzések további kategóriáit vezetik be, mint például:

  • olyan figyelmeztető jelzések, amelyeket vizsgálati ellenőrzések céljára bocsátanak ki, ami közbenső lépés a rejtett ellenőrzések és a célzott ellenőrzések között, amelyek lehetővé teszik magánszemélyek kikérdezését,
  • figyelmeztető jelzések ismeretlen gyanúsítottak vagy körözött személyek vonatkozásában, amelyek előírják a súlyos bűncselekmények vagy terrorista támadások helyszínein feltárt ujjlenyomatok vagy tenyérlenyomatok bevitelét a SIS rendszerébe, és amelyekről feltételezett, hogy egy bűnelkövetőhöz tartoznak,
  • megelőző jellegű figyelmeztető jelzések olyan gyermekek esetén, akiknél fennáll a szülő által elkövetett elrablás kockázata, valamint olyan gyermekek és kiszolgáltatott személyek esetén, akiknél meg kell akadályozni, hogy önvédelemből útnak induljanak (például amikor az utazás kényszerházasságnak, női nemi szerv megcsonkításának vagy emberkereskedelemnek a veszélyéhez vezethet),
  • figyelmeztető jelzések visszatérés céljából, a visszatérésre vonatkozó döntésekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzés az illegálisan ott tartózkodó nem uniós állampolgárok számára, ami javítja az információcserét a visszatéréssel kapcsolatos döntések során.

Ezek bővítik azoknak a tárgyaknak a listáját is, amelyek esetében kiadhatók figyelmeztető jelzések, ideértve a hamisított okmányokat és a nagy értéket képviselő, azonosítható tárgyakat, valamint az IT-berendezéseket.

Ezenfelül kötelezővé válik a harmadik országbeli állampolgárok beutazási tilalmára vonatkozó figyelmeztető jelzések bevezetése a SIS-rendszerbe.

A rendeletek bevezetik az arcképek felhasználásának lehetőségét a személyazonosság megállapítása céljából, különös tekintettel a következetesség biztosítására a határellenőrzési eljárások során. Ez azt is lehetővé teszi, hogy a DNS-profilt is alkalmazzák, ami megkönnyíti az eltűnt személyek azonosítását azokban az esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre ujjlenyomatadatok, fényképek vagy arcképek.

Az Europolnak a SIS-rendszer összes adatkategóriájához hozzáférése van, és az uniós országok nemzeti SIRENE-irodáival kiegészítő információkat cserélhet. Emellett az uniós országoknak tájékoztatniuk kell az Europolt minden olyan találatról, amikor egy személyt terrortámadás miatt keresnek. A megbízásában meghatározott célokra az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára is biztosított a hozzáférés a SIS-rendszer figyelmeztető jelzéseinek kategóriáihoz.

További információk

További információk:

KULCSFOGALMAK

Figyelmeztető jelzés: adatállomány, amely a hatóságok számára lehetővé teszi, hogy valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak, és ennek megfelelően intézkedjenek.
Kiegészítő információ: a figyelmeztető jelzések SIS-ben tárolt adatainak részét nem képező, de azokkal összefüggő információ.
Érintett: egy azonosított vagy azonosítható természetes személy.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 381., 2006.12.28., 4–23. o.)

Az 1987/2006/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti dokumentumba. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat csak tájékoztató jellegű.

A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról (HL L 205., 2007.8.7., 63–84. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99–137. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1–13. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14–55. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56–106. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság (EU) 2016/1345 végrehajtási határozata (2016. augusztus 4.) a Schengeni Információs Rendszer második generációján (SIS II) belüli ujjnyomatrekordok adatminőségére vonatkozó minimumelőírásokról (HL L 213., 2016.8.6., 15–20. o.)

A Bizottság 2013/115/EU végrehajtási határozata (2013. február 26.) a SIRENE-kézikönyvről és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseiről (HL L 71., 2013.3.14., 1–36. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1077/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1–17. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 2007/171/EK határozata (2007. március 16.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára vonatkozó hálózati követelmények (harmadik pillér) megállapításáról (HL L 79., 2007.3.20., 29–37. o.)

utolsó frissítés 28.12.2020

Top