EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A felsőoktatás korszerűsítése az Európai Unióban

This summary has been archived and will not be updated, because the summarised document is no longer in force or does not reflect the current situation.

A felsőoktatás korszerűsítése az Európai Unióban

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Bizottság közleménye (COM(2011) 567 végleges) – Az európai felsőoktatási rendszerek korszerűsítésének menetrendje

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

A közlemény meghatározza az uniós felsőoktatás kulcsfontosságú prioritásait. A menetrend célja, hogy lehetővé tegye a felsőoktatási rendszerek számára az Európa 2020 növekedési stratégia célkitűzéseihez történő jobb hozzájárulást.

A közleményt az Európai Bizottságnak beterjesztett két jelentés követte 2013-ban és 2014 -ben, amelyek témái az európai felsőoktatási intézményekben folyó oktatás és tanulás minőségének javítása, valamint a felsőoktatásban alkalmazott új oktatási és tanulási módszerek voltak.

FŐBB PONTOK

A közlemény öt kiemelt cselekvési területet nevez meg az uniós országok és a felsőoktatási intézmények számára, valamint meghatározza az azokat támogató uniós intézkedéseket is.

  • 1.

    A részvételi arány növelése – az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzése szerint 2020-ra a fiatalok 40%-ának kellene felsőfokú végzettséget szereznie. A becslések szerint egymillió új munkahelyhez magas szintű kutatói készségekre lesz szükség.

  • Ennek elérése érdekében a közlemény a következőkre tesz javaslatot:
    • a korai iskolaelhagyás csökkentése, valamint a felsőoktatás minél több ember számára történő vonzóbbá tétele, különösen a hátrányos helyzetű csoportokból származó diákok megszólításával és pénzügyi támogatásával, a felnőtteket is beleértve;
    • a kutatási és fejlesztési ipari beruházásokhoz kapcsolódó feltételek javítása, valamint a meglévő munkaerő jobb kutatói készségekkel való felruházása;
    • egyértelmű továbbtanulási lehetőségek kidolgozása a szakképzési és más oktatási formákból a felsőoktatásba, valamint az egyetemen kívüli képzések biztosítása a kutatók számára.

Egy 2015 -ös tanulmány megvizsgálta az európai felsőoktatásban végzettséget szerzők és az iskolaelhagyók arányát.

  • 2.

    A minőség javítása és a felsőoktatás fontossága

  • A közlemény a következőkre tesz javaslatot:
    • a tantervek – ideértve a kutatói képzést is – összeegyeztetése a jelenlegi és jövőbeli munkaerő-piaci igényekkel a készségek és a növekedésre vonatkozó előrejelzések segítségével, valamint a munkaadóknak és a munkaerő-piaci intézményeknek a képzések megtervezésébe és megtartásába történő bevonásával;
    • az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázása a hatékonyabb kutatási módszerek, valamint a rugalmasabb és személyre szabottabb oktatás (pl. e-tanulás) érdekében;
    • jobb munkakörülmények megteremtése, ideértve a folyamatos szakmai fejlődést, valamint a kiválóság jutalmazásául szolgáló ösztönzők bevezetése annak érdekében, hogy az intézmények képesek legyenek idevonzani és megtartani a jól képzett egyetemi oktatókat és kutatókat.
  • 3.

    A mobilitás és a határokon átnyúló együttműködés elősegítése: az európai felsőoktatásért felelős miniszterek megállapodtak abban, hogy 2020-ig 20%-ra növelik a külföldi tanulmányokat vagy képzési időszakot végző hallgatók számát.

  • Ennek elérése érdekében a közlemény a következőkre tesz javaslatot:
    • a hallgatói mobilitás szisztematikus beépítése a tantervbe;
    • a felsőoktatási végzettség és a kreditek elismertetésének, valamint az ösztöndíjak hordozhatóságának javítása az EKR (európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer) és az oklevélmelléklet egységes és következetes használata, valamint a képesítéseknek az európai képesítési keretrendszerhez kapcsolása által;
    • a hozzáférési feltételek, a munkafeltételek és az előrehaladási lehetőségek javítása a külföldi hallgatók, kutatók és oktatók számára.
  • 4.

    Az oktatást, a kutatást és az innovációt összekapcsoló „tudásháromszög” megerősítése

  • A közlemény a következőkre tesz javaslatot:
    • olyan szakpolitikák kidolgozása, amelyek elősegítik a felsőoktatási intézmények és a vállalatok közötti partnerséget a következők révén:
      • a regionális fejlesztést célzó jutalmazási struktúrák és ösztönzők bevezetése;
      • multidiszciplinaritás;
      • szervezetközi együttműködés; és
      • az ágazatok közötti partnerségek előtt álló szabályozási és adminisztratív akadályok csökkentése;
    • a kutatás és az innováció eredményeinek a felsőoktatási intézmények képzési kínálatába történő felvétele a vállalkozói, a kreatív és az innovációs készségek fejlesztésének ösztönzése érdekében.
  • 5.

    Az irányítás és a finanszírozás javítása

  • A közlemény a következőkre tesz javaslatot:
    • a felsőoktatásba történő állami beruházások költséghatékonyságának növelése a teljesítményhez kötött finanszírozási mechanizmussal, amely bevezetné a versenyt;
    • a felsőoktatásba történő beruházás növelése a finanszírozási források diverzifikálásával, valamint az alternatív forrásokhoz történő hozzáférés egyszerűsítésével, ideértve a magántőke bevonását is;
    • a professzionális menedzsmentbe történő beruházás;
    • az irányítási és finanszírozási rendszerek rugalmasabbá tétele a felsőoktatási intézmények autonómiájának növelése, valamint a saját stratégiai irányvonaluk kidolgozásának biztosítása érdekében.

Uniós hozzájárulás

Az Európai Unió a nemzeti hatóságok és az intézmények által ezen öt területen tett erőfeszítéseket a következők segítségével támogatja:

A Bizottságnak többek között a következő lépéseket kell megtennie:

  • lehetővé teszi a hallgatók számára a továbbtanulási lehetőségek közötti tudatos választást egy, a felsőoktatási intézményekre vonatkozó, öt területet felölelő teljesítményalapú rangsorolási eszköz (U-Multirank) bevezetésével;
  • javítja a tanulmányok külföldi elismerését az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) megerősítése által;
  • bevezeti a diákhitelgarancia-keretet (Master Loan Erasmus+) a külföldi mesterképzésben részt vevő hallgatók számára;
  • stratégiai innovációs menetrendet fogad el;
  • javaslatot tesz a szakmai gyakorlatokra vonatkozó minőségügyi keretre az európai gyakornoki lehetőségek nyilvántartására szolgáló egységes platform létrehozásával;
  • felsőoktatási kapcsolatokat épít ki az EU-n kívüli országokban levő felsőoktatási rendszerekkel (lásd „Az európai felsőoktatás a világban” című, 2013-as közleményt);
  • módosítja a hallgatókra és a kutatókra vonatkozó irányelveket annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye számukra az Európai Uniót.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai felsőoktatási rendszerek által az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés terén tett hozzájárulás növelése (COM(2011) 567 végleges, 2011.9.20.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az iskolai lemorzsolódás felszámolása: Az Európa 2020 stratégia sikerének előmozdítása (COM(2011) 18 végleges, 2011.1.31.)

A Tanács ajánlása (2011. június 28.) a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról (HL C 191., 2011.7.1., 1–6. o.)

A Tanács következtetései a korai iskolaelhagyók arányának csökkentéséről, valamint az iskolai tanulmányok eredményességének előmozdításáról (HL C 417., 2015.12.15., 36–40. o.)

utolsó frissítés 14.06.2016

Top