EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
A hatáskörök elosztása az Európai Unión belül
ÖSSZEFOGLALÓ
Az Európai Unió csak a Szerződések által ráruházott hatáskörökkel bír (a hatáskör-átruházás elve). Ezen elv értelmében az Unió kizárólag az uniós országok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a meghatározott célkitűzések megvalósításában. Minden hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháznak át az Unióra, az uniós országoknál marad. A Lisszaboni Szerződés tisztázza az Európai Unió és az uniós országok közötti hatáskörök megosztását. Ezek a hatáskörök három fő kategóriába sorolhatók:
A hatáskörök három fő típusa
Kizárólagos hatáskör (az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 3. cikke) azokon a területeken, amelyeken kizárólag az EU alkothat és fogadhat el kötelező erejű jogi aktusokat. Az uniós országok csak akkor tehetik meg ezt, amennyiben az Unió felhatalmazza őket ezen jogi aktusok végrehajtására. Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:
Megosztott hatáskör (az EUMSZ 4. cikke): mind az Unió, mind pedig az uniós országok alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi aktusokat. Az uniós országok csak akkor gyakorolhatják hatáskörüket, ha az Unió nem gyakorolja a hatáskörét, vagy lemond hatáskörének gyakorlásáról. Az Unió és az uniós országok közötti megosztott hatáskör a következő területekre vonatkozik:
Támogató hatáskör (az EUMSZ 6. cikke): az Unió csak támogathatja, összehangolhatja vagy kiegészítheti az uniós országok intézkedéseit. A kötelező erejű uniós jogi aktusok esetében nincs szükség az uniós országok törvényeinek és rendeleteinek összehangolására. A támogató hatáskör a következő területekre terjed ki:
Különleges hatáskörök
Az Unió lépéseket tehet annak biztosítása érdekében, hogy az uniós országok uniós szinten koordinálják gazdaságpolitikájukat, szociálpolitikájukat és foglalkoztatási politikájukat.
Az Unió közös kül- és biztonságpolitikája sajátos intézményi jelleggel bír, például az Európai Bizottság és az Európai Parlament korlátozottan vesznek részt a döntéshozatalban, valamint nem folyik jogalkotás. A politikát az Európai Tanács (az uniós országok állam- és kormányfői) és a Tanács (uniós országonként egy miniszteri szintű képviselő) határozza meg és hajtja végre. Az Európai Tanács elnöke és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője képviselik az Európai Uniót a közös kül- és biztonságpolitikai ügyekben.
A hatáskörök gyakorlása
Az uniós hatáskörök gyakorlását az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében található két alapelv határozza meg:
utolsó frissítés 26.01.2016