EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Épületek energiahatékonysága

Épületek energiahatékonysága

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2010/31/EU irányelv az épületek energiahatékonyságáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

  • Az irányelv célja az épületek energiahatékonyságának javítása az EU-ban az éghajlati viszonyok és a helyi feltételek figyelembevétele mellett.
  • Megállapítja az energiahatékonyság számításának minimumkövetelményeit és közös keretét.
  • Végrehajtásának felülvizsgálatát követően a 2010/31/EU irányelvet 2018-ban módosította az (EU) 2018/844 irányelv. Az elsődleges cél az volt, hogy felgyorsítsák a meglévő épületek költséghatékony felújítását, és támogassák az intelligens technológiák alkalmazását az épületekben. A tiszta energia csomag részeként az átdolgozott irányelv kiegészíti az energiahatékonyságra vonatkozó szabályozást.

FŐBB PONTOK

  • Az uniós országoknak optimális energiahatékonysági minimumkövetelményeket kell meghatározniuk. Ezeket ötévente felül kell vizsgálni. Ki kell terjedniük az épületre, annak elemeire és a következőkre felhasznált energiára:
    • helyiségfűtés;
    • helyiséghűtés;
    • használati meleg víz;
    • szellőzés;
    • beépített világítás;
    • egyéb épületgépészeti rendszerek*.
  • Az Európai Bizottság kidolgozott egy összehasonlító módszertani keretet az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámításához.
  • Az új épületeknek meg kell felelniük a minimum előírásoknak. A hatóságok tulajdonában vagy használatában lévő épületeknek közel nulla energiaigényű* állapotot kell elérniük 2018. december 31-ig, minden egyéb új épület esetében pedig 2020. december 31- a határidő.
  • A meglévő épületek jelentős felújítása során az energiahatékonyság javítására van szükség ahhoz, hogy azok az alkalmazandó követelményeknek megfeleljenek.
  • Az uniós országoknak energiahatékonysági tanúsítási rendszert kell működtetniük. A tanúsítványok:
    • információt szolgáltatnak a leendő vásárló és bérlő számára az épület energiahatékonyságának minősítéséről;
    • javaslatokat tartalmaznak a költséghatékony fejlesztésekre vonatkozóan;
    • az épületek értékesítésre vagy bérbeadásra kínálásakor szerepelniük kell a kereskedelmi médiában megjelenő valamennyi hirdetésben.
  • Az uniós országok nemzeti hatóságainak biztosítaniuk kell a fűtési és légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatát szolgáló rendszerek meglétét.

Az eredeti irányelv módosításai

  • Az (EU) 2018/844 irányelv előírja az uniós országok számára, hogy készítsenek hosszú távú felújítási stratégiákat a lakó- és nem lakáscélú épületek felújításának támogatásához annak érdekében, hogy az épületállomány 2050– re rendkívül energiahatékonnyá és dekarbonizálttá váljon. A stratégiáknak egy menetrendet kell meghatározniuk intézkedésekkel és az előrehaladás mérésére alkalmas mutatókkal, figyelemmel az EU 2050–ig megvalósítandó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990–es állapothoz képest 80–95%–kal történő csökkentésére irányuló hosszú távú tervére. A menetrendnek előirányzott indikatív mérföldköveket kell tartalmaznia 2030–ra, 2040–re és 2050–re, és meg kell határoznia, hogy azok miként járulnak hozzá az EU energiahatékonyságra vonatkozó céljainak eléréséhez az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvvel összhangban.
  • Ezenkívül az átdolgozott irányelv:
    • kiterjeszti a fűtési és légkondicionáló rendszerek jelenlegi vizsgálati rendszerének hatályát a kombinált rendszerekre (szellőzéssel) és a rendszerek jellemző működési feltételek melletti teljesítményének figyelembevételére;
    • ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák és az intelligens automatizálás és vezérléstechnika épületekben való alkalmazását;
    • támogatja az elektromos járművek töltésére szolgáló infrastruktúra kiépítését az épületek parkolóiban elektromos kábelt fogadó létesítmények és töltőpontok telepítésének előírásával;
    • bevezet egy „okosépület-mutatót”, amelynek segítségével értékelhető az épületek azon képessége, hogy alkalmazkodjon az épület használóihoz, optimalizálja a működését és interakcióba lépjen a hálózattal.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

A 2010/31/EU irányelv 2010. július 8. óta hatályos, és az uniós országokban 2012. július 9–ig kellett törvénybe foglalni.

Az (EU) 2018/844 irányelv 2018. július 9. óta hatályos, és az uniós országokban 2020. március 10–ig kell törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

Az EU építőipari ágazata a legnagyobb energiafogyasztó Európában, amely a végsőenergia-felhasználás 40%–áért felelős, és az épületek mintegy 75%–a nem energiahatékony. Figyelemmel ezekre a rossz energiahatékonysági szintekre, az épületállomány dekarbonizációja az EU hosszú távú céljai közé tartozik. Ez az irányelv az épületek energiahatékonnyá tételének fontos eleme.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

KULCSFOGALMAK

Épületgépészeti rendszer: az épület vagy önálló rendeltetési egységének helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálásra és -szabályozására, helyszíni áramfejlesztésre vagy az ilyen rendeltetési célok valamely kombinációjára szolgáló berendezések, beleértve a megújuló energiaforrásokból származó energiát használó rendszereket.
Közel nulla energiaigényű épület: igen magas energiahatékonysággal rendelkező épület. A felhasznált nagyon kis mennyiségű energiának igen jelentős részben megújuló forrásokból kellene származnia, beleértve a helyszínen vagy a közelben előállított, megújuló forrásokból származó energiát is.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (átdolgozás) (HL L 153., 2010.6.18., 13–35. o.)

A 2010/31/EU irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2016/1318 ajánlása (2016. július 29.) az új épületek körében 2020–ra a közel nulla energiaigényű épületek egyeduralkodóvá válásának biztosítása céljából a közel nulla energiaigényű épületek és a bevált gyakorlatok terjesztésére vonatkozó iránymutatásról (HL L 208., 2016.8.2., 46–57. o.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A tagállamok által elért eredmények a közel nulla energiaigényű épületek terén (COM(2013) 483 final/2, 2013.6.28.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: Pénzügyi támogatás az épületek energiahatékonyságának javítására (COM(2013) 225 final, 2013.4.18.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1–56. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 244/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. január 16.) az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az épületek és épületelemek energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelmények költségoptimalizált szintjeinek kiszámítására szolgáló összehasonlító módszertani keret meghatározásával történő kiegészítéséről (HL L 81., 2012.3.21., 18–36. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 08.08.2018

Top