EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása

Az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2018/1220 határozat az EU Költségvetési Rendeletének 143. cikkében említett testület eljárási szabályzatáról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

  • Az eljárási szabályzatot az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 143. cikke által létrehozott magas szintű testület számára a határozat állapítja meg.
  • A testület központi helyet foglal el az összes olyan uniós intézmény, szerv és ügynökség sorában annak megítélése során, hogy a potenciális címzetteket ki kell-e zárni az uniós finanszírozásból, vagy pénzügyi szankciót kell kivetni, és ezeket a szankciókat közzé kell-e tenni.
  • Miközben biztosítja az érintett személyek és jogalanyok jogát a meghallgatásukra, ajánlásait azon információkra alapozza, amelyeket a különféle uniós intézmények pénzügyi engedélyezésre jogosult tisztviselőitől kap, akik a korai felismerés és figyelmeztetés rendszerét valósítják meg.
  • A testület illetékes abban is, hogy véleményeket és ajánlásokat tegyen közzé, amennyiben uniós alkalmazottak pénzügyi szabálytalanságairól van szó.

FŐBB PONTOK

Az Európai Bizottság nevezi ki a testület független elnökét, 5 évi, nem megújítható időtartamra. Az a személy olyasvalaki lehet, aki vagy az Európai Unió Bíróságának vagy a Számvevőszéknek korábban tagja, vagy előzőleg valamelyik uniós intézmény – de nem a Bizottság – főigazgatója volt. Ennek a személynek egy alelnök a helyettese.

Az elnök (alelnök):

  • képviseli a testületet, elnököl annak ülésein, meghatározza azok napirendjét és megszervezi a munkát;
  • tevékenységét egy állandó titkárság segíti;
  • összehívja a testületet, ha felkérik, hogy fogalmazzon meg egy ajánlást valamilyen ügyben.

A testület továbbá:

  • két állandó taggal rendelkezik: egyikük a Költségvetési Főigazgató központi pénzügyi szolgálatának igazgatója, a másikat a Költségvetési Főigazgató nevezi ki;
  • további tag a felkért, engedélyezésre jogosult tisztségviselő;
  • megfigyelők, ezen belül:
    • a Bizottság jogi szolgálata, amely a testület összes értekezletén jelen van;
    • az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), különösen, ha általa biztosított információkat érint az ügy;
    • engedélyezésre jogosult tisztségviselők, bármely, az ügyben érintett uniós intézménytől, szervtől vagy ügynökségtől;
    • más olyan személyek, akiket az elnök meg kíván hívni.

Az állandó titkárság:

  • személyzete a Költségvetési Főigazgatóság tisztviselőiből áll;
  • a testület munkáját szervezi meg;
  • ellenőrzi a benyújtott dokumentációkat és információkat;
  • azonosítja azokat a személyeket, akik potenciálisan érintettek lehetnek egy adott ügyben;
  • nyilvántartást vezet a testület ajánlásairól;
  • összeférhetetlenség: a testület vagy titkárság bármely tagja, aki úgy véli, hogy egy adott ügyben összeférhetetlenség állhat fenn, az eljárásokban nem vesz részt.

OLAF: A testület:

  • szoros együttműködést folytat az OLAF-fal, az eljárási és az alapvető jogok tiszteletben tartása és a bejelentők védelme érdekében;
  • konzultál az OLAF-fal, amikor egy ügy olyan információt érint, amelyet korábban a csalás elleni hivatal adott át, az érintett gazdasági szereplő* értesítését megelőzően. Ez a jogi eljárásokra vagy a folyamatban lévő vizsgálatokra vonatkozó titoktartás sérülésének elkerülését célozza;
  • mielőtt a gazdasági szereplőknek a csalásellenes hivatal vizsgálataiból származó tájékoztatást megadná, szükség van az OLAF egyetértésére.

A testület elé terjesztett ügyek: egy uniós intézmény, ügynökség vagy szerv felhatalmazott tisztviselője:

  • egy ügyet, bizalmas e-mail cím használatával, a testület elé terjeszthet, ajánlás készítése céljából;
  • a testületet tájékoztatnia kell, amint tudomást szerez olyan információkról, amelyek a gazdasági szereplőt az uniós pénzeszközökből kizárhatják;
  • az általa feltárt összes szükséges információt meg kell adnia.

A meghallgatáshoz való jog: gazdasági szereplők:

  • benyújthatják megjegyzéseiket az ügyhöz, kivéve, ha kényszerítő erejű, jogos indokaik vannak arra, hogy a vizsgálatra vagy a bírósági eljárásokra vonatkozó titoktartást megőrizzék;
  • kapnak egy levelet, és megkapják az ügy tényeit ismertető dokumentációt;
  • elküldhetik megjegyzéseiket 3 héten belül e-mailben, amelynek terjedelme a 10 oldalt nem haladhatja meg (ezek a korlátozások az összetett ügyekben rugalmasabbak lehetnek).

A testület:

  • célja a konszenzus, amikor ajánlást fogalmaz meg a gazdasági szereplővel szembeni, folyamatban lévő ügyben;
  • ha konszenzus nincs, akkor többségi döntést hoz, amihez az elnöknek 1 szavazata van, a 2 állandó tagnak együttesen 1 szavazata, és 1 szavazata van az érintett felhatalmazott tisztviselőnek;
  • ajánlásáról értesíti a megfigyelőket, valamint azt az intézményt, szervet vagy ügynökséget, amely az ügyre utalt;
  • elvben az eset kézhezvételétől számított 3 hónapon belül ajánlást tesz;
  • titoktartás: a testület tagjainak, a titkárságnak és mindazoknak, akik az eljárásokban és azok előkészítésében részt vettek, tiszteletben kell tartaniuk a legszigorúbb titoktartást.

Uniós alkalmazottak: A testület:

  • véleményt nyilváníthat, amikor egy ügy az alkalmazottak egy uniós tagjának magatartását érinti;
  • van 3 külön tagja, ilyen körülmények között (1 az érintett intézmény felügyeleti szervétől, 1 a személyzeti bizottságból, és 1 annak jogi szolgálatától);
  • megadja az állomány tagja számára azt a jogot, hogy reagáljon a felhozott állításokra, még mielőtt az ügyet megkapná;
  • a neki címzett ügyet egy uniós tisztviselő közvetlenül elküldheti az illetékes uniós intézménybe;
  • védelmezi a bejelentőket, amikor úgy ítéli meg, hogy az érintett uniós intézmény helyett a tájékoztatást az OLAF-nak kell megküldeni.

A határozat hatályon kívül helyez két bizottsági határozatot – C(2011) 6109 végleges és (EU) 2015/2463 –, amelyek a korábbi testületek eljárásai szabályait meghatározták.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT?

A határozat 2018. augusztus 2. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

KULCSFOGALMAK

Gazdasági szereplő: Olyan személy, jogalany, vállalkozás vagy más szervezet, amely árukat, építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat értékesít.

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság (EU) 2018/1220 határozata (2018. szeptember 6.) az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet 143. cikkében említett testület eljárási szabályzatáról (HL L 226., 2018.9.7., 7-16. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1-222. o.)

utolsó frissítés 23.05.2019

Top