EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A rákkeltő anyagoknak és a mutagéneknek való kitettség

A rákkeltő anyagoknak és a mutagéneknek való kitettség

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2004/37/EK irányelv a munkavégzés során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelemről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Meghatározza a minimumkövetelményeket a munkavállalók megvédésére az egészségüket és biztonságukat veszélyeztető kockázatoktól, amelyek munkájuk során a rákkeltő anyagoknak* illetve a mutagéneknek* való kitettséggel kapcsolatosan merülnek fel vagy merülhetnek fel. A munkavállalók az ilyen, egészségügyi és biztonsági veszélyeztetettséggel járó kockázatok csökkentése céljából megállapítja a megelőző és védőintézkedéseket, valamint a határértékeket.

FŐBB PONTOK

Az irányelv hatálya

Az irányelv az olyan anyagokra vagy keverékekre vonatkozik, amelyek megfelelnek az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként vagy az 1A. vagy 1B. csírasejt-mutagénként való besorolás kritériumainak, az 1272/2008/EK rendelet (Vegyi anyagok és keverékeik osztályozása, csomagolása és címkézése) I. mellékletében foglaltak szerint. Vonatkozik továbbá az irányelv I. mellékletében feltüntetett rákkeltő anyagokra, keverékekre és eljárásokra,valamint az abban a mellékletben említett eljárások során kibocsátott anyagokra vagy keverékekre. Az irányelv módosítását követően, ami 2017-ben történt, ez a melléklet 6 tételt tartalmaz:

  • 1.

    Auramin gyártás.

  • 2.

    A szénkoromban, kőszénkátrányban vagy kőszén-kátrányszurokban jelenlévő policiklusos aromás szénhidrogéneknek való kitettséget magában foglaló munka.

  • 3.

    A réz-nikkel kéneskő pörkölése és elektrolitikus finomítása során keletkező pornak, füstnek és permetnek való kitettséget magában foglaló munka.

  • 4.

    Erős savas eljárás az izopropil-alkohol gyártása során.

  • 5.

    Keményfapornak való kitettséget magában foglaló munka.

  • 6.

    Olyan munka, amelynél belélegezhető kristályos szilícium-dioxid por keletkezik.

Az irányelv nem vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik csak sugárzásnak vannak kitéve, ami az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozik.

Azokra a munkavállalókra, akik azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak vannak kitéve, annyiban vonatkozik, amennyiben szabályai a munkahelyi biztonság és egészségvédelem magasabb szintjét biztosítják a 2009/148/EK irányelvben (Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelme) foglaltaknál.

A 89/391/EGK irányelv (Munkahelyi egészség és biztonság – általános szabályok) teljes mértékben alkalmazandó, az ezen irányelvben foglalt kötelező erejű és/vagy pontosabb szabályok sérelme nélkül.

A kitettség meghatározása és a kockázatok értékelése

Bármely olyan tevékenység esetében, ahol rákkeltő anyagoknak és a mutagéneknek való kitettség merül fel, rendszeresen meg kell határozni, hogy milyen természetű, fokú és időtartamú a munkavállalók kitettsége, a munkavállalók egészségi vagy biztonsági kockázatainak felmérése, és annak eldöntése érdekében, hogy milyen lépéseket kell megtenni. Az expozíció összes útvonalát figyelembe kell venni, beleértve a bőrbe és/vagy a bőrön keresztül történő felszívódást. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani azokra a munkavállalókra, akik különösen veszélyeztetettek.

A 2014/27/EU irányelv összehangolja a 2004/37/EK irányelvet az 1272/2008/EK rendelettel, amely új, nemzetközi szintű rendszert hozott létre az anyagok és keverékek uniós osztályozására, címkézésére és csomagolására az EU-ban, a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének globálisan harmonizált rendszere alapján.

Az (EU) 2017/2398 irányelv 2004/37/EK irányelvet a következőképpen frissíti:

  • módosítja a 6. cikket (Az illetékes hatóság tájékoztatása) és a 14. cikket (Egészségügyi felülvizsgálat);
  • bevezeti az új, 18a. cikket (Értékelés);
  • módosítja az I. mellékletet és a III. mellékletet, hogy a belélegezhető kristályos szilícium-dioxid por bekerüljön az irányelv hatálya alá, valamint új foglalkozási expozíciós határértékeket (OEL) vezessen be, vagy a meglévőket frissítse 13 rákkeltő anyag esetében.

A MUNKAADÓK KÖTELEZETTSÉGEI

Mérséklés és helyettesítés

A munkaadóknak mérsékelniük kell a rákkeltő anyagok vagy mutagének használatát, főleg azok helyettesítésével, amennyiben ez technikailag lehetséges, olyan anyag, keverék vagy folyamat felhasználásával, amely nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes.

Megelőzés és a kitettség mérséklése

Amikor a rákkeltő anyag vagy a mutagén helyettesítése nem lehetséges, a munkaadónak biztosítania kell, hogy a rákkeltő anyag vagy mutagén előállítása zárt rendszerben történjen. Ha ez technikailag nem lehetséges, akkor a munkaadóknak azt kell biztosítania, hogy a kitettség a technikailag lehetséges legalacsonyabb mértékű legyen.

Az expozíció nem haladhatja meg a III. mellékletben meghatározott korlátokat.

Amikor rákkeltő anyagot vagy mutagént használnak, a munkaadónak számos intézkedést kell alkalmaznia.

Tájékoztatás az illetékes hatóságnak

A munkaadóknak az illetékes hatóságot, kérésre, megfelelő információkkal kell ellátniuk, például a rákkeltő anyagok és mutagének használatának okairól, a megtett megelőző intézkedésekről vagy a kockázatnak kitett munkavállalók számáról.

Előre nem látható expozíció

Az előre nem látható, váratlan események vagy rendellenes kitettséget okozó balesetek bekövetkezésekor a munkaadónak munkavállalóit tájékoztatnia kell. Védőruházatot és személyes védőfelszerelésként légzőkészüléket kell viselni, a kockázatnak való kitettséget a szigorúan előírt minimumon kell tartani, és csak azok a munkavállalók dolgozhatnak az érintett körzetben, akikre a munkához feltétlenül szükség van.

Előre látható expozíció

Ha fennáll a megnövekedett kitettség előrelátható kockázata, például a karbantartási munkálatok során, és minden egyéb megelőző intézkedést megtettek, a munkaadóknak el kell dönteniük, milyen intézkedések szükségesek a munkavállalók kitettségi időtartamának a lehetséges minimumra való csökkentéséhez, valamint védelmük biztosításához az ilyen tevékenységek folyamán. Védőruházatot és személyes védőfelszerelésként légzőkészüléket kell viselni, és a kockázatnak való kitettséget a szigorúan előírt minimumon kell tartani. Ezen túlmenően azokat a körzeteket, amelyeket ilyen tevékenységekre használnak, világosan el kell különíteni és meg kell jelölni.

Hozzáférés a kockázati területekhez

A munkaadóknak a kockázati területekhez való hozzáférést azon munkavállalókra kell korlátozniuk, akiknek munkavégzésük vagy feladatuk megköveteli a belépést az ilyen területekre.

A higiéniára és a személyes védelemre vonatkozó intézkedések

A munkaadókkal szemben követelmény, hogy a higiénia és a személyes védelem szempontjából minden, a szennyeződés kockázatával járó tevékenység kapcsán megtegyék az alábbi intézkedéseket:

  • gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalók ne egyenek, igyanak vagy dohányozzanak azokon a munkaterületeken, ahol fennáll a szennyeződés kockázata;
  • lássák el a munkavállalókat a megfelelő ruházattal, valamint biztosítsanak elkülönített raktározási helyeket a munkaruhák és az utcai ruházat számára;
  • biztosítsanak mosdási és WC-használati lehetőségeket;
  • tárolják megfelelően a védőfelszereléseket, ellenőrizzék és tisztítsák meg azokat minden egyes használat előtt és után.

Ezeknek az intézkedéseknek a költségei nem terhelhetik a munkavállalókat.

A munkavállalók tájékoztatása, képzése és tanácsadás számukra

A munkaadóknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók és/vagy képviselőik elegendő és megfelelő képzést kapjanak a következő témákban:

  • potenciális és kiegészítő egészségügyi kockázatok (dohányzás);
  • óvintézkedések a kockázatnak való kitettséggel kapcsolatban;
  • higiéniai követelmények;
  • a védőeszközök és -öltözet;
  • váratlan események esetén alkalmazandó intézkedések.

A munkaadóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a rákkeltő anyagokat és mutagéneket tartalmazó tartályokon, csomagokon és berendezéseken világosan és jól olvashatóan fel legyenek tüntetve a címkék, és jól láthatóak legyenek a figyelmeztető jelzések.

Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy a munkavállalók ellenőrizhessék, hogy az irányelvet helyesen alkalmazzák-e. Rendellenes expozíció esetén tájékoztatni kell őket, amilyen gyorsan csak lehet.

A munkaadóknak rendelkezniük kell egy naprakész listával azokról a munkavállalókról, akiknek a tevékenysége során egészségük és biztonságuk számára kockázatot jelent a rákkeltő anyagoknak és a mutagéneknek való kitettség.

A munkavállalókkal és/vagy képviselőikkel konzultálni kell, és minden, a rákkeltő anyagokkal és a mutagénekkel kapcsolatos ügybe be kell vonni őket.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Egészségügyi ellenőrzés

Az uniós országoknak ki kell alakítaniuk a munkavállalók egészségének figyelemmel kísérését célzó rendelkezéseket, így – szükség szerint – egészségi állapotukat kellőképpen felmérik a kockázatoknak való kitettség előtt, és aztán szabályos időközönként megismétlik a felmérést. Ezeket a rendelkezéseket úgy kell kialakítani, hogy mind az egyéni, mind a munkahelyi egészségvédelmi intézkedések alkalmazhatóak legyenek. Amikor egy munkavállaló egészségi állapotát figyelemmel kísérik, egy személyre szóló orvosi mappát is létre kell hozni.

A 2004/37/EK irányelv módosítását követően az (EU) 2017/2398 irányelv szerint az egészségügyi ellenőrzés – orvosi javaslatra vagy a munkavállalók egészségügyi ellenőrzését felügyelő hatóság tanácsára – folytatódhat a kitettség megszűnése után is, mindaddig, amíg az szükségesnek tekinthető az érintett munkavállaló egészségének megőrzéséhez.

A munkavállalók egészségi állapotának megfigyelésével kapcsolatos gyakorlati ajánlások a II. mellékletben találhatók meg.

Minden olyan esetben, amikor a rákbetegség a munkavégzés során történt expozícióra vezethető vissza, értesíteni kell az illetékes hatóságot. Az uniós országoknak ezt az információt figyelembe kell venniük az Európai Bizottság számára küldött, a 89/391/EGK irányelv szerinti jelentéseikben.

Értékelés

Az (EU) 2017/2398 irányelv, a 2004/37/EK irányelv megvalósulásáról szóló következő értékelésének részeként megköveteli a Bizottságtól, hogy értékelje a kristályos szilícium-dioxid belélegezhető porára érvényes határérték módosításának szükségességét.

Emellett 2019 első negyedévében, a legújabb tudományos eredmények figyelembevételével, a Bizottságnak értékelnie kell az irányelv alkalmazási körének módosítására vonatkozó lehetőséget, hogy az tartalmazza a reprodukciót károsító anyagokat*.

Nyilvántartás

A kockázatoknak kitett munkavállalók naprakész listáját, amelyek a munkaadónak kell őriznie, és az egyéni egészségügyi dokumentációt a kitettség megszűnése után legalább 40 évig meg kell őrizni.

Határértékek

Az irányelv 2017-es módosítását követően a III. melléklet a következő anyagok határértékeit tartalmazza:

  • Keményfaporok
  • Króm(VI) vegyületek, amelyek a 2. cikk a) pontjának i. alpontja értelmében rákkeltő anyagoknak minősülnek (krómként kifejezve)
  • Tűzálló kerámiaszálak, amelyek a 2. cikk a) pontjának i. alpontja értelmében rákkeltő anyagoknak minősülnek (krómként kifejezve)
  • A kristályos szilícium-dioxid belélegezhető pora
  • Benzol
  • Vinil-klorid monomer
  • Etilén-oxid
  • 1,2-epoxi-propán
  • Akrilamid
  • 2-nitro-propán
  • o-toluidin
  • 1,3-butadién
  • Hidrazin
  • Brómetilén

A vinil-klorid monomer és a keményfaporok esetében az (EU) 2017/2398 irányelv felülvizsgálja a határértékeket a legújabb tudományos adatok fényében. 11 új rákkeltő anyag esetében foglalkozási expozíciós határértékeket vezettek be.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2004. május 20. óta hatályos. A 2004/37/EK irányelv kodifikálja és felváltja a 90/394/EGK irányelvet és annak egymást követő módosításait, a 97/42/EK és az 1999/38/EK irányelveket. Az említett irányelvek nemzeti jogba való átültetésére vonatkozó határidők (legkésőbb 2003. április 29-ig) továbbra is érvényesben maradtak.

Az uniós országoknak az (EU) 2017/2398 irányelv által bevezetett intézkedéseket a nemzeti jogba 2020. január 17-ig be kell építeniük a nemzeti jogba.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

KULCSFOGALMAK

Rákkeltő anyagok: olyan anyagok, amelyek a szervezetben rákot okozhatnak.
Mutagének: olyan anyagok, amelyek megváltoztatják a szervezet genetikai anyagát.
Reprodukciót károsító anyagok: olyan anyagok, amelyek a reprodukciót megbolygatják.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (Egységes szerkezetbe foglalt változat) (HL L 158., 2004.4.30., 50–76. o.)

A 2004/37/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2398 irányelve (2017. december 12.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2017.12.27., 87–95. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (HL L 330., 2009.12.16., 28–36. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1–1355. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1–8. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 20.04.2018

Top