This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Az EU közös biztonság- és védelempolitikája
The EU's Common Security and Defence Policy
Az EU közös biztonság- és védelempolitikája
Az EU közös biztonság- és védelempolitikája
A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) az EU biztonság- és védelempolitikája, amely az EU külpolitikájának, a közös kül- és biztonságpolitikának (KKBP) szerves részét képezi.
ÖSSZEFOGLALÓ
A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) az EU biztonság- és védelempolitikája, amely az EU külpolitikájának, a közös kül- és biztonságpolitikának (KKBP) szerves részét képezi.
MI A KBVP CÉLJA?
A KBVP az uniós politika katonai és védelmi területei számára hoz létre keretet. A Lisszaboni Szerződés 2009-es aláírásával létrejött KBVP a korábbi európai biztonság- és védelempolitika (EBVP) helyébe lép, illetve azt bővíti ki. A politika célja a közös európai védelmi képesség létrehozása.
FŐBB PONTOK
— |
Az uniós országoknak polgári és katonai képességeket kell az EU rendelkezésére bocsátani a KBVP végrehajtásához.
|
— |
A KBVP a közös uniós védelmi politika fokozatos kialakítását foglalja magában; ez közös védelmet eredményez majd, amikor az - egyhangú határozat alapján eljáró - Európai Tanács ekként dönt; az uniós politika nem sérti az egyes uniós országok biztonság- és védelmi politikájának az egyedi jellegét, továbbá tiszteletben tartja egyes uniós országok NATO-tagsággal járó kötelezettségeit. A Lisszaboni Szerződés szerint kölcsönös védelmi záradék jött létre, amely a KBVP-nek kulcsfontosságú eleme.
|
— |
Az uniós országok katonai képességeik fejlesztésére irányuló intézkedéseket hoznak. Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) az a szerv, amely célja ezen intézkedések előmozdítása. Az EU Tanácsa felé készít jelentéseket munkájáról, amely a következők köré épül:
|
— |
Az állandó strukturált együttműködés (amelyet a Lisszaboni Szerződésbe is beemeltek - az Európai Unióról szóló szerződés 42. és 46. cikke) az uniós országok közötti együttműködés egy mélyebb formáját jelenti. E keret alapján az uniós országok vállalják, hogy védelmi képességeiket intenzívebb módon fejlesztik, és a tervezett missziókra harci egységeket biztosítanak. Az EDA felméri a hozzájárulásokat, a Tanács pedig engedélyezi az együttműködést.
|
— |
Az EU békefenntartási célokra, valamint konfliktusmegelőzés és a nemzetközi biztonság megerősítése céljából az EU-n kívüli polgári és katonai eszközöket is használhat. A KBVP szerint a következő típusú feladatokat lehet végrehajtani:
|
— |
Az EU Tanácsa határozza meg a feladatok céljait és végrehajtásuk feltételeit. A feladatok végrehajtásával megbízhatja az adott feladatok végrehajtására hajlandó és képes uniós országokat is. A feladatok végrehajtásáért felelős uniós országok a külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel együttműködve járnak el, és a Tanácsot folyamatosan tájékoztatniuk kell a végrehajtás alakulásáról.
|
HÁTTÉR
A közös európai védelmi politika elképzelése 1948-ig, a brüsszeli szerződésig nyúlik vissza (amelyet az Egyesült Királyság, Franciaország és a Benelux országok írtak alá), amely a Nyugat-európai Unió (NYEU) előtt az utat kikövező kölcsönös védelmi záradékkal rendelkezett. Az európai biztonságpolitika azóta több különböző úton haladt előre, illetve formálódott párhuzamosan a NYEU-n, a NATO-n és az EU-n belül.
További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre: Biztonság és védelem - KBVP
utolsó frissítés 16.09.2015