This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Az EU ETS kulcsfontosságú eleme az EU éghajlatváltozás elleni küzdelemmel összefüggő fellépéseinek, amelyek az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának költséghatékony csökkentését célozzák.
A rendszer a „ fix összkvótás kereskedési rendszer ” elve alapján működik. Ez azt jelenti, hogy meghatároznak egy „kibocsátási összekvótát” vagy felső határt, vagyis előírják, hogy a rendszerbe tartozó létesítmények maximálisan mennyi ÜHG-t bocsáthatnak ki. Ezt a felső határt idővel csökkentik annak érdekében, hogy a teljes kibocsátás mennyisége csökkenjen.
A kibocsátási összkvótán belül a létesítmények kibocsátási egységeket vásárolhatnak vagy kaphatnak, amelyekkel szükség szerint egymás között kereskedhetnek. Az elérhető kibocsátási egységek teljes számának korlátozása biztosítja, hogy az egységek értékkel rendelkezzenek.
A létesítményeknek minden év végén át kell adniuk a teljes kibocsátásuknak megfelelő mennyiségű egységet. Ha egy létesítmény csökkenti a kibocsátását, megtarthatja a fel nem használt kibocsátási egységeket, hogy lefedje a jövőbeli szükségleteit, vagy eladhatja azokat egy másik, kibocsátási egységekben szűkölködő létesítmény számára.
Az ETS
2020 szeptemberében az európai zöld megállapodás keretében az Európai Bizottság bemutatott egy éghajlat-politikai céltervet. Ez olyan, hatásvizsgálatnak alávetett terv, amelynek célja, hogy az EU ÜHG-kibocsátását 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse. 2021 júliusában a Bizottság bemutatott az új célkitűzés végrehajtását célzó jogalkotási javaslatokat, amelyek az EU ETS hatályának felülvizsgálatára és esetlegesen a bővítésére is kiterjednek.