EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az európai jog íratlan forrásai: a kiegészítő jog

Az európai jog íratlan forrásai: a kiegészítő jog

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke

MI A CÉLJA AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 19. CIKKÉNEK?

FŐBB PONTOK

Mit jelent a kiegészítő jog?

  • A kiegészítő jog az uniós jog íratlan forrásait jelöli az elsődleges és másodlagos forrásokkal szemben.
  • A Bíróság ezeket a forrásokat az elsődleges és másodlagos jog működésképtelensége esetén jogszabályként alkalmazza.

Melyek a kiegészítő jog forrásai?

  • A kiegészítő források közé tartozik az EUB ítélkezési gyakorlata* , a nemzetközi jog* és az általános jogelvek. Ez a három forrás átfedi egymást.
  • Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata
    • Az uniós jog értelmezése során az EUB-nek gyakran kreatívnak kell lennie az elsődleges és/vagy másodlagos jog által nem szabályozott területek áthidalása érdekében.
    • A Bíróság ítéletei az uniós jog hivatalos és jogilag kötelező erejű értelmezését nyújtják, és jogforrásként hivatkoznak rájuk (ideértve magát az EUB-t is).
  • Nemzetközi jog
    • Az EUB a nemzetközi jogot (ideértve az Unió és az uniós országok által megkötött nemzetközi megállapodásokat is) használja az ítélkezési gyakorlatában, amennyiben ennek szabályai alkalmazhatók az Unióra, és nem összeegyeztethetetlenek az Unió sajátos szerkezetével.
    • Az Unió és az uniós országok közötti jogi kötelezettségvállalásokon kívül a nemzetközi jog ihletforrásként is szolgálhat az EUB számára az általános jogelvek kidolgozása során.
  • Az általános jogelvek
    • Az általános jogelvek lehetővé tették a Bíróság számára, hogy különböző olyan területeken is szabályokat alakítsanak ki, amelyekről nem szólnak a szerződések.
    • Az uniós jog általános alapelvei közösek lehetnek minden uniós ország nemzeti jogrendszerében és összeegyeztethetőek az Unió célkitűzéseivel, vagy lehetnek sajátos uniós alapelvek is, amelyek csak bizonyos nemzeti jogrendszerekben elismert elvekből merítettek ihletet.

Alapvető jogok

  • Az alapvető jogok (az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikke a jogforrások különleges kategóriáját képezik:
    • részben elsődleges – az EUSZ 6. cikkének (1) bekezdése az Európai Unió Alapjogi Chartáját a Szerződésekkel megegyező jogi kötőerőként ismeri el;
    • részben kiegészítő – az EUSZ 6. cikkének (3) bekezdése szerint „az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei”.

KULCSFOGALMAK

Előzetes döntéshozatal: az Európai Unió Bíróságának ítélete a nemzeti bíróságnak az uniós jog értelmezésére vagy érvényességére vonatkozó kérdésére válaszolva, ezáltal hozzájárulva az uniós jog egységes alkalmazásához.
Ítélkezési gyakorlat: a korábbi esetek kimenetelén alapuló jog.
Nemzetközi jog: az államok vagy nemzetek közötti jogi kapcsolatokat szabályozó szabályrendszer.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – III. cím – Az intézményekre vonatkozó rendelkezések – 19. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 27. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Első rész – Alapelvek – I. cím – Az Unió hatásköreinek típusai és területei – 6. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 52–53. o.)

utolsó frissítés 12.03.2018

Top