EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Politikai terv a menekültügyről

This summary has been archived and will not be updated, because the summarised document is no longer in force or does not reflect the current situation.

Politikai terv a menekültügyről

Ez a politikai terv szabja meg a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR) második szakaszának befejezésére vonatkozó menetrendet. Olyan háromágú stratégián alapul, amely a védelmi szabványok harmonizációjára, a gyakorlati együttműködésre és a szolidaritásra összpontosít.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2008. június 17.) – Politikai terv a menekültügyről: Az Unió országaiban biztosított védelem összehangolt megközelítése [COM(2008) 360 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a közlemény mutatja be a Közös Európai Menekültügyi Rendszer (KEMR) második szakaszának befejezésére vonatkozó politikai tervet. A terv egy, a KERM célkitűzéseire vonatkozó, háromágú stratégián alapszik, éspedig:

  • hozzáférés biztosítása a menekültjoghoz a védelemre szorulók számára;
  • közös menekültügyi eljárás biztosítása;
  • egységes jogállás létrehozása a menekültek és a kiegészítő védelemben részesülők számára;
  • a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó megfontolások és a sebezhető csoportok különleges igényeinek figyelembe vétele;
  • az Európai Unió (EU) tagállamai közti együttműködés megerősítése gyakorlati kérdésekben;
  • az EU-tagállamok feladatait meghatározó szabályok előírása és a szolidaritást támogató mechanizmusok biztosítása;
  • a menekültügyi és egyéb, nemzetközi védelemmel kapcsolatos politikák egységességének garantálása.

A nemzetközi menekültvédelmi előírások minőségének és javítása és jobb összehangolása

Míg a KERM első szakaszának jogi aktusai jelentős eredménynek tekinthetők, a kívánt egyenlő feltételeket nem érték el, és az EU-tagországokban a menekültügyi politikák végrehajtásában továbbra is nagy egyenlőtlenségek mutatkoznak. A Bizottság ezért módosítani kívánja a meglévő jogszabályokat, nevezetesen a következőket:

  • a befogadási feltételekről szóló irányelvet, felülvizsgálva az EU tagállamok által élvezett nagyfokú mérlegelési jogkört. A befogadási feltételekről szóló irányelv módosított változatának a befogadási szabályok további harmonizációját és javítását kellene előírnia, beleértve az őrizetre vonatkozó eljárási garanciákat is;
  • a menekültügyi eljárásról szóló irányelvnek meg kellene szüntetnie az eltérő eljárási eljárásokat az EU tagállamaiban. Ezen eljárások kiigazítása garantálni fogja az EU-ban a védelemhez való hozzáférés egyenlő feltételeit;
  • az elismerési irányelv azzal foglalkozik, hogy az irányelvet bizonyos rendelkezések szövegezése miatt különböző módon értelmezik az EU-tagállamok. Az elismerési irányelv módosított változata az egységes jogállások bevezetését is elő fogja segíteni.

A Bizottság a meglévő jogszabályok módosítása mellett új eszközök létrehozását is fontolóra fogja venni. Ez magában fogja foglalni a védelem átszállására vonatkozó mechanizmusokat. Ezenkívül tanulmány készül a védelmi jogállás azon nemzeti formáinak lehetséges összehangolásáról, amelyek jelenleg nem tartoznak az uniós keret hatálya alá.

Hatékony és támogatott gyakorlati együttműködés

A szabályok egységességének kis mértéke és a különböző nemzeti gyakorlatok eredményeképpen az EU-n belül a menekültügyi döntéseket következetlen módon hozzák meg, és a menedékjogi védelem nyújtásának esélyei rendkívüli mértékben különböznek az egyes EU-tagállamokban. Következésképpen fokozni kell az EU-tagországok közötti gyakorlati együttműködést csakúgy, mint a jogszabályi harmonizációt. Széleskörű támogatást kapott a gyakorlati együttműködési tevékenységeket támogató és koordináló Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EMTH) létrehozása, amelyet a hágai programban és a 2007. június 6-i, a a jövőbeli közös európai menekültügyi rendszerről szóló zöld könyvben indítványoztak. A Bizottság ezért megvalósíthatósági tanulmányba kezdett, amelynek alapján elő fogja terjeszteni az EMTH létrehozására vonatkozó jogalkotási javaslatot.

Szolidaritás és felelősség az EU-n belüli és a harmadik országokkal való kapcsolatokban

A szolidaritás nevében közös megoldást kell találni arra a problémára, hogy bizonyos EU-tagállamok földrajzi elhelyezkedésük vagy egyéb okok miatt nagyszámú menedékjog iránti kérelmet kapnak. A politikai tervben indítványozott, fent említett intézkedéseknek olyan mértékben kellene harmonizálniuk a kérelmezési szabályokat, hogy mérséklődjön a menedékjogot kérők másodlagos migrációja. Következésképpen a kérelmeket egyenletesebben osztják majd el az EU-tagállamok között.

A Bizottság továbbá olyan módosításokkal szándékozik módosítani a dublini és az Eurodac rendeleteket, amelyek az EU-tagállamok hatóságai és az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) számára bűnüldözési célú hozzáférést engednek az Eurodac-hoz.

A Bizottság ezenkívül egy új átfogó, az EU-tagállamok közötti szolidaritást elősegítő eszköz elfogadása helyett egy sor szolidaritási mechanizmus létrehozását célozza. Ennek megvalósítása érdekében a következőt indítványozza:

  • olyan tanulmány készítésének kezdeményezése, amely felméri a menekültügyi kérelmek közös uniós feldolgozásának lehetőségeit;
  • a menedékkérők átadásával kapcsolatos dublini szabályok ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó eszközök meghatározása;
  • menekültügyi szakértői csoportok létrehozása az EMTH keretében, a kérelmek feldolgozásának támogatására;
  • finanszírozás biztosítása arra az esetre, ha szükségessé válik a nemzetközi védelem alatt állók újraelosztása.

Mivel a harmadik országok és az első menedéket nyújtó országok sokkal nagyobb számú menekültet fogadnak be, az EU a megosztott felelősség nevében ezen országok számára nagyobb pénzügyi támogatást fog biztosítani, hogy erősítse védelemnyújtási képességüket. A menekültügyi kapacitások fejlesztési együttműködésbe való beépítése is folytatódni fog.

A Bizottság annak érdekében, hogy külkapcsolatai során igazán elkötelezetten szolgálja a szolidaritás ügyét, indítványozza, hogy az EU következőkre összpontosítson a menekültek védelmének fokozása érdekében:

  • regionális védelmi programok, amelyeket a 2008-ban végrehajtott értékelés alapján többéves regionális cselekvési tervekké fognak átalakítani;
  • letelepítés, amely kérdésben a Bizottság 2009-ben tervet fog előterjeszteni arra vonatkozóan, hogy azt EU-szerte hatékony védelmi eszközzé fejlesszék;
  • a menedékkérők érkezésének megfelelőbb irányítása, amelyre vonatkozóan a Bizottság tanulmányozni fogja olyan védett belépési eljárások alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a védelemre szoruló személyek és a migránsok egyéb kategóriái közötti megkülönböztetést azt megelőzően, hogy elérnék egy potenciális befogadó ország határát. A Bizottság ezenkívül 2009-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztosságával (ENSZMF) együttműködésben tanulmány készítését kezdeményezi a menedékjog iránti kérelmek EU területén kívüli, közös feldolgozásának lehetőségéről.

Háttér

Az Amszterdami Szerződés 1999. évi hatálybalépését követően és a Tanács 1999. október 15–16-i tamperei ülésén megfogalmazott következtetések alapján megkezdődött a KEMR létrehozása. Első szakasza (1999–2005) az EU-tagállamok menekültügyi jogi kereteinek közös minimumszabályokra alapuló harmonizációját tűzte ki célul. A KEMR második szakaszának célkitűzéseit a hágai program állapította meg.

Utolsó frissítés: 17.05.2011

Top