EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről

Bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről

88/540/EGK határozat az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv megkötéséről

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A HATÁROZAT CÉLJA?

  • Az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény megállapítja az ózonréteg* védelmét szolgáló elveket a tudományos közösség figyelmeztető véleménye nyomán, amely szerint a kimerülése veszélyt jelent az emberi egészségre és a környezetre nézve.
  • Ez egy olyan keretegyezmény, amelynek fő célja a az emberi tevékenység ózonrétegre gyakorolt hatásával kapcsolatos információk cseréje révén megvalósuló nemzetközi együttműködés előmozdítása. Nem írja elő a felek* számára, hogy konkrét lépéseket tegyenek. Erre később kerülne sor a Bécsi egyezmény montreali jegyzőkönyve formájában.
  • A Bécsi egyezmény volt az első olyan egyezmény, amelyet minden érintett ország aláírt. 1988-ban lépett hatályba, és 2009-ben érte el az egyetemes ratifikálást.
  • A 88/540/EGK határozat biztosítja az EU törvényes felhatalmazását az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezményhez és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvhöz.

FŐBB PONTOK

Általános kötelezettségként a feleknek megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az emberi egészség és a környezet védelmére olyan káros hatásokkal szemben, amelyek az ózonréteget módosító vagy annak módosításával fenyegető emberi tevékenységből erednek vagy eredhetnek. Különösen a releváns tudományos és műszaki megfontolások alapján a feleknek:

  • megfelelő jogalkotási vagy igazgatási intézkedéseket kell hozniuk;
  • együtt kell működniük
    • rendszeres megfigyelések, kutatás és információcsere útján, hogy jobban megértsék az érintett kérdéseket
    • intézkedések, eljárások és normák kidolgozásában, valamint a megfelelő szakpolitikák harmonizálásában
    • az illetékes nemzetközi testületekkel az egyezmény és jegyzőkönyveinek hatékony végrehajtása érdekében.

Azok az ózonréteggel kapcsolatos kutatások és tudományos értékelések, amelyekben a felek közvetlenül vagy az illetékes nemzetközi testületeken keresztül érintettek, a következőkre összpontosítanak:

  • fizikai és kémiai folyamatok;
  • az emberi egészséget érő és más biológiai hatások, különösen az ibolyántúli napsugárzás változásai;
  • éghajlati hatások;
  • anyagok, módszerek, eljárások és tevékenységek, valamint ezek összegzett hatásai;
  • az ózonréteg bármilyen módosulásából származó hatások;
  • alternatív anyagok és technológiák;
  • kapcsolódó társadalmi-gazdasági kérdések;
  • a részletesebb tényezőket, úgymint a légkör fizikáját és kémiáját, valamint a speciális vegyi anyagokat a függelékek ismertetik.

Ezen kívül a felek kötelesek:

  • megkönnyíteni és ösztönözni az egyezménnyel kapcsolatos tudományos, műszaki, társadalmi-gazdasági, kereskedelmi és jogi információk cseréjét (ezt a II. függelék ismerteti részletesebben);
  • együttműködni – figyelembe véve különösen a fejlődő országok sajátos igényeit – a technológia fejlesztésének és átadásának előmozdításában
    • alternatív technológiák beszerzésének megkönnyítésével
    • a szükséges információk biztosításával, például kézikönyvek és útmutatók formájában
    • kutatáshoz szükséges berendezések és felszerelések rendelkezésre bocsátásával
    • a tudományos és műszaki személyzet kiképzésével;
  • tájékoztatni a döntéshozó testületet (a Felek konferenciája) az egyezmény végrehajtása érdekében meghozott intézkedésekről.

A Felek konferenciája (amelyen minden aláíró ország képviselve van és egy szavazattal rendelkezik):

  • figyelemmel kíséri az egyezmény végrehajtását;
  • áttekinti a tudományos információkat;
  • előmozdítja a megfelelően összehangolt politikákat, stratégiákat és intézkedéseket;
  • a kutatásra, tudományos és technológiai együttműködésre, információcserére, valamint a technológia és az ismeretek átadására vonatkozó programokat fogad el;
  • megtárgyalja és elfogadja az egyezmény és a lehetséges kiegészítő jegyzőkönyvek módosításait;
  • szükség esetén felhasználja olyan testületek szakértelmét, mint a Meteorológiai Világszervezet és az Egészségügyi Világszervezet;
  • az egyezmény értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerült vitákat igyekszik tárgyalások vagy harmadik fél közvetítése útján rendezni. Ha ezek sikertelennek bizonyulnak, az ügyet egyeztető bizottság vagy Nemzetközi Bíróság elé terjeszthetik;
  • munkáját egy titkárság segíti.

Négy évvel azt követően, hogy hatályba lépett, bármely fél felmondhatja az egyezményt. Ez egy évvel később válik hatályossá.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ EGYEZMÉNY ÉS HATÁROZAT?

  • Az egyezmény 1988. szeptember 22-én lépett hatályba.
  • A határozat 1988. október 25. óta hatályos.

HÁTTÉR

  • A Bécsi egyezményt 1985. március 22-én fogadták el, és 1988. szeptember 22-én lépett hatályba. A hatálybalépése óta a nemzetközi fellépés 98%-kal csökkentette az ózonréteget lebontó anyagok globális felhasználását, de az ózonréteg várhatóan nem fog teljes mértékben helyre állni e század második fele előtt.
  • Az EU az egyezményt és annak montreali jegyzőkönyvét az ózonréteget lebontó anyagokról és az üvegházhatást okozó gázokról szóló saját jogszabályai révén hajtja végre – amelyeket a világ legszigorúbb és leghaladóbb jogszabályai között tartanak számon.
  • Az uniós ózon-rendelet (1005/2009/EK rendelet az ózonréteget lebontó anyagokról) több esetben túlmutat a montreali jegyzőkönyv követelményein, például:
    • ambiciózusabb csökkentési határidőket határoz meg;
    • több anyagot fed le; és
    • szabályozza azok jelenlétét is a termékekben és berendezésekben (nem csak halmozottan, ahogy az a montreali jegyzőkönyvben szerepel).
  • Az EU F-gáz-rendelete (517/2014/EU a fluortartalmú üvegházhatású gázokról) az üvegházhatású gázok tekintetében ambiciózusabb uniós csökkentést irányoz elő, amely már 2015-től alkalmazandó, és kiterjed a termékekben és berendezésekben található üvegházhatású gázokra (nem csak halmozott gázokra, ahogy az a montreali jegyzőkönyvben szerepel).
  • További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

KULCSFOGALMAK

Ózonréteg: a légköri ózonréteg a planetáris határ felett.
Felek: az egyezményt ratifikáló országok.

FŐ DOKUMENTUMOK

Bécsi egyezmény az ózonréteg védelméről (HL L 297., 1988.10.31., 10-20. o.)

A Tanács 88/540/EGK határozata (1988. október 14.) az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezmény és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv megkötéséről (HL L 297., 1988.10.31., 8–9. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról (HL L 286., 2009.10.31., 1–30. o.)

A 1005/2009/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Montreali jegyzőkönyv az ózonréteget lebontó anyagokról — Az Európai Gazdasági Közösség nyilatkozata (HL L 297., 1988.10.31., 21–28. o.)

A Tanács 82/795/EGK határozata (1982. november 15.) a környezetben található fluorozott-klórozott szénhidrogénekkel kapcsolatos óvintézkedések egységes szerkezetbe foglalásáról (HL L 329., 1982.11.25., 29–30. o.)

A Tanács 80/372/EGK határozata (1980. március 26.) a környezetben található fluorozott-klórozott szénhidrogénekről (HL L 90., 1980.4.3., 45. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195–230. o.)

utolsó frissítés 12.12.2019

Top